Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

Együtt, szórakozva Dunakeszin az öregek napközi otthonában harmincnyolc idős ember tölti el kellemes környezetben a különböző prog­ramokkal tarkítva napjait. Képünkön: délután a szabadban. Ifj. Fekete József felvétele Válasz cikkünkre Mindenki hasznára Július 23-i számunkban Ho­vá gurult a málna címmel foglalkoztunk az évek óta ta­pasztalható málna-felvásárlási gondokkal. Szerkesztőségünk­be azóta több levél érkezett a cikkel kapcsolatban, mások személyesen mondták el véle­ményüket. Legtöbbjük egyet értett az írás alapvető mon­danivalójával, hogy a gyü­mölcs-felvásárlás területén ma szervezetlenség uralkodik, a felvásárló vállalatok között alkalmanként egészségtelen, nem a népgazdaság céljait szolgáló a konkurrencia. Ter­melők és termeltetők se ta­gadják, hogy ingatag a szer­ződéses fegyelem. A cikkel kapcsolatban az ■ Erdei Terméket Feldolgozó és í Értékesítő Vállalat gazdasági • igazgatóhelyettese, dr. Ébli 'György és a felvásárlási osz­tály vezetője, Szalkay György levélben a következőket hoz­ta tudomásunkra. Huszonegy éve vásárol­ják a kisárutermelök gyümölcseit s meg vannak győződve arróT, hogy nem folytatnak népgazdaságellenes tevékenységet. Abban az év­ben, amikor túltermelés volt málnából, a járási pártbizott­ságtól dicséretet kaptak kiemelkedő munkájukért. Ugyanebben az évben több ÁFÉSZ ki sem nyitotta fel­vásárló helyeit. Idái felvásárlátsi áraikat a MÉM—ÁH-utasítások szellemében alakították ki. Az Erdei Terméket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat nem új cég a terüle­ten, téves az az állítás is, hogy felborigatta a különbö­ző felvásárló szervek tevé­kenységét. ® A levél további részében a vállalat vezetői azt is tudomásunkra hozzák, hogy más írásainkban elismerőleg, dicséröleg is foglalkoztunk munkájúkkal. tV Űj ráolvasva írásunkat, ma is az a véleményünk, hogy sem egyik, sem másik málna­felvásárlással foglalkozó vál­lalatot vagy szövetkezetét nem kívántuk elmarasztalni. A helyzet visszásságát írtuk meg — tudniillik a szerintünk egészségtelen konkurrencia- harcot, a termelők és termel­tetők elégedetlenségét, s az ebből következő termelési- kedv-csökkenést —, azzal a A művelődési ház előcsarnoká­ban fiatalok tán­colnak. A beatze­ne kiárad az ut­cára is, ahol ha­sonló öltözékű, di­ákkorú ifjak áll­dogálnak. Egyön­tetűen , farmer­ban — talán ez a kötelezően előírt viselet — levegőz- nek. beszélgetnek. Megkésett far- mernadrágos ven­dég érkezik: — Cső! — hangzik az üdvözlés. — Szió! — jő a válasz. Az őshonosok a ké- sőnjövöt faggat­ják, miért nem érkezett idejében — Gáz volt ott­hon. — a rövid in­doklás. Hát igen, hatá­rozottan le kell szögeznünk: Gáz van! Méghozzá állati, sőt. oltá­rt balhéban rnn ,.szövegünk”. Már. mint szép ma­gyar anvanve1- vünk. Most. ami­kor adu Endre költészetének szenteljük az éve*, amikor c"‘»a*,',e1 - vi vetélkedőket, versemieket ren­dezünk. XJ ni tnvn írkor n.n'* T‘r>V+'lc^'9V p7'*ff7'r>. 7mrj rt te szavak szaporod­Proíán-bután tak el, amelyeket korábban csak bi­zonyos kisszámúi kétes elem hasz­nált. A kocsma- töltelékek, a huli­gánok tolvajnyel­ve volt az ún. „jassznyelv”. Né­hány elemét, pár szavát és kifeje­zését át-átvette a köznapi szóhasz­nálat is, de így is inkább csak macs­kakörömben, a be­szélgetés „színe­sítésére” használ­ta. Nem így most; lassan az élet min­den területén, va­lamennyi társa­dalmi réteg, kü­lönböző korú-ne­mű tagja valami „új” magvar nyel­vet beszél. A főnökből pó­ré, vagy séf, a férfiből manus, krap?k, ürge — legjobb esetben pofa lett/ A nők, a lányok megne­vezéseit, a két nem közelebbi kapcsolatát jelen­tő főneveket, igé­ket, a beszélge­tések „közvetlen” kötőszavait, talán jobb is, ha e feh­sorolás keretében teljesen mellőz­zük. A kereset, a pénzjövedelem: lecsó, suska, kor­pa, mani, zsuzsu. A munka: meló, hajtás, bulti es így tovább. I Köszönésünk is kitekeredett; a szervusz helyeit csao, szia, szió, végül „cső” lett. Cső, csak így egy­szerűen. Ho­mályban hagyva a cső méretét, anyagát és a cső­be húzott személy kilétét. Kedves csőbe­húzott feleim! Ha megtértek, azaz hazadzsaltok ott­honotokba — bo­csánat: kéglitek­be. szunya előtt lelkizzetek egy sort, kuksizzátok meg, nincs-e va­lami gáz! Mert talán most még nincs nagy bai. De. ha így foly­tatódik — lesz! A manyar nyelv ..csövessé” váVk. S a csövön mér- ge-ő gáz árad; Propán és bu­ta”. Ügy silózzam a prém of tar kókussgm-Ait — Bíró — xk f mm XXI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Rekonstrukció, termékfejlesztés Sokan tudják, hogy néhány év múlva ünnepli alapításá­nak 100. évfordulóját a Váci Kötöttárugyár. Az elmúlt IV. ötéves terv során végrehajtott rekonst­rukció során a gyár termelé­sének bővítésére 3 telepet hoz­tak létre; járásunkban a vá- mosmikolait, s egy-egyet Pásztón, illetve Jászapátiban. Kazári és tordasi telepünk már 10 éves múlttal rendel­kezik. Az anyagyár és a tele­pek évente mintegy 3 ezer tonnányi terméket készí­tenek. Ezt a mennyiséget a követ­kező években jócskán meg szeretnénk növelni, s ehhez a váci gyár fejlesztésére is szükség van. Aki mostanában lép be az céllal, hogy valamilyen egész­séges változás történjen. Nem volt módunk rá terjedelmi okoknál fogva sem, hogy mindent részletesen kifejt­sünk. így nem részleteztük, hogy az Erdei Termék Válla­lat nem új cég, hanem, mint felvásárló jelent meg újként egy-egy községben. Ehhez egyébként joga van. ,Azt sem részleteztük, most megtesszük, hogy miért gazdaságtalan, ká­ros a népgazdaság számára a mostani helyzet. Amióta bo­gyós gyümölcsöket termelnek a környéken, mindenki tudja, hogy közülük a legjobb minő­ségű, szállításra legalkalma­sabb, a nyugati országokban legkeresettebb fajta, a nagy­marosi. Ezeket termesztik pél­dául Nagymaroson és Verőce­maroson is. Ezért mindeddig ezek túlnyomó többségét hű- tőhá7.akba szállították, közvet­lenül vagy fagyasztva, de nyersen küldték exportra. Mi­vel a vállalat — kedvezményt adva a termelőknek — nem ládába rakva vásárolta fel a gyümölcsöt, hanem ömlesz­tett állapotban, vödörben, eleve kételkedünk benne, hogy jól járt volna a nép­gazdaság, hiszen így a gyü­mölcs értéke csökkent. Arról sem szóltunk korábbi írá­sunkban — hiszen nem az Er­dei Termék Vállalatot akar­tuk szapulni :—, hogy a fel­vásárolt termék például Kis­maroson hordókba rakva er­jedésnek indult, felforrt, oly­annyira, hogy akár a pálinka- főzésnek is jó alapanyaga le­hetett volna. Nem hisszük, hogy ez akár a vállalatnak, akár másnak jó üzlet lenne. Mi a könyveléshez nem ér­tünk, mégis az a vélemé­nyünk, hogy helyesebb a termelők és termeltetők kö­zött korrekt szerződéses rendszert kialakítani, mint egymás elől felvásárolni a termést. Mindez nem csupán az Erdei Termék Vállalatra vonatkozik, hanem mindenki másra, aki érdekelt az ügy­ben. Olyan megoldást szeret­nénk mi is, amelyik nekik legalább annyira gazdaságos, mint a többi vállalatnak, vagy a népgazdaságnak. Ezzel kapcsolatban hozta tu­domásunkra az MSZMP Váci Járási Bizottsága, hogy egyez­tető megbeszélésre szeretnék összehívni az érdekelteket, ahol mindenkinek módja lesz ésszerű javaslatokkal segíteni a máinatermesztés fejlesztésé­nek ügyét. üzem kapuján, minden szabad területen, az udvaron is, fo­nalat, félkész terméket lát­hat. Elegendő raktárterület híján kénytelenek itt tárolni. De az igazgatósági épület, sőt az igazgató irodája is ge­rendákkal aládúcolt. A követ­kező évek feladata azoknak a beruházásoknak a megvalósí­tása, — a tárcaközi bizottság engedélyét már megszerez­ték —, melynek eredménye­ként a rokkant épületeket megújtják, s a gyárban még rendelkezésre álló szabad te­rületen új épületet emelnek. Tóth B. Zoltán igazgatótól azokról a változásokról kér­etünk tájékoztatást, melyek a gyár termelésében a távolab­bi és a közelmúltban bekövet­keztek, s melyekre a követke­ző években készülnek. — A gyár valaha bunda­nadrágjairól és tréningöltö­nyeiről vélt ismert. Az évek során a tréningruházat — természetesen megváltozott formában — megmaradt a gyár egyik fő termékének. Másik termékünk szabadidő­ruházat elnevezéssel vált is­mertté, s lényegében könnyű kidolgozású hétvégi, kiránduló és kempingöltözékeket jelent. Üj kelméket terveztek gyárt­mányfejlesztőink, ezek kép­zése, kikészítése, szabása és konfekcionálása is korszerűbb lett az elmúlt tervciklusban. A termékfejlesztést tovább folytatjuk, hogy mihamarább a leggazda­ságosabb termékszerke­zetet alakíthassunk ki. Ennek érdekében 220 millió forintos rekonstrukciót való­sítottunk meg, mely lehetővé tette, hogy a fogyasztók igé­nyeire épüljön a gyár terme­lésre­Ma ott tartanak, hogy az igényeket nem tudják mara­déktalanul kielégíteni. Számos szocialista és tőkésországba szállítják termékeiket, pél­dául Angliába, Hollandiába, Nyugat-Németországba, Fran­Myári vgsidégek a kollégiumokban Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Gulyás Zoltán, szer­dán dr. Bénik Gyula, csü­törtökön dr. Kovács Pál, pén­teken, szombaton és vasárnap dr. Csömör Pál tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a ré­gi kórházban (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi or­vosi ügyelet telefonszáma 11— 525. A beosztás hétközben meg­változhat Néhány évvel ezelőtt, a napsütéses hetekben gyakori látvány volt, hogy festők, raj­zolók állították fel állványu­kat a város egy-egy pontján és megörökítették Vác mű­emlékeit, jellegzetes kisváro­si tájait. A nyári zebegényi, esztergomi képzőművészeti szabadiskolák kapunyitása óta ott kapnak helyet a ce­ruza és az ecset mesterei. 1977 nyarán a mezőgazda- sági szakközépiskola kollégiu­mában nem voltak vendégek. A Komócsin Zoltán Kollé­giumban több csoport kapott nyári szállást; sportolók, diá­kok, továbbképzősök. Legnagyobb volt a forgalom a gépipari szakközépiskola szépen berendezett, jól fel­szerelt kollégiumában. A Vi­harsarokból érkezett az első diákcsoport csereüdülésre, a Békés megyei tanács művelő­désügyi osztálya és a Pest me­gyei tanács művelődésügyi osztálya által kötött szerződés alapján. Utána sportolók népesítet­ték be a kollégiumot majd a Salgótarjánból érkezett kis­iskolások nyaraltak Vácott két hétig. A Konstantin téri kol­légium épületéből indultak túrákra, a Dunakanyar fel­fedezésére. Ide érkeztek a Dunakanyar Dalostalálkozó vidéki együttesei is a kétna­pos hangversenysorozat ide­jén. Augusztusban már csendes az évszázados épület, takarí­tással, kisebb karbantartással készülnek az új tanévre. A gépipari szakközépiskolában viszont érdekes átalakítási munka fólyik. A második emeleti nagyte­rem színpada melletti részen kap helyet az új iskolai könyvtár. Miután a tanintézet a Pest megyei pedagógus to­vábbképzés egyik otthona, szükségessé vált a kabinet to­vábbképző terem kialakítása' Ezt ugyanezen az emeleten létesítik, a díszterem hátsó szakaszán. P­Jegyzet Aratás Befejeződött az aratás. A bejelentést mindenki magától értetődően, különösebb lel- kendezés nélkül fogadta. Pe­dig tizenöt-húsz évvel ezelőtt fáradtságot nem ismerő küz­delmet kellett folytatni, hogy a következő év kenyere magtár­ba kerüljön. Az aratás és a cséplés talán a legnehezebb mezőgazdasági munka volt. Az iparban dol­gozók is hazajöttek, hogy meg­keressék a fejadagot. A férfiak végezték a nehezét, az ő kezükben volt a kasza, ők irányították a cséplőgépet, rakták a kazlakat. A nők sem kímélték magukat, markot szedtek, töreket, pelyvát hord­tak, a gyerekek közül a kiseb­bek kötelet terítettek, a na­gyobbak már villát foghattak a kezükbe és hányták a kévét, a szalmát. Dolgoztak virradattól és a lemenő nap még a földeken, a szérűskertekben búcsúzott tő­lük. Ma már sokkal kevesebb em­ber fáradozik a földeken az aratás idején. Cséplésről nem is beszélünk, egybefolyik a munka, a kombájnok egyszer­re végzik mind a kettőt. — Aratunk! — mondják, akik a gépeket kezelik. Most igazán férfimunka az aratás, mert a kombájnon férfi ül, férfi vezeti a búzát szállító autót. Asszo­nyokat és gyerekeket nem is lehet látni. — Ekkorát válto­zott a világ. Vagy mégsem? A mai aratás ugyanolyan fontos, mint a harminc vagy ötven évvel ez­előtti volt. A termelőszövetke­zetekben alapos munkával ké­szülnek fel rá. A gépszemlék a legfontosabb technikai erőpró­bák. A kombájnok vezetőülésé­be nemcsak a traktorosok ül­nek fel. Ilyenkor talpon van az»egész gépműhely. Nem egy termelőszövetkezetben találni idegen embereket. Az ingázó járatot vezető buszsofőr kiveszi szabadságát, és teherautóval szállítja a földekről magtárba a búzát. A tűzoltó szabad nap­ján segédkezik a szárítóknál. A hetedik-nyolcadikos gye­rekekből csoportot szerveznek egy idős, tapasztalt ember ve­zetésével, és égetik a tarlókat. Nelcik is jól jön az a nyári ke­reset. A gondoskodás is a régi, az ebédet kiviszik a földekre, a kombájnvezetők és sofőrök hideg hűsítőt kapnak. A mű­szak ugyan még most is nyúj­tott, de este otthon alszanak. Olyan felelősséggel végzik és végezték az idén is a munkát, mint régen, csak egészen más módon. K. Sz. L Az Ország-Világ címlapfotót és portrét közölt Tóth Éváról, a váci gimnázium egykori diákjáról, aki a Színművészeti Főiskolában idén végezte a harmadik évfolyamot s már több darabban szerepelt a Vígszínházban. Fészek Kupa sportversenyek A hagyományokhoz híven idén is megrendezik Gödön a Fészek Kupa versenyeit. A testnevelési és sport felügyelő­ség, a gödi nagyközségi ta­nács, az MHSZ járási elnök­sége és a járási KlSZ-bizott- ság vasárnap hét sportág­ban biztosít versenyzési lehe­tőséget Vác, Dunakeszi és a járás ifjúságának- Az itt szer­zett helyezések beszámítanak a KISZ-kupa, és az Edzett ifjúságért mozgalom eredmé­nyeibe is. A csapatok és egyéni ver­senyzők nagy- és kispályás labdarúgásban, kézilabdában, röplabdában, tollaslabdában, lövészetben és úszásban ver­senghetnek­A kispályás labdarúgó­mérkőzéseket és a férfi kézi­labda-csapatok összecsapásait a Dunakeszi Vásutas sport­telepén, a női kézilabda-ösz- szecsapásokat a Gödi Torna Klub pályáján tartják. A vasutas sporttelep lesz a szín­helye a röplabda- és a tollas­labda-bajnokságnak valamint a lövészetnek. Az úszók a vá­ci strandfürdőben versenyez­nek. ★ A váci járási első osztályú labdarúgó-bajnokság első for­dulóját ma, vasárnap játsszák a csapatok. A felnőttek fél öt­kor, az ifjúságiak fél 3-kor lépnek pályára. Az Esze Ta­más és a Váci Vasutas pályá­ján az ifjúságiak fél 9-kor, a felnőttek 10 órakor kezdenek. Verőcemaros—Fóti SE (ve­zeti: Kunya—Kőbányai), Gal- gavölgye—Kösd (v.: Styevkó, Brusznyicki), Esze Tamás Nagymaros (v. h.: Oszácki, Hartai), Váci Vasutas—Vácrá- tót (v.: Debre, Ferenc), Szob— Dunakeszi (v.: Nagy N., Pusz­tai), Váchartyán—Mária­nosztra (v.: Strell, Petró), Szo- kolya—Vácduka (v.: Fehér, Kutai, Vígh), Fóti VSC-Sződ- liget (v.: Bucsányi, Petrovics). A Duna-kanyar Vegyesipari Szolgáltató Ktsz 1977. augusztus hó 10-től kezdődően háztartási tüzelőolaj házhoz történő szállítá­sát mérőműszerrel ellátott tank­autóval végzi. Kérjük a lakossá­got, valamint a közületeket, meg­rendeléseiket telefonon a váci 11 —000 számra adják le vagy postai levelezőlapon Dunakanyar Ve- gyesip. Szóig. Ktsz felvevőiroda, 2501 Vác. Juhász Gyula u. 2. sz. alá küldjék be. Ugyanitt, lehet sze­mélyesen is megrendelést leadni, valamint a város több pontján el­helyezett felvevőládákba bedobni. A Juhász Gyula u. 2. szám alatti bejelentés reggel 7 órától du. 15 óráig történik. A háztartási tüzelő­olaj ára a mindenkori hatósági ár 4- literenként 0.20 Ft szállítási költség. Várjuk a lakosság, vala­mint a közületek szíves megren­delését. ciaországba, de eljutnak kö­töttáruik a Szovjetunióba, Kuwaitba, Líbiába is. — Ebben az ötéves tervben mintegy 300 millió forintos fejlesztést hajtunk végre. A rekonstrukció most meginduló és a következő tervciklusba is átnyúló második üteme le­hetővé teszi, hogy termelési értékünk 1,2 milliárd forintra növekedjék. Összehasonlításul: tavaly 870 millió forint volt a gyár termelési értéke. — Mire terjed ki a fejlesz­tés? — Cél- és automata gépeket szeretnénk venni. Azt tervez­zük, hogy Vácott csak a kel­me készítése és szabása ma­rad. a varrás és a csomagolás pedig vidéki telepeink felada­ta lesz. É,ppen ezért tovább gépesítjük a konfekcióüzeme­ket, de tervezzük az anyag- mozgatás, raktározás és cso­magolás megkönnyítését is- A fejlesztés harmadik célja, a kelmefajták szaporítása. Több és finomabb kelméből szeretnénk termékeinket el­készíteni. Ez értelemszerűen maga után vonja a festöde, a kikészítő részleg és a közpon­ti szabászat gépi beruházá­sait. Ezek megvalósulása után gyárunk olyan pontra jut el, amikor is minden adottsága meglesz, hogy a vevők igé­nyeinek megfelelően, elegendő és korszerű terméket gyárt­hasson. Bővítjük szakmunkás - képzésünket, s munkásain­kat. ösztöndíjjal és anya­gi támogatással arra ösz­tönözzük, hogy minél töb­ben végezzék el a szak­munkás szakközépiskolát. Alakulóban lévő piackutató csoportunk feladata, hogy jó előre, de legalább 2 évre mér­jék fel a piaci igényket- Any- nyit máris sikerült elémiök. hogy már most kötik a jövő évre szóló előszerződéseket, de a Szovjetunióval már az 1979 évi gyártásáról is tárgyalnak. B. H.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom