Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
’ 1977. SZEPTEMBER 21., SZERDA 5 Ahogy a gazdaságok látják Zöldségbőség és a felvásárlás A zöldség és némely gyümölcs bőséges termése növeli a termelő értékesítési gondjait. Mit jelent ez a ráckevei járásban, ahol a nagygazdaságok, de a kistermelők sokasága is foglalkozik kertészkedéssel? Eziránt érdeklődtünk most a járási hivatal mező- gazdasági osztályán. Baghy ‘László osztályvezető egy hat gépelt oldalból álló iratot mutat. — Jobb, ha nem én válaszolok, hanem betekintésre átadom a Szigetszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ hozzánk juttatott emlékeztetőjét. Ami abban olvasható, többé-kevés- bé vonatkoztatható az egész járásra. Kiesés csak a kajsziban — Jellemző — olvassuk az emlékeztetőben —, hogy ez idén a munkaigényes termékekből, zöldpaprikából, paradicsomból, uborkából is nagy a bőség. Körzetünkben a tavalyival szemben húsz százalékkal növekedett a zöldségtermő terület, a felvásárolt árutömeg viszont hatvan százalékkal. Hangoztatja a szövetkezet, hogy minden étkezésre alkalmas, felkínált árut felvásárol. Az is kiderül az emlékeztetőből, hogy csak ez a Sziget- szentmártonon kívül Sziget- csépen és Szigetújfalun működő ÁFÉSZ a múlt esztendő első hat hónapjában 2 millió 370 ezer forint értékben vásárolt fel gyümölcsöt és zöldséget. Az idén pedig az első félévben 6 millió 180 ezer forintért. A zöldségfelvásárlás tizenkétszerese, a gyümölcsé pedig tízszerese az előző esztendő első félévinek. Jelentős kiesés a gyümölcsfélék felvásárlásánál augusztus végéig csak a kajszibarackban mutatkozik. A f tavalyi csaknem tízezer kiló helyett az idén még kétezret sem kínáltak belőle. Viszont az alma mennyisége 442 kiló helyet 807 kiló volt eddig. Cseresznyéből 283 kilóról 2 ezer 221 kilóra nőtt az átvett mennyiség. Körtéből egy évvel előbb csupán 30, idén 2 ezer 225 kilót vásároltak. A zöldségfélék átvett meny- nyisége szintén sokkal több volt augusztus 31-én a három községben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Vöröshagymából 40 kilóról 2 ezer 532 kilóra nőtt a felvásárolt mennyiség. További példák: a paradicsomból 60 kiló volt egy évvel előbb, az idén viszont 1480, a zöldpaprikából 231 kiló helyett 545 kiló az átvett mennyiség. A korai fejes káposztából tavaly 53 kilót, az idén 945 kilót vettek meg. Az csak természetes, hogy az ÁFÉSZ ilyen nagy mennyiséget még az üdülők nagy számával megnövekedett lakosságú három községben sem tud eladni. Nagy mennyiséget tehát felkínált a nagykereskedelemnek, amely a konzervgyárakhoz is közvetíti az árut. Olykor ajánlata eredménytelen maradt. Körtét például volt olyan nap, hogy egy szemet sem vett át a nagykereskedelem. A paradicsom és a káposzta iránt sem mutatott érdeklődést — állapítja meg a szövetkezet. Tehát a bőséges termés értékesítése nemcsak a termelőnek, a felvásárlónak sem mindig könnyű. Viszont az is kétségtelen, hogy a nagykereskedelem és az exportáló vállalat sem rendelkezik a nagy gyümölcs- és zöldségtermés befogadására alkalmas hűtőtárolókkal. A konzervipar pedig egyszerre csak annyit vehet át, amennyit egy-két nap alatt feldolgozni képes. Némi késedelemmel Mit mond a zöldségfelvásárlás helyzetéről Fejérdy Győző, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke? Mi az idén 110-ről 150-re növeltük . zöldségkertészetünk területét. Tavaly konzervpap- rikánk nem volt, ebben az évben 42 hektáron palántáról termeszteltük. Az átvétel eleinte símán ment. Zökkenők jelentkeztek azonban augusztus közepétől, amikor megjelent a piacon a magról vetett szabadföldi paprika tömege. Mi a ZÖLDÉRT-tel, a nagykőrösi és a budapesti konzervgyárral meg a Hungarofruct- tal kötöttünk szerződést paprikára. A Budapesti Konzervgyáron kívül azonban a többiek — némi késedelemmel ugyan — a szerződött mennyiségnél többet is átvettek. így azután nemhogy csak a lekötött 68 vagon átadásán vagyunk túl, de eddig 90 vagont értékesítettünk és még vagy 15 vagon paprikát takarítunk be. Megjegyzem, göngyöleg- hiány többször is előfordult. Éppen ezért a Petőfi Tsz most nylonhálóból font zsákokat vásárolt és saját gyöngyö- legében szállítja Kalocsára, 99 hektáron termesztett fű- szerpaprikája tekintélyes részét. Az uborka sorsa A kiskunlacházi Pereg Tsz, bár sem paprikát, sem paradicsomot nem termeszt, szintén kertészkedik. Híres zellerjéről, amit októberben 12 hektárról takarít be. Van őszi karfiolja öt hektáron, annak szedését is késő ősszel kezdik meg. Uborkával régen foglalkozik, ez idén hat hektárról húszra növelte termőterületét. — A Kecskeméti Konzervgyárral kötöttünk rá szerződést, amely azonban saláta- uborkára nem vonatkozik — közli velünk Kovács Pál, a Pereg Tsz elnöke. — Márpedig az is termett. Nem kellett azonban a gyárnak és tulajdonképpen másnak sem. Nagy nehezen vagy ötven mázsát sikerült értékesítenünk, a Kis- Duna-menti ÁFÉSZ vette meg. Ellenben legalább 250 mázsa megmaradt. ... Szokoly Endre Őszi barangolás az üdülőtelepen Mélabús versek írására hangolta volna a költőket a legutóbbi vasárnap a ráckevei határ. Mert bár élénkebb színekbe öltözik a természet, közben azonban — az elmúlás szimbólumaként — hulla jt ja, veszíti sokszínűvé lett öltözékének darabjait; ólomszürke az égbolt, csípős a szél, s ráadásul esőt ver az ember szeme közé. Egyszóval: itt az ősz. Ahol a Kis-Duna bal partján végighúzódó Dömsödi út véget ér. ott kezdődik az üdülőtelep. Hat évvel ezelőtt itt csak szántóföldek é6 parlagon lustálkodó területek voltak, most pedig a víkendházakat őrző kerítések szegélyeznek új és névtelen utcákat, s a kerítések mögött virágoskertek, gyümölcsfák, szőlőlugasok dicsérik az emberek szorgalmát és ügyességét. Kár lenns bezárni Hogy hány száz vagy ezer üdülőtelep-tulajdonos tölti el itt a hétvégeket, arra nincs pontos adat. ám. hogy nem kevés emberről van szó. azt jól mutatja az. hogy az üdülőtelep szélén levő boltban a nyári hónapokban százezer forintos a forgalom és itt csaknem kizárólag az üdülők vásárolnak. Erdősi Bálintné, az egyszemélyes bolt vezetője arra kért, ki ne írjam az újságba, hogy vasárnap reggel is nyitva tart, mert akkor őt megbüntetik. Csakhogy a boltban vagyunk most is legalább tízen, s a vevők meg arra biztatnak, hogy igen is. írjam meg: erre a boltra vasárnap délelőtt is szükség van. mert itt akkor is lehet tejet és kenyeret kapni, másutt viszont nincs. Ha valaki megkérdezné: ki a legszorgalmasabb ember az Orgorpj utcában, alighanem egybehangzó lenne a válasz: Halasi Andrásné. Mert ő bizony már hajnali négykor kapálj^, locsolja a kertjét, nincs is abban egy szál gaz cserti, a termése meg olyan pompás, hogy kiállításra kívánkozik. No, hát most meg éppen ővele találkozom, amint lányával és vejével cipeli a HÉV-hez a paprikával megrakott kosarakat. Nagyon kellett már ez az eső a földnek, de holnapig várhatott volna, mert a sárban semmit sem lehet dolgozni — mondja, és sietnek tovább. Műemlék és legenda Hát, ami igaz, az igaz: áso- gató, gyomláló, termést betakarító embert egyetlen kertben sem látni. A víkendházak előtt fázósan téblábolnak azok is, akik csak ebéd után indulnak majd haza. öt telektulajdonost kérdezek meg: volt-e már a szerb templomban. Ráckevének ebben a csodálatos művészi értékeket őrző. 1471-ben épült műemlékében? Senki sem vt>lt közülük. Ha már se dolgozni. se napozni nem lehet, nézzük meg! — indítványozom. Nincs az nyitva sohasem — ez az egyöntetű vélemény. Pedig nyitva találtam. Igaz. csak azért, mert a görög-keleti vallás szertartásai szerint megtartott istentiszteletnek éppen akkor volt vége. Az esperest egyáltalán nem lepi meg, mikor elmondom neki: a ráckevei üdülők nem tudják, hogy egy negyedórás séta árán milyen gyönyörű freskók, ikonok látványában lehetne részük. A propaganda hiánya az oka — válaszolja, majd közli, hogv vasárnaponként 13 órától 17-ig szívesen látja az érdeklődőket és udvarias köszönés után ajtót zár. elsiet. Nem ípv Nikolov Demeter. aki ezen a. vasárnapon a_ harangozó tisztét látta el. Lórévről jött át a harangkötelet húzni. s amire legkevésbé számított. bekövetkezett: a harangot tartó golyóscsanágyra valahogy felakadt a kötél úgy. hogy harangszóról addig szó sem lehetett, amíg ő föl nem mászott a toronyba és a kötelet ki nem szabadította. Vele tartott egy svájci magyar nő — mert a gyülekezetben voltak a nyugati országokból hazalátogatott magyarok is —, látni akarta az asszony ötven méter magasból a vidéket. Miután megígérem: mindezt úgy írom meg, hogy a felesége félre ne értse a dolgot, a harangozó elmondott egy legendát. Eszerint a középkorban egy török martalóc lóháton bement a templomba, s ott az egyik ikonra több kardcsapást mért. A kardcsapások helye ma is látható. Meg is lakolt e tettéért a gálád, mert a lova megbokrosodott, s a mai Fekete Holló vendéglővel szemben, a szűk utcán egyenesen a Dunába rohant, s a török a habok közt lelte halálát. A 16 patáinak nyomait nem kerestük... Ennyi ismerettel gazdagodva tértem vissza az üdülőtelepre. ahol Halász László művezető telkén már javában rakták a téglafalat, épült a kétszobás, összkomfortos ví- kendház. A szomszédok közül többen is itt vannak, dicsérik a tervet, a falazást, ahogy az ő házuk építésekor is történt. Jólesik ez az embernek. Miért ne lenne? Réti György fiatal szakács és felesége később aztán arról beszélt, hogy az elmúlt hat év során azt figyelték meg: amilyen mértékben előrehaladtak az emberek a kerítések és házak felépítésével, oly mértékben távolodtak el egymástól. A kerítések már nemcsak telekhatárt jelölnek, de sokszor az emberek közötti válaszfalat is. Azok. akik korábban — a „hőskorban” — egy-egy szerszámért, valamilyen anyagért a legtermészetesebb módon szaladtak át A vizsgálat még tart Diósdon nincs óiomszennyeződés A Rádió és a Televízió is szóvá tette, hogy a Csepel Müveknek a főváros XXII. kerületében, Nagytétényben levő Metallochemia Gyárának kéményein keresztül a füsttel ólom kerül a levegőbe. Ennek következtében azután a környéken több ember ólommérgezést szenvedett és kórházi kezelésre szorult. A további ólomszennyeződés megszüntetésére természetesen a szükséges intézkedéseket megtették. Diósd hétvégi telepe mindössze 800—1000 méterre fekszik Nagytétény szennyezett területétől, tehát a Pest megyei KÖJÁL itt is ellenőrző vizsgálatokat végez. Miután a gyermekszakorvosok nem észleltek betegeik között ólommérgezésre valló tüneteket, a KÖJÁL orvosai felkeresték a 150 hétvégi házból álló telepet, amelyen állandóan három, család lakik. Ezeknek a családoknak mind a 11 tagját laboratóriumi és biológiai vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy szervezetükbe nem került ólom. A közegészségügyi vizsgálatot tovább folytatva a telep több ásott kútjaból vizet és tíz helyen, ötven centiméter mélységig 30 talajmintát vettek. Annak megállapítására pedig, hogy a telepen termelt zöldséget és gyümölcsöt nem fertőzte-e meg az ólom, 14 mintát vittek a laboratóriumba. A vizsgálatok még tartanak. A diósdi hátában a levegőt az Országos Közegészség- ügyi Intézet levegőhigiéniás osztálya vizsgálja, mentes-e ólomszennyeződ és töl. A PEVDI ÚJDONSÁGA Nem mázolják a keretet Bozsán Péter felvétele Ötvenötmillió forint értékben készítenek az idén ajtó- és ablakkereteket a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat solymári faipari gyárában. Termékeik iránt nagy az érdeklődés, ezért az üzemben kisebbfajta rekonstrukciót hajtottak végre az elmúlt hónapokban. Űj konvejor- sort szereltek fel, mellyel az anyagmozgatást tették köny- nyebbé és egyszerűbbé. Az előkészítő üzemet szinte teljesen újjáépítették, s egy ötletes berendezés segíti a kész ajtó- és ablakkeretek megmentését a gombamentesítő folyadékban (képünkön). Budanest-környéki TÜZÉP Vállalat, jövőre valószínűleg már valamennyien megismerkedhetünk áz új gyártmányok előnyös tulajdonságaival. — Útépítés. .A Pannóniatelep utcáinak útépítési tervei elkészültek, s megkezdődtek a felújítási munkálatok Az év végére valamennyi utca bitumennel kevert kavicsburkolatot kap. Urstól Budaörsig Nemcsak a gépek, hanem a PEVDI épületszerelvények is korszerűsödnek. Néhány darab már elkészült azokból az új ajtó-, ablakkeretekből, amelyeket festés, vagy tapétázás után lehet beilleszteni a helyükre. Az új termékek másik előnye, hogy utólag nem kívánnak semmiféle kezelést, festést. Mivel a solymári épületszerelvények .legfőbb vásárlója a egymáshoz és barátian elbeszélgettek, ma dühösek, ha a szomszéd tévét akar nézni náluk, vagy ha a hűtőszekrényükben szeretné a holnapi húst tárolni. Sinkó József lakatosra ez semmiképpen nem vonatkozik. Azt mondják róla, hogy telekszomszédai között egy sincs olyan, akinek legalább néhány órában ne dolgozott volna már szívességből. Életeleme a munka. Mit csinálna hétvégeken, ha nem lenne ez a szép víkendháza? — kérdem tőle. — Apám is kőbányai melás volt, én is az vágyóik — kezdi a választ. — Ha ótőle annak idején aát kérdi, mit csinálna a víkendtelkével, éppúgy zavarba jön. mint most én. Mert ő akkor örült, hogy a munkájából megélhetett. Most meg nézzen itt körül, csupa melós emberek a telkesgazdák. Hát miért éppen nekem ne lenne víkendhá- zam? Mit tehet a tanács? A nagyközségi tanács sokat tett már eddig is az üdülőkért, de még sokat várnak tőle. Csináltatott például jó utat az üdülőtelephez, de még sok utcából hiányzik a villany. Most tervezik az oly sok bosszúságot okozó szemét intézményes elszállításának megszervezését, s a vízhálózatnak a telektulajdonosok anyagi hozzájárulásával történő bevezetését. Két éve könyvtár épült az üdülőtelep közelében, s főleg a gyermekek közül sokan kölcsönöznek onnan olvasnivalót. De a gyermekek számára jó lenne sportolási lehetőséget is teremteni, akár társadalmi munkával (a kagylósnak nevezett szabad- stranddal szemben hatalmas terület áll parlagon), mert a strandoláson kívül egyéb sportolásra nincs terük jelenleg. Hasznos lenne az üdülőtelepen egy hirdetőtábla is. amely tudatná az üdülőkkel, hogy milyen kulturális és egyéb rendezvényeket tekinthetnének meg Ráckevén... Cseri Sándor Kevesen vannak — azok is inkább a közelmúltban települtek ide —, akik ne ismernék Budaörsön Hauser József nyugalmazott iskolaigazgatót. Négy év óta nyugdíjas, de a közéletben ma is éppen úgy tevékenykedik, mint régen. A Hazafias Népfront helyi titkára, 'tanácstág, gyakran segít a községi tanács munkájában. Társadalmi vállalásainak teljesítése mellett kutatja Budaörs helytörténetét. Evenként megírja a község krónikáját. , Mese és valóság Fiatalos, derűs embert ismertem meg. Kutatásairól lelkesedéssel, szeretettel beszél, valami olyat akar hagyni a községre, amit előtte mások még soha. Felidézi a múltat, vázolja a jelent s egy kicsit utat mutat a jövő felé. — Hobbyként, mint amatőr történész, csaknem 10 évvel ezelőtt kezdtem a község hely- történetét kutatni. Az anyag- gyűjtés sok időt igénylő, fárasztó, de azért nagyon szép munka volt. Rendszeresen jártam az Országos Levéltárba és a Pest megyeibe is. bújtam a könyvtárakat. Jegyeztem mindenhol az adatokat. Sajnos, itt helyben nagyon kevés anyaghoz jutottam, a II. világháborúban szinte minden megsemmisült. Az írásos dokumentumokon kívül idős budaörsi emberekkel beszélgettem. akik sok anekaó- tát tudnak, s ezek mindig valami igazat is tartalmaznak. Utána a könyvtárakban kerestem meg a mesékből a valóságot. — Milyen eredményre jutott? — Gyakorlatilag feldolgoztam Budaörs helytörténetét a kezdetektől. Bizonyára újabb adatokat is találok még, de időrendi sorrendben már ismerem községünk múltját. Az alapítókirály Az első írásos adat a faluról 1236-ból ismeretes, amikor is IV. Béla és az esztergomi érsek levelet váltottak. Vrs királykápolnát — akkor így hívták Budaörsöt — Béla alapította, az érsek pedig cisztercita apátság ellátására jelölte ki. A kápolna ma már nincs meg. A következő említésre méltó adat a híres sa- sadi dézsmapör. Buda körül 16 kápolna plébánosa nem akart dézsmát fizetni a veszprémi püspöknek. Ebből lett a pereskedés, majd a plébánosok kiközösítése. Az 1550- es dVek elején — a török hódoltság idejében — a községet még lakták. A Buda körül dúló felszabadító harcok során itt próbálta Szulejmán pasa a felmentő seregeket bevinni a várba,' Nem" sokkal később azonban teljesen kihalt a falu, csak a puszta föld maradt — Milyen újabbköri adatokat említene? — A község csak 1720—21- ben népesült be ismét. Az itt élők egészen a XVIÍI. század végéig földművelők voltak. Ahogy nőtt a lélekszám, úgy fogyott a művelésre alkalmas terület, s a végén az emberek egy része gyárakba ment dolgozni. Az első világháborúban a budaörsi férfiak a 32. gyalogezredben szolgáltak. Igen sokan meghaltak közülük. A második világháború után a lakosság 90 százalékát — német ajkú község lévén — kitelepítették. A falu egy időre kiürült, majd új lakók érkeztek. Ma az ideiglenes bejelentővel rendelkezőkkel együtt a lélekszám csaknem 17 ezer. Kutatók és dijak — Mit csinált az összegyűjtött anyaggal? — A helyi levéltárnak adtam át. Magam nem publikáltam sehol. Talán jó lenne egyszer megjelentetni. Gyakran keresnek meg középiskolás diákok, egyetemisták, néprajzosok, akiknek átadom azt az anyagot, amelyet saját gyűjtőmunkájukhoz felhasználhatnak. Örülök, hovv mások szakdolgozataikban értékesíteni tudják feljegyzéseimet. Tehát már csak ezért sem dolgoztam hiába. — A krónikaírást mikor kezdte? — Szinte egyidőben a hely- történeti kutatással. Azon kívül, hogy munkámmal segítem a budaörsi levéltárat, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára kiírt helytörténeti és krónikaíró pályázaton első díjat nyertem. Eddig több kitüntetett, díjazott munkát készítettem. Nincs sok ideje a pihenésre. Szinte állandóan dolgozik. Most új kutatásba kezd, helybéli szokások után nyomoz. Amikor csak teheti, hely- történeti könyveket olvas, ha lehet, minél régebbieket. Krasznai Éva A község krónikása
