Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Október fényei A Kossuth Könyvkiadó ünnepi programja A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Kossuth Könyv­kiadónak csaknem húsz kiad­ványa kerül az olvasókhoz. Az Októberi forradalomról cíltunel adták ki Leninnek azokat a beszédeit, beszámo­lóit. cikkeit, amelyeket e for­radalom első öt évfordulójá­val kapcsolatban mondott el, illetve írt. Már az üzletekben van Le­nin összes műveinek 50. kö­tete, amely 1917. októbere és 1919 júniusa között írt leve­leit, táviratait, feljegyzéseit tartalmazza és más dokumen­tumokat is közöl. A kiadvány­ba felvett 727 levélből 68 el­ső ízben kerül nyilvánosság­ra. A Tanúságtevők sorozat új kötete, amely ezúttal is az MSZMP Párttörténeti Intéze­tének gondozásában készült emléket állít a százezer ma­gyar internacionalistának, akik szemtanúként élték at a Nagy Október napjait, s köz­vetlenül részvevői lettek a tör­ténelmi sorsfordulónak. Az Uljanov család címmel — az uzsgorodi Kárpáti Könyvkiadóval közös gondo­zásban — adták ki Vlagyimir Kanyivec regényét, Pjotr Kapica, Holnap már késő című regénye Petrograd forradalmi napjait mutatja be. Október fényei címmel vers­válogatást adott közre a Kos­suth Kiadó. Az ünnepre /készülő önte­vékeny művészegyütteseknek, amatőr előadóknak ad segít­séget a Sugaras október című versantológia. A múzeumok hónapja MEGYEI MEGNYITÓ SZENTENDRÉN — Évről évre visszatérő szép hagyomány: október a múzeumok és műemlékek hó­napja. Az idén e gazdag kul­turális programsorozatra már tizenhatodik alkalommal ke­rül sor — mondotta tegnap délelőtt a budapesti Fészek Klubban tartott sajtótájé­koztatón dr. Kovács Tibor, a Kulturális Minisztérium osz­tályvezetője. Az idei október múzeumi rendezvényei négy jelentős jubileumhoz kapcsolódnak. Százhetvenöt esztendővel ez­előtt alapította Széchenyi Fe­renc a Magyar Nemzeti Mú­zeumot; novemberben ünne­peljük a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatvana­dik évfordulóját; száz eszten­deje született Ady Endre, s az idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját a debreceni Déri Múzeum. Ép­pen ezért ez utóbbi lesz a színhelye a XVI. múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójának, szeptember 30-án. Ünnepi beszédet mond Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke. A gazdag Pest megyei programsorozat, amely szintén az említett ju­bileumokhoz kapcsolódik, ok­tóber 2-án, vasárnap délelőtt nyílik Szentendrén. A Mű­vésztelepi Galériában Egri Mária, a szolnoki Damjanich Múzeum művészettörténésze nyitja meg az Amos Imre em­lékkiállítást. A magyar múzeumügy száz- i hetvenöt évére ez aszódi Pe- I tőfi Múzeumban Asztalos I István, az isaszegi művelődé- | si házban pedig Szatmáry Zol­tán emlékezik. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából A Szovjetunió ma címmel nyílik kiállítás a nagytarcsai Falu­múzeumban. Dokumentációs kiállítás színhelye lesz Ceg­léden az MSZMP székház Hatvan éve történt címmel rendeznek tárlatot Aszódon, a helyőrségi klubban. Az isasze­gi Falumúzeum kiállításán azt mutatják be: Hogyan él a Nagy Októberi Szocialista For­radalom az isaszegi általános iskolások képzeletében. Szent­endrén, az MSZMP székháeá- ban Október fényei, Pencen, az általános iskolában pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom képekben címmel rendeznek kiállítást. Ady Endre születésének századik évfordulójára elő­adások és vetélkedők kereté­ben emlékeznek meg Pest megyében. Az isaszegi műve­lődési házban október 2-án Papp Elekne tart előadási Ady Endre életéről, munkás­ságáról. Ráckevén, október 4- én Fegyó János arról beszél, hogyan él Ady öröksége a ráckevei járásban. Ugyan­csak Ráckevén irodalmi ve­télkedőt rendeznek október 18-án, Ifjú szívekben élek címmel. Az abonyi zeneiskola Akarom, hogy tisztán lássa­tok címmel szintén Ady em­lékműsor színhelye lesz \ Dunaharaszti, Vác, Nagymaros jelentkezik Budapesten DOBROVITS FERENC, SÁROS ANDRÁS MIKLÓS ÉS ARTNER OTTÓ KIÁLLÍTÁSA Artner Ottó szobrait Buda­pesten, a VIZ. kerület, Dohány utca 22. szám alatti Metró klubban október 2-ig, Dobro- vits Ferenc festményeit az MSZMP Pest megyei Igazga­tóságán, október 5-ig, Sáros András Miklós grafikáit a Dü- rer-teremben október 8-ig lát­hatják az érdeklődők. Három Pest megyében tevé­kenykedő fiatal képzőművész alkotásait láthatjuk ezúttal Budapesten, egy festő, egy szobrász, egy grafikus mű­veit, melyek Nagymarosról, Dunaharasztiról és Vicról ér­keztek. Sorozat a munkáról Dobrovits Ferenc évtizede fest Nagymaroson, és egyre jobb képeket. Ez a tizenket­tedik önálló tárlata, de mind­egyik nemcsak új bemutatót jelentett, hanem tényleges ha­ladást. önbecsülése, szorgal­ma kiküszöbölte a megtorpa­nást. Élményei őszinték, a tájhoz, a munkához, az embe­ri érzelmekhez kapcsolódnak. A Virágáruslány maga az ün­nep és a fiatalság, az ember és a tavasz közös környezete. Kép és vers ritkán foglalko­zik a nagymama és a. kisgye­rek együttessel, pedig az élet egyik alapvető társulása, ezért nemcsak festőileg, hanem tár­sadalmilag is fontos e sokszor zavartalan, máskor problema­tikus kapcsolat teljes feltárá­sa. Dobrovits képe a harmo­nikus változatot tárja fel, a szolgálatot hangsúlyozza. Egész sorozatban foglalkozik munkásokkal és az üzemi környezettel, Dobrovits Ferenc az élet festője. Dráma és optimizmus fog kezet műveiben. A Boy lila színeivel egy­szerre a fiatalság és a ma­gány is; lehetőség. A figurák és a formák belső küzdelmé­ből az idő derűs szigetei szü­letnek meg. Felfedező szen­vedélye állandó, növekvő.- Ilyen szemlélettel szerzi meg önmagának, és adja át ne­künk vizuális eszközökkel a Halásztanya meghittségét, a Sirályok vad röptét. Helyesen találja meg a kiemelések mér­tékét, mert erőteljesen mér­legel, sűrített látványaival juttat el a szem és a gondol­kodás öröméhez. Az élménytől a műig Sáros András Miklós. Kö­vetkezetes és szigorú, tiszta és sallangtalan. 1945-ben szüle­tett Höchstadt an der Aisch- ban. Ahogy Öntudatra ébredt, a háború okozta roncsokat látta a mezőkön és a megvi­selt embereket. Ez a nehéz élménye megmaradt iskoláz­tatása után is. Főnyi Géza és Ék Sándor tanítványaként végzett a főiskolán. Vácott alkot, több önálló és csoportos kiállításon vett részt Omszk- ban, Triesztben, Dunakeszin, Varsóban, Vácott — s bár még fiatal, több díjat kapott külföldön és itthon, Derko- vits-ösztöndíjas. Kutatja, mi­ből lesz a kén? Kiállításán ezért rak csákányt, ruhát, naprikát. kőművesszerszámo­kat a parkettára, hogy a fölé helyezett metszetről mindenki követhesse nemcsak egy mun­kát tyeggeli-jét, hanem azt, hogy az élménytől a műig hogyan teszi meg útiát a gra­fikus általában és Sáros And­rás Miklós ténylegesen. Na­gyon tudja mesterségét, mert megtanulta, nagyon érzi jö- vőiét. mert alaposan megter­vezte. Módosított plasztika Artner Ottó érdekes egyéni­ség. 1963-ban végzett az Ipar- művészeti Főiskolán Borsos Miklós és Illés Gyula tanítvá­nyaként. Első szobra ólomból készült megfontolt rajzi elő­készítéssel, ezt követte tűzzo­máncainak egész sora. Több műve műtermében maradt, mások Balatonalmádi. Székes- fehérvár, Budanest középüle­teibe kerültek. Mozgékony al­kat. tempója gyors, de a fan­táziáját. nem mindig érleli azonnal müvekké. Erre példa klasszikus formákkal építkező oortréi után, szögekből kom­ponált több, figyelemre méltó terve, melyeket nem ő, ha­nem Varga Imre valósí­tott meg. A márvány, rézlemez, kő és tűzzománc után most vassal dolgozik, hogy e módosított plasztiká­val az építőművészet szövet­ségese legyen. Jó úton jár, csak járja végig. Álmai tes­tesüljenek meg, szorgalmas munkával szerezzen érvényt képzeletének. Losonci Miklós Természetesen az idei mú­zeumi és műemléki hónap ese­ményei nem csupán a már emlí­tett jubileumokhoz kap­csolódnak. Pencen, október 23-án kerül sor az új présgyűjtemény ün­nepélyes átadására. A megyé­ben összesen huszonnyolc idő­szaki kiállítás nyílik ez idő alatt. Az ikladi Ipari Műszer­gyárban például Galga menti hímzéseket és szőtteseket, a dánszentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezetben helyi ré­gészeti leleteket mutatnak be. A szobi Börzsöny Múzeum Szőnyi István, a nagytarcsai Falumúzeum Szekeres Erzsé­bet, az aszódi Petőfi Múzeum Somogyi István műveiből rendez kiállítást. Abonyban, a X. Őszi tárlat keretében Asszonyt Tamás és Jávor Pi­roska mutatkozik be. Októ­ber 29-én délelőtt kerül sor a szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeumban a mándi re­formátus templom megnyitá­sára. Az új kiállítások megnyitá­sa mellett sok más rendez­vény egészíti ki a gazdag programsorozatot. Szobon Igaz Mária muzeológus szá­mol be néprajzi gyűjtőútjai­ról. A szentendrei Ferenczy Múzuemban Ferenczy Noémi­ról, Barcsay Jenőről mutat­nak be filmet. Ugyancsak Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Ballada­műsort ad a Muzsikás együt­tes. A nagytarcsai Falumú­zeum autóstúrát rendez a mú­zeumbarátoknak Verseg, Gal- gamácsa, Penc és Vác múzeu­mainak megtekintésére. Foton, Nagymaroson, Szentendrén, Tápiószelén, Vámosmikolán és Vácrátótón honismereti ta­nácskozást rendeznek, egybe­kötve a helyi gyűjtemények bemutatásával. Pencen és Szentendrén múzeumi órákat tartanak általános- és közép- iskolás diákok számára. Aszó­don, Nagytarcsán és Szobon tárlatvezetést rendeznek szo­cialista brigádoknak. Több budapesti múzeum Pest megyei amatőr együt­teseket hívott meg. így a Budapesti Történeti Múzeumban október 2-án a nagymarosi szövetkezeti férfi­kar, a Magyar Nemzeti Ga­lériában október 30-án a váci KISZ-kórus ad hangversenyt. P. P. HETI FILMJEGYZET Kiáltások mmtm ......... i Je lenet a Kiáltások című tunéziai filmből Tunéziai film, írta és ren­dezte Omar Khlifi. Ha a né­ző ennyi információt kap er­ről a filmről, bizonyára nem sokkal lesz okosabb. S ez nem is csodálható, hiszen Tunézia filmművészetéről vajmi keve­set tudunk —, még a szakma­beliek is. Holott — hasonlóan több arab ország filmművé­szetéhez — Tunéziában is fi­gyelemre méltó alkotások szü­letnek. A tunéziai film persze nem tagadja meg arab és afrikai voltát. Számos alkotásra jel­lemző az európai szemnek ta­lán túlzóan aprólékos, körül­ményes, terjengős stílus, a sok szöveg, de ennek a meglehe­tősen alacsony iskolázottságú ottani átlagnézők szempontjá­ból jelentősége van: más film­nyelvet kell használni a szá­mukra. Sok az erősen folklór ihletésű film is; a múltban, de a közelmúltban vagy akár a jelenben játszódó filmekből sem igen hiányozhat néhány folklorisztikus jelenet, mely­ben táncolnak, zenélnek, éne­kelnek. De megtalálhatók a kifejezetten politikai filmek, s a régi iszlám vallási témákkal foglalkozó alkotások is. Omar Khlifi filmje a népi hangvételű, szinte balladisz­tikusnak nevezhető stílusú fil­mek közé tartozik, de monda­nivalója a mához szól. A történet egy nálunk sem ismeretlen balladatémát dol­goz fel: a gazdag leány és a szegény legény történetét, s vele párhuzamosan a meg­esett, s a szégyenéért véres bosszút álló, de ebbe maga is belepusztuló lányét. Szélma, aki szegény fiúba szeretett, de eltiltották tőle, belezavarodik a bánatba és a várakozásba. Szádia pedig, a nővére, meg­öli azt a férfit, aki megerősza­kolta, de őt a családi tanács ítéli halálra, hogy eltüntesse a gyalázat nyomait. Ez a szo­kás, ez a törvény. Ha lehántjuk a történetről az arab színeket, meglepő, mi­lyen analógiák mutatkoznak néhány ismert népballadánk­kal. A rendező, Omar Khlifi érdeme, hogy a reprodukálá­son, a régi történet elmesélé­sén túl arra , is figyelmezteti nézőit, hogy a nő kiszolgálta­tottsága a mai arab világban sem szűnt meg, ma sem ren­delkezhetik még szabadon ma­gával, ma is megszokások, ha­gyományok, merev törvények béklyózzák. A Kiáltások ez el­len tiltakozik, sajátos világról, életmódról adva hírt. Sherlock Holmes — legkedvesebb' bátyjának kalandja — így szól az ame­rikai bűnügyi filmvígjáték tel­jes magyar címe. Pontatlanul, mert a történetben szereplő Sigerson Holmes nem bátyja, hanem öccse a nagy Sherlock Holmesnak, mint ez a törté­HAROMNAPOS TALÁLKOZÓ Fiatal művészek Tahitót faluban Háromnapos találkozót ren­dezett a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiója Tahitótfalu- ban. A kétévenként ismétlő­dő találkozóknak a KISZ Központi Bizottság Művész- együttesének tahitótfalui üdü­lője ad otthont immár több mint egy évtjzede, s ezen­túl minden évben megren­dezik majd a továbbképzés­sel egybekötött találkozót. — Az évenkénti találkozó lehetősége sokkal hatéko­nyabbá teszi majd a véle­ménycseréket — mondta Mé­száros Géza festőművész, a Stúdió KISZ-szervezetének tit­kára. — Az idén 46 fiatal jött el ide, festők, szobrá­szok és grafikusok. Jó dolog találkozni kollégáinkkal, meg. ismerkedünk egymás munká­jával és tanulunk egymástól minden beszélgetés közben. Emellett ennek a tájnak a költői szépsége nagyszerű él­ményt nyújt valamennyiünk­nek. Ügy érzem, hogy az idén sikerült olyan programot szer­vezni, amely érdeklődést vál­tott lei minden résztvevőből. A rendezvénysorozat prog­ramja valóban igazolja, a KISZ-titkár szavait. Előadást tartott Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je, a párt kulturális és mű­vészetpolitikai irányelveiről. Barabás János, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára a nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseiről, Hajdú János, a Népszabadság mun­katársa pedig külpolitikai is­mertetőt tartott. Ellátogatott a fiatal művészek találkozójá­ra Vészits Ferenc, a Képző- művészeti Alap igazgatója; Vajer Lajosné és Kelemen István, a Kulturális Minisz­térium főelőadói. A többnyi­re még pályakezdő művészek felvethették legfontosabb mű­vészeti és egzisztenciális prob­lémáikat is, mert a program keretében a Művészeti Lek­torátus, az ARTEX és az ART- BUREAU kereskedelmi vál­lalat képviselőivel vitát ren­dezett a Stúdió KlSZ-szerve- zete. A háromnapos program már a befejezéséhez közele­dett, amikor szerdán arra kértük Bálint Ildikó, Szent­endrén élő festőművész-gra­fikust, hogy foglalja össze sze­mélyes tapasztalatait. — Harmadik alkalommal vettem már részt a tahitótfa­lui találkozón. Valószínű, utoljára, mert kinőttem a fia­talok sorából. Mindig hasz­nosnak éreztem az ittlétet, mert egy sor, valóban minket érintő és érdeklő kérdésre kaptunk választ. Igaz ugyan, hogy gyakran ugyanazokat a problémákat kellett feszeget­ni, mint két évvel korábban, mert a megoldást nem sike­rült megtalálni. Ésszerű vol­na például, ha a Képzőművé­szeti Alap és a Művészeti Lektorátus tervszerűbben és arányosabban osztaná el a megbízatásokat. Nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni a pályázatok és a külföldi ki­állítások meghirdetésére és le­bonyolítására. Ezek mellett rendszeresen több informá­ciót és konkrétabb tájékoz­tatást szeretnénk kapni az egész országot érintő gazda­sági, társadalmi és politikai kérdésekben. Mindezekért tartom jó elhatározásnak, hogy a jövőben évenként ren­dezik meg a találkozókat. Asztai Csaba, Pomázon élő festőművész először vett részt a tahitótfalui találkozón/ — Sok új információt sze­reztem az itt töltött idő alatt — mondta. — Fontos dolog, nak tartom, hogy közvetlenül megismerkedtünk a képző- művészeti élet vezetőivel, irá­nyítóival és ezzel egyidőben a Stúdió vezetőségének gya­korlati problémáival. Gondo­lom. hogy nemcsak a mi szá­munkra volt hasznos éz a ta­lálkozó. hanem az itt megje­lent vezetők részére is, mert szembetalálkoztak a mi gond­jainkkal és iobban megismer­ték azokat a művészeti prob­lémákat, amelvek bennünket foglalkoztatnak. Kr. Gy. netbŐl, de az eredeti - angol címből is kiderül. Mindez per­sze csak kukacoskodás, hiszen a lényeget tekintve —, hogy tudniillik milyen ez a film — teljességgel mellékes, Sher­lock és Sigerson között bátyi vagy öccsi viszony áll-e fenn. Márpedig, ami a lényeget illeti, ez a film sajátos kép­ződmény. írója, rendezője, s egyben a főszerep (Sigerson) alakítója egy ismert nevű ko­mikus színész, Gene Wilder, aki első ízben jegyez rendező­ként is filmet. Mint afféle de- bütáns, az égvilágon semmi­féle gátlással nem rendelke­zik, s aggálytalanul használ fel filmjében minden stílust, minden ötletet, amit csak jó­nak lát. Az 1890-es évek an­gol music hall (zenés kabaré) paródiájától a westernek vág­tató lovas kocsikon történő nagy verekedéseiig, a kosztü­mös kalandfilmek lélegzetel­állító vívójeleneteinek per- sziflázsától a jellemvígjáték elemeiig, a burleszktől a negédes-szirupos szerelmi tör­ténetekig, a malackodó frgneia vígjátékok motívumaitól az önirónikus angol vígjátékokig szemrebbenés nélkül kever össze mindent Gene Wilder, s az az érdekes, hogy ebből a szedett-vedettségből mégis ki­formálódik valami sajátos stí­lus, amelynek tulajdonképpen egyetlen jellemzője van: a tempó és a ritmus, melyet a rutinos vígjátéki színész érzé­ke diktál az újsütetű rende­zőnek. Két-három jelenettől eltekintve a film végig igen lendületes, sodró, s ha itt-ott a jó ízlés határát súrolja is, nem tagadhatjuk meg . tőle legalább annak elismerését, hogy szórakoztató, és lehet rajta nevetni. Ami, végül is, nem csekélység. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom