Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP P.ESTí MEGY EJ BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LÁPJA ívnyitó a gödöllői egyetemen Aranydiplomákat és emlékérmeket adtak át XXI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ära 80 fillér 1971. SZEPTEMBER 13., KEDD Helyette í^supán. néhány lelkes ^ helytörténész, no meg az agrárgazdasági történelemírás tartja számon, hogy az országban elsőként — egy évszázaddal ezelőtt — Dunakeszin termesztettek nagyobb mennyiségben paradicsomot. A mai ifjú várost járva aligha lehetne híveket toborozni a hagyomány feltámasztásához. Dunakeszi ipari település, az aktív keresők több mint hetven százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik, minden száz foglalkoztatottból csupán hatan maradtak meg a földnél, a mezőgazdaságnál. S nemcsak a kenyérkereset meghatározója az ipar, hanem a gondolkodásmódé, élet- körülményeké úgyszintén. Meghökkenve hallom például, hogy a legutóbbi ösz- szeíráskor mindössze nyolc, igen, nyolc tehén volt a háztáji és kisegítő gazdaságokban, azaz egyéni állattartók kezében. Azután elgondolkozom: miért hökkentett meg ez az adat? Hatnak a rossz beidegződések: vidék, mezőgazdaság, háztáji, zöldség, állattartás. Tehergépkocsik oszlopa vonul végig a városon, rakományuk földek kincse, s mivei nem látni, merre kanyarodnak, mehetnek éppen a hűtőházba is, a Gyümölcsös Főzelékkonzervgyár törzsgyárába is. Mert bár a település lakói közül egyre kevesebben vannak a mezőgazdasági termelők, a város élelmiszeripari tevékenysége jelentős. A most ötesztendős hűtőház, 1100 vagonos tároló képességével, egyike a Magyar Hűtőipar nagy egységeinek, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár törzsgyárában pedig befejező szakaszánál tart az óránként 1,45 tonna lisztesárut előállító tésztaüzem építése. Gzó sincs persze arról, hogy eltűnt volna a mezőgazdaság az új város gazdaságföldrajzi térképéről, hiszen van itt területe a Gödön székelő — a valamikori helybeli termelőszövetkezetet magába olvasztó — közös gazdaságnak, s az Ipolyig nyúló birtoknak, az 5500 hektáron termelő Alagi Állami Tangazdaságnak. A mezőgazdaság fennmaradt, de más jelleggel, mint korábban, része, de nem meghatározója a település jelenének és holnapjának. Tíz esztendeje éppen, hogy a fővároshoz közeli községrészt ipari övezetté jelölték ki, az akkor hozott minisztertanácsi határozat — a fővárosi ioar különböző egységeinek kitelepítéséről — a gyakorlat mérlegén bizonyult helyesnek. Nemcsak azzal, hogy olyan ipari egységek kialakítását, bővítését tette lehetővé. melyek közvetlenül kapcsolódnak a főváros igényeinek kielégítéséhez — az élelmiszeripar üzemein túl elég csak a házgyárra utalni —, hanem azzal is, hogy elősegítette a település városiasodását. Utóbbi kifejezéssel azt sejtetjük, Dunakeszi még nem város, hanem városia- sodott település. Közigazgatási rangja természetesen ma már város, ám azért, hogy a szó köznapi értelmében, s mai fogalmak szerint is város legyen, rengeteget kell még tenniük a városbelieknek is, irányító hatóságaiknak is. A társadalmi munkamegosztás sokat emlegetett, de ritkán értelmezett fogalma Dunakeszi fejlődésében úgy vált mindennapi gyakorlattá, hogy az ipar fokozatosan háttérbe szorította a mezőgazdasági termelést — valamikor nagy kiterjedésű szőlőkultúrák voltak itt! —, elvett kenyeret, de helyette nagyobbat adott. Ma körülbelül itt tartanak a dunake- sziek. A gyors iparosodás, s nem kevésbé a hatalmas arányú' bevándorlás következtében — másfél évtized alatt a város lakossága kilencezer fővel növekedett —, egyszerre szűk lett minden, ami eddig elég volt, s egycsapásra követelménnyé lépett elő az, ami addig puszta óhajként lehetett a közgondolkodásban jelen. V7an valami parányi iga- * za az idős lokálpatriótának, aki arról próbált meggyőzni — nem véletlen: egyike ő a kertbarátmozgalom megyei vezetőinek —, oda lett a csendes bíbelődés, a nyugalom az iparral, a betelepülőkkel. Valóban, az álmos csend elillant, olyannyira, hogy itt ötször akkora a népsűrűség, mint a megyében, pedig ez utóbbi sem kicsiny, Budapest után országosan a legsűrűbben lakott terület... S az szintén igaz, a város népességnövekedéslét döntően a bevándorlás táplálja, hiszen a legutóbbi évtizedben minden százfőnyi tényleges népességgyarapodásból 91-en bevándorlók voltak. A kérdés persze nem az, miként lehetne gátat állítani a népességszám emelkedése elé — sehogy! —, hanem az, mit kap egy-egy település elvesztett, átalakuló jellemzői helyett új vonásként? Leírtuk, Dunakeszi jelenének meghatározója ma az ipar, s hosz- szú időn át az marad. A helyben kenyeret kereső hétezer ipari foglalkoztatott, s nem kevésbé az a több mint ötezer ember, aki naponta a fővárosban dolgozik, másfajta igények megfogalmazója, mint az, aki valaha a csendért, a fél napon át kihalt utcáért vett itt telket, épített házat. Mert ezek a házak nélkülözték a kényelem alapvető tényezőit, sokáig a villanyt is, azok a házak viszont, melyek a város új magját alkotják, teljes városi ellátást adnak lakóiknak. Természetszerű változásokról kell tehát szólnunk, de úgy, hogy egy pillanatra sem feledjük el közben, minek mi lép a helyébe, lép-e egyáltalán, s ami változott, az több, jobb-e, mint aminek a helyébe került. Az arányosság, a fejlődés folyamatossága az, ami egészségessé teszi a haladást, ami kedvessé formálja az új értékek-“t, s megőrzendővé a lokálpatriotizmus nagy hagyománya' t, s azt a friss célok szolgálatába állítja. mm Ünnepi gyűlés Moszkvában Ünnepi gyűlést rendeztek hétfőn Moszkvában, a magyar —szovjet barátsági, együütmű ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés meghosz- szabbításának 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségé ben helyet foglalt P. N. Fedőszere v akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Jelen voltak a baráti társaság vezetői, valamint a Szovjetunió külügyminisztériumának vezető munkatársai. Az ülést Gregorij Beregovoj altábornagy, űrhajós, a baráti társaság alelnöke nyitotta meg. A két ország barátsági szerződésének jelentőségét, gyakorlati megvalósulását Oleg Gavrilov, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának tagja, az intézet igazgatója méltatta. Beszédet mondott a gyűlésen Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete. Az ünnepség elnökségében, balról jobbra: Hodászi Miklós, a gyöngyösi főiskolai kar igazgatója, dr. Nagy Emil, az ATE mezőgazdasági karának helyettes dékánja, Vánosa Jenő, az ünnepi beszédet mondó Fethő György, Plutzer Miklós és dr. Huszár István, a mezőgazdasági gépészkar dékánja. Fontos dátum volt a tegnapi nap annak a 280 elsőéves egyetemi hallgatónak az életében, akik a hétfőn megtartott ünnepélyes évnyitó után megkezdhették tanulmányaikat a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A zászlódíszbe és virágpompába öltözött egyetemi aula nemcsak őket, a gólyákat várta ezen a napon, hanem az 1977/78-as tanévben az egyetem padsoraiban helyet foglaló öregdiákokat is. Ez idő szerint 1200-an tanulják Gödöllőn és az ATE-hoz tartozó gyöngyösi főiskolai karon az agrártudományok titkait. A hétfőn délután fél háromkor kezdődött tanévnyitó ünnepségre a szülők és hozzátartozók százai kísérték el a diákokat. A Himnusz elhangzása után dr. Pethő György, az AgAz idei első évesek között lg külföldi diák kezdte meg tanulmányait Bozsán Péter felvételei Mongol gazdasági küldöttség tárgyal Budapesten Hétfőn mongol küldöttség érkezett hazánkba a magyar— mongol gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszakára. A delegációt T. Ragcsa, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a bizottság mongol tagozatának elnöke vezeti. A Ferihegyi repülőtéren Borbándí János miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta a vendégeket, jelen volt B. Dügerszüren, Mongólia budapesti nagykövete. A Parlamentben hétfő délután plenáris üléssel megkezdődött a magyar—mongol kormányközi bizottság ülésszaka. A két delegációt Borbándi János és T Ragcsa, a kormányközi bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszakon a beszédek után megkezdődött a napirendi pontok tárgyalása. Áttekintik az előző ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálják az 1977. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásának menetét és a további együttműködés kérdéseit. Az új Ladától a képmagnóig SZOVJET FOGYASZTÁSI CIKKEK AZ ŐSZI BNV-N Űj típusú fogyasztási cikkeket, köztük órákat, rádiókat, színestévét és színes képmagnót, valamint a Lada gépkocsicsalád legújabb, 1600 köbcentis típusát is kiállítják az őszi BNV-n — közölték hétfőn a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája budapesti képviseletének sajtótájékoztatóján. Az őszi fogyasztási cikkek ez évi seregszemléjén kilenc szovjet külkereskedelmi egyesülés több mint 2500 közszükségleti cikke látható majd, először látható majd a Váz 2106-os személygépkocsi is, amely a görögországi Akropo- lisz rallyen a közelmúltban aranyérmet nyert. Ez a kocsi a KGST-országok széles körű kooperációjával készül. A Szovjetunió az őszi vásáron is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójának jegyéDen vesz részt. A kiállítás szervezői a bemutatókat és a vásári programokat úgy szervezték meg, hogy a látogatók megismerjék az elmúlt hat évtized szocialista építőmunkájának eredményeit, betekintést nyerjenek a szovjet nép munkájába, megismerjék életkörülményeiké;. Átadás: az ünnepen Mészáros Ottó Várhatóan november 7-re adják át Vácott a Forte Gyár új, 100 személyes óvodáját. A 25. számú ÁÉV dolgozói az utolsó simításoknál tartanak a csaknem 11 millió forintos beruházáson. Nagy Iván felvétele rártudományi Egyetem rektora köszöntötte az ünnepi esemény elnökségében helyet foglaló Váncsa Jenőt, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Plutzer Miklóst, az MSZMP gödöllői városi bizottságának titkárát, Benedek Jánost, a gödöllői városi tanács elnökét és azokat a diákokat, akik az idei tanévben kezdik meg tanulmányaikat e fontos, európai hírnévre szert tett egyetem valamelyik szakán. Felolvasta az egybegyűitek előtt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levelét, amelyben köszöntötte a tanévkezdés alkalmából az Agrártudományi Egyetem tanárait, diákjait, és valamennyi dolgozóját, Dr. Pethő György tanévnyitó beszédében ezután felelevenítette az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeit, külön is kiemelve, hogy az egyetemen folyó nevelő munka egyre szorosabb összhangban van a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kidolgozott távlati fejlesztési elképzelésekkel. Jól bevált például az egyetemen a tanköri rendszer és eredményesen sikerült beépíteniük az oktató-nevelő munkába az ifjúsági parlamentek tapasztalatait. Mint mondotta: — Az elmúlt tanév fontos állomás volt az egyetem történetében. Több mint 130 témában folyt kutató munka,, s rendkívül jó kapcsolatokat sikerült kiépíteni több mezőgazdasági jellegű kutatásokat végző tudományos intézettel, így a Gödöllői MGI-vel is. Az ATE-hoz csatolt kompolti kutatóintézet is eseménydús év mögött áll, hiszen a kijelölt kutatási feladatok mellett olykor szakmai tanácskozásoknak is otthon adott. A sikeres év után az idén új feladatok állnak az egyetem előtt. Tovább növekszik például a kutatási területek száma, miközben a szóban forgó kutatási témákkal kapcsolatos bemutatók, tanácskozások és szakmai találkozók egész sorát rendezik az idén is Gödöllőn. így aztán nem csoda, ha évről évre javul az egyetem és a külföldi mezőgazdasági felső- oktatási intézmények kapcsolata. Az ünnepi beszédet követően esküt tettek a népköztársaság alkotmányára a mezőgazdasági kar, a mezőgazdasági gépész - mérnöki kar és a gyöngyösi mezőgazdasági üzemszervező főiskolások elsőéves hallgatói. Az eskütétel után Nagy Sándor, az Agrártudományi Egye- .em pártbizottságának titkára és Mezei Tibor, az egyetemi KISZ-bizottság titkára köszön, tötte meleg szavakkal az egyetem hangulatával és a magasabb tudományokkal való ismerkedést még csak most kezdő fiatalokat. A gödöllői egyetemi tanévnyitó ünnepségek vissza-vissza térő kedves szokása, hogy ilyenkor nyújtják át az 50 évvel ezelőtt végzett agrárszakembereknek az aranydiplomát, illetőleg a Páter Károly Emlékérmet, amellyel az egyetemi tanács azt a négy végzős hallgatót szokta jutalmazni, akik tanulmányi eredményükkel a tudományos diákkörben végzett munkájukkal, továbbá példás politikai és erkölcsi magatartásukkal a leginkább kitűntek tanulmányaik ideje alatt. Az aranydiplomát négy idős szakembernek nyújtották át, a Páter Károly emlékérmet pedig a tavaly végzettek közül Sas János és Szenyán Tibor mezőgazdasági mérnökök, illetőleg Fenyvesi László és Foga- rasi Lajos mezőgazdasági gépészmérnökök kapták. A tanévnyitón Mezei Tibor, a KISZ-bizottság titkára • az Egyetemi Ifjúságért emlékplakettet nyújtotta át a mozgalmi munkában kitűnt tíz hallgatónak. Az ünnepség az Internacio- náléval fejeződött be. B. P. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és . Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Rosta Lászlót, hazánknak a Török Köztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta Francisco de Assis Grieco rendkívüli és 'meghatalmazott nagykövetet, a Brazil Szövetségi Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Garai Róbert külügyminiszterhelyettes. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára hétfőn fogadta a Svájci Szakszervezeti Szövetségnek (SGB) dr. Richard Müller alelnök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Ivan Bogyulnak, az SZKP KB tagjának. Moldávia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának vezetésével az MSZMP KB meghívására hazánkban tartózkodott szovjet pártmunkásküldöttség elutazott Budapestről.
