Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

6 "mi *é.'S \Junav 1977. OKTOBER 9., VASÁRNAP Skála, ital kontárok BUDAÖRSI SZABALYSERTESEK Ha Budapest környéki köz­ségekben a szabálysértések­ről akarunk informálódni, ak­kor biztosra vehetjük, hogy az első három mondat valame­lyikében elhangzik a Skála Áruház neve. Budaörsön az első mondatban hangzott el, amikor dr. Németh Attila igazgatási csoportvezetőtől a tulajdon elleni szabálysérté­sek iránt érdeklődtünk. Mint egy jelszót, úgy ejtette ki: Skála! Bolti szarkák A több mint 17 ezer lakost számláló Budaörsöm tavaly 137, az idén szeptember köze­péig már 160 szabálysértőt vontak felelősségre. Tavaly a szabálysértők hetven, az idén nyolcvan százalékát büntették meg lopásért. Többségük a Skála Áruházat fosztogatja. Meglepően nem a nadrágok és kardigánok érdeklik őket, ha­rséin az italok. Konyak, vod­ka, konyak, vodka. — Sör? — Csak egyszer fordult elő. Egy férfi két-három üveg sört lo­pott, de egy üveg vodkát is vitt mellé. Ahogy ez már lenni szo­kott, helyben nem lopnak a bolti szarkák, a budaörsi áru­ház tehát viszonylag bizton­ságban érezheti magát. A tol­vajok jól tudják, miért kell kerülni a helyi üzleteket. Ha valakit itt kapnak el, elterjed a híre. S mert a Budapestre bejáróknak útbeesik, szívesen látogatják meg a Bartók Béla úti Csemegét és elvétve a Vil­lányi útit. Pénzes tolvajok Ruházati cikk alig, egy pár kesztyű, meg egy pár szandál van a budaörsiek rovásán. Élelmiszer? Nagyon ritka. Egy idős férfi parizent akart ki­vinni fizetés nélkül. Azzal vé­dekezett, hogy sietett, indult a vonat. Budaörsön különben a férfiak vannak többségben $ tulajdöh elleni szabálysér­tők között. Érdekes módon, a bolti tol­vajoknál rendszerint pénz is van, néha meglepően nagy összeg. Egyiknél négyezer fo­rintot találtak, nyilván a fize­tését, másoknál több száz fo­rintot. Ezt használják fel vé­dekezésül is: van pénzem, nem vagyok rászorulnál Akkor mi­ért lopnak? Budaörsön sok a visszaeső. Ha valakit ötszáz forintot meg­haladó értékű áru lopásáért börtönbüntetésre ítéltek, öt éven belül akkor is bűncse­lekménynek számít a tette, ha a lopott holmi értéke nem éri ej az ötszáz forintot. Az idén húsz visszaesőt büntettek meg a községben. Egyéb bűnök Sok szülőt vonnak felelős­ségre gyermeke tankötelezett­sége elmulasztása miatt. Az egyik anyát, aki általános is­kolás korú gyerekét — ahe­lyett, hogy iskolába küldte volna — rendszeresen magá­val vitte a munkahelyére, a bíróság vonja majd felelős­ségre, a gyereket pedig idő­közben állami gondozásba vet­ték. Vannak, akik távol laknak az iskolától, s a gyerek télen nem tu>d a hegyen átvergőd­ni. Az ilyen ügyek jóval eny­hébb megítélés alá tartoznak. A másik probléma: sokan csa­varognak el a kisegítő isko­lából. A szabálysértők harminc százaléka kontár. A KIOSZ helyi kirendeltsége, vagy az elégedetlen megrendelők je­lentik fel őket. A kontárko­dást a bejelentőnek két tanú­val kell bizonyítania. A kon­tárok, főleg az autójavítók és az építők közül kerülnek ki. Érkezett egy olyan feljelentés is, amely végül az ügyészség­re került A kontár fürdőszo­ba-szerelésre vett fel nagy összeget megrendelőitől, s rö­viddel a munkakezdés után otthagyta az ügyfeleket. A kár megközelíti az 500 ezer fo­rintot. Gyakoriak a közlekedési sza bálysértések. Tilos helyen par­kolnak a fővárosban, a kocsi­val felállnak a parkosított területekre. Pellengérre állítani ? Dr. Németh Attila is azt mondja, amit más szabálysér­tési ügyintézők: vidéken a nyilvánosságra hozatallal csín­ján kell bánni. Budaörsön úgy gondolják, hogy legalább azok­nak a nevét ki kellene hirdet­ni, akik a köztisztaság ellen vétenek: szemetelnek, nem ta­karítják a járdát. Rendelet van a kihirdetésre, a jövőben élnek majd ezzel a lehetőség­gel. De hogyan lehet elejét- venni a bolti lopásoknak?! , H. E. Új vizsgálatokat tervez a népi ellenőrzés Jogtalan hasznot szerzett a tököli állatifehérje-gyár A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság munkaterve alapján elfogadta a szocialis­ta országokból származó gé­pek importjának tervezésével, szervezésével és a ^beérkező gépek hasznosításával foglal­kozó vizsgálat programját. A vizsgálat egyik célja, hogy a közvetlen tennivalók mellett összegyűjtött tapasztalataival, a népgazdasági tervek kidol­gozásához is hasznosítható anyagot szolgáltasson. A KNEB jóváhagyásával rövide­sen megkezdik a széles körű felmérés előkészítését. Az öt érdekelt minisztérium is elfogadta a KNEB javasla­tait a lakosság építőanyag­ellátásának javítására. A bel­kereskedelmi és az építési és városfejlesztési minisztérium például megállapodott a kö­vetkező évek áruellátásának fejlesztésében, a termékek minőségellenőrzésének javítá­sában és megoldást keresnek egyes készletezési és finanszí­rozási problémákra. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte az Állati Fehérje Takarmányo­kat Előállító Vállalat ellen, mert 1973-ban és 1974-ben nagy mennyiségű húslisztet az előírt 50 százalékos fehér­jetartalom helyett alacso­nyabb fehérjetartalommal, de teljes értékűként hozott for­galomba és ezzel jelentős jog­talan anyagi előnyre tett szert. A bíróság a vállalatot másfél millió forint gazdasá­gi bírság megfizetésére köte­lezte. Egy különc betörő lélektana Kriminalisztikai és kórházi vizsgálatok Egy rideg, december végi napon jólöltözött fiatalember kopogott a káplán házának ablakán. Azt mondta, orgo­náin! szeretne, mert már hó­napok óta nem gyakorolt. A kórházban — ahonnan jött —, egy harmonium sem volt. A káplán azonban inkább egy sakkpartit ajánlott. A játszma után pedig előkerül­tek a pingpongütők. Egész dél­után pingpongoztak. Meccsek közben a fiú időnként ki­ment inni a konyhába. Ami­kor befejezték a játékot, már sötét volt, s a házigazda a búcsúzáskor egy nemrég meg­jelent novellás kötetet adott kölcsön a vendégnek. Azután becsukta a kaput és arra gon­dolt. milyen értelmes ez a fiú. A kedves vendég — fosztogat Charly pedig alig várta, hogy egyedül maradjon az ut­cán és benyúlhasson a zsebé­be. Megnézte, jól számolt-e? A pénz pontosan annyi volt, amennyire emlékezett, 210 fo­rint. Hónap végén a káplán­nak sincs sok pénze — tűnő­dött el —, aztán betért a fa­lu vendéglőjébe. Másnapra csak apró maradt. Charly tehát hamarosan kör- belátogatta barátait. Távozá­sa után a kredencekből, bár- szekrényekből, szatyrokból és mindenekelőtt a zsebekből százasok és ezresek tűntek el. Szilveszter éjjelén a falu ielkészi hivatala húsz Bib­liával lett szegényebb, majd a község négy általános is­koláját sarcolta meg az éj­szakai betörő. A tettes ter­mészetesen, Charly volt, aki Halállal paro/ázók Az üzemi baleset anatómiája Sinka Pál szeptember 16- án fél kettő tájt érkezett meg autódaruval a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat du- nabogdányi betonkeverő te­lepére. Kísérőtársával egy el­szállításra váró betonsilót kel­lett átraknia tehergépkocsi­ra. A betonkeverő telep fö­lött magasfeszültségű veze­ték húzódott. A betonsilót át­rakták, majd a Sinka Pált ki­sérő gyakornok darus fel­ment a kezelőfülkébe, hogy a gémet leengedje. Ezután a fiatalember csak annyit lá­tott, hogy Sinka Pál odalé­pett az autódaru ajtajához és elvágódott. Ö kiugrott a fül­kéből, s a tehergépkocsi ve­zetője is odarohant. De mára mesterséges légzése sem se­gített ... Hűvös, szeles idő volt aznap. A szakértők az eset re­konstruálásánál megtalálták a teheremelő kötélen és a gé­men az áramtól származó be­Talált kincsek Ml JÁR A MEGTALÁLÓNAK ? Egy nem mindennapi polgá­ri peres ügyben döntött a Legfelsőbb Bíróság. Az ügy szálai hat évre nyúlnak visz- sza. Ifjú Pataki Rezső győri kőműves kisiparos a dénes- faj betegotthonban tatarozási munkák közben nagy értékű kincsekre — ezüst, aranyozott ékszerekre, porcelánokra, díszvázákra — bukkant. A Xantus János Múzeum 200 ezer forintra értékelte a lele­tet és ezért a találónak 2 ezer forintot fizetett. Két évvel később ifjú Pata­ki felszólította' a múzemot, hogy nagyobb összeget fizes­sen neki a kincsek megtalálá­sáért. A múzeum a kérést el­utasította. Ezután a megta­láló pert indított 90 ezer fo­rint találót díj fizetéséért. A járásbíróság szakértők bevo­násával felbecsültette a talált értéket. Az összeg 200 ezer forintról másfél millió fo­rintra emelkedett. A bíróság ezután úgy döntött, hogy a már felvett 2 ezer forint mel­lé, még további 30 ezer forint jár a megtalálónak. Ezt az ítéletet mindkét fél megfel­lebbezte. A megtaláló keve­sellte, a múzeum sokallta az összeget. A legfőbb ügyész kezdemé­nyezésére a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke a pert másodfo­kú elbirálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta. Az ezután megszületett végleges döntés, véget vetett a hatéves ügynek. A Legfelsőbb Bíróság egyik peres félnek sem adott igazat, s így a megtaláló és a múzeum is pervesztes lett. Jóváhagyta ellenben a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíróság korábbi döntését, amely sze­rint a másfél millió forint ér­tékű kincs megtalálójának még további 30 ezer forint jár. A peres feleknek a per­költségeken meg kell osztoz­kodniuk. égési nyomokat. Valószínű, hogy az erős szél nekiütötte a magasvezetéket a daru gém­jének és a kötélnek. A munkaszervezés? Ezt megelőzően három hét­tel Tahitótfaluban egy 18 éves kubikus lett hasonló módon áramütés áldozata. Mindkét esetben egy előírást hagytak figyelmen kívül: a magas fe­szültségű vezeték 20 méteres körzetében tilos daruval dol­gozni. Szomorú statisztikát olvas­tam, Pest megyében az év el­ső félévében több mint 54 ezer munkanap esett ki a ter­melésből az üzemi balesetek miatt, 14 haláleset és 23 cson. kulás baleset történt. Ta­valy óta romlott a munkavé­delmi helyzet, súlyosabbak lettek a balesetek, s a szá­muk sem csökkent. Mi az oka ennek? Az idé­zett példákban elhanyagol­hatónak tűnő apró fegyelme­zetlenség idézte elő a súlyos szerencsétlenséget. Sinka Pál esetében a szemtanúk elmond­ták, hogy a szabályok betar­tásával is dolgozhatott volna; alig több ideig. Arra pedig ugyan ki számított, hogy a szél nekiüti a vezetéket a da­runak? Maga a vállalat sem, amelynek viszont intézked­nie kellett volna, hogy a mun­ka időtartamára a vezetéknek azt a hosszát áramtalanítsák. Majdhogynem törvénysze­rű volt viszont a pilisboros- jenői téglagyárban bekövet­kezett baleset. Az egyik tar­goncavezető halálra gázolta a rendészt. Hogy ki volt a hibás? Az áldozat, aki a köz­lekedés elől elzárt területen járt? A targonca vezetője, akinek nem volt jogosítvá­nya? A vállalat vezetői, akik engedélyezték egy berendezés üzembe helvezését, anélkül, hogy szakképzett kezelőről gondoskodtaK volna? Nem pénzkérdés Egy-egy baleset hátterében többnyire nem egyetlen em­ber áll. A veszély nem a bal­eset pillanatában, előbb ke­letkezik. Egy építésvezető mondta el nemrégiben, hogy nem küldheti haza spicces beosztottait, mert akkor rö­videsen nem lenne aki dol­gozzon ... Egy fecske nem csi­nálhat sem nyarat, sem mun. kafegyelmet, vonta le a kö­vetkeztetést. Ismert a statisz­tika, hogy az üzemi balesetek harmadában vétkes az alko­hol. Miért sokasodnak a balese­tek a negyed- és fél évek vé­gén? A vállalatok Pest me­gyében és országosan is telje­sítették a terveket és eleget tettek vállalásaiknak az első félévben. De vajon minden­hol a megfelelő üzem- és mun­kaszervezés és az ütemes ter­melés eredménye volt ez? Le­hetséges, hogy a munka köz­ben szerzett sérülések növek­vő száma jelzi a legális és il­legális túlórák sokasodását, a hajtást és kapkodást? — Nagyon szigorúak Ma­gyarországon a munkavédel­mi előírások — panaszolta egyik nagyvállalatunk veze­tője. Elterjedt nézetnek adott ezzel hangot. Mégpedig an­nak, hogy egyes vállalatok a beruházásoknál, fejlesztések­nél a munkavédelmi beren­dezéseken, védőöltözetek vá­sárlásán takarékoskodnak. Cinikus és káros szemlélet ez. A munkások testi épsége nem függhet a gazdaságosság szem­pontjaitól ideig-óráig sem. A különböző védőberendezése­ket — a szakszervezet, vagy a közegészségügyi hatóságok közbelépése nyomán — előbb- utóbb amúgy is be kell építe­ni, de akkor már esetleg át­alakításokkal, toldozgatások. kal, nagyobb költséggel, mint­ha eleve fölszerelték volna. Csak utólag A helyzet az első félévi ta­pasztalatok alapján riasztó. A balesetek egyelőre még sok­szor csak utólagos meggondo­lásra késztetik a munkásokat és a vezetőket. Pedig nem ár­tana néha nemcsak puszta számok halmazának tekinte­ni a balesetekről szóló kimu­tatásokat. Ezek az adatok hasznos tanulságokkal szol­gálhatnak különösen ott, aho! ilyen-olyan okból az év végi hajrá következik. Hámor Szilvia még munkakönyvét is csak azért váltotta ki, hogy köz­ben az ügyintézőt is meglop­ja. Hétfőn gyakran részt vett az egyik budapesti egyház- község ifjúsági napján. Ami­kor már megszokott vendég volt, elkérte a ruhatár kul­csát, de nem a fogasokhoz ment, hanem az irodába, s el­hozta onnan a stólapénzt, 1200 forintot, valamint egy új for­dítású Bibliát. Vadászkürt és tolvajkulcs S most megkérdezhetjük, ki ez a Charly? Vallásos, vagy éppen hitehagyott betörő? Bi­zarr terepen dolgozó szélhá­mos? Esetleg gyógyíthatatlan kleptomániás? Vagy egyik sem? Charly 23 éves. Eddig 70— 80 olyan betörést, lopást kö­vetett el, amiért az állam bűn­ügyi apparátusa felelősségre- vonta. Négyszer ítélték el, s több mint három évet töltött már különböző börtönökben. Hosszú évekkel ezelőtt az akkor még alig 15 éves első- bűntényes Charlytvölt igazga­tónője így jellemezte: igen jó képességű, okos gyerek, de a felsőtagozatban már alig ta­nult. Furcsa fiú, nagyon sok­szor lopott — nemcsak az osztálytársaitól, hanem a pe­dagógusoktól is —, és a pén­zen általában könyveket vásá­rolt. Amikor rajtakaptuk, hogy lop, mindig megígérte, hogy utoljára történt. De amit dél­előtt ígért, délutánra elfelej­tette és újra lopott. Édesanyja szerint Charlyt az apja 13 hónapos korában nagyon megverte. Sok-sok év után a szülők házassága is a férfi durva, italozó, erkölcs­telen magatartása miatt bom­lott fel 1964-ben, s akkor Chady.. és két testvér.« neve­lésének valamennyi gondja az édesanya nyakába szakadt. Azóta a férj elhagyta az or­szágot, jelenleg Svájcban él, orgonista. Az édesanya pedig minden erőfeszítést megtett, hogy jó képességű fia az általános is­kola után ne kallódjon el. Charly folytatta zenetanul­mányait, zongorázott, hege­dült, vadászkürtön játszott, ezenkívül úszott és sakkozott. Valamint lopott. Néhány hó­nappal az általános iskola be­fejezése után pedig már csak és kizárólag lopott. Leggyak­rabban néhány napos munka­társaitól. CharJy két börtönbüntetés után 17, majd 18 évesen ön- gyilkosságot kísérelt meg. Any­jának egyik korai — a pszi­chológusok által szentimentá­lisnak minősített — levelében ezt írta: Ady szavai nagyon S amikor egyszer egy isme­retlen család adott szállást neki, Charly, mielőtt kifosz­totta őket — illedelmesen be­mutatkozott. Nehéz az ilyes­mit másként értelmezni, mint a bűnöző öngúnyának. Vagy mégis? Lehet, hogy az édes­anyának van igaza, aki sze­rint Charlynál az értelem és az akarat élesen elválik egy­mástól, s aki mindenkinél szí- vósabban kutatja, milyen bel­ső kényszer okozza az újabb és újabb bűnöket. A furcsa, visszaeső bűnö­zőkre nem jellemző maga­tartás a rendőrségen tovább folytatódott, amikor utolsó bűncselekményei után Char­lyt kihalgatták. A nyomo­zóknak ő mesélte el tetteit, köztük olyan részleteket is. amikre különben aligha jöt­tek volna rá. Például, hogy vecsési létére valamelyik pes­ti strandon hónapokkal ko­rábban ellopott 300 forintot egy ismeretlen hölgytől. Sőt, Charly, a fecsegő gyanúsított még azt is elmesélte, amit el sem követett, ami még csak terv volt, azt. hogy ej^y Lehel téri ismerős pénztárosnőtől el akarta rabolni a bevétett... Ahogy a pszichológus látja Az édesanya, ez a szívós asz- szony, a gyerekkori csenések óta mindmáig megújuló hit­tel viszi pszichológusokhoz és idegorvosokhoz fiát. Nem lá­tom tisztán, hogy született bűnözési hajlam, avagy súlyos lelki defektusok összefonó­dása eredményezi-e a bűn­cselekmények sorozatát. Erre a kérdésre én teljesen tiszta feleletet szeretnék kapni, hi­szen van kriminalisztikai in­tézetünk, ahol mélyen tudnak betekinteni az események lán­colatába. Könyörögve kérem önöket; -vizsgáltassák mag a fiamat — írt:! még évekkel ez­előtt az első büntetések ide­jén a fiatalkorúak bíróságá­hoz. A pszichológusok akkori diagnózisa megegyezik az az­óta többször megismételt vizs­gálatok eredményével. Leg­utóbb a ceglédi kórház — amely egyébként kénytelen volt eltávolítani a kedélybe­tegség tünetével kezelt Char­lyt, mert veszélyeztette a va­gyonbiztonságot —, állapítot­ta meg a psychopátiát, vagyis a normálistól eltérő, s kó­rosba hajló lelki alkatot. De ez nem zárja ki o büntetőjogi felelősséget. Az anya által kívánt bizo­nyosságot a veleszületettség- ről, vagy a körülmények ha­talmáról tehát nem döntötték el. Mindenesetre a pszicholó­helyénvalóak, szenny és bűn gusok hajlanak arra, hogy az élet. .. > veleszületett bűnöző hajlamú ember nem létezik, hanem csak a körülmények teszik bű­nözővé az egyént. Ugyanak­kor a pszichológusok hajla­nak arra is, hogy sok esetben nem a börtönbüntetés vezet­ne eredményre, hanem az alá- pbs pszichiátriai kezelés. De mindez még csak elmé­let, hipotézis. Bizonyításához további kutatásokra van szük­ség. A fecsegő gyanúsított Charly nemcsak diáknak vo-lt különc, bűnözőnek is az. Eszes és kedves, már-már fi­nomkodó modora nagystílű szélhámossá tehetné, ennek el­lenére inkább ügyetlen kez­dőre emlékeztet. — Charly szinte kizárólag ismerősöket lop meg, s következetesen sem­mit nem tesz azért, hogy el­terelje magáról a gyanút. Ál­dozatai közül a Sherlock Hol- mes-i érzékkel nem rendel­kezők is mindig pontosan tudják, ki és mikor lopta meg őket. Addig Charly — és termé­szetesen, nemcsak ő —, tölti börtönbüntetését. Ezúttal há­rom és fél évet mért ki rá a Pest megyei Bíróság. Babus Endre Elszaporodtak az erdőtüzek Az utóbbi hetekben súlyos károk érték erdeinket az el­szaporodott erdőtüzek miatt. Sok erdei munkás fáradsá­gos, hosszú éveken át végzett munkája megy tönkre, s nem­csak a kirándulók, hanem va­lamennyien szegényebbek let­tünk. Az erdőt nemcsak szeretni, hanem óvni kell, mert pihe­nést és nyugalmat ad. Min­den kiránduló kötelessége. tói. Ne gyújtson tüzet az er­dőben, vagy annák közelében, ne dobjon el ott égő gyufát, vagy cigaretta véget, és még a tűzgyújtásra kijelölt, kiépített helyeken is legyen óvatos, el­távozás előtt a hamut, pará- zsat oltsa el, földelje le. A telek- és kiskerttulajdonosok a száraz lombot, avart csak szélcsendes időben, kis hal­mokban égessék el, felügyelet mellett. Ezeket a kupacokat őrizetlenül ne hagyják, s ha hogy védje az erdőt, közös leégtek, a hamut, a parazsat kincsünket a tűz pusztításé- I oltsák el, földdel takarják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom