Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
1977. SZEPTEMBER 28., SZERDA 5 A budai járásban Egyszerűsödik-e a tanácsi munka? de'nék meg a tanácsnak, ahol csak ki kellene emelni az elavultat és betenni az újat. Nem a fönitiekre, hanem egyéb, az iigyinézésísel kapcsolatos lényegesebb változtatásra gondol a titkárság vezetője, sünikor ezt mondta: — A változás a tanácsi dolgozók számára mindig fáradsággal jár. Meg akkor sem fogadja el könnyen mindenki, ha tudnivaló, hogy utána a munka sokkal könnyebb lesz. Az okoz többletmunkát, hogy az újat meg kell tanulni. Nem a jogszabályok rosszak — A tanácsok előírások szerint dolgoznak. Ebből következik, hogy alsóbb szintű vezetőnek nagy rizikó, ha a saját területén eltér a szabályostól, akkor is- ha biztosan tudja, hogy sajátos viszonyai között úgy egyszerűbb, hatékonyabb, gyorsabb a munka. Megkezdődik a vizsgálat, megállapítják, hogy ez így nem helyes — akkor is, ha magánemberként helyeslik az eljárást. — Meg lehet érteni a vizsgálatot tartók magatartását? Meg lehet. Mondhatták volna* hogy: csak így tovább? Tudom, ennek tág teret adni veszélyes. Minden emberben él a kreativitás vágya, de nem mindenki alkotó elme, és nem mindenki alkalmas arra, hogy maga bírálja el, helyesen dön- tött-e. — Minden agyonszabályozott helyen az a probléma, hogy túlbiztosításra törekszenek. Ez a rossz értelemben vett hivatalnoki szemlélet. Meggyőződésem, hogy nem a jogszabályok rosszak. A magyar jogrend rendkívül humánus. Sok a szinte jogszabályként kezelt iránymutatás- és ezek az állampolgárok számára nem hozzáférhetőek. Körlevél, leirat, tájékoztató, irányelv, elvi állásfoglalás, döntés — ezeknek a számát nem lenne szabad már növelni, mert gátolják az eligazodást. — A belső ügyintézésben sok mindent meg lehet szóban is oldalni. Miért levelezzek a közvetlen kollégámmal? De, ha kijön egy vizsgálat, nem tudom bebizonyítani, hogy papír nélkül is intézkedtem. — A hivatalos utak. főleg, ha jogszabály-módosításról van szó, hosszúak és rögösek. Kevés emberben van annyi kurázsi, hogy merjen kísérletezni. Mégis: javíthatatlan optimista vagyok. Hatos Erzsébet Presztízsveszteség Kijavította a hibát a soroksári Vörös Október Tsz Vizsgálatai alapján négy termék árusítását tiltotta meg országszerte a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Ezeknek egyike, a csiszolóko- rong-egyengető rúd Pest megyében készült. Gyártója a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet. Eltértek az előírástól Dr. Pintér Gyula, a KER- MI főosztályvezetője elmondta, hogy a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete hívta föl figyelmüket a soroksáriak termékére. Megállapították ugyanis azt, hogy a használat közben szabálytalanul kopó csiszolókorongok egyengetésére szolgáló rudat nem az előírásoknak megjelelő acél- vagy sárgarézcsőbe préselték, hanem PVC-csőbe, amely megrepedhet, balesetet okozhat. Két nagykereskedelmi vállalatnál ötezer egyengetőrúd volt raktáron, ezek további árusítását megtiltotta a KERMI. Felszólította a kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket, hogy a gyártóktól függetlenül, a termék valamennyi változatát haladéktalanul vonják ki a forgalomból. A KERMI-nek ez a nyilvánvalóan o fogyasztók érdekében tett intézkedése jelentős anyagi veszteséget okozott a termelőszövetkezetnek és a kereskedelemnek is, hiszen olyan szállítási, raktározási költségek terhelik az árucikket, amelyek a gyártási költségekkel egyetemben nem térülnek meg, hiszen nem jut el az áru a vásárlóig. A soroksáriak persze mentik a menthetőt. A visz- szakapott rudakat kibontják a műanyagburkolatból, s a szabványnak megfelelő köpenyt húznak rájuk. Pesti Sándortól, az ipar I. ágazat vezetőjétől és Bucskó György, részlegvezetőtől kérdezzük, hogyan kerülhettek a szabványtól eltérő termékek a forgalomba? PVC-csőbe húzták — 1975 végén anyagbeszerzőinktől szereztünk tudomást arról, hogy nem kapható egyengetőrúd. Mivel nekünk is szükségünk lett volna erre, kerestük a megoldást, s úgy tűnt, meg is találtuk. Sőt, a magunk igényein kívül másokét is kielégíthettük. Találtunk egy kisiparost, aki ennek a cikknek a készítésével foglalkozott, és éppen fel akarta adni az ipart. Fölvettük, s mint a gyártási műveletek legavatottabb értőjét, megbíztuk néhány dolgozónk betanításával. Közben a rúdból küldtünk a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatnak és a Vasértnek. A mintapéldány alapján megrendeltek 12, illetve 3 ezer darabot, s a szerződés birtokában megkezdtük a gyártást. Őszintén szólva, eszünkbe sem jutott, hogy utánanézzünk, van-e valamilyen szabványelőírás e termékre. Közben a munkafegyelem sorozatos megsértése miatt felmond- tunk a hajdani kisiparosnak. Amikor megtiltották az egyengetőrúd árusítását, a KERMI egyik munkatársa figyelmeztetett bennünket: ugyanezzel a termékkel hasonlóképpen járt a tököli tsz is. Utánajártunk, s kiderült, ugyanarról a maszekról van szó, aki minket is a PVC- csőbe húzott. Most már megfelel é — A forgalomból kivont, és önöknek visszaszállított egyengetők árát visszafizették? — Természetesen. 1 millió 88 ezer forintot. A veszteségünk nem lesz ennyi, mert kijavítottuk a hibát. A termék most már megfelel az előírásoknak, megvizsgáltattuk a KERMI-vel. Az intézet rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősítette. Most újra fölajánljuk partnereinknek, a két nagykereskedelmi vállalatnak, az előzőhöz hasonló áron. — A veszteség...? — Körülbelül húszezer forint. Az anyagi veszteségnél azonban nagyobb a szövetkezet presztízsvesztesége. A Kereskedelmi Értesítőből ugyanis minden kereskedelmi vállalat és szövetkezet tudomást szerezhetett a soroksáriak esetéről, pontosabban arról, hogy a szabványnak nem megfelelő terméküket nem szabad tovább árusítaniuk. Cz. V. albérlő Segít az iskola Szerződést kötött a budaörsi hűtőház és a gimnázium A budaörsi gimnázium és a Hungarofruct budaörsi hűtőháza a gimnázium kezdeményezésére együttműködési szerződést kötött. Az iskola vállalta, hogy csúcsidőben és nyáron segít a hűtőház különféle munkáiban. Szeptember 19. és 27. között 145 diák dolgozott napi hat órát az üzemben, egy részük vöröshagymát válogatott, más részük az almacsomagolásban segített, egyharmaduk pedig almát szüretelt a gazdaságban tanári felügyelet mellett. A diákok hét-kilenc forintos órabért kaptak a gazdaságtól, keresményük felét az iskola KISZ-szervezete veszi át, s közös célokra fordítja. Az iskola tanulói felajánlották, hogy azok a hallgatók, akiknek nincs egyéb kö- teleztettségük, a nyári szünetben is munkát vállalnak a hü- tőházban. Az üzemben munkaerőhiány van, ötven emberre lenne szükségük ahhoz, hogy különösen a kritikus időszakokat átvészeljék. A korábbi években termelőszövetkezetek — a dabasi Fehér Akác és a zsámbéki Medence — segítettek a hűtőház munkaerőgondjainak enyhítésében, de most a tsz-ekben is sok a munka. A hűtőház kis gazdaságában eddig nem volt számottevő gyümölcstermés, az idén azonban már nagy szükség van az almaszüretnél a munkáskezekre. A fiatalok munkájával elégedettek, különösen a lányok lelkiismeretesek. A felnőttekéhez mérve a teljesítményük eléri a hetvenöt százalékot, de azt remélik. hogy jövőre, amikor már ismerős helyen dolgoznak. ennél is több eredményt várhatnak tőlük. _ Nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé azt boncolgatni, hogy egyszerűsödött-e a tanácsi ügyvitel, javult-e a tanácsi munka, csökkent-e a bürokrácia. Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Ugróczky Mária, a budai járási hivatal titkárságának vezetője. Sok az a harminc nap ? — A negyven évvel ezelőtti magyar közigazgatással szemben is felmerült az az igény, hogy haladéktalanul korszerűsíteni kell. Azóta természetesen, sokat fejlődött, és minőségileg más a közigazgatás, de ha ezt az ipari fejlődéshez mérjük, nagy az aránytalanság. Lassan haladunk- ezért a kérdést állandóan napirenden kell tartani. Hiába tudja az ember, hogy mindent megtett, akkor is azt kell éreznie: mégsem halad eléggé előre. Az 1957-ben kelt négyes számú törvény harminc napban szabja meg az ügyintézés határidejét. Ez a törvény humánus az állampolgárral szemben, a világ nagyon sok országában ennél hosszabb a határidő a közigazgatási apparátusban. Az új jogfejlődés a rövidítés irányába mutat, például a közérdekű bejelentések intézésénél. Mindemellett léteznek olyan ügytínu- sok, amelyeknek elintézéséhez nem elég a harminc nap. — Mi csodákat produkáltunk az utóbbi két évben. Olyan ügyekről beszélek, amelyekben határozatot kell hozni, amelyekkel jogokat állapítunk meg, vagy kötelezettséget szabunk ki. Az ügvek zömében az elsőfokú határozatot a helyi tanács, a másodfokút a járási hivatal hozza. 1976-ban a budai járási hivatal 1786 ügyben hozott elsőfokú, 593 ügyben pedig másodfokú határozatot. Az 1786 ügynek 90 százalékát intéztük el 30 napon belül, míg az ezt megelőző évben csak 80 százalékukat sikerült eny- nyi idő alatt lezárni. Ez annak köszönhető, hogy szigorúbb a belső ellenőrzés, a vezetők mindenre határidőt adnak és ezt számonkérik. Minden hónapban ellenőrzik- hogy menynyi a késedelem. Fegyelmezettebb a munka. Az állampolgárok számára megkönnyítette az ügyintézést az ügyfélfogadási idő általános módosítása. Más kérdés, hogy élnek-e vele. A hét egy munkanapját meghosszabbították, akkor egész nap van ügyfélfogadás, szombaton mindenütt. Vannak, ak-k valóban munkaidő után keresik fel a tanácsot, de sem a szombati, sem a hétfő esti alkalmakat nem használják ki. A vb-titkárok sem alszanak A tanácsi munka egyszerűsítésének két fő módja van. Az egyik a jogszabálymódosítás, a másik a saját hatáskörben való egyszerűsítés. \ — Ügyességgel, ötletesssg- gel sok minuent el lehet érni. Tavaly egy vizsgálatunk során kiderült, hogy a községekben sok a kezdeményező ember. A solymári vb-titkár az ingatlanok nyilvántartásának szellemes rendszerét vezette be. Munkamegtakarítással jár; javasoltuk, alsói lehet, alkalmazzák. Diósának, a járás egyik legkisebb községének vb-titkára is egyszerűsített. Formanyomtatványt dolgozott ki a hagyatéki eljárással kapcsolatos munkára. Ez az ő dolgát is gyorsítja, a lakosság számára is előny, hogy a hagyatéki ügyeket rö- videbb idő alatt intézik, A tárnoki vb-titkár is okos dolgot talált ki. Amikor a ház- adó-összeírásokra került sor, egyben összeiratta a biztosokkal az ebadót is. Megkímélte az apparátust a dupla futkosástól- a lakosságot a kétszeres zaklatástól. Több helyről érkezett javaslatra a járlatlevélrendszert állatkísérő-laprendszerrel váltottuk fel (ez állategészségügyi feladatot jelent.) Bevált, máshol is alkalmazzák. Használata kevesebb munkával jár és segítségével a célt jobban el lehet érni. Dr. Ugróczky Máriának az a véleménye, hogy a műveletet tovább lehetne egyszerűsíteni. — Rengeteg javaslat érkezett az iparosokkal és a szociális segélyek folyósításának egyszerűsítésével kapcsolatban is. Ezeket továbbítottuk, a megyei tanács dönt bevezetésük felől. Minden , egyszerűsítés segít abban, hogy az érdemi munkára több energiájuk jusson a tanácsoknak. Módosítások — másképpen Az ügyiratkezelésről szólva: a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kétszer módosította a kódrendszert — ez a tanács belső munkájában használatos. Egyik sem volt számottevő, nem egyszerűsítette a munkát. Az egész kódrendszer alkalmazása sem egyszerű, a tanácsnak mindenesetre többletmunkát jelent. De vannak, akiket megkímél a még több munkától. Ezek a levéltárak, amelyek a tanácstól ehhez a kódrendszerhez igazodó iratokat kapnak. A tanács ezt nem tartja igazságtalan megterhelésnek, de akárhogy is, többletmunka. Vannak ezzel szemben ötletek, egyéb egyszerűsítési törekvések. Dr. Ugróczky Mária saját elképzeléséről beszél: — Van egy úgynevezett hatásköri jegyzékünk. Ezt naprakészen kell vezetni; egy dolgozónak napi két órájába kerül. Olyan kartotékrendszerrel viszont, mint amilyet a tsz-eknek a MÜSZI szolgáltait, az egészet le lehetne egyszerűsíteni. A hatásköröket és jogszabályokat nem könyv, hanem kartonok tartalmaznák. Ha születik egy új hatáskör, vagy jogszabály, kartonon külÉ des fiam, háromszor hat az tizennyolc, tehát kiadjuk a kisszobát albérletbe. — Háromszor hat, az valóban tizennyolc, kis feleségem, de mit jelent ez a számtani művelet? — Ez azt jelenti, hogy hárman vagyunk, hat négyzetméter alapterület jár koponyánként, az tizennyolc négyzetméter, az ezen felüli kisszobát tehát kiadjuk albérletbe. Nna. Csillogó szemű nejem eme számszaki érvelése ellen tenni lehetetlen. Ez még Einsteint is elnémítaná. A kisszobát tehát kiadjuk, a bevételt pedig békés célokra fordítjuk. Hirdetésünkre csinos gépíró lánykák jelentkeztek, majd szolid arcú idősebb hölgyek, később fiatal házaspárok lüktető lihegéssel. Egyiknek sem adtuk. Végül egy jólöltözött, megnyerő külsejű (120 kilós), negyven év körüli férfi csöngetett be, s elmondta, hogy főszakács a „Túróscsuszában”, csöndre van szüksége, mert most dolgozik „A konyhaművészet I—II. kötet” című művén. Párnás kezével bemutatkozott: — Lepény Dezső vagyok. Természetesen örömmel engedtük be a főszakács írót a lakásba. Este rettentő kalapácsolás, bútorok tologatásának szörnyű csikorgása riasztotta meg nyugalmunkat. Nyomott hangulatban tértünk nyugovóra. Az első, legédesebb szenderedéskor oldalba könyökölt csillogó szemű nejem: — Mi az? — ültem fel ágyamban. — Hallod? Földrengés van. Remeg a ház. Valóban. Mély, tompa dübörgés hangzott. Szeizmográfunk ugyan nincs, de 8-as erősségűnek ítéltem. Rohanjunk ki a szabadba — villant át agyamon a mentő ötlet, dee pillanatban nejem a fejéhez kapott: — Megvan! Az albérlőnk horkol!! Reggeli ébredésünkkor hagymaszag töltötte meg a szobánkat. Kiderült, hogy Lepény úr egy resón 15 tojásból rántottét süt magának früstökre, makói módra. Leégett zsír- és hagymabűz még a lépcsőházban is. Amíg Lepény úr el nem ment hazulról, nem mozdultunk ki a házból, féltünk, hogy a főszakács szobatüzet támaszt, amit tudvalevőleg sem a biztosítók, sem a tűzoltók nem szeretnek. Később Lepény úr kifúrta a mennyezetet, mert trapézt és gyűrűhintát szerelt fel szoba- tornára. Bizonyára azért edzette magát, nehogy fel merjünk neki mondani. A vízvezetéket, gyümölcshéjjal, ételmaradékokkal tömte el, ettől dugulás támadt. Egy egész szerelőbrigád rohant ki a csatornaművektől. Egyik este piásan tért haza Lepény úr, egész éjszaka hallgattuk, amint önmagával vitatkozik a különféle ételek elkészítése tárgyában, mármint rántva, sütve, habarva, pirítva, főve, vagy felverve jobb-e, ha az illető étel bekerül „A konyhaművészet I—II. kötet” című művébe. Majd írógépet hozot. és éjjelenként a 470 oldalas kötetét gépelte két ököllel. Kínai szakácskönyvet is fordított, olyankor hangosan dörmögte. „Kuingcsinghsziau kluhklun- kaikai.” Ami tudvalevőleg azt jelenti, hogy „Darált hal rizsgombócba gyúrva”. Ma reggel aztán összetalálkoztam Lepény úrral a lépcsőr házban. Kedvesen megsimogatta a fejemet negyvenöt kilós lapáttenyerével és érdeklődött mai ebédünk iránt. Amikor ki- mondtam: ma Kuingcsinghsziau kluhklun-kaikai lesz az ebéd, formózai mártással, — összecsapta tenyerét, és úgy átölelt, hogy ma is sajog bele a hátgerincem. Hónapok múlva hallottuk, amint Lepény úr visszaszereli a mennyezetről a tornaeszközét, majd csomagol. Egy reggel eltűnt az életünkből. Másnap fiatal házaspárt fogadtunk albérlőnek^ Mi is hozzájárulunk a magunk módján az ország népesedéspolitikájához, Azóta csöndes szöszmötö- lésüktől mosolyogva szenderü- lünk álomba, s minden reggel alaposan kipihenve ébredünk. Dénes Géza Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy a csepeli bázistelepen, a Kámfor utcai telepen (volt Balzsam u.). és a szajoli bázistelepen október 1-én leltározás miatt szünetel az árukiadás Értesítjük t. vevőinket és szállítóinkat, hogy szaküzleteinkben és raktárainkban OKTÓBER MÓL 15IG LELTÁROZUNK A leltározás idején szaküzleteinkben és raktárainkban szünetel az áruforgalom, továbbá áruforgalmi osztályainkon, is szünetel az ügyfélfogadás. Az esetleges kényelmetlenségekért előre is szíves elnézésüket kérjük. Műszer- és Irodagépértékesítö Vállalat Budapest VI., Népköztársaság útja 2. Telefon: 117—090, Telex: 22—4736. i /