Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

£r"rr *é/7r W KSurUm 1977. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) A szomszédok, társbérlők egymásközti, sajnos, szép számmal előforduló birtokhá- borítási vitáit elsősorban a tanácsok intézik, és csak vég­ső esetben kerül az ügy a bí­rósághoz. Ez a megoldás be­vált. Gyakorlati tapasztalatok azonban pontosabb szabályo­zást és a formalitások csök­kentését indokolják. Ma a ta­nácsi szerv nem köteles az ügyben érdemben dönteni, és 15 nap után átteheti az ügyet a bírósághoz. Ez felesleges aktatologatás, ami az ügyek elnúzódásat eredményezi. A javaslat ezeket a felesleges kitérőket szünteti meg, ami­kor lehetővé teszi, hogy a szakigazgatási szerv megha­tározott időn belül érdemben döntse el az oda tartozó vitát. Az öröklési jog korszerűsí­tését szolgáló új rendelkezé­sek közül egy kérdést szeret­nék kiemelni: az özvegyi ha­szonélvezetet. Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszár­mazottai vannak, a hagyaté­kot azok öröklik. Az özve­gyet a gyermekek által örö­költ vagyon hasznonél vezet e illeti meg. A haszonélvezet, vagy más kifejezéssel az öz­vegyi jog nagyon régi jogin­tézményünk. Rendeltetése az, hogy biztosítsa a túlélő há­zastárs eltartását, ahol an­nak anyagi, vagyoni lehető­sége megvan, ma már bizo­nyos esetekben a szabályo­zás merevsége mind az öz­vegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyaték­ban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a ha­szonélvezet fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökségéhez tény­legesen hozájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyon­tárgyat vehet át. Sokszor hát­rányos a mai helyzet az öz­vegyre is, hiszen a haszonél­vezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszon- élvezetet — a lakás, és az öz­vegy által használt berende­zési és felszerelési tárgyak kivételével —» megválthassák. Ez a szabályozás természe­tesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat segédke­zet. A gazdálkodó szervek kapcsolatai A Polgári Törvénykönyv sza­bályainak jelentős szerepe van gazdaságpolitikánk gyakorla­ti megvalósításában, a gaz­daságirányításban, a terme­lés és a javak elosztásának megszervezésében. A szocialista gazdasági egy­ségek önállósága folytán meg­nőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kap­csolataiban. Ezért szükséges­sé vált a szerződésekre vonat­kozó szabályozás korszerű­sítése, s általában az összhang megteremtése a jogi szabá­lyozás és a gazdaságirányítás mai rendje között. A gazdálkodó szervezetek számára jogszabályokban, így a Polgári Törvénykönyvben is biztosított önállóság és az eredményes gazdálkodásra va­ló törekvés nem egyeztethető össze a tisztességes gazdál­kodást sértő magatartásokkal Ezeket jogunk ma is tiltja és különféle szankciókat fűz hozzá, például a gazdasági bírságot. A jelzett tevékeny­ség a polgári jog területét is érinti. A javaslat ezért az alapelvek közé veszi fel azo­kat a rendelkezéseket, ame­lyek tiltják a tisztességtelen gazdálkodást. így különösen a gazdasági erőfölénnyel va­ló visszaélést, továbbá a tisz­tességtelen haszon szerzését. A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettsé­get a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdál­kodás egész menetében is. A felek a szerződéskötést meg­előző tárgyalások során a szer­ződést érintő minden lénye­ges kérdésről egymást tájé­koztatni kötelesek. Az együtt­működési kötelezettség pedig különösen jelentős a szerző­dés teljesítési szakaszában. Nem szorul bővebb indoko­lásra, hogy mi ennek a gaz­dasági jelentősége. Gondol­junk csak arra. hogy egy- egy jelentősebb beruházás megvalósításában sokszor a vállalatok százainak össze­hangolt, tervszerű munkájá­ra van szükség, amelyet a szer­ződési rendszernek is hatha­tósan elő kell segítenie. A fo­gyatékosság kiküszöbölésére például létrehozzuk az úgy­nevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú, tartós gazda­sági kapcsolatok megszerve­zésének hatékony eszköze le­het, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket bizton­ságosabban alapozhatják. A tulajdon különböző formái A törvényjavaslat több olyan rendelkezést húz alá nyoma­tékosan, amely szocialista el­veinkből következik. így: meg­ismétli és megerősíti az ál­lami tulajdon egységességé­nek és oszthatatlanságának el­vét. Aláhúzza, hogy az álla­mi szocialista tulajdon az egész nép vagyona, amelynek a népgazdaságban meghatá­rozó szerepe van, és az né­pünk jólétének, hazánk ere­jének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult — és más törvényekben is rögzí­tett — helyzetet a Polgári Tör­vénykönyvben is kodifikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatban, amikor kimond­juk, hogy a szövetkezeti szo­cialista tulajdon a társadal­mi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állam­polgárok csoportjának oszt­hatatlan tulajdona. Űj rendelkezést hoz a ja­vaslat a társulási tulajdon­ról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkeze­ti tulajdont a jogi személyi­séggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató je­lentőségű. Saját tapasztalata­ink, de a szocialista orszá­gok tapasztalatai is mutat­ják, hogy a termelés korsze­rűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egy­szóval a gazdálkodás haté­konyságának növelése szem­pontjából nagy jelentősége van a különféle gazdasági társulásoknak, akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és a szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azo­kat a rendelkezéseket, ame­lyek megállapítják a gazdasá­gi társulások alaptípusait és lehetővé teszik, hogv társulá­sokat közös termelésre, vagy kooperációra, vagy gazdasá­gi tevékenység összehango­lására is létre lehet hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az alkotmány állal elismert tulajdoni formáról rendelkezőt. így az állami, a szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társa­dalmilag hasznos tevékenysé­get szolgáló magántulajdon­ról és az állampolgárok sze­mélyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az ál­lampolgároknak a személyes és családi szükségleteik kielé­gítését közvetlenül szolgáló javakból áll. Az elmúlt évti­zedekben a személyig tulaj­don gyarapodása népünk élet- színvonala emelkedésének egyik kézzel fogható bizonyí­téka. Nagyon sok lakás, üdü­lő, telek van személyi tulaj­donban, nem is szólva olyan vagyontárgyakról, mint az autó és más értékes közfo­gyasztási cikkek. A szemé­lyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak üavelnie kell arra. hogy ez a tulajdoni for­ma ne téjlődiön túl a szemé­lyes és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jog­szabályokat, amelyek korlá­tokat emelnek a személyi tu­lajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Tehát a sze­mélyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendel­tetésének megfelelő módon vé­delmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. A központi irányítás és önállóság A Polgári Törvénykönyv az állami vállalatok jo­gi helyzetére, szervezeté­re vonatkozóan csak a leg­alapvetőbb rendelkezésedet ál­lapítja meg. A további sza­bályozás külön törvény fel­adata lesz. amelyet a kormány most készít elő és később terjeszt majd az országgyű­lés elé. A gazdálkodó szer­vezetek működési elvei kö­zül mégis kiemelésre méltó, hogy a javaslat segíti a nép­gazdaság központi irányítása hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett tovább­fejlesztésével kívánja bizto­sítani. Tény, hogy a polgári jogi kapcsolatokban általá­nosan érvényesülő elv a szer­ződéskötési szabadság. Ezt az elvet azonban nem lehet ab­szolutizálni, mert az anarchiá­hoz vezetne. Ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Ennek a rendelkezésnek különösen a beruházások körében van nagy jelentősége, ahol nem lehet mindig csak a vállalatokra bízni, hogy kivel hajlandók szerződést kötni és kivel nem. A központi irányítás növe­lése körében még egy rendel­kezésre szeretném a figyel­met felhívni. Előfordulnák olyan esetek, amikor állami vállalatok, vagy szövetkeze­tek az őket megillető köve­teléseiket nem érvényesítik partnereikkel szemben. A gaz­dálkodó szervezeteknek ezt az „elnéző” magatartását a jog bizonyos esetekben, például költségvetési támogatásnál, nem ismerheti el. Ilyen ese­tekre vonatkozólag a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szer­ződésszegésen alapuló igénye­ket a gazdálkodó szervezetnek kötelező érvényesítenie. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénzkövetelésre vonatkozó igényt a kifizeté­seket teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti. A szocialista gazdálkodásban az irányító szerveknek nem­csak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig nemcsak kö­telezettségeik vannak. A tör­vényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes sza­bályt, hogy a gazdálkodó egy­ségek a jogszabályokban meg­határozott módon és felelős­séggel önállóan gazdálkod­nak a rájuk bízott vagyonnal. E vagyontárgyakat rendelte­tésüknek megfelelően, a ter­veikkel összhangban álló fel­adataik ellátása érdekében szabadon használhatják fel. Összhangban a szocialista etkölccsel Jogszabályaink egyik jel­lemzője. hogy összhangban állanak szocialista ekrölcsi el­veinkkel. Helyes alkalmazá­suk erősíti a szocialista er­kölcsi elveket. Társadalmunk­ban mind nagyobb teret hódít az egészséges közerkölcs, amely a szocializmust építő munkásosztály és a többi dol­gozó milliók felfogását tükrö­zi és fejezi ki. Ezért is tűn­nek szemünkbe élesebben ma­napság a szocialista jogi ren­delkezésekkel és erkölcsi el­veinkkel ellentétes jelensé­gek és cselekedetek. Nincs az életviszonyoknak még egy olyan területe, ahol a jog és az erkölcs kölcsönha­tása olyan széles körben je­lentkeznék, minit a polgári íog területén. Természetesnek tű­nik, hogy a törvényjavaslat az emberi követelményeket az állampolgárok kapcsolataiban általában magasabb szintre emeli. Arra azonban külön is fel kell hívni a figyelmet, hogy a jogi és erkölcsi követelmé­nyek a vállalati magatartás­ra, a gazdasági döntésekre is azonos értelemben vonatkoz­nak, sőt, a kollektívák na­gyobb szervezettsége és fele­lőssége miatt talán még na­gyobb súllyal bírnak. Sokat kell még tennünk azért, hogy a jogaival mindenki helye­sen éljen, hogy egymás boga­it megfelelően tiszteletben tartsuk. 1976-ban mintegy 175 Pest megyei képviselők padsoraiban. Az első sorban S. Hegedűs László (24. vk.) és Győré Sándor (9. vk.), a második sorban dr. Palotai Sándor (15. vk.), Tarjányi Béláné (17. vk.) és Barát Endre (29. vk.). ezer polgári peres ügy érke­zett a bíróságokra. Igaz, ez a szám 1966-ban tízezerrel ma­gasabb volt, de a csökkenés lehetne gyorsabb is. Tavaly 42 ezer, a gazdálkodó szer­vezetek közötti jogvita volt a bíróságok előtt. Ez a szám évek óta nagyjából azonos, a törvényjavaslat a szocialista erkölcsi elvek jogi kifejezésé­Bata János: vei, erősítésével és megfelelő alkalmazásával sokoldalúan szolgálja a közgondolkodás fejlesztését. Ezért az e tör­vényben szabályozott életvi­szonyok területén az új jogi szabályozás végrehatjása so­rán sokrétű nevelő, tudatfor­máló munkával is elő kell se­gíteni e helyes folyamat erő­sítését, terebélyesedését. A törvényjavaslat hatályba­léptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasol­ni. Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése vál­tozik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gaz­dálkodó szervezeteknek is. • • Összhangban a Jogok és a kötelességek — Nem vagyok a jogtudo­mányok szakértője — kezdte felszólalását Bata János, Pest megye 12. monori járási vá­lasztókerületének képviselő­je. — Kapcsolatom a Polgá­ri Törvénykönyvet módosító törvényjavaslattal ott kezdő­dött, hogy ez év elején tagja lettem a Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége mel­lett működő közjogi társa­dalmi bizottságnak, amely részt vett e törvény előkészí­tésében. A társadalmi vitá­ban nők és férfiak, fiatalok és nyugdíjasok, hivatásos jogá­szok és közéleti emberek mondtak véleményt. E véle­mények többsége megegye­zett abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának megállapítá­sai szerint a társadalom szo­cialista építésében, a politikai és gazdasági eredményekkel együtt a jogszabályokat is to­vább kell fejleszteni. Ezért vált szükségessé a Polgári Tör­vénykönyv módosítása, amely egyaránt vonatkozik a tulaj­donviszonyokra, az állami vál­lalatokra, a szövetkezetekre és az egyénekre, korszerűen sza­bályozza a gazdasági élet min­den területét. — A módosítást indokolta — folytatta hozzászólását Ba­ta János —, hogy a szocialis­ta gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolatai­ban o gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével je­lentős változások következtek be. Ezek közül az egyik leg­jelentősebb a vállalati önál­lóság növekedése, az egymás közötti kapcsolatban pedig a jogi mellérendeltségen alapu­ló gazdasági kapcsolatok rend­szere. Nőtt a vállalatok közöt­ti szerződések jelentősége, fo­kozódott a szerződések gazda­sági szervező szerepe, mivel a vállalatok szabadon álla­podnak meg kapcsolataik va­lamennyi kérdésében, beleért­ve a korábbi hatósági árak helyébe lépett megegyezéses árat is. Mindebből következik, hogy előtérbe került a szer­ződési fegyelem kérdése. — Bár társadalmunkban ed­dig is adobtak voltak a szo­cialista gondolkodásmódnak és életformának az írott és íratlan törvényei, mégis akad­tak olyanok, akik meglevő törvényeink paragrafusai kö­zött esetenként megtalálták a kibúvás lehetőségét. A gaz­dálkodó szervek visszaélési lehetőségei között — jóllehet, nem nagy számban és csökke­nő tendenciával — még min­dig előfordul a gazdasági erő­fölény, a monopol helyzet, a nagyobb állami vállalatok ki­térése a szövetkezetekkel kö­tendő szerződések elől. Annak ellenére, hogy szövetkezeti törvényünk egyértelműen szo­cialista tulajdonná nyilvání­totta szövetkezeteinket, elvét­ve ugyan, de előfordul, hogy valamely nagyobb állami vál­lalat csak a tanácsok közve­títése útján köt jogügyletet az általá még mindig magán­szektorként kezelt szövetke­zettel. Ezért helyes, hogy a jelen törvénytervezetben he­lvet kavott a gazdasági erő­fölény és a monovolkelyzet ki­használásának elítélése. A továbbiakban a tisztes­ségtelen haszon kérdésével foglalkozott a felszólaló. Minit mondotta: törvény terveze­tünkben szerepel a tisztesség­telen haszon üldözése is. — Ügy vélem — mondotta —, hogy ez a gazdálkodó szer­vekre csak kisebb, az egyé­nekre viszont fokozottabban jellemző. A tisztességtelen ha­szonszerzés tipikusan kispol­gári szemlélet. Ezért a jogi eszközök alkalmazása mellett erősíteni kell azt a közszelle­met. amely elítéli a munka- nélküli jövedelemszerzést. A törvénymódosítás megkönnyí­ti a jogalkalmazók munká­ját, mert egész szerkeze­tében a korábbinál egyértel­műbben határozza meg a jo­gokat és a kötelességeket. — Egyetértek azzal az el- gondo’ással is — mondotta—• amely a hatásosabb jogpro­pagandát kívánja elősegíte­ni. A jogalkalmazók felelős­ségteljes és szakértelmet igénylő munkája mellett az eddiginél jobban támaszkod­ni kell a jogtudományokban kevésbé jártas, a helyes szo­cialista közgondolkodás alap­ján álló, becsületesen dolgo­zó tömegek véleményére —. feiezte be felszólalását Bata János. Dr. Korom Mihály vitaösszefogialója Dr. Korom Mihály össze­foglalva a vitát, válaszolt az elhangzott észrevételekre, ja­vaslatokra. Azzal a képviselői indít­vánnyal kapcsolatban, mi­szerint a kiskereskedelmi for­galomban a törvény engedje meg. hogy alacsonyabb szin­tű jogszabály, lehetőleg a kormányrendelet — a forga­lom sajátosságainak beható elemzése alapján —, a vevő­re kedvezőbb szabályzatot ál­lapíthasson meg. a miniszter közölte: már a tanácskozás szünetében, az érdekelt mi­niszterekkel és más illetéke­sekkel közös megállapodásra jutottak. Kezdeményezni fog­ják. hogy a módosított és eny- séges szerkezetbe foglalt Pol­gári Törvénykönyv végrehaj­tására készülő minisztertaná­csi rendelet foglalkozzék ez­zel a kérdéssel. Hozzátette dr. Korom Mihály: a fogyasztók érdekvédelme természetesen, mindig csak a valós, jogos ér­dekek védelmét jelentheti- ez viszont a kormánynak is és mindenkinek szívügye kell, hogy legyen. Ezután örömmel szólt a tör­vényjavaslat általános és egy­értelműen kedvező fogadtatá­sáról. Kitért arra. hogy a korsze­rűsített PTK megalkotása to­vábbi teendőket — a hatályba lépésig feltétlenül elvégzen­dő feladatokat — tesz szük­ségessé. mindenekelő+t a ics- alkalmazók megfelelő felké­szítését felkészülésé* e mun­ka személyi és különféle egyéb feltételeinek biztosítását, még a felügyeleti szervek felelős­ségének javítását is. Felhívta azonban a figyelmet - ennek kapcsán arra is. hogy a vég­rehajtásra felkészülve nem szabad a túlszabályozottság hi­báját elkövetni. Jogos társa­dalmi igény és követelmény hogy a törvényt mind szelle­mében, mind betűiében a szo­cialista törvényesség elveinek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által megállapított jogpolitikai irányelveknek megfelelően kell alkalmazni. A törvényerőre emelkedő jog­szabály a feilett szocialista társadalom ügyét és érdekét szolgálta, de igazából a gya­korlat lesz maid ennek a tör­vénynek is a valóságos pró­bája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom