Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
rrsr Qtr.cyft 1977. SZEPTEMBER 7., SZERDA Heti jogi tanácsok • Menny! a lakásépítési kölcsöntartozás kamata? Furcsán hangzik a kérdés, mert általában a vállalat, ha dolgozója részére lakásépítési, -vásárlási kölcsönt nyújt, azért nem számíthat fel kamatot. Más eset természetesen, ha a dolgozó a kölcsönt nyújtó vállalattól idő előtt kilép, mert ebben az esetben a dolgozó megszegte a szerződési kötelezettségét. A lakásépítési (-vásárlási) kölcsön megállapodásokra, mint erről máit többször szó volt, a módosított és kiegészített 26/1971. (VI. 24.) PV— EVM—MüM. számú együttes rendelet előírásait kell alkalmazni. Ez a jogszabály kimondja, hogy a munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét a dolgozótól visszakövetelheti, ha a dolgozó a megállapodásban reá háruló kötelezettségét nem teljesíti. A rendelet 18. §-a szerint, a visszakövetelt ösz- szeg után a munkáltatót a Polgári Törvénykönyv 301. § (1) bekezdése szerinti kamat illeti meg ilyen esetben. A hivatkozott rendelkezés a kamat mértékét 5 százalékban állapítja meg. így tehát azon olvasóink, akik sérelmezték, hogy ennél magasabb összegű kamatot rótt ki rájuk a vállalat, jogosan fordulhatnak a munkaügyi döntőbizottsághoz, mert az említett 5 százaléknál magasabb összegű kamatot a vállalat nem köthet ki. Ugyancsak a Polgári Törvénykönyv mondja ki, hogy a jogszabállyal ellentétes megállapodás semmis, helyette a jogszabály rendelkezései lépnek. Ebből következik, hogy olvasóinkkal szemben nem érvényesíthetik a 8 százalékos kamatot, a már levont, illetve kifizetett többletkamat is visszajár. A munkaügyi vitában akkor döntenek helyesen, ha az említett hibás szerződési kikötés semmisségét megállapítják, és a dolgozó kamattartozását a hátralékos kölcsön évi 5 százalékában állapítják meg. • Ha a dolgozót figyelmeztetésben részesítették, ugyanezen indok alapján nem mondhatja fel a vállalat a munka- viszonyt. Egyik olvasónk azt panaszolja, hogy 2 hónappal ezelőtt ittasan ment be munkahelyére, és emiatt írásbeli figyelmeztetést kapott. Most a munkáltató arra hivatkozással, hogy ittasság miatt a legsúlyosabb fegyelmi büntetést kellett volna kiszabnia, de ettől eltekint — felmondja a dolgozó munkaviszonyát. A vállalat nem járt el helyesen. Nyilván, a munkáltató sajtóból, vagy egyéb helyről szerzett arról értesülést, hogy egy hasonló ügy kapcsán, a Legfelsőbb Bíróság olyan álláspontra helyezkedett, miszerint italozás esetében a legsúlyosabb fegyelmi büntetés — az elbocsátás — kiszabása indokolt. Nem lehet azonban egy elbírált, hogy úgy mondjuk, jögerös ügyet csak egyszerűen ilyen formában elővenni, ahogy ezt a vállalat csinálta, mondván azt, hogy korábban tévedett, túl enyhén bírálta el a dolgozó cselekményét, ezért elküldi a vállalattól, ha nem is fegyelmi büntetéssel, de felmondással. Ha a munkáltató ugyanis a dolgozó valamely magatartása miatt fegyelmi eljárást indít, de azt büntetés kiszabása nélkül megszünteti, egyben figyelmeztetést alkalmaz, a dolgozó joggal bízhat abban, hogy munkájára a magatartás ellenére is igényt tart a vállalat. A figyelmeztetés célja az, hogy a hasonló magatartástól visszatartsa a dolgozót a jövőben. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a vállalat továbbra is meghagyja a dolgozó munkaviszonyát. Természetesen, ha a dolgozó újból italozott volna, akkor az előző ügyét súlyosbítóként értékelheti a vállalat, és megszüntetheti a munkaviszonyt. De anélkül, hogy újabb okot szolgáltatott volna erre a munkavállaló, nem lehet a felmondáshoz folyamodni, mert a vállalat ezáltal törvénysértést követ el. A dolgozó jogosan élhet panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál. • Ha a házastársak szívességi lakáshasználók voltak, nem illeti meg kárpótlás a lakást elhagyó felet. Két olvasónk jelentkezett arra a cikkünkre, amelyben a lakást elhagyó házasfelet megillető kárpótlásról írtunk. Egyik olvasónk sérelmezi, hogy kevés összeget ítéltek meg kárpótlás címén, a másik pedig, hogy nem kaptak semmit, mert szívességi lakáshasználók voltak. Kérdezik — panaszuk orvosolható-» és, ha igen, hol? A lakásrendelet szerint, a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakáshoz jutott felet, illetőleg azt, akit a lakás elhagyására kötelezett a bíróság. kárpótlás illetheti meg. Kárpótlást azonban a bíróság csak akkor ítélhet meg, ha kérelemre, a bérlőtársak lakás- bérleti jogviszonyát rendezi, és ennek során vagy megosztja a lakás használatát, vagy pedig az egyik bérlőtárs jogviszonyát megszünteti, az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Nem kötelezhető kárpótlás fizetésére a lakásból elköltöző házastárs, ha a házastársak korábban sem voltak bérlőtársak, hanem családi kapcsolat alapján szívességből laktak a lakásban. A lakásban visszamaradó házastárs ilyen esetben semmiféle jogot sem szerez. Arra vonatkozóan pedig, hogy mennyi lehet a kárpótlás, irányadó a lakáshasználatbavételi díjról szóló rendelkezés. Ügy tűnik, egyik olvasónkkal szemben sem követtek el szabálytalanságot. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI A megszegett szerződésekről A vétkes kötbért fizet Az egyik fogyasztási szövetkezet egy vállalattal kötött szerződésben nagymeny- nyiségű különböző baromfi és tojás szállítására kötelezte magát. Ennek azonban csak részben tett eleget, mert feleannyi hízott libát adott át. mint amennyiben megállapodtak. Tekintve, hogy meghiúsulás esetére a szövetkezetei 10 százalék kötbér terhelte. ennek megfizetéséért a vállalat pert indított ellene. A bírósági tárgyaláson a szövetkezet azzal védekezett, hogy más baromfiakból a szerződésben megszabottnál többet szállított, a teljesítést pedig az összmennyiség alapján kell megítélni. Korábban is ez a gyakorlat volt közöttük. Mulasztásához az is hozzájárult. hogy a vállalat saját tevékenységét az ő vásárlási területére is kiterjesztette, és ez a magatartása a szocialista együttműködés elvét sértette. Más baromfiakból azért tudott többet küldeni, mert azoknál a vállalat nem zavarta a felvásárlópiacot. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a szövetkezetét a pereTíz nap rendeletéiből Az önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970. (XI. 11.) Korm. számú határozat módosításáról az 1034/ 1977. (VIII. 17.) Mt. h. számú határozat intézkedik. (Magyar Közlöny 64. szám.) A saját számlára történő export lebonyolításának engedélyezéséről a 9/1977. (Kk. É. 13.) Kk. M. számú utasítás rendelkezik, amely a Kül<-- kereskedelmi Értesítő 13. számában jelent meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek káderhelyzctéről és a vezetés színvonalának javítására tett intézkedésekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. számában jelent meg fontos közlemény. A vezetők munkahelyüktől való távollétében az ügyintézés folyamatosságának Pest megyében SZIGETHALOM Csepel Autógyár Művelődési Háza Szeptember 8: DÜBÖRGŐ CSEND (R: Szijj Miklós) Á vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. 9: LEGENDA A VONATON (R: Rényi Tamás) 10: KITÖRÉS (R: Bacsó Péter) 11: TILTOTT TERÜLET (R: Gábor Pál) 12: JELENIDŐ (R: Bacsó Péter) DUNAKESZI Járműgyár Művelődési Háza Szeptember 14: LEGENDA A VONATON (R: Rényi Tamás) 15: MAKRA (R: Rényi Tamás) 18: VÉGÜL (R: Maár Gyula) 19: ŐK KETTEN (R: Mészáros Márta) A vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. SZÁZHALOMBATTA Dunamenti Művelődési Ház Mozij'a Szeptember 11 — 12: KITÖRÉS (R: Bacsó Péter) 13-14: ISMERI A SZANDI-MANDIT? (R: Gyarmathy Lívia) 15-16: UTAZAS JAKABBAL (R: Gábor Pál) NAGYKŐRÖS Arany János Filmszínház Szeptember 17: ŐK KETTEN (R: Mészáros Márta) A vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. 18: MADÁRKÁK (R: Böszörményi Géza) 19: SZIKRÁZÓ LÁNYOK (R: Bacsó Péter) 20: NE FÉLJETEK A SZERELEMTŐL (R: Vlagyimir Dovgany) fenntartásáiról adott ki az illetékes hatóság közleményt, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. számában jelent meg. A mester-szakmunkás-to- vábbképző tanfolyam és vizsgaszabályzat közzétételéről az ÉVM adott ki 38/1977. szám alatt közleményt az Építésügyi Értesítő 24. számában. A müvezetőképzésről 30/ 1077.' (Vm. 28.) MÉM. szám alatt jelent meg rendelkezés a Magyar Közlöny 66. számában. A sajtótermékek köteles és tiszteletpéldányairól ugyanitt jelent meg az 5/1977. (VIII. 28.) KM. rendelkezés. sített kötbér megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezet jóval a teljesítési határidő előtt tudta, hogy a szerződést nem áll módjában teljesíteni, a vállalat is figyelmeztette a lemaradásra, ennek ellenére akadályközlési kötelezettségének nem tett eleget. A szerződésben fajtánként elkülönítve és részletezve állapították meg a szállítandó baromfiak, más élő állatok és a tojás mennyiségét. Bár a szerződésben gyűjtőfogalomként a baromfi szó szerepelt, ez nem jelenti azt, hogy a teljesítés mértékét fajtára való tekintet nélkül kell megítélni. A szövetkezet nem adott felvilágosítást arról, hogy a vállalat általa állított felvásárlásai miatt keletkezett nehézségei elhárítására milyen intézkedéseket tett és a hiányzó hízott libák pótlásáról miért nem intézkedett. Tehát szerződésszegésért kötbérfizetési kötelezettség terheli. A vevőt kártalanítják Egy házaspártól az egyik szövetkezet, szóbelileg kötött terményértékesítési szerződés alapján. nagy mennyiségű tojóhibridet vásárolt. A vételárat a tojóktól származó tojások átadásával egyenlítették ki. A szövetkezettől érkezett első tojásszállítmány ellen nemi volt kifogás, a második állományban azonban az átvételt követő néhány napon belül a kikelt baromfiak közül néhánynál betegség tünetei mutatkoztak, majd az az első szállítmányhoz tartozók is megbetegedtek és sok elhullott. Ezért a házaspár a szövetkezet által írásban elkészített termékértékesítési szerződés aláírását megtagadta és a beteg állatok visszavételét kérte, amit azonban elutasítottak. Ezek után az állatokat orvossal kezeltették és a pusztulás miatt a vételárnak csak egy részét egyenlítették ki. A hátralékos összeg megfizetéséért per indult ellenük. A bírósági tárgyaláson a házaspár azzal védekezett, hogy beteg állatokat kapott sok elhullott és gyógykezeltetésük költségével keletkezett káruk meghaladta a vételárat. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amelv a következőket mondta ki: — Érvényes mezőgazdaság termékértékesítési szerződés csak írásban köthető. Ennek elmulasztása esetén is érvényes a megállapodás, ha bármelyik fél kötelezettségeit teljesítette. Ebben az esetben a felek között a második állományra vonatkozóan írásbeli szerződés nem jött létre, de teljesítés történt, ezért a szerződést érvényesnek kell tekinteni. Bár lényeges állategészségügyi problémák is közrejátszottak a perben, az alsófokú bíróságok csak mezőgazdasági szakértőt hallgattak meg. Nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni az állatokat kezelő orvos vallomását. amely szerint a gyógyszeres kezelés nem sikerült. Ezért közülük egyet felboncolt. s megállapította: az állatok légzőszervi megbetegedésben szenvednek. Ezt az Országos Állategészségügyi Intézet is megerősítette. Azt is elmondta, hogy az első állományhoz tartozó állatoknál is észlelt betegségi tüneteket. Ezek a megbetegedések a második állományról terjedtek át. Alapos gyanú van arra, hogy az állatok már a tíznapos lappangási idő előtt megbetegedtek. Ezt megerősíti, hogy az ugyanabból az előnevelt állományból származó, és egy másik vevőnek átadott állatok is ugyanolyan betegségben szenvedtek, mint a házaspárnak küldöttek és ezt a vevőt a szövetkezet kártalanította. A bizonyítékok mérlegelése alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, amelyben az állatorvos és a mezőgazdasági szakértő véleménye közti ellentmondásokat fél kell oldani. Bűnöző fiatalok Ifjú huligánbandákról, a legvégletesebb bűncselekményekbe sodródó galerikről és hasonlókról gyakran értesülhetünk a tőkésországokból. Hazánkban — és általában a szocialista országokban — ez a fajta bűnöző életvitel közei sem társadalmi méretű. Mégis vannak figyelmeztető és cselekvésre késztető jelen' ségek. így légióként az. hogy a fiatalok egyes csoportjainak deviáns, vagyis a megszokottól eltérő.- eltévelyedő vi selkedésformái gyakran bűn- cselekményekbe torkollnak. És az ilyenek száma hazánkban is emelkedett az utóbbi években. Jó okunk van tehát arra. hogy a szocialista vi szonyok között is törődjünk a gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzésével. Nemeseik az erre hivatott bűnüldöző szervek feladata ez, hanem szülőké. pedagógusoké és a jövő nemzedékéért felelősséget érző minden felnőtté. A megelőzés fontossága Ehhez a szélesebb összefogáshoz. illetve a szélesebb körben hasznosítható ismeret- anyag megszerzéséhez segít hozzá a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál megjelent válogatott tanulmánykötet. Bűnöző fiatalok címmel. A bűnözés megelőzésének kérdéseivel foglalkozó kriminál- pszichológiai munkák — dr. Münnich Iván és dr. Szakács Ferenc átgondolt válogatásában — tehát a 18. életévükön mneniek bűntől visszatartását tűzik céljukul. Olyanokét akikkel szemben a bűntett elkövetése esetén is a törvény mindenekelőtt nevelési szándékú. s helves iránvú fejlődésüket igyekszik előmozdítani, hogy ennek következtében a társadalom hasznos tagjai lehessenek. Mennyivel jobb, ha ezt a nevelői munkát sikerül hatékonyan — a bűn- cselekmény vagy a bűnöző életmód kialakulása előtt — megelőzésként kifejteni. Természetesen, naív hiedelem lenne abban bízni, hogy pusztán neveléssel megszüntethető a bűnözés. Ezt nagyon határozottan kifejtik bevezetőjükben a szerzők, de ugyanilyen határozottan mutatnak rá arra is. hogy van olyan gyermek- és fiatalkorú bűnözési forma, amely megelőzhető és vannak olyan gyermek-fiatalok, akiknek bűnözővé válását megakadályozhatjuk. Komplex társadalmi feladat Csak egyetérthetünk a szerzői felszólítással: „Előzzünk meg hát a gyermek- és fiatalkorú bűnözésből legalább any- nyit, amennyi szülői törődéssel, korai antiszociális tendenciákra vigyázó pedagógusi szemmel, előzményeket értő. s a pedagógiai korrekció erejében bízó bírói szóval, diag- nózisban-prognózisban képzett kriminológusokkal, sajátos terápiákban. átnevelési eljárásokban képzett orvosokkal és pszichológusokkal együttesen. együttműködve megelőzni lehet”. Ebben — a csak helyeselhető — gondolatban egyúttal az is benne rejlik, hogy nagyonis komplex társadalmi feladatról van szó. s tudományosan sem lehet csak egyetlen tudományág feladata a megelőzés elvi és eva- korlati tennivalóinak kidolgozása. Annál is Inkább, hiszen a bűnözés maga is komplex társadalmi jelenség. A kötet összeállítói természetesen nem vállalkozhattak arra, hogy mindezekből a tudományágakból adjanak megközelítést. de így sem lebecsülendő munkásságuk. hiszen a pszichológia — amelynek speciális ágazata a krimi- nálpszichológia — jelentős helyet foglal el az e témakörben érintett különböző tudományok között. Az okoktól az átnevelésig Ezek az itt közölt hazai és külföldi — köztük jelentékeny szovjet — szerzőktől származó tanulmányok elvi és módszertani segítséget adnak a gyermek- és fiatalkorú bűnözést előidéző okok föltárásában, az előrejelzés, megelőzés területeiben és a mar adott esetben szükséges átneveléshez is. Dicsérhető törekvés, hogy a kötet magas szakmai színvonala ellenére sem csak a szakemberek, a kriminálpszichoiógu- sok, jogászok érdeklődésére épít. hanem egyes szakkifejezések megvilágításával, a szokásosnál részletesebb magyarázó jegyzetekkel az olvasók sokféleségét veszi tekintete, s ígv segíti a benne foglaltak közös hasznosítását. örvendetes lenne, ha ez a meglehetősen hézagpótló kötet valóban betöltené azt a küldetést, amelyet dr. Gö- döny József vár tőle az előszóban kifejtett gondolataiban. miszerint „a hazai viszonyok között termékenyítő hatással lehet nemcsak a kri- mjnáipszichológiára. hanem a bűnözéssel foglalkozó más tudományokra is. amellett, hogy jól szolgálhatja a hazai gyakorlatot.” — ». i
