Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

rrsr Qtr.cyft 1977. SZEPTEMBER 7., SZERDA Heti jogi tanácsok • Menny! a lakásépítési kölcsöntartozás kamata? Furcsán hangzik a kérdés, mert általában a vállalat, ha dolgozója részére lakásépíté­si, -vásárlási kölcsönt nyújt, azért nem számíthat fel ka­matot. Más eset természete­sen, ha a dolgozó a kölcsönt nyújtó vállalattól idő előtt kilép, mert ebben az esetben a dolgozó megszegte a szer­ződési kötelezettségét. A lakásépítési (-vásárlási) kölcsön megállapodásokra, mint erről máit többször szó volt, a módosított és kiegészí­tett 26/1971. (VI. 24.) PV— EVM—MüM. számú együttes rendelet előírásait kell alkal­mazni. Ez a jogszabály ki­mondja, hogy a munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét a dol­gozótól visszakövetelheti, ha a dolgozó a megállapodásban reá háruló kötelezettségét nem teljesíti. A rendelet 18. §-a szerint, a visszakövetelt ösz- szeg után a munkáltatót a Polgári Törvénykönyv 301. § (1) bekezdése szerinti kamat illeti meg ilyen esetben. A hivatkozott rendelkezés a kamat mértékét 5 százalék­ban állapítja meg. így tehát azon olvasóink, akik sérel­mezték, hogy ennél maga­sabb összegű kamatot rótt ki rájuk a vállalat, jogosan for­dulhatnak a munkaügyi dön­tőbizottsághoz, mert az emlí­tett 5 százaléknál magasabb összegű kamatot a vállalat nem köthet ki. Ugyancsak a Pol­gári Törvénykönyv mondja ki, hogy a jogszabállyal ellen­tétes megállapodás semmis, helyette a jogszabály rendel­kezései lépnek. Ebből követ­kezik, hogy olvasóinkkal szem­ben nem érvényesíthetik a 8 százalékos kamatot, a már le­vont, illetve kifizetett több­letkamat is visszajár. A mun­kaügyi vitában akkor dönte­nek helyesen, ha az említett hibás szerződési kikötés sem­misségét megállapítják, és a dolgozó kamattartozását a hátralékos kölcsön évi 5 szá­zalékában állapítják meg. • Ha a dolgozót figyelmez­tetésben részesítették, ugyan­ezen indok alapján nem mond­hatja fel a vállalat a munka- viszonyt. Egyik olvasónk azt pana­szolja, hogy 2 hónappal ez­előtt ittasan ment be munka­helyére, és emiatt írásbeli figyelmeztetést kapott. Most a munkáltató arra hivatko­zással, hogy ittasság miatt a legsúlyosabb fegyelmi bün­tetést kellett volna kiszabnia, de ettől eltekint — felmond­ja a dolgozó munkaviszonyát. A vállalat nem járt el he­lyesen. Nyilván, a munkálta­tó sajtóból, vagy egyéb hely­ről szerzett arról értesülést, hogy egy hasonló ügy kap­csán, a Legfelsőbb Bíróság olyan álláspontra helyezke­dett, miszerint italozás eseté­ben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés — az elbocsátás — kiszabása indokolt. Nem le­het azonban egy elbírált, hogy úgy mondjuk, jögerös ügyet csak egyszerűen ilyen formában elővenni, ahogy ezt a vállalat csinálta, mondván azt, hogy korábban tévedett, túl enyhén bírálta el a dol­gozó cselekményét, ezért el­küldi a vállalattól, ha nem is fegyelmi büntetéssel, de fel­mondással. Ha a munkáltató ugyanis a dolgozó valamely magatartá­sa miatt fegyelmi eljárást in­dít, de azt büntetés kiszabá­sa nélkül megszünteti, egy­ben figyelmeztetést alkalmaz, a dolgozó joggal bízhat ab­ban, hogy munkájára a maga­tartás ellenére is igényt tart a vállalat. A figyelmeztetés célja az, hogy a hasonló ma­gatartástól visszatartsa a dol­gozót a jövőben. Ez természe­tesen csak úgy lehetséges, ha a vállalat továbbra is meg­hagyja a dolgozó munkavi­szonyát. Természetesen, ha a dolgozó újból italozott volna, akkor az előző ügyét súlyos­bítóként értékelheti a válla­lat, és megszüntetheti a mun­kaviszonyt. De anélkül, hogy újabb okot szolgáltatott vol­na erre a munkavállaló, nem lehet a felmondáshoz folya­modni, mert a vállalat ez­által törvénysértést követ el. A dolgozó jogosan élhet pa­nasszal a vállalati munka­ügyi döntőbizottságnál. • Ha a házastársak szí­vességi lakáshasználók voltak, nem illeti meg kárpótlás a lakást elhagyó felet. Két olvasónk jelentkezett arra a cikkünkre, amelyben a lakást elhagyó házasfelet megillető kárpótlásról írtunk. Egyik olvasónk sérelmezi, hogy kevés összeget ítéltek meg kárpótlás címén, a má­sik pedig, hogy nem kaptak semmit, mert szívességi la­káshasználók voltak. Kérdezik — panaszuk orvo­solható-» és, ha igen, hol? A lakásrendelet szerint, a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakáshoz jutott felet, illetőleg azt, akit a lakás elhagyására kötelezett a bíróság. kár­pótlás illetheti meg. Kárpót­lást azonban a bíróság csak akkor ítélhet meg, ha kére­lemre, a bérlőtársak lakás- bérleti jogviszonyát rendezi, és ennek során vagy megoszt­ja a lakás használatát, vagy pedig az egyik bérlőtárs jog­viszonyát megszünteti, az egyik felet a lakás elhagyá­sára kötelezi. Nem kötelezhe­tő kárpótlás fizetésére a la­kásból elköltöző házastárs, ha a házastársak korábban sem voltak bérlőtársak, ha­nem családi kapcsolat alap­ján szívességből laktak a la­kásban. A lakásban visszama­radó házastárs ilyen esetben semmiféle jogot sem szerez. Arra vonatkozóan pedig, hogy mennyi lehet a kárpótlás, irányadó a lakáshasználatba­vételi díjról szóló rendelke­zés. Ügy tűnik, egyik olva­sónkkal szemben sem követ­tek el szabálytalanságot. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI A megszegett szerződésekről A vétkes kötbért fizet Az egyik fogyasztási szö­vetkezet egy vállalattal kö­tött szerződésben nagymeny- nyiségű különböző baromfi és tojás szállítására kötelezte magát. Ennek azonban csak részben tett eleget, mert fele­annyi hízott libát adott át. mint amennyiben megálla­podtak. Tekintve, hogy meg­hiúsulás esetére a szövetke­zetei 10 százalék kötbér ter­helte. ennek megfizetéséért a vállalat pert indított ellene. A bírósági tárgyaláson a szövetkezet azzal védekezett, hogy más baromfiakból a szer­ződésben megszabottnál töb­bet szállított, a teljesítést pe­dig az összmennyiség alap­ján kell megítélni. Korábban is ez a gyakorlat volt közöt­tük. Mulasztásához az is hoz­zájárult. hogy a vállalat sa­ját tevékenységét az ő vá­sárlási területére is kiterjesz­tette, és ez a magatartása a szocialista együttműködés el­vét sértette. Más baromfiak­ból azért tudott többet külde­ni, mert azoknál a vállalat nem zavarta a felvásárló­piacot. Az ügyben végső fo­kon döntő Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a szövetkezetét a pere­Tíz nap rendeletéiből Az önkéntes rendőri szol­gálatért kitüntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970. (XI. 11.) Korm. számú hatá­rozat módosításáról az 1034/ 1977. (VIII. 17.) Mt. h. szá­mú határozat intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 64. szám.) A saját számlára történő export lebonyolításának en­gedélyezéséről a 9/1977. (Kk. É. 13.) Kk. M. számú utasí­tás rendelkezik, amely a Kül<-- kereskedelmi Értesítő 13. szá­mában jelent meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek káderhelyzcté­ről és a vezetés színvonalá­nak javítására tett intézke­désekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. számában jelent meg fontos közlemény. A vezetők munkahelyük­től való távollétében az ügy­intézés folyamatosságának Pest megyében SZIGETHALOM Csepel Autógyár Művelődési Háza Szeptember 8: DÜBÖRGŐ CSEND (R: Szijj Miklós) Á vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. 9: LEGENDA A VONATON (R: Rényi Tamás) 10: KITÖRÉS (R: Bacsó Péter) 11: TILTOTT TERÜLET (R: Gábor Pál) 12: JELENIDŐ (R: Bacsó Péter) DUNAKESZI Járműgyár Művelődési Háza Szeptember 14: LEGENDA A VONATON (R: Rényi Tamás) 15: MAKRA (R: Rényi Tamás) 18: VÉGÜL (R: Maár Gyula) 19: ŐK KETTEN (R: Mészáros Márta) A vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. SZÁZHALOMBATTA Dunamenti Művelődési Ház Mozij'a Szeptember 11 — 12: KITÖRÉS (R: Bacsó Péter) 13-14: ISMERI A SZANDI-MANDIT? (R: Gyarmathy Lívia) 15-16: UTAZAS JAKABBAL (R: Gábor Pál) NAGYKŐRÖS Arany János Filmszínház Szeptember 17: ŐK KETTEN (R: Mészáros Márta) A vetítés után az alkotók részvételével ankétot tartunk. 18: MADÁRKÁK (R: Böszörményi Géza) 19: SZIKRÁZÓ LÁNYOK (R: Bacsó Péter) 20: NE FÉLJETEK A SZERELEMTŐL (R: Vlagyimir Dovgany) fenntartásáiról adott ki az il­letékes hatóság közleményt, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. szá­mában jelent meg. A mester-szakmunkás-to- vábbképző tanfolyam és vizs­gaszabályzat közzétételéről az ÉVM adott ki 38/1977. szám alatt közleményt az Építés­ügyi Értesítő 24. számában. A müvezetőképzésről 30/ 1077.' (Vm. 28.) MÉM. szám alatt jelent meg rendelkezés a Magyar Közlöny 66. számá­ban. A sajtótermékek köteles és tiszteletpéldányairól ugyanitt jelent meg az 5/1977. (VIII. 28.) KM. rendelkezés. sített kötbér megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezet jóval a telje­sítési határidő előtt tudta, hogy a szerződést nem áll módjában teljesíteni, a válla­lat is figyelmeztette a lema­radásra, ennek ellenére aka­dályközlési kötelezettségének nem tett eleget. A szerződés­ben fajtánként elkülönítve és részletezve állapították meg a szállítandó baromfiak, más élő állatok és a tojás mennyi­ségét. Bár a szerződésben gyűjtőfogalomként a baromfi szó szerepelt, ez nem jelenti azt, hogy a teljesítés mér­tékét fajtára való tekintet nélkül kell megítélni. A szö­vetkezet nem adott felvilágo­sítást arról, hogy a vállalat általa állított felvásárlásai miatt keletkezett nehézségei elhárítására milyen intézke­déseket tett és a hiányzó hí­zott libák pótlásáról miért nem intézkedett. Tehát szerződés­szegésért kötbérfizetési köte­lezettség terheli. A vevőt kártalanítják Egy házaspártól az egyik szövetkezet, szóbelileg kötött terményértékesítési szerződés alapján. nagy mennyiségű tojóhibridet vásárolt. A vétel­árat a tojóktól származó to­jások átadásával egyenlítet­ték ki. A szövetkezettől érke­zett első tojásszállítmány el­len nemi volt kifogás, a máso­dik állományban azonban az átvételt követő néhány napon belül a kikelt baromfiak kö­zül néhánynál betegség tü­netei mutatkoztak, majd az az első szállítmányhoz tarto­zók is megbetegedtek és sok elhullott. Ezért a házaspár a szövetkezet által írásban el­készített termékértékesítési szerződés aláírását megtagad­ta és a beteg állatok vissza­vételét kérte, amit azonban el­utasítottak. Ezek után az álla­tokat orvossal kezeltették és a pusztulás miatt a vételárnak csak egy részét egyenlítették ki. A hátralékos összeg meg­fizetéséért per indult ellenük. A bírósági tárgyaláson a há­zaspár azzal védekezett, hogy beteg állatokat kapott sok elhullott és gyógykezelteté­sük költségével keletkezett káruk meghaladta a vétel­árat. Az alsófokú bíróságok el­lentétes ítéletei után törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amelv a következőket mond­ta ki: — Érvényes mezőgazdaság termékértékesítési szerződés csak írásban köthető. Ennek elmulasztása esetén is érvé­nyes a megállapodás, ha bár­melyik fél kötelezettségeit tel­jesítette. Ebben az esetben a felek között a második állo­mányra vonatkozóan írásbe­li szerződés nem jött létre, de teljesítés történt, ezért a szer­ződést érvényesnek kell te­kinteni. Bár lényeges állat­egészségügyi problémák is közrejátszottak a perben, az alsófokú bíróságok csak me­zőgazdasági szakértőt hallgat­tak meg. Nem lett volna sza­bad figyelmen kívül hagyni az állatokat kezelő orvos vallo­mását. amely szerint a gyógy­szeres kezelés nem sikerült. Ezért közülük egyet felbon­colt. s megállapította: az ál­latok légzőszervi megbete­gedésben szenvednek. Ezt az Országos Állategészségügyi In­tézet is megerősítette. Azt is elmondta, hogy az első ál­lományhoz tartozó állatoknál is észlelt betegségi tünete­ket. Ezek a megbetegedések a második állományról terjed­tek át. Alapos gyanú van ar­ra, hogy az állatok már a tíz­napos lappangási idő előtt megbetegedtek. Ezt megerő­síti, hogy az ugyanabból az előnevelt állományból szár­mazó, és egy másik vevőnek átadott állatok is ugyanolyan betegségben szenvedtek, mint a házaspárnak küldöttek és ezt a vevőt a szövetkezet kár­talanította. A bizonyítékok mérlegelé­se alapján a Legfelsőbb Bí­róság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, amelyben az állatorvos és a mezőgaz­dasági szakértő véleménye közti ellentmondásokat fél kell oldani. Bűnöző fiatalok Ifjú huligánbandákról, a legvégletesebb bűncselekmé­nyekbe sodródó galerikről és hasonlókról gyakran értesül­hetünk a tőkésországokból. Hazánkban — és általában a szocialista országokban — ez a fajta bűnöző életvitel kö­zei sem társadalmi méretű. Mégis vannak figyelmeztető és cselekvésre késztető jelen' ségek. így légióként az. hogy a fiatalok egyes csoportjai­nak deviáns, vagyis a megszo­kottól eltérő.- eltévelyedő vi selkedésformái gyakran bűn- cselekményekbe torkollnak. És az ilyenek száma hazánk­ban is emelkedett az utóbbi években. Jó okunk van tehát arra. hogy a szocialista vi szonyok között is törődjünk a gyermek- és fiatalkorú bű­nözés megelőzésével. Nem­eseik az erre hivatott bűnül­döző szervek feladata ez, ha­nem szülőké. pedagógusoké és a jövő nemzedékéért fe­lelősséget érző minden fel­nőtté. A megelőzés fontossága Ehhez a szélesebb össze­fogáshoz. illetve a szélesebb körben hasznosítható ismeret- anyag megszerzéséhez segít hozzá a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál megjelent vá­logatott tanulmánykötet. Bű­nöző fiatalok címmel. A bű­nözés megelőzésének kérdé­seivel foglalkozó kriminál- pszichológiai munkák — dr. Münnich Iván és dr. Szakács Ferenc átgondolt válogatásá­ban — tehát a 18. életévükön mneniek bűntől visszatartá­sát tűzik céljukul. Olyanokét akikkel szemben a bűntett elkövetése esetén is a törvény mindenekelőtt nevelési szán­dékú. s helves iránvú fejlődé­süket igyekszik előmozdíta­ni, hogy ennek következtében a társadalom hasznos tagjai lehessenek. Mennyivel jobb, ha ezt a nevelői munkát si­kerül hatékonyan — a bűn- cselekmény vagy a bűnöző életmód kialakulása előtt — megelőzésként kifejteni. Természetesen, naív hiede­lem lenne abban bízni, hogy pusztán neveléssel megszün­tethető a bűnözés. Ezt na­gyon határozottan kifejtik be­vezetőjükben a szerzők, de ugyanilyen határozottan mu­tatnak rá arra is. hogy van olyan gyermek- és fiatalkorú bűnözési forma, amely meg­előzhető és vannak olyan gyermek-fiatalok, akiknek bűnözővé válását megakadá­lyozhatjuk. Komplex társadalmi feladat Csak egyetérthetünk a szer­zői felszólítással: „Előzzünk meg hát a gyermek- és fiatal­korú bűnözésből legalább any- nyit, amennyi szülői törődés­sel, korai antiszociális ten­denciákra vigyázó pedagógusi szemmel, előzményeket értő. s a pedagógiai korrekció ere­jében bízó bírói szóval, diag- nózisban-prognózisban kép­zett kriminológusokkal, sa­játos terápiákban. átnevelési eljárásokban képzett orvo­sokkal és pszichológusokkal együttesen. együttműködve megelőzni lehet”. Ebben — a csak helyesel­hető — gondolatban egyút­tal az is benne rejlik, hogy nagyonis komplex társadal­mi feladatról van szó. s tudo­mányosan sem lehet csak egyetlen tudományág felada­ta a megelőzés elvi és eva- korlati tennivalóinak kidol­gozása. Annál is Inkább, hi­szen a bűnözés maga is komp­lex társadalmi jelenség. A kötet összeállítói termé­szetesen nem vállalkozhattak arra, hogy mindezekből a tu­dományágakból adjanak meg­közelítést. de így sem lebe­csülendő munkásságuk. hi­szen a pszichológia — amely­nek speciális ágazata a krimi- nálpszichológia — jelentős helyet foglal el az e témakör­ben érintett különböző tudo­mányok között. Az okoktól az átnevelésig Ezek az itt közölt hazai és külföldi — köztük je­lentékeny szovjet — szer­zőktől származó tanulmá­nyok elvi és módszertani segít­séget adnak a gyermek- és fia­talkorú bűnözést előidéző okok föltárásában, az előrejelzés, megelőzés területeiben és a mar adott esetben szüksé­ges átneveléshez is. Dicsérhe­tő törekvés, hogy a kötet ma­gas szakmai színvonala el­lenére sem csak a szakembe­rek, a kriminálpszichoiógu- sok, jogászok érdeklődésére épít. hanem egyes szakkifeje­zések megvilágításával, a szokásosnál részletesebb ma­gyarázó jegyzetekkel az ol­vasók sokféleségét veszi te­kintete, s ígv segíti a benne foglaltak közös hasznosítá­sát. örvendetes lenne, ha ez a meglehetősen hézagpótló kö­tet valóban betöltené azt a küldetést, amelyet dr. Gö- döny József vár tőle az elő­szóban kifejtett gondolatai­ban. miszerint „a hazai vi­szonyok között termékenyítő hatással lehet nemcsak a kri- mjnáipszichológiára. hanem a bűnözéssel foglalkozó más tu­dományokra is. amellett, hogy jól szolgálhatja a hazai gya­korlatot.” — ». i

Next

/
Oldalképek
Tartalom