Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

1977. SZEPTEMBER 28., SZERDA 5 A budai járásban Egyszerűsödik-e a tanácsi munka? de'nék meg a tanácsnak, ahol csak ki kellene emelni az el­avultat és betenni az újat. Nem a fönitiekre, hanem egyéb, az iigyinézésísel kap­csolatos lényegesebb változ­tatásra gondol a titkárság ve­zetője, sünikor ezt mondta: — A változás a tanácsi dol­gozók számára mindig fárad­sággal jár. Meg akkor sem fo­gadja el könnyen mindenki, ha tudnivaló, hogy utána a munka sokkal könnyebb lesz. Az okoz többletmunkát, hogy az újat meg kell tanulni. Nem a jogszabályok rosszak — A tanácsok előírások sze­rint dolgoznak. Ebből követ­kezik, hogy alsóbb szintű ve­zetőnek nagy rizikó, ha a sa­ját területén eltér a szabályos­tól, akkor is- ha biztosan tud­ja, hogy sajátos viszonyai kö­zött úgy egyszerűbb, hatéko­nyabb, gyorsabb a munka. Megkezdődik a vizsgálat, meg­állapítják, hogy ez így nem helyes — akkor is, ha magán­emberként helyeslik az eljá­rást. — Meg lehet érteni a vizs­gálatot tartók magatartását? Meg lehet. Mondhatták vol­na* hogy: csak így tovább? Tu­dom, ennek tág teret adni ve­szélyes. Minden emberben él a kreativitás vágya, de nem mindenki alkotó elme, és nem mindenki alkalmas arra, hogy maga bírálja el, helyesen dön- tött-e. — Minden agyonszabályozott helyen az a probléma, hogy túlbiztosításra törekszenek. Ez a rossz értelemben vett hivatalnoki szemlélet. Meggyő­ződésem, hogy nem a jogsza­bályok rosszak. A magyar jog­rend rendkívül humánus. Sok a szinte jogszabályként ke­zelt iránymutatás- és ezek az állampolgárok számára nem hozzáférhetőek. Körlevél, le­irat, tájékoztató, irányelv, elvi állásfoglalás, döntés — ezek­nek a számát nem lenne sza­bad már növelni, mert gátol­ják az eligazodást. — A belső ügyintézésben sok mindent meg lehet szóban is oldalni. Miért levelezzek a közvetlen kollégámmal? De, ha kijön egy vizsgálat, nem tudom bebizonyítani, hogy pa­pír nélkül is intézkedtem. — A hivatalos utak. főleg, ha jogszabály-módosításról van szó, hosszúak és rögösek. Ke­vés emberben van annyi ku­rázsi, hogy merjen kísérletez­ni. Mégis: javíthatatlan opti­mista vagyok. Hatos Erzsébet Presztízsveszteség Kijavította a hibát a soroksári Vörös Október Tsz Vizsgálatai alapján négy termék árusítását tiltotta meg országszerte a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Ezeknek egyike, a csiszolóko- rong-egyengető rúd Pest me­gyében készült. Gyártója a soroksári Vörös Október Ter­melőszövetkezet. Eltértek az előírástól Dr. Pintér Gyula, a KER- MI főosztályvezetője elmond­ta, hogy a SZOT Munkavé­delmi Tudományos Kutató Intézete hívta föl figyelmü­ket a soroksáriak terméké­re. Megállapították ugyanis azt, hogy a használat közben szabálytalanul kopó csiszoló­korongok egyengetésére szol­gáló rudat nem az előírások­nak megjelelő acél- vagy sár­garézcsőbe préselték, hanem PVC-csőbe, amely megreped­het, balesetet okozhat. Két nagykereskedelmi vállalatnál ötezer egyengetőrúd volt rak­táron, ezek további árusítá­sát megtiltotta a KERMI. Fel­szólította a kereskedelmi vál­lalatokat és szövetkezeteket, hogy a gyártóktól függetlenül, a termék valamennyi válto­zatát haladéktalanul vonják ki a forgalomból. A KERMI-nek ez a nyil­vánvalóan o fogyasztók érde­kében tett intézkedése jelen­tős anyagi veszteséget oko­zott a termelőszövetkezetnek és a kereskedelemnek is, hi­szen olyan szállítási, raktá­rozási költségek terhelik az árucikket, amelyek a gyártá­si költségekkel egyetemben nem térülnek meg, hiszen nem jut el az áru a vásár­lóig. A soroksáriak persze mentik a menthetőt. A visz- szakapott rudakat kibontják a műanyagburkolatból, s a szabványnak megfelelő kö­penyt húznak rájuk. Pesti Sándortól, az ipar I. ágazat vezetőjétől és Bucskó György, részlegvezetőtől kérdezzük, hogyan kerülhettek a szab­ványtól eltérő termékek a forgalomba? PVC-csőbe húzták — 1975 végén anyagbeszer­zőinktől szereztünk tudomást arról, hogy nem kapható egyengetőrúd. Mivel nekünk is szükségünk lett volna erre, kerestük a megoldást, s úgy tűnt, meg is találtuk. Sőt, a magunk igényein kívül máso­két is kielégíthettük. Talál­tunk egy kisiparost, aki en­nek a cikknek a készítésével foglalkozott, és éppen fel akarta adni az ipart. Fölvet­tük, s mint a gyártási műve­letek legavatottabb értőjét, megbíztuk néhány dolgozónk betanításával. Közben a rúd­ból küldtünk a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatnak és a Vasértnek. A mintapéldány alapján meg­rendeltek 12, illetve 3 ezer darabot, s a szerződés birto­kában megkezdtük a gyártást. Őszintén szólva, eszünkbe sem jutott, hogy utánanézzünk, van-e valamilyen szabvány­előírás e termékre. Közben a munkafegyelem sorozatos megsértése miatt felmond- tunk a hajdani kisiparosnak. Amikor megtiltották az egyen­getőrúd árusítását, a KER­MI egyik munkatársa figyel­meztetett bennünket: ugyan­ezzel a termékkel hasonló­képpen járt a tököli tsz is. Utánajártunk, s kiderült, ugyanarról a maszekról van szó, aki minket is a PVC- csőbe húzott. Most már megfelel é — A forgalomból kivont, és önöknek visszaszállított egyengetők árát visszafizet­ték? — Természetesen. 1 millió 88 ezer forintot. A vesztesé­günk nem lesz ennyi, mert kijavítottuk a hibát. A ter­mék most már megfelel az előírásoknak, megvizsgáltat­tuk a KERMI-vel. Az intézet rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősítette. Most újra fölajánljuk partnereink­nek, a két nagykereskedelmi vállalatnak, az előzőhöz ha­sonló áron. — A veszteség...? — Körülbelül húszezer fo­rint. Az anyagi veszteségnél azon­ban nagyobb a szövetkezet presztízsvesztesége. A Ke­reskedelmi Értesítőből ugyan­is minden kereskedelmi vál­lalat és szövetkezet tudo­mást szerezhetett a soroksá­riak esetéről, pontosabban ar­ról, hogy a szabványnak nem megfelelő terméküket nem szabad tovább árusítaniuk. Cz. V. albérlő Segít az iskola Szerződést kötött a budaörsi hűtőház és a gimnázium A budaörsi gimnázium és a Hungarofruct budaörsi hűtő­háza a gimnázium kezdemé­nyezésére együttműködési szerződést kötött. Az iskola vállalta, hogy csúcsidőben és nyáron segít a hűtőház különféle munkáiban. Szeptember 19. és 27. között 145 diák dolgozott napi hat órát az üzemben, egy részük vöröshagymát válogatott, más részük az almacsomagolás­ban segített, egyharmaduk pe­dig almát szüretelt a gazda­ságban tanári felügyelet mel­lett. A diákok hét-kilenc fo­rintos órabért kaptak a gaz­daságtól, keresményük felét az iskola KISZ-szervezete ve­szi át, s közös célokra fordít­ja. Az iskola tanulói felaján­lották, hogy azok a hallga­tók, akiknek nincs egyéb kö- teleztettségük, a nyári szünetben is munkát vállalnak a hü- tőházban. Az üzemben munkaerőhiány van, ötven emberre lenne szükségük ahhoz, hogy külö­nösen a kritikus időszakokat átvészeljék. A korábbi évek­ben termelőszövetkezetek — a dabasi Fehér Akác és a zsámbéki Medence — segítet­tek a hűtőház munkaerő­gondjainak enyhítésében, de most a tsz-ekben is sok a munka. A hűtőház kis gazdaságá­ban eddig nem volt számot­tevő gyümölcstermés, az idén azonban már nagy szükség van az almaszüretnél a mun­káskezekre. A fiatalok mun­kájával elégedettek, különö­sen a lányok lelkiismerete­sek. A felnőttekéhez mérve a teljesítményük eléri a het­venöt százalékot, de azt re­mélik. hogy jövőre, amikor már ismerős helyen dolgoz­nak. ennél is több eredményt várhatnak tőlük. _ Nem tartozik a legegysze­rűbb feladatok közé azt bon­colgatni, hogy egyszerűsö­dött-e a tanácsi ügyvitel, ja­vult-e a tanácsi munka, csök­kent-e a bürokrácia. Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Ugróczky Mária, a budai já­rási hivatal titkárságának ve­zetője. Sok az a harminc nap ? — A negyven évvel ezelőtti magyar közigazgatással szem­ben is felmerült az az igény, hogy haladéktalanul korsze­rűsíteni kell. Azóta természe­tesen, sokat fejlődött, és mi­nőségileg más a közigazgatás, de ha ezt az ipari fejlődéshez mérjük, nagy az aránytalan­ság. Lassan haladunk- ezért a kérdést állandóan napiren­den kell tartani. Hiába tudja az ember, hogy mindent meg­tett, akkor is azt kell érez­nie: mégsem halad eléggé előre. Az 1957-ben kelt négyes szá­mú törvény harminc napban szabja meg az ügyintézés ha­táridejét. Ez a törvény hu­mánus az állampolgárral szemben, a világ nagyon sok országában ennél hosszabb a határidő a közigazgatási ap­parátusban. Az új jogfejlődés a rövidítés irányába mutat, például a közérdekű bejelen­tések intézésénél. Mindemel­lett léteznek olyan ügytínu- sok, amelyeknek elintézésé­hez nem elég a harminc nap. — Mi csodákat produkál­tunk az utóbbi két évben. Olyan ügyekről beszélek, ame­lyekben határozatot kell hoz­ni, amelyekkel jogokat álla­pítunk meg, vagy kötelezett­séget szabunk ki. Az ügvek zömében az elsőfokú határo­zatot a helyi tanács, a másod­fokút a járási hivatal hozza. 1976-ban a budai járási hi­vatal 1786 ügyben hozott el­sőfokú, 593 ügyben pedig má­sodfokú határozatot. Az 1786 ügynek 90 százalékát intéz­tük el 30 napon belül, míg az ezt megelőző évben csak 80 százalékukat sikerült eny- nyi idő alatt lezárni. Ez annak köszönhető, hogy szigorúbb a belső ellenőrzés, a vezetők mindenre határidőt adnak és ezt számonkérik. Minden hó­napban ellenőrzik- hogy meny­nyi a késedelem. Fegyelme­zettebb a munka. Az állampolgárok számá­ra megkönnyítette az ügyin­tézést az ügyfélfogadási idő általános módosítása. Más kérdés, hogy élnek-e vele. A hét egy munkanapját meg­hosszabbították, akkor egész nap van ügyfélfogadás, szom­baton mindenütt. Vannak, ak-k valóban munkaidő után kere­sik fel a tanácsot, de sem a szombati, sem a hétfő esti al­kalmakat nem használják ki. A vb-titkárok sem alszanak A tanácsi munka egyszerű­sítésének két fő módja van. Az egyik a jogszabálymódo­sítás, a másik a saját hatás­körben való egyszerűsítés. \ — Ügyességgel, ötletesssg- gel sok minuent el lehet ér­ni. Tavaly egy vizsgálatunk során kiderült, hogy a közsé­gekben sok a kezdeményező ember. A solymári vb-titkár az ingatlanok nyilvántartásá­nak szellemes rendszerét ve­zette be. Munkamegtakarítás­sal jár; javasoltuk, alsói le­het, alkalmazzák. Diósának, a járás egyik legkisebb köz­ségének vb-titkára is egysze­rűsített. Formanyomtatványt dolgozott ki a hagyatéki el­járással kapcsolatos munká­ra. Ez az ő dolgát is gyorsít­ja, a lakosság számára is előny, hogy a hagyatéki ügyeket rö- videbb idő alatt intézik, A tárnoki vb-titkár is okos dolgot talált ki. Amikor a ház- adó-összeírásokra került sor, egyben összeiratta a bizto­sokkal az ebadót is. Megkí­mélte az apparátust a dupla futkosástól- a lakosságot a két­szeres zaklatástól. Több helyről érkezett javas­latra a járlatlevélrendszert állatkísérő-laprendszerrel vál­tottuk fel (ez állategészség­ügyi feladatot jelent.) Bevált, máshol is alkalmazzák. Hasz­nálata kevesebb munkával jár és segítségével a célt job­ban el lehet érni. Dr. Ugrócz­ky Máriának az a véleménye, hogy a műveletet tovább le­hetne egyszerűsíteni. — Rengeteg javaslat érke­zett az iparosokkal és a szo­ciális segélyek folyósításának egyszerűsítésével kapcsolatban is. Ezeket továbbítottuk, a me­gyei tanács dönt bevezetésük felől. Minden , egyszerűsítés segít abban, hogy az érdemi munkára több energiájuk jus­son a tanácsoknak. Módosítások — másképpen Az ügyiratkezelésről szól­va: a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kétszer módosította a kódrendszert — ez a tanács belső munkájában használa­tos. Egyik sem volt számotte­vő, nem egyszerűsítette a mun­kát. Az egész kódrendszer al­kalmazása sem egyszerű, a tanácsnak mindenesetre több­letmunkát jelent. De vannak, akiket megkímél a még több munkától. Ezek a levéltárak, amelyek a tanácstól ehhez a kódrendszerhez igazodó ira­tokat kapnak. A tanács ezt nem tartja igazságtalan megterhelésnek, de akárhogy is, többletmunka. Vannak ezzel szemben öt­letek, egyéb egyszerűsítési törekvések. Dr. Ugróczky Má­ria saját elképzeléséről be­szél: — Van egy úgynevezett ha­tásköri jegyzékünk. Ezt napra­készen kell vezetni; egy dol­gozónak napi két órájába ke­rül. Olyan kartotékrendszer­rel viszont, mint amilyet a tsz-eknek a MÜSZI szolgál­tait, az egészet le lehetne egy­szerűsíteni. A hatásköröket és jogszabályokat nem könyv, ha­nem kartonok tartalmaznák. Ha születik egy új hatáskör, vagy jogszabály, kartonon kül­É des fiam, háromszor hat az tizennyolc, tehát kiad­juk a kisszobát albérletbe. — Háromszor hat, az való­ban tizennyolc, kis feleségem, de mit jelent ez a számtani művelet? — Ez azt jelenti, hogy hár­man vagyunk, hat négyzetmé­ter alapterület jár koponyán­ként, az tizennyolc négyzetmé­ter, az ezen felüli kisszobát te­hát kiadjuk albérletbe. Nna. Csillogó szemű nejem eme számszaki érvelése ellen tenni lehetetlen. Ez még Einsteint is elnémítaná. A kisszobát tehát kiadjuk, a bevételt pedig békés célokra fordítjuk. Hirdetésünkre csinos gépíró lánykák jelentkeztek, majd szolid arcú idősebb hölgyek, később fiatal házaspárok lük­tető lihegéssel. Egyiknek sem adtuk. Végül egy jólöltözött, megnyerő külsejű (120 kilós), negyven év körüli férfi csön­getett be, s elmondta, hogy fő­szakács a „Túróscsuszában”, csöndre van szüksége, mert most dolgozik „A konyhamű­vészet I—II. kötet” című mű­vén. Párnás kezével bemutat­kozott: — Lepény Dezső va­gyok. Természetesen örömmel engedtük be a főszakács írót a lakásba. Este rettentő kalapácsolás, bútorok tologatásának szörnyű csikorgása riasztotta meg nyu­galmunkat. Nyomott hangulat­ban tértünk nyugovóra. Az el­ső, legédesebb szenderedéskor oldalba könyökölt csillogó sze­mű nejem: — Mi az? — ültem fel ágyamban. — Hallod? Földrengés van. Remeg a ház. Valóban. Mély, tompa dü­börgés hangzott. Szeizmográ­funk ugyan nincs, de 8-as erősségűnek ítéltem. Rohan­junk ki a szabadba — villant át agyamon a mentő ötlet, dee pillanatban nejem a fejéhez kapott: — Megvan! Az albérlőnk horkol!! Reggeli ébredésünkkor hagy­maszag töltötte meg a szobán­kat. Kiderült, hogy Lepény úr egy resón 15 tojásból rántottét süt magának früstökre, makói módra. Leégett zsír- és hagy­mabűz még a lépcsőházban is. Amíg Lepény úr el nem ment hazulról, nem mozdultunk ki a házból, féltünk, hogy a fősza­kács szobatüzet támaszt, amit tudvalevőleg sem a biztosítók, sem a tűzoltók nem szeretnek. Később Lepény úr kifúrta a mennyezetet, mert trapézt és gyűrűhintát szerelt fel szoba- tornára. Bizonyára azért edzet­te magát, nehogy fel merjünk neki mondani. A vízvezetéket, gyümölcshéjjal, ételmaradé­kokkal tömte el, ettől dugulás támadt. Egy egész szerelőbri­gád rohant ki a csatornamű­vektől. Egyik este piásan tért haza Lepény úr, egész éjszaka hall­gattuk, amint önmagával vi­tatkozik a különféle ételek el­készítése tárgyában, mármint rántva, sütve, habarva, pirítva, főve, vagy felverve jobb-e, ha az illető étel bekerül „A kony­haművészet I—II. kötet” című művébe. Majd írógépet hozot. és éjjelenként a 470 oldalas kö­tetét gépelte két ököllel. Kínai szakácskönyvet is fordított, olyankor hangosan dörmögte. „Kuingcsinghsziau kluhklun- kaikai.” Ami tudvalevőleg azt jelenti, hogy „Darált hal rizs­gombócba gyúrva”. Ma reggel aztán összetalál­koztam Lepény úrral a lépcsőr házban. Kedvesen megsimogat­ta a fejemet negyvenöt kilós lapáttenyerével és érdeklődött mai ebédünk iránt. Amikor ki- mondtam: ma Kuingcsing­hsziau kluhklun-kaikai lesz az ebéd, formózai mártással, — összecsapta tenyerét, és úgy át­ölelt, hogy ma is sajog bele a hátgerincem. Hónapok múlva hallottuk, amint Lepény úr visszaszereli a mennyezetről a tornaeszkö­zét, majd csomagol. Egy reggel eltűnt az életünkből. Másnap fiatal házaspárt fo­gadtunk albérlőnek^ Mi is hoz­zájárulunk a magunk módján az ország népesedéspolitikájá­hoz, Azóta csöndes szöszmötö- lésüktől mosolyogva szenderü- lünk álomba, s minden reggel alaposan kipihenve ébredünk. Dénes Géza Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy a csepeli bázistelepen, a Kámfor utcai telepen (volt Balzsam u.). és a szajoli bázistelepen október 1-én leltározás miatt szünetel az árukiadás Értesítjük t. vevőinket és szállítóinkat, hogy szaküzleteinkben és raktárainkban OKTÓBER MÓL 15IG LELTÁROZUNK A leltározás idején szaküzleteinkben és raktárainkban szünetel az áruforgalom, továbbá áruforgalmi osztályainkon, is szünetel az ügyfélfogadás. Az esetleges kényelmetlenségekért előre is szíves elnézésüket kérjük. Műszer- és Irodagépértékesítö Vállalat Budapest VI., Népköztársaság útja 2. Telefon: 117—090, Telex: 22—4736. i /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom