Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

úiav 1917. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Újabb Carter-Eromiko találkozó A szovjet külügyminiszter levele az ENSZ-főtitkárához ciótervezet felszólítja a világ- szervezet tagállamait, fokoz­zák erőfeszítéseiket a nemzet1- közi enyhülés elmélyítése és megszilárdítása érdekében, já­ruljanak hozzá a nemzetközi biztonság erősödését és a bé­kés kapcsolatok fejlesztését szolgáló sokoldalú szerződések és megállapodások valóra vál­tásához, az idevágó ENSZ-ha- tározatok végrehajtásához. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájában szerdán további külügyminiszterek fej­tették ki álláspontjukat az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, köztük Louis de Gui- ringaud francia és Iszmail Fahmi egyiptomi külügymi­niszter. Leningradi békegyűlés Terényi István, az Orszá­gos Béketanács alelnöke mon­dott beszédet azon a sok ezres nagygyűlésen, amelyet szer­dán rendeztek L eningrádban, a Leninről elnevezett gép­gyárban, a város egyik legna­gyobb üzemében. Az üzem dolgozói nagy szeretettel fo­gadták az Országos Béketa nács küldöttségét, amely a szovjet békevédelmi bizottság meghívására részt vett a Nagy Októberi Forradalom közelgő hatvanadik évfordu­lója alkalmából megtartott ünnepi tanácskozáson. MOSZKVÁBAN szerdán folytatódott a Szovjet'“ Baráti Társaságok Szövetségének ün­nepi tanácskozása. Felszólalt Nagy Mária, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára is. Szuszlov-cikk a Kommunyiszthan Továbbra is a munkásosztály az internacionalizmus hordozója és kiíejezője [ Mintegy húsz tudományos [előadás hangzott el, a szocia­lista országok vezető közgaz­dászai részéről. A második na­pon tartotta meg előadását Sipos Aladár, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, az MSZMP KB Politi­kai Főiskolájának helyettes rektora Október hatásáról a parasztságra, illetve az élel­miszertermelésben kialakuló szocialista együttműködésről. Az ülésszak tanácskozását Nyikolaj Faggyejev, a KGST főtitkára zárta be. 40 ÉVES a Horvát Kom­munista Párt. Az évforduló al­kalmából a Horvát Kommu­nisták Szövetségének Közpon­ti Bizottsága ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vett és be­szédet mondott Tito, a Ju­goszláv SZSZK és a JKSZ el­nöke. ALVARO CUNHAL, a Por­tugál Kommunista Párt főtit­kára tévéinterjújában ismét kifejtette pártjának arra vo­natkozó javaslatát, hogy a portugál demokratikus folya­matban érdekelt valamennyi nolitikai és társadalmi erő kezdjen tárgyalásokat a mély Gazdasági, társadalmi és poli- ikai válság leküzdésére. EDWARD GIEREK. a LEMP KB első titkára Giulio And­reotti olasz miniszterelnök meghívására november végén hivatalos látogatást tesz Olasz­országban. A JUGOSZLÁV Dolgozóik Szocialista Szövetsége belg­rádi fővárosi bizottságának ülésén Milorad Pesics nagy­követ. az október 4-én kez­dődő belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­Csak röviden... közén részt vevő jugoszláv küldöttség vezetője beszámolt a találkozó előkészületeiről. GENFBEN ismét találko­zott a hadászati támadófegy­ver-rendszerek korlátozásáról tárgya1« szovjet és amerikai küldöttség. AZ NDK Szabad Német Szakszervezeti Szövetségének (FDGB) delegációja Harry Tisch elnök vezetése alatt Düsseldorfban megkezdte hi­vatalos tárgyalásait az NSZK- beli Nőmét Szakszervezeti Szö­vetség (DGB) Heinz-Oskar Vetter elnök vezette delegá­ciójával. A DÉL-LIBANONI tűzszü­netet felhasználva az ENSZ- erők szerdán megkezdték az Egyesült Nemzetek katonai megfigyelőhelyein levő sze­mélyzet felváltását. A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága és a kínai kormány meghívásá­ra hivatalos baráti látogatás­ra Peklngbe érkezett Poi Pót, a Kambodzsai Kommunista Párt KB titkára, a demokra­tikus Kambodzsa miniszterel­nöke. A RHODESIÁI fajüldöző hadsereg katonái kegyetlen vérfürdőt rendeztek az afrikai fiatalok között, akik az or­szág keleti részén állítólag úton volták Mozaimbik felé. A Smith-rezsim gyilkosai tü­zet nyitottak a fiatalokra, amikor felfedezték a csopor­tot az erdőben. Húszat közü­lük megöltek, I3-at pedig is­meretlen helyre hurcoltak SZERDÁN ESTE határozat- hozatal és az új vezetőség megválasztása nélkül ért vé­get a Japán Szocialista Párt 41. kongresszusa. A késő es­ti órákban a küldöttek úgy döntöttek, hogy decemberre öszehívják a következő párt kongresszust. A SZOMÁLIÁI—ETIÓPIA! konfliktussal kapcsolatos kér­dések megvitatása után az Afrikai Egységszervezet meg­erősítette a fekete kontinens országai jelenlegi államhatá­rai sérthetetlenségének elvét. A Nagy Októbert követő hatvan év alatt a Szovjet­unióban felépítették a fejlett szocialista társadalmat. Eb­ben foglalható össze a szov­jet emberek harcának és épí­tő munkájának legfőbb ered­ménye, s ez egyben bizonyít­ja a marxista—leninista esz­mék legyőzhetetlen erejét is — állapítja még a Kommu- nyiszt legújabb számában Mihail Szuszíov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére írott cikkében. A történelem során nem­egyszer eiolorault — írja Mi­hail Szuszíov —, hogy az ön­magát túlélt társadalmi rend képviselői, ily móaon próbál­ván meghosszabbítani magá­nak a rendnek a fennállását- a szabadság elkötelezett hí­veinek tüntették fel magukat Napjainkban is ilyesminek va­gyunk tanúi. A békepolitika sikereitől megriadt, a szocia­lizmus növekvő eszmei hatá­sa miatt nyugtalankodó nem­zetközi reakció fokozza a szo­cializmus ellen irányuló fel­lazító és rágalmazó kampá­nyát. Az ideológiai fellazítás­ban álszent módon első helyre kerültek az emberi szabad­ságjogokkal kapcsolatos spe­kulációk. Olyanok próháljá,. feltüntetni magukat a szabad­ság védelmezőjének, akik vé­delmezik a munkásosztály és a többi dolgozó kíméletlen kizsákmányolására. milliók éhezésére és nyomorára épü­lő rendet. Mi ellenezzük az im­perializmus és a reakció ural­mának szabadságát, az ember általi kizsákmányolás szabad­ságát, a faji megkülönbözte­tésnek és a gyűlöletnek, a dolgozók szellemi megnyomo- rításának szabadságát. Ha­zánkban nem tűrjük az ilyen szabadságjogokat, és nem en­gedjük, hogy az ellenséges erőik fellazító munkát folytas­sanak a dolgozók vívmányai ellen. Éppen ez a pozíció ha­tározza meg az úgynevezett disszidensek maroknyi cso­portjához való viszonyulá­sunkat Is. Aki azt követeli, adjunk szabadságot ezeknek az árulóknak, tevékenyked­hessenek szabadon, az lénye­gében azt követeli: határain­kon belül biztosítsunk szabad­ságot az imperializmus fella­zító tevékenysége számára. Mi mindig a hiteles informá­cióknak, a népek szellemi kincseinek cseréje mellett foglaltunk állást. Álláspon­tunk ma sem más. Azt azon­ban ellenezzük, hogy külön­A magyar-iraki kapcsolatokról A Magyar Népköztársaság és Irak kapcsolatai az 1958. július 14-i forradalom után indultak fejlődésnek. Az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja (Baath) célja e nemzeti demok­ratikus forradalom programjának maradéktalan, torzulásoktól mentes megvalósítása, az ország haladó erőinek összefogása, Az elmaradott gazdasági és társadalmi rendszer radikális át­alakítása, a szocializmusba való átmenet feltételeinek meg­teremtése. Irak a nemzeti demokratikus átalakulás szakaszá­ban van, belpolitikai életében sok fontos haladó intézkedés született: uralkodóvá tették az állam ellenőrzését az egész olaj- termelésben, az ipari termelés 73 százalékában, a külkereske­delemben 90 százalékban; határozott intézkedéseket hoztak a földreform végrehajtására, hatékonyan támogatják a szövet­kezeti mozgalom különböző formáinak meghonosítását. Gazdasági kapcsolataink bő­vítésében, együttműködésünk fejlesztéséhez az Irakban 1968- tól kibontakozott haladó tár­sadalmi, politikai átalakulás kedvező feltételeket terepi- tett. A fejlődő országok kö­zött Irak hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere: évi árucsere-forgalmunk értéke 1976-ban 162 millió dollárt tett ki, több mint kilencszere­sét az 1972-ik évinek. 1972- ben az iraki fél szorgalmazá­sára új államközi megállapo­dásrendszert hoztunk létre. Ennek értelmében iraki nyers­olaj átvételét vállaltuk azzal, hogy vásárlásainkat magyar áruszállításokkal fizetjük. Kivitelünk Irakba évről év. re emelkedik. Említést érde­mel, hogy a géoipari szállítá­sok aránya 1972 óta 61—69 százalék között mozog (fő­ként speciális gépipari termé­kek, autóbuszok, híradástech­nikai és erősáramú berende­zések, valamint élelmiszeripa­ri felszerelések alkotják ex­portunkat). Behozatalunk Irakból lényegében nyersolaj­ra korlátozódik, innen szár­mazik csaknem teljes egészé­ben nyersolajszükségletünk­nek az a része, amelyet tő­késpiacon vásárolunk. A ha­gyományos árucsere mellett a gazdasági együttműködés ma­gasabb rendű normái is ki­alakultak : magyar szakembe­rek például már évek óta olajkútfúrási munkát végez­nek, eddig tiz kutat helyeztek üzembe Irakban. A gazdasá­gi kapcsolatok hatékonyabbá tételére korábban megállapo­dást írtunk alá magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság lét­rehozásáról. A bizottság mű. ködése mezőgazdasági téren is kamatozik: különösen az élel­miszeriparban, a szövetkeze­tek közötti együttműködés­ben, a szakemberképzésben van gyors előrehaladás. Együtt­működésünk a rövidesen alá­írásra kerülő állategészség­ügyi, valamint a halászati egyezménnyel újabb terület­re terjed ki. A gazdasági kap­csolatok fejlesztésének továb­bi nagy lehetőségei vannak: Irak gazdasági helyzete meg­erősödött, nagy beruházási programot valósítanak meg. Műszaki-tudományos együttműködésünket is megál­lapodás szabályozza, ezt 1971. január 19-én írtuk alá, s vég­rehajtása két évre szóló mun­kaprogramok alapján törté­nik. Ennek keretében együtt­működés jött létre egyebek közt vízügyi és mezőgazdasá­gi tanulmánytervek készíté­sében, gyógyvízhasznositási program kidolgozásában, va­lamint számítástechnikai, ok­tatási anyagok összeállításá­ban. Egészségügyi kapcsola­tunk 1975-től vette kezdetét, amikor elvi megállapodás szü­letett egészségügyi egyezmény megkötéséről. Az egyezményt idén júliusban az iraki egész­ségügyi miniszter budapesti látogatása alkalmából írták alá. Ezen a területen lehető­ség kínálkozik az orvostudo­mányi együttműködésre. Tartalmas együttműködés jött létre a két népfront, szak. szervezeteink, valamint ifjú­sági és nőmozgalmaink között is. A magyar szakszervezetek az iraki szakszervezetekkel 1968-tól ápolják a kapcsola­tokat, az itthon és az Irak­ban megtartott szakszervezeti kongresszusok jó alkalmat és lehetőséget kínálnak a tapasz­talatcserékre. A magyar szak- szervezetek küldöttségének 1974-es bagdadi látogatása­kor az együttműködés lehet­séges területeit megállapodás­ban is rögzítették. A kulturális kapcsolatok terén* az elmúlt esztendők je­lentős fejlődést hoztak. Eddig körülbelül 20 iraki ösztöndí­jas folytatott hazánkban hosz- szabb-rövidebb ideig tartó ta­nulmányokat, főleg műszaki és természettudományos té­mákban, s ösztöndíjjal tanul magyar egyetemeken számos iraki diák is. Eddig 42 iraki fiatal szerzett magyar diplo­mát. Tőlünk elsősorban egye­temi oktatók és tudományos kutatók utaztak Irakba. Jelentős esemény volt kul­turális együttműködésünkben az 1975-ben Bagdadban nagy sikerrel megrendezett Magyar Kulturális Hét. féle hamis és provokatív ürüggyel egyes erők beavat kozzanak más országok bei- ügyeibe. Pártunk, a Szovjetunió Kon. munista Pártja — íolytatj. cikkét Mihail Szuszíov — minőig úgy vélte* és most i„ úgy véli, nogy a 'marxista- leninista elmélet, a kommumt ta és munkásmozgalom nem­zetközi tapasztalata irányít­ja gyakorlati tevékenységét. Az SZK.P kötelességének tart­ja, hogy állandóan hozzájá­ruljon a forradalmi tudomány fejlesztéséhez és gazdagításá­hoz, a világ kommunistáinak, közös ügyenez. A forradalm. mozgalom egyik legfőbb el­ve a társadalmi és a nemzeti elnyomás ellen küzdő harco­sok nemzetközi szolidaritásá­nak elve, A mai kor forradal­mi erőinek ragyogó eredmé­nyei elképzelhetetlenek volná­nak szoros nemzetközi együtt­működésük és kölcsönös tá­mogatásuk nélkül. Az inter­nacionalista szolidaritás je­lentőségét az európai kom­munista és munkáspártok berlini konferenciája is tel­jes mértékben megerősítette. A mai internacionalizmus sokrétűsége, a társadalmi és politikai erők körének kiszé­lesedése — amelyeknek szo­ros nemzetközi együttműkö­dése elengedhetetlen a mai kor alapvető problémáinak megoldásánál — nem homá- lyosíthatja el azt a tényt, hogy az internacionalizmus alap­vető hordozója és kifejezője továbbra is a munkásoszály, a nemzetközi kommunista moz­galom. A munkásosztály, a nemzetközi kommunista moz­galom természeténél és ideo­lógiájánál fogva hivatott ar­ra, hogy összefogja az álta­lános forradalmi folyamatot. A forradalmi mozgalom mai körülményei között — álla­pítja meg Mihail Szuszíov —, a nemzeti és az internaciona­lista tényezők dialektikus köl­csönhatása rugalmasabbá vá­lik. Kétségkívül növekszik a nemzeti megfontolások jelen­tősége mind világméretekben, mind az egyes testvérpártok tevékenységén belül. Ezzel egyidejűleg egyre fontosab­bá válik az összes felszaba­dító erő nemzetközi egybe- forrásának szerepe. Az osztályharc belső felté­telei még sohasem kötődtek ilyen szorosan a nemzetközi erőviszonyokhoz, a nemzet­közi kapcsolatok állásához, a szocialista külpolitika sike­reihez, a békéért és a társa • dalmi haladásért vívott inter­nacionalista harchoz. Bár­mennyire is lényeges a kom­munisták tevékenysége a nemzeti keretek között, de ha csak ezzel azonosítanánk a marxista—leninista párt in­ternacionalista kötelességének egész tartalmát< indokolatla­nul leszűkítenénk az interna­cionalizmus kritériumát. A nemzetközi forradalmi erők szolidaritásának, ö6sze- forrottságának szükségessé­gét az a körülmény diktál­ja, hogy az imperialista reak­ciós körök szisztematikusain koordinálják a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti fel­szabadítás erői ellen folyta-1 tott tevékenységüket, s az el­lenforradalom exportja ér­dekében a legalávalóbb esz­közöktől dem riadnak visz- sza. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép — Írja a gondolatsor végén Mihail Szuszíov —, megelégedéssé’ és mély hálával értékelik azt az eszmei-politikai kampányt, amelyet a testvérpártok a Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére bonta­koztattak ki. Mi ebben annak a hagyományos szolidaritás­nak újabb ragyogó megnyil­vánulását látjuk, amely ősz tálytestvéreinket összeköti r szocializmusért, a kommuniz­musért, a békéért és a társa­dalmi haladásért küzdő szo~- jet néppel — írja Mihail Szuszíov. a moszkvai Kom- munyisztban megjelent cik­kében. 4 4 i Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden New Yorkban találkozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. A megbeszélésen az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszaká­nak munkájával kapcsolatos kérdésekről volt szó. Másodszor találkozott And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és James Carter, az Egyesült Államok elnöke szeptember 27-én a Fehér Házban. A találkozó során folytatták a hadászati fegy­verzetek korlátozásával ösz- szefüggő kérdések megvitatá­sát. A konstruktív jellegű véle­ménycsere eredményeképpen a felek álláspontja tovább kö­zeledett bizonyos, fontos, ed­dig össze nem egyeztetett kér­désekben. Mindkét fél annak a szándékának adott hangot: tovább munkálkodik azon, hogy sikeresen befejezzék a hadászati támadófegyver­rendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kötendő újabb egyezmény előkészítését. Andrej Gromiko levélben fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához, amelyben kéri, hogy fontos és sürgős kérdésként vegyék fel az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaká­nak napirendjére A nemzet­közi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának és a nukeláris háborús veszély el­hárításának kérdését. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelt deklará­Moszkvában befejeződött az j a tudományos konferencia, | amelyet a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának titkár­sága és a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának a szo­cialista közösség gazdaságával foglalkozó intézete rendezett a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közelgő hatvanadik évfordulója alkalmából. A konferencia témája Október hatása volt az új típusú nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kialakulására. Befejeződött a KÉST tudományos konferenciája A FENTIEKBŐL IS kitű­nik, hogy a brit—amerikai ja- ■ vaslatnak két pontja kap- ' csolódik a világszervezethez: ' egyrészt a kinevezendő brit főbiztost, Lord Carver-t a vi- . lágszervezet főtitkárának meg- ' bízottja segítené munkájában : az átmeneti időszakban, más­részt ENSZ-békeerők venné­nek részt a rend fenntartásé- . ban és a nyugati javaslatok­ban előirányzott törvényesség biztosításában. A brit küldöttség arra ki- , vánja korlátozni a Biztonsági Tanács ülését, hogy a testü­let hivatalosan felhatalmazza Kurt Waldheimet megbízott­jának kinevezésére. Diplomá­ciai körökben úgy tudják, hogy erre a tisztségre Perez de Cuellár, az ENSZ jelenlegi ciprusi megbízottja kerülne. David Owen brit külügymi­niszter az ENSZ közgyűlésén kedden elmondott beszédében az Afrika déli részén kiala­kult helyzetről szólva — ér­vényt próbálva szerezni a rhodesiai rendezési tervnek — nagyobb támogatást kért. Helyzetfelmérése szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem haladhat előre a kérdés meg­oldásában, ha kezdeményezé­seit nem támogatják a térség országai. OWEN CÉLZÁSA arra a közismert tényre utalt, hogy a rhodesiai felszabadító mozgal­mak, illetve a környező orszá­gok kornátsem fogadják egy­öntetű lelkesedéssel a London által, Washington hangadó csendestársi együttműködésé­vel előterjesztett rendezési tervet. Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere kedden New Yorkban kétórás eszmecserét folytatott David Owennel, a rhodesiai problé­máról. A State Department szóvivője az eszmecserét ki­tűnőnek minősítette, s azt mondotta, hogy derűlátóan te- kint a Biztonsági Tanács ülé­se elé. Szerinte a BT-nek ál­talában minden tagja érdekelt abban, hogy Rhodesiában olyan megoldást támogasson, amely biztosítja a békés át­menetet a többségi uralom­hoz. Ezzel szemben köztudott, hogy a rhodesiai felszabadító mozgalmak és a frontállamok az ENSZ békefenntartó erői­nek jelenlétét visszautasítot­ták, mivel még túl frissek em­lékeik azokról a katasztrófák­ról, amelyeket Kongóban, Cip­ruson és Koreában idézett elő az úgynevezett ENSZ-csapatok bevonulása. Alacs B. Tamás J Rhodesia a BT előtt AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa tegnap — lapunk zárta után — ült össze* hogy meg­vitassa a Rhodesia jövőjére vonatkozó brit—amerikai ja­vaslatot. A rendezési elképze­léseket David Owen brit kül­ügyminiszter terjeszti a testü­let elé. 1 A már szeptember elején Londonban, Washingtonban és Salisburyben egyidejűleg köz­zétett rendezési terv hét fő pontot tartalmaz, melyeknek lényege a következő: — a Smith-rezsim hatalomról való lemondása és a brit kor­mányzat visszaállítása; — békés és rendben lezajló átmenet a függetlenségig, 1978- ban; — szabad és pártatlan válasz­tások megtartása az általános választójog alapján; — Nagy-Britannia úgyneve­zett átmeneti adminisztrációt állít fel, amelyet a helyi biz­tos és helyettese vezetne. Az adminisztráció feladata a vá­lasztások Irányítása. A helyi biztost az ENSZ különleges képviselője segítené munkájá­ban; — az átmeneti időszakban ENSZ-békefenntartó erők ál­lomásozzanak Rhodesiában; — függetlenségi alkotmány ki­dolgozása, amely előírná a de­mokratikusan választandó kor­mány létrehozását, a megkü­lönböztetés felszámolását, az emberi jogok védelmét és a bírósági törvénykezés függet­lenségét; — egy-másfél milliárd dol­láros fejlesztési alap létrehozá­sa Rhodesia gazdaságának új­jáélesztésére. A csomagterv nem tartalmaz pontos időrendet. Megegyezés­től teszi függővé azt. hoerv Smith rezsimje mikor adja át a hatalmat az átmeneti ad­minisztrációnak. A független­ségi alkotmány részleteinek ki­dolgozásáról alkotmányozó konferenciát kellene tartani az átmeneti időszakban. Az admi­nisztráció felállítása után rövid időn belül létre kell hozni az új zimbabwei nemzeti hadse­reget. A terv életbe lépése után hat hónapon belül vá­lasztásokat kell tartani, és ki kell kiáltani a független Zim­babwét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom