Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! | és JeszipBrez Tito tárgyalásai | AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A .yLGYEI 1ANAO) 1 APJA 1 XXI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ára «0 fillér 1977. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT ki állattenyésztés helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság Elfogadták az 1990-ig szóló fejlesztési koncepciót Pénteken délelőtt Budapesten, a megyei pártszékházban ülésezett az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a me­gyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, vá­rosi pártbizottságok első titkárai és több gaz­dasági, intézményi vezető. Ugyancsak részt vett az ülésen az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályá­nak képviseletében Vágó József politikai mun­katárs. A napirendek tárgyalása előtt az elnöklő Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára kegyelettel emlékezett meg a legutób­bi ülés óta elhunyt Guba Pálról, a monori já­rási pártbizottság nyugalmazott első titkárá­ról, aki 1966 óta volt a megyei pártbizottság tagja. Egyperces néma felállással adózott em­lékének a megyei pártbizottság. Az ülés első napirendjén jelentés szerepelt Pest megye állattenyésztési programjának végrehajtásáról, valamint Pest megye állatte­nyésztése fejlesztésének koncepciója 1990-ig. Mindkét anyagot Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára terjesztette elő és fűzött hozzájuk szóbeli kiegészítést. Az előterjesztést részletes vita követte. Eb­ben — sorrendben — a következők szólaltak fel: dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékvezető tanára, Gógh Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igaz­gatója, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Mezőgaz­dasági Tsz elnöke, Sápi Imre, a kosdi Lenin Mezőgazdasági Tsz elnöke, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Petőházi Gábor, a Gödöllői Kisállattenyésztési Intézet igazgatója, Furulyás János, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke, Marschik Pál, a Pest- Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatója, Cselényi Dezső, a monori já­rási pártbizottság első titkára, Palkovits Ist­ván, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgató­ja, valamint — külföldi távolléte miatt — írás­ban nyújtotta be felszólalását Keserű János, az Állattenyésztési Kutatóintézet főigazgatója. A felszólalók mindegyike egyetértett az ed­digi tevékenység értékelésével és a fő kon­cepcióval, s ennek szellemében bontakozott ki széles körű, sok irányú véleménycsere, amely­ben több javaslat is hangzott el. Ekeket a me­gyei párt-végrehajtóbizottság beledolgozza az anyagokba, amelyeket egyébként egyhangúan elfogadtak. Második napirendként a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója Pest me­gyei megünneplésének terve szerepelt. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság részletes intéz­kedési tervét egyhangúan elfogadta a pártbi­zottság, s lebonyolításával a korábban már megalakult megyei operatív bizottságot bízta meg. Harmadik napirendként személyi kérdések szerepeltek. A megyei pártbizottság az előző ülés óta szükségessé vált változásokat hagyott jóvá, illetve személyi cseréket fogadott el a pártbizottság mellett működő munkabizottsá­gokban. Megalapozott program - jó ütemű végrehajtás Kiemelkedő jelentőségű az a téma, amely tegnap a megyei pártbizottság ülésén szerepelt. Az állattenyésztés ugyanis — amint azt a napirend előter­jesztője hangoztatta — a me­zőgazdasági termelésben, a la­kosság élelmiszer-ellátásában és az exportban nagy és egyre növekvő arányt képvisel. Je­lentős időszakot is fogott át a tanácskozás, hiszen az értékelő előterjesztés és a program együttesen, mintegy három év­tizedre vonatkozik, 1964-től 1990-ig. Jobb és több állati termék A Pest megyei vezető párt­szervek — noha megyénk nem jellegzetes állattenyésztő ha­gyományokkal rendelkező te­rület — mindig fontos felada­tuknak tekintették, hogy fog­lalkozzanak az állattenyésztés fejlesztésével. Ennek elveit át­fogóan először 1964-ben hatá­rozta meg a Pest megyei párt- bizottság, és azóta a testületek most ötödször foglalkoznak önállóan vagy az ötéves terv- koncepció részeként ezzel. Em­lékeztetett azonban arra is a megyei pártbizottság titkára, hogy az eltelt közel másfél év­tizedben nem volt egyenes vo­nalú és problémamentes az ál­lattenyésztés fejlődése. Ellent­mondásosak voltak a gazdasá­gi ösztönzők, és hatásukra az üzemek egy részében kedve­zőtlen társadalmi háttere ala­kult ki az állattenyésztésnek, csökkent a szerepe a gazdálko­dásban és a vezetői munkában. Az elmúlt évtizedben több or­szágos- intézkedés, kormány- program született a szarvas- marha- és sertéstenyésztés fej­lesztésére. Lényeges módosí­tást ezek nem igényeltek az 1964-es célkitűzéseken, sőt a végrehajtásukra hozott intéz­kedések csak segítették az elő­rehaladást. A negyedik ötéves tervre az állattenyésztési telepek nagy­arányú fejlesztése volt jellem­ző, kialakultak a célul kitűzött ágazati arányok, megkezdődött a szakosodás, a korszerű állat­fajták meghonosítása a megye üzemeiben. Most, az V. ötéves tervben mindezek a folyama­tok továbbfejlődnek, de a ko­rábbiaknál is nagyobb hang­súlyt kap az állati termékek mennyisége, minősége, a ter­melés hatékonysága. Napjainkban a szarvasmar­ha-tenyésztés, ezen belül a tejtermelés változatlanul a me­gye állattenyésztésének leg­döntőbb ágazata. Imponáló adatokat ismertetett Balogh László, miszerint a megyében az egy tehénre jutó tejterme­lés 350—360 literrel emelke­dett. A politikai munka és az anyagi érdekeltség együttes hatására az idén továbbra is nagy ütemben növekszik a tej­termelés a megyében. Az év el­ső nyolc hónapjában csaknem 12 millió literrel fejtek többet, mint tavaly a hasonló időszak­ban. Várható, hogy a megye nagyüzemei tejtermelésének színvonala eléri az V. ötéves terv végére kitűzött 3400 litert. Ennek azért is van nagy sze­repe, mert Pest megye speciá­lis helyzetben van: a főváros közelsége meghatározza fej­lesztési terveinek jellegét. Ezért is alakult ki városellátó jellegű vegyes profilú mező- gazdaság. Ellátni a megyét, a fővárost segítve A megye azokból a termé­kekből törekszik minél na­gyobb arányú ellátásra, amely­nél nagy jelentőségű a fogyasz­tó piac közelsége. Ilyen ter­mék a zöldség és a tej. Bár vannak akik attól tartanak, hogy már a közeljövőben túl­ságosan sok lesz a tej, mégsem lenne helyes csökkenteni a termelés ütemét, mivel messze vagyunk még attól, amikor a tej és tejtermékeket kellő vá­lasztékban és mindenütt hoz­záférhetővé tudjuk tenni. Ezért is foglalt úgy állást a megyei pártbizottság, hogy a továb­biakban is a szarvasmarha-te­nyésztésben a tejtermelés je­lentse a fő tendenciát, de ahol erre kevésbé vannak meg a feltételek, ott célszerű a szanvasmarhahús és juhhús termelésének elősegítése. Me­gyénk mezőgazdaságának fel­adata, hogy ellássa a Pest me­gyei lakosságot az alapvető élelmiszerekkel, miközben te­vékenyen vesz részt a főváros tej, hús, gyümölcs, tojás és zöldség ellátásában, valamint jelentős mértékben járul hoz­zá a külkereskedelem árualap­jához. Az írásos előterjesztéssel összhangban mutatott rá a me­gyei pártbizottság titkára arra, hogy Pest megye az V. ötéves terv időszakára megalapozott állattenyésztési programmal rendelkezik. Ez összhangban van a népgazdaság igényével. Jó ütemben halad a végrehaj­tás, de még további kihaszná­latlan vagy csak részben ki­használt lehetőségek mutat­koznak a termelés növelésé­ben. Ezt hivatott szolgálni a megye állattenyésztésének 1990-ig szóló fejlesztési kon- cepciója^ amely az eddigi ered­ményekre támaszkodik. Ezekre az eredményekre jel­lemzőek az 1976. évi adatok, amelyek szerint — az 1964. évivel egybevetve — a tehén- állomány 24 százalékkal, a ko­calétszám 39 százalékkal, a törzsbaromfi-állomány 51 szá­zalékkal volt nagyobb a me­gyében. Csak a juhállomány csökkent 43 százalékkal. Az állomány és a hozamok növe­kedésének eredményeként a tejtermelés 30 százalékkal, a hústermelés 40 százalékkal emelkedett, a tojástermelés pe­dig éppen a kétszeresére. Mindezekben döntő szerepe van annak, hogy a megye párt- szervezetei, az állami' és tár­sadalmi szervek, a gazdasági vezetők és más szakemberek eredményesen dolgoztak az ál­lattenyésztés fejlesztésére ho­zott párthatározatok, állami programok végrehajtásáért. Erre a jövőben is változatla­nul nagy szükség lesz. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Eszék közelében levő tikvesi vadászkastélyban pén­teken délelőtt megkezdőd­tek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Titónak, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ elnöké« nek tárgyalásai. A megbeszéléseken magyar részről Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Halász József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete; jugoszláv részről pedig Sztevan Do- ronjszki, a Jugoszláv SZSZK Államelnökségének alelnöke, Alekszandar Grlicskov, a JKSZ Központi Bizottság Elnöksége Végrehajtó Bizottságának osz­tálytitkára, Milos Minies, a kormány alelnöke, külügymi­niszter, Milka Planinc, a iíor- vát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöke, Beriszlav. Badurina, a köztár­sasági elnök kabinetfőnöke és Vitomir Gasparovics, a Jugo­szláv SZSZK budapesti nagy­követe vett részt. A találkozón őszinte és ba­ráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében véle­ménycserét folytalttak a két or­szág együttműködésének to­vábbi fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet, s a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. A péntek este befejeződött tárgyalásokról közös közle­ményt adnak ki. Kádár János és a kíséreté­ben levő személyiségek ma délelőtt hazautaznak Jugosz­láviából. MA: Vöröskereszt megyei küldöttértekezlet A váci Madách Imre Műve­lődési Központ színházterme ma reggel 9 órakor díszbe öl­tözve fogadja a Vöröskereszt Pest megyei küldöttértekezle­tének résztvevőit: az alapszer­vezetek és vezetőségek 285 kül­döttjét. A tanácskozás előkészítésé­ben a megye vöröskeresztesei­nek majd mindegyike részt vett. Az alapszervi vezetőség- és küldöttválasztó értekezlete­ken, a csúcsvezetőségi és járá­si-városi értekezleteken érté­kes javaslatokkal járultak hoz­zá az elmúlt négy esztendő mozgalmi számvetéséhez, a to­vábbi teendők meghatározásá­hoz. A megyei vezetőség és a számvizsgáló bizottság beszá­molója után kezdődik a vita, majd kitüntetik a mozgalom legjobb Pest megyei aktivis­táit. Az értekezlet záróaktusaként megválasztják az új Pest me­gyei vezetőséget, a számvizs­gáló bizottságot és az V. Vö­röskereszt-kongresszus Pest megyei küldötteit. (A vezetőség írásban előre kiadott beszámolóját a 3. olda­lon ismertetjük.) A Nagy Október tiszteletére Hó végére teljesíti vállalását az Ikladi Ipari Műszergyár Eredményesen dolgozott az elmúlt nyolc és fél hónapjá­ban is az Ikladi Ipari Műszer­gyár kollektívája: szeptember 30-ig teljeáítik éves tervük időarányos részén túl, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re tett felajánlásukat. Pedig nem csekély összegről van szó: egész évre tervezett ter­melési értékük 820 millió fo­rint, amit 30 milliós vállalással tol­dották meg. Ezt teljesítették, sőt máris pót­felajánlást tettek további 10 millió forint értékű termék elő­állítására. Ha ezt is sikerül elérniük akkor csaknem 90 millió fo­rinttal növelik a tavalyihoz képest termelésüket. Ez önma­gában is szép eredmény, hát még, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az elmúlt esz­tendőben százzal csökkent az ikladiak létszáma. A szép eredmény elsősorban a kis munkacsoportok, a csak­nem másfélszáz szocialista brigád, pontos, lelkes, odaadó munkájának köszönhető, és ré­sze van benne a fejlesztőknek is, akik nem hagyják elavulni az ikladi gyártmányokat. Mint dr. Sáros) József, vezér- igazgató elmondta, tavaly 53, s az idén is majdnem ugyan­ennyi új terméig gyártását kezdték meg. A gyártmánykor­szerűsítés természetesen nem öncélú, a piac kényszeríti rá a vállalatot. És hogy az ikladiak milyen rugalmasan, gyorsan reagálnak a vevők igényeire azt adatokkal igazolja a válla­lat vezérigazgatója: jelenleg körülbelül félezer cikket állí­tanak elő, köztük immár más­fél évtizede a háztartási mosó­gép- és a kompresszormotoro­kat, mégis termékeik átlagos gyártási időtartama mindössze 3,1 év. Az idén körülbelül 10 szá­zalékkal növekedett a tőkés export. Ez jelzi, hogy a jelen­tős termelékenységnövekedés nem okozott visszaesést a mi­nőségben, A hatékonyabb mun­ka titka a gondosabb munka­szervezésben, a jobb anyagel­látásban, és az állásidők csök­kentésében rejlik. A vállalat egészében körülbelül két szá­zalékkal sikerült csökkenteni a különféle munkaidőveszte­ségeket. Szombaton kommunista műszakot tartanak Ikla- don. Eddig 1800-an jelentették be részvételüket, ami azt jelenti, hogy a 10 milliós pótfelaján­lás egy részét már ma telje­sítik. KÖZELET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte Louis Von Geyt-et, a Belga Kommunista Párt elnökét 50. születésnapja alkalmából. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Gerhard Schürert, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterel­nök-helyettesét, az , Állami Tervbizottság elnökét. A szívé­lyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára pón teken fo­gadta Werner Feliét, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagját, a Halle megyei pártbizottság el­ső titkárát, aki a Veszprém megyében rendezett magyar— NDK barátsági hét alkalmából tartózkodik hazánkban. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezeti azt a magvar szakszervezeti küldőt, séget, amely tegnap a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának meghívására Moszk­vába utazott. Todor Dacsev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykö­vetségének katonai és légügyi attaséja a bolgár néphadsereg megalakulásának 33. évfordu­lója alkalmából tegnap koktélt adott a nagykövetségen. Az eseményen megjelent Kárpáti Ferenc vem-őmagv. a néohad- sereg politikai csoportfőnöke. I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom