Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVOLYAM, 223. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Versenyek, találkozók ifjúmunkásnapok, honvédelmi hét Előadás a KISZ feladatáról Minit hint aditunk róla, szep­tember 17-én ny itatták meg Szigethalmon a Csepel Autó­gyárban a Pest megyei ifjú- munkósnapok október 9-ig tar­tó rendezvénysorozatát. Városunkat a tanácskozáson tíz ifjúmunkás képviselte. Kö­zülük Kurgyis Imre, a Nagy­kőrösi Konzervgyár, savanyító üzem November 7. szocialista brigádjának vezetője hozzászó­lásával segítette a tanácsko­zást. Beszédében többek kö­zött elmondotta: az élelmiszer- iparból elsőként kapcsolódtak a Csepel Autógyár által meghirdetett munkaver- seny-mozgalomhoz, buzdítva a többi élelmiszer- ipari üzemet is. Beszélt bri­gádjuk vállalásairól és a telje­sítés módjáról. Végül megem- \ Illette, miben kívánnak előre­lépni, mit várnak a felsőbb vezetéstől, hogy a munkaver- seny-mozgalomban hatéko­nyabban vehessenek részt. Dr. Árpást Zoltán viítazáró beszé- i dében nagyra értékelte, a hoz- I zászólás alapján, a Nagykőajjsi Konzervgyár ifjúmunkásainak mozgalmát. Nagykőrösön ezen a héten tovább folytatódik az ifjúmun­kásnapok rendezvénysorozata. Ma, csütörtökön tartják a nyitott kapuk napját, melynek során a helyi úttörő- csapatok a város üzemeit ke­resik fel, s a pajtások megis­merkednek az ott dolgozók munkájával. Szeptember 2jjrén, vasárnap délelőtt 9 órakor politikai ve­télkedőt rendeznek az ifjúsági klubban, ugyanitt délután 6 órakor munkás- és paraszt­fiatalok találkozójára kerül sor. A nap ifjúmunkásbállal zárul. Szeptember 26-tól 30-ig tart­ják meg a férfi kispályás lab­darúgó- és a női kézilabda­versenyeket az Ifjúsági sport­telepen, a Kinizsi Sportkörben fjedig asztalitenisz-versenyeket rendeznek. A döntőket október 1-én, szombaton délelőtt 10 I órakor kezdik, az Ifjúsági I sporttelepen. Több, érdeklődésre számot tartó eseményre kerül sor a honvédelmi hét keretében is. Ma, csütörtökön délután 5 óra­kor tartják a modellezőklub 20 éves jubileumi közgyűlését az MHSZ klubjában, pénteken ugyanitt előadást tartanak a KISZ feladatairól az ifjúság ha­zafias és honvédelmi ne­velésében. Vasárnap, 25-én délelőtt 9 óra­kor megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát, ekkor rendezik meg a tormási lőtéren a városi lövészbajnokság harmadik for­dulóját. A Kinizsi-sporttelepen délelőtt 10 órakor kezdődik az autómodellezők megyei baj­noksága. Divatbemutató Műsoros divatbemutatót ren­dez szeptember 24-én, szomba­ton este 7 órai kezdettel az Arany János Művelődési Köz­pontban a SZÖVÁRU Vállalat, a Délmagyarországi RÖVI- KÖT, a budapesti Skála áru­ház és a helyi ÁFÉSZ. A be­mutatón a legújabb őszi-téli ruházati cikkeket láthatják az érdeklődők, a műsorban nép­szerű színészek lépnek fel. Elmarad Gazdagítja gyűjteményét Öreg órák és rádiók között él Kulccsal kell felhúzni Hasznosítani a földeket! Őszi határszemle októberben Négyszázezer tégla A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nagykő­rösi téglagyárában havonta 400 ezer darab kisméretű tég­lát gyártanak. Képünkön: a kemencébe helyezik a téglá­kat, ahol 1000 Celsius fok hő­mérsékleten égetik őket. Ifj. Fekete József felvétele Alakuló ülés Szervezéstudomány A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság nagykőrösi városi szervezetének alakuló ülését szeptember 26-án, szer­dán 14 órára hívta össze a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének vá­rosi szervezete, és az előkészí­tő bizottság. Az MSZMP városi bizottsá­gának székházában tartandó ülésen a tudományos társaság tevékenységét Frank Tibor, az SZVTT főtitkára, helyi felada­tait pedig Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára ismerteti. Az SZVTT helyi szervezeté­nek megalakulásával az MTESZ városi szervezete egye­sületeinek száma hatra emel­kedik. A városi tanács szak- igazgatási szerve, valamint a Cegléd járási és városi földhi­vatal nagykőrösi kirendeltsége az őszi határszemlét október 1. és 20-a között tartja meg Nagy­kőrösön. A határszemle-bizott- ságok ebben az időszakban számba veszik a műveletlen területeket, s ezek megszünte- tétésére, művelésbe vételére ja­vaslatot tesznek. Az állami és közös gazdaságok földjei mel­lett a zártkertek, kisegítő gaz­daságok területét is megvizs­gálják, s ha olyan földeket ta­lálnak, melyeken hosszabb idő óta nem folytatnak rendszeres termelést, azok térítés nélküli állami tulajdonba vételét java­solják. A városi tanács terme- lés-ellátásfelügyeleti osztálya kéri, hogy a zártikerütulajd o- nosok a határszemle idejére hozzák rendbe földjeiket, s gondoskodjanak a műveletlen területek mezőgazdasági hasz­nosításáról. Vetnek, szüretelnek Igyekeznek minél előbb mindent betakarítani Az Arany János Termelő- szövetkezetben Sz. Tóth László elnöktől az őszi mun­kákról érdeklődtünk. — Ilyenkor — mondotta — rengeteg munka szakad ránk. De mindent előre jól megszer­veztünk, mindenki a helyén van. — Hogyan halad a szőlő­szüret? — Telepeinken elég jó a termés. Sokan dolgoznak a szüreten és segítséget nyújt az Arany János Általános Is­kola 140 diákja is. Nagyon meg vagyunk velük elégedve. Elsőnek a Leányka szőlőt szü­reteljük, a termést a nyárs­apáti pincészetbe szállítjuk. — Mennyi termésre számí­tanak? — Összesen 60 vagonra. — Az alma szedését is meg­kezdték? — Szeptember 45-én fog­tunk hozzá a Jonathán és a Starking fajták begyűjtésé­hez. Ezek jó termést hoztak. A Golden Delicious fajtában sok kárt tettek a tavaszi fa­gyok. Az alma szüretelésében segítenek például az ÁFÉSZ, a 21-es Volán, a Gépjavító Szövetkezet dolgozói is. A kertekben szintén 60 vagon termésre számítunk, a termést a Hungarofruct és a ZÖLDÉRT vállalatoknak adjuk el. — Szilvából gyenge volt a termés, csak 4 és fél vagon­nyit szedtünk le. Tart még a paradicsom betakarítása is, melyből eddig 260 vagonnal szállítottunk a konzervgyár­nak. Igyekszünk a paradi­csompaprika szedésével, me­lyet szeretnénk még a dér jötte előtt betakarítani. Kezd­jük a káposzta, napraforgó és a cukorrépa begyűjtését is, és hozzáfogtunk a jövő évi termés előkészítéséhez. Vetjük a ro­zsot, melyből 300 hektáron ke­rül földbe a mag. Búzából 527, árpából 198, s őszi takarmány- keverékből 117 hektár terület vár vetésre. Az elnök elmondta, arra is törekednek, hogy minél több silótakarmányt készítsenek szarvasmarháik téli takarmá­nyozására. Kopa László SPORT —SPORT—SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT A gyűjtőszenvedélynek so­kan hódolnak. Nagykőrösön is több százan gyűjtenek bélye­get, mások pedig régiségeket, öreg pénzt, gyufásdobozt, ké­pes levelezőlapot, papírszalvé­tát, vagy reklámcédulát. Egy nyugdíjas kisiparos a Vági István lakótelepen bélye­gek, órák iránt érdeklődik, bár több mint 40 zsebórája van. Dubnik Jánosnak hívják. Több szakmát kitanult, volt fényképész, rádió- és tv-szere- lő. Gyűjteményében értékes órák sorakoznak. Van ott inga­óra, láncos parasztóra, kerek hivatali és vasúti óra, s több öreg díszóra. Még érdekesebbek zsebórái, melyek közül a legértékesebb egy duplafedelű ezüstóra. Szak­értők szerint a múlt század ele­ÍRÓ VOLT, újságíró és szer­kesztő, szívesen használt álne. veket, írónak Porzó, étlapjá­nak Csicseri Bors szerkesztő, gyermekújságjának Forgó bá­csi. Jánoshalmán született 1836-ban, tartós ideig élt Abonyban, Nagykőrösön, Bécs- ben és Pesten. Ifjúságában a magyar polgári forradalom számos eseményének szemta­núja volt, s a szabadságharc nagy emberei közül sokat sze­mélyesen is megismert, negy­vennyolcas élményeit írásban örökítette meg, fontos adalé­kokat szolgáltatva a kései ku­tatóknak. Orvosi diplomát szerzett, de sohasem praktizált, vérbeli újságíróként és szer­kesztőként tartja számon az irodalomtörténet Agai Adolfot. Nagykőrösön érettségizett, egyik tanára Arany János volt, akiről így emlékezik: „Egy kis Athén volt akkor ez az alföldi város, Arany mellett Szász Károly, Mento- vich Ferenc, Acs Zsigmond, Vámosi Ferenc, később Szilá­gyi Sándor és Salamon vontak fényt a nagykőrösi kollégium­ra. Nagyra is volt ezzel az ő „fiastyúkjával”, Arany volt a központ, mely körül a többi csillag forgott. Kedvökért Debrecenből, sőt még Pestről is jöttek ide számosán ifjak A templomtól keletnek, egy kissé partos helyen állt az is­kola vén kőrisfák árnyéká­ban. Ettől deszkakerítéssel el­választva szolgált ki sarokra jén készült, s a hátlapja köze­pén kis kulccsal feli felhúzni. A svájci olasz és egyéb gyárt­mányú régi időmérők között akad olyan, melynek fedele öt­vösmunka. Számlapját kézi festés díszíti. Látható meda­lionóra is, melyet nyakláncra akasztva viseltek. A régiség­gyűjteményének érdekes része egy sereg rádiókészülék a rá­diózás őskorából. Van köztük olyan, mely már csaknem 50 esztendős. Dubnik János régiségeit munkája közben az ország kü­lönböző vidékein vásárolta és cserélte. Tanulmányozta köz­ben a szükséges szakirodalmat, s megtanulta a régi órák javít­gatását is. Gyűjteményét most az érdeklődőknek szeretné be­mutatni. a bábíalálkozó Az Arany János Művelődési Központ értesíti az érdeklődő­ket, hogy szeptember 24-én és 25-én a bábtalálkozó elmarad, mert az egri Harlekin együttes külföldre utazott. MOZIMŰSOR Egy magyar nábob, Kár- páthy Zoltán. Színes, magyar film. Előadás kezdete: 6 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Kard, avagy én vagyok a fa­lu rossza egyedül. Magyar film. Előadás kezdete: 7 óra. Palotai diszkoszvető bajnok! Kellemetlenül hideg időben, erős szélben, került sor Buda­pesten, a Népstadionban a serdülő A-korcsoportos atlé­ták kétnapos országos bajnok­ságára. A budapesti és a vidé­ki bajnokságok 1—6. helye­zettjei, valamint 2—3 meghí­vott indulhatott számonként. A Nk. Pedagógus SE fiataljai közül ketten szerepeltek. Fiú diszkoszvetésben a 16 évesek között Palotai János 46,34 méteres dobásával, 5 méteres előnnyel a második helyezett előtt, országos bajnokságot nyert, a számszerű eredmény egyben egyéni rekordja is. Palotai olyan jó sorozatot do­bott, hogy a 6 közül bármelyik eredményével első lett volna. A szorgalmas készülés meg­hozta gyümölcsét, amiért kü­lön köszönet jár Rétsági Osz­kár edzőnek. Palotai súlylö­késben 13,25-tel hetedik lett, s összesen 11 bajnoki és 7 olimpiai pontot szerzett egye­sületének. A 15 éves fiúk ge­relyhajításában Szűcs Ambrus 40 méterrel éppen hogy nem jutott be a 8-as döntőbe. Palotai János 1976-ban az országos döntőben 37,30-cal második lett az úttörő-olim­pián, majd azután a serdülő A-kategóriában a 15 évesek közt országos bajnokságot nyert 40,40 méterrel diszkosz­vetésben. Most megismételte, de egy évjárattal feljebb, múlt évi győzelmét. Szorgalmára jellemző, hogy most, a baj­noki cím kivívása utáni na­pon is edzett a Kinizsi-sport­telepen. A megyei atlétikai gyer­mekbajnokság az olyan ren­dezvényekhez tartozik, amely a legtöbb résztvevőt mozgó­sítja. Dunakeszin hideg, esőre hajló időben versenyeztek. Rengeteg induló volt. A körö­siek teljesítményén meglát­szott, hogy hajnali 4 órakor keltek. Közülük a következők Városunkból indult el A világutazó szerkesztő amolyan nagyobbacska lakó­ház tűzfallal az utcára, két zöldzsalugáteres ablakkal, me­lyekben barna cserepekben ál­lott a sárga viola, a rezeda, s a piros virágú muskátli, az alföldiek kedves dísze. A tá­gas udvaron eperfa, tán ugyan­az. melynek feketén bólingat a lombja. Ebben a házban élt családjával Arany János. Né­hanapján Szilágyi Sándor át­jött Kecskemétről, ritkábban Gyulai Pál, vagy Jókai Mór Pestről, Tompa Mihály Hányá­ról. Mert hallgatóztunk, hal­lottuk hangjukat és neveté­süket a házból, csöndes napo­kon időnként pöngetést és énekszót, a nagy lantos nótá- zását, sokszor a saját melódiáit. Írásbeli dolgozatainkat min­den pénteken nyújtottuk be, ugyanakkor a múlt hetieket adta vissza, Arany mind elol­vasta, s a kéziratok szélére veres tintával odajegyezte né­ha komoly, néha tréfás, de ta­láló észrevételeit. Egyik ver­sem aljára kérdést írtam, hogy beküldhetem-e a Divat- csarnokba? — Bátran! Jeleni már meg ott rosszabb vers is ennél.” KÖRÖSRE JÖVET az iskolá­ban még nem találkoztunk, először az épülő vasút mentén láttam, szembe jött velünk. Szikkadt sár volt, nagyokat lépdelt egyik száraz nyomból a másikba. Mi, diákok, némi tűnődéssel ugrottunk bele a kátyúba, hogy átengedjük ne­ki a jó utat. De ő nem fogadta el, féllábbal ugyancsak bele­taposott a híg keverékbe, nyá­jasan megköszönte, mosolyog­va: Lássák, milyen furcsa do­log az az udvariasság, oldalt sárba-hóba térünk ki egymás­nak, a jó út mégis csak hasz­nálatlan marad. A tudós Bállá Károly Zoltán fia velem járt a gimnáziumba, hívására a tanárokkal, Arany Jánossal az élen, együtt utaz­tunk ki Pótharasztra Károly- napra. A szabadságharc bu­kásán búsuló, bánatba mártott víg órák voltak azok. Távol a császári hatalomtól, a csöndes pusztán bátran csendültek a pohárköszöntők, s'a cigány a Rákóczi-indulót húzta. Bő la­kozás volt reggelig. Bállá Kál­mán. a későbbi betyárüldöző pusztázó kapitány hozott ki bennünket sallangos lovú ko­csikon a monori állomásra.” Agai Pesten kezdte egyete­mi tanulmányait, majd Bécs- ben folytatta. A császárváros­ban lépett be a ceglédi gazda­képző volt igazgatója, Török Jánosnak Magyar Sajtójához, mint tréfásan írja: elszegőd­tem valóságos belső távirat és hirdetésfordító bojtárnak. E hírlap munkatársai valameny- nyien kiváló írók voltak: Fáik-- Miksa, Székely József, Elefánti Ferenc, a szerkesztő fia, Török Sándor, Színi Károly, Vértey Ernő és a költő, Vajda János, akinek sokszor megénekelt Gi- náját mindnyájan ismerték, s akivel évtizedekkel későbben Ágai egy cirkusz pénztáránál találkozott. Ott ült a szűk fül­kében elnyűtten, hatalmas kö­véren. szürkén, és nem olvasta sohasem a Húsz év múlva róla írt verset, a magyar szerelmi líra gyöngyszemét. fA BÉCSI ÉVEK után Pestre jött lapot szerkeszteni. A Bors­szem Jankó élclapot Ágai 1868- ban indította meg. Ez, bár kor­mánypárti lap volt, és támad­ta a negyvennyolcas ellenzé­ket, ugyanakkor pellengérre állította a társadalmi és poli­tikai fonákságokat is. Közked­veltségét állandó figurái nö­velték, Mokány Berci volt a vidéki eszemiszom, politikai szólamokat puffogtató, mara­di, nevetséges alak, Sanyaró Vendel a bürokrata, paragra­fusrágó, lélektelen köztisztvi­selő, Mihaszna András a me­rev, csetlő-botló rendőr, a röndnek muszáj lönni sok bak­lövést elkövető, és a jna is közszájon forgó „mucsaiak” el­maradott, sárba ragadt, ha­ladni nem akarók alakjai. A Borsszem Jankó hosszú időt élt, 1938-ban szűnt meg, idős olvasóink még emlékezhetnek rá. ÁGAI VILÁGUTAZÓ is volt, bejárta Ázsia és Afrika egy részét, s egész Európát. Fölkereste Kossuth Lajost is torinói magányában, fölemlít­ve az agg kormányzónak a ré­gi találkozásokat, amikor kis­fiú korában a pesti megyehá­zán találkoztak és Abonyban, a Kossuth-rokonság udvarhá­zaiban. Német és francia mű­veket fordított magyarra, még egy regénykiadó vállalatot is alapított. Cikkeit Porzó tárca­levelei címen adta ki két kö­tetben. Számos műve közül nevezetes a Jelenetek a ma­gyar életből, Por és hamu. Igaz történetek, Utazás Pestről Budapestre. Nyolcvanéves ko­rában halt meg, népszerűsége csúcsán. Hídvégi Lajos jutottak döntőbe. 1966-os lá­nyok, távolugrás (25 induló): ... 2. Szűcs Agnes (Nk. Pe­dagógus Sportiskola) 351 cm. 1965-ös lányok, távol (35): ... 2. Horváth Erika 412; 3. Se­bestyén Erika 407; 4. Vágó Éva 378 cm 1966-os, 4X50 m váltó (5): ... 2. PSI (Vágó, Padányi Emese, Horváth Se­bestyén) 30,7 mp. SZOLNOK MEGYEI MEDOSZ-VERSENY A Szolnokon megrendezett Szolnok megyei MEDOSZ- sportnapon férfi kézilabdában a NEFAG-ot a Nk. faipari üzem képviselte. A szoros me­zőnyben 6 csapat vetélkedett. A körösiek két győzelem után a döntőben 7:6-os vereséget szenvedtek és a második he­lyen végeztek. Atlétikában nem indultak körösiek, mert a jobb helyezésekre — szám­szerű eredményeik alapján — nem volt esélyük. Csütörtök . KÉZILABDA Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Toldi DSK—IM Vasas (Iklad), 16 óra: Nk. Toldi ifi—Iklad ifi, megyei női bajnoki mér­kőzés. Vecsés: V. SE—Nk. Ki­nizsi összevont járási női baj­noki mérkőzés. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom