Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

Segítenek a gépek Megkezdték az őszi árpa vetését Túl a silókukorica betakarításán MOHOB'VIim íM'E'G Y'E Í H l R l'A P K O L Ö N K I A D A.S A. A Felsőbabádi Állami Gaz­daság vecsési kerülete 1060 hektár területen gazdálkodni, melyen elsősorban takarmány- növényeket termel, de a Nagy-- körösi Konzervgyárnak is szál. lított zöldbabot, mintegy 100 hektárnyi területről. A zöld­bab, az aszályos időjárás mi­att, csak 25 mázsás hektáron­kénti termésátlagot ért el, jó­val alatta maradt a tervezett­nek. A zöldbab területét már felszántották, s az ekék nyo­mában vetik is a mintegy 230 hektár őszi árpát. — Honján termett az idén a takarmányrépa? — kérdeztük Utasi László növénytermelési ágazatvezetőt, a kerület párt­titkárát. Saját szükségletre — Kerületünk túlnyomó rész­ben saját felhasználására, hat­száznál több szarvasmarhánk folyamatos ellátására termeszt takarmánynövényeket. Száz­hetvennégy hektáron termett az idén árpa, a termésátlag 35 mázsa volt, két mázsával több a korábbi évek átlagánál. Gyakran fordulnak a tele­pen a vontatók, két pótkocsi­val hordják az apróra őrölt silókukoricát. A szél még ha akarna se tudna lefújni a ko­csiról egy cseppet sem, mert az oldalfalat jócskán fölmagasí­tották. Alig tűnik el az egyik MTZ—50-es rakományával a telephely bejáratánál, nyomá­ban már ott a következő. Sür­geti a munkát a kedvezőtlenné vált időjárás. — Kétszáztizennyolc hektá­ros vetőterületünkön ma befe­jezzük a silókukorica betaka­rítását. Az E—208 típusú, NDK- bóí vásárolt kombájnok 250 mázsát vágtak le hektáronként, nem kis örömünkre, nagyon jó minőségű takarmány. Kopogtatnak az ajtón, s az állami gazdaság alsópakonyi kerületéből érkezők pótkocsit kérnek kölcsön, hogy a most kezdődő szüretre megfelelő mennyiségű szállító jármű áll­jon rendelkezésükre. Utasi László szól a gépjavító részleg vezetőjének, s rövid idő múlva, két frissen javított kocsival útnak indul az MTZ. Két brigád — Külön ki kell emelnem a betakarítási és az őszi mun­kákban becsületesen dolgozó Vörös Csillag traktoros brigá­dot. Tizenhatan az idén ala­kították meg kollektívájukat. A gépjavító brigáddal együtt, az üzemanyag-megtakarítással és a növénytermesztési feladatok Válasz cikkünkre Nem érheti veszteség a termést Aki látja, jelentse A Pest megyed Hírlap Monor és Vidéke különkiadásának szeptember 25-i számában, El­szórt kukoricaszemek címmel, jegyzet jelent meg, melynek tartalmával egyetértünk, és a javaslatot köszönettel vettük. A kevesebb veszteséggel va­ló betakarítás érdekében, a szállítójárművek vezetőinek is­mét előírtuk, meddig tölthetik a kocsiszekrényt és milyen se­bességgel közlekedhetnek, hogy a gépkocsik platójáról a kuko­rica ne csorogjon le. A szemek elhullását elsősorban a nem az útviszonyoknak megfelelő se­besség okozta: a kanyarokban különösen nagy volt a szóró­dás, erről mi is meggyőződ­tünk. A böngészést kezdettől fogva tiltottuk, a betakarított terü­letekről azonban, a mezőőrök felügyeletével, felében össze- szedhetők az elmaradt csövek. A népgazdasági érdek is megköveteli, ezt a módszert al­kalmazzuk, hogy a kukorica­tarlón maradt csövekből minél kevesebb vesszen kárba. Akik a kukoricacsöveket összeszedik, 6—8 óra alatt valóban 2—3 zsák terméshez jutnak, de az őket jogosan megilleti. A mezőőrök gondja az, hogy többen enge­dély nélkül böngésznek, és még a lábonálló kukoricából is törnek, továbbá olyanok is akadnak, akik gépkocsival jár­nak lopni, ők a kukorica szár­mazását a böngészés eredmé­nyeként próbálják feltüntetni. Természetesen — tettenérés esetén — az ügyből feljelentés lesz, amint ez már többször megtörtént szövetkezetünkben is. ősszel, a betakarítás idősza­kában mindig megnő a mezei lopások száma, bár területünk egy részén lovas rendőrök is teljesítenek szolgálatot. Mező­őreink és dolgozóink mindent elkövetnek a dézsmálás meg­akadályozására, eredményesen csakis társadalmi összefogással lehet fellépni ellene, ezért kér­jük, akik gyanús eredetű ter­mény szállítását észlelik, je­lezzék a mezőőröknek vagy a rendőrségnek. Tóth József, a Rákosmezeje Tsz elnöke ★ örömmel vettük a közös gazdaság vezetőinek gyors és hathatós intézkedését* Remélhetőleg, a betakarítás még hátralevő részében, az intézkedés nyomán keve­sebb lesz a szem veszteség. Ami a közös vagyon dézsmálóit illeti, ellenük valóban társadalmilag, mindnyájunknak fel kell lépnünk, hiszen a közös va­gyon védelme nemcsak az őszi hónapokban, hanem az év minden szakában fel­adata a tsz-ben dolgozók­nak és a kívülállóknak is. Tyúktojások — ezerszámra Csordás Illésné, Nagy Józsefné és Szabó Márta, a gombai Fáy András Egyesült Tsz dolgozói, az ország egyik legnagyobb tojóházában szedik össze a tojásokat. A hat soron, a 36 ezer 480 tojótól, jelenleg 35 ezer tojást gyűjtenek be naponta. Surman Pál (elvétele gyors végrehajtásával, jelentő­sen hozzájárultak szép ered­ményeink eléréséhez. — Az aszályos időjárás elle­nére, gyakori öntözéssel sike­rült elérnünk, hogy a 240 hek­táros lucerna-vetésterületről mintegy 90 vagon, jó minőségű szálastakarmányt kazlazhat- tunk. Kevés veszteséggel, a szárazság idején a bálázott szalmát is csomóba raktuk, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy szarvasmarha-állomá­nyunk téli ellátásához, a ked­vező tejhozam tartásához meg­felelő mennyiségű és minősé­gű takarmány áll rendelkezé­sünkre. Barátok Kisétálunk a takarmánytá­roló telepre, ahol három ka­zalba 420 vagon silókukoricát hordtak össze. Hátrább hatal­mas szalma, és lucernakazlak mutatják, hogy a növényter­mesztési ágazat 90 dolgozója jól helytállt a nyáron. A mér­legelő bódé mellett, a silóka­zalon ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák szorgoskodnak, igazítják a pót­kocsiról leborított takarmányt. — Szovjet csoport segít a betakarításában, segítségüket festőink, kőműveseink viszo­nozzák. Hosszabb ideje rend­szeresen segítjük egymást, s most, a Nagy Október 60. év­fordulója előtt még szoro­sabbá váltak kapcsolataink. Bárdos József traktoros a kazal mellé áll, s a gépet Vik­tor Piscsin zászlós, lánctalpas munkagép segítségével, fel­vontatja a csomóra, majd a rakományt a hidraulikus be­rendezés kiborítja. A DT—50-es és Sz^-100-as, nehézgépek több­ször ráhajtanak a silókazalra, s a hatalmas súly alatt lassan összenyomódik a téli takar­mány. A csomón dolgozók és a se­gítő katonák, villával, gereb- lyével, már a másik pótkocsi terhét terítik egyenletesen szét. Magyar és orosz szavak hangzanak, amott egy háborút járt gazdasági dolgozó magya­ráz tört orosz tudásával va­lamit szovjet segítőtársának, majd közös nevezőre jutva, se­rénykednek tovább. O. K. XIX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Környezetszépítés, óvodapatronálás Nehéz körülmények, jó minőség Sok társadalmi munkát vállalnak Ma még a legegyszerűbb, majdnem kezdetleges techno­lógiával dolgoznak a Minőségi Vegyipari Szövetkezet mono- ri-erdei 1. számú telepén. Talán, az úgynevezett vegyi csoport tagjai voltak eddig a legnehezebb helyzetben, mi­vel télen-nyáron a szabadban állították elő boszorkánykony­hájukon a háztartásokban is jól ismert szilárd sósavpótlót, az Acifixet, amely kiváló víz- kőoldó: csupán egy eternittető védte őket az időjárás vi­szontagságaitól. Az idei tél beállta előtt azonban a kőművesek már felhúzzák a vasvázas épület falait, s a munká­sok a legkeményebb fagy­ban is folyamatosan dol­gozhatnak majd. Természetesen, gondoskodnak a telep vezetői a megfelelő szellőztetésről is, hogy Varga Sándor és Benedikti Sándor, akik ottjártunkkor épp az Acifix alapanyagait keverték össze egy jókora üstben (1. kép), valamint társaik egész­ségét ne veszélyeztessék a ve­gyi folyamatok során keletke­ző gőzök és gázok. A vegyi csoport tagjai a közelmúltban alakult Kossuth Lajos komplex brigádban még csak küzdenek a szocialista címért, de a velük szomszé­dos üzemcsarnokban dolgozó asszonyok, a Béke szocialista brigádban, már az ezüstko­szorút is kiérdemelték. Bujdos Istvánné brigádvezető, Lendér Sándorné, Kürtössi Károlyné, Dzsupin lmréné és Varga Jó­zsefné, valamint a brigád több tagja egy-egy műszakban majdnem ötezer flakont tölt meg Acifixszel (2. kép). A porálarc a fogzománcot védi. A telep dolgozói egyébként, Mutnéfalvy Zoltán felvételei csatlakozva a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisz­teletére kibontakozott ver­senymozgalomhoz, együt­tesen vállalták, hogy éves tervüket legalább 105 szá­zalékra teljesítik. Ez a felajánlás azért becsü­lendő különösképp, mert a munkaterületükön megkez­dett építkezés miatt, az idén jóval nehezebb körülmények között dolgoznak, mint koráb­ban. A brigádok azt is vállalták, hogy az építési munkák be­fejezése után segítkeznek a telep rendjének helyreállí­tásában, környezetük meg­szépítésében. Ók patronálják a monori-erdei óvodát is, rendszeresen látogatják az apróságokat, s elvégeznek minden tennivalót, amire szükség van a gyerekek ké­nyelme érdekében.. A nyáron az iskola utcájában építettek járdát, társadalmi munkában, A Minőségi Vegyipari Szövetkezet monori-erdei 1. számú telepének dolgo­zói eddig kifogástalanul teljesítették felajánlásaik időarányos részét. Munkájukkal szemben minő­ségi kifogás nem akadt, a ne­héz körülmények nem jelen­tettek számukra leküzdhetet­len akadályokat. Vereszki János Teljesítmény­vizsgálatok, fajlakivá asz ás Készül az új tévé-sorozat Gyermekeknek - a gyermekekért Beszélgetés Bálint Ágnes Írónővel Vecsés központjától jóval távolabb, a Barcsy utca sar­kán álló hajdani Andrássy- féle vadászkastélyban lakik a gyerekek kedvelt meseíró­ja, Bálint Ágnes. Ottjártunk­kor sem pihent, asztalán gép­pel írott oldalak sokasága he­vert, szépen sorba rakva. A mesék szeretete — Nálunk hagyomány az irodalomhoz való szoros kötő­dés. Édesanyám versei a Fe­jén megyei Naplóban jelen­tek meg, meséi pedig a Mó­ra Kiadó gondozásában lát­tak napvilágot. A mesék sze- retetét belém is átplántálta, ötéves koromban már megta­nított a betűvetésre. Első me­seregényeim 18 éves korom­ban, a Dante Kiadónál je­lentek meg, Cimborák és Az elvarázsolt egérkisasszony címmel, 1957-től, a Magyar Rádió munkatársaként, gye­rekműsorokat, mesedarabo­kat, zenés kisdobos- és úttö- rőműsorokat szerkesztettem, majd 1958-tól, a tévé munka­társaként is sok-sok megbí­zatásnak tettem eleget — mondta. \ Mazsola és a többiek Időközben a Mi újság a Futrinka utcában? című tévé­mese sorozatával nagy sikert ért el. A gyerekek által ked­velt a Mazsola és a Frakk, a macskák réme sorozata is. Csak kevesen tudják, hogy a történetek kutyahőse a mese­írónő Frakk nevezetű házőr­zője. Jelenleg az animációs fil­mek dramaturgjaként, mint a Magyar Televízió főmun­katársa dolgozik, s szerkeszti a Kuckó című ifjúsági mű­sort is. Nem feledkezett azon­ban meg a kisebbekről sem, akiknek Koránkelő darázs címmel, új mesekötetet szer­kesztett, jelenleg is azon dol­gozik. Már közvetíti a tévé első, saját rendezésű rajz­filmjét, a Kukori-kotkoda so­rozatot. Ez az első ilyen jel­legű próbálkozás a Pannónia Filmstúdióban, ami a tévé megrendelésére készült. Nyílik a szoba ajtaja, be­szalad az írónő unokája, a négyéves Sárvári Barbara, sa síróbabáját kéri a nagyitól. Kocsiba rakja, majd anél­kül, hogy cseppet is zavarná beszélgetésünket. csendben eijátszogat vele a könyves­polcok előtt. Hogyan épül egy teniszpálya? — Valahogy a gyerekek munkára nevelése egy kicsit holtvágányra jutott, a városi gyerekek érzelemvilága né­miképp elsatnyúlt, a szülők mindent a televízióra bíznak, mindent a társadalomtól vár. nak. Mesélő kedvük is jófor­mán teljesen megszűnt, pedig a gyerekek igényelnék a vi­dám történeteket. mondóká- kat. A Koránkelő darázs so­rozatban, egy teniszpálya épí­tése kapcsán, munkára, a szabad idő hasznos eltöltésé­re s nem utolsósorban az Ed­zett ifjúságért mozgalomba való bekapcsolódásra serkent­jük a kis nebulókat. Bálint Ágnes, eredményes nevelőmunkájáért, a Magyar Rádió és a Móra Könyvkiadó nívódíját kapta meg, majd a Szocialista Kultúráért kitün­tetést adták át neki. Két éve, 1975-ben, a gyermek- és ifjú­sági irodalomban a gyerekek munkára nevelése érdekében kifejtett munkásságáért, Jó­zsef Attila-díjban részesítet­ték. Tervek Bálint Ágnes azóta is szor­galmasan ír, rendezi a tévé és rádió gyermekműsorait. Ja­nuártól új úttörőműsorral ör­vendezteti meg kisdiák né­zőit: Hogyan kell parkosíta­ni? címmel indít sorozatot, melynek célja, a többihez ha­sonlóan, a munkára nevelés, a kollektív gazdálkodás ré­vén teljesen átalakult parasz­ti élet megszerettetése, a nö­vénytermesztés örömeinek, él­ményeinek a gyerekek elé tá­rása. Orosz Károly Magyar fakó ló, mangalicacsorda Hatszáz hektáros területe van az Országos Állattenyész­tési Felügyelőségnek Üllőn, a Dóra majorban. A telepen fő­leg teljesítményvizsgálattal és fajtamegőrzéssel foglalkoznak. Hazánkban szinte már csak ott látható az úgynevezett ré­gi magyar fakó ló. Villan,”'ásztor őrzi a manga­licacsordát. E csodabeli sertést, amely igénytelenségéről, jó szalonnájáról, sok zsírjáról hí­res, hajdan a szegényember hí­zójának nevezték. Ma már rit­kán látni belőle az ólakban. A főleg juhokon, szarvas- marhákon végzett teljesít­ményvizsgálatok célja a nagy­üzemi tenyésztésre leginkább alkalmas faiták kiválasztása. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Vértestvérek. Gyöm- rő: Veri az ördög a feleségét. Maglód: Zorro. Ifjúsági és óvo­dás előadáson: Peti, Rexi és a többiek. Mende: Nincs vissza­térés. Monor: Pillangó, I—II. Pilis: Ludas Matyi. Üllő: Je­remy. Vecsés: Száll a kaKukk fészkére. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 17 órától: az ifjú­sági klub, az irodalmi színpad és a pingpong szakkör foglal­kozása, 18-tól: a fotószakk >r összejövetele. Mendén, 17-től könyvtári órák. Vecsésen, 17- től: a Csipkerózsika című, két­részes mesejáték bemutatója. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom