Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

Tegnap a BNV-n Tizenkétmilliárdos. magyar—szovjet üzletkötés Szekér Gyufa nyifaik&safa a vásárróf Kempingcikkek Pest megyéből Pénteken délelőtt 10 órától ismét közönségnap volt az őszi BNV-n, amelynek hiva­talos vendégei is voltak. Dél­előtt Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tett körsétát a vásáron, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, valamint Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár tár­saságában. Szekér Gyula a vásár meg­tekintése után röviden ösz- szegezte benyomásait: Az idei őszi vásáron lénye­ges elöreháldás tapasztalható a körfogyasztási javak gyár­tásában és kínálatában. A könnyűipari, a gépipari, a vegyipari és az élelmiszer- ipari vállalatok mind meny- nyiségben, mind minőségben az igényeknek megfelelő ter­mékválasztékot mutattak be. Arról is szólt, hogy nőtt az őszi vásár szerepe, ezt jelzi, hogy a korábbi vásároknál több a külföldi kiállító, mint a korábbi vásárokon, s amint néhány külföldi cég képvise­lői elmondták: megtalálták számításaikat, jelentős szer­ződéseket kötöttek magyar partnereikkel, s idehozott gyártmányaik döntő többségét már eladták. A miniszterelnök-helyettes örvendetesnek tartotta, hogy a textiliparban, a bútoripar­ban és néhány más ágazat­ban egyre inkább előtérbe ke­rül az iparágak közötti koo­peráció. Befejezésül Szekér Gyula utalt arra, hogv ez a vásár különösen jól szolgálja a kö­zönség ízlésformálását, a la­kosság informálását az új ter­mékekről, amelyek az ipar ígérete szerint a közeljövő­ben az üzletekbe kerülnek. A tervezettnél több autó A BNV alkalmából a Mo- gürt, a Mercur, az Ikarus és az Autóker vezérigazga­tói tizenkétmilliárd forint ér­tékű szerződést írtak alá a szovjet Avtoexport veze­tőivel. E szerint még az idén , a tervezettnél több jármű­ipari termék kölcsönös szál­lítására kerül sor. Ikarus-au- 'ébuszokért 2200 Moszkvics, I 4000 Lada és 1000 VÁZ 469 típusú gépkocsit vásárolunk. A szerződés rögzíti a jövő évi exportot és importot is. A Mogürt 6036 Ikarus-buszt szállít partnerének, míg az Avtoexport 35 000 Lada, 1000 Zaporozsec, 1000 Volga és 1000 VÁZ gépkocsit, valamint 5000 különböző típusú és te­herbírású haszonjárművet im­portál. Ezenkívül 13 000 au­tóbuszhoz első futóművet is vettek. Az aláírók elmondták, hogy az ilyen nagyságrendű üzletkötés a világkereskede­lemben is kiemelkedőnek szá­mít és kiérdemli az Év üzlete címet. Ötletek a vásárlóktól Éppen csak a lobogó tűz hi­ányzik az óriás bogrács alól, kis fantáziával/fezinte a füst­szagot is érezzük a kellemes, erdei pihenőn. Bernát Tibori a Pest megyei Fémipari Vál­lalat igazgatója igen elége­dett kiállításuk látogatottsá­gával. — Ügy gondoltuk, ha kem- pingcikKeinket ' természetes környezetbe helyezzük. sok­kal mutatósabbak. így. szin­te egyetlen vásárlátogató sem sétál el anélkül, hogy szemre ne vételezze kiállitásunkat. Bernát Tibor mutatja ven­dégkönyvüket, tele már be­jegyzéssel. Nemcsak elismerő szavakat írtak a látogatók, sokkal inkább különféle meg­rendeléseket, Kiderül, a vál­lalat egyet sem hagy figyel­men kívül, harminc napon belül értesíti a bejegyzőket, hol vehetik át a kért eszközt. Esetenként még az egyéni, különleges kéréseket is meg­hallgatják, teljesítik. Megtudom, hogy például a tavalyi nemzetközi vásáron is sok jó ötletet kaptak a láto­gatóktól. Javaslataik alapján készült az összeszerelhető nyárssütő-készlet, ami most osztatlan sikert arat. A vásárt tehát a szentendreiek arra is felhasználják, hogy felmér­jék, mit keresnek az emberek, mit vásárolnának. Nepirenden: a polgári törvénykönyv A polgári jog első, 1959-ben alkotott egységes törvényköny­vének törvénytervezete az utóbbi hónapokban széles kö­rű társadalmi és szakmai vita fórumait járta meg. Több ezer észrevételt fűztek a munkatör­vény, a családjogi és a bünte­tőtörvény mellett legátfogóbb kódexünk rendelkezéseinek módosításához. A törvényja­vaslat megszületését segítő de­mokratikus előkészítő munka ezúttal is hasznosnak bizo­nyult, — hangsúlyozták az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának pén­teken a Parlamen tben mégtar­tott ülésén. Meghallgatva dr. Korom Mihály igazságügymi­I niszter szóbeli tájékoztatóját, a bizottság véleményezte a pol­gári törvénykönyv küszöbön­álló módosításának tervezetét. A képviselők foglalkoztak a törvényhozó testületek őszi ülésszaka elé kerülő másik na­pirendi témával is: dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész ismer­tette országgyűlési beszámoló- jántak főbb megállapításait. A dr. Gonda György elnökle­tével megtartott tanácskozáson részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A képviselők egyetértettek a »tervezettel s néhány részlet- kérdésben szövegmódosító ja­vaslatot tettek. Hozzászóltak a vitában: Pályi Sándorné, dr. Szabó Kálmán, Szűcs Gábor, dr. Nezvál Ferenc, Szokola Károlyné, dr. Mátay Pál, Ke­len Béla és dr. Juhász Tibor képviselők. A bizottság úgy döntött, hogy a polgári tör­vénykönyv módosított terveze­tét elfogadásra javasolja az országgyűlésnek. Győztes kombájnosok Átvették az oklevelet a Pest megyei versenyzők A megyei tanács klubter­mébe hívták össze tegnap a kombájnosokat és a nagyüze­mi gazdaságok vezetőit, az idei feombájnosverseny-díjki- osztásra Dr. Gaál Lajos, a Pest me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője bevezetőjében szólt arról, hogy a mintegy 300 ezer tonnányi szemtermést a jég­verések, az aratási időszakra ■^ső tizenkét esős nap és a je- •entősen megdőlt gabonaszár ellenére, a megye kombájno- sai 16 munkanap alatt beta­karították. A csaknem 39 má­zsás átlagos megyei termés­hozam üzemenként számotte­vő eltéréseket jelez: helyen­ként 60 mázsa felett, másüt! 30 mázsa körül takarítottak be gabonát hektáronként a gazdaságok. A termelési szín­vonal tovább emelhető ma­gas szintű agrotechnikával, megfelelő fajtaváltással, meg­dással, még jobb műtrágya- felhasználással. Az őszi munkálatokra való felkészülés azt bizonyítja, hogy a tervidőszak végére az átlagosan 40 mázsás terme­lési szint elérhetővé válik megyénkben. Mindehhez azon­ban a legfontosabb tényező, a cselekvő munka- a technikát működtető ember — zárta szavait dr. Gaál Lajos, majd átadta a kitüntető oklevele­ket és a pénzjutalmakat a helyezést elért kombájnveze- tő-knek. A nagyobb teljesítményű gépek kategóriájában Lend- vai László lett az első helye­zett (tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz), 426 hektáron 1958 tonna betakarított ter­mésmennyiséggel. A második kategóriában ifj. Czene Pál (Abony, Ságvári Tsz), lett az első 278 hektáron 1056 ton­nányi gabonamennyiséggel. A két második helyezett. Árki Lajos Tápiószentmárton. Aranyszarvas Tsz. valamint Cseh Vencel Tápióbicske. Áp­rilis 4. Tsz. M-ndkét versenv- ka<egóriában 10—10 díjat ad­tak át a kombáinosoknak. A díjkiosztást követő kötet­len beszélgetés során elhang­zott a vélemény: a kombái- nosverseny serkentő hatása is hozzásegített ahhoz hogy a megve bú^termésének fajla­gos hozamát mintegy 4 má­zsával sikerült emelni az idén. Herman a legjobbak közOl (balról jobbra): Cseh Vencel, Árki I.a- jos és Lendvai László. Bozsán Péter felvétele Négy év munkájáról A Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének beszámolója a IV. kongresszus határozatainak végrehajtásáról I Mint arról lapunk első olda­lán hírt adtunk, ma tartja kül­döttértekezletét a Vöröskereszt Pest megyei szervezete a váci Madách Imre művelődési köz­pontban. A tanácskozáson vitatják meg a Pest megyei vezetőség írá­sos beszámoló jelentését, me­lyet az alábbiakban ismerte­tünk. A szervezet fejlődése Tartalmasabbá vált a vö­röskeresztes munka, korszerű­södött a munkastílus — álla­pítja meg bevezetőül az ösz- szegző dokumentum, mely a tö.negszer vezet életében, tar­talmi munkájában bekövetke­zett fontosabb változások mér­legét vonja meg a korábbi küldöttértekezletek tapasztala­tai alapján. A szervezet eredményesen vett részt a megye előtt álló egészségügyi, szociálpolitikai és közművelődési feladatok meg- dldásában. A hagyományos te­vékenység mellett egyre haté­konyabban és szervezettebben járul a közösségi szemlélet, az egészséges életmód és maga­tartás kialakításához. A moz­galom elősegítette a megyébe bevándorlók beilleszkedését, a bejáró dolgozók életkörülmé­nyeinek javítását, a cigány la­kosság életmódváltozását. A beszámolóból . kitűnik, hogy a Vöröskereszt szerveze­tek humanitárius tevékenysé­ge egybeesik az MSZMP XI. kongresszusán megfogalmazott feladatokkal, melyek a szocia­lista építőmunkára, a szocia­lista tudatra és emberi kap­csolatokra vonatkoznak. Erősödött a Vöröskereszt­szervezetek tömegbázisa is. Négy év alatt a Pest megyei taglétszám meghaladta az 55 ezret, 11 ezerrel gyarapodott a 751 alapszervezetben és 292 ifjúsági vöröskeresztes cso­portban tevékenykedők száma. A szervezeti fejlődés szembe­ötlő volt az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben; ma már nem számít ritkaságnak az olyan szocialista brigád, mely­nek minden tagja egyben vö­röskeresztes is. S hogy a mozgalmi munka tartalmasabbá, célirányosabbá válhatott, abban nagy szere­pe volt annak, hogy négy év alatt tovább javult Pest me­gye egészségügyi helyzete: 1333-ról 1414-re nőtt az or­vosok száma, s az általános orvosi, gyermekorvosi és vé­dőnői körzetek száma is ha­sonlóan gyarapodott. Ezért több mint százzal csökkent az egy orvosi körzetre jutó beteg. Hatszázharminckilenc új kór­házi ágy szolgálja a betegek elhelyezését, több lett a szo­ciális otthonokban, bölcsődék­ben, öregek napközi otthonai­ban is a hely. A megye Vöröskereszt-szer- vezéteinek munkájában ki­emelkedő helyet foglalt el: az egészséges életmódra nevelés, az alkoholizmus elleni küzde­lem, a környezetvédelem, a népesedéspolitikai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka, az idős korúak társadalmi gondo­zása, a térítés nélküli véradó­mozgalom szervezése — egy­szóval a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusán meghatáro­zott feladatok. Ezek megoldásáról ad szá­mot a továbbiakban a beszá­moló. Egészségünk védelméért Az egészséges életmódra ne­velés feladata nem csupán a Vöröskereszté: 1975 óta a Pest megyei Tanács egészség- nevelési csoportja és művelő­dési osztálya, valamint a Vö­röskereszt közösen megfogal­mazott irányelvek szerint te­vékenykedik. Ennek módszerei közül ki­emelkednek az előadások: négy esztendő alatt 8470 egész­ségügyi felvilágosító előadást tartottak. A témák között a betegségek megelőzését, a családvédelem feladatait, s az alkohol ártalmait ismertető beszámoló volt a leggyakoribb és 1230 előadást a véradók megnyerésének szenteltek. Az egészségvédelmi munka korszerű módszerei egyre na­gyobb tért hódítanak. így például az újdonságnak szá­mító ifjúsági egészségügyi báb­versenyek, módszertani fóru­mok, kismamaklubok. A ha­gyományos rendezvények — mint például a fogászati és táplálKozási hónap — is egy­re gazdagabbak a fantáziát, figyelmet serkentő eszközök­ben, módszerekben. Ezek kö­zül a kiállítások, vetélkedők, főzési bemutatók, tejtermék- kirakato,k, filmműsorok, tanu­lói rajzpályázatok a legered­ményesebbek. Az egészségnevelés tartal­mi feladatai is változnak, fej­lődnek. A higiénés viszonyok javítására elsősorban falvaink- ban van még szükség, a ci­gánylakosság körében és az agglomerációs övezetbe költö­ző bevándorlók között. A munkahelyi teendők kö­zül a legnagyoob hangsúlyt az üzemben, gyárban előforduló ártalmak kiküszöbölése, a munkabiztonság fokozása kap­ják. A lakosság körében a rend­szeres testnevelésre való moz­gósítás, s a gyakoribb idült betegségekben szenvedők — például a cukorbetegek és ma­gas vérnyomásúak — helyes életmódjának propagálása volt a fő feladat. A betegségek megelőzéséért is sokat tettek a Vöröskereszt Pest megyei tagjai, aktivistái: rendszeresen mozgósították a lakosokat a védőoltásokon, szűrővizsgálatokon való minél nagyobb részvételre. Előadáso­kat szerveztek, részt vállaltak az összeírásból, felhívásokat készítettek, egyéni meggyőzés­sel agitáltak. Jó együttműködést alakítot­tak ki a tbc-gondozó intéze­tekkel és szűrőállomásokkal; részint ennek köszönhető, hogy az ernyőfénykép-szűréseken a megyében évente 600 ezren vesznek részt. Pest megye né­hány járásában — a monori- ban és a váciban — már meg­kezdték a daganatos betegek felkutatását, az onkológiai szű­réseket. Ezek szervezésében is részt vállaltak a vöröskeresz­tesek. Az alkoholizmus ellen A szenvedélybetegség elleni küzdelem a megyei vezetőség mellett tevékenykedő alkoho­lizmus elleni társadalmi bi­zottság irányításával folyt. En­nek munkájában jogászok, or­vosok, egészségnevelők, vám­őrök, rendőrök, vöröskereszte­sek együtt vesznek részt, s a gyakorlati feladatok végrehaj­tásába bevonják az állami- és szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar szakembereit is. Tudományos ülések, ankétok, előadások, fórumok, viták, rajzpályázatok, fotó- és film- bemutatók témája volt az al­koholizmus elleni küzdelem. Szeszmentes napokat tartottak, alkoholmentes kirakatokat rendeztek be a megye mind­egyik községében, városában, az alkoholizmus elleni hóna­pok során. A vöröskeresztes aktivisták a lakóterületen s munkahelyü­kön ellenőrizték, hogy 18 éven aluli fiatalok ne kaphassanak szeszes italt. Felvilágosítással, ahol kellett neveléssel, segí­tettek az alkoholista betegek utógondozásában, a megelőzés­ben, s egyre inkább éltek az elvonókúrára utalás lehetősé­gével. Munkájuk eredményét mu­tatja, hogy négy év alatt 1 ezer volt az utógondozottak s 3 ezer a meggyőzésük nyomán önként elvonókúrára jelentke­zők száma. A megye Vöröskereszt szer­vezetei a környezetvédelem­ből is részt vállaltak: megyénk sajátos társadalmi, gazdasági, földrajzi adottságaihoz igazí­tották tevékenységüket. A fő­várost körülölelő agglomerá­ciós övezet higiénés helyzeté­nek javítására irányult mun­kájuk. A Vöröskereszt tisztasági mozgalma már hagyományos; a megyei tanács és a népfront településfejlesztési versenyé­nek része. Évek óta a Vörös- kereszt tagjai értékelik a me­gyében a lakóházak, üzletek, közintézmények tisztaságát, s 7443-an sajátították el az érté­keléshez szükséges ismereteket a körzeti orvosoktól és KÖJÁL szakemberektől az Egészséges élet című tanfolyamokon az el­múlt 4 esztendőben. A családokért, egymásért A megyei vezetőség intéz­kedési tervet dolgozott ki a népesedéspolitikai határozat­ból adódó vöröskeresztes fel­adatok végrehajtására. Min­denekelőtt a közvélemény for­málását, a helyes erkölcsi ma­gatartás kialakítását tűzték ki célul, s a szocialista életmód­ra jellemző harmonikus csalá­di életet, az anyaság megbe­csülését állították eszményké­pül. A családvédelmi témákról négy év alatt 1556 előadás hangzott el s a vöröskereszt­tanfolyamoknak majdnem fele ezzel a gondolatkörrel foglal­kozott. Így a Nagylányok isko­lája, Szülők iskolája, Anyák iskolája, s a Családi élet isko­lája című tanfolyamok, melye­ket megyeszerte több mint 100 ezren hallgattak a IV. kong­resszus óta eltelt időszakban. Különös gondot fordítottak az első gyermeküket váró anyák s a leendő apák. fiatalok felkészí­tésére. A Születésünk titkai cí­mű tévé-adássorozatot köve­tően Pest megyében harminc klub alakult, s ezeknek zöme ma is tevékeny. Közkedveltek a lányok-asszonyok, szülők és kismamák klubja is. A Vöröskereszt aktivistái részt vettek a család- és nővé­delmi tanácsadók népszerűsí­tésében is, s munkájuk ered­ményét mutatja, hogy a ta­nácsadásokon tavaly ötvenhá­romezren jelentek meg — a többségük önként —, míg két évvel korábban csak har­minckilencezren. A gyermek és ifjúságvédel­mi feladatok közül a patroná­ló mozgalom emelkedik ki: évente 800—1000 állami gon­dozott gyermeket látogatnak, támogatnak, vagy fogadnak otthonukban a Vöröskereszt tagjai megyénkben, s nagy munkát végeznek az idősko­rúak társadalmi gondozásában is. A beszámolási időszakban 4266 idős család és 5234 egye­dülálló idős ember részesült a vöröskeresztesek gondosko­dásában; takarítottak, bevásá­roltak, segítettek a ház kö­rül. Négy év alatt 919 alka­lommal szerveztek öregek nap­ját, újszerű a kezdeményezés: az Idősek hete a közlekedés­ben című rendezvénysorozat Hagyományos feladata a mozgalomnak a térítés nélküli véradások szervezése. A meg­győző propaganda eredmél nyeiről beszélnek a számok: négy esztendő alatt 128 269-en adtak 42 786 liter vért — 3000 literrel többet a tervezettnél. S, hogy a véradómozgalom ak­tivistáit megbecsülik, arról a 728 alkalommal megtartott — véradókat köszöntő — ünnep­ségek résztvevői tanúskodhat­nak: közöttük nem egy brigád, melynek mindegyik tagja ön­kéntes véradó. Végezetül a szervezet tartal­mi munkájának elhagyhatat- lan részének, az elsősegély- nyújtók, az önkéntes ápplónők és a polgári védelmi elsőse­gélynyújtó szakaszok kiképzé­sével foglalkozik a beszámoló. A korszerű oktatási formák alkalmazásával évente mint­egy kétezer felnőttet és átla­gosan 20 ezer általános- és kö­zépfokú iskolai tanulót ké­peztek ki az elsősegélynyújtás­ra. Az ilyen fiatalok száma a tavalyi tanévben már megha­ladta a 25 ezret, s a kis egész­ségőrök, ifjú egészségőrök el­sősegélynyújtó versenyeken mérték össze tudásukat, s az elsajátított készségeket. A me­gye 2443 elsősegélynyújtó he­lyén több. mint hatezer társa­dalmi elsősegélynyújtó dolgo­zik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom