Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
WEST 1977. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP Száz hektár szőlő gazdája A levelek öregszenek; megfáradt hajszálereik már nem táplálják kellően a klorofill- testecskéket. De a tőkéken üvegesen csillognak a sárgába, halványpirosba fordult szőlőszemek. A végeláthatatlan sorok között csak hallani lehet a szüretelöket. Az ellenkező irányból szabályos időközönként pukkannak a karbid- ágyúk és felcsapnak a seregélyek, aztán kis idő múlva újra bevetik magukat a fürtök közé. Sorok közti beszélgetés — Idén több lesz a termés, mint tavaly — mondja a gazda, pontosabban Szilágyi Péter kertészmérnök, a dömsö- di Dunatáj Termelőszövetkezet szőlésze. — Pedig a májusi fagy most is kárt tett, ezért nem érjük el, amit 1975- ben, akkor 92 mázsa termett hektáronként. Viszont most finom borunk lesz, jó a szőlő minősége. Fiatalpk a tőkék. A száz hektárból még csak 68 terem, 15 hektár jövőre fordul termőre, a többi 17 pedig majd három év múlva. — Bemegyünk a szüretre váró sorok közé. — Az ilyen magas törzsű, támberendezésre futtatott szőlőművelés az igazán korszerű, szereti is a növény, hiszen a liánfélék közé tartozik — miközben beszél, megnéz egy-egy fürtöt. — Sokkal fontosabb, hogy a magas tőkék között jól gépesíthetők a legnehezebb munkafolyamatok: a talajerő-visszapótlástól, tehát á trágyázástól a kapáláson keresztül a permetezésig. Ráadásul a talajmenti fagyok sem tudnak kárt tenni a termésben. Több mint termelési folyamat — Hogy < a csemegeszőlők mellett csak a legfontosabbakat soroljam: olaszrizling, hárslevelű, cirfandli és muskotály. A többi fajta, a kereskedelmi választék miatt fontos, de arra is gondolni kell: nehogy egyszerre érjen be mind a száz hektár szőlő. Megoldhatatlan lenne a szüret. így az elnyújtott érési Idő mellett két hónapunk van a termés leszedésére. A szavakat figyelve köny- nyen megfejthetem, hogy Szilágyi Pétert a hivatása választásánál nem paraszt őseinek üzenete szólította a szőlősbe. Budapesten nőtt fel, s ott is végezte az egyetemet, két évvel ezelőtt. Kevés foncsor- ral barnított szemüvegével első pillanatban inkább egy tervezőasztal mellett lehetne elképzelni. Romantika nélkül, egyszerűen termelési folyamatnak tekinti a szőlőtermesztést. S ebben tulajdonképpen igaza van. Azért a gondolatok mélyén mégis felcsillan szakmaszeretete, a természettel, a növényvilággal nagyon is közvetlen kapcsolatban álló ember sajátos, helyhez, tájhoz kötődése. — A szőlő igényes növény és meg kell adni, ami jár neki — mondja, miközben kifelé indulunk a táblából. — Tulajdonképpen nem is tudunk mást tenni, csak minden eszközzel segíteni, hogy a lehető legtöbbet teremje. Közben lessük az időjárás kegyességét a rügyek kihajtásakor, az érés megindulása után és szüret közben. Eléggé kiszolgáltatottal vagyunk az időjárásnak. mert a mi termésünk sokáig kint éjszakázik a szabad ég alatt. Csak azt tekinthetjük biztosnak, amit már beszállítottunk a borfeldolgozóba, hiszen hónapok kemény munkája veszhet kárba néhány óra alatt. Azért van ok a bizakodásra is, pédául jól fejlődik az a 17 hektár elsőéves szőlő, amelynek születéséhez már közöm van. Itt voltam a fajtakiválasztásnál, a területkijelölésnél és a telepítésnél, csaknem 3 millió forintba került és még rengeteg pénzt, munkát kell befektetnünk, mire meg termi hektáronként a 90—100 mázsát. Elérjük a termelőszövetkezet bőrfeldolgozóját. Szilágyi Péter végigkísér a szőlőszemek útján. A háromszintes épületben alig találkozunk munkásokkal, pépek dolgoznak. Hatalmas puttonyokkal felszerelt lovas kocsikon érkezik az épületen kívül tátongó garathoz a szőlő. A pincébe zúdul, a zúzó-bogyózógépbe. Háztáji gazdaságban ez a daráló. Csakhogy az itteni masinapár a kocsányról is leszedi a szemet. így tisztább lesz a bor, nem fanyarítja a ko- csány csersavnedve. Innen már szivattyúkon, gumicsöveken vezet a volt szőlő útja többször megjárva a pincét és az emeletet. A fönti szőlőprésekbe 20—40 mázsa gyümölcs fér egyszerre. A musttenger üvegcsempével bevont betontárolókba érkezik az ülepítés után. A kisebb tárolók 8—9 ezer literesek, a nagyobbak 400 hektósok. Ezekben készül a bor. Az egri pincékre emlékeztető termekbe már csak a kész bor kerül. Aszokpince: a hordók elmozdulását megakadályozó gerendákat és pilléreket nevezik ászoknak, itt betonból készültek. A kisebb fahordók 2200 literesek, a nagyobbakhoz létrát kell támasztani, hiszen a 6000 literes fahordó már tekintélyes méret is. Lopót seholsem látni. Gumicsövet visz magával a hordó tetejére mászó fiatalember, megtöri a csövet, aztán visszajön a földre. Kristálytiszta sárgászöld hárslevelű csilog a pince neonfényében. — Egészségünkre! Beérik egy év munkája — Amikor megismerkedtünk, határozottan tiltakozott, hogy ön nem borász, hanem szőlész. S most kiderül: a feldolgozást is úgy ismeri, mint a tenyerét. — Én növénytermesztéssel foglalkozom. Siket Gábor a termelőszövetkezetünk borásza, ő szorgalmazta úgy tizenöt évvel ezelőtt, hogy megkezdődjön a nagyüzemi szőlőtermesztés és bortermelés. Én csak helyettesítem, amíg az NDK-ban pihen. Persze a modern üzemben szorosan együtt kell dolgozni a szőlésznek és a borásznak. így szüret idején meg különösen. A szedést sötétedéskor abbahagyjuk, de a gépek este tízig, néha éjfélig is működnek, s reggel hatkor már eligazítás van, aztán kezdődik a szedés. Kicsit nehéz időszak, dehát ezért a két hónapért dolgozunk egész évben. — Ilyenkor nem sok idő marad pihenésre. — Hét közben nem szoktam hazamenni Budapestre. A termelőszövetkezettől kaptam egy kis szobát. Szépen berendezték, van rádió, televízió és a szakkönyveket, folyóiratokat is megkapom. Ha hét közben van egy kis szabad időm. akkor elmegyek horgászni. — A hét végék? — Sietek haza. Augusztus óta nős vagyok. — Mit szól a felsége a soksok távolléthez? — Nem sokat szólhat, ő is szakmabeli ... lesz. Szőlésznek készül, most negyedéves a budapesti agráregyetemen. Elmaradr lépésváltás Szilágyi Péter nem említi a hétköznapok programjában a jelentős szerepet betöltő politikai megbízatást. Mikor rákérdezek. akkor is nehezen beszél róla. Talán mert kudarccal kezdődött. Mikor idejött a termelőszövetkezethez, elvállalta a KISZ-klub vezetését. De — ahogy ő fogalmazta — nem ment a dolog. Voltak ellendrukkerek is, de a nagyobb hibát ő követte el: egyetemista korában a növénytermesztési kar KISZ- titkára volt, aztán, mikor dolgozni kezdett, nem tudott váltani. Az egyetemi munkamódszert akarta alkalmazni a termelőszövetkezetben is. Érthetően nem ment. Levonta a következtetést, lemondott, de nem állt félre, továbbra is aktív tagja maradt alapszervezetének. Lassan beérett a gyümölcs: közelebbről is megismerkedett a tsz-fiatalok életével, közben őt is befogadták és új megbízatást kapott, a KISZ-szervezet szervező titkára lett. Búcsúzás után még végigkísér a borfeldolgozó előtt szépen gondozott parkon. Kezet fogunk. — Erre gondolt? Ilyesmiről álmodott egyetemista korában? , . / — Igen. Valami ilyesmiről. Azt hiszem, nekem sikerült. Száz hektár szőlő fontos dolog, kezemben a lehetőség, hogy jól csináljam. Az életforma meg a szakmával jár. Talán nem is sokára veszek egy autót, 47 kilométer nem távolság. Naponta hazajárhatok. A jövő realitásai Az országúti robogásban elfordulnak a szőlőtáblák, le- gyezőszerűen szétnyílnak-csu- kódnak a nyílegyenes sorok. Szedik a termést, hajlongnak az emberek. De egyre több a magas tőkéjű, dróton feszülő szőlő. S talán nem is olyan távoli jövő, amiről Szilágyi Péter beszélt: a gépi szüretelés. Talán mire a száz hektár tízezer mázsát terem, s megkétszereződik a jelenlegi há- romezerötszáz hektoliter bor, addigra gáppeli'safiíétólneöít e magas tőkéjű dömsödi szőlők között. Kriszt György Befejeződtek a munkásfilmnapok Mint beszámoltunk róla, szeptember 8-án munkásfilm- napok kezdődtek Pest megyében. Ennek keretében Nagykőrösön, Szigethalmon, Dunakeszin és Százhalombattán összesen tizenkét magyar és egy szovjet munkástémájú filmet mutattak be, elsősorban munkásközönség előtt. A program keretében két új magyar film ősbemutatójára is sor került. Nagykőrösön Mészáros Márta: Ók ketten, Szigethalmon, a Csepel Autógyár művelődési központjában pedig Szíjj Miklós: Dübörgő csend című alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A munkásfilmnapok legnagyobb sikerű bemutatója Mészáros Márta filmje volt. Nagykőrösön és Dunakeszin egyaránt telt ház előtt vetítették. Két jól sikerült filmankét Is szerepelt a munkásfilmnapok programjában. A Csepel Autógyár művelődési központjában Bernáth László filmkritikussal vitathatták meg a nézők Szíjj Miklós Dübörgő csend című filmjét. Dunakeszire Rényi Tamás filmrendezőt hívták meg, akinek két filmje — a Legenda a vonaton és a Makra — szerepelt a munkásfilmnapok programjában. Ma: fóti szüret A hegy gazda: Agardy Gábor Kilenc esztendő óta visszatérő szép hagyomány, hogy Fáy András egykori fóti présházánál vidám szüreti mulatságot rendeznek. Az idei, igen látványosnak ígérkező fóti szüretre ma délután 3 órakor kerül sor. A hegygazda tisztét az idén Agárdi Gábor színművész tölti be. A műsorban közreműködik a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara és népi zenekara, valamint Blaha Márta, a művészegyüttes magánénekese. A műsort követően az Országos Állattenyésztési Felügyelőség közreműködésével szüreti felvonulást rendeznek. TV-FIGYELÖ Leányszállás. Pénteki számunkban a tv-képernyőjét elöntő nagy-nagy ködről írtunk — arról, hogy az egész heti programban alig volt valami szemet vonzó megnéznivaló —, s most azonban örömmel nyugtázzuk, hogy ha csak háromnegyed órára is, de föloszlott ez a tömött szürkeség. A csütörtökön kora este, a hazaérkezés, a vacsorakészítés legkevésbé tv-zésre való perceiben történt mindez, amikor levetítették a Luttor Mara rendezésében készült Lányok egyedül című dokumentumfilmet. Megrázó, fölkavaró, kérdést kérdés után fakasztó alkotás ez; egyszerre társadalmi analízis és lélektani mélyfúrás. A vidéki családok langyos fészkeiből Pestre, a lehetőségek nagyvárosába szakadt lányok szólaltak meg benne, akik amennyire sokat vártak, annyira keveset kaptak az ő álombéli fővárosuktól. Egy vaságy a leányszállás közös szobájában; egy fiú, aki legföljebb a sarokig kísérheti haza őket, és egy homályos elképzelés arról, hogy valahol a negyvenezer forint tájékán kezdődik a boldogság ... Nemhiába pszichológus tette fel a kérdéseket, rendre gyermeki őszinteséggel hangzottak a feleletek. És hát az arcok is, azok a megfáradt, az éjszakai munkától, a messzi gyárakba való oda- s visszautazásoktól megtört, meggyötört tekintetek — azok szomorú látványa is az illúziók elsorvadását hirdette ... Van egy manapság oly sokat emlegetett szó, a társasmagány. Lényegében ennek az értelmét boncolgatta ez a képsor, amely elsősorban azok számára tűnhetett riasztó figyelmeztetésnek, akik még ezután akarnak megpróbálkozni valamiféle hasonló álomkergetéssel. Recept nincs, okoskodó kioktatás nem hangzott el, de a film minden kockája arról beszélt, ne ilyen naivan, ne így a képlékeny illúziók után. A pedagógia vara• Szeptemberben — mint közöltük — új felsőoktatási intézménnyel gyarapodott Pest megye: az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozatán 73 pedagógusjelölt kezdte meg a felkészülést a szép hivatásra Zsámbékon, a középkori épületben, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemgazdasági, üzemmérnöki karának helyén, az úgynevezett Zichy várkastélyban. Egyes források szerint a kastélyt az Aynard-nemzetség francia őse, egy lovag építtette III. Béla királyunk uralkodása idején, de valószínűbb, hogy a XIV. században emelték. A XVI. században, amikor a török seregek már meghódították Budát, még szilárdan állt és tartotta magát Zsámbékon az építmény, ami akkor végvárként számos csata színhelye volt. A törökök kivonulása után Zichy István szerezte meg a várat, az uradalommal együtt. Kapitánya 1686-ban Vak Bottyán volt. Közben nyilván lakhatóvá tették, mert a krónika szerint ebben a várkastélyban halt meg Zichy Péter, 1726-ban. A középkori vármaradványokat később barokk várkastéllyá alakították, de az átépítés ideje ismeretlen. FelA három éve felújított aula, melyben hangversenyeket és tanácskozásokat is rendeznek. tételezhető, hogy az emeleti részt csak a XVIII. században emelték. A képek arriedagógusképzés Pest megyei új otthonát mutatják be a patinás épületben. A barokk kastély, melyben most a tanítóképző főiskola kapott otthont Csupa tagadás, dehát a nemekből szokott kikerekedni mindig valami igen... Hátország. Péntekre aztán ismét visszaereszkedett az említett szürkeség. Legtömöttebb hullámai az esti híradó után gomolyogtak az előfizető szeme elé, amikor Karinthy Ferenc Hátország című írásának tv- változatát láthattuk, Csányi Miklós rendezésében. A műsorújság házi ajánlga- tása arról a reményről beszélt, hogy majd bizonyára kiérezni a közelgő front minden fenyegetését a Balatonnál szórakozó úri népség tivornyázá- sa mögül. Ha eltekintünk egy műtrágyaszóró mezőgazdasági haszonrepülőgép tó feletti to- vatöfögésétől, valamint nem számítjuk a filmbe belevágott | egykori híradóösszeállítást — és persze a kezdő, valamint a befejező képsor egyenruhás katonáit —, nem sok kockán sütött át ez a hadi veszedelem. Inkább egy vidéki operettfelújítás szereplőiként jöt- tek-mentek, ittak, nyertek, s rezegtették füstmardosta hangszálaikat a közreműködő színészek. Széteső nyári anzikszrajzolat a magyar tenger partjáról — úgy nagyjából valami ilyesmi vetült elénk. Sablontársaság. sablonvigasság; minden, csak éppen nem az, amit Karinthy ezzel a hátországban eszmélő, a tóparti urak s asz- szonyságok haláltáncára friss szemmel rácsodálkozó mentőcsónakos fiúval megláttatott. No és amilyenre a földol- | gozás sikerült, olyan volt a ] technikai megvalósítás is Ez a | film egy folyamatos szinkron- I hiba. A nézőnek szinte az volt j az érzése, hogy a párbeszédek szövegét akkor közvetítették a hangszórók, amikor a színészek már régen elköszöntek. Mást mutatott a kép. mást hallott a fül — egyáltalán, ez a tv-s Hátország egészen másnak mutatta magát... i Akácz László A porta is korabeli, feliratok betűformáit Ajtősi Dürertől kölcsönözték A pincét még az agrár-üzemmérnöki főiskola hallgatói alakították át klubbá, társadalmi munkában Az épületben 15 ezer kötetes könyvtár is segíti a jövő pedagógusait Kép és szöveg: Bozsán Péter i
