Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
1977. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Változik a város arca Urbanizációs menetrend *tST M Kf.r.irt (W endre Baráti Kör tagjainak, az üzemek, az intézmények dolgozóinak, a város egész lakosságának az a társadalmi munkája, amely ma már évente 5—6 millió forinttal mérhető. — Milyen lesz a jövő Szentendréje? — Más lesz a város szerkezete. Az egy központú város helyett kialakulóban van a sugár irányban fejlődő város, amelynek központjához az alközpontok rendszere kapcsolódik. A kialakuló alközpontok — a BKV-állomás környéke, a F elszabadulás lakótelep, a Vasvári Pál lakótelep és ízbég — átvesznek bizonyos funkciókat, tehermentesítik a zsúfolt város- központot. Lehetővé válik, hogy korszerű üzletek, szolgáltatóegységek, intézmények épüljenek az alközpontokban. A belső körút részleges megépítése is lehetővé teszi a forgalom elterelését. Mindez együtt biztosítja, hogy a belváros magasabb szinten lássa el a kulturális, gazdasági funkciót és végre megkezdődhessen a védett terület tervszerű műemléki rekonstrukciója. Ez végső soron azt jelenti, hogy a város egészének képe megváltozik ugyan, de megőrizzük a régi Szentendre hangulatát, a városképi szempontból egyedülálló városközpontot. Megoldódik a látszólag megoldhatatlan konfliktus, lehet egyszerre modern várost építeni és megőrizni a történelmi városképet. r tA § . I Szentendreiek Kistarcsán A kistarcsai 580 ágyas kórház építésénél a szentendrei járási-városi Biksza Miklós munkásőregység kétnapi munkát vállalt. A munkásőregység vezetői azzal a kéréssel fordultak a munkásőrökhöz, hogy ne csak ők jöjjenek, hanem szóljanak barátaiknak, szocialista brigádjuk tagjainak, sőt KISZ-fia- taloknak is, kérve: tartsanak velük. — Ezzel kettős célunk volt. — mondta Onger Vilmos egységparancsnok. — Egyrészt így többen dolgozunk, nagyobb segítséget nyújtunk, másrészt a közös munka, a közös cél közelebb hoz bennünket egymáshoz. — S így történt? — Nagyszerűen sikerült. Negyvenhárom munkásőr, huszonhét szocialista brigádtag és tíz KISZ-fiatal jött el Kistarcsára. A Volán városi vezetőségének jóvoltából kényelmesen utazhattunk, mert két buszt bocsátottak rendelkezésünkre. A tervek kivitelezőre varnak Á papírgyári rekonstrukció előtt Pont-vonal...- Az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén a közelmúltban vásároltak félmillió forintért svájci pont-vonal hegesztőgépet. Az új automatát a könnyűszerkezetes technológiai laboratóriumban szerelték fel. A dunabogdányi szarvasmarhaprogram Még alig egy évtizeddel ezelőtt is nagybn sok embernek az volt a véleménye, Szentendrét — műemlék jellege miatt — nem lehet fejleszteni. A becsben álló történelmi házak lakásait lehetetlen a mai életformának, lakáskultúrának megfelelően átalakítani. A szűk, kacskaringós, kapaszkodókkal és lejtőkkel tarkított utcák is inkább gátolják, mint segítik a modern élettempónak megfelelő város kialakítását. Mégis, aki hosszabb idő után mostanában Szentendrére látogat, azt látja, a város megújul, gyarapszik, gyorsan fejlődik. Zöld úton az oktatási intézmények Mi erről Marosvölgyi Bajosnak, Szentendre tanácselnökének a véleménye? — Szentendre fejlődése valóban felgyorsult. Az utóbbi néhány évben lakótelepek nőttek ki a földből. Megépült a megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a szakorvosi rendelőintézet, a bevásárlóközpont, a Felszabaduláslakótelep üzletsora, a Czóbel- ház, bővült a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, számos új óvoda, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Jefenleg jó ütemben halad a villany- és vízvezeték-hálózat fejlesztése. Ugyanez jellemző az út- és járdaépítésre is. S hogy mennyire gyorsan, erre egy számadat: az V. ötéves terv másfél éve alatt az öt évre előirányzott út-, járda-, villany- és vízhálózat-építési tervünket 65—90 százalékra teljesítettük. Más területeken is szép eredmények jellemzik a fejlődést. Az idén több elhúzódó beruházás befejeződött, illetve gyorsult meg építése. Elkészült a szolgáltatóház és a gyógyszer- tár. Már üzemel az új, korszerű napközis konyha és a Vasvári Pál úti 110 személyes óvoda. Az utolsó simításokat végzik a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában kialakított három tantermen, az izbégi napközi otthonon, illetve éttermen. Valószínűleg decemberben elkészül a Felszabadulás-lakótelepen a 100 személyes óvoda és a 80 személyes bölcsőde. Megindult, bár elég vontatottan halad, a Felszabadulás-lakótelep 16 tantermes általános iskolájának építése. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a Rákóczi úti iskola 8 tantermes bővítése még az idén megkezdőjön. Ezek is jelzik, hogy elsősorban az oktatás területén kívánjuk meggyorsítani a fejlesztést. Ugyanis megyei szinten nálunk a legmagasabb az általános iskolás tanulók egy tanteremre jutó száma. Gondok a gyors kivitelezéssel A nyár közepén átadták a belső körút középső szakaszát, amely már tehermentesíti a városközpontot. Jól halad a Vöröshadsereg úti csatornázás és a Volán tájékoztatása szerint hamarosan elkészül az új autóbusz-pályaudvar A kivetkező hónapokban 62 OTP-iákást adnak át a Vasvári lakótelepen és decemberben hét állami lakás lesz kész a Dózsa György úton. Sajnos, a kereskedelem és a vendéglátás terén 1980-ig nem lesznek jelentősebb beruházások, bár ezt Szentendrének az ország képzőművészeti életében és a megye közművelődésében betöltött szerepe, valamint a nyári kulturális rendezvények megkövetelnék. Csupán a jelenlegi egységek számának növelésével tudunk javítani a helyzeten. — Ezek valóban szép eredmények, s arra engednek következtetni: ahol ennyi minden épül, ott nincs különö- I sebb gond a beruházásokkal. | — Ezt egyáltalán nem lehet elmondani. Nálunk is feszítő gond a kivitelezői kapacitás hiánya. A megkezdett beruházások építése sokszor nem megfelelő ütemű. Például a 16 tantermes iskola alapozása túlnyomó részben társadalmi munkában készült. Dolgoztak itt a lakótelepiek, a kocsigyár szocialista brigádjai, szovjet katonák és még sokan mások. Sok gondot okoz az alvállalkozók munkájának összehangolása is. Beruházásainkat ugyan a Pest megyei Beruházási Vállalat irányítja, de a munka meggyorsítása érdekében kénytelenek vagyunk közvetlenül tárgyalni a kivitelezőkkel és egyeztetni az alvállalkozókkal. Mindez jelentős többletterhet ró a beruházásokkal foglalkozó tanácsi dolgozókra. De ezt az adott helyzetben vállalnunk kell, mivel egyáltalán nem közömbös számunkra, hogy időben befejeződnek-e a beruházások vagy sem. A régi és új találkozása — Hogyan törekednek a városi műemlék jellegének a megőrzésére? — A városi beruházás tervezésénél a műemlékkörnyezetben már gyakorlattal rendelkező tervezőket foglalkoztatunk. Nagy segítséget jelent a város barátainak önkéntes támogatása, a SzentA Papíripari Vállalat szentendrei gyárában az első papírgyártó gépet 1938-ban szerelték fel. Az iparágban csak ritkán cserélik ki az ilyen masinákat, mivel a napjainkban gyártott gépek is hasonló kivitelben készülnek — nagyon drága speciális, egyedi darabok. Általánosabb tehát a felújítás. Ács Károly igazgató elmondta, 30 millió forintot fognak költeni az áprilisban kezdődő rekonstrukcióra. Ki kell cserélni az egész szitaszakaszt, a felfutó szekrényt, a szitaállványt. A munka biztonságosabbá tétele érdekében egy végtelenített kötél segítségével megoldják a papírkötél felvezetését. Így a papírpályát csak először kell kézzel, a hengerek széle alá szerelt kötélhez igazítani, s a gép kezelőjének nem kell többször a hengerek közé nyúlnia. A meghajtást is módosítják. Az új, egyenáramú elektromotorral sokkal pontosabban lehet majd beállítani a hajtási sebességet. A nyolcszázalékos hibalehetőség egy-két százalékosra fog csökkenni, ami által egyenletesebb lesz a papír szakítószilárdsága, a hosszanti és keresztirányú vastagsága. A szárítóhengereket 1938 óta ki sem mozdították helyükről. Most majd kiemelik, a felületüket megcsiszolják, s a csapokat átalakítják. Gördülő csapágyakat fognak a csapokra szerelni, amelyeket a svéd SKF-gyártól vásároltak. A gép anyag-, víz- és vákuumszivattyú rendszerét is korszerűbbre cserélik ki, s átrendezik, hogy a kezelés, a karbantartás, az ellenőrzés ezentúl könnyebb legyen. — A gép felújításától milyen eredményt várnak' — Először is sokkal biztonságosabban fog működni. Nem lesznek váratlan géphibák és jelentős minőségjavulásra számítunk. Annyi bizonyos: szebb lesz a papír. Jelenleg ez a gép 8,3 ezer tonnát termel. A rekonstrukció után mintegy kétezer tonna többlettermésre számítunk, ami 25 százalékos növekedést jelent. De ehhez bővíteni kell az anyagelőkészítő kapacitását. — Milyen lesz az új előkészítőüzem? — A jelenlegi több fázisú, szakaszos üzem helyett folyamatos termelésű. Ez azt jelenti, hogy a cellulóz, a fa- csiszolat, a hulladékpapír keverésétől, aprításától a papírpép elkészültéig a berendezések leállítása és az anyag többszöri átrakása nélkül mehet a munka. így folyamatosan tudjuk táplálni a papírgyártó gépet. Mindez új üzemcsarnokot is igényel, mert ez a régi bauxitbeton-szerkezetű csarnok nem felel meg a modern technológiának. — Mennyibe kerül ez az új beruházás? — A lengyel FAMPA-cégtől 70 millió forintért rendeltünk gépeket, és berendezéseket. Az új csarnok épülete 17 millió forintba kerül. — Mikorra tervezik az előkészítő korszerűsítését? — Már meg kellett volna kezdeni. A tervek készen vannak, a pénz rendelkezésünkre áll. Kivitelezőt viszont nem kapunk. Félő, hogy mire a gépek és berendezések megérkeznek, nem lesz hová tenni őket. A papírgépet felújítjuk s nem fogjuk tudni megfelelő ütemben ellátni alapanyaggal. — Mit lehet ilyen helyzetben tenni? — Valószínűleg több lépcsőben, több vállalattal fogjuk felépíttetni. Bár ez nagyon kockázatos, mert így fennáll a veszély, hogy sok minőségi hiba lesz, s a határidőket sem fogják betartani. Pedig jól és gyorsan kellene elkészülnie az új csarnoknak. A jelenlegi feltételeink ugyanis nem elégségesek megfelelő mennyiségű és minőségű papír gyártásához. Mindenesetre bizakodunk. A dunabogdányi Úttörő Tsz a járás legkisebb termelőszövetkezete. A 460 ember 800 hektárnyi földet művel, melyből csupán 497 hektár a szántó, a többi erdő, rét és legelő. A takarmány, a gabona, a napraforgó és némi gyümölcs termesztésén kívül állattenyésztéssel is foglalkoznak. ötszázötvenöt szarvas- marha, 427 sertés és 2 ló az állatállomány. Melléküzemágak is alakultak, melyekben fém-, textil-, műbőr-, és hulladék-, valamint műanyag-feldolgozással; filmnyomással, rúgójavítással és építéssel foglalkoznak. A gazdaság együk fontos célja a tejtermelés növelése. — Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, sok mindent kell megoldanunk — mondta Horváth Antal elnök. — Tárgyalásokat folytatunk a sződi üszőnevelő teleppel az EGE (egyszerű gazdasági együttműködés) megkötésére. Ha ez sikerül, akkor a jövő évtől kezdve istállóinkban csak a tejelő teheneket és borjúkat fogjuk tartani. Az üszők Sződre kerülnek, s csak akkor vásároljuk vissza őket, ha megellettek. A bikaborjakat már most is a háztájiban hizlaljuk, Így növelhetjük a tejelő tehénállományt, s a gondozási munkák is egyszerűsödnek. — Milyen fajta teheneket tartanak? — Magyartarkát. Lényegében meg vagyunk velük elégedve, mert évente 3500 liter tejet adnak tehenenként. De az intenzív fajtákkal jobb eredményeket érhetnénk el. Azok 5—6 ezer litert adnak évente. Eladni nem akarjuk a magyartarkákat, mert nekünk a vágóhús mennyisége is számit. Az intenzív fajták köztudottan kisebb ter- metűek A keresztezés mellett döntöttünk, s ezt tavaly megkezdtük Holstein-Fríz bikákkal. Az első utódok már megszülettek, de még üszők, nem tejelnek. — A fajtaváltás okoz-e változást a tehéntartás módjában? — Természetesen. A magyartarkát az erős, nagy szarva miatt a jászolhoz kell kötni. Szabadon nem engedhetjük, mert súlyosan megsérthetik egymást. A Holstein-Fríz marháknak nincs szarvuk (nyolcnapos korban leégetik a szarvkezdeményt). Ezért ezeket az állatokat nem kell lekötni. Szabadon kószálhatnak az istállóban, s ez is az egyik titka a nagyobb tejhozamnak. A jászolok helyeit önetetőket, önita- tókat kell felszerelni. Ezenkívül egy fejőházat is építeni kell, ahová esténként a marhák az úgynevezett tejfolyc- són egyenként átmennek, s ott fejik őket. Sókkal higié- nikusabb ez a tartási mód mint a hagyományos. Egyrész a takarmány és a trágya véletlenül sem keveredhet, más részt a fejőházakban sokka' sterilebb körülmények közö fejhetjük le a tejet, mint am kor a fejőgéppel kell menni egyik állattól a másikig. — Ezek szerint komoly átalakítási, átszervezési mun kák közepette vannak. — Annál is inkább — válaszolt Horváth Antal —, me három istállónkat le kell bor tani, mivel műszakilag ne megfelelőek. Egy katlansze rű mélyedésben állnak ezek s épületek, s minden évben ie- alább egyszer a Duna áradt, sakor elönti a víz. Az álla tok ilyenkor szügyig vízbe: állnak. Az új kétszáz férőhelyes istálló építése jó ütemben halad, a jövő hónapban átköltözte' hetjük a teheneket. Tervi vettük még egy fekete-feh öltöző és egy 20 tonnás mé; legház építését is a marhate lep bejáratánál. Ha ez megépül, csak űgv léphetnek be az istállókba • állatgondozók, ha teljesen á öltöznek. Munka után le? hanyoznak, s csak ezután ö tik fel saját ruhájukat. lg' az esetleges fertőzéseket, a íré gyaszennyeződést, nem visz'' ki a faluba, a járművekre, a otthonokba. Az oldalt irta: Fcrenczi Annamária Fényképek: Halmágyi Péter A rakodás nehéz fizikai munkáját teszi könnyebbé a szentendrei papírgyárban a most üzembe állított emelő-süllyesző berendezés. A gépet Paulovkin Sánúorné kezeli.
