Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A-MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Ára 1 forint -1977. SZEPTEMBER 4.. VASÁRNAP Bányásznapon Ma a bányászokat köszönti az ország. Az ünnep előesté­jén országszerte megemléke­zéseket tartottak. Tegnap Tapolcán, a bauxit­bányászok fővárosában tar­tották meg a központi bá­nyásznapi ünnepséget, me­lyen megjelent és beszédet mondott Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Ott volt az ün­nepségen Simon Pál nehéz­ipari miniszter és Simon An­tal, a bányászszakszervezet főtitkára is. A zalai olajbányászat bá- zakerettyei központjában a bányásznapi ünnepségen részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tatabányán a csendőrsor- tűz mártírjainak emlékműve előtt rendezett nagygyűlésen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Tatabánya ország- gyűlési képviselője is. , r S zeptember 5: kezdődik a tanítás. Ismerjük be — úgy is, mint szülők —, sokunk meglehetősen ;ürelmetlenül várta már :zt a napot; sok gond, ve- iződség volt a nyáron a gyerekekkel egész nap így- igy felügyelni-ellenőrizni, különösen, ha munkánk ;ermészete és a körülmé- íyek éppenséggel nem cönnyítették meg ezt. Most nintha valami könnyebb­séget éreznénk — „majd íz iskola netán a napközi negoldja a dolgokat” —, is csak az iskolakezdet Másnapján döbbenünk rá, rogy itt a másik gond: a gyerek iskolai előmenetele, Magatartása, egyszóval csa­ládi nevelése, mert hát nyáron, akarva-akaratla- nul. bizony elég hosszúra nyúlt az a bizonyos „gyep­lő”. És már helyben vagyunk, 3 minduntalan emlegetett, s nyugvópontra még ko­rántsem jutott problémá­nál: család és iskola, sze­mélyesebben, szülő és pe­dagógus kapcsolatánál, kü­lönös tekintettel a gyerek nevelésében kire-kire há­ruló kötelességekre. Nincs értelme — nem is lehet — ezt a kérdésbozótot itt ismét töviről-hegyire végigcser­készni. Egyetlen, látszólag ettől távoleső körülményt említünk csak föl, ami vé­leményünk szerint éppen­séggel nem lehet hatásta­lan erre a néhol szeren­csésen áldott, másutt azon­ban áldatlan, ' többnyire pedig semmilyen viszony­ra. Szeptembertől, mint is­meretes, javítják (az álta­lánosan kötelező pénzzel) és lehetőség szerint rende­zik (a helyileg, személy szerint meghatározott ösz- szeggel) a pedagógusok fi­zetését, jövedelmét. No ál­tassuk magunkat: a fizeté­sek hosszú-hosszú éveken át megszokott, „beidegző- dött” mértéke és aránya 4 mások jövedelméhez, nem maradhat hatás nélkül egyetlen réteg általános megbecsülésére, munkájá­nak mérlegelésére sem. Az, hogy a tanár, a ^tanító fi­zetése hosszú időn át vi­szonylag alacsony volt. bi­zony sokak szemében lejá­ratta ezt a mesterséget. (Mellesleg hozzájárult a pá­lya túlzott elnőiesedéséhez is.) A helyzeten ugyan az utóbbi időben hozott soro­zatos intézkedések számot­tevően javítottak, de mi­után ez többé-kevésbé párhuzamos volt más ré­tegek anyagi felemelkedé­sével. a társadalmi ..beso­rolás” nem változott lé- m'°gesen. N emcsak arról van sző, hogy • a tanár, tanító (pontosabban tanár­nő, tanítónő) tekintélye csorbát szenvedett, hanem arról is. hogy sokuk a cse­kélynek érzett anyagi megbecsülést nem éppen rokonszenves módon igye­kezett pótolni: ellentmon­dást nem tűrő hanggal, a szülő lekezelésével, rossz értelemben vett „hivatali- livatalnoki” szokások be­vezetésével. Igaz, akadt sllenkező példa is bősége­sen, de mindenki a maga rossz tapasztalatát fájlalja. És a sok helyütt kialakult Eeszült, néhol ellenséges viszony kárvallottja végül is a gyerek, akinek a feje fölött vég nélküli vita in­dult: kinek a dolga, kinek i kötelessége...?! Szeretnénk remélni, hogy ez a mostani fizetés­rendezés, anyagi előnyén túl, sok egyéb jó irányú változásnak is elindítója lesz. Nem azért, mert a szülő most már azt mond­hatja: csinálja ő, most már megfizetik! Ilyesmit csak nagyon rövidlátó, rosszin­dulatú ember mondhat. Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy a jó pedagó­gus lelkiismeretes, igaz munkáját valóban nemi le­het megfizetni. Mint ahogy a kormányzat sem kifizetni óhajtja ezzel a tanárt, tanítót, óvónőt, ha­nem megbecsülése érzékel­hető jelét adni, anyagi helyzetüket megkönnyíteni és az említett aránytalan­ságokat megszüntetni. Jog­gal reméljük tehát, hogy a- mindennek éredménye- képpen megszülető jobb, sőt jó közérzet kölcsönösen javítja majd a légkört a tanári szoba környékén. Még akkor is, ha a pénz­nek személyi elosztása nem folyt le torzsalkodás nélkül. Ez egyébként nem csekély mértékben az igaz­gatókon is múlott Mint ahogy az is rajtuk áll, hogy benn a tanáriban mi­lyen a légkör, a közhangu­lat. Szót meghallgatást kapnak-e a fiatalok — és az idősek —•, az eltérő vé­lemény hangoztatok de­mokratikus munkaköri közszellem hatja-e át az igazgató irányította peda­gógusi kart Mert az sem titok, hogy a tanári szoba és az osztálytermek között nincs tökéletes szigetelés, és nem szükséges hallga­tózni ahhoz, hogy a taná­rok viszálya átszivárogjon a tantermekbe. A z iskolakezdés amo­lyan ünnepnap, a szeptember afféle ün­nepélyes újrakezdés min­dig, mindenütt Azért ne érezze ezeket a sorokat senki ünneprontásnak, mégha az árnyékosabb ol­dalról volt is bennük első­sorban szó. Legyen való­ban ünnep, valóban újra­kezdés az idei szeptember, s ehhez tanár és szülő egyaránt tegye hozzá a magáét. Akkor alighanem a gyerekkel sem lesz kü­lönösebb baj. B. J. Ütemes siállítás, gyors rakodás Az őszi szállítási csúcsfor­galom zavartalan lebonyolí­tására a vasút megbeszélést tartott a közös tennivalókról legnagyobb fuvaroztatóival, amelyek részesedése a vasút forgalmából mintegy 65 szá­zalék. Ha figyelembe vesz- szűk, hogy a MÁV-nak az év végéig a terv szerint 45,2 mil­lió tonna árut kell továbbíta nia, pótolnia kell a fuvaroz­tatókkal közös hibákból adó. dott eddigi elmaradásokat és számítani kell a várható na­gyobb mezőgazdasági termés elszállításával is, akkor kitű­nik, hogy a következő idő­szakban feszítettek a felada tok. A vasút kapacitása a .csúcsforgalom idején nincs arányban az ugrásszerűen növekvő igényekkel, ezért a hátralévő hónapokban a tar­talékok, a fuvareszközök mi­nél teljesebb kihasználására szervezettebb munkára van szükség. A vállalatok többsége a ra­kodás szempontjából néhány napra — keddtől csütörtökig — rövidíti a hetet, így ért­hetően az áru a hét végén jut célhoz, amikor általában a fo gadó vállalatoknál szünetel a munka. Ezért kérték a fu- varoztatókat a tervszerű, az ütemes, a hét minden napja ra egyenletesen jutó be. és kirakodásokra, amellyel lehe­tővé teszik a vasútnál a pon­tos üzemszervezést, végső so. ron a torlódás, a kapkodás­mentes munkát. El szeretnénk érni, hogy minél több helyen szervezzék meg a rendszeres hétvégi rakodást, mert akkor viszonylag több a szabad ka­pacitás, jobban ki tudják elé. gíteni az igényeket, mint hét­közben. Jogos kívánságként merült fel viszont a fuvaroz­tatók részéről, -hogy a vasút teljesítse pontosabban a ko­csimegrendeléseket, s kellő időben adjon előrejelzést az érkező szállítmányokról. A MÁV összesen mintegy nyolcezer fuvaroztatóval dol­gozik, ezért a vasút-igazgató- ságok, a nagyobb állomások az őszi csúcsforgalom idején hetenként egyeztetik majd az adott körzet közös szállítási feladatait Tiltakozás a chilei terror ellen Ifjúsági nagygyűlés Dunakeszin Megkezdődött a Pest megyei szolidaritási hét Történelmi időpont: 1970. szeptember 4-én Chilében győzött a Népi Egység és el­nökjelöltje, Salvador Allende. Az egész haladó világ elis­merését kivívó rendszer ha­talmát 1973. szeptember 11- én kegyetlenül vérbefojtotta a fasiszta katonai junta. S éppen ez a két időpont je­lenti a Pest megyei szolidari­tási hét kezdetét és befejezé­sét. A programsorozat tegnap ifjúsági nagygyűléssel kezdő­dött a megye legfiatalabb vá­rosában, Dunakesziti, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A nagygyűlésen megjelent Barabás János, a KISZ KB titkára, Barát End­re, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezető­je, dr. Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjai és Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest megyei Bi­zottságának elnöke, a Fóti Gyermekváros igazgatója. A vendéglátókat Rónai Árpád, a dunakeszi városi párt- bizottság első titkára és Tö­rök Sándor városi tanácsel­nök képviselte. Az ifjúsági nagygyűlés megkezdése előtt fotó- és bé­lyegkiállítás fogadta a fiata­lokat a József Attila Művelő­dési Központban, amelyet Paitel Klára, a dunakeszi vá­rosi KISZ-bizottság titkára nyitott meg. Hangsúlyozta: minden erőnkkel támogatni kell egyebek közt az afrikai népek küzdelmét a nemzeti és társadalmi felemelkedésért, valamint az újgyarmatosítá- si törekvések ellen. A fotó- kiállításon megdöbbentő kép­sorok dokumentálták Dél-Af- rika színes bőrű lakosságá­nak elkeseredett harcát a faji megkülönböztetés ellen: a meggyötört arcok azt is bizo­nyították, hogy a csendőrök szuronya, s az idomított far­kaskutyák sem akadályoz­hatják meg jogos követelé­seik teljesítését. A fiatalok szótlanul álltak a képek előtt. Különösen sokáig időztek az egyik felvétel előtt, amelyen üres park látható, az előtér­ben pedig egy pádon felirat: Csak fehérek számára! A kiállítás megtekintése után a fiatalok elfoglalták helyüket a művelődési köz­pont színháztermében, ahol a Magyar Hűtőipar dunakeszi hűtőházának polbeategyüttese első számként az Avanti Po- polót játszotta el. Pengtek a gitárok, s az első taktusok el­hangzása után a nagygyűlés résztvevői együtt énekeltek az együttes tagjaival. Amikor el­csendesült a dal, pódiumra lé­pett Molnár Tibor, a duna­keszi Mechanikai Laborató­rium KISZ-fiatalja. s mély A szolidaritási nagygyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a Magyar Hűtőipar dunakeszi hűtöháza pol-beat együttesének műsorát. Képűnkön, balról jobbra: dr. Arpási Zoltán, Barabás János és Barna Lajos, mögötte Barát Endre. Nagy Iván felvétele. Az ünnepi beszéd után há­rom hazánkban élő chilei fiatal — a 23 éves Pablo Fa­rias, a 20 éves Margarita Cancino és a 19 éves Silvia Aroca lépett a mikrofon elé. Pablo Farias így szólt a nagy­gyűlés résztvevőihez: — A Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség külföldön működő vezetősége nevében köszönjük a lehetőséget, hogy köztetek lehetünk ezen a gyű­lésen, amelynek célja: vá­laszt követelni a Pinochet vezette fasiszta katonai jun­tától arra a kérdésre, hol van az a kétezerötszáz hazafi, akit a DINA, a junta Gesta- pója eltüntetett. Az ő életük megmentése a lehető legsür­gősebb feladat! Két társa pedig kifejtette: minden erőt, amelyet koráb­ban a nemzetközi szolidaritá­si mozgalom Luis Corvalán kiszabadításáért mozgósított, most az eltűnt hazafiak éle­tének megmentéséért kell csa­tasorba állítani. A nagygyűlés befejező ré­szében a József Attila Mű­velődési Központ Radnóti Miklós Irodalmi Színpada hiteles dokumentumok alap­ján elevenítette fel a Népi Egység leverését megelőző na­pok történetét. A nagygyűlés résztvevői táviratban fejezték ki tiltakozásukat a chilei jun­ta terrorja ellen. F. G. átéléssel szavalta el Pablo Neruda: Ébredj, favágó cí­mű versét. A nagygyűlés szónoka Ba­rabás János, a KISZ KB tit­kára volt. Beszédében többi között rámutatott: a marxiz­mus—leninizmus eszméje ak­tív közösségvállalásra készte­ti fiataljainkat a kizsákmá­nyolásban, elnyomatásban élő népekkel. A világforradalmi folyamat egyértelműen iga­zolja e harc sikerét: a hős vietnami nép elnyerte sza­badságát, csakúgy, mint Laosz és Kambodzsa, s az afrikai földrészen Angola, Bissau- Guinea és Mozambik népe is felszabadult a gyarmati el­nyomás alól. A KISZ KB tit­kára hangsúlyozta a továb­biakban: bár az imperializ­mus erői mindent megtesz­nek e folyamat visszafordí­tásáért — egyebek közt úgy, hogy rágalomhadjáratot foly­tatnak a Szovjetunió, a szo­cialista országok ellen —, a tömegek válasza e mesterke­désre egyértelmű: a fasiszta rendszereket nem lehet új­jáéleszteni. A nemzetközi szo­lidaritás hangja mindig erő­sebb lesz azoknál, akik visz- szafelé forgatnák a történe­lem kerekét. Végezetül me­leg szavakkal köszöntötte a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetséget: szeptember 5-én lesz 45 esztendeje annak, hogy megalakult e szervezet. Losonczi Pál Csongrádiján Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az Elnöki Tanács elnöke szom­baton kétnapos látogatásra Csongrád megyébe érkezett. Új utakon a váci HAGY Magasabb szinvonalon/ jobb minőségben Minden rosszban van vala­mi jó is — szoktuk olykor vigaszként mondani. Ezt is­métli most a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárának igaz­gatója is. A rossz, amire még évekig nem szívesen fognak visszaemlékezni, a tavalyi esztendő, s ha megírják egy­szer a gyár történetét,- bizo­nyára fekete betűkkel kerül a krónikába az említett év. — Ha az idei munkáról be­szélünk, nem kerülhetjük ki az 1976-os év eseményeinek felidézését — mondja dr. Koncz Károly. — Annál is inkább, mert hiszen csak úgy tudunk új utakon elindulni, ha ala­posan elemezzük, milyen hi­bákat követtünk el. Mert mi magunk is hozzájárultunk ahhoz, hogy nem tudtuk biz­tosítani az ütemes termelést, hogy nem volt elegendő meg­rendelésünk. hogy nem követ­tük rugalmasan a piaci igé­nyek változásait. — Tavaly 739 millió forint termelési értéket értünk el, s jóval elmaradtunk a tervezet­től. Idei tervünkben 828 mil­lió forintot írtunk elő, elérésé­hez tehát gyökeres változtatá­sokra volt szükség — folytat­ja az igazgató. — Sikerült megértetnünk a termelést köz­vetlenül irányítókkal, hogy milyen fontos a szerepük a termelési köitségek alakulá­sában, s az mit jelent a gyár­nak ... Aprólékosan felül­vizsgáltuk a gyártmányszerke­zetet és a gazdagosság irányá­ban módosítottuk azt. Éve­kig sújtott benünket a tőkés importból beszerzett anyagok árának emelkedése — felettes szerveink intézkedésével meg­történt az árrendezés. Átszer­veztük az anyagbeszerzési munkánkat és jelentősen ja­vult a kapcsolatunk a szállító partnerekkel. A termelékeny­ség emelése érdekében norma- rendezéseket is végrehajtot­tunk és csökkenő fizikai lét­szám mellett is elértük, hogy idén hat százalékkal több munkásunk dolgozik teljesít­ménybérben. mint tavaly. Az első félévben 100.4 szá­zalékra teljesítették tervüket a váci gyárban, s hogy ez nem „véletlen” volt, azt igazolták a legutóbbi hónapok is. Figye­lembe véve, hogy nyári idő­szakról. tehát szabadságolások idejéről van szó, júliusban 70 millió, augusztusban pedig 82 millió forint értéket termel­tek. A tervezett átlagos 69 millió forinttal szemben. — Nem nagy szavaik, ha azt mondom, hogy bizalom nélkül nem sikerült volna kilábal­nunk a hullámvölgyből — je­lenti ki dr. Koncz Károly. — Ezt, a vállalattal szembeni bi­zalmat igazolja az is, hogy az elmúlt évihez viszonyítva 700 ezer dollárral több tőkés ex­portot tervezhettünk. így, je­lenlegi éves kötelezettségünk: 3,3 millió dollár. Ehhez a többlet-exporthoz egymillió forint bérpreferenciát kaptunk, vagyis mintegy kétszázalékos bérszínvonal növeléséhez kap­tunk lehetőséget. A bér jutta­tás csak egy részét alapbéresí- tettük, nagyobb részben a jobb minőség és a munkaidő jobb kihasználásának ösztön­zésére fordítjuk. Fizikai dolgo­zóinknak • is célprémiumokat tűztünk ki. természetesen, szem előtt tartva, hogy nekünk kell biztosítanunk a folyamatos termelést. Az év hátralévő időszakában tehát, legfőbb tennivaló a magasabb minőségi követel­ményekhez való igazodás, át­állás. Ehhez kért segítséget a gyár gazdasági és mozgalmi vezetése a jubileumi munka­versenybe bekapcsolódott 53 szocialista brigádtól. D. Gy. Délután Szegedre utazott, ahol a Gabonatermesztési Kutató Intézet székházában az inté­zet vezetői tájékoztatták a kutatások legújabb eredmé­nyeiről. Losonczi Pál Csongrád megyei tartózkodásának első napi programja a szegedi Fel- szabadulás Termelőszövetke­zetben tett látogatással fejező­dött be. Hármas találkozó A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő 60. év­fordulója alkalmából szomba­ton baráti találkozóra került sor néhány kilométerre Csap városától. A találkozón a Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia egymással ha­táros területeinek, így a Kár­páton túli terület, Szabólcs- Szatmár megye és a kelet­szlovákiai terület képviselői vettek részt. A Csap közelében elterülő, az alkalomra a három or­szág állami zászlaival feldíszí­tett réten bensőséges hangu­latú nagygyűlésre került sor. A három testvérórszág dolgo­zóinak küldöttei ismételten tanúbizonyságot tettek a Nagy Október eszméi, a népek le­nini barátsága és a szocialista internacionalizmus iránti hű­ségükről. A nagygyűlésen fel­szólalt Anton Sersztyuk, az októberi forradalom résztve­vője. Szebenyi András. az 1919-es magyar Vörös Had­sereg veteránja és Mihal Kraj- niak, a CSKP egyik alapító tagja. A résztvevők üdvözlőleve- .let küldtek az SZKP, az MSZMP és a CSKP Központi Bizottságának. Szülők, tanárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom