Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

írcernr '4§/7j' 'ff KTunav 1977. AUGUSZTUS 27.. SZOMBAT ANTOLÓGIA REGI S MAI KATONÁKRÓL A kötet címe: Kilenc évvel ezelőtt megje­lent egy könyv Vallomás a ka­tonáról címmel. Egy antológia, mely főként elbeszéléseket, prózát — de közte verseket is tartalmazott. A könyv születé­sét egy pályázatnak köszön­hette, amit a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Írók Szövetsége hirdetett A kezde­ményezés és a kötet eredmé­nyes volt: az egyik az írók, a másik az olvasók részéről ér­deklődést váltott ki, s ez is in­dokolta, hogy megismétlődjék, állandósuljon. A hetedik Az első antológiát — s az azt megelőző pályázatot is — három év múlva újabb követ­te, a Sátrak melege, majd két esztendő elteltével a harma­dik: az Aranysörényű jelle­gek. Aztán felgyorsultan, évente követték őket az újab­bak: a Vadgesztenyék, a Szi- várványos idők, az örökös őr­ségben — s most Sarkcsillag címmel a hetedik. A kötet — melyhez ezúttal is a válogató-szerkesztő Illés Lajos írt előszót — közel húsz elbeszélést tartalmaz, vala­mint egy tucatnyi verset, vers­ciklust. A mennyiség azonban nem sokat mond egy irodalmi válogatásról. Többet árul el, hogy Illyés Gyula versével kezdődik, s Benjámin Lászlóé­val zárul a kötet Két részre tagolódik. Az Emlékező című a múltat, a régi, s a jelenért vívott harcokat s azok kato­náit idézi fel. A Száznegyven­egy másodperc című nagyob­bik fejezet írásai pedig a sza­bad Magyarország katonái életéről, az új hazához fűző­dő érzésekről, Chiléről és Viet­namról szólnak A hősök emlékezete A kötet címadó írása egy magyar partizán emlékezetén át idézi föl a Szovjetunióból való hazatérés, a felszabadí­tó harcra ejtőernyővel való leereszkedés perceit. Szőnyi Sándor tollából. Garai Gábor­nak a fejezetben olvasható versciklusa a Hősök emléke­zete címet viseli: ez ennek az egész fejezetnek a célja, emlékezés, tiszteletadás. Ga­rai versei — mint alcíme jel­zi — etűdök Hacsaturján sztálingrádi kantátájának té­máira”. Ugyanitt olvashatunk a haj­dani magyar katonaéletről is. Ezek az írások egyfajta szám­vetést jelentenek, s a múlttal való szembefordulást jelenítik meg. Cseres Tibor, a Horthy- hadsereg különböző rangú és beosztású tisztjeinek s köz­katonáknak az emlékeiből mozaikként rakja össze a fel­Folytatódó és kezdődő sorozatok A művészet világa Históriai ritkaságok Két új sorozatot indított, illetve indít ebben az esztendőben az Eurőpa Könyvkiadó bibliofil osztálya, a Magyar Helikon. A Bibliotheca Historiea a történelmi és művelődéstörténeti örökségünkkel foglalkozó műveket tartalmazza a honfoglalás­tól Rákóczi koráig. A Kézirattár a Petőfi Irodalmi Múzeum­mal közösen adja közre egy-egy vers, novella, levél hason­mását. A hozzá csatlakozó tanulmány a mű keletkezését, a szöveg sorsát követi nyomon, jelentését elemzi, különös tekin­tettel a kéziratból feltáruló összefüggésekre. morzsolódás és a belső ellen­tétek, őrlődések képét, míg Karinthy Ferenc egy háborús gyilkos kései vallomásából há­mozza ki a cselekmény motí­vumait és az elkövető belső portréját, mondhatjuk, kór­képét. Boldizsár Iván viszont egy karpaszományos hadikór­házi szökésén, „lelépés”-én vil­lantja föl a szembefordulás egy valószerű kibontakozását, egyéni lépését. A katona meg a félelem Mit lehet írni a békebeli ka­tonáskodásról s lehet-e? A kérdés ma már túlontúl szó­noki, hiszen valamennyi ed­digi antológia bizonyította, hogy lehet, s igazolja ez a he­tedik is. Lehet, s nem utolsó­sorban a belső, lélektani áb­rázolás árnyaltságán, gazdag­ságán múlik. Egyfajta maga­tartáselemző írói hozzáállás erősödik fel. Határozott vona­lú, kiérett példája ennek a le­hetőségnek mindjárt az első elbeszélés e féjezetben: Thie- ry Árpád írása, a Száznegy­venegy másodperc. Témája: a katona — ha úgy tetszik, „kis- katona” —, és a félelem. A félelem legyőzése, ami végül is szinte megfoghatatlan mély­ségben megy végbe, de tanú­ja a magatartás, a cselekvés, s tanúja ez esetben a kikép­ző tiszt, aki segíteni szeretne, segíteni próbál, és töpreng­ve, elemezve, vívódva részese ennek a próbatételnek. De a magatartás, az őszinte maga­tartás és az emberséges tartás a témája Molnár Zoltánnak fiatal katonák és lányok kap­csolatát, Fábián Zoltánnak fiú és apa konfliktusát kibontva többszörös történelmi, társa­dalmi és egyéni emberségbeli szorongattatásokat, korunkban oldódó drámát, vagy Gáli Ist­vánnak az ötvenes évek ha­tárőrei életét bemutató írásai­nak is. N.F. Ágnes szöveg- és László Gyu­la képválogatásában, Györffy György bevezető tanulmányá­val. Szamosközy Istpán Er­dély története című munkáját Borzsák István fordításában és Sinkovics István tanul­mányával második kiadás­ként vehetik kezükbe az ol­vasók. A Kézirattár kötetei úgy ha­sonmás kiadások, hogy utá­nozva a papír jellegét, tónusát, az eredeti méretben jelennek meg. A kísérő tanulmányo­kat itt dokumentumok, fény­képek, metszetek, levelek il­lusztrálják. A sorozat első köteteként Ady Endre írása. Az elhagyott kalózok lát majd napvilágot. Baráti Dezső kí­sérő szövegével. A további tervekbe!} Kossuth Lajos „Uram Barátom Képviselő Ür!” című levelének közre­adása szerepel, amelyet 1874. augusztus elsején írt Csaná- dy Sándorhoz. A sorozat foly­tatásaként jövőre Petőfi Sán­dor és Krúdy Gyula egy-egy kéziratát jelentetik meg He­rényi Ferenc és Barta András értő tanulmányával. Molnár Zsolt A Bibliotheca Historiea első kötete a könyvhéten lá­tott napvilágot. Galeotto Mar- zio friss, közvetlen és él­ményszerű írása Mátyás ki­rálynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv címmel jelent meg. Az olvasmányos forrásanyag — a fordítás munkáját elvégző Kardos Tibor utószavából idézve — az adott kor legszí­nesebb. legelevenebb irodal­mi emléke. A kötetet Csapó- diné Gárdonyi Klára válo­gatásában igényes képváloga­tás egészíti ki. A kiadó má­sodikként a Mindszenti Gá­bor diáriuma öreg János ki­rály haláláról című könyvet tette közkinccsé, amelyet Hor­váth János, a magyar nyelvű emlékirodalom legelső és Mi­kesig felül nem múlt szép­ségű termékének nevezett. Béla király jegyzőjének köny­vét a magyarok cselekedetei­ről, azaz Anonymus Gesta Hungarorumát ezúttal a soro­zat tagjaként jelentette meg a kiadó. Pais Dezső fordítá­sában. Még az idén közre­adják a László király emlé­kezete című kötetet Kurcz Cézanne. a budapesti Cor­vina és a berlini Hanschel- verlag közös gondozásában. A művészet világa sorozatban lá­tott napvilágot Fritz Erpel könyve, amely Paul Cézanne életútját és munkásságát tár­ja a festészet iránt érdeklő­dők elé. Mint az impresszionisták óta sok társa, Cézanne is ki­ment a szabadba, megszaba­dulni a klasszicizmus már akadémikussá váló terheitől. De ő mégis más volt. Cézan- nét éppen az különbözteti meg kortársaitól, hogy nem a lát­ványt örökítette meg, hanem mindenekelőtt a mélységbe hatolt. „A természet mindig ugyanaz, de látható jelensé­geiből semmi sem maradan­dó. Művészetünktől kell meg­kapnia a maradandóság ma­gasztosságát, valamennyi vál­tozásának elemeivel és jelen­ségeivel szemben” — írta egyik levelében. Fritz Erpel ezt az életutat és küzdelmét örökíti meg ta­nulmányában. Munkájához se­gítségül hívja a művészettör­ténet-írást. gyakran idéz má­soktól, mintegy megerősítve kiindulópontját: Cézanne va­lóságlátása a mi látásunknak is új mélységet ad, világszem­léletének festői gazdagsága még ma is gazdagít bennün­ket és a világot, melynek lak­hatóvá tételén fáradozunk. A kötet 19 színes és 87 fe­kete-fehér reprodukciójához műelemzés is párosul, meg­könnyítve Cézanne mai ér­tését, művészetének befoga­dását. Larionov. a művészet kis­könyvtára sorozat száztizen- kettedik köteteként száza­dunk egyik legtalányosabb orosz művészének. Mihail La- rionovnak a munkásságáról kaphatunk kénét, R uzsa György tollából. Mint az avantgarde egyik ágának. a lucsizmusvak a megteremtő­je (lucs sugarat jelent oroszul; Valószínű, hogy ha a regény korai klasszikusai vagy a re­génynek — legalábbis egyik korai fő válfajának, a kaland­regénynek — régi példái ke­rülnek szóba, akkor a legtöb­ben Defoe nevét, illetve re­gényét, a Robinson Crusoe- történetet említik. Érthető, hiszen ez az 1719-ben kiadott munka — a Robinson Crusoe élete és különös, bámulatos kalandjai — a legnépszerűbb munkája Defoe-nak. Moll Flanders Az Európa Könyvkiadó nép­szerű sorozatában, A Világi irodalom Remekeiben most — '•óbb mint két évtizeddel az első után — második kiadás­ban jelent meg Defoe-nak egy a Robinsonnál kevésbé ismert regénye, a Moll Flanders örö­mei és viszontagságai. Vas István fordította a könyvet és Földényi F. László írt hozzá utószót. Ha a Robinson föld­rajzi és antropológiai, az újon­nan fölfedezett világ mesz- szeségeiben játszódó kaland, a Moll Flanders szociológiai és urbanizációs — az első tő­késország legnagyobb városá­nak mélyén játszódik. Ez a Robinson után három évvel készült regény egy börtönben született, s egyedül maradt leány nyomába szegődik, be­mutatja, hogy lesz belőle bű­nöző, mert más nem is igén lehet, s mindenféle kalandon keresztül végre tisztességes útra tér. Vérbeli kalandre­gény ez is, de nem tagadta meg szerzője a röplapírót, a társadalmi kérdésekkel fog­lalkozó Defoet sem. A lammermoori nász Waiter Scottnak sem a leg­ismertebb műve volt A lam­mermoori nász, amit most Kulin Ilona fordításában — á versbetéteket Tandori De­zsőtől tolmácsolva — jelente­tett meg az Europa a regény­írónak, Török András fordí­totta előszavával és jegyze­teivel, valamint Bart István kis tanulmányával a regény­ről és az íróról. A romanti­kus történelmi regény nagy skót mestere, Byron megje­lenését követően, kitérve a ve­télkedés elől, tért át a líráról a regényre, immár negyvenes éveit taposva. Amikor a lam­mermoori nászt írta, isi­ben, már csak néhány év vá­lasztotta el az ötventőd, s epé­je kínozta. Ezzel is összefüg­gésbe hozzák, hogy ez a regé­nye „kilóg a sorból”. Komor, tragikus végű. Luisa San Felice Sajátos véletlen hozta így össze, de a világirodalom, a regény fő sodrát képviselő klasszikus, s máig népszerű nagy írók műveit rendre meg­jelentető kiadói politika va­lószínűsíti ezt a véletlent, hogy a két említett klasszikus és egyben a korában bestseller- szerző után a harmadik is ilyen: Alexandre Dumas, az idősebb, akinek Luisa San Felice című regényét olvas­hatjuk most Görög Lívia for­dításában és Somió Vera utó­szavával. Napóleon kegyvesztett fél­vér tábornokának fia ugyan­csak monumentális mennyi­ségű művet hagyott hátra — százhárom kötetet. A legis­mertebb, legnépszerűbb ter­mészetesen A három testőr meg a Monte Christo grófja — de az Egy orvos feljegyzé­sei vagy a Bragelonne vicom­te se merült mindmáig a fe­ledés homályába. A sok re­gény egy „főfoglalkozású” író rendszeres munkájának ter­méke. hiszen huszonhat éves korától, a Harmadik Henrik és udvara című drámájának 1829-ben bekövetkezett sikeré­től Dumas az írásból élt. A Luisa San Felice kései munkája Dumas-nak. utolsó történelmi regénye, melyet egy itáliai utazás előzött meg. mi- koris Garibaldi mellé állt majd a múzeumok felügyelő­iéként négy évet Nápolyban töltött. Idill a Vörös Szurdokban Francis Bret Harte-ot há­rom-négy évtized és az Atlan­ti-óceán választja el Dumas­tól: ennyivel később született, indult az írói pályán és halt meg — Amerikában. Mielőtt azonban tollat fogott volna, volt aranyásó, nyomdász, ta­nító, végül újságíróként ke­rült az irodalom kötelébe. Ka­liforniában így jelentek meg az első sikeres novellái. Ott egy lapnak dolgozott Mark Twainnel. A negyvenes evei­ben külügyi pályára lépett. A nagy sikert már előbb meg­hozta egy elbeszéléskötete. Most az Európa is egykötetnyi elbeszélését adja az olvasó ke­zébe, Gy. Horváth László vá­logatósában, az ő, valamint Róna Annamária, Osztovits Levente, Joó Ágnes, Széky Annamária, László Zsófia, Képes Anna, B. Nagy Anikó, Gera Judit, B. Nagy László és Falvay Mihály fordításai­ban. Az Idill a Vörös Szur­dokban című kötet tizennégy történetet tartalmaz az ame­rikai Vadnyugat meghódítá­sa vagy inkább benépesedé- se, a tőkésvilág általi feltá­rása idejéből. Farmok, kis fa­luk, kemény emberek, akik meg akarnak gazdagodni, s akik ismerősek a cowboyfil- mek, a későbbi — Bret Harte nyomán kisarjadt, őt utánzó — cowboyregények világából is. A tulajdonságok nélküli ember S most egy fél évszázadot lépünk: ennyivel később, 1889- ben született a szomszédos Ausztriában, Klagenfurtban Robert Musil egy nemessé­get nyert egyetemi tanár fia­ként. A „nemességet nyert egyetemi tanár” meghatározás annyiban lényeges, amennyi­ben jellemzi a kort, az orszá­got, vagy országcsoportot: azt az államalakulatot, amelybe akkor Magyarország is bele­tartozott, s amely így nevez­te magát: Osztrák—Magyar A VILÁGIRODALOM SODRÁBAN Három évszázad regényeiből LAPOZ­GATÓ A múlt emlékei, a jelen fegyverei Tanulságos olvasnivaló — nemcsak katonáknak vített, átdolgozott kiadásban megjelent mű választ ad sok olyan kérdésre, mely a ma újságolvasó, tévénéző politika iránt érdeklődő ember számá­ra naponta felvetődik. A ro­hamléptekkel fejlődő hadi- technika sok-sok ismeretlen fogalmat szül: ezeket igyekszik rendszerbe foglalni, közérthe­tően megmagyarázni, a sok szemléltető ábrával Illusztrált kézikönyv. Külön kiemelkedő a szerkesztő frissesége, hi­szen olyan címszavakat is meg­talál az érdeklődő, mi*it a napjainkban hírhedtté vált neutronbomba, vagy a cirkáló rakéta. A négy fő fejezetre tago­lódó kislexikon első részében a haditechnikában nélkülözhe­tetlen természettudományos képletek, összefüggések gyűjte­ményét teszi közzé. A második rész tartalmazza a tulajdon­képpeni szócikkeket, köztük, sok olyan, mely más lexikon­ban nem található. Újszerű, s hasznosan forgatható a har­madik rész, a rövidítés szótár, és a negyedik is mely a kor­szerű fegyverek főbb jellem­zőit foglalja össze táblázatok­ba. M. J. ismeretét nélkülöző történelmi tanulmányok megállapításai kemény bírálatot kapnak a könyv lapjain: a meggyőző adatok a számok és a logikus érvelés bizonyítanak ... Styemenko tábornok írása nyomon kíséri a háború leg­fontosabb eseményeit, új szem­szögből világítja meg azok hátterét, s nem utolsósorban megismertet a főhadiszállás le­gendáshírű hadvezéreivel. Kü­lön érdekesség a teheráni kon­ferenciáról írott fejezet, hiszen a szerző maga is tagja volt az ott tárgyaló szovjet küldött­ségnek. S ugyancsak kevésbé ismert részleteket tudhatunk meg a könyvből a távol-keleti harcokról, a japán kapituláció előzményeiről. Az emlékiratot Nádor Ti­bor alezredes fordította. A kö­tetet gazdag fénykép és tér­képanyag egészíti ki. ☆ Mint a lexikonokat általá­ban — a közelmúltban a Zrí­nyi Kiadó gondozásában meg­jelent Haditechnikai Kislexi­kont is — nemcsak a szűkebb szakma képviselői forgathat­ják haszonnal. A második bő­Annak ellenére, hogy egyre távolabb kerülnek tőlünk idő­ben a második világháború eseményei, az olvasó érdeklődé­se cseppet sem csökken — ért­hető módon — korabeli ese­ményeket feldolgozó könyvek iránt. S különösen kíváncsiak az emberek a közvetlen szem­tanúk vallomásaira az emlék­iratokba foglalt korrajzokra. Ezek közé tartozik Sz. M. Stye­menko hadseregtábornok mű­ve is, amelyet 1969 óta má­sodízben kap kézhez az olvasó a Kossuth és a Zrínyi Kiadó közös gondozásában. Ahol a győzelmet kovácsol­ták — ez a címe a visszaem­lékezésnek — a Vörös Had­sereg vezérkarának munkájá­ba enged bepillantást a nem­rég elhunyt szerző, aki mind­végig magas tisztséget töltött be a Varsói Szerződés legfel­sőbb katonai vezetésében. Ah­hoz a nemzedékhez tartozott mely — mint könyvében is írja — a szükséges tapasztala­tokat már a hadviselés folya­mán szerezte meg, gyakran igen drága áron. Végül is — mint köztudott — ezek a fia­tal katonák lettek a világraszó­ló győzelmet kivívó szovjet hadsereg irányítói. Érdekes nézőpont: egy fiatal, a vezérkarnál dolgozó tiszt szemével látni a Nagy Hon­védő Háború történelmi for­dulópontjait. Ebben az él­ményben részesül az olvasó, ha a végig érdekfeszítő stílusban megírt emlékiratot tanulmá­nyozza. Első kézből kap hite­les képet például az oly sokat vitatott harmincas évek kato­napolitikájáról. A szemtanú szögezi le álláspontját olyan fontos kérdésekben, hogy fel­készült-e a szovjet hadsereg a hitlerista támadásra, hogyan értékelte a szovjet legfelsőbb katonai vezetés a német hadi­gépezet erejét, szándékát és így tovább. A tények alaposabb Monarchia, vagy pedig Auszt­ria—Magyarország. Nos, ennek a kornak és ál­lamnak — melyet ő Kátmá­niának nevez, — világrangú krónikása, egyben a regény megújító ja, az új próza egyik úttörője, kiformálója lett Ro­bert Musil, akinek híres korai regényét, a Törless iskolaévéit már ismerhetjük magyarul Most egy igen nagy vállalko­zásként Tandori Dezső mű­ves fordításában olvashatjuk A tulajdonságok nélküli em­bert is, az író fő művét, me­lyen évtizedekig dolgozott, s mely a maga 1650 oldalával (e magyar kiadás három kö­tete együttesen több mint 2300 oldalra rúg!) is torzóban ma­radt: a harmadik kötet feje­zeteinek jó része vázlat... Mi ez a regénykolosszus? Hatalmas körkép a monarchia régóráiról, illetve a bearanyo­zott fényű végóráit élő, első inlágháború küszöbére érő mo­narchiáról,- hol az agg csá­szár uralkodása öt év múlva la világháború utolsó évé­ben!) esedékes 70. évfordu­lójának méltó, s a porosz csá­szár hasonlóképpen ünnepelt rövidebb uralkodása jubileu­mát élsápasztó megölésére részűinek. Ez az ürügy, amire 'elépül a hatalmas körkép, Iminek kapcsán á kor, s a ársadalom anyagi-szellemi körképe gazdagon bontakozik ri egy e kor és környezet ki- rermelte tipikus tudat, a „tu- ajdonságok nélküli” ember magas körökben forgó életén * gondolatain át. A különös műhöz Sükösd Mihály utótanulmánya nyújt útbaigazítást, amelyekre ér- iemes az olvasónak figyelnie, íiogy többet nyújtson néki a regény. Németh Ferenc a lucsizmus vagy más néven rayonizmus a tárgyakból ki­induló fénysugarakra építi a képek lírai hatását) koránt­sem kötötte magát egy mű­vészi irányzathoz. Kutató­szenvedéllyel kereste felesé­gével, az ugyancsak neves festő Natalja Goncsarováva} együtt az önmegvalósítás út­ját. Rúzsa György találóan álla­pítja meg, hogy Larionov avantgardizmusa, mely láza­dó volt mindazzal szemben, ami elavult, sohasem páro­sult a múlt értékeinek taga­dásával. Ezt tükrözik a Gya- gilev-féle balett-társulat elő­adásaihoz tervezett díszletei, valamint a népművészetből táplálkozó sorozatképei, ame­lyek primitív ábrázolásmód­jukkal egyetemben is Maja­kovszkij, Tallin, El Liszic- kij nemzedékének kiemelkedő jelentőségű tagjává avatják Larionovot. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom