Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

így is (ehet... Egyik szomszédom, akivel egyébként ritkán szoktuk meg­beszélni dolgainkat, a hét ele­jén mégis becsöngetett hoz­zánk. Már éppen aggódni kezdtem, hogy valami baj tör­tént, amikor lelkendezni kez­dett, s kezembe nyomott e9V kék borítékot. — Ezt olvassa el — mondta nem titkolt örömmel —, ez az igazi ügyintézés! És még exp­ressz is! Örömének forrása egyébként orvosi beutaló volt, rajta a következő szöveggel: „T. Betegünk! A felülvizsgálat szeptember 15-én csütörtökön lesz (szerda helyett) az üzemorvosi rende­lőben délelőtt 10 órakor.” Tulajdonképpen természetes, hogy az elmaradt rendelésről valahogy értesítik a betegeket, de hogy expressz levélben és időben — az ma még szokat­lan. Szomszédom öröme bizo­nyítja, hogy a példát érdemes követni. Nagy József Sikeres ez országos kiáltás Mint megírtuk: néhány napra Nagykörösre terelődött az ország figyelme: szép öreg Cifrakertünkben nyílt meg a kertbarátok országos kiállí­tása. Nagykőrös szeretettel, szí­vesen fogadta az ország kert­barátja! t, akik a vendéglátás­ról elismeréssel nyilatkoznak. A körösiek, a Hazafias Nép­front helyi szervezetének se­gítségével, sok igyekezettel segítették az előkészítés, a rendezés munkáját. A kiállí­tásra Kecskés Imre, Kovács István, Kustár Balázs, Nagy Balázsné, Papp László és Sza­bó Dénes helyi kertbarátok állítottak ki szép szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségféléket. Vit­tek volna többet is. de az Arénában nagyon szűkre kel­lett. szabni egy-egy megye ki­állítási helyét. A kisállatte­nyésztők közül Patay Ernő és Tóthi István szerepelnek pompás nyulakkal. A kertba­rátklub és a nyúltenyésztők kiállítási díjakat kaptak, Csi- kai Pál klubéinököt és Patay Ernőt, az ÁFÉSZ nyúlte- nyésztő szakcsoportjának el­nökeit Pedig oklevéllel tün­tették ki. A kertbarát-kiállítással égy időben a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban virágkiállítást és -vásárt rendeztek, melyen a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet országos hírű virágkertészete és a Nagykőrösi Városgazdálko­dási Vállalat cifrakerti virág­kertészete állította ki virágait és dísznövényeit. A kiállítás a körösi kertészet fejlődését bizonyítja: főleg a július vé­gén ültetett és már két hete nyíló gyönyörű szegfűi arat­tak komoly sikert. A látogatók és a kiállítók egyhangú véleménye szerint a szépen sikerült kiállítások előkészítésében a tanács s a helyi vállalatok sorában az ÁFÉSZ végzett kiemelkedő munkát, amiért a bíráló bi­zottság pcyrcelánvázával ju­talmazta meg a szövetkezetét. Köp a László Iskolánként csak két gyerek kaphat lábbelit ..vfnec^éllietéáiinbet veázé Idézteti!? Tanyai panasznapok a 20-as, 30-as években Az 1920 -as éve!i végén, még a gazdasági világválság előtt, egyre nagyobb figyelemmel fordult a hivatalos Magyar- ország az alföldi tanyás tele­pülések felé. A hivatalos jel­szavak mögött, melyek a ta­nyai magyarság szociális-kul­turális felemelését hangoztat­ták, súlyos gazdasági és poli­tikai okok húzódtak meg. Jól bizonyítja ezt például, hogy az első, a kérdéskörrel foglal­kozó országos értekezletet 1927. május 3-án éppen a bel­ügyminiszter hívta össze. A válság évei után ismét új len­dületet kapott a tanyakérdés vizsgálata, sőt, számos intéz­kedés is született, melyek azonban .legfeljebb enyhítet­ték, de megközelítőleg sem ol­dották meg a lakosság gond­jait. Mivel Nagykőrös nem volt igazi tanyás település, az országos elképzeléseket nem lehetett itt változtatás nélkül alkalmazni. A tanyabokrok kialakítása reménytelen és ér­telmetlen vállalkozás lett vol­na, pedig feltehetőleg a lakos­ság könnyebb ellenőrzése mi­att a belügyminisztérium ezt minduntalan sürgette. A 30-as évek mégsem múltak el nyomtalanul a 68 ezer holdas nagykőrösi határban. A korszak életének valószí­nűleg legérdekesebb doku­mentumai azok az iratok, me­lyek a külterületi iskolákban tartott polgármesteri panasz­napokról szólnak. Az eleinte évenként négy, majd két al­kalommal rendezett panasz­napokon bárki elmondhatta gondját-baját a polgármester­nek, Dezső Kázmérnak, aki­nek feljegyzéseiből nyomon követhetjük a tanyaiak életé­nek változásait, a tanyamoz­galom eredményeit. Az első panasznapot 1935. augusztus 27-én tartották Nyársapáton. Ezt követte szep­tember 12-ig a csemői, bes- nyői, felsöjárási, tetétleni, al­sójárási, homolytájai és a han­gácsi panasznap. Az utolsó pa­nasznapok — melyek iratai megmaradtak a Pest megyei Levéltár nagvkőrösi osztályán — 1939 márciusában voltak. A panaszosok többsége e négy év alatt segélyért folya­modott a városhoz. Például Homolytáján 1931. szeptember 6-án Bálint László hat, Vajda János négy-, Kása Istvánná három- és Nagy Pál ugyan­csak háromgyermekes gazda­sági cseléd kért segélyt, mert képtelenek gyermekeiket is­kolába járatni, felruházni. Al- só-Csemőben Szabó Jánosné Halász Erzsébet kér támoga­tást, mert hét gyermekét nem tudja etetni. A segély: az anyák napjára összegyűlt liszt (nem tudjuk mennyi) és 5 pengő. Tetétle- nen szeptember 6-án 13 nagy- családos, 5—10 gyermekes szülő könyörög tankönyvért, ruháért. A következő évben Alsójá­ráson Mondi Gézáné kér cipőt gyermekeinek. Ekkor derül ki, hogy iskolánként csak két gyerek kaphat lábbelit, Októ­ber 15-én a Homolytáján Pé­csi Jánosné gyalogkertész és a 11 gyermekes Balog Sándor kér segélyt. Bíxó István gaz­dasági cseléd 8 gyermekének kér használt tankönyvet, s legalább egyiküknek cipőt, ruhát. Az Alsójáráson 1939 márciusában csak segélykérők jelennek meg a panasznapon. Ám nemcsak a ruha, cipő, tankönyv hiányzott a tanya­világ szegényeinek otthonából. Szűkében voltak sokszor a ^enyémek is. Nagy László, Kis Dániel és Varga Sándor barátszilosi bérlők 1935-ben előadják, hogy a 10 évvel az­előtt, a konjunktúra idején megállapított haszonbérleti dí­jakat nem tudják fizetni. Bí­róságra pedig nem mernek menni, mert a földek tulajdo­nosai azonnal felbontanák a szerződéseket. A bérleti díjak törvénnyel való mérséklését kérik a polgármestertől. NéT hány nap múlva a Csongrádi úti iskolában Gerecze Sándor panaszolja, hogy a föld érté­kének 10 százalékát kellene bérleti díjként fizetni, ám er­re képtelen, sőt hátralékát sem tudja törleszteni. Ha­sonló gondokról számol be Barta Ambrus, Farkas Ist­ván, Zsiga Sándor, Ivanics István, Juhász János és Ko­roknál Ambrus is. Az Alsójáráson Kolár László kocséri lakos panaszolja, hogy a termésből nemhogy a meg­élhetésre, de még a haszon­bérre sem futia. Nincs jobb helyzetben Fokti Ferenc, özv. Török Istvánná és Nagy Jó­zsef sem. Elmondják, hogy búzából mindössze 4 má­zsát (!) arattak holdanként. A nyársapáti napszámosok 1936- ban keseregnek alacsony bé­reik miatt. Csaknem valamennyi alka­lommal szóba kerül a pa­nasznapokon, hogy a tej- és a tejtermékek kötelező zsírtar­talmát igen magasan állapítot­ták meg, ezt a tehéntartók nem tudják teljesíteni. „Az ezért kirótt büntetések — mondják az alsójárásiak 1935-ben — olyan nagyok, hogy megélhetésünket veszé­lyeztetik.” Ugyanez a gond­juk 1939-ben a Csongrádi úti iskolában összegyűlt panaszo­soknak is. Egyúttal azellen is tiltakoznak, hogy a tojást súlyra veszik át tőlük, mert nem bíznak az átvevők mér­legében. A polgármester hi­teles mérleget ígér. A négy év alatt csaknem valamennyi panasznapon szó­ba kerül a főbb közlekedési és a dűlőutak tarthatatlan álla­pota, a járlatlevél-kezeléssel járó gondok sokasága, a me­zőőrök holN túl enyhe, máskor túl szigorú magatartása. (A mezőőrök megítélése persze attól is függőit, hogy ki volt a panaszos!) Rendszeresen visszatérő gondja a tanyaiaknak az is­kolák kútjainak rendben tar­tása. A város a panaszok nyomán gyakran rendelt el vizsgálatot, ám ezekből leg­feljebb az derül ki, hogy a víz valóban ihatatlan. Később a külterületi orvosi repdelő megteremtésével az orvos rendszeres ellenőrző munkájá­val Nagykőrös ezen a gondon is igyekezett segíteni. Néhány, ma már különös­nek ható panaszt is feljegy­zett a krónika. A felsőjárá­siak 1937. március 3-án pél­dául az ellen tiltakoznak, hogy az ismétlő iskolában a fiúk­nak és lányoknak egy osztály­ba kell járni. Kérik továbbá, hogy a mezőőrök irtsák ki a ragadozó madarakat és első­sorban a gólyákat, mert mér­téktelenül pusztítják a kisli- libákat. (A gólya egyébként már akkor is védett állat volt.) Az alsójárásiak 1935-ben a le­venteoktatás idejét kérik mó­dosítani, mert a legnagyobb dologidőben viszik el a fiú­kat. De ha már elviszik — mondják —, legalább „állami bakancsot” adjanak nekik. A homolytáji panaszosok 1939- ben a rádió havi díját sokall­ják. (Kinek lehetett rádiója?) A segélyek dolgában na­gyon mérsékelt eredményt hoztak a panasznapok („Se­bők István pár cipőt kapott, mert tíz gyereke van.”) A ke­gyes adományok csak rövid időre enyhítették a gondokat. A város mindenesetre igye­kezett a tanyaiak szociális helyzetén javítani — ez egyébként már a Gömbös-féle szociáldemagógia leghango­sabb éveiben volt —, s ért is el részeredményeket. Orvosi rendelő, postai kirendeltség, út épült. Fenntartotta a vá­ros a 19 külterületi iskolát, kiterjesztette az állatorvosi szolgálatot, s a válságot köve­tő gazdasági fellendülés évei­ben a termelés megfelelő fel­tételeit is megteremtette. Job­ban, mint amit Gömbös alatt és Gömbös után országos át­lagban elértek. A segélyért folyamodók szá­ma azonban mégsem csök­kent lényegesen 1935-től 1939-ig. Farkas Péter NAGYKŐRÖSI ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT A meteorológiai ősz eddig még több napsütést hozott, mint esőt, ám az építkezése­ken, a mezőgazdasági üzemek­ben és a szállító vállalatoknál már az igazi ősz, s a kemény tél várható nehézségeit veszik számba. — Nálunk fedettek a műhe­lyek — mondja Strifler Al­bert, a Volán 21-es vállalata nagykőrösi műszaki üzemegy­ségének üzemgazdasági osz­tályvezetője. A kívülállók ta­lán csodálkoznál! is, hogy az eget kémleljük. A magyarázat azonban egyszerű. Azok a gépek, járművek, melyeket mi javítunk, szabad ég alatt dolgoznak, a Mátra-alján és a Dunántúlon a külszíni fejtésű bányákban. Vállalati érdek, hogy amíg az időjárás engedi, műszaki hiba, javítás miatt ezek közül egyet, len berendezés se álljon le. Ugyanakkor üzemegységi ér­dek, hogy minél tervszerűbben végezzük el /a nagyjavításokat, s a gépek az ütemezésnek meg­felelően kerüljenek a műhe­lyekbe. — Eszerint érdekellentét volna a vállalat és az üzem­egység között? — Szerencsére, csak a felü­letes szemlélő vélekedik így. A valóság az, hogy a javító üzem, egyszóval a nagykőrösi­ek valamennyi tevékenysége a vállalat költségeit növeli, s ezért nekünk is az az érde­künk, hogy a gépek minél to­vább dolgozzanak, s a lehető legkevesebb időt töltsék a mű­helyeinkben. Egyszóval az üze­meltetők és a javítók érdekei teljesen azonosak. Más kérdés, hogy a javítások tervezése igen sok bizonytalansági té­nyezővel kénytelen számolni. Például az időjárás alakulá­sával is. — Ez alighanem lehetetlen. Legfeljebb különböző alterna­tívák kidolgozásával teremthe­tők meg az eredményes mun­ka alapjai. — Elméletileg ez sem rossz megoldás — vélekedik az osz­tályvezető —, ám a bizonyta­lansági tényezők között nem az időjárás váratlan változása a legfontosabb, hanem az alkatrészhiány. Mindenesetre az üzemegység, rapszodikus leterhelésének megszüntetésére már készül­nek a tervek. — A megoldás útját eszerint megtalálták. Enyhítik-e ezek a változások az alkatrészgon­dokat? 1— Erre aligha lehet egyér­telműen válaszolni. Ha a jelen­leginél több gépet, járművet javítunk, bátrabban rendelhe­tünk alkatrészeket, vagyis jobban, gazdaságosabban ter­vezhetjük raktári részlegünk, s ezzel párhuzamosan az egész üzem munkáját. Ma egy vala­mihez kell biztonságos meny- nyiségben alkatrészt beszerez­nünk, holnap valamivel több alkatrész tízszer, húszszor any- nyi berendezéshez lesz elég. Ugyanakkor fennáll annak is a lehetősége, hogy nem tudjuk a szükséges mennyiségű szere­lési anyagot beszerezni, hiszen ez ma sem sikerül mindig. — Ügy érti, hogy rossz az alkatrészellátás ? — Ezt nagyon könnyű ki­mondani, hogy rossz az alkat­részellátás. A műhelyekben ezt gyakran mondják is, s mi hiába mutatjuk, hogy időben A pénteki piacon a szoká­sosnál kisebb felhozatal és forgalom volt. A szemester- rr.ény-piacon a búza, árpa és kukorica literje egyformán 4 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 8—14, al­ma 4—10. körte 8—10. szilva r'. őszibarack 6—8. dinnye 2,50 —3. burgonya 4,50—5. vörös­hagyma 8—10. uborka 3, pa­radicsom 2—3. fehér káposzta 3, kel 4, karfiol 10, zöldség csomója 4 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­jáért 100—140, a kacsáért 120 —130, a vágócsirkéért 50—80 forintot kértek, a tyúktojást 1 50—1,60 forintért adták. A halászati szövetkezet áru­dájában az élő halat 12—25. a csonkolt tyúkot 24. a baro.n- f'májat 58, s a sült halat 84 forintért mérték. A POCLAIN 45 kotrógépet hozza rendbe Becze Pál, Far­kas Sándor és Smidl László. Varga Irén felvétele megrendeltünk mindent, a papírt nem lehet a csavar he­lyett beszerelni. A gondot, a gyártó vállalatok nemtörő­dömsége, és a miénkkel ellen­tétes érdekeltsége okozza. Nem hazai vállalatokról van szó, hiszen a nálunk üzemeltetett 32 féle rakodó- és földmunka- gép többsége a tőkés orszá­gokban kész.ült. Általában az­zal a meggondolással, hogy néhány ezer üzemóra után a berendezést eldobják. Ezzel szemben nekünk jóval előny öl sebb, ha javítunk, felújítunk, csakhogy ehhez nem kapunk rendszeresen alkatrészt. Hiába végzi a munkáját pontosan a mi üzemegységünk, s a meg­rendelést intéző külkereske­delmi vállalat. — Tegyük fel, hogy mégis van alkatrész, hiszen erre is van példa. Akkor minden rendben van? — Nem egészen. Ugyanis kezelési utasítást rendszerint adnak a berendezésekhez, de a javításnál csak saját tapasz­talatainkra vagyunk utalva. Gyakorlatilag egyetlen tám­pontunk van, mégpedig az, hogy a hasonló műszaki meg­oldású gépeknél mi szokott elromlani. E tapasztalatok alapján ren­deljük az alkatrészeket. Külö­nösen sok gondot okozott az amerikai Caterpillar és a francia Poclain gépiek javítá­sa. Gyakorlatilag ezeknél min­dent nekünk kellett lókísérle­tezni. A Poclain gépeknél min­denesetre volt annyi segítsé­günk, hogy az egyik szerelőnk két hétig Franciaországban ta­nulmányozhatta ezeknek a berendezéseknek a gyártását. — Beszélgetésünk elején az őszt és a telet emlegettük. A mai adottságok között hogyan készülnek fel a várható ne­hézségekre? — Munkánknak ez az a ré­sze, amelynek sikeréért mi va­gyunk felelősek — mondja a mindenre gondoló emberek nyugodtságával Strifler Al­bert. — Nagyon gondos javí­tási tervet készítünk, melyben azt is rögzítjük, hogy melyik gép mikor érkezik a nagykőrö­si üzemegységbe, mennyi ideig tart a javítása, s mikor térhet vissza a termelésbe. A tervké­szítés során megbecsüljük a várható alkatrész-szükségletet is. A mi hibánkból nem érhet senkit meglepetés. A télre, a nagyjavítások idejé­re nem is lehetne másként fel­készülni. Egyébként ebben a munkában az üzem valameny- nyi dolgozójának tapasztala­tára szükség van, s amikor belevágunk a munkába, akkor is mindenki tudja, hogy mikor miért dolgozik. F. P. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Budapesten, a Pasaréti úti pályán rendezték két nap a serdülő B korcsoportos atlé­ták országos bajnokságát. Az Nk. Pedagógus SE öt, idáig eljutott fiatalja szorgalmasan készült a nyár folyamán, de 'agy lámpalázuk volt és rutin- hiányuknak tudható be. hogy számaikban nem jutottak be a 8-as döntőbe, bár nagyon kö­zel álltak hozzá. E sportág híreihez tartozik még. hogy a középiskolások 1976/77-es tanévi Pest me­gyei atlétikai pontversenyében az Nk. Toldi DSK a leányok között összesítve a harmadik helyen végzett. Természetjárás Az Nk. Kinizsi kilenc ter­mészetbarátja Szentendrén és környékén járt. Gyalogtú­rát tettek a sajátos hangu­latú kisváros régi házai kö­zött. s 'megnézték a szabadté­ri falumúzeumot és annak környékét. Pályaszépítő szocialista brigád A Gépjavító- és Faipart szövetkezet 24 tagú „MHSZ Mészáros János” szocialista brigádja (forgácsolóműhely) Kelemen Sándor brigádveze­tő vezetésével, több mint 400 órás társadalmi munkával (az anyagot a Kinizsi biztosítot­ta) a Kinizsi-sporttelepi bitu­menes kézilabdapályánál nagy­méretű labdafogó dróthálókat szerelt fel, s a kerítést is meg­erősítette. A lelkes brigádta­gok most az MHSZ Nk. Kini­zsi Modellező Klub autómo­dellező körpályájánál dol­goznak, a 'füvet lekaszálták és a védő drótháló megerő­sítésén fáradoznak. A spor­tolók és a sportkedvelők kö­szönetét mondanak a Mészá­ros brigádnak, szépítő mun­kájukért. SZOMBATI SPORTMŰSOR Kosárlabda Kiskunfélegyháza: K. Le­nin Tsz SK—Nk. Pedagógus NB Il-es férfi; Szentendre: Sz. Ferences Gimnázium—Nk. Pedagógus megyei férfi if­júsági bajnoki mérkőzés. Teke Kocsér. 15 óra: Volánbusz (Nk.)—Bp. Művész SK. NB IH-as csapatbajnoki mérkő­zés. s. z. MOZIMŰSOR Ök ketten. Színes magyar film. Előadás kezdete: 6 óra. Gyilkosság az Orient exp- resszen. Színes, magyarul be­szélő angol bűnügyi film. 14 éven felülieknek. Előadás kez­dete: 8 óra. ÉJSZAKAI ELÖADÄS Hangverseny Bangladc- sért. Előadás kezdete: 10 óra. i Felkészülés a téli nagyjavításokra Piaci hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom