Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

Mir 1977. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK /áílflP A NAGY OKTOBER JELENTŐSEGÉRŐL Nemzetközi tanácskozás Varsóban ! ságai elméleti folyóiratainak I főszerkesztői, valamint az Egyesült Államok és Bolívia Kommunista Pártjának kül­döttei. Hazánkat Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke képviseli a konferencián. Közös kiadvány A Lityeratumaja Gazeta, a Szovjet írószövetség heti­lapja arról a magyar—szovjet közös kiadványról közöl is­mertetést, amely Kézfogás címmel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor- culójának tiszteletére jelent meg a Kossuth- és a Mosz- kovszkij Rabocsij kiadó gon­dozásában. Bsráfsógmíiszak ArhangeBszkben Nagy szeretettel fogadták Arhangelszkben a fa- és papír­ipari dolgozók nemzetközi ba­rátságműszakjának részvevőit. A város papíripari kombinát­jában hat szocialista országból — Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból, Magyar- országról, a Német Demokrati­kus Köztársaságból és Romá­niából — érkeztek munkások, szakszervezeti vezetők, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közelgő hatvanadik évfordulója tiszteletére szovjet munkatársaikkal együtt ünne­pi műszakot tartsanak és ki- seréljék tapasztalataikat, mun­kamódszereiket. Szerdán megtartották az első közös műszakot a gyárban. A brigád, balról jobbra: Koncz Gáborné, Angyal Magdolna, Burján Ferencné, Veik! Istvánná. A hátsó sorban, jobbra: Agócs Jánosné, A jubileum tiszteletére Lehet még hárem vagonnal több? Versenyben a szocialista brigádok — Hogyan dolgoznak, mi­lyen eredményeket érnek el nálunk a szocialista brigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának tiszteletére? Erre a kérdésre könnyű válaszolni: eredmé­nyesen, jól dolgoznak. Nehe­zebb azonban megmondani, hogy melyik a legjjfcban. A lakatosok brigádja, vagy a szerelőké?... — tanakodik Nagyváthy János, a nagyká- tai Magyar—Koreai Barátság Tsz párttitkára. Aztán hirte­len: — Azt hiszem, mégis ta­lán a csibenevelő brigádok. Jók között a legjobb Már hívja is Birgés Mihály főállattenyésztőt, tőle tuda­kolja, helyesen vélekedik-e. A főállattenyésztő csak bó­lint, és már sorolja, hogy a tsz broyler-csibegondozói há­rom brigádba tömörültek, még 1973-ban és azóta sor­ban kiérdemelték, s meg is tartották a szocialista brigád címet. Van. amelyik már 1971- ben elnyerte. A Marek József brigádnak 16 tagja van, a Dobó Katica brigádnak 13 és a November 7. brigádnak 6. Persze, csupa asszony meg lány. a barom­fival úgyszólván kizárólag nők foglalkoznak. — Fogas az a kérdés, hogy a három közül melyik a leg­jobb? Csaknem hajszálra pon­tosan egyformán dolgoznak — állapítja meg a főállattenyész­tő. — Talán mégsem tévedek, ha a Marek József brigádot vélem elsőnek az egyformák között. Látogassuk meg hát ezt a brigádot. Valamennyi tagjá­val persze, nem találkozunk, hiszen nem egyszerre forgo­lódnak a csibét nevelő házak­ban. Tizenkét óra szolgálat után váltják egymást, aztán 24 órát szabadok. Az éjszaká­zás ugyan nem könnyű, mégis szívesen vállalják, mert nagy dolog, hogy azután egy egész nap a családjukkal lehetnek otthon. A vállaláson felül Ezt mindjárt a beszélgeté­sünk elején leszögezi Oláh Imréné, a brigádvezető. Ér­telmes szavú fiatalasszony. Hét esztendeje végezte az ál­talános iskolát, akkor elment Pécelre. az állattenyésztő szak­munkásképző iskolába éi? a baromfitenyésztő szakot vá­lasztotta. Éhhez a munkához érzett kedvet. Amikor szak­munkásként hazakerült, mind­járt be is lépett a tsz-be. és hogy rövid idő múlva társai­val elhatározta: brigádot szer­veznek. annak vezetőjévé vá­lasztották. Egyszerre mindig 95 ezer csibe van a kezükön, naposkorukban érkeznek Hernádról. a Március 15. Tsz- ből. A másik két brigád tag­létszáma kisebb, ennek ará­nyában nevelnek valamivel kevesebb csibét. — Legnagyobb jelentőségű vállalásuk közös — szólal meg Oláh Imréné és Koch Józseíné. Birgés Mihály főállattenyész­tő. — Együtt a három brigád ajánlotta fel, hogy az idén egy vagon hússal többel ter­melnek ugyanannyi csirkéből. Később aztán összeültek, meg­vitatták, milyen felajánlást tehetnek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára. Felvetették önma­guknak a kérdést, lehet-e még két vagonnal több? Ügy gon­dolták. hogy lehet, hát vál­lalták és minden jel szerint ezt a felajánlásukat év végé­ig túl is teljesítik. Augusztus 31-ig -a három brigád 94 vagon broyler-csir- két adott át, egyenként na­gyobb súllyal, mint tavaly. Évi tervük szerint egymillió 200 ezer darab naposcsirkéből kell sütnivalót nevelni és ez összesen 134 vagon lenne. Nyolc hónap alatt az évi terv 66,7 százalékát kellett volna teljesíteni, de 70,2 százalék a teljesítményük. Ebből már most nyilvánvaló, hogy az év végére túlteljesítik felajánlás sukat. Eredményes módszerek Az eddig felnevelt és a te­lepről kikerült 650 ezer csir­ke átlagsúlya elérte a m.ni- mális 1,10! helyett az 1,36 ki­lót. A múlt évben a súlyátlag 1,32 kiló volt. Milliónál több csirkénél sokat tesz fejedként a négy deka is. De hogyan ér­vék el a súlytöbbletet? — Először is kevesebb az elhullás, tehát emiatt is na­gyobb a hústermelés — ma­gyarázza Oláh Imréné. — Az elhullás persze, elkerülhe'et- ’en, de csökkenteni lehet. Ta­valy a csirkék 7,3 százaléka pusztult el. az idén 5,3 száza­lék. — A múlt évi elhullási arány is jónak mondható, az pedig, hogy most két százalékkal to­vább csökkentették. igazán Geleta Pál felvétele nagy eredmény — szól közbe a főállattenyésztő. Oláhné pe­dig: — Mindig igyekeztünk jól dolgozni, de mindig lehet a jónál is jobban. Elmondja, hogy a technoló­giai fegyelmet tökéletesen be­tartják — hogy mindig na­gyon tiszta legyen —, gyak­rabban cserélik a csirkék ivó­vizét. Állandóan figyelik, nem kókado/.ik-e valamelyik és nyomban kiemelik a betegnek látszót. Együtt a brigádok — Egyszóval, jobban odafi­gyelünk — mondja a brigád­vezető. — Nemcsak mi, a Ma­rek József brigád, hanem a másik két brigád is. hiszen közös felajánlásunkat csak együtt teljesíthetjük. Három vagon broyler-csir- ke után 75 ezer forint több­letbevételhez. és annak meg­felelő nyereségtöbblethez jut a Magyar—Koreai Barátság Tsz. Szokoly Endre Tovább javul a vendéglátás A Pest megyei Tanács vb a vendéglátóipart vállalat munkáját értékelte den rendelkezésre álló esz­közzel igyekszik megfelelni a várakozásoknak. Az ország vendéglátóipari vállalatai Kö­zött a Pest megyei a legna­gyobb és a legsajátosabb fel­tételek között dolgozó. Mint a többi megyei vállalat, úgy ők is küszködnek a főváros munkaerőt elszívó hatásával, sokszor a szakképzett dolgo­zó távoztával képesítés nél­külit kénytelenek felvenni. Bár bizonyos bérintézkedések már enyhítettek a gondokon, még mindig nagyon alacsony a bérszínvonal, ami tovább nehezíti az utánpótlás meg­oldását. A megyei tanács-vb a vál­lalat munkájának elismerése mellett néhány fontos tenni­valóra hívta fel a figyelmet így a többi között hangsú­lyozta: az elmúlt öt évben -'s fejlődött az előfizetéses és a gyermekélelmezés, de ko­rántsem elégítik ki a teljes igényt. Sok lehetőség van a további fejlesztésre. Önki­szolgáló éttermek akár nyolc­ezer adagos ellátásra is ké­pesek. A környék üzemeit, vállalatait, pedagógusgárdáját, iskolákat, óvodákat, bölcsődé­ket szolgálhatnak ki meleg étellel. Báziskonyhák felállí­tásával sok dolgozó asszony életét könnyíthetik meg. Mindenkét>oen szükséges, hogy emeljék a hidegkonyhai és cukrászati termékek for­galmát, természetesen, ez csak nagyobb választék kínálatá­val lehetséges. Készételek, mélyhűtők A további fejlődés feltéte­leit az eddigi kedvező tapasz­talatok alapján határozta meg a tanács-vb. Egyrészt, mint mondották, a meglevő üzlet- hálózat, valamint a géppark bővítése, az iparilag előké­szített ételek nagyobb ará­nyú felhasználása a feladat. Így a többi között fontos hűtőgépek beszerzése, üdítő automaták felszerelése, moso­gatógépek használata, sörtan- Kok felszerelése. Mindezekhez épületbővítés, építkezés sem kell. A mélyhűtők szaporítása egyben segíthet a munkaerő­gondokon is, hiszen előre ké­szített, gyorsfagyasztott kész­étel felhasználását teszi le­hetővé. Megszűnne, kivált az üdűlőiíelyeken, ahol a forga­lom az időjárás függvénye, az a bizonytaianság: mi tör­ténik az áruval. Jelenleg, ha sokat rendel az üzletvező, rossz idő esetén félő, hogy megrom­lik a készlet. Ha keveset ren­del, nem tudja kiszolgálni a vendégeket. Ezeken a helye­ken csak úgy lehet bizton­ságra törekedni, ha készletek­re, gyorsfagyasztott áru tá­rolására rendezkednek be. Felhívta a tanács-vb a vál­lalat figyelmét arra is, hogy az üzletek széttagoltsága el­lenére is többet kell foglal­kozni a vendéglátóipar dol­gozóival. Egyrészt tervsze­rűen szervezzék szakképzésü­ket, bővítsék az ösztöndíjrend­szert, másrészt fordítsanak nagyobb gondot a munkahe­lyi demokráciára, rendszere­sen hallgassák meg a dolgozók véleményét, javaslatait. Ösz­tönözzék azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek sajátos arculatot adhatnak egy-egy üzletnek, ezáltal is növelve a vendégkört. Ne csak a nevé­ben, hanem kínálatában, öt­leteiben is különbözzenek a vendéglátóipari helyek: az ételspecialitások, a különleges tálalás, a korszerű étkezte­tés legyen az önpropaganda. Hosszabb távú fejlesztési koncepció kidolgozását várja a tanács-vb a vendéglátóipari vállalattól. Ebben kiemelt feladatként szerepel majd a munka- és üzemszervezés, az udüiő- és idegenforgalmi te­rületek, valamint a városok új ellátása. Az élelmiszeripari vállalatok a közellátás megfelelő bázisai A NOTANACS KOORDINÁLÁSÁVAL Vizsgálják a törvény hatását Több mint három esztendő­vel ezelőtt fogadta el az or­szággyűlés a módosított csa­ládjogi törvényt. Űj rendelke­zéseinek gyakorlati érvénye­süléséről felmérés születik. A családjogi törvény néhány új, illetve módosított szabályának társadalmi hatásait szeptember közepétől a jövő év végéig hét megyében és Budapesten tér­képezik fel a szakemberek. A társadalmi munkatársakat teendőikről szerdán táíékoztat- ták az MNOT székházában. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke kiemelte: a nőtanács ösz- szesen 41 módosító javaslattal járult hozzá a házasság, a csa­ládok és a gyermekek fokozot­tabb védelméhez. Most, a fel­mérés koordinátori szerepét vállalta, s a nagy munkába be­kapcsolódik az Egészségügyi, az Oktatási Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfel­sőbb Ügyészség, valamint a Központi Statisztikai Hivatal is. meg a rendelkezéseket. Ugyan­akkor a termelőktől is joggal elvárható, hogy szerződött áruikat minden esetben a felvásárlóknak adják át. Növelik a tároló, feldolgozó lehetőségeket A tanács-vb elfogadta azt a jelentést, miszerint a felvá­sárlás terv szerint alakult. Egyenletesen nő a sertés-, a baromfi-, a tej- és a kenyér­gabona-felvásárlás. Jó a zöld­ség-gyümölcs termés, az er­re hivatott szervek mindent meglesznek a gyors feldolgo­zásért, a tárolásért, a bizton­ságos átvételért, ugyanakkor a szűk tárolási, szállítási, Ki­dolgozási kapacitás miatt gond is adódik. Jogos az az igény: a tervezett termésmennyi­séggel összhangban szükséges megszervezni a járulékos be­ruházásokat. Ez azonban meg­haladja a megyei erőket, az országos szervekkel összhang­ban kell cselekedni. Foglalkozott a tanács-vb a termékek választékának szé­lesítésével, a minőség javítá­sával. valamint a vállalatok termelésének folyamatos bő­vítésével. az igényekhez való alkalmazkodásával. így pél­dául a többi között fontos a gabona-, baromfi- és konzerv­ipar kapacitásfejlesztése. A tanács-vb hangsűlyozta: a ter­mékforgalmazás koordinálá­sára fokozottabban szükség van. hogy mind a friss fo­gyasztású termékek, mind a konzervipari alapanyag ren­delkezésre álVon, ugyanakkor az exportkötelezettségeknek is eleget tegyenek. A tanács-vb tájékoztató­jelentést fogadott el arról, hogyan hajtották végre a köz-* oktatási és közművelődési dolgozók körében a bérrende­zést. Megállapította, hogy min­denütt jó hangulatot terem­tett a bérintézkedés, a dolgo­zók elégedettek a központ: határozattal. Az infézmények- oen időben készültek fel a bé­rek kiosztására, október 3-án mindenütt az új illetményeket fizetik ki. A differenciált bé­reket is átgondoltan, igazsá­gosan osztották fel. vitára alig egy-két döntés adott okot. Várható, hogy az elégedettség, a jó hangulat további ösztön­zője lesz a jó munkának. S. A. Varsóban, a szejm épületé­nek dísztermében, háromna­pos elméleti konferencia kez­dődött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi és társadalmi jelentő­ségéről. A LEMP KB elméleti folyóirata által szervezett tanácskozáson részt vesznek a testvérpártok központi bizott­A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat 1972-ben ala­kiüt, két vállalat: a Dunaka­nyar- és a Róna vállalat ösz- szevonásából. ötéves története bebizonyította, hogy a köz­ponti egységes irányítás jobb a körzeti széttagoltságnál. a jelenlegi szervezet jól szol­gálja a lakosság igényét. Je­lenleg 346 egység, étterem, vendéglő, büfé, falatozó, eszp­resszó, cukrászda, italbolt — áll a vendégek rendelkezé­sére. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén a vállalat öt­éves munkájának tapasztala­tait tárgyalta és megjelöl­te a további tennivalókat. A tanács-vb megállapította, hogy a vállalat tevékenysége meghatározó a megyei ven­déglátásban, hiszen a tavalyi összforga om 29 százalékát oonyolítctta le az országos vállalatok egységei és a szö­vetkezeti vendéglátóipar mel­lett. A negyedik ötéves terv idején a forgalma csaknem 42 százalékkal nőtt, ezen be­lül kedvező az étel- és a szesz­mentes italforgalom alakulá­sa. A vállalat sok nehézséggel küszködött öt évvel ezelőtt. A korábbi különböző rend­szer alapján dolgozó elődök ténykedését egységes árufor­galmi és gazdálkodási politi­kával kellett felváltania. Na­gyobb hatáskörrel, felelősség­gel ruházta fel a területi igaz­gatóságokat, így azok valódi gazdái az üzleteknek. A korábbihoz képest több a szakképzett, megfelelő is­kolával rendelkező üzletveze­tő, alkalmazott is. A válla­lat helyes törekvése valósult meg rekonstrukciós tervében is, mely szerint nagy, új lé­tesítmények helyett elsősor­ban a meglevő üzleteket kor­szerűsítették, az elavult be­rendezéseket cserélték ki. Er­re ösztönzött a munkaerőhi­ány tg. A többi között érde­mes a megújultak közül meg­említeni az érdi Pelikán ét­termet, bisztrót, eszpresszót, a törteli Gyöngyszemet, a du- naharaszti fagylaltpavilont, a monori süteményesboltot, a váci művelődési ház büféjét, a gödöllői eszpresszót, vagy az átépített váci Kőkapu, szi- getszentmiklósi Árpád, a gö­döllői Vadász, a pomázi Pi­pacs és más vendéglőket, tu­ristaéttermeket, sörözőket. Idén megvalósult vagy terv szerint ezután készül el több ételbár, önkiszolgáló étterem, 'melegkonyha. Jelentősen javult a hűtőbe­rendezés-ellátás; mosogatógé­peket szereztek be. üdítő au­tomatákat szereltek fel, sör­tankok könnyítik a tárolást, a nagymarosi fagylaltporüzem is korszerűvé teszi az ellátást. Tizenkét új teherkocsi segíti a gyorsabb szállítást. Az üz­letek kilencven százalékában kávégép üzemel. Gépfejleszíésre öt év alatt 21 millió fot’nloi költöttek. 28 üzlet építését, rekonstruk­cióját hajtották végre, s mint­egy 400 üzletet tataroztak. Az ötödik ötéves tervben száz­millió forintot költenek to­vábbi fejlesztésre és 140 mil­lió forintot fenntartásra. Kielégíti az igényeket A tanács-vb hangsúlyozta, hogy a vállalat munkájában jól mérhetők az eredmények a vendéglátóipar fejlődése tükrözi a vállalat célját: min­Jó a hangulat a pedagógusok és művelődésügyi dolgozók között A tanács vb. megtárgyalta az élelmiszeripari vállalatok munkáját: mit tesznek a köz­ellátásért. Mindinkább nő a kereslet a már feldolgozott termékek iránt — állapította meg a ta­nács végrehajtó bizottsága. Ez fakad a korszerű táplál­kozási szerkezet kialakításá­ból, valamint abból, hogy a dolgozó nő, háztartási mun- káiát ezek nagyon megköny- nyítik. Pest megyében a sütő­iparon kívül mintegy tizen­két üzem állítja elő az élel­miszercikkeket. így a többi között a Pest megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat, az állatforgalmi és húsipari vállalat, a Közép- magyarországi Tejipari Vál­lalat, az Állami Pincegazda­ság, a szobi léüzem. a terme­lőszövetkezetek közös vállal­kozásai. tejfeldolgozói. A vállalatok működését a megye mezőgazdasági nagy­üzemei segítik. így a kenyér­gabona-szükségletét teljes egészéöen Pest megye adja, a hústeimeléshez a vágóser­tés mintegy 70—80, a vágó­marha 90 százalékát. A la­kosság tejszükságletének egé­szét fedezi a megyei terme­lés. A felvásárolt tej nagyobb íésze a főváros üzleteibe ke­rül. A szerződéskötés legha­tékonyabb a gabona- és hús­iparban, kevésbé a konzerv- és a hűtőiparban. Sokat ja- vült a szerződési fegyelem i múlt években, bár a tanács- vb további teendőket határo­zott meg a javítására. Cél az, logy a termelő kedve állan­dó legyen, a felvas árlók tölt­sék be hivatásukat, tartsák

Next

/
Oldalképek
Tartalom