Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
PEST MEGYEI vnic PROLETÁRJAI. ECYESihJETEX! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI rTANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Lra 1 forint 1977. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Bölcsőde V annak keserves adósságok. Mint az, hogy tavaly, az eredetileg tervezett kétszáz bölcsödéi helyből csupán száztízet segített tető alá a tanácsok pénze, a társadalmi összefogás. Igaz, ha azt teltintjük, hogy idén körülbelül ezer gyermek felvételére kell nemet mondani — hely híján —, akkor az adósságként lelkűnkön száradó kilencvenes szám nem oszt, nem szoroz. Vigyázzunk! Kilencven család nagy gondja oldódott volna meg, s ha így nézzük — márpedig másként nem szabad, nem lehet — az adósságot, altkor az valóban keserves. Évtizedek fölhalmozódott adósságait képtelenség néhány esztendő alatt fölszámolni, s mert sokféle égető igény várja, követeli a kielégítést, egy-egy területre nem jut fordulatot eredményező pénz. Nagy- káta ezekben a napokban tehette meg az első lépéseket az új, negyven kisdedet befogadó bölcsőde építésében. A meglevő gyermekintézményben a helykihasználás 130 százalékos, s ennek ellenére ötven szülőnek mondtak nemet, mert apróságaikat végképp nem tudták bezsúfolni a többiek mellé. A nagyközségben háromszáz bölcső- dés korú emberpalánta él, de közülük csak £8 százaléknak jut hely a fontos intézményben, s a népességszaporulat — örvendetesen — tovább növekszik. Ha a tervező is — a Fest megyei Tanácsi Tervező Vállalat — meg a kivitelező is — a Nagykátai Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzeme — úgy akarja, akkor 1979-ben már a csöppségek szolgálatára állhat az új intézmény, de a bölcsődés korú gyermekeknek ekkor még mindig csak negyven százalékát tudják elhelyezni! Nem mentségként, mindössze tényként írjuk le: az építkezés 7,9 millió forintot emészt fel. S záraz tényként közli a Munkaügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője, hogy egy bölcsődei hely kialakítása átlagosan kétszázezer forintba kerül, fenntartása pedig havi 1800, azaz évi 21600 forintba. S még hozzáteszi, ezer bölcsődés gyermek gondozásához 300—400 főnyi foglalkoztatott kell. Ennek ismeretében már érthetőbbé válik, hogy a társadalmi összefogástó! segítve is tavaly Dunaha- rasztin negyven, Monoron harminc, Szentendrén éí Gödöllőn húsz-húsz kisdednek teremtettek napközbeni elhelyezést, s eny- nyi volt a már említett — száztízes — megyei gyarapodás. Idén Gödöllőn és Budaörsön célcsoportos beruházásként hatvan-hat- van, Albertirsán negyven, Budakalászon húsz bölcsödéi helyet építenek, ez adja ki a száznyolcvanas megyei állománynövekedést, amivel a gondok alig enyhülnek. Túl messzire vinne bennünket az a gondolatsor vajon elfogadható-e, a tár. sadalmi szükségletek olda Iáról tűrhető-e, hogy egyet len bölcsődei hely megépí tése kétszázezer forintb: kerüljön, de ma ténykén T . kell számolni ezzel az ösz- szeggel. Olyannyira tényként, hogy a konyhával, mosodával, hőközponttal együtt létrehozandó nagykátai gyermekintézmény az olcsóbbak közé tartozik, azaz — a feltételektől függően — vannak drágább építkezések, ahol négy gyerek feje fölé a tető egymilliót követel. Mivel a szakemberek szerint az említett költségek mérséklésére számottevő lehetőség nincsen, lényeges haladásnak kell tartanunk, hogy a megyében, a tervek szerint 1980 végére 4211 bölcsődei hely lesz, szemben az 1973. évi 2791-gyel. Ha a két szám különbségét, az 1420-at megszorozzuk a mai átlagos, un. fajlagos bekerülési költséggel, a kétszázezer forinttal, meghökkentő pénzhegyet látunk magunk előtt, majdnem háromszázmillió forintot! S nagy kérdés, vajon 1980-ig meddig lépegetnek a kivitelezői äl'cliC r • i A mikor először hallottam a járási hivatal elnökétől a sóhajtást azt hittem félreértettem az adatot. Ö azonban megerősítette, a gödöllői járásban a I negyedik ötéves tervben összesen tíz, igen, tíz bölcsődei helyi épült meg, mégpedig Isaszegen. Eredetileg harminc szerepelt a középtávú programban, s lett beiőie tíz. Kárhoztassuk az ilyen és hasonló, ‘keservesen szerény adatokért a tanácsokat? Súlyos hiba lenne engedni annak a hamis vélekedésnek, amely szerint ez is meg az is lehetne, ha a tanács — akarná ... Sűrűn hallani ezt községekben éppúgy, mint városokban, s legtöbbször olyan állampolgároktól, akik egyszerre húsz dolgot mondanak, mit kellene azonnal megoldania a tanácsnak. S mert valóban húsz, olykor többször húsz feladatról van szó, bármennyire fájdalmas is, rangsorolni kényszerülnek a tanácsok — Budaörsön például tavaly igy került előbbre az óvoda befejezése, s tolódott el a bölcsőde építése — s ha a rangsor tükrözi a társadalmi fontosságot, akkor tudomásul kell venni, van, aminek hátrább jut hely. A tényekkel akkor is elkerülhetetlen szembenézni, ha azok kedvezőtlenéin Sokat segíthet — segít is — a társadalmi összefogás, a lakosság, a különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények áldozatkészsége, de csodákat nem tehet. A bölcsődei ellátottság csak nagyon lassan javul, a bölcsődei helyek tízezer lakosra jutó számát tekintve 1975-ben a megye — Nógráddal osztozva — az utolsó volt a megyék ranglistáján. Ezért minden kis lépés, minden szerény segítség megbecsülendő. Mégis, a legtöbbet az nyomna a latban, ha az érintett országos szervek összevet nék döntéseiknél: a bölcsődei ellátottságával utolsó helyre szoruló megye az élveszületések ezer lakosra jutó száma alapján korántsem sereghajtó, hanem a — harmadik. S ekkora distanciát nehéz elviselni. Mészáros Ottó Magyar csúcs Uszty-ÜÍEnszkben Az uszty-ilimszki erdőipari komplexum építkezésén dolgozó magyar brigádhoz látogatott el a Trud című moszkvai lap tudósítója. A magyarok egy évvel ezelőtt érkeztek csaknem háromszázan a KGST-építkezésre, s ez idő alatt a legkiválóbb építőmunkások hírneve övezte őket. övék az építkezés egyik csúcsteljesítménye is: 36 nap alatt 270 köbméter betont építettek be. Pest megyében Befejeződött az aratás Kikeltek a másodvetések — Küszöbön a szüret Kisebb „rozsfoltoktól” eltekintve, amelyek Monor és Nagykőrös körzetében állnak még lábon, gyakorlatilag befejeződött a kalászosok aratása Pest megyében. A búza termésátlaga megyei szinten 39,4 mázsa hektáronként, melyet 73 ezer 444 hektárnyi területről takarítottak be. A rozs 1Ö ezer 651 hektárról 17,4 mázsás termést adott. Az ősziárpa 7 ezer 400 hektáron 33,9 mázsát, a tavaszi árpa 4 ezer 934 hektáron 27,7 mázsát, a triticale 176 hektáron 31,4 mázsát, a zab pedig 441 hektáron 13,7 mázsát produkált. Lezárulj ezzel az ez évben is meghirdetett kombájnos- vérseny is, melyet most értékelnek, s a várható verseny- eredményekkel néhány héten belül megismerkedhetünk. Az aratás végeztével azonnal megkezdődött a szalmalehúzás. a tarlóhántás, a szántóföldi kártevők ellen tarlólüösck és nyugdíjasok segítenek a mezőgazdasági munkákban, hogy minél előbb betakarítsák és (eldolgozzák az idei termést. Képünkön a Nagykőrösi Konzervgyár tápiószelei telepén a II éve« Nagy Lajosné tököt Uámoz. Geleta Pál felvétele Korszerűbb technológia, nagyobb termelékenység Új gyártmányok a PEVDI gyömrői gyáregységéből A júliusi kétheti kényszer- szünet után ismét üzemszerűen termel a PEVDI gyömrői gyára. Az ilyesfajta leállások ritka esetnek számítanak a jónevű gyáregység életében, és az igazat megvallva, nem is került volna rá ?or, ha nincs szükség bizonyos technológiai folyamatok módosítására. Most azonban ez történt. A gyömrői gyáregységben a „nyári szünet” két hete alatt felújították a telephely hőközlő olajhálózatát és a leállás módot kínált arra is, hogy jusson idő az üzemek gépeinek időszaki karbantartósár a. Bozsér Géza, a gyömrői gyáregység vezetője: — Üzemeinkben évente 3— 400 tonna fenyőgyanta készül. A gyártás során hatalmas kazánokban forró6ítjuk fel a gyantakészínő autoklávokat melegítő olajat 280 fokra. Innen vezetékeken szállítjuk az üzemekbe, ám a távfűtő rendszerben keringő olaj hőmérséklete gyakran 180—200 fokra csökkent, mire elért a felhasználás helyére. A PEVDI trr.k-s szakemberei most olyan vezetékrendszert szerkesztettek, amelyben a hőveszteség a korábbihoz képest lényegesen kisebb, ennek következtében jobb hatásfokkal dolgozhatnak majd berendezésein. Számításaink szerint 25 százalékkal nő majd az átalakítások nyomán a fenyőgyantatermelés. A gyáregység tehát — a biztos termelésnövekedés reményében — kisebbfajta zavarral kezdte a második félévet. Hozzájárult ehhez az is, hogy júliusban a gyáregység szinterüzeme anyaghiánnyal küzdött, ami persze éppúgy akadályozta a tervszerű munkát, ám korántsem kamatozik annyira, mint a hőközlő olajhálózat rekonstrukciója. A PEVDI gyömrői gyáregységének idei termelési terve 180 millió forint. A feladatok megvalósítását az új gépek egész sora segíti. Saját készítésű elektromos kemencével és egy nagy termelékenységű, Olaszországból importált csőhajlító géppel igyekeznek mindenben eleget tenni legnagyobb megrendelőik egyike: az Ikarus igényeinek. Az idei év tavaszától ugyanis a PEVDI gyömrői gyáregységében készülnek az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár autóbuszainak utastéri felszerelései: különféle kapaszkodók, csomagtartók és terelőkorlátok. Az ezekhez alkalmazott tetszés szerint színezhető, ütés- és kopásálló műanyag bevonat további hasznosításáról már újabb tárgyalások folynak, hiszen rájöttek arra, hogy kiváló adottságai nemcsak a járműiparban hasznosíthatók, hanem az élet sok más területén is, például az egészségügy és az oktatásügy intézményeiben is. Szó van arról, hogy a jövőben a kórházi ágyakat és bölcsődei, óvodai bútorokat is ezzel a műanyaggal vonnák be. Persze a járműipar is kínál új területeket e korszerű — festékhez hasonló — burkolóanyag hasznosítására. Példa rá az a nemrégiben megkötött szerződés, amely a PEVDI és az Ikarus között jött létre, s amelynek értelmében a gyömrői telephely üzemeiben készülnek a csuklós autóbuszok összeillesztésénél az utasok biztonságát védő terelőkorláíok. A program ma már a megvalósuláshoz közeledik. Megérkezett Györn- rőre a nagy teljesítményű présgép, amely a terelőkorlátok elemeit hajlítja majd méretre, s végleges helyet is kapott már: egy üzemmé átalakított hajdani raktárban. Rövid próba után augusztus végén akár a folyamatos gyártás is megkezdődhet az új műhely falai között. B. P. A Magyar Hfitöipar dunakeszi hűtőháziban húsféléket és bogyós gyümölcsüket tárolnak, illetve tartósítanak. A gyümölcsfeldolgozó üzemben az idén mintegy 400 vagon málnát, földi epret, ribizlrt, meggyet és szilvát fagyasztanak, A málna feldolgozása már befejeződött. égetés, s ’ helyenként a mélyszántás az egyes táblákon. Pest megyében a kalászosok területének mintegy 69 százalékán betakarították már a Adriától Százhalombattáig Megkezdődött az Adria kő- olajvezeték magyarországi szakaszának építése. A Kőolajvezetéképítő Vállalat, a csehszlovák PLYNOSTAV céggel közösen építi meg a 200 kilométer hosszú szakaszt, melynek a hazai végpontja Százhalombatta. A siófoki kő- olajvezeték építők Berzence község határában megkezdték az országhatár és Kára község közötti 95 km-es szakasz építését. A képen: a távvezeték építése az országhatárnál. szalmát, 50 százalékán pedig elvégezték a nyári talajmun- kákat. A szalma az idén csakúgy gond nem egy helyütt, mint korábban volt; s amelyik nagygazdaságban a tavalyi szalmakazlak mellé most felsorakoznak az ideiek is, az a megtermelt értéken kívül termőterületet is veszít, mivel a szalmakazlak nem csekély helyet foglalnak el a táblák oldalában. Nagyüzemi állattartó telepeink egyre kevésbé igénylik almozáshoz a szalmát —, így a jövő évi termés érdekében a talajerő időbeni utánpótlásához jól hasznosítható szervestrágya lassan ismeretlen lesz sok helyütt. Pedig nemcsak a talajszerkezet kialakításában segít, hanem szükségtelenné teszi a különböző nyomelemek mesterséges visszapótlását, ami az intenzív állattartó telepek egyik legégetőbb, mindennapi takarmányozási gondja. Az időben földbe juttatott másodvetések egyenletesen keltek az elmúR napi esőzések hatására. Jót tett a csapadék a kukoricának, a répának és a burgonyának is. A mező- gazdasági nagyüzemek vezető szakembereire hárult az elmúlt hetekben a feladat, hogy az időjárás viszontagságai és szeszélyei ellenére jól hangolják össze a személyi és tárgyi feltételeket a legidőszerűbb munkavégzésekhez. S miközben folyik a nagy nyári gyümölcsszüret időszaka, kedvező növekedési fázist mutatnak a másodveteménvek, s küszöbön az ősz a szőlőszüret feladataival, így aratás végeztével nem árt a régi gazdák tapasztalatát idézni, mely szerint: az aratás csak akkor fejeződik be, ha az új mag már a fölben van. Be. I.
