Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁPOS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP A termelőszövetkezet ebédlőjében lakatosok, hegesztők, November egy csoportja töpreng a helyes válaszon a tesztlapok kitöltésekor. déscsoportból — állították össze a megválaszolandó kérdéseket. A fogatosoktól a növényvédőkig, a traktorosoktól a raktárosokig, az adminisztrátorokig és a vezetőkig mindenkinek számot kell adnia tudásáról. A legjobb megfejtők jutalmat kapnak, ám ennél is fontosabb, hogy felmérhető: a szerzett tudás mennyire alapos, mely kérdések megismertetésére kell nagyobb gondot fordítani. A tesztlapok kitöltését brigádonként értékelés követi, ahol meghallják a helyes választ. A szakemberek azt állítják, a megfelelő munkavédelem szemlélet és pénz dolga. Minden gazdasági vezetőnek fel kell ismernie: az a legolcsóbb, ha időben elvégzik a szükséBáiint Imre felvétele ges felújításokat, beszerzik és használják a védőfelszereléseket, rendszeresen oktatják és visszakérdezik a kötelező tudnivalókat. Csemőben két éve nem volt súlyos baleset, de az idén már volt halálos tragédia Albertirsán és Nyársapáton. Az újabb esetek mindenhol szigorú, körültekintő' intézkedéseket sürgetnek. T. T. ÜTEMESEN Az első félév eredményeit műszaki konferencián tárgyalták az ÉVIG központi Megelőzhetők a mezőgazdasági balesetek Munkavédelmi vetélkedő a esésnél Hevemkor 7. 7ss-ken Sok keserű tapasztalat igazolta: a mezőgazdaság veszélyes üzem. Számtalan veszély leselkedhet a növényvédelemben dolgozókra, traktorosokra, kombájnosokra, állattenyésztőkre, a melléküzemek munkásaira. Ezért nélkülözhetetlen a szakértelem, és tisztában kell lenni a munkavédelmi előírásokkal is. Csak betartásuk jelenthet biztonságot. Emlékezetes, két éve Cse- mőben történt egymást követően két tragikus haláleset, amikor a termelőszövetkezet baromfitelepén két dolgozó áramütés áldozata lett. Akkor az elektromos vezetékek és berendezések elhanyagolt, életveszélyes állapota okozott tragédiát. Azóta a November 7. Termelőszövetkezetben gyökeres változás ment végbe. A hatékony intézkedések nyomán csökken a balesetek száma. Az év első hét hónapjának adatait tekintve 1975- ben 9, 1976-ban 10, 1977-ben 5 baleset fordult elő, s az utóbbiak mind könnyebb sérüléssel jártak. Két év óta új munkavédelmi megbízott látja el a feladatokat — az átdolgozott szabályzatnak megfelelően. Az SZMT, a járási hivatal és közös gazdaság vezetősége együtt határozta meg a tennivalókat, és énnek megfelelően készült el az 1980-ig szóló intézkedési terv. Ennek alapján tavaly több mint 900 ezer forintot költöfteW munkavédelmi intézkedésekre, az idén másfél milliót szánnak erre. Az ötéves terv idején összesen 6,5 millió forintot használtak fel ezekre a célokra. A vezetőség félévenként — több napig zajló — átfogó munkavédelmi szemlét tart. Ilyenkor valamennyi munkahelyet felkeresnek, jegyzőkönyvben rögzítik a hiányosságokat, határidőt szabnak megszüntetésükre, és kijelölik az intézkedésért felelős személyt. Szigorúan számon kérik a végrehajtást, nagy fokú következetesség érvényesül e téren. Rendszeres a termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak, vezetők oktatása. Több alkalommal vetítettek ismeretterjesztő filmeket, rendőrök bevonásával tartottak előadást. A községi egészségügyi felelős közreműködésével a tavasszal az elsősegélynyújtás alapismereteiről és az alkohol káros hatásáról tartottak ismertetést. Sajnos, Csemőben sokan az ital rabjai. Rájuk — és nekik — még jobban kell vigyázni.’ A nevelés és a fegyelmezés sokféle eszközéhez folyamodnak. Ha a szép szó, a meggyő- ■ zés nem használ, szigorúbb fellépésre van szükség. E célból a gazdaság ötven darab szondát vásárolt, kiosztotta a középvezetőknek, akik — szükség esetén — igénybe is veszik. Reggelenként nemegyszer megjelenik a termelő- szövetkezetnél a városi-járási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának valamelyik kék-fehér kocsija, és alkalomszerű ellenőrzést tartanak a rendőrök is. Tavaly soron kívül biztonságtechnikai házi vizsgát tartottak, amelyen kötelező volt a részvétel. Most ezekben a napokban munkavédelmi vetélkedő zajlik a November 7. Termelőszövetkezetben. Az első fordulóban ötszázan töltötték ki a tesztlapokat. Tizenöt munkahely dolgozói számára — kinek-kinek a munkakörének megfelelő kérUgye szép lett az iskolánk? Aki tudott, szívesen segített Jászkarajenő központjában, ugrásnyira a tanácsházától, emeletes új épület magasodik. Utcára néző, csupa ablak fala előtt már serked a fű, a simára egyengetett területen. Betonlapok borítják előtte a járdát. Nagy a sürgésforgás errefelé. Az imént teherautó jött, sóderral megrakva. A belső udvar még felvonulási terület, építőanyag maradéka, kábeltekercs, hepehupa rajta. Mint a selyemhernyók gubái, amelyekből már kiszökött a lepke, olyanok az üresen összehalmozott dobozok, melyegben az dobozok, melyekben az épület szerelvénytartozékai érkeztek: fűtőarmatúrák, mosdókagylók, világítótestek. Kaláka és téglapénz Nem is olyan régen még arról volt szó, hogy lehet Jászkarajenő iskolagondját megoldani. A község eredetileg felújításra kapott pénzt a megyétől. Igen ám, de a vizsgálatok kiderítették, hogy erről szó sem lehet, mert úgy, ahogy van, öreg és rozoga, életveszélyes. Megrágta az idő vasfoga, hiszen a mostani diákok nagyapja, dédapja is itt tanulta valamikor a betűvetést, az egyszeregyet. — Bizony, ide járt a gyerekem, ide az unokám is — mondja Szűcs Balázs, az iskola egyik hivatalsegédje. Bár szünidő van, nem búcsúzott a munkahelyétől, itt találni a serénykedők közt. Ha megkérjük, szívesen elmondja az új iskola történetét. Az udvaron áll egy épület, év közben szakköri foglalkozóterem, most az építők ebédlője van benne. Letelepszünk az asztal mellé. A falnál egymás tetejibe horTakarékosság, jó eredmény Szél fújja, fűjdogálja Bár jó a járda, s harapós kutyát sem tartanak a kerítés mögött, a járókelők mégis széles ívben elkerülik Cegléden a Kossuth Ferenc utcában azt a sarokházat, amely a fogászati rendelővel szemközt magasodik- Az épület ereszcsatornájának maradéka igen siralmas állapotban van, egy-egy rozsdaette darabja, mintha zsinóron függne, úgy libeg a szélben, s ki tudja, meddig bírja még. Ne adj’ isten, hogy valakit fejen, vállon találjon lezuhantában. Agyon,csapással tán nem fenyeget, hiszen a lemez elég könnyű lehet, de rozsdás maradéka súlyos sebet okozhat. Nem egy-két napja, nem is egy hónapja, hogy a magasban táncol a csatornadarab. Ha már újra nem futja — futhatná legalább egy köl- csönlétrára, hogy megszüntessék az utcai balesetveszélyt. gyárában. Megállapították, hogy a termelés 30 százalékkal ütemesebb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Megfelelő' volt a gyárak exportgyártása, hasznosak a termelést serkentő intézkedések. A munkaverseny az EVIG- nél a vasas centenárium és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében indult. A vállalásokban fontos szerepe van a takarékosságnak, a minőségnek, és a munkanapok alapos kihasználásának. Az ÉVIG Kisgépgyára jó tervteljesítéssel zárta az első félévet. A további eredményeket a szocialista brigádok segítik. Beköltözés előtt Nyár végére átadják Cegléden, a Puskin utcában épült OTP-lakásokat. A földszinten az Állami Biztosító irodája kap helyet. Apáti Tóth Sándor felvétele dott iskolabútorok sorakoznak, piros pöttyös labdák több tucatját tartják kordában az átlátszó nylon zsákok. — Hogy az elején kezdjük, úgy volt, hogy emelet építésére kaptak pénzt, s építettek hozzá földszintet is. — Teljesen igaz. A hiányzó anyagiakat a községi tanács, a falubeli gazdasági egységek és a lakók adták hozzá. Így, a központi fűtést is beleszámítva, belekerül úgy hatmillió forintba ez iskolaépítés. Négy és fél milliót kaptunk hozzá, a többi jött, úgy magunktól. Az emberek legtöbbje, amikor megtudta, hogy miről van szó, a pénztárcájáért nyúlt, meg az ásónyélért. A munkahelyen dolgozók 4 napi fizetésüket ajánlották erre, még az eljáró dolgozók is. Téglapénzt adtak a nyugdíjasok, ki-ki tehetsége szerint. Társadalmi munkára meg olyan is eljött, akinek — ahogy mondani szoktuk — se kutyája, se macskája. Mégis szívén viselte az iskolaépítés gondját. — Hatmillió forintból lehet emeletes, központi fűié» ses iskolát építeni? Kísérletezve tanulnak — Ezek szerint. Négy tanteremről volt szó először, azután lett mellé még két foglalkoztató terem, a napköziseknek ebédlő, tálaló-melegítő helyiséggel. Most szerelik majd a kémiai foglalkoztató berendezéseit: az lesz ám az igazi! Valóságos műhely, laboratórium. Még az a gyerek is kedvet kap a kémia, a fizika tanulásához, akinek eddig ódzott tőle a bocskora. Az alapozásban részt vett a fél falu. Itt lapátoltak a község vezetői, hordta a földet az orvos, a gyógyszerész, a pedagógus, a szülők, rokonok. Hogy zimankó volt? Kimelegedtek a munkában! Az asz- szonyok most már takarítani jönnek. Ajtót, ablakot tisztítanak, s mindent, amit csak kell. Nem számolják, hogy ez hány társadalmi munkaóra. Alkotmányunk ünnepére tűzték ki az átadást, s meg is lesz minden. így akarta a falu. így akarták az építők, a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi ' részlegének emberei. — Sok kéz hamar kész, bizonyára egy sereg szakember itt dolgozott. Az abonyi mesterek — Nem egy sereg, csak maroknyi. De az abonyi kőművesek munkája példa és szállóige lesz a falunkban: dolgozz, mint az abonyi mesterek. A tervek, költségek ismeretében mind azon voltak, hogy a lehető legolcsóbba kerüljön ez az építkezés. Mindig volt javaslatok a kapott feladatokkal kapcsolatban, minőségre és megtakarítható forintra menő. Az ő érdemük is, hogy ennyiből kijött ez az építkezés. , Szűcs Balázs tizennégy éve, hogy a jászkarajenői iskola hivatalsegédje. Előző munkahelyéről egészségi állapota miatt került ebbe a beosztásba, úgynevezett könnyebb munkára. Könnyebbségről azután kevéssé lehetett beszélni. Volt, hogy 22 kályhát egymaga fűtött. Takarította a tantermeket, ellátta a pedellus sokrétű feladatkörét, a postázástól az udvari rendtartásig, téli hólapátolásig. Emlékszik arra is, amikor az órák végét kézi csengővel jelezte. Tartalékban valahol még meg is van az a csengettyű. Tíz éve volt, hogy hat tanteremmel bővült itt az iskola, öt-hat éve, hogy olajkályhát kaptak, azóta könnyebb volt a téli fűtés. A szolgálatot most hárman látják el, győzni fogják az új iskolarészt is. Az udvaron épül a központi fűtés kazánháza. — ötvenhárom éves vagyok, még remélem, jó ideig bírom erővel. Szeretem a gyerekeket. Az unokám is ide jár. S kis unszolásra még elmondja azt is: törzsgárdatag az iskolában. Munkájáért az idei pedagógusnapon, a szentendrei megyei ünnepségen kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. Kék szeme csillan, arca mosolyog, az új épület felé mutat. — No, ugye, hogy szép lett a mi iskolánk? Eszes Katalin Gyarapodó kiskönyvtár Képzőművészeti és irodalmi folyóiratokban gyakran találkozunk az egykori ceglédi diák — ma neves 'művészet- történész — írásaival. Dévényi Iván a felszabadulás után lapunk elődének, a Czegléd- nek szerkesztőségében segít- kezett. A Corvina kiadó a Művészet kiskönyvtára sorozatban megjelent — Kernstok Károlyról és Tihanyi Lajosról szóló kiadványok után — most ugyanebben a sorozatban Thorma Jánosról (1870—1937), a nagybányai Iművésztelep megalapítóinak egyikéről írt kismonográfiát. A könyvecskében, mely Thorma halála 40. évfordulójára jelent meg, a művész gazdag életútjának felvázolása mellett kora jelentős személyiségeinek megnyilatkozásait is megtaláljuk. Hiányt pótol ez a mű, mert amíg Hollósy Simonról, Fe- renczy Károlyról, Iványi Grünmald Béláról és Réti Istvánról — tehát a nagybányai művésztelep többi létrehozójáról — már jelent meg ösz- szefoglaló munka (Ferenczy Károlyról több is), addig Thorma János munkásságáról ez az első önálló könyv. Dévényi Iván a magyar múzeumokban, hazai magán- gyűjteményekben és a Romániában (Erdélyben) levő Thorma-művek alapján rajzolta meg a mester arcképét. Részletesen beszél a nagy történelmi kompozíciókról, amelyek közül méltán híres Az aradi vértanúk és a Talpra magyar, de foglalkozik Thorma aktfestményeivel. portréival, tájképeivel, és a magyar parasztság életét megjelenítő ábrázolásaival is (Borsót fejtő parasztember, Vőfély stb.). A Cegléd városán átvonuló parasztvezér. Dózsa alakját is vászonra vitte Thorma. a Dózsa György kivégzése című mű is szerepel a képtáblák között. Ezek a vászonra M feljegyzések Thorma történelmi érdeklődéséről, a szegények iránti szociális együttérzéséről, természetszeretetéről, mélyen emberi közérzetéről tanúskodnak. Dózsa kivégzése című képén a parasztvezér arcán egyaránt tükröződik a dac és remény. Az a hit, hogy a ceglédi piacon elvetett mag az ó pillanatnyi tragikus helyzetétől függetlenül egyszer ki fog kelni. A kis könyv hasznos kultúrtörténeti olvasmány, társadalomkritikai vizsgálódásra is igen alkalmas. Mit vetett ! kora társadalma a művész szemére? Azt, hogy a Békesség veletek című képén az apostolokat túlságosan népies vonásokkal ruházta fel, hogy a Szenvedők fanyalgást váltottak ki. Az aradi vértanúk, ez a hideg színekkel festett kép hangos tiltakozás volt a hivatalos történelemhamisítás ellen, nem kaphatott helyet az 1896-ban megrendezett ezredéves ünnepségek monstre-tár- latán; az állam nem vásárolta meg, sőt, ajándékként sem volt hajlandó elfogadni. ,.A magányos, a maga útját járó” művészegyéniség kitűnő pedagógus is volt. Thorma stílusa, jelentősége, művészi érdemei körül a múltban viták folytak, s a szembenálló álláspontok ma is összecsapnak a művészeti könyvekben. Dévényi Iván ismerteti a különböző nézeteket, s túlzásoktól mentesen állapítja meg könyve véeén: Thorma János festői hagyatéka művészettörténeti jelentőségét tekintve nem helyezhető egy sorba legkiválóbb kortársainak: Mednyánsz- kynak, Csontvárynak. Rippl Rónai Józsefnek. Ferenczy Károlvnak. Nagy Balogh Jánosnak életművével. Mégis: olyan teljesítménye a századforduló és a XX. század első harmada magyar festészetének. amely megérdemli az utókor megbecsültét. Maczelka Tibor
