Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

Őszibarack, alma, zöldség Júliusban bő termés volt Kétszeresen meleg a nyár a Cegléd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet felvásárló részlegé­nek udvarán. Kosarak és lá­dák sokasodnak — szorgos kezek válogatják a frissen szedett nyári almát, kajszi- barackot, körtét. Folyamato­san érkeznek árujukkal a ceglédi és a város környéki kistermelők. Autó, lovas ko­csi, kerékpárok az utcán és az udvarban. Ne vesszen kárba Détári József épp most ál­lítja meg motorját. Hamvas­pirosas őszibarackot hozott. Még egyet fordul, amíg a fe­lesége ládákba rendezi az át­adásra szánt gyümölcsöt. — A férjem szabadnapos, én éjszaka dolgoztam a ke­nyérgyárban — mondja Détá- riné. — Mi tagadás, szíve­sebben átaludnám most a dél­előttöt, fáradt vagyok. Van egy kicsi gyümölcsösünk, ott termett az őszibarack. Befőt­tet tettem, jutott belőle a csa­ládnak, a rokonoknak is, ami kimaradt, itt értékesítjük. Nem lesz sok, de sajnálnánk, ha kárba veszne, bizony so­kat dolgoztunk azért, hogy a bimbóból érett, egészséges gyümölcs legyen. — Nyolc éve nyugdíjból élek — mondja Oldal Pál. — Nyaranta kicsit több kerül a kasszába: szőlővel, gyümölcs­fákkal bajlódok, s ami terem, mind értékesítem. A nyári alma és a barack városszéli kertjükben érett. — Szépen termett az idén, eddig nyolc mázsa volt az al­ma és öt az őszibarack. Ma például kétszer is fordultam. Kerékpáron hoztam két-két kosárral. Fiatalemberek: Pálinkás Miklós és László. Egyikük szabadságát, másikuk az érettségi és a műszaki főis­kolán kezdődő tanév közti szünidőt tölti. — Honnan való a gyü­mölcs? — Az öregszőlőkből. Test­vérek vagyunk, a szőlő a szü­léinké. Mindketten dolgoz­nak, mi meg éppen ráérünk, hát segítünk. A pénzből ne­künk is jut, lesz helye. Jól jön a haszon — Nincs nekem arra időm, hogy a piacon kilónként ad­jam el a termést — ezt Bo­ros Ferencné mondja. — Ezer a dolgom: bedolgozó vagyok a nyársapáti gumiüzemben, emellett két háztartást veze­tek, a magunkét és egy isme­rős idős házaspárét. Sokat vállalok. Az ember nem élhet tervek nélkül, dolgozik, mert mindenhez pénz kell. — Szép gyümölcse van. — Mióta piroslik a fán, na­ponta hozok nyári almát. Ha­marosan szedhetjük a kör­tét is. Őszre sok káposzta fe­jesedbe, mind eladásra. Nyárs­apát közelebb esne, mint a ceglédi felvásárlótelep, még­is beszállítom az árut a vá­rosba, mert itt jobban fizet­nek érte. Három és fél millió — Tavaly júliusban 780 ezer forint értékű gyümöl­csöt, zöldséget, illetve burgo­nyát vásároltunk föl, összesen 1340 mázsát — mondja Kol­lár József, a Cegléd és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet fel­vásárlási osztályvezetője. A mostani július bővebb termés­sel szolgált: az öt mázsa zöld­ségért, burgonyáért és gyü­mölcsért három és fél millió forintot -fizetünk ki a ceglé­di, a törteli, a csemői és a jászkarajenői felvásárlótelepe­ken. — Hol értékesítenek? — A legtöbbet Budapestre továbbítunk, de szállítunk belőle a Nagykőrösi Konzerv­gyárnak, nyári almából pe­dig exportra is küldünk a HUNGAROFRUCT segítsé­gével. A fogyasztó és a szövetke­zet is hasznát látja. Dobozi Eszter Megsárgult újságlapok A művelődés emlékei Cegléd érdekes és sajátos szellemi fejlődését figyelem­mel kísérhetjük, régi újságok lapjait lapozgatva a városi­járási könyvtár olvasótermé­ben, vagy a Kossuth Múzeum­ban. ' Tettenérhetjük azt a hangulatot, amely érdekessé, vonzóvá teheti ezt a települést, összes ellentmondásával együtt. Szerte az országban a forradalmi múlt, a haladó ha­gyományok kivirágzásának színtere miatt becsülik a vá­rost, homokon gyökerező fej­lődés-igyekezetét. Cegléd „he­lyi szelleme” sok megmagya­rázhatatlan, érthetetlen rejtel­met is tartogat. Bogozzák ku­tatók, érdeklődők, lokálpatrió­ták. Száz évvel ezelőtt Kossuth Lajoshoz való ragaszkodásu­kat demonstrálták a ceglédiek, a nevezetes turini út alkalmá­val. ötven évvel később, 1927- ben a Kossuth relikviákat, melyek egy padláson porosod­tak, árverezték: nem kellettek a városnak. A nemzeti kincs később került méltó helyére. Ma már égetően szükséges a múzeum bővítése. Ki kell ala­kítani néprajzi, képzőművé­szeti és más részlegét is. Beszéljünk művészetről. Ne­vek seregét lehet sorolni: Túri Gyula, Füle Sándor, Ré- thy Lajos, Lukácsi János, Kacziány Ödön, Pálinkás Bé­la, Nagy Ernő, Mayer Péter, Fechtmann József, Zimányi Ernő, Gimes Lajos, Tibay Ta­kács János, Élesdy István, Kürti G. Sándor, Szüle Péter, Okos László kiállításai, képei hatottak, alakították a ceglé­diek érzésvilágát. Hírt adott az egykori újság arról, hogy Szász István festőiskolát nyi­tott a városban, s felmerült egy helyi művésztársaság lét­rehozásának gondolata is. öt- vejj évvel ezelőtt szó volt ar­ról’ hogy művésztelepet kéne Cegléden felállítani. Ma ott tartunk, hogy az egymásra­Hétfő: 16.30: Szlovák mű­sor. 17.00: Hírek. 17.05: Nyug­díjasok magazinja. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Örök­zöld melódiák. Hírösszefogla­ló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00: Hírek. Sasvári Annamária énekel. 17.15: Nők negyedórája. A tartalomból: Zöldségszedők. Örlődés. Fia­tal szülők. Közteherviselés. A Kilián György Repülőműsza­ki Főiskola és a Verseghy Gimnázium kamarakórusa énekel. Zenés szabadtéri elő­adások Gyöngyösön. Pár perc dzsessz. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Olasz slágerek Gianni Morandi műsorából. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze­tes. Szerda; 17.00: Hírek. Nat King Cole felvételeiből. Kati néni, a népművelő. Csongrádi népdalok Kocsár Miklós fel­dolgozásaiból. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési maga­zin. Címek a műsorból: Taní­tás — gyakorlás — tovább­képzés. Milyen a mazsola ve­zető? önbizalom az öreg sza­kinál. 18.00—18 30: Alföldi krónika. Ritmuskoktél. Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Csütörtök: 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben — zenés ri­portműsor. A műsorból: Há­zunk tája — vallanak a szer­kesztők. Hová fut a hevesi ■ i FU-TO? Gondolatok a kaláka ■ t munkáról. Beszélgetés dr. Bo- ' dó Sándor néprajzkutatóval. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Tánczene a szerzők előadásá­ban. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek: 17.00: Hírek. Afric Simone énekel. Bács megye agrárfejlődése — beszélgetés Király László kandidátussal. Kiskunsági népdalok. 17.30: „Mátra alján, falu szélén ...” Zenés riportműsor. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Kedvelt melódiák. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00—18.30: Rá- dióvíkend. A tartalomból: Szerkesztik a hallgatók, köz­ben: A hét eseményeiről. Sporttudósítások a pályán kí­vül. Előadók ábécében. Slá­gerantikvárium. 18.00: A nap hírei, eseményei — sportelő­zetes, lapszemle. Vasárnap: 17.00: Szlovák műsor. A tartalomból: Nógrádi öregek között. A pilisiek fesz­tiválra készülnek. Hírek. Lap­szemle. 17.30—18.30: Ház- számnézőben. Cím: Kossuth utca 13. 18.30—19.00: Sport és muzsika — összefoglaló a hét­vége alföldi sporteseményei­ből. Az adások 222 méteres hangzanak el. mindennap a középhullámon utaltság műhelyei — a kisgra- fikabarátok köre, a Dél-alföl­di Na.gy István képzőművésze­ti csoport, az amatőröket fog­lalkoztató, művészek által irá­nyított stúdiumok — művé­szetet szerető és megértő kö­zönséget nevelnek, alkotásra, próbálkozásra sarkallnak. Van múltja a könyvek sze- retetének is. Érdemes lenne felmérni, hogy az egykori népkönyvtárak, olvasókörök, a ceglédi földmunkás könyv­tár anyaga milyen nyomot hagyott az emberekben, meny­nyire befolyásolta az agrár- proletárök gondolkodását, po­litikai tevékenységét. Űj szín­folt a munkásmüv elődé sben a szakszervezeti könyvtárak felkarolása, hiszen ezek, s képzett könyvtárosaik a mun­kásművelődés alakítói, az igé­nyek jó ismerői. Cegléden a színházkultúra ügye is izgalmas múltra te­kint vissza. A múlt század vé­ge felé, őszönként vándor tár­sulatok léptek fel ceglédi pó­diumon, a Vigadóban, szállo­dában, ipartestületi nagyte­remben, vagy a színkörben — mert olyan is volt. Épületét az 1880-as években magánkezde­ményezés révén emelték, de a századfordulóig le kellett bontani, életveszélyes volta miatt. S az utóbbi évek lapjai, amelyek a város jelen szelle­mi fejlődésének, igyekezeté­nek, akarásának dokumentu­maivá válnak hamarosan? Ezek is értékes relikviák lesz­nek az utókor számára. Ki­egészítik Cegléd történetét. ___________ M. Em léklap, plakett Holtomiglan-holtódiglan A ceglédi, Családi és társa­dalmi ünnepségeket rendező iroda figyelmes ajándéka, hogy az esküvő alkalmával a hiva­talos iratok és jókívánságok mellé emlékplakettel is meg­örvendezteti a házasságkötő­ket. Névadó ünnepségre hason­ló ajándék készül. Az emlék­tárgyakat, grafikákat művé­szek készítik és a Képzőművé­szeti Alap zsűrijének jóváha­gyása után kerülhetnek forga­lomba. A házassági és az anya­könyvi kivonat tetszetős védő­borítót kap. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1977. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Nívó Ruházati Szövetkezet Teljesítik a versenyben vállaltakat Többet varrtak, mint tavaly Elkészítette félévi mérlegét a Nívó Ruházati Szövetkezet. Az eredmény biztató. Az elő­ző esztendő hasonló idősza­kához képest több mint száz- huszonöt százalékos a terme­lési értékük, ez meghaladta a huszonkét millió forintot. — A teljesítmény növekedé­sét változatlan létszám mel­lett értük el — tájékoztat Ma­darász János, a szövetkezet el­nöke. — A fokozatos gépesí­tés, termelésszervezés ered­ményeként munkásaink haté­konyabban dolgoznak. A csök­kentett árak melletti nyere­séges. gazdálkodáshoz hozzá­járultak szocialista brigád­jaink, akik maradéktalanul teljesítet­ték a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hat­vanadik évfordulójára tett felajánlásaik részfeladatait. A szalagokon már a téli ké­szülődést látni. A divatos fér­fi-, kamasz-, női és bakfiska- bátok fazonját és anyagát szé­les körű közvéleménykutatás alapján határozták meg. A terveket helyben készítették, az OKISZ Laborban pedig ki­váló szakemberekből álló zsű­ri bírálta felül valamennyit A kelmék legnagyobb része kül­földről, gyakran nyugati orszá­gokból érkezik, a tőkés im­port anyagokból gyártott ter­mékek mind hazai boltokba kerülnek. Közvetlenül Ceglédről szál­lítják a kabátokat, bundá­kat, többek között a Skála áruházba. Rendszeres megrendelőjük a Fővárosi Ruházati Bolt, a Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat a Debreceni Kiske­reskedelmi Vállalat és a SZŐV f.RU is. A sportos fiúdzseki, amely­hez a műszőrme Olaszország­ból érkezik, igen kapós. A víz­hatlan kabátok Oszaka nevű anyaga japán gyártmány. Üjra divat a negyvenes évek viselete, a lódén. Ebből a lá­nyok kabátja pelerines, ka­pucnis, a fiúké a soktűzéses, vállpántos formában készük Sokat eladnak az egyre kelen­dőbb, úgynevezett szabadidő- ruhákból. A változatos öltözé­kek a szivárvány minden szí­nében megtalálhatók. A leg­keresettebb most a négerbar- na, a kártolt szövetekben pe­dig a kockásat felváltja a si­ma. Elképzeléseik közt szere­pel, hogy bővítik a lakos­sági szolgáltatást. Még ebben a tervciklusban szeretnék megnyitni a város- központban női, méretes ru­harészlegüket, ahol egy kalap­szalon és esernyőjavító mű­hely is helyet kapna. __________ K. FORG ALMAS VOLT a nyári vásár első hete az ÁFÉSZ ceg­lédi áruházában. A cipő-, a felsőruha- és a felhérneműosz­tályt keresték fel a legtöbben, és kelendőek voltak a kem­pingcikkek is. KULFOLDRE IS SZÁLLÍTANAK Folyamatos üzem a szárítóban ALAGÚTBAN A TAKARMÁNY A Kocsérra érkezőt gyakran kellemetlen illatok fogadják a község szélén, ám ez senkit sem lep meg, hiszen mezőgaz­dasági üzemek környékén ez gyakran előfordul. Kocséron az Üj Élet Termelőszövetkezet terményszárítója okozza az olykor kellemetlen, ám serény munkáról tanúskodó légszeny. nyezést. — Ebben az üzemben, 1974. óta szárítunk terményeket — mondja Marton Ferenc üzem­vezető — UNILAJTA—06 típu­sú berendezéssel. Szálas- és szemestakarmányokat is feldol­gozunk, ám a szemestermékek szárítására új berendezést épí­tünk, mely jóval nagyobb tel­jesítményű lesz az eddiginél. Egyébként elsősorban lucernát, rozst, zöldtakarmányokat szárí­tunk, s az aratás ideje alatt szükség esetén búzát is. — Hol értékesítik a szárított takarmányokat? — Olaszországba, Jugoszlá­viába, Ausztriába és a Szovjet­unióba szállítunk. Az árut Nagykőrösön rakjuk vagonok­ba. — Hányán dolgoznak a szá­rítóban? — összesen tizenketten dol­gozunk itt. A szárító folya­matosan üzemel, csak vasár­naponként jutunk egy kis pihe­nőhöz. — Most mit szárítanak? — Nemrégiben fejeztük be a Műszerész a presszógépnél gabonaszárítást, s most friss zöldlucernát dolgozunk fel. — Hogyan működik a szárí­tó? — Forró levegő befúvásával. A kazánt olaj fűti, s ez nem ol­csó mulatság, hiszen óránként 200 liter fűtőolajat használunk el. Az istállók körül hideg szá­rítást is végzünk. A takar­mányt ezekben a szárítókban egy földbe mélyített alagút rá­csain helyezzük el. De nézzen inkább körül az üzemben, ne­kem menni kell, a szállítást el­lenőrizni — búcsúzott Marton Ferenc. A száradó lucerna kellemes illatát felkapta a szél, bevitte az éppen közeledő autóbusz ablakán, s a fáradt utasok csomagjaik után nyúltak. Ha­zaérkeztek. B. T. Őszi filmklub Népszerűségnek örvendett Cegléden a Szabadság Film­színház klubelőadás sorozata az elmúlt őszön és tavaszon. Közvélemény-kutatásra — szerdai esteken — októbertől ismét megkezdődnek a klub rendezvényei. Kezdenek a labdarúgók és a kézilabdások Készülnek az asztaliteniszezők, tekézők Kétszáz üzlet, ABC-, hús- és élelmiszerbolt hűtő-, pénz­tár- és őrlőgépeit, elektromos berendezéseit tartják karban a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat műszerészei. A képen: Tóth János presszógépet javít. Apátí-Tóth Sándor (elvétele Teke: Augusztus végén kezdődik az N Il-es bajnokság őszi idé­nye. A Ceglédi KÖZGÉP SE férficsapata, mely a harma­dik helyen áll, az edzések mel­lett elindult a Hajdú Kupán is. Eredményükön meglát­szott, hogy a felkészülés kellős közepén tartanak- A KÖZGÉP SE négy tagú csapata 1572 fát ért el, amiből a páros ver­senyben Tornyosi—Nyíri 799, Zsámbéki—Molnár 773 fát gu­rított. Asztalitenisz: A rövid nyári szünet után már e hónap 13—14-én ver­senyt rendeznek, ekkor Ceg­léden lesz az országos vas­utas egyéni bajnokság. A CVSE NB I-es csapata ked­den kezdte el a komoly mun­kát, két hétig naponta két­szer, délelőtt és délután tar­tanak edzést. A keretben ké­szül az utánpótlás három legjobb képviselője, Gyura István, Kottlár György és Ma­la József. A HÉT VÉGE MŰSORA Négy sportág eseményeit rendezik meg a városban. A labdarúgó NB Ill-ban és a kézilabda NB I/B-ben kezdő­dik az őszi szezon, míg a vízi­labda OB II/B-s csapat utolsó bajnoki találkozóját játssza ebben az évben. Szombat: Kézilabda: A Bem SE gerjei sporttelepén délután négy órakor KÖZGÉP SE—Komlói Bányász összecsapás. A ceg­lédiek kevés előkészületi mér­kőzést játszottak. A KÖZ- GÉP-nek csak akkor marad meg a reménye a bennmara­dásra, ha mindkét bajnoki pontot itthon tartja­Vízilabda: A városi uszodá­ban délután öt órától Ceglé­di VSE—KÜLKER SC talál­kozó. A CVSE a Miskolcon el­szenvedett vereséggel lecsú­szott a második helyről, s most a harmadik helyért száll vízbe. A győzelem azt jelentené, hogy a Vasutas ve­hetne részt az osztólyozón, ahol az OB II-be jutás a tét. Szombat—vasárnap: Teke: A KÖZGÉP SE Tele­ki utcai pályáján nyolc csa­pat — köztük a KÖZGÉP SE és a BEM SE részvételével rendezik meg a Kossuth Kupa ezévi versenyét. Szombaton délután fél kettőkor, vasár­nap reggel nyolc órakor kez­dődik a játék. Vasárnap: Labdarúgás: A Vasuta3 sporttelepén délután fél öt­kor Ceglédi VSE—Gyöngyös NB III-as találkozó. A Bem SE Balassagyarmaton kezdi meg szereplését. U. L. A szolnoki rádió műsora AUGUSZTUS 8-TÓL 14-IG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom