Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

IV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Társadalmi összefogással Új tantermek és járdák Jó példa Isaszegen A tanácselnökök igen elfog­lalt emberek. A járás egy-egy településén sok irányú tevé­kenységet fejtenek ki, kora reggeltől késő estig járják a községet, fogadónapokon tá­jékozódnak a lakosság ügyes­bajos dolgairól, rendszeres kapcsolatot tartanak a helyi és felsőbb szervekkel. így hát nem csoda, ha nem hivatalos ügyekben nehéz elérni őket. Támogatás így van ez Isaszegen is. Mi­közben Bodrogi András ta­nácselnökkel irodájában be­szélgetünk, ismételten bejön­nek hozzá kérésekkel, ügyek­kel. Egy középkorú asszony­nak nemcsak tanácsokat ad arról, miként veheti igénybe a kedvezményes lakásépítési kölcsönt, hanem levelet ír munkahelyének is, és kéri, jöjjön vissza, tájékoztatja ar­ról, hogyan intézték el az ügyét. A tanácselnök már nem tartozik a fiatalabb korosz­tályba, ősz haja, arcának rán­cai is arról árulkodnak, hogy jó néhány évet töltött már munkában. Két évtizede dol­gozik a tanácsi apparátusban. Jogosan büszke arra, hogy a nagyközségben az építés- hatósági ügyek elsőbbséget él­veznek. Az építési engedélye­ket többségében egy-két nap alatt kiadják, aminek a la­kosság kellő tájékoztatása is előfeltétele volt. Fellendülőben van a nagy­községben a társadalmi mun­ka. Példának említi Bodrogi András az idén felépülő két új tantermet és a napközis helyiséget. Az utóbbi elkészül­tével már nyolcvan iskolást helyezhetnek el. Az építéshez szükséges pénz ugyan megvan, de a termeket és a napközis helyiséget be is kell rendezni. Ehhez veszik igénybe a társa­dalmi összefogást. Kút A helyiségek terveit is tár­sadalmi munkában készítette el a tanács egyjrori dolgozója, Simon József. A kivitelezést a Szilasmenti Termelőszövet­kezet cinkotai építőbrigádja végzi. Jelentős segítséget ad a honvédség, a kisiparosok és a szülői munkaközösség. Elégedett a tanács elnöke a kommunális ellátottsággal is._ Egy kis huzavona után működik már a községben a 4-es számú mélyfúrású kút, amelynek 3,6 milliós költségé­hez a megyei tanács 2 millió­val járult hozzá, a helyi ta­nács valamivel több, mint fél­milliót adott, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megközelítőleg egymilliót. A kút bekötésével egy időben egykilométeres vízvezeték is elkészült, a Kossuth Lajos és az Aulich utcában ezzel meg­szűnt az időarányos vízhiány. Egyetértés Sokat segít a lakosság a jár­daépítésben is. Ebben az esz­tendőben hozzávetőlegesen há­rom kilométernyi új járda ké­szül el, az Erdő, a Béke, a Hajnal, a Wesselényi és vár­hatóan a Tompa Mihály ut­A város forradalmi hagyo­mányait bemutató kiállításai és az állandó múzeum felállításá­val kapcsolatos teendőkét meg­beszélni gyülekeztek a város krónikaírói, helytörténészei, a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő bizottság legutóbbi ülé­sére. A város felszabadulásának közelgő 33. évfordulóján nyit­ja meg kapuit az a kiállítás, amelyen Gödöllő történelmé­nek forradalmi eseményei, a három forradalmi tavasz emlé­keit, hagyományait mutatják be. A szervező munkát a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga irányítja. Amint azt Vilmos György, a városi népfrontbi- zottság titkára elmondta, a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő bizottság már eddig is jó munkát végzett, búvárko­dásuk, kitartó kutatásaik nyo­mán feledésbe merült részle­tek feltárásával, a város munkásmozgalmi múltjának értő feldolgozá­sával járultak hozzá forra­dalmi elődeink megismer­tetéséhez. Ahhoz azonban, hogy a terve­zett kiállítás időben és szín­vonalasan készülhessen el, az eddigieknél is nagyobb lendü­letre, több munkára van szük­ség. A helytörténészek kutatásait egészítik majd ki — remélhe­tőleg — a népfrontaktivisták, a lakóbizottságok és a tanácsta­gok tájékoztatói. Sok segítsé­cában is. A tanácson ponto­san kiszámították, egy méter járda anyag- és építési költsé­ge 80 centiméter szélességben 172, 120 centiméter szélesen 220 forintba kerül. Amennyi­ben a lakók vállalják a jár­dalapok beépítését, 90, illetve 135 forintra csökken a költség. Egyetértésre talált az az elgon­dolás is, hogy aki nem végez társadalmi munkát a járda­építésnél, nagyobb közműfej­lesztési hozzájárulást fizet. Íme, ez is egy jó példa ar­ra, hogyan lehet kevesebb pénzből is nagyobb fejlesztést végrehajtani. Ács István get tudnának adni a fiatalok is. a KISZ-esek történelmi is­mereteit is kellően bővítené, ha tevékenyen bekapcsolódnának a gyűjtőmunkába, a kiállítás előkészítésébe. s A hozzászólók értékes javas­latokkal Szolgáltak. Hegedűs László 74 évesen is aktívan dolgozik a helytörténészek kö­zött, Heltai G. Miklós, a kuta­tómunka kezdeti nehézségeit elemezte. Forgách Ferenc az egész várost feltérképezve adott javaslatokat a gyűjtő­munkához, Fehér István java­solta, hogy a lebontásra ítélt házak padlásain is nézzenek körül. Kapuszta Katalin a ren­delkezésre álló idő rövidségé­re figyelmeztetett és bejelen­tette, hogy az anyagok elké­szülte után a váci múzeum munkatár­sai segítenek a kiállítás megrendezésében. A megjelentek egyöntetűen vállalták a megtisztelő felada­tokat, s ígérték, hogy a nemes célkitűzéseket valóra váltják. Az országban, a megyében akad bőven példa hasonló ösz- szefogásra. Remélhetőleg Gö­döllő sem marad el a példa­adók mögött. Ehhez a munká­hoz kellene minél több segít­ség a különböző szervektől is, először a városi tanácstól; megfelelő helyiségre volna szüksége a szervezendő mú­zeumnak. Csiba József Forradálmi hagyományok Kiállítás a harmincharmadik Két szótagban a világ Kisfiam most tanul beszél­ni. A kedvesen kimondott két szótagú szavak kisebb fajta családi eseményszámba men­nek. A ba-ba, pa-pa, ma-ma természetes bájjal hangzik a csöpp szájból. Lassan-lassan környezetének apróbb-na- gyobb tárgyai is megkapják sajátos nevüket, s csak hosz- szas figyelem után deríthető ki, az értelmetlen páros szó­tagok mit is jelentenek. Du-dú az autó, tej-tej, ami folyadék, ke-ke, ha kér vala­mit, ne-ne-ne, hangzik a til­takozás, um-ma, ha éppen kedvenc játékait keresi, pö- pö-pö, ha örül, ha bosszús, és még sorolhatnám tovább. Nap­ról napra új kéttagú szavak­kal gyarapítja egy soha meg nem írandó babaszótár gyűj­teményét. Jól tudom, furcsa szókincs ez, mégis tisztelet­re méltó erőlködéssel igyek­szik a kicsi, hogy, ha csak két szótagban is, de számára is kifejezhetővé tegye a világot. A közlés vágya legyűri az életkor gátjait. A felnőttek által bonyolultnak, kiismerhe- tetlennek hitt világ azonban készséggel hajlik a nagyvo­nalú egyszerűsítésre. A két szóba zárt világ egy­szerűségében és konkrétságá­ban is lépten-nyomon válto­zó, mégis mindig érthető a csöppnyi képzelet alkotta ha­tárok között. S talán éppen ezt a konkrétságot, ezt az ért­hetőséget irigylem akkor, ami­kor vége hossza nincs érte­kezleteken ülve, érthetetlen és felesleges szózuhatag öm­lik rám, ránk. Aminek ugyan nem sok haszna, jelentősége van, vagy egyébként is is­mert, vagy öncélú, de elhang­zik, mert a felnőttekben is él a közlési vágy, még akkor is, ha az égvilágon semmi mon­danivalójuk sincs. Ahogy telnek a hónapok, kisfiam két szótagú világa is a szavak, a mondatok izgalma­san bonyolult életterévé for­málódik. Kapcsolata környe­zetével, az emberekkel most már egy minőségileg új tevé­kenységgel, a beszéddel bő­vül, lesz teljessé. E kapcsolat révén szól bele életébe a tár­sadalom, s a kis közösségek, család, bölcsőde, óvoda tag­jából a nagy közösség örö­meinek, bajainak részese lesz. Százezer fölött a járásban A legutóbbi összeszámlálás szerint a járásban 102 ezer állandó és 3 ezer ideiglenes bejelentővel bíró ember él. 1960-ban még csak 90 ezer volt a lakosság száma. A dinami­kus növekedésre jellemző pél­da Kistarcsa és Kerepes, ahol a lélekszám öt év alatt más­fél ezerrel emelkedett. A járás lakosságának jelen­tős hányada, több mint har­mincezren, az agglomerációs községekben él. A járásban nincs kifejezetten nemzetisé­gi község, nemzetiségi lakos­ság Csömörön, Nagytarcsán, Kerepesen, Vácegresen, Vác- kisújfalun és Ikladon él. A járás 26 községében 18 tanács működik, ebből 8 nagy­községi tanács — 4 közös —, 10 pedig községi —, 1 közös. Az 1970-es népszámlálás óta Csömör — 5 ezer háromszá­zan lakják —, és Kartal — több mint 5 ezer lakossal — is elérték a nagyközségi cím el­nyeréséhez szükséges lélek- számot. Kiépítették vízháló­zatukat, s az alapellátásban is nagyközségi mércére töreked­nek. A járás összterülete 69 és fél ezer hektár, s a mezőgaz­dasági termelésben dolgozik a munkaképes lakosság 8—10 százaléka. Öt évvel ezelőtt a járásban még 22 mezőgazda- sági, 6 ipari és 4 általános és fogyasztási szövetkezet volt, ma az összevonásokat és az átszervezéseket követően 11 mezőgazdasági és 2 általános és fogyasztási szövetkezet mű­ködik. A lakossági ellátásban jelentős szerepet játszik az ál­lami kiskereskedelem- és ven­déglátóipar. A keresőképes lakosság mintegy 80 százaléka bejáró dolgozó. _________ Lck ásép'dés Telepszerű, többszintes A IV. .ötéves tervben a já­rásban 63 állami lakás épült, az V. ötéves terv éveiben 348 lakás készül el. A szembetűnő emelkedés elsősorban a kistar- csai kórház mellett felépülő 210 új lakásnak köszönhető. Telep­szerű, több szintes házakat épí­tenek Aszódon és Pécelen is. Az elmújt évben 31 lakás ké­szült el. Az V. ötéves tervben összesen 147 millió forintot irá­nyoztak elő a járásban lakás­építésre, s ez a tanácsok fej­lesztési lehetőségeinek 40 szá­zalékát teszi ki. Tanácsi rendeletek A járás községi és nagy­községi tanácsai 1974-ben ti­zenhárom, 1975-ben tizenhét, tavaly pedig negyven taná­csi rendeletet hoztak, többek között a lakásrendelet végre­hajtásáról, az ügyfélfogadás rendjéről, a köztisztaság he­lyi szabályairól és a közterü­letek használatáról. A tanács­rendeletek jól szolgálják a he­lyi igények kielégítését. Vezetékes ivóvíz a községekben A lakosság vízellátásának javításáért 1971. és 1975. között, naponta 5 ezer 522 köbméter ivóvizet adó vízmüvet építettek a járásban, többnyire társulati kivitelezésben. Tavaly továb­bi — összesen 947 köbméter vizet adó — kutakat fúrtak. Az V. ötéves tervidőszak végére a járás tizenhat települése ren­delkezik majd vezetékes ivó­vízzel. Hét községben a terv­időszak végén alakulnak meg a víztársulások. Erdőkertesen és Szadán csak az épülő déli vízmű elkészülte után, a VI. ötéves tervidőszak második fe­lében kezdődhet meg a mun­Javuló alapsllá'ás Járásunkban is emelkedett az alapellátást nyújtó általános gyermekorvosi és fogorvosi körzetek száma. Jelenleg 40 körzeti egészségügyi szolgálat működik, s így egy körzeti or­vosra 2 ezer 650 lakos jut. Ez az adat megegyezik az orszá- gos átlaggal és jobb mint a me­gyei. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munkát a 43 védőnői szolgálat látja el. Szégyenlős buszvezető Szeptember 17-én, szom­baton 11.25-kor érkeztem vonattal a túrái vasútállo­másra. Űticélom elérése vé­gett a községben közlekedő autóbuszra szálltam, amely a hévízi fordulóig jár. Le­szállás előtt megkérdeztem a busz vezetőjét, hogy 13 óra után mikor lesz járat visszafelé, amellyel elérhe­tem a Budapest felé közle­kedő, 13.38-as vonatot. Készségesen válaszolt: 13.30- kor. Dolgom végeztével, a biz­tonság kedvéért már 13.15- kor a megállóban voltam. Telt, múlt az idő, 13.45-kor, megunva a várakozást, el­indultam a templom mel­letti megálló felé. Pár perc múlva Zsámbok felől érke­zett busz, arra szálltam. Jegyváltás közben megje. gveztem a sofőrnek, kollé­gája jól ‘ kiszúrt velem, 13.30- ra invitált a megálló­ba, de nem jött. Nem is jö­hetett, válaszolta, abban az időben a hévízi fordulótól nincs járat, majd csak 14 óra uitán. Talán a Zoli volt, folytatta, az új ember, még nem ismeri az ottani me­netrendet. Vajon mért nem mondta meg, hogy nem tudja, hi­szen az utasoktól is meg- megkérd ezh ettem volna. Szégyellte tán, hosv nem ismeri a men.étrendet? A félretájékoztatás nagyobb szégyen. Cs. SPORT— SPORT— SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Labdarúgás Tizenketten a pályán A járási labdarúgó-bajnok­ságban szereplő csapatok szö­vetségi napjáról szóló tudó­sításunkat két örömhírrel kezdhetjük. Az egyik: az il­letékes tanácsi vezetők intéz­kedése nyomán rövidesen megegyeznek a Szabadság té­ri volt Utasellátó épületéről és a sportvezetők itt tanács­kozhatnak. A másik Zsám- bokról való. A valkói közös tanács elnöke, dr. Csighy Ti- borné, továbbá Kovács Tibor, a járási sportfelügyelőség el­nöke, Bajnóczi András. a sportkör elnöke. Papp Béla, gazdasági felelős és Kovács András elnökhelyettes meg­egyezést írt alá a sportöitö- zőről. A helyszíni szemlén Balatoni Dániel, az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet építésvezetője a tsz elnökének megbízásából közölté, hogy a hátralevő munkákból a kö­vetkezőket végzik el: az épü­let aljzatának betonozását, a kémény- és lépcsőépítést, a villanyhálózat bevezetését. A tanács a külső- vakoláshoz szükséges anyagot biztosítja. S alaposan elcsodálkozik majd a hozzá hasonló korú kislányokkal, kisfiúkkal egye­temben, hogy mi, felnőttek, mennyi feleslegeset, semmit­mondót tudunk egymásnak mondani, vagy éppen nemtö­rődömségből, közömbösségből hallgatunk akkor, amikor iga­zán ott lenne a megértő, ta­nácsadó, segítő szavak ideje, amikor jókor nyitnánk be­szédre szánkat embertársun­kért, környezetünkért. Jó lenne, ha nem ilyen pél­dát mutatnánk a ma még csak két szótagú világban élő gyer­mekeinknek, hogy ezekből a szótagokból értelmes, fontos mondatokat alkothassanak, ki­egyensúlyozott emberré vál­va igaz jövőt teremthessenek gyermeiknek, boldog világot maguknak. G.M. Az egyesület vállalja, hogy a szükséges anyagok birtokában a vakolást, valamint a belső víz- és villanyszerelési mun­kákat végzik el. Sok szó esett a szövetségi napon a forduló mérkőzései­ről. Érdekességként jegyez­tük fel, hogy a Zsámbok—Ve­resegyház ifjúsági mérkőzé­sen a hazaiak tíz percig tizen­két játékossal játszottak. A vendégek fedezték fel a tur­pisságot. A mérkőzések krónikája: I. osztály: Zsámbok—Veresegyház 3—6 U—0) Vezette: Molnár. . A sportszerű mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó hazai csapat megérdemelten nyert. Kerepes—Kartal 0:1 (0:0) Vezette: Kőit. Jó játékvezetés mellett a tar­talékos Kartal megérdemel­ten jutott a két ponthoz. A 30. percben utánrúgásért Kú­tit (Kerepes) kiállították. Mogyoród—Pécel 1—0 (0—0) Vezette: Keglovich. Szerencsés góllal győzött a sportszerű keretek között le­zajlott találkozón a hazai együttes. A péceliek kétszer a kapufát találták el. A bíró jól vezette a mérkőzést. Hévízgyörk—Szada 2—1 (1—0) Vezette: Vrbán. A végig színvonalas mér­kőzésen nagy becsvággyal küzdött mind a két csapat. A szád a iák tizenegyest hibáz­tak. A látottak alapján a dön­tetlen igazságosabb lett vol­na. Galgahévíz—Isaszeg 1—0 (1—0) Vezette: Tóth János. A találkozót a sportszerűség ’ellemezte. Túra—Aszód 0—2 (0—1) Vezette: Maszlag. A továbbra is gyengélkedő Túra hazai veresége sem meg­lepetés. Honvéd MSE— GEAC 3—0 (1—0) Vezette: Lovász. A helyzeteit jobban kihasz­náló Honvéd nagyobb arány­ban is győzhetett volna a sportszerű találkozón. Hétközben játszották le az elmaradt GEAC—Szada mér­kőzést. amelyen az egyete­misták 5—1 (1—0) arányban győztek. A szadaiak nem bír­ták a GEAC által diktált ira­mot. A mérkőzést Surman vezette: II. osztály: Gödöllő II.—Bag 0—1 (0—1) Vezette: Máté. Szerencsés góllal nyert a végig jó iramú mérkőzésen a Bag. Domony—Dány 1—1 (1—1) Vezette: Sallai. Igazságos pontosztozkodás. Kartal II.—Erdőkertes 3—1 (1—1) Vezette: Rácz. A sportszerű, de küzdelmes mérkőzésen a kartaliak 1—1- es állásnál 11-est hibáztak. Nagytarcsa—Valkó 8—0 (3—0) Vezette: Legéndi. Ilyen arányban is megér­demelten nyertek a hazaiak. A bajnokság állása: I. osztály 1. Honvéd MSE 5 5------13- 1 10 2. Mogyoród 5 4 1-13-7 9 3. Zsámbok 5 3 117-37 4. Kartal 4 3 — 1 16- 5 6 5. Aszód 5 3—2 19-10 6 6. Veresegyház 5 3 — 2 7- 7 6 7. Pécel 5 2 1 2 7- 7 5 8. Kerepes 5 2 1 2 9-10 5 9. Galgahévíz 5 2 1 2 7-16 5 10. GEAC 3 1119-83 11. Szada 5 — 2 3 6-12 2 12. Hévízgyörk 5 1 — 4 7-14 2 13. Túra 5------5 4-12 — 14 . Isaszeg 4------4 3-15 — II . osztály 1. Bag 5 2 3 — 14-10 7 2. Gödöllő II. 5 3 — 2 11- 6 6 3. Dány 5 2 2 1 13- 9 6 4. Kartal II. 5 3 — 2 13- 9 6 5. Nagytarcsa 5 2 1 2 13- 9 5 6. Domony . 5 2 1 2 7-10 5 7., Erdőkertes H. 5 2 — 3 9-11 4 8. valkó 5 — 1 4 8-24 1 Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom