Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-24 / 225. szám
. ■ - • - • : ADASA IV. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Hivatásos pártfogó Á megelőzést©! az utógondozásig Együttműködnek a hatóságokkal A fiatalságról mindig sok szó esik, hiszen ők a jövő. Túlnyomó többségük nagyszerűen megállja helyét az életben, tanul, dolgozik. Akadnak azonban lemaradók és olyanok is, akikkel sok a gond. Persze, ezek sem elveszett gyerekek, a társadalom számukra is sokféle módon igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy társaikhoz hasonlóan illeszkedhessenek be a közösségbe. Fáradhatatlanul Az ilyen fiatalok nevelésének időszerű kérdéseiről, a gyermek- és ifjúságvédelemről beszélgettünk Kiss István tanárral, megyei hivatásos pártfogóval, aki két munkatársával, Bízik Lászlónéval és Szöcsi Péternével fáradhatatlanul dolgozik a gödöllői járásban és a városban, hogy helyes kerékvágásba segítsék a fiatalokat. Családi kötelék Kiss István elmondotta, hogy az elmúlt években nőtt az érdeklődés munkájuk iránt. A megyében, a járásban és a városban is mind többen törődnek a gyermekek, fiatalok sorsával, megoldásra váró problémáikkal. Ez azért is figyelemre méltó, mert a gyermekvédelem korábban elmaradt a társadalom egyéb területeinek fejlődésétől. A város forradalmi hagyományai FELHÍVÁS A LAKOSSÁGHOZ Kérjük városunk lakóit, a választókörzetekben tevékenykedő tanácstagokat, pártösszekötőket, a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak és a lakóbizottságok tagjait, a KISZ- összekötőket, hogy nyújtsanak segítséget városunk, Gödöllő helytörténeti emlékeinek összegyűjtéséhez. Az anyagból kiállítást rendezünk városunk fel- szabadulásának 33. évfordulója alkalmából, Gödöllő forradalmi hagyományai címmel. Kérjük, hogy a birtokukban levő, bármilyen korból származó, a kiállítás összeállításánál hasznosítható mezőgazdasági, ipari, háztartási eszközt, személyes használati tárgyat, személyes és családi emlékeket, fotókat, újságokat vagy bármilyen más nyomdai kiadványt és egyéb dokumentumot adományozzák Gödöllő városnak, vagy kölcsönözzék a kiállítás idejére. Akiknél nincsenek ilyen emlékek, de hollétükről tudnak, értesítsék pontos címükkel a Hazafias Népfront Gödöllő városi bizottságát, Szabadság tér 1. Pf. 45. Telefon: 249. A begyűjtött, illetve felajánlott emlékeket kérjük eljuttatni a gödöllői helytörténeti szobához, Gödöllő, Szabadság tér 4., moziiskola I. emelet. — hétfőn, szerdán és szombaton 10- től 14 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken 14-től 18 óráig, ahol elismervényt adnak róla. A gyűjtést a tervezett kiállítás után is folytatni kívánjuk. Előre is köszönjük valamennyi közreműködő szíves felajánlását és fáradozását. Az MSZMP városi bizottsága Városi tanács A Hazafias Népfront városi bizottsága FILMKLUB Ősszel: francia alkotások BÉRLÉT EK IS VÁLTHATOK Filmklubot szervez a járásivárosi Petőfi Sándor művelődési ház. Az őszi programban a francia filmművészet híres alkotásai szerepelnek. A filmeket kéthetenként hétfőn fél hat órai kezdettel vetítik a művelődési házban, ahol az előadások után vitát rendeznek. Műsor: Október 17. Dreyer: Jeanne d’Arc szenvedései (1928) A dán rendező legjelentősebb alkotása, amelyet Franciaországban készített, s amelyet Brüsszelben a kritikusok a világ 12 kiemelkedőbb filmje közé soroltak. Október 31. Carne: Ködös utak (1938). A francia filmművészet nagy realista korszakának egyik legjelentősebb filmje. November 14. Táti: Hulot úr nyaral (1951). Ebben a filmben a kispolgárok különböző típusait — mintegy intő példatárként egyetlen nyaralóba gyűjtve — maró gúnnyal ábrázolja. A filmet egyszemélyben Táti írta, rendezte és ő a főszereplő is. November 28. Resnais: Szerelmem Hirosima (1959) japán —francia film. A híres rendező első játékfilmje ez, melyet Japánban és Franciaországban forgatott. December 12. Godard: Hímnem—nőnem (1966), svéd— francia film. A- francia új hullám egyik legmarkánsabb egyénisége, e filmjét Maupassant regénye alapján készítette. Január 2. Truffaut: Négyszáz csapás (1959). Az önéletrajzi adatokkal átszőtt történet során egy kisfiú tragédiáját ábrázolja, vádolva a felnőttek részvétlenségét. A zártkörű vetítéseket csak a klub ' tagjai látogathatják. Bérletek a művelődési házban és az üzemi kultúrfelelősöknél válthatók. A gyerekek sorsát a szülői házon kívül leginkább az iskolában lehet figyelemmel kísérni ott, ahol mindennap szem előtt vannak, s így rendellenesség esetén azonnal segítségükre lehetünk. A gyermekvédelem igyekszik megóvni a kedvezőtlen körülmények közé került lányokat és fiúkat a káros külső hatásoktól, amelyek a személyiség kibontakozását nehezítik, hátráltatják.1 Kiss István pártfogói tevékenységében a családi kötelékek erősítését tartja a legfontosabbnak. A családot a leggondosabb intézeti nevelés sem pótolhatja teljes értékűen, ezért kell arra törekedni, hogy minél kevesebb család hárítsa át gyermeknevelési kötelezettségeit az államra. Munkatársaival együtt nagy gondot fordítanak a megelőzésre, az eszközök bővítésére. A gödöllői járásban és a városban egy hivatásos pártfogó dolgozik, ő látja el a gyámhatóságokkal együtt a védő-óvó intézkedéseket és az utógondozás során fölmerülő pedagógiai szervező tevékenységet. Együttműködik az igazgatási és művelődésügyi hatóságokkal, a bűnüldöző és igazságügyi szervekkel, állandó kapcsolatban áll a pártfogoltak szüleivel és munkahelyük vezetőivel. Baráti kapcsolat A két munkatárs. Bízik Lászlóné és Szöcsi Péterné a nevelőszülők felügyelője, feladatuk a kihelyezett állami gondozottak ellenőrzése. Igyekeznek a családokkal emberi, baráti kapcsolatot kialakítani, hogy ezzel is segítsék a gyerekek és nevelőszüleik közötti jó viszony megteremtését. Csiba József Szociálpolitika Évről évre több segély Az idős emberekért — napkö-ikkel Minden öröm gonddal jár — ez a bölcsesség jutott eszembe a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen a járási-városi szociálpolitikai tevékenységet tárgyalták. Az elmúlt évtizedekben örvendetesen nőtt az átlagéletkor. Egyre többen érik meg a remélt öregkort, ami sajnos nem mindig szép. Nem csupán azért, mert az évtizedek múlásával egyre több betegség támadja meg az embert, csökken szellemi és fizikai teljesítőképessége. Gyakran ezért kesernyések az idősek napjai, mert nincs aki ellássa, gondozza, ápolja őket. Gyorsabb ütem Az ilyen magukra hagyott idős emberek felkarolására hivatott a szociálpolitika. Az öregek össznépességen belüli arányának növekedése szükségszerűen vonta maga után a szociális ellátás gyorsabb ütemű fejlesztését. A tanácsok dolga az országos és megyei határozatok gyakorlati megvalósítása. A szociálpolitikai tevékenység fogalomkörébe a segélyezés, a csökkent munkáké- peségűekről való gondoskodás, az öregek napközi otthonának működtetése, és a házi szociális gondozás tartozik. A rendszeres szociális segélyezésre fordítható összeg évről évre nő. Két évvel ezelőtt 536 ezer forintot tett ki, az idén már 787 ezret. Nemcsak a segélyezettek száma nagyobb, sikerült növelni az egy-egy személynek juttatható összeget is, amely a megyei és az országos átlagot is meghaladja. Kielégítetlen jogos igény nincs, állapította meg a végrehajtó bizottság, s évek óta pénzmaradvány sincs. A legutóbbi három esztendőben a segélyek átlagos összege 450 forintról 660-ra emelkedett. Csökkent munkaképességére való tekintettel 1974-től nyolctíz személynek adnak rendszeresen segélyt és évente négyszer rendkívüli támogatásban is részesítik őket. Foglalkoztatásuk azonban gondot jelent a városban. Ám ez is megoldhatónak látszik, az ülésen a Vegyesipari Szövetkezet elnöke, Szávai Tibor közölte, ők a jelenleginél több bedolgozót tudnának foglalkoztatni. Vasárnap is A két éve működő öregek városi napközi otthona az első esztendőben húsz idős embernek az ellátását vállalta, tavaly óta huszonötén tölthetik el itt napjaikat, kellemes körülmények között.' Sőt, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tartanak. Az idejárok elégedettek az étkeztetéssel, az ottnon vezetői' foglalkoztatásukról, hasznos időtöltésükről is gondoskodnak. Az ellátás színvonalát javítja a város intézményeinek, vállalatainak, társadalmi szervezeteinek a támogatása. Társadalmi aktívák és egy hivatásos gondozónő irányítja, ellenőrzi annak a harminchat személynek a gondozását, akik egészségi állapotuk miatt nem képesek elhagyni oitnonaikat. A gondozás lehet esetenkénti, de ha szükséges mindennap felkeresik a magára hagyott idős embereket. A járásban is működik négy szociális otthon, Pécelen, Sza dán, Domonyóan és Turan. Felkészültségük megfelelő, a beutaltak élelmezése, ruházata, orvosi, gyógyszer- és gyógyászati ellátása úgyszintén. Ahol még nincs A házigondozást a járás községeiben már 1971-ben bevezették. Veresegyházon hivatásos gondozónő iát el tizenhárom rászorultat, a szervezési feladatokkal két járási szervező gondozónőt bíztak meg. A gondozásra szorulók száma azért sem ' emelkedett, mert a szociális otthonokba folyamatosan történik az elhelyezés, másrészt a szociális étkeztetés és segélyezés könnyít az idősek helyzetén. Jóllehet a házigondozás bevált, néhány községben (Pécelen, lsaszegen, Csömörön, Nagytarcsán, Kartalon, Versegen), megfelelő gondozó hiányában, nem tudták megszervezni. Öregek napközi otthona Aszódon is van, az engedélyezett létszám huszonöt. Ettől az évtől kezdve a korábbi kétszeri étkezést napi háromszori váltotta fel. Ilyen otthon létesítését tervezik Dány'oan, Kartaion, és Túrán. A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatában egyebek között kimondja, hogy valamennyi rendszeres szociális segélyből élő évente többször, lehetőleg négy alkalommal kapjon rendkívüli segélyt, növelni kell a társadalmi gondozók számát. Az egészségügyi osztály szorgalmazza, hogy a járás községeiben további napközi otthonokat létesítsenek. , ^ K. Veresegyháziak Mendén Holnap, vasárnap a veres- egyházi népdalkor a monori járásbeli Mendén vendégszerepei. SPpRT —SPORT— SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Városi kispályás bajnokság Nagyarányú győzelmek, óvások Viilámtorna vasárnap A fegyveres erők napja alkalmából a kispályás labda- rúgó-villámtornát — technikai okok miatt —, holnap, szeptember 25-én rendezik meg, reggel 9 órakor. Alig győztük jegyezni az érkezőket, akik a városi kispályás labdarúgó-bajnokság szövetségi napjára gyülekeztek. A Humán, a Gépgyár, a Város- gazdálkodás, Veresegyház, az Elektromos, a Vízmű, az ÁFÉSZ, a Pedagógus, a Ganz, a Vegyesipari Szövetkezet, a KKMV, az MGI, a HTÜ, a TV. Mikro, az Erdőgazdaság, a Vadgazdaság, a Barátság, a IV. Kér. FC csapatának képviselői időben jöttek. Megkezdődött a diskurzus, a következő forduló mérkőzéseinek helyét és időpontját beszélték meg először. Rövidülnek a napok, egyre korábban kell kezdeni. #Sok szó hangzott el a kisébb- nagyobb szabálytalanságról, amelynek várható következménye az óvás. Némely csapat olyan játékost is szerepeltet, aki a járási MNK-mérkőzése- ken is játszott. A legutóbbi fordulóban a Vadgazdaság—Elektromos találkozón Tóth Gergely, az Elektromos játékosa, az Áram- mérőgyár dolgozója Mecseki István kapussal összefutott és lábát törte. A kapust ez annyira megviselte, hogy lejött a pályáról. Suhánszki József, az Elektromos intézője elmondta, nem látott szándékosságot. Vajda Árpád, az ÁFÉSZ—Veresegyház találkozó eseményeit taglalta. A veresiek két ízben is vezettek, végül mégis az ÁFÉSZ hagyta el győztesen a pályát. Többen megjegyezték, a TV. Mikro csapatában adás- hiba lehetett, 9—1-re kaptak ki a Vízműtől. Az erdőgazdaságiak új csapatot sezrveztek, újságolta Babka Mihály, öröm- rűel szólt aról is, hogy milyen jó pályával rendelkeznek és a gazdaságtól kapott támogatásról. Eredmények: I. osztály: Erdőgazdaság— Építőipari Szövetkezet 9—0, Szabadság tér—Gépgyár 2—6, Vegyesipari Szövetkezet—IV. Kér. FC 0—0, ATE. GM.—Barátság 2—1, Veresegyház— ÁFÉSZ 3—5, Pedagógus—Alsópark 4—6. II. osztály: Vadgazdaság— Elektromos 5—2, Vízmű—TV. Mikro 9—1, Ganz—MGI 2—2, HTÜ—KKMV 2—0, Humán- Városgazdálkodás 4—2, Járási Hivatal—Volán 3—0. A bajnokság állása: 1. ÁFÉSZ 4 3 — 1 14-9 6 2. ATE Gm. 4 3 — 1 14-9 6 3. MGI 3 3------8-5 6 4. Veresegyház 4 2 1 1 15- 8 5 5. Erdőgazd. 3 2 — 1 17-3 4 6. Barátság 3 2 — 1 16- 5 4 7. Vegyesip. Sz. 4 1 2 1 7-5 4 8. Gépgyár 4 1 2 1 11*-10 4 9. Alsópark 3 2 — 1 11-15 4 10. IV. Kér. FC 4 112 7-15 3 11. Ép. Szöv. 4 1—3 4-17 2 12. Pedagógus 4-------4 7-18 — 13 . Szabadság tér 4------1 8-20 — II . osztály 1. Vízmű 4 4 ------- 38- 7 8 2. HTÜ 4 4----------15-3 8 3. Városgazd. 4 3 — 1 24-11 6 4. MGI 4 2 11 19-12 5 5. Ganz 4 2 1 1 14- 8 5 6. KKMV 4 2 1 1 11- 9 5 7. Tv. Mikro 4 112 7-15 3 8. Vadgazdaság 4 1 — 3 7-12 2 9. Járási Hív. 4 1—3 8-19 2 10. Humán 4 1—3 6-17 2 11. Elektromos 4 1 — 3 ’ 13-28 2 12. Volán 4------4 8-19 — A következő forduló: Barátság—Veresegyház, hétfő 16.30 óra, ATE-pálya; Építőipart Szövetkezet—MGI 16 óra, Épí- tők-pálya ÁFÉSZ—Vegyesipari Szövetkezet 15.30 óra, ATE- pálya. Gépgyár—Erdőgazdaság 16 óra, gépgyári pálya. Alsópark—ATE Gm. 16.30 óra, ATE-pálya. IV. Kér. FC—Szabadság tér kedd, 16.30 óra, ATE-pálya. Cs> Szorulta fi ietfyzef TcriéneSem Üjra és újra szöget üt a fejembe: a közmondások igazságara nem a közhe iyzK nauatan szonásos ki egeszites érvényes. Mert mit is monaunn, na vala mi — s az a szomorú, hogy ez a valami a gondo lat — felháborítóan isme rös, ha túlságosan egysze rút Közhely, de igaz. Ezzel mentjük restségünket, azt, hogy kényelmességünk, tu nyaságunk folytán meg elégszünk a már százszor, ezerszer elcsépelt szó- és monáatcsökevényekkel, s ahelyett, hogy mindig át gondolnánk, pontosabbá, árnyaltabbá s akként iga. zabbá igyekeznénk tenni közlendőinket, beérjük kész, a fiókból — ayyreke- saeínköől — bármikor elő■ rungatnató sémákkal. Am ezútial megsem közhelyek i ermeszetrajza- ról elmélkednénk, hanem arról, amit a bevezető monaat is sejtet, nevezetesen arról, hogy az emberek tudatában jelhalmozódott sok-sok élményből es okulásból kifejlődőit szentenciák, a közmondások, szónokiások, nos, azok egészen mások. Peiaam egyszerű. Azt, hogy hej, oi- zony, bizony maiik az idő, gyakran monajuk, többnyire távolba révedö tekintet tel, nosztalgikus felhanggal s nemegyszer vigasztalásul. Jelentése: sebaj, kisöreg, nemcsak te öregszel, hanem mindenki, Közhely? Az bizony, a javából. Bizonyítja a közhelységét az is, hogy csak akkor mondjuk, ha éppen okosabb nem jut az eszünkbe, vagy ha elakad a beszélgetés fonala, s valahogy át kell evickélnünk a kényelmetlen csend állóvizén. A latinok örökbecsű megállapítása — história est magistra vitae — ma sem közhely, pedig idestova kétezer éve mondjuk, néha szajkózzuk. Mert a közmondásokat is lehet közhelyként használni. Ám attól nem az ősi igazság, hanem a pillanatnyi szellemi állapot válik unalmassá, semmitmondóvá. S hogy most miért választom ki a közmondások közül éppen ezt, hogy miért igyekszem éppen erről bebizonyítani, hogy igaz, magában, szépen egymás után sorjázva szavait sem közhely, ha vigyázunk, arra számtalan apropóm lehetne. Hogy rögtön egy újkeletű indítékot említsek, éppen a minap ültek össze a város helytörténészei, krónikaírói, megbeszélni újabb teendőiket a múlt felkutatása ügyében, ezúttal a város és környékének munkásmozgalmi emlékeit illetően, s a tapasztaltabb búvárkodók ajánlották a fiataloknak, a KlSZ-kor- osztályúaknak, kapcsolódjanak be ők is a munkába. Hasznosabb elfoglaltságot nem is javasolhattak volna, ezt talán nem is kellene magyaráznunk. Nem kellene akkor, ha a fiatalok éppen úgy tanultak volna latint, mint az öregebbek, ha a fiatalok éppen úgy rákényszerülnének ma az elődök munkájának, tetteinek elemzésére, mint annak idején ők, akár a KIMSZ-ben, akár azon kívül. Hogy miért kell újra súlyos érvekkel igazolni a mondást, annak persze, ezer oka van, de hogy kell, annyi bizonyos. Hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy a történelem már a gimnáziumban sem kötelező érettségi tantárgy, s hogy a természettudományok fejlődésével, a technikai, műszaki érdeklődés növekedésével, a mai gyerekek mennyivel" kevesebb indíttatást kapnak a jelen és a jövő szempontjából elengedhetetlenül fontos kö- elmúlt. múlt és régmúlt megismerésére, máris beláthatjuk, nem árt, ha többször ismételjük, magyarázzuk és bizonyítjuk a régirégi s mégis mindennapjainkból táplálkozó, mondás igazát. Amely vem közhelyszerű, hanem történelmi. Gáti Zoltán )
