Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

Segíti a termelő munkát Új feladatok előtt az MTESZ Konferenciák, előadások A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének városi szervezete a napokban tartotta elnökségi ülését, melyen az MTESZ or­szágos elnöksége május 30-án kiadott határozata alapján az ötödik ötéves terv hátralevő éveire vonatkozó cselekvési programot vitatta meg. A nagyszabású, s egyes részle­teiben 1985-ig irányt mutató tervezet a tagegyesületek és a szakbizottságok elképzeléseit is figyelembe véve, a város gondjainak megoldását tűzi elérendő célként a Nagykő­rösön élő műszaki értelmiség elé. Elsősorban természetesen az alkotó munkát szor­galmazza, ám gondot fordít a szakembe­rek és a kívülállók szakmai és általános továbbképzésére, a legfontosabb feladatok meg. oldását szolgáló vitafórumok me^ rendezésére is. A város gazdálkodóegysé­geinek fejlesztésével kapcso­latba ,1 a cselekvési program előírja, hogy részletesen fog­lalkozni kell a kertészeti ter­melés, a növényvédelem és a mezőgazdasági gépesítés kér­déseivel. Elsősorban a szak­mai ismeretek gyarapítása lesz a fő feladat ezen a té­ren. Alkotó munkára számít ezzel szemben az MTESZ a mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának témakörében. Tekintettel arra, hogy e tevé­kenységnek Nagykőrösön meg­felelő ipari háttere is van, a cselekvési program végrehaj­tását semmi nem akadályoz­hatja ezen a területen. Elő­segítik a nemzetközi érdek­lődésre is számot tartó mun­ka eredményes továbbvitelét azok a konferenciák és anké­tok, melyeket az MTESZ és tagegyesületei az élelmiszer- ipar gépesítéséről szerveznek. A távolabbi jövő feladataira pedig azok a továbbképzési fórumok készítik fel a nagy­kőrösi szakembereket, melyek ma közvetlenül a tudománypolitikai ha­tározatok végrehajtását, a műveltség általános szín­vonalának emelését szol­gálják. Az MTESZ cselekvési prog­ramja elismerésre méltó szán­dékkal, a legkülönbözőbb elő­képzettségű szakemberek igé­nyeit mérte fel a továbbkép­zési tervek elkészítése során. Ezzel közvetlenül is hozzájá­rul az üzemi gondok megoldá­sához, s jó lehetőséget te­remt a szocialista brigádok további szakmai fejlődésé­hez, a magasabb szintű fel­adatok vállalásához. A cselekvési program az előbb vázolt általános elkép­zeléseken kívül, a tagegyesü. leteknek otthont adó bázis­üzemek napi termelési nehéz­ségein is igyekszik segíteni. Feladatának tartja, hogy az egyes tennivalók megoldásá­ra munkacsoportokat szervez, segíti a fiatalok beilleszkedé­sét, tudományos megbízatá­sokat ad az egyesületekben szerveződő közösségeknek. Nemcsak a vállalatokon be­lül, hanem a város fejleszté­sével kapcsolatban is. Ezért a cselekvési program előírja, hogy a korábbinál szélesebb kapcsolatokat kell kiépíteni a város társadalmi szerveze­teivel, például a Tudomá­Szép mívű kiadvány Ceglédről Az újságok, a rádió, a televí­zió beszámoltak arról, hogy hazánkban 175 éves múltra tekint vissza a siketnémákkal való foglalkozás, oktatásuk. A lapok tudósításokat közöltek az 1802 óta működő váci Si­ketnémák Intézetében megtar­tott jubileumi ünnepségsoro­zatról. Az ünnepség vendégei em­lékként kézhez kapták az in­tézet díszes kötésű jubileumi évkönyvét. Ezekben a napok- . ban viszi szét a posta a kis köteteket a társintézmények, hivatalos szervek címére is, A 112 oldalon az intézetalapító Cházár András életrajza ol­vasható, majd az intézet tör­ténetét, és az utóbbi három évtized gyógypedagógiai tö­rekvéseit említi a kötet. A tantestületi névsor és az 1976 —77-es tanévben végzett nö­vendékek érdemjegyei egészí­tik ki a dokumentumgyűjte­ményt. A másik oldalon ez olvas­ható: Készült a Pest megyei Nyomda Vállalat ceglédi te­lepén. A Szabadság téri nyomda­üzem dolgozói gondos, szép munkát végeztek, méltó az alkalomhoz. Az évkönyv el­készítéséért a váci Siketnéma Intézet igazgatója, Gere Géza köszönetét, elismerését fe­jezte ki. Ez a kiadvány is, mint annyi más, dicséri a szű­kös körülmények között mű­ködő, de igen szépen dolgozó ceglédi nyomdászok kezemun- káját. \ nyos Ismeretterjesztő Társu­lattal, s a város közművelődé­si intézményeivel. Ha szük­séges, közvetlen műszaki se­gítséget is kell nyújtani ezek­nek az intézményeknek, hogy tevékenységük, feltételei is ja­vuljanak. A város gondjainak jobb megismerését szolgálja egyéb­ként az a megállapodás is. mely szerint a városi tanács állandó bizottságainak munkájá­ban az MTESZ képviselői is részt vesznek. A cselekvési program előír, ja, hogy ezeket a lehetősége­ket teljes mértékben ki kell használni. Ennek érdekében fejleszteni kell az információs fórumokat is. Nemcsak váro­son belül, hanem országos méretekben is. Első lépésként a környező MTESZ-szerve- zetekkel kell szoros kapcsola­tot kiépíteni, s ezekre tá­maszkodva rendszeresen tájé­koztatni kell a lakosságot is a műszaki értelmiség tevékeny­ségéről, a más szervezeteknél végzett munkáról, a csak kö­zös erőfeszítésekkel megold­ható feladatokról. Az MTESZ-elnöikség határo­zata alapján a városi szerve­zet és tagegyesületei a cselek­vési program elvei alapján, még októberben elkészítik jö­vő évi munkatervüket. *A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVOLY AM, 229. £ZÁM 1977. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ősz az állami gazdaságban Szüretelnek, törik a kukoricát Megkezdték a rozs vetését A Nagykőrösi Állami Gaz­daság feketei központjában Kovács Sándor igazgató el­mondotta, hogy az idei esz­tendő munkái és eredményei kedvezően alakulnak. Búzá­ból 40, rozsból 26 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermé­sük, ami a gazdaság sok ho­mokföldjét tekintve, jónak mondható. A gyümölcstermés a tavaszi fagyok miatt keve­sebb lett a vártnál, barackból 20, szilvából 28 vagonnal ad­tak el. Fő teendőjük most a szü­ret, melyet a gazdaság dolgo­zói budapesti és vidéki gim­náziumok tanulóinak segít­ségével végeznek. Most is 260 diák szorgoskodik a szőlő­ben, s naponta 750 mázsát szál­lítanak be a Pest megyei Fiatalok vetélkedője Várják a szakma legjobbjait Jelentkezés október végéig Pincegazdaság nyársapá­ti szőlő- és borkombinát­jába. Eddig 20 vagon ezerjó és saszla szőlőt szüreteltek le, és még 60 vagonnyi termésre számítanak. A saszla hektá. ronként 100 mázsát adott. A szüretelést ötletes újítással is segítik: a szőlősorok között tartályos traktort járatnak, ebbe öntik a fürtöket, így nem kell puttonyokban hor­dani. Fontos feladatuk a talaj előkészítése az őszi vetések alá. Ezzel a munkával is jól haladnak. A ságvári és a ger- jei homokos földeken meg­kezdték a rt)zs vetését, 166 hektáron, búzából 492, takar­mánykeverékből pedig 62 hek- i táron kerül földbe a mag. A magas fekvésű, homo­kos részen elkezdték gé­pekkel a kukorica törését is. 623 hektáron. Naponta 20 va­gonnyi termést takarítanak be, s úgy számítanak, hogy október második felében vé­geznek a betakarítással. Ter­melési tervük szerint hektá­A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére, a városban dolgozó fiatal szakmunkások szakmai képzettségének, poli­tikai és általános műveltségé­nek növelése érdekében az MTESZ városi szervezetének ifjúsági bizottsága, a KISZ városi bizottsága és a Szak- szervezetek Szakmaközi Bi­zottsága Szakma Ifjú Meste­re vetélkedőt rendez. A versenyben részt vehet minden 35 éven aluli lakatos, járműjavító, villanyszerelő és kőműves szakmunkáskép­zettségű fiatal. Nem kizáró feltétel a magasabb szakmai képesítés megszerzéséért fo_ lyó oktatásban való részvé­tel, ha a pályázó még nem tett záróvizsgát. A verseny díjai szakmán­ként: I. díj 2 ezer forint, II. díj 1500 forint, III. díj 1000 forint. Az első hat helyezett Szak­ma Ifjú Mestere oklevelet és jelvényt kap, valamint részt­vevő emléklapot. Jelentkezési lapok az üze­mek, szövetkezetek KISZ- alapszervezeti titkárainál igé­nyelhetők. Ahol nincs KISZ- szervezet, jelentkezési lapot a KISZ városi bizottsága ad. A nevezési lapokat a KISZ vá­rosi bizottsága gyűjti össze az alapszervezeti titkárok közre­működésével. Nevezési határ­idő: 1977. október 30. A verseny időpontját, he­lyét, s a felkészüléshez szük­séges tematikát a versenyzők későbbi időpontban kapják meg. A részt vevő fiataloknak szakmunkásképző intézeti, il­letve szakközépiskolai szin­ten kell ismernie szakmáját, és emellett megfelelő gyakor­lati jártassággal is kell ren­delkeznie. A szakmai ismere­tek mellett tájékozottnak kell lenni a munkavédelmi előírá­sokban is. A versenyzőknek be kell számolni a napi poli­tikai eseményekről és a KISZ tevékenységéről. A versenyre 1977. decemberében kerül sor. ronként 50 mázsa termést várnak, de az eddigi ered­mények szerint az 53 mázsát is elérik. Érdeklődtünk a gazdaság jó­szágállományáról is. Megtud­tuk, hogy 700 tehenük van. melyből 500 fejős. Naponta 5 ezer liter tejet fejnek, a ta­valyinál 20 százalékkal töb­bet. Egy tehén évi tej hozama 2 ezer 600 literről 3 ezer li­terre emelkedett. Fejlődött sertéstenyésztésük is, össze­sen 240 anyasertésük van. szaporulatból évente 3 ezret hizlalnak, s a háztáji kistermelők­nek anyasertéseket nevel­nek. Arról is érdeklődtünk, ho­gyan vált be az idén a diny- nyetermesztés? Nagykőrösön ugyanis csak az állami gaz­daság termesztette ezt a ked­velt csemegét. — Összesen 13 hektárnyi te­rületen, 24 vagon dinnyénk termett. Kilóját átlagosan 2,60 forintért adtuk el. Nem volt ráfizetéses a termesztése, sőt, egy kis nyereséget is hozott. K.L. Hétközi kézilabda-mérkőzések A nagykőrösi egyesületi kézilabdacsapatok hétközi baj­noki mérkőzésein a kinizsisak idegenben a Toldi DSK-sok saját pályájukon mérkőztek. MEGYEI FÉRFI Solymári Egyetértés—Nk. Kinizsi 24-32 (15-12). Nk.: Szabó—Vikartóczki (3), Varsá­nyi (4), Dér (3), Podhorszki (5) Fülep (5), Bertalan (2); csere: Kismaréi — Nagy A., Tóth I., M. Szűcs. A második helyezett otthonában az elején és a vé­gén jól játszottak a kinizsisek. Közben a néha túl kemény solymáriak voltak eredménye­sebbek. Ez az első idei bajnoki vereség. Említést érdemel, hogy több kedvezőtlen ítéletet fegyelmezetten vettek tudomá­sul a körösiek. Solymár ifi—Nk. Kinizsi Most lesz három esztende­je, hogy Nagykőrös északi ne­gyedében, a Tabánban, le­égett egy ház. Sáfár Lászlóék háza. Bizony, nagy volt a ria­dalom, a család négy gyerek­kel otthon nélkül maradt. ★ Ä gyors segítség nem ma­radt el, noha a tűzben csak­nem minden odaveszett, a seb­tében kimenekített holmik is bőven elfértek a tanácstól kapott szűkös szükséglakás­ban. A súlyos gond csak most kezdődött: hogyan tovább? — Húsz évig szolgáltam a honvédségnél, 10 éve mentem rokkantsági nyugdíjba — mondja Sáfár László. — Az asszony a konzervgyárban dolgozott, sokat betegeskedett ő is. Az a ház volt minde­nünk. Ott éltünk békességben, éppúgy, mint sokan mások a környékben. Csak a betegség kínozott egyre iobban. Érszű­kület bántott. Nehezek voltak azok a napok... S akkor jött a tűz... Megszakad a szó. nehéz az emlékezés. A legkisebb gye­rek 3 éves volt azon az őszön, a legnagyobb is alig túl az is­kolán. — Nagy segítség volt a ta­nácstól kanott otthon — néz férjére Sáfárné —. de nagyon kicsi a négy gyereknek. El­határoztuk: másik házat épí­tünk. amilyenre erőnkből fut­ja. S a városi tanács ismét se­gített. A tűz martalékává let ház telke helyett egy másik Családi ház — összefogással portát juttatott Sáfáréknak, a gyár közelében, a Lantos ut­cában. A környéken épülő há­zak falai magasodnak, ide­szánta a Sáfár-család is a ma­gáét. OTP-kölcsönt vettek fel, s örömmel — mekkora öröm is lehetett —, vették a hírt- hogy ingyen bontásra kapnak egy szanált lakást. Ennyivel is kevesebbe kerül az építőanyag. Már az új ott­hon építésének tervei foglal­koztatták Sáfárékat. s a ne­héz napok ellenére úgy érez­ték, boldogok. Máshonnét is kaptak segítséget: most két éve, hogy a honvédség ceglé­di alakulatának katonái szor­gos munkával elvégezték a bontást, s elszállították az épí­tőanyagot. Ám ekkor újabb baj jött. — Egyre súlyosabb lett a be­tegségem. ismét kórházba ke­rültem. Amputálni kellett a bal lábamat — mondja az apa. — Feleségem is gyakran ma­radt otthon, ő is gyengélke­dett. Ügy látszott, meghiúsul a sokszor megbeszélt, dédelgetett terv, abbamarad az építke­zés. De Sáfárék elekor sem maradtak magukra. A Nagykő­rösi Konzervgyár építőmun­kásainak szocialista brigádja, és Sáfárné munkatársai vál­lalták, hogy segítenek a bajba jutott családon. Tavaly tavasz- szal hozzáláttak az építkezés­hez, s mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkával kiásták az alapokat, felhúz­ták az új ház falait. — Nyárra végeztek igyek­vő, serény munkával — em­lékezik Sáfár László. — Lak­hatóvá tettek4két új szobát. Amikor engem márciusban hazaengedtek a kórházból- már az új otthonunkba jöttem. A magunk erejéből hozzáépítet­tünk még egy szobát a gyere­keknek, konyhát, fürdőszobát. ★ Nyugodtak lettek az éjsza­kák, nem forgolódtak álmat­lanul a jövő felett aggódva. Azt beszélték már. hogyan csi­nosítsák a lakást, s gondos­kodni kellett berendezéséről is. Időközben a feleség is rok­kantnyugdíjas lett. utoljára a gyár göngyölegtelepén dol­gozott. Kettejük nyugdíja pedig csak a legszükségesebb dolgokra volt elegendő. No. de állt már a ház. tető volt a fejük felett. Sáfár Lász­ló is könnyebb szívvel ment el időnként a közeli helyőrség nyugdíjásklubjába. Társai mindig szívesen fogadták, ők is eljöttek Sáfárékhoz. nem­egyszer segítettek is. Levelet küldtek a Pest megyei Had­kiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság érdekvédelmi osztályára, megírták Sáfáréik gondjait, segítséget kértek 'a családnak. Az eredmény ezúttal sem maradt el. Sáfár László ha­marosan értesítést kapott, hogy nyugdíját kiegészítik, s az egyik délelőtt bútorokkal megrakott teherautó fordult be a ház udvarára. A honvéd­ség küldte, a katonák gyor­san végeztek a rakodással. — Egy hónapja újabb se­gítséget kaptunk — említi r.em kis örömmel Sáfár László.— A ceglédi alakulat hat kato­nája jött ide három hétre, s ugyancsak gyorsan járt a ke­zük. — Nem véletlen, hiszen kő­művesek. ácsok — veti közije Farkas János technikus, a kis csapat munkájának irányító­ja. De mi is történt? Diós Sándor őrnagy; — Katonáink, amikor meg­kaptuk az értesítést Sáfárék helyzetéről, jutalomszabadsá­guk idejére vállalták. hogy társadalmi munkában elvég­zik a ház környékén mind­azt. ami még hátra van. ösz- szesen csaknem 1300 órát dol­goztak. kívülről rendbehozták a falakat, festettek, kerítést, verandát, derítőt építettek, ki­esem pézt ék a fürdőszobát, víz­vezetéket szereltek. A munkával a napokban vé­geztek, s amikor a hat katona felsorakozott a ház udvarán, hogy átadják mindazt, amit elvégeztek. Sáfár László és fe­lesége szemét>en megcsillant a könny. Az öröm és a hála könnyei. A családfő, ki száza­dosi rendfokozattal ment nyugdíjba, talán saját katona­éveire gondolt, tálán katona­fiára. Ki tudja? Büszkén né­zett a fiúkra. Mihály Miklós­ra. Majzik Lászlóra. Hermann Pálra. Bojós Pálra, Mjasi Nagy Istvánra. Varga Józsefre. Ne­vükben Évin Sándor vezér­őrnagy üdvözölte a családot, adta át a katonák munkáját. A megható kis ünnepségen ott volt Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára, Ta­nai István tanácselnök-helyet­tes is. S még egy öröm: Mol­nár József főtörzsőrmester át­adta a ceglédi alakulat KISZ-szervezetének ajándé­kát, egy új, háromkerekű egészségügyi kofesit, s ígérte, néhány nao múlva a régit is elhozza, motorral felszerel­ve. ★ Évek óta nem volt ilyen örömteli napja a Sáfár-csa­ládnak. Aligha hittek ebben azon a három év előtti szo­morú őszön.' Meglehet. nem voltak könnyűek az' utóbbi esztendők, ám ami történt, ez idő alatt, aligha nevezhető véletlennek. Sáfárék így jog­gal hiszik: nincsenek egyedül. Khim Antal Kinizsi ifi 18-18 (12-9). A ki­nizsisek erősen tartalékosak voltak. Tóth Ferenc a II. fél­időben jól fogta a 2. helyezett elleni rangadón az ellenfél be- állósait. Góldobók: Várkonyi (6), Mészáros (4), Tóth F. (3), Farsang (3), Nagy J. (2). MEGYEI NŐI ' Nk. Toldi DSK.—IM Vasat (Iklad) 11-5 (4-1). Nk.: Ács­bog — Somogyi, Rekeczki (1), Sáfár (2), Németh (3), Vlicska (1) , Csizmazia (1); csere: Sza­bó M., Csuk (3). A toldisok a délelőtti gyári munka után lassan melegedtek be, de az­után jól játszva biztosan nyer­tek. Nk. Toldi ifi—IM Vasas ifi 8-7 (4-3). Szoros mérkőzésen, de győzelemmel. Gólok: Ádám, (3), Aprói (2), Szabó E., Szakái és Bódog (1-1). ÖSSZEVONT JÁRÁSI NŐI Nk. Kinizsi—Vecsési SE 14-8 (8-4). Nk.: Hajnal — Vass M. (3), Rá ez (1), Komlós (1), Dudás (3), Vass A. (4), Patyi (2) ; csere: Mázás, Kurucz. A körösiek megilletődötten (0:3) kezdtek, fokozatosan feljöttek és javuló játékkal • megérde­melten nyertek. BIRKÓZÁS Nyolcvan körüli indulója volt az Egerben rendezett or­szágos úttörő szabadfogású birkózóversenynek, A Nk. Ki­nizsi négy fiatalja közül Ke­resztúri Imre szerepelt a leg­jobban, aki az 53 kg-osok tíz­fős mezőnyében negyedik" lett. CSÜTÖRTÖK KÉZILABDA Kinizsi sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi—Ceglédi KÖZGÉP (NB I B) barátságos férfi mér­kőzés. KOSÁRLABDA Szeged: Sz. EOL AK—Nk. Pedagógus NB Il-es férfi baj­noki mérkőzés. LABDARÚGÁS Budaörs: B. Sasad Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi II. megyei, Pilisvörösvár: P. Szakmunkás- képző—Nk. 224-es Szakmun­kásképző diák bajnoki mérkő­zés. TEKE Budapest: Lampart—Volán­busz (Nk). NB IILas, Kocsér: Tsz SK B—Nk. Mészáros Tsz SK A megyei csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. I l 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom