Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

av 1977. SZEPTEMBER 14„ SZERDA Marxizmus— leninizmus és pedagógia Kedden az Országos Peda­gógiai Intézetben megkezdő­dött A marxizmus—leniniz­mus tanulmányozása a közép­fokú társadalomtudományos oktatásban című témával fog­lalkozó nemzetközi szakértői bizottság egyhetes ülése. A bizottság két éve alakult a kérdés folyamatos tanulmá­nyozására. Az ülésen bolgár, csehszlovák, lengyel, szovjet, NDK-beli és magyar szakem­berek vesznek részt. Vass Henrik, a Párttörténeti Inté­zet igazgatója A marxizmus —leninizmus eszméi és az if­júság nevelése című bevezető referátumában rámutatott ar­ra, hogy az ifjúság világnézeti nevelése korunk osztályharcá­nak, a szocializmus építése jö­vőjének rendkívül fontos té­nyezője. Felhívta a figyelmet az eszmei, politikai nevelés egységére. A vita Albout Kin- kuelkin professzornak, a Szovjetunió Pedagógiai Tudo­mányos Akadémiája levelező tagjának a feladatokat és a problémákat felvázoló előadá­sa után kezdődött meg. Október 21—november 20. Őszi megyei könyvhetek i Az idén október 21. és no­vember 20. között rendezik meg az őszi megyei könyvhe­teket Az országos megnyitót október 21-ém Szabolcs megyé­ben, Mátészalkán tartják. Az elmúlt év hasonló ren­dezvénysorozatán az ország falvaiban, kisebb településein összesen 21.7 millió forint ér­tékű könyv talált aazdára, 23 százalékkal több, mint 1975- ben. A könyvhetek szervezői az idén szeretnék ezt az ered ményit is túlszárnyalni. Ismét bevonják az akcióba a KISZ- szervezeteket, a szövetkezeti ifjúsági bizottságokat és az út­törőcsapatokat, akik tavaly házról házra járva, 526 ezer forint értékű könyvet értékesí­tettek. Számítanak a szocialis­ta brigádok közreműködésére is, tagjaik az előző évben a könyvhetek alatt csaknem egy­millió forint értékű könyvet adtak el. Az őszi megyei könyvhetek idején irodalmi estekkel, író­olvasó találkozókkal, könyvbe­mutatókkal ajánlják többszáz faluban a könyvújdonságokat, érdekességeket. Önmagunk és mások gyönyörűségére HATSZÁZ AMATŐR CSAPAT PEST MEGYÉBEN ÜNNEPI ELŐZETES zenegyezren ismerkednek a művészetekkel. Tizenegyezer művészetked­velő. Már ez önmagában is je-*' lentős. Ez a tizenegyezer ember azonban nemcsak szereti a mű­vészeteket. Bemutatóikkal, produktumaikkal tíz és tízez­rek körében agitálnak a szép­re és a jóra. Ügy is fogalmaz­hatnák: önkéntes propagálói, terjesztői a művészeteknek. E mozgalom jelentősége vi­tathatatlan. Célja, miként az a közművelődési törvényben is megfogalmazódott: nem hivatá­sos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi maga­tartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevé­kenység megkedveltetése, jobb megértése. A cselekvő részvé­tel, a közösségi élmények, a művészet világával létrejött kapcsolat hozzásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kul­túra és a tömegek kapcsolata. A népművészet reneszánsza Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy mindenkit ilyen pontosan megfogalmazott cél visz el valamelyik öntevékeny művészeti csoportba. Sokan egyszerűen csak alkotó közös­ségre vágynak. Mások jobban szeretnék érteni a művészetek valamelyik ágát. Megint mások tovább kívánják adni azt a pluszt, ami — úgy érzik — ott rejtőzik bennük. És vannak olyanok is, akik úgy kerülnek a művészeti csoportokba, hogy apáról fiúra száll ez a szép hagyomány. Gondoljunk csak az országosan is jó hírű tápió- szecsői népi együttesre, ahol apa, asszony-leány és unoka együtt játszik, táncol, énekel. S ha már a szecsőiekről ke­rült szól, meg kell mondani azt is, hogy ma reneszánszukat élik a népi együttesek. Népszerűsé­gük annak felismerésén alap­szik, hogy produkcióik nyomán olyan értékes népi kincsek ke­rülnek ismét felszínre, amelyek már-már veszendőbe mentek. Ezek a régi szokásokat és zenei értékeket feltáró műsorok mindenkihez szólnak, mindenki számára érthetők és élményt adók. Ugyanakkor képesek ar­ra is, hogy a kortárs művésze­tek élményeit magukba szíva, korszerű színpadi művészet­ként éljenek tovább. A felada­MULTAT IDÉZŐ KIADVÁNYOK Feltárás és értékőrzés Magyar műemlékvédelem tok szemtanújává teszi. Épü­letek, városfalak, sáncárkok kerülnek napvilágra a nyom- keresők tudatosan meghatá­rozott munkája révén. írásbe­li rögzítésük, feldolgozásuk pedig bepillantást kínál a ré­gészek mindennapos tevé­kenységébe, meggyőzően bizo­nyítva a leletmentés fontos­ságát és értékét. Az Akadé­miai Kiadónál megjelent ta­nulmánykötet egyben beszá­mol a hazai műemlékvédelem társadalmi bázisáról, vala­mint a műemléki helyreállítá­sok előkészítéséről és doku­mentálásáról. Ezzel mintegy felkelti a nagyobb érdeklő­dést a múlt értékeinek a meg­őrzésére és össztársadalmi megbecsülésére. freskófestészettől. A mosta­ni azonban már jellegében is más: összefoglaló értékű mű, amely megkapóan szép, színes, valamint fekete-fehér képtáb­láival folyamatában tárja elibénk a középkor fennma­radt emlékeit. Radocsay Dé­nes ikonográfiái pontosságai elemzi a művek keletkezését, s közben társadalmi és gazda­sági hátteret ad. Kötete olyan vállalkozás, amely posztumusz voltában is a magyar művé­szettörténet-írás egyik leg­szebb tettét és fejezetét je­lenti. M. Zs. Kulturális programok az évfordulóra Számtalan értékes kulturális rendezvény kapcsolódik a tör­ténelmi jelentőségű Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának politikai megünnepléséhez. Az országos események programja keretet teremt a helyi, városi, községi rendezvénysorozat összeállítá­sához. S egyben tartalmasabbá teheti a kisebb munkahelyi kol­lektívák, a szocialista brigádok kulturális programját is. A t agy szabású események egy ré­sze már elkezdődött. Október fényei Röviddel ezelőtt nyílt meg a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban az Október fényei cí­mű kiállítás, amelyet a Szov­jetunió Központi Forradalmi Múzeumának anyagából vá­logattak össze. Tanulságos mú­zeumi sétára ad lehetőséget a Hadtörténeti Múzeumban ok­tóber elején megnyíló Magyar internacionalisták a szovjetha­talomért, bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaságért című tár­lat. Az Erkel Színház előcsar­nokában mutatják be rövide­sen a Szovjet—magyar kapcso­latok a zene- és a táncművé­szetben témakörű vándorkiál­lítás anyagát. A tervek szerint ez az utóbbi tárlat néhány Pest megyei művelődési intézmény­be is eljut majd. A felsorolás távolról sem tel­jes, hiszen a helyi programok többsége még nem alakult ki véglegesen, de érdemes figye­lemmel kísérni a képzőművé­szeti eseményekről szóló hír­adásokat, hiszen plakát, hang­lemez és könyvkiállítás meg­rendezésére is sor kerül. A tár­latok közül kiemelkedik jelen­tőségével a Műcsarnokban no­vember 4-én megnyíló jubileu­mi kiállítás. A Kulturális Mi­nisztérium, az MSZBT és a fő­városi tanács pályázatára be­érkezett képek legjavát mutat­ják be a 60. évforduló tisztele­tére. Könyvek és pályázatok Ugyancsak pályázatot írt ki az MSZBT, a Kulturális Mi- niszítérium és a KISZ Központi Bizottsága irodalmi alkotások létrehozására. Ez ideig meg­közelítően 30 író jelezte részvé­telét. Már közismert az Ember a felvevőgéppel — ember a fél­vevőgép előtt jelmondattal in­duló filmpályás-it és az Olva­só népért mozgalom. Ezek ke­retében ki-ki megírhatja a szovjet filmmel és irodalom­mal kapcsolatos legmaradan­dóbb élményét. A pályázatokat október 15-ig lehet beküldeni a helyi művelődési intézmé­nyekhez. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jára 58 irodalmi alkotást jelen­tetnek meg a magyar könyvki­adók. Ezeknek egy része már korábban napvilágot látott, s a második, harmadik kiadás ke­rül a könyvesboltokba. Szép számmal találhatunk majd új, hazánkban most először meg­jelenő alktásokat a szépiroda­lom, a tudományos és a törté­nelmi népszerűsítő könyvek kö­zött. Ezekről a művekről a to- vábbiaKban is rendszeresen beszámolunk lapunk olvasói­nak. Felkészülnek a színházak Kivétel . nélkül valamennyi színházunk kapcsolódik az év­fordulóhoz egy-egy új darab­bal, illetve a már korábban be­mutatott szovjet szerzők da­rabjainak műsorontartásával. íme néhány érdekesség. A Nemzeti Színház bemutatja Gelmannak, a Prémium nagy sikerű szerzőjének Visszacsato­lás című drámáját, a Tháliá- ban Bulgakov: Színházi regé­nyét viszik színpadra. A Ma­dách Színház Abruzov: Régi idők; a József Attila Színház Roscsin: Fiatal pár albérletet keres című alkotását mutatja be. Az Állami Déryné Színház ünnepi darabja Svarc: Hétköz­napi csoda. A megyénkhez kö­zel levő Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban Bulgakov: Bí­bor szigetét és Max Dunajevsz- kij: Három testőrét játsszák majd. Filmek, hangversenyek Széles skálát mutatnak az 1977-ben hazánkban műsorra tűzött szovjet filmek is. A 37 új film közül érdekes élményt ígér — hiszen könyvből, szín­padról már ismert alkotások — Samsiev: Fehér hajó című és Ozerov: Kommunisták című filmje. A bemutatókhoz több plakátkiállítás és egy sor film- művészeti kiadvány megjelené­se kapcsolódik. A zenei események is nagy élményt ígérnek: október­ben háromszor ismétlik meg a szovjet és magyar művészek közreműködésével szerzett Ba­rátság hangversenyt. Az ünne­pi időszakban 10 neves szovjet művész lép fel hazánkban. Mindezek mellett 6 orosz szer­ző balettjét tűzik műsorra. A Magyar Zeneművészek Szövet­sége több vidéki városban ren- í dez ünnepi koncertet. Pest megye településein Pest megye művelődési há­zaiban, a könyvtárakban és az ifjúsági klubokban műsorok­kal, történelmi ismeretterjesztő előadásokkal és klubfoglalko­zásokkal emlékeznek meg az évfordulóról. Az ünnep napja még viszonylag távol van, de már rövidesen elkészülnek a programok, hogy méltó keretet teremtsenek a jelentős jubi­leum megünnepléséhez. Kr. Gy. Vendégművészek Vietnamból Bemutatkozás a Csepel Autó művelődési házában Magyarországon vendégsze­repei szeptember 13. és 20-a között a vietnami néphadse­reg ének- és táncegyüttese Az 50 tagú művészegyüttes fel­lép Székesfehérvárott. Győr­ben. Kecskeméten, a Csepel Autógyár Művelődési Házá­ban, Miskolcon és szeptember 20-án az Operettszínházban fe­jezi be magyarországi ven­dégszereplését. Programjukon népi ének- és táncprodukciók, hangszerszólók szerepelnek — közölték kedden a nemzetkö­zi koncertigazgatósági sajtó­értekezletén. Radocsay Dénesnek, az Ipar- művészeti Múzeum közelmúlt­ban elhunyt főigazgatójának múltat felidéző tanulmánya méltán sorakozik a hazánk kö­zépkori művészetét feltáró és bemutató reprezentatív kiad­ványok közé. A Corvina Kiadónál meg­jelent könyv első ízben tár­ja a szakértő és az érdeklődő elé a maga teljességében ezt a témakört. P.adocsay ko­rábbi (1954-ben közreadott) munkája még csak felvázolta Magyarország falképművésze­tének a történetét, amely — a szerző szavaival élve — el­választhatatlan az európai Falképek a középkori Magyarországon kapó egységet biztosít a tör­ténelmi városmag egészének. A Magyar műemlékvédelem 1973—1974-as évkönyve min­denekelőtt ennek a rekonst­rukciónak a tudományos kézi­könyve. Megvalósított tervek­ről, erőfeszítésekről, igények és lehetőségek összeegyezte­téséről ad átfogó képet. Lap­jain megfogalmazódnak a rég­múlt és a jelen urbaniszti­kai . törekvései, s a bőséges képanyag e kettő egymás- mellettiségének, együttélésé­nek dokumentumát jelképe­zi. A kötet régészeti feltárá­sok részesévé avatja az olva­sót. történelem idéző pillana­Könyvkiadásunk szép aján­dékkal köszönti a városi rang­ra emelésének 700. évfordu­lójáról megemlékező Sopront: az Országos Műemléki Fel­ügyelőség kiadványai című sorozat nyolcadik kötete a Civitas fidelissima és közvet­len környéke műemléki hely­reállításának tudományos fel­dolgozásával foglalkozik. Hazánkban komoly hagyo­mányai vannak a műemlék- védelemnek. Sopron építésze­ti kincseinek folyamatos hely­reállítása ékesszóló bizonyítéka a restaurálás és konzerválás módjára vonatkozó 1964-ben elfogadott úgynevezett Velen­cei Cartának. amely beveze­tő soraiban kimondja: A múlt szellemi üzenetét hordozó mo­numentális alkotások a jelen­kor számára a népek évszá­zados hagyományainak élő tanúi. Az emberiség, amely mindennap egyre jobban az emberi értékek mélységes egy­ségének tudatára ébred, eze­ket az alkotásokat közös örök­ségnek tekinti és egyetemle­gesen felelősnek vallja ma­gát védelmükért a jövő gene­ráció előtt, amelynek ezeket az emlékeket hitelességük tel­jes gazdagságában kell átad­nia. Sétálva Sopron utcáin, szem­betűnő az az igyekezet, amely maradéktalanul eleget tesz a Carta szellemiségének: a hely­reállított műemlékek kön­töse és belső elrendezése meg­A közelmúltban egy hetven- ; három esztendős parasztem­berrel beszélgettem Zebegény- ben. Arra szerettem volna vá- . laszt kapni Horpácsi Imrétől —, mi hozta el őt az ország j másik végéből, Mesterszállás- 1 ról a képzőművészeti szabadis- , kólába. Enyém az idő — Ez — válaszolt olyan la- kónikus rövidséggel, mintha arról érdeklődtem volna, mi­lyen termés várható (jó) vagy hoz-e esőt a szél (hoz). Azzal, mintha világ életében ezt csi­nálta volna, tovább formázta a modellt ülő lány fejét a puha agyagból. Csak később, ebédszünetben mutatott hajlandóságot a be­szélgetésre. — Már tavaly is jönni akar­tam, de későn ért el hozzám az iskola hire. Megírtam a leve­let, jönnék én, ha befogadná­nak. Befogadjuk mi, válaszolta vissza akkor az igazgató, de csak a következő esztendőben, mert már minden hely betelt. Kivártam. Most itt vagyok. Agyagból szobrot még soha nem csináltam, Más, mint a fa. Azt már gyerekkorom óta farigcsá­lom. Dobozokat, apró figurá­kat készítettem mindig szíve­sen. Passzióból, a magam szó­rakozására. Főleg télidőn, mert a magamfajta parasztembernek inkább csak akkor jutott rá érkezése. Most már enyém az idő, amitóa nyugdíjas vagyok. Igényébresztők Paraszt és diák. Munkás és mérnök. Közgazdász és admi­nisztrátor. Orvos és jogász. Gépkocsivezető és bolti eladó. Különböző foglalkozású és ko­rú emberek alkotják az ama­tőr művészeti együtteseket is. Ami összeköti őket: a művé­szetek — irodalom, zene, szín­ház, tánc, képzőművészet — szeretete. Ez a sajátos, évszáza­dos hagyományon alapuló kol- i lektív művészeti tevékenység kiváló alkalmat ad arra, hogy ■ ne csak a résztvevőkben, ha- : nem a produktumaikat megte­kintő közönségben is felkeltse . a művelődés, a többet tudás ái- " talános igényét. Szűkebb pátriánkban, Pest : megyében ma már majd hat- , száz amatőr csoportot tartanak számon. Ezekben több mint ti­tuk kettős. Az egyik: a helyi ha­gyomány minél mélyebb, minél hitelesebb őrzése, ápolása, be­mutatása. A másik, amelyik 1 legalább olyan lényeges, mint az első: az önművelés, a mű­vészeti ön- és helyismeret, a i kulturális örökség tudatosulá­sa és elsajátítása, azonosulás saját művészi anyanyelvűnk­kel. Felszállnak a pávák E népi művészetnek egyik sajátosan új ága a pávaKÖr, amelyből jelenleg csak Pest ) megyében ötven működik, mintegy ezer dalost tömörítve. Mindez spontánul kezdődött, egy szerencsés televízióműsor folytatásaként, amatőrök köré­ben, akik addig legfeljebb ön­maguk szóra koztatására éne­keltek odahaza esténként, vagy munka közben a határ­ban. Ma viszont már közössé­geket alkotva, szakemberek irányításával készülnek műso­raikra, s a dalokat tanulva sok minden másról is szó ke­rül a próbákon, összejövetele­ken. így tágítja látókörüket, gazdagítja a világról alkotott elképzeléseiket a szórakozást jelentő közös éneklés. S lé­nyegében ugyanezt mondhat­juk el a nagyobb múlttal, gaz­dagabb hagyományokkal ren­delkező énekkarokról is. Alkotás és befogadás A színjátszó csoportok és irodalmi színpadok száma már a százat közelíti. Hogy mi a he­lyük, szerepük a közművelődés egészében? Az amatőr szín­játszó egyszerre két oldalról, az alkotás és a befogadás olda­láról közeledik a műhöz. Befo­gadó, amikor ismerkedik a mű szerzőjével, korával, elem­zi mondanivalóját. Alkotóvá a próbákon, a produkciókra ké­szülve válik, amikoris megjele­níti mindazt, amit a szerző a művel mondani kíván a kö­zönségnek, hogy formálja ér­zés- és gondolatvilágát. A szín­pad már közéleti fórum, ahol örömeinkről és gondjainkról, érzéseinkről és kétségeinkről esik szó, tanulságul önma­guknak és másoknak. S ha Horpácsi Imrével kezd­tem az írást, hadd fejezzem is be azzal: egyre gyarapszik azoknak a tábora, akik nem érik be képtáraink, múzeu­maink értékeinek szemlélésé­vel, hanem többet kívánnak tudni a képzőművészetekről el­méletben és gyakorlatban egy­aránt. A zebegényi szabadisko­la nemrég befejeződött tizedik évfolyama a legjobb példa ar­ra, hogyan válhat nemes idő­töltéssé a rajzolás, a festés, az anyag megformálása. Mindez világosabbá teszi, miért fogalmazódott meg a közművelődési törvényben az a gondolat, hogy az eddiginél is fokozottabban segíteni és fej­leszteni kell az amatőrködést, mint a közösségi nevelés nagy lehetőségét. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom