Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

1977. AUGUSZTUS 10., SZERDA ’xMüao Fontos a gyorsaság Bronzérem — birkanyírásban Ráckevén kezd a Piroska-brigád Ki hány juh gyapját vág­ja le, aszerint fizetik talán már ősidők óta a juhnyíró- kat. Éppen ezért fontos kel­léke a gyorsaság ennek a mesterségnek. Hivatalosan ugyan nem minősül szakmá­nak, pedig sok csínját-bínját kell megtanulni, és ha nincs is szakvizsga, minden egyes juh megnyírása vizsga a nyí­ró számára. Nem mindenna­pi versenyt rendeztek a kö­zelmúltban az európai szocia­lista országok legjobb juhko- pasztói számára. A Szovjet­unió Cserkeszk városa volt ennek a nevezetes mérkő­zésnek a színhelye, és büsz­kék lehetünk: a négytagú ma­gyar versenycsapat, a Piroska- brigád érdemelte ki a harma­dik díjat. Évente hatvanezer — Az Országos Állattenyész­tési Felügyelőség jelölt ki bennünket — beszél a nagy eseményről Piroska János, a csapat vezetője, aki 14 eszten­dős kora, 41 év óta vágja a gyapjút. — Mind a négyen együtt dolgozunk és rokonok vagyunk. Négyünk közül csak Palkó István nem viseli a Pi­roska nevet, de ő is másod­unokatestvérem. Most 38 esz­tendős. Ifjú Piroska István egy évvel fiatalabb nála, Pi­roska Ernő pedig még való­ságos gyerek, de már ahogy kinőtt az iskolás korból, te­hát, ötödik éve juhnyíró. Most tölti be a tizenkilencedik életévét. A csapatból különben csak a legfiatalabb, az Ernő tős­gyökeres Pest megyei, Péce- len született, ott is lakik. Ezenfelül néhány éve a rác­kevei Aranykalász Tsz egyik melléküzemében dolgozik, per­sze csak nyártól tavaszig, mert márciusban kezébe ve- ...szi a nyírógépet. és nagybáty­ja brigádjával együtt először Ráckevén szabadítja meg gyapjúktól a tsz birkáit, az­tán a brigáddal, amelyik ter­mészetesen itthon nemcsak négy tagból áll, juhtartó gaz­daságról gazdaságra megy június végéig. Piroska János és emberei, meg asszonyai Pest megyében másfelé is dolgoznak. Például Kocséron az Új Élet Tsz-ben, Pomázon a Munkatherápiás Intézetben. Évente országszerte vagy 60 ezer juhot nyitnak meg. Ma már géppel Megközelítően hárommillió az ország juhállománya, Pi­roska János úgy véli, hat-hét- száz lehet a juhnyírók száma. S elmondja, hogy sok közöt­tük a Piroska. Nyolc testvé­re van, öt férfi, három asz- szony és ha nem is dolgoznak A harmadik helyezés trófeáit mutatja a magyar brigád vezetője Geleta Pál felvétele együtt, valamennyien juhnyí­rók feleségestül, férjestül. Az ő felesége szintén vele dolgo­zik, el is kísérte Cserkeszkbe, ott szurkolt a versenyen. — A juhnyírás egyike a legnehezebb fizikai munká­nak — mondja azután. — Egymás után fel kell emelni az állatot az asztalra, ott le kell ültetni, aztán gyorsan le­vágni hasáról a gyapjút, utána a bal lapockájáról, akkor meg kell forgatni és közben min­dig ügyelni, hogy a gyapjú egyben maradjon. Ma már nem ollóval nyír­nak, hanem géppel. Azzal sem könnyebb, csak gyorsabb a munka — mondja. Az első villanymeghajtású nyírógép 1949-ben a Szovjetunióból jött be az országba. — Meg kellett tanulni a ke­zelését, nagyon jó dolgozni vele — közli, és hozzáteszi: — Mi, Piroskák juhnyíró di­nasztia vagyunk. Én- is az apámtól tanultam a rties'ter- séget, 'é'is az apjától. Azt be­szélik a családban, már a déd­apám is eljárt juhot nyírni. Beszéljünk azonban a ver­senyről. Különdíj a legfiatalabbnak — A verseny két napig tar­tott. Első nap a csapatok mérkőztek. Mi harmadikok lettünk. Mindegyikünk kapott egy szamovárt, meg egy bronzplakettet. — A második nap az egyé­ni versenyé volt, azon már nem indultam. Mindenkinek 30 perc alatt tíz juhot kellett megnyími sebzés nélkül és szecskamentesen. Ez azt je­VAJKÉNT VÁGJA A SZIKLÁT Tömlő — tenger alá A Szegedi Taurus Gumi­gyár egy nyugati cég meg­rendelésére külnöleges gumi­tömlőket szállított nemrég próbaképpen az északi-tengeyi víz alatti olajkitermeléshez. Az új cikk az első jelentések szerint kitűnően bevált, pedig rendkívüli igénybevé­telnek van kitéve — tengeri árokásó berendezés tartozé­kaként. A milliméteres fúvó­kán kétszázharminc atmosz­féráé nyomás hatására kilö­vellő vízsugár a tengerfenék szikláit is vajként vágja az árokkészítéskor. Ezt a hatal­lenti, hogy a gyap­jú nem hullhat szét, egyben kell maradnia. — István öcsém az egyéniben ne­gyedik lett, 7 perc alatt végzett a tíz állattal. Szép eredmény ez, ha meggondoljuk, hogy 46 versenyző közül került a ne­gyedik helyre. Er­nő eredménye 29 és fél perc volt, a hetedik lett. A legfiatalabb ver­senyző létére ezért elnyerte a Kom- szomol különdíját. A legjobb a szov­jet csapat volt, szakemberként mondhatom, megérdemelte az első helyet. A második hely a lengyeleké lett. — Magyarországon volt-e már juhnyíróverseny? — Még nem, de lesz jövő­re. Legalábbis úgy hírlik. El­lenben az bizonyos, hogy az ideihez hasonló nemzetközi versenyre kétévenként kerül sor. Szokoly Endre A Pest megyei NEB vizsgálta Mit ér a becsületszó? Hol találunk ma olyan em­bert Magyarországon, akinek nincs lakása és nem szeretne 390 ezer forintért hetven­nyolcvan négyzetméter alap- területű lakást vásárolni? Mo­dem, összkomfortos lakást, amit havi hatszáz forintos részletekben lehet kifizetni. Bizonyára találnánk máshol is ilyen embereket, nemcsak a perbáli lakótelepen, ahonnan hat aláírótól érkezett nemré­giben panasz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. A KNEB átadta vizsgálat­ra az ügyet a Pest megyei NEB-nek; s a népi ellenőrök még ma sem értik, hogy ke­resheti ilyen módon az igazát az, akinek egyáltalán nincs igaza. Engedély nélkül Ismerkedjünk meg az előz­ményekkel. A toki Egyetértés Termelőszövetkezet építőbri­gádja néhány éve társasihá- zak építésébe kezdett a szom­szédos Perbálhoz tartozó te­rületen. A kétszintes házak olyan szépek lettek, hogy még a televízió is bemutatta őket. A termelőszöivetkezet a laká­sokat saját dolgozóinak szán­ta, olyanoknak, akik miután kifizették a letétet, beköltöz­nek és törlesztik a lakás árát. Mégsem valamennyien ter­SZAKCSOPORTOK A DABASI JARASBAN A háztájiból 23 millió forint értékű áru más nyomású vizet vezetik a mélyben levő vágószerkezet­hez a szegedi tömlővel. Eköz­ben el kell viselnie a sós víz korrodáló hatását, a viharos tenger hullámzá­sát. Eddig neves nyugati cé­gek egyetlen gyártmánya sem tett eleget tartósan ezeknek a követelményeknek. Az eredmények, illetve a közben folytatott tárgyalások nyomán még az idén mintegy hatszázezer dollár értékben hasonló cikk megrendelésére számít a gumigyár. Dokumentációk, határidő előtt Az építőipar ütemes, terv­szerű termelésének fontos fel­tételeként az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium tervező vállalatainak dolgozói, szocialista brigádjai a jubileu­mi verseny középpontjába ál­lították a beruházások előké­szítésének javítását körülte­kintő meggyorsítását, hagy a tervdokumentációkat késés nélkül, sőt, határidő előtt ad­hassák át a kivitelező vállala­toknak, s azok is alaposab­ban felkészülhessenek a fel­adatok teljesítésére. Mintegy negyvenezer em­ber él a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ ellátási körzetében. A fogyasztási szövetkezetek egye­sülése által ily módon meg- növekedett körzet szükség­szerűen megköveteli a háztá­ji 'termékéle felvásárlásának továbbfejlesztését. — Arra törekszünk — mondta Soller József cso­portvezető —, hogy a körze­tünkben megtermelt háztáji gyümölcs- és zöldség első­sorban a helyi lakosság ellá­tását szolgálja, s csak a feles­leget adjuk tovább a nagyke­reskedelmi vállalatnak, a MÉK-nek, illetve jogutódjá­nak, a Pest megyei Zöldért­nek. A jelek máris biztatóak. A szövetkezet a szakcsoportok­ra alapozza a termeltetést, amelyekkel az idén is szer­ződéseket kötöttek. A 119 családot magába foglaló kisál­lattenyésztő szakcsoport — nyulászok és baromfitenyész­tők mellett — az év elején szerveztek egy zöldség-gyü­mölcs termesztő szakcsopor­tot 57 család részvételével, ez 12 hektár háztáji területen gazdálkodik. Nemcsak sza­badföldi, hanem fóliás zöld­ségtermesztéssel is foglalkoz­nak, primőr zöldségféléket, paprikát, paradicsomot, ubor­kát termelnek. Szerződésben vállalták, hogy 2 millió 250 ezer forint értékű árut adnak át az ÁFÉSZ-nek. Ezen kívül 40 kistermelővel kötöttek szerződést mintegy másfél millió forint értékű zöldségre, a gyümölcskertészekkel pedig 2,1 millió forint értékű al­mára. A községekben a kijelölt zöldségboltok veszik át a ko­saras tételű árut. Ezek az áruk közvetlenül a pultra ke­rülnek. A szerződött áru több­ségét átadják a Zöldértnek az előzetesen megállapított fel­tételek mellett. Az árrést nem minden esetben tartják megfelelőnek s ez is arra sar­kallja a szövetkezetét, hogy lerövidítse az áru útját, s a jövőben helyben teremtse meg a helyi értékesítés áru­alapját. Dabas környéke speciális svárgatermelő vidék. Ebből 368 mázsát vásárolt fel a szö­vetkezet. melynek többségét exportra értékesítették, ör­vendetesen fejlődött a nyúlá­sát is: a tervezett 16 ezer ki­ló nyúl helyett 21 ezret érté­kesítettek. A tenyészállo- mány felfrissítésére még eb­ben az évben mintegy 60 ezer forint értékű tenyészállatot adnak ki a szakcsoport tag­jainak térítés nélkül. A szer­ződés értelmében 800 mázsa élő és 310 mázsa vágott ba­romfit, 4 vagon nyulat, vala­mint, 3,5 millió tojást vesznek ät1 a kisalláttenyésztőktői;A méhészcsoporttól 170 mázsa mézet várnak. A háztáji ter­mékekre kötött szerződések értéke az idén meghaladja a 23 millió forintot. T. A. L. melőszövetkezeti dolgozók, akik itt laknak. Még üres volt a ház és gazdátlan kilenc la­kás, amikor néhány ember megkörnyékezte a tsz elnökét. Könyörögtek: albérletben lak­nak, kicsik a gyerekek, na­gyon szeretnének jobb körül­mények között élni. Az elnök nem tudott az ostromnak el­lenállni, megengedte, hogy be­költözzenek, annak ellenére, hogy az OTP akkor még nem is gondolhatott a lakások el­adására, mert KÖJÁL-jóvá- hagyás híján a hatóságok nem adhatták ki a lakhatási enge­délyt. A lakók tudták, hogy nem lett volna szabad beköltöz­niük, azt is tudták, hogy a KÖJÁL miért nem engedé­lyezte a beköltözést, de nem törődtek vele. Csak egy dolog számított, hogy lakásuk le­gyen. Hogy mikor fizetnek? Majd, ha megkötötték a szer­ződést. De akkor becsületszó­ra. .. Kilencen nemet Amikor azonban arra került volna a sor, hogy az OTP ér­vényesítse a jogait, akkor a kilenc lakó nemet mondott. Nem kötnek szerződést a la­kásra, mondták, nem fizetik ki a használatbavételi díjat, nem fizetik a részleteket sem addig, amíg az építők el nem végzik a lakásokban az ál­taluk szükségesnek ítélt mun­kálatokat. Érdekes módon a huszonöt lakás tulajdonosai közül csak ezzel a kilenc családdal gyűlt meg a baja a hatóságoknak. A többiek kifizették a letétet, törlesztik a részleteket és bol­dogok, hogy szép lakásban laknak és viszonylag olcsón jutottak hozzá. A beköltözés óta több mint egy év telt el, azóta ők ki­lencen ingyen laknak, és bár az OTP többször is felszólí­totta őket, nem hajlandók megkötni a szerződést, amíg a hiánypótlási és garanciális munkákat el nem végzik az építők. Az építők pedig nem hajlandók ezeket a munkála­tokat elvégezni olyan lakások­ban, ahol a lakók minden jon- alap nélkül laknak, s akik visszaélnek azzal a helyzettel, hogy nem költöztethetik ki őket. A hibát tulajdonképpen a termelőszövetkezet elnöke kö­vette el, amikor megengedte hogy a jogcím nélküli lakók beköltözzenek a házakba, ő azonban jóhiszeműen járt el. a lakók becsületére appellált. szívességet tett olyanoknak, akik most nagyon nehéz helyzetbe hozták. Nincs igazuk A Pest megyei NEB meg­vizsgálta a panaszt, e megál­lapította, hogy a panaszosok­nak nincs igazuk. A lakás nem életveszélyes, nincs tö­rés, süllyedés, se vetemedés, a kifogásolt hibák, a panaszos­levélben foglaltak nem felel­nek meg a valóságnak. A la­kásban jogcím nélkül laknak, nem tsz-tagok, nem bérlők, vagyis a lakás egyelőre nem az övék. A KNEB és a Pest megyei NEB javasolja a pana­szosoknak, hogy kössék meg az OTP-vei a szerződést és tu­lajdonosi jogállásból érvénye­sítsék a kivitelezővel szembe­ni jogaikat. Eddig a július 19-én kelt hivatalos állásfoglalás, de a népi ellenőrök nem állja,; meg, hogy ne kommentálják ezt a rossz ízű ügyet. A vizs­gálat során azt tapasztalták hogy a panaszosok magatar­tása demoralizáló Íratással van a környéken lakókra, akik így summázzák az esetről s véleményüket: „Vannak, akik azt csinálhatnak, amit akar­nak, mégis nekik van becsü­letük, nem annak, aki betart­ja a törvényeket.” Mi lehet a következő lépés? Vajon mire várnak a jogcím nélküli lakók? Perre? Ha az OTP erre javaslatot tesz, a kivitelezők pert indítanak, amelynek a végkimenetele csak egy lehet: a panaszosok pervesztesek lesznek, mini rosszhiszemű, jogcímnélküh lakók, s kénytelenek lesznek elfogadni szükséglakást. Rá­adásul' ki kell fizetniük a máf régen esedékes lakáshasznála­ti díiat, valamint az utólag megállapított lakbért. De ezi már nem ígérhetik majd be­csületszóra. Hatos Erzsébet iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMimiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiitimiiiiiniiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiii!» 1 BORBÉLY TIBOR: ^Jréthö. oznapi verse l CIM(ZETT) NÉLKÜL Koszos, visító, vidéki malacbanda muzsikája a versed. De ők legalább őszintén csinálták, és a rézpénz, gyerekek kenyerére kellett! I HÍR, nyugatról Ifjúsági berkekben, nyugaton, | az unalom így bújik elő: „Mit ér a szabadszerelem, ha lassanként, már kötelező?!” GYARAPSZUNK Naponta szaporodnak szívünk adósai és szerény kamatra bár, óriássá női a bankbetét magány. I KÉRDÉS önnek mi jut eszébe, ha a főnöke mondja: „Elvtársak! A körünkben élő kérdést boncolgatva..." A KISEIAM nem érti meg: költő a papa, és üres kézzel, örökké álmot vásárolni megy. I BIORIGMUS Mire bezár a Talponálló, nincs benne, egy, talpon álló. LEÁNYFALUN I l | a kertiszékben hátradőlve | bámulom a kék eget. | Köröttem fű, virág. í Ezernyi gyom. A természetes képkeret. K 1 A BEOSZTOTT SÍRFELIRATA Tragikus volt a sorsa. | Elefánt korában | lépett rá = a bolha. TÁLÁN téged sem bánt ez az ateista gondolat: ha volna isten, néki kölcsönadnám ember arcomat. I KÍVÁNCSISÁG SEM VERS Jaj, hogyan is lesz?! Senki sem felel. A szentségit! — lám, az is gondot okoz, hogy először hunyok el. Meg sem szólaltattak, el sem hallgattattak. Költője vagyok magamnak. Meg neked: hazám. r,nini ......................................................................................................................................................minim.....

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom