Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

1977. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Változik a város arca Urbanizációs menetrend *tST M Kf.r.irt (W endre Baráti Kör tagjainak, az üzemek, az intézmények dolgozóinak, a város egész la­kosságának az a társadalmi munkája, amely ma már éven­te 5—6 millió forinttal mér­hető. — Milyen lesz a jövő Szent­endréje? — Más lesz a város szerke­zete. Az egy központú város helyett kialakulóban van a sugár irányban fejlődő város, amelynek központjához az alközpontok rendszere kap­csolódik. A kialakuló alköz­pontok — a BKV-állomás környéke, a F elszabadulás ­lakótelep, a Vasvári Pál la­kótelep és ízbég — átvesznek bizonyos funkciókat, teher­mentesítik a zsúfolt város- központot. Lehetővé válik, hogy korszerű üzletek, szol­gáltatóegységek, intézmények épüljenek az alközpontokban. A belső körút részleges meg­építése is lehetővé teszi a for­galom elterelését. Mindez együtt biztosítja, hogy a bel­város magasabb szinten lássa el a kulturális, gazdasági funk­ciót és végre megkezdődhes­sen a védett terület tervsze­rű műemléki rekonstrukció­ja. Ez végső soron azt jelenti, hogy a város egészének képe megváltozik ugyan, de meg­őrizzük a régi Szentendre hangulatát, a városképi szem­pontból egyedülálló városköz­pontot. Megoldódik a látszó­lag megoldhatatlan konflik­tus, lehet egyszerre modern várost építeni és megőrizni a történelmi városképet. r tA § . I Szentendreiek Kistarcsán A kistarcsai 580 ágyas kór­ház építésénél a szentendrei járási-városi Biksza Miklós munkásőregység kétnapi mun­kát vállalt. A munkásőregység vezetői azzal a kéréssel fordultak a munkásőrökhöz, hogy ne csak ők jöjjenek, hanem szóljanak barátaiknak, szocialista bri­gádjuk tagjainak, sőt KISZ-fia- taloknak is, kérve: tartsanak velük. — Ezzel kettős célunk volt. — mondta Onger Vilmos egy­ségparancsnok. — Egyrészt így többen dolgozunk, na­gyobb segítséget nyújtunk, másrészt a közös munka, a közös cél közelebb hoz ben­nünket egymáshoz. — S így történt? — Nagyszerűen sikerült. Negyvenhárom munkásőr, hu­szonhét szocialista brigád­tag és tíz KISZ-fiatal jött el Kistarcsára. A Volán városi vezetőségének jóvoltából ké­nyelmesen utazhattunk, mert két buszt bocsátottak rendel­kezésünkre. A tervek kivitelezőre varnak Á papírgyári rekonstrukció előtt Pont-vonal...- ­Az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén a közelmúltban vásároltak félmillió forintért svájci pont-vonal hegesztőgépet. Az új automatát a könnyűszerkezetes technoló­giai laboratóriumban szerelték fel. A dunabogdányi szarvasmarhaprogram Még alig egy évtizeddel ez­előtt is nagybn sok embernek az volt a véleménye, Szent­endrét — műemlék jellege miatt — nem lehet fejleszte­ni. A becsben álló történelmi házak lakásait lehetetlen a mai életformának, lakáskul­túrának megfelelően átalakí­tani. A szűk, kacskaringós, kapaszkodókkal és lejtőkkel tarkított utcák is inkább gá­tolják, mint segítik a modern élettempónak megfelelő város kialakítását. Mégis, aki hosszabb idő után mostanában Szentend­rére látogat, azt látja, a vá­ros megújul, gyarapszik, gyor­san fejlődik. Zöld úton az oktatási intézmények Mi erről Marosvölgyi Ba­josnak, Szentendre tanácsel­nökének a véleménye? — Szentendre fejlődése va­lóban felgyorsult. Az utóbbi néhány évben lakótelepek nőttek ki a földből. Megépült a megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár, a szakor­vosi rendelőintézet, a bevá­sárlóközpont, a Felszabadulás­lakótelep üzletsora, a Czóbel- ház, bővült a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum, számos új óvoda, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Jefenleg jó ütemben halad a villany- és vízveze­ték-hálózat fejlesztése. Ugyan­ez jellemző az út- és járda­építésre is. S hogy mennyire gyorsan, erre egy számadat: az V. ötéves terv másfél éve alatt az öt évre előirányzott út-, járda-, villany- és vízhá­lózat-építési tervünket 65—90 százalékra teljesítettük. Más területeken is szép eredmé­nyek jellemzik a fejlődést. Az idén több elhúzódó beruhá­zás befejeződött, illetve gyor­sult meg építése. Elkészült a szolgáltatóház és a gyógyszer- tár. Már üzemel az új, kor­szerű napközis konyha és a Vasvári Pál úti 110 személyes óvoda. Az utolsó simításokat végzik a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában kialakított három tantermen, az izbégi napkö­zi otthonon, illetve éttermen. Valószínűleg decemberben elkészül a Felszabadulás-la­kótelepen a 100 személyes óvoda és a 80 személyes böl­csőde. Megindult, bár elég vontatottan halad, a Felszaba­dulás-lakótelep 16 tantermes általános iskolájának építé­se. Nagy erőfeszítéseket te­szünk annak érdekében, hogy a Rákóczi úti iskola 8 tan­termes bővítése még az idén megkezdőjön. Ezek is jelzik, hogy elsősorban az oktatás területén kívánjuk meggyorsí­tani a fejlesztést. Ugyanis megyei szinten nálunk a leg­magasabb az általános iskolás tanulók egy tanteremre jutó száma. Gondok a gyors kivitelezéssel A nyár közepén átadták a belső körút középső szaka­szát, amely már tehermentesí­ti a városközpontot. Jól ha­lad a Vöröshadsereg úti csa­tornázás és a Volán tájékoz­tatása szerint hamarosan el­készül az új autóbusz-pályaud­var A kivetkező hónapokban 62 OTP-iákást adnak át a Vas­vári lakótelepen és december­ben hét állami lakás lesz kész a Dózsa György úton. Sajnos, a kereskedelem és a vendéglátás terén 1980-ig nem lesznek jelentősebb beruhá­zások, bár ezt Szentendrének az ország képzőművészeti éle­tében és a megye közművelő­désében betöltött szerepe, va­lamint a nyári kulturális ren­dezvények megkövetelnék. Csupán a jelenlegi egységek számának növelésével tudunk javítani a helyzeten. — Ezek valóban szép ered­mények, s arra engednek kö­vetkeztetni: ahol ennyi min­den épül, ott nincs különö- I sebb gond a beruházásokkal. | — Ezt egyáltalán nem le­het elmondani. Nálunk is fe­szítő gond a kivitelezői kapa­citás hiánya. A megkezdett beruházások építése sokszor nem megfelelő ütemű. Pél­dául a 16 tantermes iskola alapozása túlnyomó részben társadalmi munkában ké­szült. Dolgoztak itt a lakóte­lepiek, a kocsigyár szocia­lista brigádjai, szovjet kato­nák és még sokan mások. Sok gondot okoz az alvállalkozók munkájának összehangolása is. Beruházásainkat ugyan a Pest megyei Beruházási Vál­lalat irányítja, de a munka meggyorsítása érdekében kény­telenek vagyunk közvetlenül tárgyalni a kivitelezőkkel és egyeztetni az alvállalkozók­kal. Mindez jelentős többlet­terhet ró a beruházásokkal foglalkozó tanácsi dolgozókra. De ezt az adott helyzetben vállalnunk kell, mivel egy­általán nem közömbös szá­munkra, hogy időben befe­jeződnek-e a beruházások vagy sem. A régi és új találkozása — Hogyan törekednek a városi műemlék jellegének a megőrzésére? — A városi beruházás ter­vezésénél a műemlékkörnye­zetben már gyakorlattal ren­delkező tervezőket foglalkoz­tatunk. Nagy segítséget je­lent a város barátainak ön­kéntes támogatása, a Szent­A Papíripari Vállalat szent­endrei gyárában az első pa­pírgyártó gépet 1938-ban sze­relték fel. Az iparágban csak ritkán cserélik ki az ilyen masinákat, mivel a napjaink­ban gyártott gépek is hasonló kivitelben készülnek — na­gyon drága speciális, egyedi darabok. Általánosabb tehát a felújítás. Ács Károly igazgató el­mondta, 30 millió forintot fognak költeni az áprilisban kez­dődő rekonstrukcióra. Ki kell cserélni az egész szi­taszakaszt, a felfutó szek­rényt, a szitaállványt. A mun­ka biztonságosabbá tétele ér­dekében egy végtelenített kö­tél segítségével megoldják a papírkötél felvezetését. Így a papírpályát csak először kell kézzel, a hengerek széle alá szerelt kötélhez igazítani, s a gép kezelőjének nem kell több­ször a hengerek közé nyúl­nia. A meghajtást is módo­sítják. Az új, egyenáramú elektromotorral sokkal pon­tosabban lehet majd beállíta­ni a hajtási sebességet. A nyolcszázalékos hiba­lehetőség egy-két száza­lékosra fog csökkenni, ami által egyenletesebb lesz a papír szakítószilárdsága, a hosszanti és keresztirányú vastagsága. A szárítóhengere­ket 1938 óta ki sem mozdítot­ták helyükről. Most majd ki­emelik, a felületüket megcsi­szolják, s a csapokat átala­kítják. Gördülő csapágyakat fognak a csapokra szerelni, amelyeket a svéd SKF-gyártól vásároltak. A gép anyag-, víz- és vákuumszivattyú rendsze­rét is korszerűbbre cserélik ki, s átrendezik, hogy a kezelés, a karbantartás, az ellenőrzés ezentúl könnyebb legyen. — A gép felújításától mi­lyen eredményt várnak' — Először is sokkal bizton­ságosabban fog működni. Nem lesznek váratlan géphibák és jelentős minőségjavulásra számítunk. Annyi bizonyos: szebb lesz a papír. Jelenleg ez a gép 8,3 ezer tonnát ter­mel. A rekonstrukció után mintegy kétezer tonna többlettermésre számí­tunk, ami 25 százalékos növeke­dést jelent. De ehhez bővíte­ni kell az anyagelőkészítő ka­pacitását. — Milyen lesz az új előké­szítőüzem? — A jelenlegi több fázisú, szakaszos üzem helyett folya­matos termelésű. Ez azt je­lenti, hogy a cellulóz, a fa- csiszolat, a hulladékpapír ke­verésétől, aprításától a papír­pép elkészültéig a berendezé­sek leállítása és az anyag többszöri átrakása nélkül me­het a munka. így folyamato­san tudjuk táplálni a papír­gyártó gépet. Mindez új üzem­csarnokot is igényel, mert ez a régi bauxitbeton-szerkezetű csarnok nem felel meg a mo­dern technológiának. — Mennyibe kerül ez az új beruházás? — A lengyel FAMPA-cégtől 70 millió forintért rendeltünk gépeket, és berendezéseket. Az új csarnok épülete 17 millió forintba kerül. — Mikorra tervezik az elő­készítő korszerűsítését? — Már meg kellett volna kezdeni. A tervek készen van­nak, a pénz rendelkezésünk­re áll. Kivitelezőt viszont nem kapunk. Félő, hogy mire a gépek és berendezések megér­keznek, nem lesz hová tenni őket. A papírgépet felújítjuk s nem fogjuk tudni megfelelő ütem­ben ellátni alapanyaggal. — Mit lehet ilyen helyzet­ben tenni? — Valószínűleg több lép­csőben, több vállalattal fog­juk felépíttetni. Bár ez na­gyon kockázatos, mert így fennáll a veszély, hogy sok minőségi hiba lesz, s a határ­időket sem fogják betartani. Pedig jól és gyorsan kellene elkészülnie az új csarnoknak. A jelenlegi feltételeink ugyan­is nem elégségesek megfelelő mennyiségű és minőségű pa­pír gyártásához. Mindeneset­re bizakodunk. A dunabogdányi Úttörő Tsz a járás legkisebb termelőszö­vetkezete. A 460 ember 800 hektárnyi földet művel, mely­ből csupán 497 hektár a szán­tó, a többi erdő, rét és lege­lő. A takarmány, a gabona, a napraforgó és némi gyü­mölcs termesztésén kívül ál­lattenyésztéssel is foglalkoz­nak. ötszázötvenöt szarvas- marha, 427 sertés és 2 ló az ál­latállomány. Melléküzemágak is alakultak, melyekben fém-, textil-, műbőr-, és hulladék-, valamint műanyag-feldolgo­zással; filmnyomással, rúgó­javítással és építéssel foglal­koznak. A gazdaság együk fontos célja a tejtermelés növe­lése. — Ahhoz, hogy ez megvaló­suljon, sok mindent kell meg­oldanunk — mondta Hor­váth Antal elnök. — Tárgyalá­sokat folytatunk a sződi üsző­nevelő teleppel az EGE (egy­szerű gazdasági együttműkö­dés) megkötésére. Ha ez sike­rül, akkor a jövő évtől kezd­ve istállóinkban csak a tejelő teheneket és borjúkat fogjuk tartani. Az üszők Sződre ke­rülnek, s csak akkor vásá­roljuk vissza őket, ha megel­lettek. A bikaborjakat már most is a háztájiban hizlal­juk, Így növelhetjük a tejelő tehénállományt, s a gondozási munkák is egyszerűsödnek. — Milyen fajta teheneket tartanak? — Magyartarkát. Lényegé­ben meg vagyunk velük elé­gedve, mert évente 3500 liter tejet ad­nak tehenenként. De az intenzív fajtákkal jobb eredményeket érhetnénk el. Azok 5—6 ezer litert adnak évente. Eladni nem akarjuk a magyartarkákat, mert ne­künk a vágóhús mennyisé­ge is számit. Az intenzív faj­ták köztudottan kisebb ter- metűek A keresztezés mel­lett döntöttünk, s ezt tavaly megkezdtük Holstein-Fríz bi­kákkal. Az első utódok már megszülettek, de még üszők, nem tejelnek. — A fajtaváltás okoz-e vál­tozást a tehéntartás módjá­ban? — Természetesen. A ma­gyartarkát az erős, nagy szarva miatt a jászolhoz kell kötni. Szabadon nem engedhetjük, mert súlyosan megsérthetik egymást. A Holstein-Fríz marháknak nincs szarvuk (nyolcnapos korban leégetik a szarvkezdeményt). Ezért eze­ket az állatokat nem kell le­kötni. Szabadon kószálhatnak az istállóban, s ez is az egyik titka a na­gyobb tejhozamnak. A jászo­lok helyeit önetetőket, önita- tókat kell felszerelni. Ezen­kívül egy fejőházat is építe­ni kell, ahová esténként a mar­hák az úgynevezett tejfolyc- són egyenként átmennek, s ott fejik őket. Sókkal higié- nikusabb ez a tartási mód mint a hagyományos. Egyrész a takarmány és a trágya vé­letlenül sem keveredhet, más ­részt a fejőházakban sokka' sterilebb körülmények közö fejhetjük le a tejet, mint am kor a fejőgéppel kell menni egyik állattól a másikig. — Ezek szerint komoly át­alakítási, átszervezési mun kák közepette vannak. — Annál is inkább — vá­laszolt Horváth Antal —, me három istállónkat le kell bor tani, mivel műszakilag ne megfelelőek. Egy katlansze rű mélyedésben állnak ezek s épületek, s minden évben ie- alább egyszer a Duna áradt, sakor elönti a víz. Az álla tok ilyenkor szügyig vízbe: állnak. Az új kétszáz férőhelyes istálló építése jó ütem­ben halad, a jövő hónapban átköltözte' hetjük a teheneket. Tervi vettük még egy fekete-feh öltöző és egy 20 tonnás mé; legház építését is a marhate lep bejáratánál. Ha ez megépül, csak űgv léphetnek be az istállókba • állatgondozók, ha teljesen á öltöznek. Munka után le? hanyoznak, s csak ezután ö tik fel saját ruhájukat. lg' az esetleges fertőzéseket, a íré gyaszennyeződést, nem visz'' ki a faluba, a járművekre, a otthonokba. Az oldalt irta: Fcrenczi Annamária Fényképek: Halmágyi Péter A rakodás nehéz fizikai munkáját teszi könnyebbé a szentendrei papírgyárban a most üzembe állított emelő-süllyesző berendezés. A gépet Paulovkin Sánúorné kezeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom