Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
Segítenek a gépek Megkezdték az őszi árpa vetését Túl a silókukorica betakarításán MOHOB'VIim íM'E'G Y'E Í H l R l'A P K O L Ö N K I A D A.S A. A Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési kerülete 1060 hektár területen gazdálkodni, melyen elsősorban takarmány- növényeket termel, de a Nagy-- körösi Konzervgyárnak is szál. lított zöldbabot, mintegy 100 hektárnyi területről. A zöldbab, az aszályos időjárás miatt, csak 25 mázsás hektáronkénti termésátlagot ért el, jóval alatta maradt a tervezettnek. A zöldbab területét már felszántották, s az ekék nyomában vetik is a mintegy 230 hektár őszi árpát. — Honján termett az idén a takarmányrépa? — kérdeztük Utasi László növénytermelési ágazatvezetőt, a kerület párttitkárát. Saját szükségletre — Kerületünk túlnyomó részben saját felhasználására, hatszáznál több szarvasmarhánk folyamatos ellátására termeszt takarmánynövényeket. Százhetvennégy hektáron termett az idén árpa, a termésátlag 35 mázsa volt, két mázsával több a korábbi évek átlagánál. Gyakran fordulnak a telepen a vontatók, két pótkocsival hordják az apróra őrölt silókukoricát. A szél még ha akarna se tudna lefújni a kocsiról egy cseppet sem, mert az oldalfalat jócskán fölmagasították. Alig tűnik el az egyik MTZ—50-es rakományával a telephely bejáratánál, nyomában már ott a következő. Sürgeti a munkát a kedvezőtlenné vált időjárás. — Kétszáztizennyolc hektáros vetőterületünkön ma befejezzük a silókukorica betakarítását. Az E—208 típusú, NDK- bóí vásárolt kombájnok 250 mázsát vágtak le hektáronként, nem kis örömünkre, nagyon jó minőségű takarmány. Kopogtatnak az ajtón, s az állami gazdaság alsópakonyi kerületéből érkezők pótkocsit kérnek kölcsön, hogy a most kezdődő szüretre megfelelő mennyiségű szállító jármű álljon rendelkezésükre. Utasi László szól a gépjavító részleg vezetőjének, s rövid idő múlva, két frissen javított kocsival útnak indul az MTZ. Két brigád — Külön ki kell emelnem a betakarítási és az őszi munkákban becsületesen dolgozó Vörös Csillag traktoros brigádot. Tizenhatan az idén alakították meg kollektívájukat. A gépjavító brigáddal együtt, az üzemanyag-megtakarítással és a növénytermesztési feladatok Válasz cikkünkre Nem érheti veszteség a termést Aki látja, jelentse A Pest megyed Hírlap Monor és Vidéke különkiadásának szeptember 25-i számában, Elszórt kukoricaszemek címmel, jegyzet jelent meg, melynek tartalmával egyetértünk, és a javaslatot köszönettel vettük. A kevesebb veszteséggel való betakarítás érdekében, a szállítójárművek vezetőinek ismét előírtuk, meddig tölthetik a kocsiszekrényt és milyen sebességgel közlekedhetnek, hogy a gépkocsik platójáról a kukorica ne csorogjon le. A szemek elhullását elsősorban a nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség okozta: a kanyarokban különösen nagy volt a szóródás, erről mi is meggyőződtünk. A böngészést kezdettől fogva tiltottuk, a betakarított területekről azonban, a mezőőrök felügyeletével, felében össze- szedhetők az elmaradt csövek. A népgazdasági érdek is megköveteli, ezt a módszert alkalmazzuk, hogy a kukoricatarlón maradt csövekből minél kevesebb vesszen kárba. Akik a kukoricacsöveket összeszedik, 6—8 óra alatt valóban 2—3 zsák terméshez jutnak, de az őket jogosan megilleti. A mezőőrök gondja az, hogy többen engedély nélkül böngésznek, és még a lábonálló kukoricából is törnek, továbbá olyanok is akadnak, akik gépkocsival járnak lopni, ők a kukorica származását a böngészés eredményeként próbálják feltüntetni. Természetesen — tettenérés esetén — az ügyből feljelentés lesz, amint ez már többször megtörtént szövetkezetünkben is. ősszel, a betakarítás időszakában mindig megnő a mezei lopások száma, bár területünk egy részén lovas rendőrök is teljesítenek szolgálatot. Mezőőreink és dolgozóink mindent elkövetnek a dézsmálás megakadályozására, eredményesen csakis társadalmi összefogással lehet fellépni ellene, ezért kérjük, akik gyanús eredetű termény szállítását észlelik, jelezzék a mezőőröknek vagy a rendőrségnek. Tóth József, a Rákosmezeje Tsz elnöke ★ örömmel vettük a közös gazdaság vezetőinek gyors és hathatós intézkedését* Remélhetőleg, a betakarítás még hátralevő részében, az intézkedés nyomán kevesebb lesz a szem veszteség. Ami a közös vagyon dézsmálóit illeti, ellenük valóban társadalmilag, mindnyájunknak fel kell lépnünk, hiszen a közös vagyon védelme nemcsak az őszi hónapokban, hanem az év minden szakában feladata a tsz-ben dolgozóknak és a kívülállóknak is. Tyúktojások — ezerszámra Csordás Illésné, Nagy Józsefné és Szabó Márta, a gombai Fáy András Egyesült Tsz dolgozói, az ország egyik legnagyobb tojóházában szedik össze a tojásokat. A hat soron, a 36 ezer 480 tojótól, jelenleg 35 ezer tojást gyűjtenek be naponta. Surman Pál (elvétele gyors végrehajtásával, jelentősen hozzájárultak szép eredményeink eléréséhez. — Az aszályos időjárás ellenére, gyakori öntözéssel sikerült elérnünk, hogy a 240 hektáros lucerna-vetésterületről mintegy 90 vagon, jó minőségű szálastakarmányt kazlazhat- tunk. Kevés veszteséggel, a szárazság idején a bálázott szalmát is csomóba raktuk, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy szarvasmarha-állományunk téli ellátásához, a kedvező tejhozam tartásához megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány áll rendelkezésünkre. Barátok Kisétálunk a takarmánytároló telepre, ahol három kazalba 420 vagon silókukoricát hordtak össze. Hátrább hatalmas szalma, és lucernakazlak mutatják, hogy a növénytermesztési ágazat 90 dolgozója jól helytállt a nyáron. A mérlegelő bódé mellett, a silókazalon ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák szorgoskodnak, igazítják a pótkocsiról leborított takarmányt. — Szovjet csoport segít a betakarításában, segítségüket festőink, kőműveseink viszonozzák. Hosszabb ideje rendszeresen segítjük egymást, s most, a Nagy Október 60. évfordulója előtt még szorosabbá váltak kapcsolataink. Bárdos József traktoros a kazal mellé áll, s a gépet Viktor Piscsin zászlós, lánctalpas munkagép segítségével, felvontatja a csomóra, majd a rakományt a hidraulikus berendezés kiborítja. A DT—50-es és Sz^-100-as, nehézgépek többször ráhajtanak a silókazalra, s a hatalmas súly alatt lassan összenyomódik a téli takarmány. A csomón dolgozók és a segítő katonák, villával, gereb- lyével, már a másik pótkocsi terhét terítik egyenletesen szét. Magyar és orosz szavak hangzanak, amott egy háborút járt gazdasági dolgozó magyaráz tört orosz tudásával valamit szovjet segítőtársának, majd közös nevezőre jutva, serénykednek tovább. O. K. XIX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Környezetszépítés, óvodapatronálás Nehéz körülmények, jó minőség Sok társadalmi munkát vállalnak Ma még a legegyszerűbb, majdnem kezdetleges technológiával dolgoznak a Minőségi Vegyipari Szövetkezet mono- ri-erdei 1. számú telepén. Talán, az úgynevezett vegyi csoport tagjai voltak eddig a legnehezebb helyzetben, mivel télen-nyáron a szabadban állították elő boszorkánykonyhájukon a háztartásokban is jól ismert szilárd sósavpótlót, az Acifixet, amely kiváló víz- kőoldó: csupán egy eternittető védte őket az időjárás viszontagságaitól. Az idei tél beállta előtt azonban a kőművesek már felhúzzák a vasvázas épület falait, s a munkások a legkeményebb fagyban is folyamatosan dolgozhatnak majd. Természetesen, gondoskodnak a telep vezetői a megfelelő szellőztetésről is, hogy Varga Sándor és Benedikti Sándor, akik ottjártunkkor épp az Acifix alapanyagait keverték össze egy jókora üstben (1. kép), valamint társaik egészségét ne veszélyeztessék a vegyi folyamatok során keletkező gőzök és gázok. A vegyi csoport tagjai a közelmúltban alakult Kossuth Lajos komplex brigádban még csak küzdenek a szocialista címért, de a velük szomszédos üzemcsarnokban dolgozó asszonyok, a Béke szocialista brigádban, már az ezüstkoszorút is kiérdemelték. Bujdos Istvánné brigádvezető, Lendér Sándorné, Kürtössi Károlyné, Dzsupin lmréné és Varga Józsefné, valamint a brigád több tagja egy-egy műszakban majdnem ötezer flakont tölt meg Acifixszel (2. kép). A porálarc a fogzománcot védi. A telep dolgozói egyébként, Mutnéfalvy Zoltán felvételei csatlakozva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalomhoz, együttesen vállalták, hogy éves tervüket legalább 105 százalékra teljesítik. Ez a felajánlás azért becsülendő különösképp, mert a munkaterületükön megkezdett építkezés miatt, az idén jóval nehezebb körülmények között dolgoznak, mint korábban. A brigádok azt is vállalták, hogy az építési munkák befejezése után segítkeznek a telep rendjének helyreállításában, környezetük megszépítésében. Ók patronálják a monori-erdei óvodát is, rendszeresen látogatják az apróságokat, s elvégeznek minden tennivalót, amire szükség van a gyerekek kényelme érdekében.. A nyáron az iskola utcájában építettek járdát, társadalmi munkában, A Minőségi Vegyipari Szövetkezet monori-erdei 1. számú telepének dolgozói eddig kifogástalanul teljesítették felajánlásaik időarányos részét. Munkájukkal szemben minőségi kifogás nem akadt, a nehéz körülmények nem jelentettek számukra leküzdhetetlen akadályokat. Vereszki János Teljesítményvizsgálatok, fajlakivá asz ás Készül az új tévé-sorozat Gyermekeknek - a gyermekekért Beszélgetés Bálint Ágnes Írónővel Vecsés központjától jóval távolabb, a Barcsy utca sarkán álló hajdani Andrássy- féle vadászkastélyban lakik a gyerekek kedvelt meseírója, Bálint Ágnes. Ottjártunkkor sem pihent, asztalán géppel írott oldalak sokasága hevert, szépen sorba rakva. A mesék szeretete — Nálunk hagyomány az irodalomhoz való szoros kötődés. Édesanyám versei a Fején megyei Naplóban jelentek meg, meséi pedig a Móra Kiadó gondozásában láttak napvilágot. A mesék sze- retetét belém is átplántálta, ötéves koromban már megtanított a betűvetésre. Első meseregényeim 18 éves koromban, a Dante Kiadónál jelentek meg, Cimborák és Az elvarázsolt egérkisasszony címmel, 1957-től, a Magyar Rádió munkatársaként, gyerekműsorokat, mesedarabokat, zenés kisdobos- és úttö- rőműsorokat szerkesztettem, majd 1958-tól, a tévé munkatársaként is sok-sok megbízatásnak tettem eleget — mondta. \ Mazsola és a többiek Időközben a Mi újság a Futrinka utcában? című tévémese sorozatával nagy sikert ért el. A gyerekek által kedvelt a Mazsola és a Frakk, a macskák réme sorozata is. Csak kevesen tudják, hogy a történetek kutyahőse a meseírónő Frakk nevezetű házőrzője. Jelenleg az animációs filmek dramaturgjaként, mint a Magyar Televízió főmunkatársa dolgozik, s szerkeszti a Kuckó című ifjúsági műsort is. Nem feledkezett azonban meg a kisebbekről sem, akiknek Koránkelő darázs címmel, új mesekötetet szerkesztett, jelenleg is azon dolgozik. Már közvetíti a tévé első, saját rendezésű rajzfilmjét, a Kukori-kotkoda sorozatot. Ez az első ilyen jellegű próbálkozás a Pannónia Filmstúdióban, ami a tévé megrendelésére készült. Nyílik a szoba ajtaja, beszalad az írónő unokája, a négyéves Sárvári Barbara, sa síróbabáját kéri a nagyitól. Kocsiba rakja, majd anélkül, hogy cseppet is zavarná beszélgetésünket. csendben eijátszogat vele a könyvespolcok előtt. Hogyan épül egy teniszpálya? — Valahogy a gyerekek munkára nevelése egy kicsit holtvágányra jutott, a városi gyerekek érzelemvilága némiképp elsatnyúlt, a szülők mindent a televízióra bíznak, mindent a társadalomtól vár. nak. Mesélő kedvük is jóformán teljesen megszűnt, pedig a gyerekek igényelnék a vidám történeteket. mondóká- kat. A Koránkelő darázs sorozatban, egy teniszpálya építése kapcsán, munkára, a szabad idő hasznos eltöltésére s nem utolsósorban az Edzett ifjúságért mozgalomba való bekapcsolódásra serkentjük a kis nebulókat. Bálint Ágnes, eredményes nevelőmunkájáért, a Magyar Rádió és a Móra Könyvkiadó nívódíját kapta meg, majd a Szocialista Kultúráért kitüntetést adták át neki. Két éve, 1975-ben, a gyermek- és ifjúsági irodalomban a gyerekek munkára nevelése érdekében kifejtett munkásságáért, József Attila-díjban részesítették. Tervek Bálint Ágnes azóta is szorgalmasan ír, rendezi a tévé és rádió gyermekműsorait. Januártól új úttörőműsorral örvendezteti meg kisdiák nézőit: Hogyan kell parkosítani? címmel indít sorozatot, melynek célja, a többihez hasonlóan, a munkára nevelés, a kollektív gazdálkodás révén teljesen átalakult paraszti élet megszerettetése, a növénytermesztés örömeinek, élményeinek a gyerekek elé tárása. Orosz Károly Magyar fakó ló, mangalicacsorda Hatszáz hektáros területe van az Országos Állattenyésztési Felügyelőségnek Üllőn, a Dóra majorban. A telepen főleg teljesítményvizsgálattal és fajtamegőrzéssel foglalkoznak. Hazánkban szinte már csak ott látható az úgynevezett régi magyar fakó ló. Villan,”'ásztor őrzi a mangalicacsordát. E csodabeli sertést, amely igénytelenségéről, jó szalonnájáról, sok zsírjáról híres, hajdan a szegényember hízójának nevezték. Ma már ritkán látni belőle az ólakban. A főleg juhokon, szarvas- marhákon végzett teljesítményvizsgálatok célja a nagyüzemi tenyésztésre leginkább alkalmas faiták kiválasztása. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Vértestvérek. Gyöm- rő: Veri az ördög a feleségét. Maglód: Zorro. Ifjúsági és óvodás előadáson: Peti, Rexi és a többiek. Mende: Nincs visszatérés. Monor: Pillangó, I—II. Pilis: Ludas Matyi. Üllő: Jeremy. Vecsés: Száll a kaKukk fészkére. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 17 órától: az ifjúsági klub, az irodalmi színpad és a pingpong szakkör foglalkozása, 18-tól: a fotószakk >r összejövetele. Mendén, 17-től könyvtári órák. Vecsésen, 17- től: a Csipkerózsika című, kétrészes mesejáték bemutatója. I
