Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

1977. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK ~v ffíAan Pártvezetők látogatása a BNV-n Befejeződtek a szakmai napok — Pest megyei termékek sikere Szerdán délelőtt az MSZMP több vezetője látogatta meg az őszi nemzetközi vásárt. Apró Antalt, az ország- gyűlés elnökét, Biszku Bélát és Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárait, a Politikai Bizottság tagjait, Borbély Sándort és Győri Imrét, a Központi Bi­zottság titkárait, valamint Brutyó Jánost, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét Bíró József külkereskedelmi miniszter és a Hungexpo vezetői fogadták a vásárváros­ban. A vendégek sétájuk során ínegtekintették a kubai kiál­lítást, majd a B pavilonban a háztartás- és vegyipar be­mutatóját. A hazai kiállítók mellett megnézték az NDK- beli, a jugoszláv és a román termékbemutatókat is. A pa­vilon bejáratánál nem mu­lasztották el megtekinteni azt a dokumentációs kiállítást, amely a Szovjetunió 1941. évi budapesti nemzetközi vásári szereplését idézi. A körséta a 16-os pavilon­ban folytatódott, majd a nem­zetközi játékkiállításra is be­tértek. Az A pavilonban a szovjet, a lengyel és a kínai vállalatok kiállításain kívül á magyar könnyűipart repre­zentáló termékbemutatót te­kintették meg. Ellátogattak a barkácskiállításra és a C pa­vilonba is. majd a magyar élelmiszeripar fejlődését il­lusztráló élelmiszeripari pavi­lonban fejeződött be a sétá­juk. Milliós üzletkötések Befejeződtek tegnap az idei BNV szakmai napjai; hétfőn, kedden és szerdán mintegy százezren vettek részt a ren­dezvényeken. Befejezésként 61 vállalat több mint félszáz termékének adták át a Kivá­ló áruk fórumán a megkü­lönböztető minőségi jelzést. A vásár utolsó szakmai nap­ján, a korábbi hagyományok­hoz híven, számos üzletkötés­re is sor került. Többek kö­zött kétmillió rubelért vásá­rolunk különböző típusú mag­netofonokat Csehszlovákiá­tól; félmillió rubelért kozme­tikai és háztartási cikkeket egy lengyel vállalattól; elekt­romos háztartási készüléke­ket az NDK-tól. Bővül a ha­zai választék angol és indiai testápoló cikkekkel és kará­csony táján a boltokba ke­rülnek a Finnországból im­portált tükrök is. Mint már hírül adtuk: 14 hazai terméket tüntettek ki nagydíjjal az idei árusereg­szemlén. Ezek egy része már kapható is az üzletekben. Például a BUBIV Réka bú­torcsaládja az év közepétől megrendelhető, jövőre pedig 70 millió forint értékű bútor­elemet hoznak forgalomba. A Lehel Hűtőgépgyár S 150 típusú propánbután-gázpalack- ról üzemeltethető hűtőszek­rénye is megvásárolható a gyár mintaboltjában. 1978- ban pedig megkezdik soro­zatgyártását. Keresi és ked­veli a vásárlóközönség a dí­jazott csemegekukorica-kon- zervet és a gyorsfagyasztott csemege burgonyát; nincs még viszont forgalomban a Videoton öt készülékből ál ló Super Star televíziócsalád­ja. Gyártásukat jövőre, il­letve 1979-re tervezik. A váci Forte-gyár új fotópapírjaiból rövidesen vásárolhatnak a ha zai fotózok, s hamarosan az üzletekbe kerülnek a Buda kalászi Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat poliészter-len- 6zöveteiből készült divatos fér­fi- és női ruházati cikkek is. Díjak a PEVDI-nek A tegnapi szakmai napon tartotta bőrdíszműipari an­kétjét három vállalat, amely­re az ipar és kereskedelem szakemberei is meghívást kap ­tak. Itt került sor többek kö­zött a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, a Rá­kospalotai Bőr- és Műanyag­feldolgozó Vállalat, valamint a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat által kiírt formater­vezési pályázat értékelésére is. Légibőröndjével, illetve utazótáskájával elnyerte a Legszebb termék díjat a PEV- DI két tervezője, Pekártz Im­re és Zamecsnik József, esz­tétikai nívódíjat kapott Skri- ba Katalin tervező sporttás­kája. Az első jelentkező Szerdán a HUNGEXPO ko­rábbi felhívására jelentkezett az első látogató, aki felismer­te magát a Szovjetunió 1941. évi BNV részvételéről kiál­lított korabeli fényképeken. Sebestyén János győri lakos akkor a gimnázium hatodik osztályába járt. Most, mint az első jelentkezőnek, a HUNG­EXPO képviselője ajándékot adott át neki. Ma egész nap — reggel 10 órától — a nagyközönség lá­togathatja a vásárt. A váci üzemekben Korszerűsítés és gépkihasználás VIZSGÁLATOT tartott a kö­zelmúltban az MSZMP Vác városi bizottsága mellett mű­ködő gazdasági és szövetke­zetpolitikai bizottság. Felmér­ték, hogy a helyi üzemekben mennyi a korszerű gép, s ho­gyan használják ki ezeket a berendezéseket. A korszerű fogalma alatt általában azt értették, hogy az átlagosnál hatékonyabb; a gépek ki­használásán pedig azt, hogy a nap huszonnégy órájából mennyi ideig dolgozik, s mennyi ideig áll. A felmérés tanulságait, reméljük, a kü­lönböző üzemekben, vállala­ti központokban levő terme­lésirányítók is hasznosítják majd. A statisztikák tanúsága sze­rint Vácott a gépipari üze­mekben a korszerűnek mond­ható gépek aránya húsz szá­zalék. Viszonylag magas ez a szám a FORTE-ban (30 szá­zalék) és a HAGY-ban (25 szá­zalék), de meglepően ala­csony az elsősorban export­ra termelő Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában és textilipari gépeket szovjet kooperációban készítő, kor­látlan felvevőpiacokkal ren­delkező Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat 6-os számú gyárában: még az öt százalé­kot sem éri el. Csak a szak­emberek a megmondhatói, hogy ilyen körülmények kö­zött meddig lehetnek a külföl­di piacokon versenyképesek ezek az üzemek, s valójában mennyire gazdaságos ilyen technikai színvonal mellett a munkájuk. A könnyűipari üzemek kö­zül a váci Kötöttárugyár hely­zete a legelőnyösebb, hiszen a rekonstrukció jórészt már megtörtént, illetve folyamat­ban van. A Fonógyár gépei közül viszont csak 16 százalé­kos a korszerűek aránya, s ennél is alacsonyabb a Fi­nomfonó- és Cérnázóban, va­Dupla termés gombából Négyen ülünk a Duna Tsz irodájáoan; az elnökkel, Kiss P. Lászlóval, Koronczy Imré- né elnökhelyettessel és Száz­halmi Gyula főkönyvelő-he­lyettessel. Az idén hetedszer nyerték el a Kiváló szövetke­zet címet, s örökös tulajdo­nosai a forradalmi munkás- (paraszt-kormány vándorzász­lajának. Mi a magyaráza­ta a sikersorozatnak? Ezt próbálom megfejteni. Az el­nök válasza: így alakult a pontszám. A főkönyvelő-he­lyettes adatai azonban bizo­nyítják, hogy jóval többről van szó. Eladnak és feldolgoznak Már a megalakuláskor, 1962-ben a zöldség- és gom­batermesztést tartották a leg­fontosabb feladatuknak, s a profil azóta se változott, csak kibővült a feldolgozással és a kereskedelmi tevékenységgel. Ötvenhét elárusító helyük van a fővárosban, ezek kö­zött két élelmiszer-áruház. A boltokat részben a saját földjükön termett zöldséggel látják el, részben a társszö­vetkezetektől veszik át a sze­zoncikkeket. Mintegy 30 kö­zös és 5 állami gazdasággal kötöttek kooperációs szerző­dést. A zöldség- és a gombater­mesztést Koronczy Imréné vezeti. Hogyan? A fejlődést jól érzékelteti az alábbi két adat. 1962-ben 200 ezer kiló gombát termeltek, tavaly el­érték a 3 millió kilogrammot. — Mi is úgy termesztettük a pincékben a gombát, mint bárhol másutt — mondja. — Kézi munkával, s mondhat­nám azt is. hogy ősi technoló­gia szerint. Tizenöt hektárnyi gombapincénk van. Ekkora területen már érdemes kísér­letezni. hiszen ha korszerű, nagyüzemi technológiát dol­gozunk ki, többszörösére emelhetjük a termést. Létre­hoztuk a kísérleti csoportot. 1967-ben kezdtük meg a pin­cék, illetve a termelés korsze- rűsítését, s 1970-ben álltunk át az úgynevezett zsákos gombatermesztésre. Ennek az a lényege, hogy gépesített, felszíni üzemben állítjuk elő a komposztot, hőkezeljük, s a gombacsírát hozzáadva mű­anyag zsákokba töltjük. Mi­kor nő a gomba, olyan, mint­ha virágozna a zsák szája. Ezzel az eljárással megduplá­zódott az egy mázsa trágyára jutó terméshozam, az egy négyzetméterre jutó pedig a háromszorosára emelkedett. Igaz, hogy százmillió forintba került a beruházás, de ezzel megteremtettük a nagyüzemi gombatermesztés feltételeit és országosan is egyedülálló ku­tatóbázist hoztunk létre. Faj­tanemesítéssel például egye­dül mi foglalkozunk. Kooperáció és termelési rendszer Az új technológiát más gaz­daságok is átvették, s 1976 februárjában a Duna Tsz irá­nyításával megalakult a gom­batermelési rendszer. A zöldségtermesztés szintén nagy fejlődés előtt áll. Tavaly 270 hektár kertészetük volt, az idén 370, s 1980-ra 920 hektáron létesítenek nagy­üzemi kertészetet. — Kooperációs szerződést kötöttünk a Szigetfő Szakszö­vetkezettel, mely szerint egy­szerű gazdasági együttműkö­dés keretében területet adnak öntözhető kertészet céljára. Mi különböző gépeket és ön­töző berendezéseket veszünk mintegy 170 millió forint ér­tékben. Csak így érhetjük el, hogy a tavalyi 550-nel szem­ben 1980-ban 2 ezer vagon zöldséget vihessünk a piacra A Duna Tsz-ben készülő zöldsénszáritmányok a hazai és külföldi piacon egyaránt kelendők. A gyökérzöldség eev része saját kertészetük­ből kerül a feldo’yoznüzem- be, más részét az Üllői Gyö­kérzöldség Termelési Rend­szer társgazdaságaitól kapják feldolgozásra. Az idén ez az üzemág is bővül; mintegy 10 millió forint értékű holland és angol gépsort állítanak üzembe. Az eddigi 150 vagon helyett 1979-ben 500 vagon zöldséget dolgoznak fel. — A mai modern háztartá­sokban egyre nagyobb tért hódítanak a szárítmányok — folytatja az elnökhelyettes. — Nemcsak Nyugat-Európában, hanem nálunk is keresett cikk lett. Ezért is tartjuk fon­tosnak az üzem bővítését. Eddig évente 250 ezer dollár értékű szárítmányt exportá­lunk. — Én fontosnak tartom — veszi át a szót az elnök —, hogy a tagság 70 százaléka törzsgárdatag, és több mint fele szocialista brigádtag. Ezen belül a vezetők 90 százaléka 8—10 éve dolgozik nálunk. Vannak elképzeléseik, ötle­teik, s azt hiszem, nyugodtan használhatom ezt a szót gaz­dasági értelemben; alkotni akarnak. Nem okoz gondot, ha az elnök vagy valamelyik elnökhelyettes szabadságra megy. A közösségért is dolgoznak Mindenki tudja a fel­adatát és lelkiismeretes is. Az a célunk, hogy olyan munkahelyi légkört teremt­sünk, amelyikben mindenki jól érzi magát és nemcsak önmagáért, a fizetéséért dol­gozik, hanem a közösségért is. Hét ágazatunk van. melyek­ből két-három embert válasz­tottunk a 27 tagú vezetőségbe. Minden hónapban beszámol­nak az ágazatvezetők a mun­kájukról, gondjaikról, ered­ményeikről. Kölcsönösen tájé­koztatjuk egymást, s a vezető­ségi tagok azután a tagságot is. A választott bizottságok mellett ágazatonként decent­ralizált albizottságok működ­nek, melyek szintén hozzäk- viszik az információt. Fél­évenként tartunk közgyűlést, de ez kissé formálisnak tűnik a kívülállók számára, hiszen alig van hozzászóló. Ez igaz, de előtte negyedévenként vannak termelési tanácskozá­sok, amelyeken csak 50—100 ember van jelen, s ott minden észrevételükre választ kap­nak. Adnak, de kapnak is Százhalmi Gyula belelapoz a kimutatásokba, s az egyik számsornál megállapodik: — Egy év algtt 18 új brigád alakult 320 taggal. Ez azért is fontos, mert aki egyszer szo­cialista brigádtag lett, nem könnyen válik meg a tsz-töl. Büszkék az emberek az elért brigádfokozatokra és ez a kö­zösség együtt van a munká­ban, szórakozásban, minden­ben. Tavaly a 94 szocialista brigád több mint 29 200 óra társadalmi munkát vállalt. A zöldség betakarításában nem­csak a kertészet dolgozói se­rénykednek, hanem szombat, vasárnapokon ott vannak a többiek is, társadalmi mun­kában. Mit ad ezért a tsz? A Csepel Művek árnyékában azt hiszem természetes cél a gyárhoz hasonló szociális-kul­turális színvonal megterem­tése. Hajdúszoboszlón és a Balaton mellett két helyen béreltünk szobákat. ahol évente 600—700 ember tölti a szabadságát. Több hely is len­ne. de általában ennyien ve­szik igénybe az üdülőket. A sportkörünk 7 szakosztállyal működik, s fejenként 50 fo­rinttal támogatjuk a brigád­kirándulásokat. és természe­tesen autóbuszt is adunk. — Es évente kétszer ne­künk játszik a Fővárosi Nagy­cirkusz — mondja az elnök. — Ilyenkor csak a Duna Tsz tagjai ülnek a nézőtéren. Ta­valy például a szovjet nagy­cirkuszt láttuk. Néhány nap múlva a cirkusz művészei jöttek el hozzánk üzemlátoga­tásra. Érdekes volt. ahogy is­merkedtek egymással az em­berek. Valóban nem minden­napi volt a porond művészei­vel civilben. magánember­ként beszélgetni... T. Ágoston László lamint a Bélésszövőgyárban. A tapasztalatok szerint te­hát a Vácott működő üzemek technikai színvonala ala­csony. Ha nem hajtanánk végre további korszerűsítése­ket, 1980-ra, 85-re már gé­peink, gyártóberendezéseink 90 százaléka számítana ide­jétmúltnak, elavultnak. Végigtekintve a kimutatá­sokon az is szembetűnő, hogy, bár általában közepes nagy­ságú üzemekről, gyárakról van szó, az önálló vállalatok­nál többnyire magasabb, a nagyvállalatok helyi üzemei­ben alacsonyabb a technikai színvonal. A HATÉKONY, korszerű berendezések haszna, a beru­házás megtérülési ideje első­sorban attól függ, hogy meny­nyire hasznosítják, naponta mennyi ideig működtetjük. A tapasztalatok ebből a szem­pontból már kedvezőbbek. Az átlagos műszakszám 1,6—1,9, ami magasabb az országos át­lagnál. Ráadásul elsősorban ott dolgoznak több műszak­ban, ahol magasabb a kor­szerű berendezések aránya. Az Egyesült Izzóban a terme­lő műszakszám kettő, a har­madik műszakban karban­tartás folyik. A FORTE kü­lönböző üzemeiben 4—3—2 műszakban dolgoznak. ADCM legfontosabb berendezései éj - jel-nappal, sőt, vasárnap éa ünnepnap is termelnek. Há­rom műszakban dolgoznak a könnyűipari üzemek többsé­gében is. Az is kiderült, hogy a kor­szerű berendezések maga­sabb műszakszámban dolgoz­nak, mint amekkora a gyári átlag. Az üzemek vezetői sze­rint a még hatékonyabb ki­használást, a folyamatos mun­kát gyakran akadályozza az anyag- és az alkatrészhiány. A HAGY-ban például a tő­késimportból származó anya­gok beszerzése okoz gondot, de a szocialista országokból vásárolt gépekhez is nehéz alkatrészt beszerezni, mert hosszú a rendeléstől számí­tott átfutási idő. A FORTE- nak, a HAGY-nak és a DCM- nek a rendeléshiány is gondot okoz. Nehéz eldönteni, hogv a hiba a kül- és belkereskedők munkájában, egyes termékek korszerűtlenségében. vagy mind a kettőben keresendő? Létszámgondokra, az Egye­sült Izzó váci gyára kivételé­vel minden egyes üzemben panaszkodnak. (A tények is­meretében jegyezném meg, hogy az Izzóban semmivel sem rózsásabb a helyzet, mint másutt.) A korszerű technoló­giai berendezésekkel kapcso­latban a létszámhiányra hi­vatkozni kissé furcsa, hiszen ezek kezeléséhez kevesebb emberre van szükség, mint a hagyományosokéhoz. Szervezési és bérezési ne­hézségek is gyakorta szere­tjeinek az alacsony kihaszná­lási fok indokaként. Ez azt bizonyítja, hogy még nem váltak általánossá azok a tel­jesítménynormák, amelyek alapvető célja a hatékony, korszerű gépek optimális ki­használása. Július 1-től, az új műszakoótlékok bevezetése óta. ebből a szempontból a helyzet lényegesen javult, bár ezzel kapcsolatban felmérést nem végeztünk. SZÁMOS INTÉZKEDÉST tettek a váci gyárak korszerű berendezéseik minél hatéko­nyabb kihasználására. Ennek egyik bizonysága, hogy az el­múlt évben is jelentősen ja­vult a helyi üzemek termelé­kenysége. A kapacitás jobb kihasználása kiemelt feladat­ként szerepel az üzemek szer­vezési-műszaki intézkedési és újítási feladatterveiben. Több helyen munkaerőt csoporto­sítottak át a termelékenyebb gépekre. Hatékonyabb, ösztön­zőbb bérezést vezettek be, cél­szerűbb és jobb kihasználást biztosító munkaprogramokat állítottak össze. Az üzémi pártbizottságok és a pártalap- szervezetek cselekvési prog­ramjaiban is fontos feladat­ként szerepelnek a korszerű berendezések kihasználásával kapcsolatos tennivalók. A minden piacon gazdasá­gosan értékesíthető termékek gyártása azonban csak rész­ben függ a kapacitások jobb kihasználásától, hiszen ará­nyuk — mint arról az előb­biekben szó volt — megle­hetősen alacsony. Ennél is fontosabb, hogy az elavult termelőberendezéseket minél hamarabb cseréljük ki korsze­rűbbekre, újakra. Nagysza­bású rekonstrukció folyik az Egyesült Izzó váci gyárában, s ez egyben a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakításával is együtt jár. Nemcsak a kül­földi piacokon is haszonnal értékesíthető fénycsövek nagy sorozatú gyártására tértek át, hanem helyben fénycsőbú- ragyárat is építenek. A FOR­TE-ban megvalósították a fo­lyamatos fotópapíröntést, s most a csomagolás egyelőre kézimunkaigényes gépeit cse­rélik ki. A DCM-ben foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy a kőbánya rekonstruk­ciójával egyidőben a jelenle­gi igényeknek sokkal inkább megfelelő mészhidrát üzemet is építenek. A TAURUS gyár­egységében, a HAGY-ban, és a Pest megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál folyamato­san vásárolnak korszerű gé­peket. Tovább folytatja eddigi si­keres rekonstrukcióját a Kö­töttárugyár. Bélésárugyár re­konstrukciója 1979-ben feje­ződik be. A Fonógyárban a rekonstrukció a VI. ötéves tervben fejeződik be. Elenged­hetetlen a hajógyári és a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat termelőberendezéseinek korszerűsítése is, de ezekről egyelőre biztosat nem tu­dunk. A Finomfonóban az elő- fonodai rekonstrukció már megvalósult, de folytatása egyelőre bizonytalan. ALAPVETŐ KÖVETEL­MÉNY, hogy a korszerűtlen gépek kivonása a termelésből együtt járjon az újak beszer­zésével. Ezzel kapcsolatban a kép azonban nem valami biz­tató. Az idén például csupán 40 millió forint értékű beren­dezést selejteznek le a válla­latok. s ez az állóeszközök ér­tékének még az egy százalé­kát sem éri el. Mivel az új gépek beszerzése ennél lénye­gesen magasabb arányú, fel kell tételeznünk, hogy az el­avult, korszerűtlen gépek to­vábbra is dolgozni fognak, legfeljebb nem a régi helyü­kön: a vállalatok kisebb te­lephelyein. termelőszövetke­zeti melléküzemágakban, bér­ben. Ez a jelenség pedig az ipar fejlődése szempontjából a későbbiekben káros lehet. Pálmai László, az MSZMP Vác városi bizott­ságának titkára Ülést tartott az úttörőszövetség országos tanácsa Szerdán ülést tartott a Ma­gyar Űttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Polinszky Ká­roly oktatási miniszter. A tanácskozás résztvevői Szabó Lászlónak, az úttörő­szövetség titkárának előter­jesztésében megvitatták a gyermekszervezet feladatait az általános iskolai nevelés­oktatás tervének bevezetésé­ben, és megvalósításában. Ezt követően az országos ta­nács Szűcs Istvánnénak, az úttörőszövetség főtitkárának előterjesztésében személyi kér­déseket tárgyalt. Csernus Lász­lót, az úttörőszövetség titká­rát érdemei elismerése mel­lett felmentette tisztségéből, és Kozma Erzsébetet megvá­lasztotta a szövetség titkárá­vá. Kiváló! Hogyan?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom