Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

Bag-hévízgyörki Pelőfi Tsz Összehangoltan a vérségiekké! A PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 18.. VASÁRNAP Az olvasótábor mérlege Szorosabbá vált a kapcsolat A galgamácsai tájházzal ismerkedett a népfront gödöllői bizottsága Ha jobban szemügyre vesz- szük, a mezőgazdaság csupa kampányfeladatból áll: ta­vasszal a szántás, vetés, nyá­ron a betakarítás, kiváltképpen a gabona aratása, ősszel a ku­koricabetakarítás, a szántás és a vetés ad, mindig más és más jellegű, ám tulajdonképpen hasonló elfoglaltságot. Kam­pányfeladatok sora ez, leg­alábbis az egyszeriség értelmé­ben. Ahogy az időjárás fordul, úgy kell elővenni a különböző gépeket, új csatarendbe állíta­ni a brigádokat. Addig, addig mígnem a sok munka között elvész a kampány, dolgozni ugyanolyan kitartással, hozzá­értéssel és figyelemmel kell ta­vasztól őszig, s ma már egyre inkább télen is. Ez a benyomá­sa támad az érdeklődőnek, ha valamelyik termelőszövetke­zetbe érkezik, s ott érdeklődik az őszi munkákról, miként azt a bag—hévízgyörki Petőfi Termelőszövetkezetben tettük. Aki válaszolt: Kovács László, a szövetkezet elnöke. A vetések alá — Milyen munkák folynak ilyenkor, szeptember közepén a szövetkezetben? — Silózunk, trágyázunk, s előkészítjük a talajt az őszi ve­tések alá. Az előbbiekkel egy­két napon belül végzünk, s aztán valamennyi erőgépünket a vetésre és a műtrágyázásra állíthatjuk. Jól haladunk', a tervezett hatszázötven-hétszáz hektár őszi gabona, főként bú­za vetésterületéből eddig négyszázat előkészítettünk. — Hogyan? — A korábbi évektől elté­rően, az idén ősszel 600 kilo­gramm vegyes műtrágyát adunk hektáronként az őszi vetések alá, ez 300 kiló ható­anyagot jelent Az alapos ta­lajelőkészítéssel, a jobb műtrá­gyázással, a munka hatéko­nyabb megszervezésével min­den bizonnyal emelkednek ho­zamaink. — S a többi tennivaló? — Az állatállománynak más­fél évre elegendő tömeg- és .szálastakarmány áll rendelke­zésére. Terveink szerint a jövő hónap elején kezdjük a két­százötven hektárnyi kukorica és a hatvan hektárnyi cukorré­pa betakarítását. Együttműkö­dünk a vérségi Barátság Ter­melőszövetkezettel, koordiná­ciós bizottság hangolja össze a munkákat, segítjük egymást, különös gonddal ellenőrizzük az őszi vetést, a műtrágyafel­használást. A munkaszervezés­ben is egymásra támaszkodunk, s ez nem véletlen. Amint az már ismeretes, a két szövetke­zet úgy döntött, hogy január­ban egyesül. Az erről szóló ta­nulmánytervet már elkészítet­tük, s jóváhagyásra a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter elé terjesztettük. Az egye­süléssel a járás egy erős, hat­ezer hektáros gazdasággal gya­rapodna. Csak a költségeket... — Az idén nagy gondót for­dítottunk a háztáji gazdasá­gokra. A termelőszövetkezet teljesítette vállalásait; negyven vagon uborkát vásároltunk fel a háztáji gazdaságokból, ennek többségét a Nagykőrösi Kon­zervgyárba szállítottuk, a töb­bit szabadpiacon értékesítet­tük. Szilvából négyszáz mázsát továbbítottunk. Tavaly ötszáz, az idén már eddig több mint ezer sertést vettünk át, s az év végéig ezeregyszáz—ezerkét­százra számítunk. A háztáji gazdaságoktól átvett termé­nyek és állatok értékesítéséből a szövetkezet nem tett szert haszonra, a többletbevétel csak a költségeket fedezte, viszont a tagság körében meglégedés- re szolgált a tevékenységünk. Szállítás, messzire —; A vártnál több termett az idén a zöldségekből. Hogyan értékesítik a termést? — Sok problémánk volt, s van. Akadt olyan nap, hogy csak uborkából hat-nyolc va­gonnyit szállítottunk Nagykő­rösre. a konzervgyárba. Sajnos a gyár, hogy csökkentse a dömping okozta nehézségeit, néha visszaküldte az árut, majd másnap, amikor jobban men­tek a dolgok, ugyanazt átvet­te. Nagykőrös messze van, s a száz kilométeres úton óhatat­lanul apad a szállítmány, kér­tük a gyárat, hogy a veszteség egy részét vállalja magára, hi­szen negyven vagonra számít­va öt százalékos apadás két vagon, pénzben kifejezve száz­ezer forintos veszteséget jelent. — Miért szállítják ilyen messzire az árut? — A két szövetkezet, a bagi és a hévízgyörki, egyesülése előtt, a hévizgyörkieknek Nagy­kőrössel volt kapcsolata. Azóta kértük a konzervipari trösz­töt, hadd szállíthassunk Hat­vanba, hiszen ez a gyár itt van a szomszédban. De ebbe egyelőre nem egyeztek bele, hi­vatkozva arra, hogy a termelési körzetek felosztását nem vál­toztathatják meg. Pedig ez ma már egyikünknek sem jó. — Nincs más módja az érté­kesítésnek? — Szabadipacon is adtunk el uborkát, a dinnyét pedig saját bódéinkban árultuk, a Csin- toványi csárda mellett. Bagón és Hévízgyörkön. Mi láttuk el Gödöllőt és szállítottunk Vácra is. Rengeteg munkával, szer­vezéssel járt, de megérte. A gyökérzöldséget és a hagymát is piacon értékesítjük, a bur­gonyát Nagykőrösre szállítjuk. — Exportra nem küldtek? — Hozzánk senki sem jött ilyen ajánlattal. — Hogyan értékeli a szövet­kezet helyzetét? — A gazdálkodási eredmé­nyek alapján, s a jövő évi jó termést megalapozó munkáink nyomán szövetkezetünk vala­mennyi tervének eleget tesz. G. Z. Jó szokást kezd megho­nosítani a Hazafias Népfront gödöllői bizottsága: úgynéve- zett kihelyezett elnökségi ülé­seket tart. Első őszi összejöve­telük Galgamácsán volt, s az alkalmat arra is fölhasználták, hogy a község nevezetességei­vel ismerkedjenek, így a nem­rég megnyílt tájházzal és Van- kóné Dudás Juli alkotásaival. Megbeszélték az idei nyári olvasótáborokkal kapcsolatos tapasztalatokat és a városi is­kolák szülői munkaközösségé­nek idei feladatait. Izlésformálás A balatonlellei járási-városi úttörő olvasótábor ez évi ta­nulságait Szarvas László túrái tanár, táborvezetó foglalta össze. Olvasótáborról lévén szó, nem véletlen, hogy a könyv állott a középpontban. Ezenkívül lényeges feladatuk­nak tekintették az ízlésformá­lást, zenei és képzőművészeti alkotások elemzését. De fog­lalkoztak olyan praktikus dol­gokkal is, mint a naplókészí­tés, újságszerkesztés. Színes, sokszor zsúfolt prog­ramok zajlottak a tíz nap alatt. Jellemző a gyerekek munka­stílusára, hogy csellengővel egyszer sem találkozhattak a látogatók, a táborban. Jütött idejük ‘aktuális politikai tevé­kenységre, s plakátjaikra Lelle és Boglár is felfigyelt. Az Ed­zett ifjúság mozgalom kereté­ben rendszeresen sportoltak, úszásoktatás is volt. A táborban általában rajok oldottak meg egy-egy felada­tot, a művészek, együttesek műsorát valamennyien együtt nézték meg. majd szintén ra­jonként megbeszélték a látot­takat, hallottakat. Remek mű­sorral szórakoztatta a gyereke­ket a Mákvirág együttes, sőt, még játékra is tanították a paj­tásokat. Kellemes élményt je­lentett Kóka Rozália, a nép­művészet mesterének mese­mondása. Kemény Henrik bábszínházát is látták, nagy­szerű volt Vitai Ildikó Vers és zene című programja. A rajok véleménye Szarvas László befejezésül — a rajok és a vezetők véle­ménye alapján — néhány ja­vaslatot tett a jövő évi táboro­zásra. Először, is azt, hogy a tábort a csapatokban gondo­sabb szervezés előzze meg. Kér­te: az úttörőelnökség tekintse kulturális vezetőképzőnek az olvasótábort. Nem ártana, ha újabb művészeti ágakat kap­csolnának be, például a bábo­zást. Szakítsanak időt' az anyanyelvi művelődésre. A szülői munkaközösségek­ről Barkóczí István, a városi tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatta a nép­front gödöllői elnökségét. Az elmúlt oktatási évben 512 is­kolai és 112 óvodai szülői érte­kezletet tartottak. Osztályon­ként, csoportonként négyet-né- gyet. Az időszerű témákon kí­vül pedagógiai és nevelési kér­désekről is szó esett ezeken. Felhívta a figyelmet a szü­lői munkaközösségek tagjainak gondos kiválasztására. Olya­nokra essék a megbízatás, akik személyes példamutatással ké­pesek mozgósítani mind a ne­velési célokra, mind a külön­böző társadalmi munkákra. Sokszor segíthetnek a közössé­gek az osztályfőnököknek, az iskolavezetésnek hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű gyermekek felkarolásában, nélkülük ilyen esetekről az osztályfőnök túl későn szerez­ne tudomást. Önálló igazgatóság? Október 15-ig a szülői mun­kaközösségek választmányi tagjai megalakítják az iskolai vezetőséget. Az osztályvezető jónak tartaná, ha az elnökök több évig végeznék ezt a mun­kát, s szakítanának azzal a ki­alakult szokással, hogy az el­nök mindig felső tagozatos gyerekek szülei közül kerül ki. Barkóczi István javasolta, a Hazafias Népfront városi el­nökségén belül legyen szülői munkaközösségi felelős, a szü­lők akadémiája előadásai terv­szerűen és tudatosan pedagó­giai nevelési témákra épülje­nek, a városi napközi ottho­nokat önálló igazgatóság irá­nyítsa. Az idei első szülői értekez­leteken szó lesz a tanév ki­emelt feladatáról: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a forradalom minél alaposabb megismeréséről, valamint a jövőre bevezetendő új nevelési dokumentumokról. K. Előadások A szülők akadémiája elő­adássorozatban 1977/78-ban is előadások hangzanak el A csa­lád és a társadalom, Gyermek- nevelés a csonka családban, Felkészítés a pályaválasztásra, Családi hatások tükröződése a gyermek tanulmányi munkájá­ban, magatartásában, A gyer­mek és a televízió, valamint Nemzedéki problémák a csa­ládban. Szekeres Erzsébet kiállítása Egerben A képzőművészeti világhét keretében ma, szeptember lk­án Egerben mutatkozik be Sze­keres Erzsébet, a városunkban élő faliszőnyeg- és grafikus- művész. A Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában D. Fe­hér Zsuzsa művészettörténész nyitja meg a tárlatot, délelőtt 11 árakor. Kívánat — növényekből Kerepesen, a Szilasmenti Tsz-ben számos növényi kivo­natot gyártanak. Egyik legjelentősebb termékük a gyógyhatá- sokkal rendelkező kamillacsepp, amelyből mind a hazai, mind exportpiacra is kerül. Képünkön: Kiss József né feldolgozás előtt a lepárolt olajat vízmentesíti és szűri. IfJ. Fekete József felvétele * G yerekek öröme: meg­érett a gesztenye. Fo- tyog a termés reggel­től estig. Koppan egyet a kemény őszi talajon, ha ko­pasz a föld,' gurul valameny- nyit, majd megül. A fonnyadó sárguló-barnuló fűben, rövid ideig búvóhelyre, fészekre ta­lál. Hull a gesztenye, hull. Alig két hete egy korán leesett pél­dányról lefaragtam zöld bur­kát: dideregve ült benne a nedves, fehér mag. Most meg önként veti le tüskés védőpán­célját. Megunta a sötétséget, fényre, napra vágyik? Meg­érett, mondjuk, itt az ideje, ez a sorsa. Megbámult, elszakad éltetőjétől, a fától. Tegnap vont az ablakhoz kollégám: — Nézd, hogy duz­zadnak a gesztenyeía ágai. — Napról napra nagyobbodtak a hamvas, olajoszöld, pattani ké­szülő rügyek. Megunhatatlan látvány: a tomboló életkedv, erő játékát figyelni. Tüleked­tek belsejében az újabb és újabb piciny kis kezdemények, a külső, korán ébredit rétegek nem bírták a rettentő nyo­másit, elváltak testvéreiktől. Emberi szemnek ismét gyö­nyörű: feslik, bomlk, virágba szökken a hatalmas gesztenye- fa. Néhány hét múlva elham­vadtak a gyertyák, a dús lom­bok eltakarták a kilátást. A rekkenő napokban csendben, bölcsen hallgatott a dús lomb­korona, időváltozáskor, süvítő szelek megríkatták, nyögött, ropogtak-recsegtek az ágait, mintha haragudtak volna egy­másra: verekedtek. Nagyobb széllökésre a gyengébb nem bírta tovább, letört, lehullott. Tegnap volt? Az emlékezés csalóka játéka: tavasszal. A na,pok. is oly gyorsan követték egymást, eseményről esemény­re loholva a maradandót, meg­őrizni érdemeset egy kupacban őrzi emlékezetünk, kiiktat­va belőle az idő egymásutáni­ságát. Akár a tavaszi rügy: a frissebb, érdemesebb élmény szélre szorítja a régebbit, je­lentéktelenebbet, tudatunk mélyrétegébe sodródik, ham­vába hull. Nézem a lombját ejtő öreg fát. Alatta gyerekek köröznek: zsebbe, szatyorba, táskába, gyűjtik termését, a fényesen csillogó, barna gesztenyét. A‘ tar ágak között ismét mesz- szebbre látni. A Szabadság tér túlfelén olyasmi vonzza a sze­met, ami tavasszal még nem volt. Ha volt, innen láthatat­lan: papírra vetett vonalak, számítások, méretek: a tíz­emeletes toronyházak tervei. Sürög-forog a daru, dobozt rak dobozra, drótok merednek a magasba, lejjebb már az ab­lakok Is helyükön: készül az emberi hajlék. Házunktól jobbra is egészen más látványra nyílna szemük a tavaszi rügyeknek, ha látná­nak, ha érdekelné őket. Házak, épületek omlottak porba, rom­jaik helyén szökken szárba egy másik elképzelés, régóta dédelgetett álom: a művelődési ház. Dong a föld, surrog a nagy gép oszlop-kalapácsa: üti, ve­ri a cölöpöt. Alapozzák a tudo­mány, művészet gödöllői haj­lékát. Bal oldalán a gesztenyének jóval több levél figyeli még a magasból a környéket, amö- gött is egészen más a táj, mint tavasszal. Most még csak meg­roggyant falak, hulló vakolat, belső részüket kitáró házak: bontanak itt is. Tér kell az új­nak, szebbnek, jobbnak, isko­lának, lakásnak. — Mintha letarolták volna, sivár a kép városunk belsejé­ben :— mondja ismerősöm. — Gondosan kerüli a központ ki­fejezést, hiszen Gödöllőnek még nincs városközpontja, a most letarolt területeken lesz majd. Vajúdó, készülődő település. A semleges település a leg­találóbb, hiszen még nem va­ros, már nem falu. Duzzad gyarapodik, feslik, bomlik. Egyre-másra veti le magáról kopott, terhesnek érzett réte­geit. Itt egy megrokkant házat takarítanak - el, másutt egész utcasort bontanak le. Rombo­lunk, és építünk. Szakadatlanul. Kerepestől Versegig. Dányban, a Malom közben száll a por, belepi az egész utcát. Félmeztelen, bar­nára sült legények tépik, mar­ják a nádtetőt. A hosszú, ala­csony ház hátulsó részén már csak a vaskos, anyagból dön­gölt falak várnak sorsukra. Az első szoba még ép. Padlója az anyaföld. Itt a déli verőfény­ben is félhomály van. A bab- szemnyi ablak kevés sugarat ereszt be. Olyan a levegő, mint egy veremben: borzonga­tón hűvös, nehéz. A súlyos agyagfalak a mellünket szorít­ják. Kinn az udvaron a könnyű szél felkapja a nádszálak kö­zül kiszabadult évszázados pozdorját, hlntáztatja a torkot kaparó port. Amott hatalmas téglahegy. Pirosak, lyukacso­sak, a könnyedség, tisztaság érzetét keltik. Belőlük készül­nek a tágas, napfényes új szo­bák, amelyekben szabadon áramlik majd a tüdőt tágító, tiszta levegő. Múlt és jelen és jövő. Mi­ként az öreg gesztenyefában, falvainkban. városainkban így ötvöződik. Potyog a gesztenye, potyog. Néhány nap, hét múl­va lehuippannak a földre, mint a levelek. A fa magába mé­lyed, tar ágaival mintha nem is élne. Belsejében azonban zajlik, erjed tovább. Keringe­nek a nedvek, s tavasszal me­gint megjelennek a kis duzza­natok az ágakon. Kör Pál Gyorshajtás, tűráztatás A közlekedésrendészet kérése Egyre több panasz érkezik j a városi tanácsra, a lakóbi­zottság elnökségéhez és a köz­lekedésrendészethez az utcá-' kon és főleg a lakótelepeken előforduló közlekedési sza­bálysértések miatt. Fiatal motorkerékpárosok a motorok túráztatásával, indo­kolatlan kürtöléssel zavarják a lakók nyugalmát, gyorshaj­tásukkal veszélyeztetik a ját­szó gyermekeket, de még a szabályosan közlekedő felnőt­teket is. A közlekedési szabálysértők megfékezésére és felelősségre vonása végett a közlekedés­rendészet gyakran küld rend­őrjárőr kocsit a jelzett terüle­tekre, de a kívánt eredményt ez sem hozza meg: mire a rendőrök a helyszínre érkez­nek, megszűnnek a rendzava- l rások. A jövőben ezért önkén- | tes rendőröket kívánnak meg­bízni és szolgálatba beosztani ezeken a helyeken. Szükséges azonban a szülők j és a lakosság segítsége is. A i csend- és rendzavarásokat nem j más települések fiataljai, ha-* nem gödöllői fiatalok és ba- I rátáik követik el. A közieke- désrendészet és a lakóbizott-! sági elnökség ezért kéri a fel- j nőtteket, hogy figyelmeztetés- sei, meggyőzéssel, ha szüksé- j ges, bejelentéssel támogassák a rendőrség munkáját, hogy városunk lakóinak nyugalmát, biztonságát felelőtlen szemé­lyek ne zavarhassák. Pécel, Isaszeg Kispályás bajnokság Lejátszották a péceli kispá­lyás labdarúgó-bajnokság ne­gyedik fordulóját. Eredmé­nyek: Vasipar—ÁFÉSZ 3-0, KlOSZ—Club 99 0-3, Tsz—Ga­garin tér 0-5, Rét—Sütőipar 4-2, Vegyesipar—Költségvetés 2-2, PVCS—MEDOSZ 3-0. A táblázat állása a negyedik forduló után 1. Gagarin tér 4 4 — — 16- 0 8 2. Club 99. 4 2 2 - 7- 2 6 3. Vegyesipar 4 2 2 - 9- 5 6 4. Rét 4 2 118-55 5. Vasipar 4 2 1 1 10- 9 5 6. Költségvetés 4 2 119-85 7. PVCS 4 2 - 2 5- 5 4 8. ÁFÉSZ 4 2 - 2 8- 9 4 9. KIOSZ 4 1—3 6-10 2 10. Tsz 4 1—3 4-12 2 11. MEDOSZ 4—13 2-10 1 12. Sütőipar 4 — — 4 3-12 — Megkezdődött a kispályás labdarúgó-bajnokság őszi for­dulója Isaszegen is. Eredmé­nyek: Pedagógus—Ktsz 2-4, ÁFÉSZ—Erdőalja 2-2, Dány— Toplyos 2-6. A Honvédség— Szoboralja mérkőzést későbbi időpontban játsszák le. Crib a aeázíenue

Next

/
Oldalképek
Tartalom