Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

1977. SZEPTEMBER 14., SZERDA t/wfgp Heti jogi tanácsok • üzemi baleset esetén a munkáltató mikor mentesülbet a társadalombiztosítási szerv* vei szembeni felelőssége alól? Két dolgozót ért üzemi bal­eset Az egyiket úgy, hogy amikor az élelszállitó kocsiról emeLte le a forró levessel teli, lezárt edényt, megcsúszott. Az edény teteje kinyílott és abból a forró leves a dolgozó kezére és arcára csapódott. Súlyos égési sebeket szenvedett, s több hónapig betegállomány­ban volt. A vállalat kifizette részére a fizetés és táppénz közötti különbözetet, de egyéb kártérítést nem, mondván, hopv a dolgozót is felelősség terheli, mivel nem volt eléggé elővigyázatos az ételhordók le­emelésénél. A vállalat azt sé­relmezi, hogy a társadalombiz­tosítási szerv követeli tőlük á kifizetett táppénz összegét, a kórházi kezelés költségét, mi­vel a vállalat nem tartot­ta be a szükséges és előirt óvórendszabályt. A másik eset ennél még saj­nálatosabb, mert az egyik se­gédmunkás alig egy hónapja dolgozott az egyik műanyag- és fémfeldolgozó szövetkezetben, amikor baleset érte. A sajtoló- gépbe az anyagot kézzel he­lyezte be, jóllehet erre a cél­ra csipeszt rendszeresítettek. Többször figyelmeztették a dolgozót az óvórendszabályok betartására, mégis szabad kéz­zel nyúlt a gépbe. Kérdezi a vállalat, felelős-e a munkáltató, illetve köteles-e megtéríteni a társadalombizto­sítási szervnek a kifizetett tápoénzt, a kórházi költséget, amikor a dolgozó figyelmezte­tés ellenére, csipesz nélkül nyúlt a gépbe, és ezért történt a baleset. Nézzük először az első ese­teit: az ételszállításra vonat­kozóan szigorú előírások van­nak, így többek között az is, hogv gondosan le kell zárni az edényeket. Elképzelhető, hogy akármilyen gondosan is zárták le az edényt, kipattanhatott a zár. Ha a dolgozót kioktatták a szabályos ételleemélésfeí és megcsúszása véletlen volt. vé­leményünk szerint a vállala­tot nem terheli mulasztás, és ezért nem tartjuk jogosnak a társadalombiztosítási szerv kö­vetelését. Természetesen ez a tényállás a bíróság előtt vál­tozhat. A bizonyítékok mérle­gelése alapján a bíróság fogfa eldönteni a kérdést. A másik esetben azonban nem osztjuk a vállalat állás­pontját. Az ÁBEÓ rendelkezé­sei ugyanis parancsolólag ír­ják elő, hogy ha a munkás nem tartja be az előírásokat, a további munkától el kell tiltani. Idevonatkozóan az ÁBEÓ úgy rendelkezik: a ve­zető köteles ellenőrizni, hogy a dolgozó nem követ-e el olyan mulasztásit, amely miatt a vo­natkozó jogszabályok értelmé­ben nem dolgozhat. A vállalat azonban e rendelkezésnek nem tett eleget, és akkor sem til­totta el a sérültet a további munkától, amikor a megbízott vezető ismételten észlelte, hogy nem használja a csipeszt. E mulasztásával tehát a fel­peres megsértette az ÁBEÓ előírásait. Megsértette ezen kívül a vállalat az ÁBEÓ más pontjaiban foglaltakat is. Ugyanis a gép 'kapcsolóit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azokat a dolgozó köny- nyen és biztonságosan elér­hesse, kezelhesse, de az aka­ratlan bekapcsolás lehetőségét kizárják. Tehát úgy látjuk, hogy a vállalatot itt felelősség terheli. • Az örökbefogadás feltéte­leiről. Olvasóink kérték, adjunk tájékoztatást az örökbefogadás feltételeiről, arról, hogy leit lehet örökbefogadni. Örökbefogadó csak olyan személy lehet, aki mindenben alkalmas arra, hogy az állam a gyermek nevelését rábízza. Ennek megfelelően csak telje­sen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, és aki nem áll a közügyektől eltiltást ki­mondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt. Gondosan vizs­gálni jkell, hogy az örökbéfo- gadó erkölcsileg, egészségileg áfkálmas-e arra, hogy a gyer­meket nevelje, e! tudja-e meg­felelően tartani. Örökbefogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadó és az örökbe­fogadott között a törvény nem Tíz nap rendeletéiből A Tanácsok Közlönye ez évi 38. számában néhány olyan fontos rendelkezés jelent meg, amelyre olvasóink figyelmét felhívjuk. A mezőgazdasági szakcso­portokról a 32/1977. (VIII. 17.) MT-rendeletet ez a közlöny tartalmazza. Ugyanitt talál­hatják az érdekeltek az egyes tartós fogyasztási cikkek jót­állásának legkisebb kötelező mértékéről szóló, nemrégen kiegészített és módosított ren­deletet, amelyet a 17/1977. Bk. M.—KGM—Kip. M.—NIM együttes rendelet tartalmazza. Fontos szabályokról tájé­koztat a 11/1977. MŰM—PM- réndelkezés, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseiről. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztéséről, annak egyes kérdéseiről tartalmaz irány­elveket, a Tanácsok Közlö­nyének 39. száma. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatói részére juttatható álla­mi támogatásokról a 120/1977. ÓM. számú utasítás rendelke­zik. (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny szeptember 7-i számában.) A bérszabályozás egyes kérdéseiről a 14/1977. MÉM számú utasítás rendelkezik, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 23. számában. SERTÉSHÍZLALŐ KISTERMELŐK! 1978-ban o 100 és 125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 27,50 Ft-os alapárat fizetnek az óllatforgalmi és húsipari vállalatok. Illetve o helyi megbízottak. A 100-125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott sertések után - a több éves szerződéses felárral és a mennyiségi felárral együtt ­28.50-29.50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. Már most kösse meg o több évre szóló sertéshizlalási szerződést az állatforgalmi és húsipari vállalatokká* illetve azok megbízottjaival! ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT határoz meg kifejezetten kor­különbséget. örökbefogadni csak magyar állampolgárt le­het. Ha külföldi gyermeket akar valaki örökbefogadni, azt először honosítani kell. Az örökbefogadás további felté­tele, hogy az örökbefogadó, va­lamint a gyermek vérszerinti szülője nyilatkozatot tegyen az örökbefogadást illetően. A vér. szerinti szülő úgy is adhat beleegyezést az örökbefogadás­hoz, hogy az örökbefogadókat nem ismeri. Ilyen esetben nyi­latkozatát a gyámhatóság ré­szére teszi meg, és a gyermek­ről addig, amíg az örökbefo­gadás meg nem történt, a gyámhatóság gondoskodik. A jogszabály azt is kimondja, ha a szülő a gyermek érdekei ellenére nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, és a gyer­mekkel szemben fennálló kö­telezettségét önhibájából nem teljesíti, a gyámhatóság a vér szerinti szülő nyilatkozatát pó­tolhatja. Az örökbefogadásit a gyámhatóság engedélyezi. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Tsz-ek kártérítési ügyében Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet a búzaföld­jén történő repülőgépes vegy­szeres gyomirtásra egy állami gazdaságnál repülőgépet bé­relt. A repülőgépes szolgálat emberei a szórást elvégezték, de utána kiderült hogy a ki­jelölt terület mellett levő nap­raforgóvá lés re mérgező hatású szer hul­lott és súlyos károkat oko­zott. Ezekuián az állami gazdaság ellen, továbbá a repülőgépes­szolgálat, valamint az Állami Biztosító megyei igazgatóság ellen pert indítottak. A kere­set szerint az első kettő vét­kesség, a biztosító pedig a vele kötött vagyonbiztosítási szerződés alapján köteles a kárt megtéríteni. Az elsőfokú bíróság a kere­setet elutasította. Az ítélet in­doklása szerint sem a gazdasá­got, sem a szolgálatot mulasz­tás nem terheli, a biztosító pe- dik a szóban forgó kárért koc­FIATALKORÚAK IS Lopásért bíróság előtt Katona Gábor és hat társa, üllői lakosok ellen lezárult nyomozás Vecsésen, Üllőn és Monoton. Ezzel mintegy négy hónapon keresztül tartó bűn­cselekmény-sorozatot göngyö­lített fel a rendőrség. Még áprilisban egyik reggel a Cegléd és Környéke Kiske­reskedelmi Vállalat üllői 170. sz. boltjának vezetője szoká­sos üzletnyitáshoz készült, mikor szokatlan látvány fo- "adta. Az udvari ajtó rácsát kifeszítették. Az üzletvezető azonnal értesítette a rendőr­séget. A helyszíni szemlével egy- időben készült leltár megál­lapította, hogy az éjszakai órákban a tettesek 2 ezer fo­rint készpénzt, és 13 ezer 731 forint értékű ruhaneműt, italt, édességet, táskarádiót és egyéb dolgokat vittek maguk­kal. Alig telt el huszonnégy óra, a tettesek közül kettőt — Ka­tona Gábort és Veres Istvánt Veszprémben elfogta a rend­őrség. egy igazoltatás alkal­mával. Különböző műszaki cikkeket — fényképezőgépet, táskarádiót — és szokatlan mennyiségű kétforintost talál­tak náluk. Beismerték, hogy mindez az üllői bolti betörés­ből, származik. Hamarosan kézrekerült a harmadik tár­suk is, a fiatalkorú J. Tibor, és mindhárman előzetes le­tartóztatásba kerültek. A lopott árut időközben ér­tékesíteni akarták, azonban nagy részét — a gyors és ha­tározott intézkedések eredmé­nyeként — sikerült lefoglalni. Az is kiderült, hogy már ko­rábban is betörtek az üzletbe, hétszáz forint értékben bort loptak és megitták. A társasághoz tartozott fia­talkorú V. Ferenc, valamint Csordás József. Abel István és Szerecsen Lajos. Közülük már többen álltaik bíróság előtt. A fiatalkorú V. Feren­cet lopás bűntette miatt fel- téte’esen bocsátották szabad­lábra. Csordás Józsefet ga­rázdaságért. lopási kísér’.etér- egyévi és egyhónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Legutóbb kétrendbeli visszaesőként el­követett rablás miatt kisza bott hat év és hathónani sza­badságvesztéséből szabadult Ábel Tttvánt a bíróság először könnyű testi sértés miatt két hónapi, majd utóbb garázda­ság és loDás bűntette miatt nyolchónapi szabadságvesz­tésre ítélte. A fiatalkorú J. Tibort tavaly szemérem el­leni erőszakért nyolchónapi — két év próbaidőre felfüggesz­tett — szabadságvesztéssel sújtotta a törvény. A vádlottak Üllőn ismerték meg egymást, tavaly decem­ber. valamint idén január feb- "uár és március hónapban csa­vargásuk során részben egye­diül és részben közösen követ­tek el lopásokat. Egyik alka­lommal a fiatalkorú J. Tibor az üllői állomáson tartózko­dó személygépkocsikat szállító vasúti szerelvényen feltört egy Zsiguli gépkocsit és szer­számkészletet lopott, amit az­tán eladott. Másik esetben Albert Ist­vánnal ugyancsak az állomá­son egy Moszkvics gépkocsit tört fel és ebből 2160 forint ér­tékű alkatrészt vittek el és ér­tékesítettek. Ezenkívül J. Ti­bor fiatalkorú különböző szó­rakozóhelyek elől négy segéd­motor-kerékpárt lopott el. Ha­sonló bűncselekményt köve­tett el Veres István és Kato­na Gábor is. Csordás József a monori tsz motorkerékpárját lopta el, ezt Katona Gáborral átalakítot­ták és ezer forintért eladták. Csordás egyéni akcióként az italbolt elől női kerékpárt vitt el és 200 forintért adta el. A fiatalkorú V. Ferenc egyik nap o monori presszó elől emelt el egy segédmotor-ke­rékpárt. Útközben az igazol­tató járőrnek a motor szár­mazását nem tudta megma­gyarázni, és így azt elvették tőle. Szerecsen Lajos orgazda­ként szerepel az ügyben, egyik társától iopott motorkerék­párt kapott, azt átalakította és eladta. A tettesek bíróság előtt fe­lelnek cselekményeikért. O. F. kázatot nem vállal. A Leg­felsőbb Bíróság ezt a döntést aimy.ban változtatta meg, hogy a repülőgépes szolgálat felelősségének megállapításá­ra az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat ho­zatalára utasította. Az ítélet rámutat arra, hogy a növényvédő szemék repülő­gépről történő kiszórásából származó esetleges kárt —ha annak felmerülte egyik félnek sem róható fél — a tsz szer­ződésileg magára vállalta. Ez nem ütközött jogszabályba és a szocialista gazdálkodás el­veivel sem ellentétes. A szö­vetkezet — a repülőgép bér­letére vonatkozó szerződés­ben — az állami gazdaság­gal szemben kötelezte magát a technológiai és a biztonsági előírások megtartására is az­zal, hogy amennyiben azok­tól eltér, a felelősség szintén őt terheli. Nem hivatkozhat tájékozatlanságra, mert agro- nómusa korábban többször irá­nyított repülőgépes permete­zést. Ha pedig nem volt tisz­tában a biztonsági előírások­kal, úgy azok megismerése érdekében intézkednie kellett volna. Ezt nem tette meg, te­hát tájékozatlansága saját mu­lasztásának következmé­nye volt. Ezért a kárt az állami gazda­ságra nem háríthatja át. Ami pedig a biztosítót illeti, az csak olyan kárért vállal koc­kázatot, amit a tsz másoknak okoz. — A repülőgépes szolgálat megtérítési kötelezettsége ak­kor áll fenn — hangzik tovább az ítélet —, ha a kár a gép személyzetének munkavégzé­se folytán állott elő. A per adataiból megállapítható, hogy a növényvédő szer kiszórásá­nál az előírt biztonsági sávot nem tartották be. A tsz agro- nómusa azt vallotta: ha tudott volna a biztonsági sáv k;ha- gyásának szükségességéről, ak­kor a búzaföld 6zélén levő te­rület permetezését nem enge­di meg. A pilóta viszont arra hivatkozott, hogy > a szomszé­dos terület károsodásának ve­szélyére az agronómus figyel­mét felhívta, de az megnyug­tatta: nincs veszély, mert a napraforgó még nem kelt ki. Mindkettőjük és esetleg még más tanúk kihallgatásával tisz­tázni kell, hogy a repülőgépes szolgálat részéről megtör­tént-e a szükséges figyelmez­tetés és ha igen, a tsz fenn­A tárgyalóteremből Kegyetlen apa Bódis Emánuel 54 éves tak- sonyi alkalmi munkás 1967- ben magánlaksértésért már állt bíróság előtt. Az akkor kapott lecke azonban úgy tű­nik, nem sokat használt. Tavaly júniusban egyik es­te Bódis ittasan ment haza, és minden ok nélkül kötekedni kezdett 18 éves Katalin nevű lányával. A vita hevében elő­ször egy asztali órát akart a lányhoz vágni, dé ezt még a szobába belépő fia meg tudta akadályozni. Ezután egy sú­lyos hamutartóval úgy fejen találta a szerencsétlen lányt, hogy a mentők eszméletlenül szállították kórházba, ahol az agyba benyomódó csontszi-. lánkokat több órás műtéttel sikerült csak eltávolítani. A ráckevei járásbíróság dr. Szántó Szilvia büntetőta­nácsa a rabiátus apát súlyos testi sértésért mondta ki bű­nösnek, s ezért félévi szabad­ságvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Manipulált a hitelügyi előadó A ráckevei járásbíróság dr. Boros büntetőtanácsa most tárgyalta Fazekas Sándorné- nak, a Dunaharaszti Takarék- szövetkezet 44 éves hitelügyi előadójának bűnügyét. A már tíz éve a szövetke­zetnél dolgozó tisztviselőnő. a kölcsönügyek bonyolításá­val, a kölcsöntörlesztések nyil­vántartásával és a számlakar­tonok vezetésével foglalko­zott. A szövetkezet valamennyi dolgozója nő, akik kétheten­ként megtartották a szabad szombatot, mikor is a dolgo­zók fele, volt szolgálatban. Fazekasné 1974 második fél­évétől kezdve, szabad szom­batokon a pénztárost is he­lyettesítette, és ilyenkor a ki­állított pénztárbizonylatok egyik példányát átadta az ügyfélnek, a tömb másik pél­dányát azonban nem csatolta a kölcsönigénylő laphoz, ha­nem azt megsemmisítette, a pénzt pedig zsebre tette. Sa­ját vallomása szerint is 1976 április közepéig, a sikkasztás felderítéséig, 56 esetben ösz- szesen 42 000 forintot tulaj­donított el. Az építési köl­csönökre történt törleszté­sekből. néhány esetben a le­leplezése előtt is fizetett be az ügyfél helyett részleteket, majd az okozott kárt később megtérítette. A ráckevei járásbíróság Fazekasnét, folytatólagos ma­gánokirat-hamisítás útján el­követett sikkasztásban talál­ta bűnösnek, ezért 14 havi börtönre, 1000 forint pénz- büntetésre. a közügvek gya­korlásától kétévi eltiltásrr és a bűnügvi költségek megfize­tésére ítélte. Az elítélt enyhí­tésért fellebbezett. Asztalos Imre tartotta-e a búzafölddel szom­szédos kultúrákkal határos terület permetezésére vonat­kozó rendelkezést. A repülő­gépes szolgálat kárfelelőssé­gének megállapítása esetén azt is vizsgálni kell, hogy a biztonsági sáv kihagyásának mellőzése milyen búzatermés­többletet eredményezett, mert ezt lékeli vonni a naprafor­góban" keletkezett kárból. Még 1975-ben egy mező­gazdasági termelőszövetkezet egy másik tsz-től Starking- fajtájú, ezer darab almacse­metét vásárolt. A múlt év ta­vaszán történt telepítés után azonban csak nyolc százalé­kuk eredt meg, a többi kipusz­tult. Ezért a tsz az eladó ellen 428 ezer forint kártérítés fizetésé­ért pert indított. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság ítéletében a következőket állapította meg: — A nagy mérvű pusztulás okának kivizsgálására a bíró­ság által felkért Országos Szőlő-, Gyümölcsfa és Dísz­faiskolai Szaporítóanyag Fel­ügyelőség, továbbá több tudo­mányos intézet és egyetem képviselőjének részvételével, helyszíni szemlét tartott. A pusztulás okát azonban nem tudták megállapítani, csak ar­ra a következtetésre jutottak, hogy az 1975—76. évi őszi, té­li és tavaszi kedvezőtlen idő­járás hátrányosan hatott az egyébként szakszerűen tele­pített szaporítóanyag általá­nos életfeltételeire. A Star- king-fajta az időjárási szél­sőségekre érzékenyen reagál, így a szaporítóanyag termesz­tésének befejező szakaszában, már érvényesülő és az egész idényre kiható időjárási vi­szonyok együttes hatása az olt­ványok nagymérvű pusztulá­sához vezetett. Az eladó tsz szabványszerűen, hibátlanul teljesített, tehát a kár előidé­zésében, jogellenes magatar­tással, nem hatott közre. — Figyelembe kellett venni azonban — hangzik tovább az ítélet —, hogy szakvélemény szerint az 1000 darab Star- king-almacsemete az 1975. évi őszi kedvezőtlen időjárás hatására nem volt megfele­lően érett, jóllehet, ez a kö­rülmény — a szabványban rög­zített külső ismérvek alap­ján — az átvételkor és a kiülte- téskor nem volt észreve­hető. A vonatkozó szabvány értel­mében a gyakorlatban a cse­metéket a külsőleg felismer­hető tulajdonságok szerint mi­nősítik. Ezért a csametéknek ezt a gyengébb érettségét rej­tett hibának kell tekinteni, ami miatt az eladó szavatos­sági felelősséggel tartozik. Minthogy e csenjetek a ren­deltetésszerű célra, azaz gyü­mölcsös telepítésére alkalmat­lanok voltak, a vevőnek az el­lenérték visszafizetésére irá­nyuló követelése alapos. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra, hogy telepítésénél a csemeték 10 százalékos veszteségével kell számolni. Ezúttal a tétel­ből nyolc százalék megeredt, tehát a vevő az ellen érték 82 százalékára, vagyis 820 darab csemete vételárának vissza­fizetésére tarthat igényt. Ez az összeg 22 140 forintot tett ki. Kártérítésre azonban a ve­vő szövetkezet nem tart­hat igényt. Ugyanis nem szokásos és nem is indokolt az érettség külső jeleivel rendelkező csemeték­nek a forgalomból való visz- szatartása. annak gyanúja mi­att, hogy esetleg rejtett érett­ség esete forog fenn, ezért az ilyen okból előállott károsodás a vevő kockázata és ezért az eladó nem tehető felelőssé. H. E. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom