Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

NAGYKÖRÖS! JL “ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM 1977. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Egészségvédelem a gyárban Kedvező tapasztalatok Korszerű orvosi rendelő A munkahelyek egyik leg- j szerteágazóbb, a termeléstől elválaszthatatlan, rendkívül bonyolult feladata a dolgozók egészségvédelmének megszer­vezése. Különösen az élelmi- szeripari üzemekben, így a Nagykőrösi Konzervgyárban is, hiszen itt a munkát végzők egészségi állapota, a munka­hely tisztasága közvetlenül is befolyásolhatja termékek minőségét. Nem véletlen hát, hogy a vállalat annyit áldo­zott egy évtizeddel ezelőtt az üzemorvosi rendelő felépítésé­re, berendezésére, s ma is igyekszik az itt folyó munkát minden eszközzel segíteni. Ez természetesen csak egy ré­sze a dolgozókról való gon­doskodásnak, hiszen maguk a termelésszervezők is vala­mennyi döntésükben figye­lembe veszik az egészségügyi szempontokat. Különösen fon­tos e szemlélet érvényesülése a nyári időszakban, amikor az üzemek többsége három műszakban dolgozik, s a mun­ka vasárnap sem szünetel. — Valóban rendkívül fon­tos, hogy a nyári szezonban mindenki tekintettel legyen az egészségügyi előírásokra, ám nem lehet azt állítani, hogy a nyár az egészségvédő tevé­kenység szempontjából több­letmunkával járna — véleke­dik dr. Harmos Csaba, az üzemorvosi rendelő főorvQSa. — A mi munkánkban nem le­hetnek megszakítások, s nem szabad azt sem megenged­nünk, hogy egy-egy időszak­ban az átlagosnál több egész­ségügyi gond jelentkezzen az üzemekben. Ez azt bizonyíta­ná, hogy előzőleg rosszul vé­geztük a munkánkat. Termé­szetesen vannak sajátságosán nyári feladataink is. Ilyen például- a munkára jelentkező diákok alkalmassági-egészségügyi vizsgálata. Ez szerencsére elég gyorsan megy, hiszen a fiatalok egészségesek. Megvizsgáljuk az időszakos felnőtt dolgozó­kat is, de ez sem okoz sok gondot, hiszen az idén mind­össze hetvenen jelentkeztek. Ennyire volt szükség. Más volt a helyzet 10—15 évvel ezelőtt. Akkoriban, szezon elején gyakran két és fél ezer embert is meg kellett vizsgál­ni! Ez rendkívüli megterhe­lést jelentett, s akkoriban jó­val kevesebb idő jutott a megelőző tevékenységre, amely ma munkánk gerincét jelenti. Ennek a következmé­nye az, hogy ma egyre több üzemi feladat megoldása so­rán kap szót az üzemorvos, és vele együtt az üzemi pszi­chológus is. Az ember és a gép kapcsolatának egészség- ügyi vonatkozásai is vannak, de ezt nem elég akkor fel­fedezni, amikor már baj van. — A három műszakos üzem és a rendszeres vasárnapi munka nem terheli-e meg túl­zottan a gyár dolgozóit? — Ha a táppénzes állo­mányba vett dolgozók számát vesszük alapul, akkor nincs okunk az aggodalomra, hiszen most jóval kevesebben van­nak, mint télen. Ez persze mégsem jelenti azt, hogy ne lenne fárasztó a három mű­szak vagy a folyamatos mun­ka. Előfordulhat az is, hogy valaki erején felül vállal fel­adatokat, s ilyenkor orvosra van szüksége, de ez ritkán fordul elő. A jogszabályok na­gyon helyesen, eleve kizárják a túlzott feladatvállalásból azokat, akikre nézve ez veszélyes lehet. Például a terhes­anyákat, fiatalokat, bete­geket. Egyszóval mi, orvosok nem találkozunk ilyen sajátságos nyári gondokkal. A gyár szakszervezeti bi­zottságán Tarjányi Aladár tit­kárhelyettes és Fehér György- né szociálpolitikai osztályveze­tő is megerősítette a főorvos véleményét. — Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjaink. Csak­hogy ma már eljutottunk oda, hogy ezek a megelőzéssel kap­csolatosak. Pontosabban: a megelőzés még hatékonyabbá tételével. Évről évre egyre több pénzt fordítunk erre a munkára. Nemcsak közvetle­nül az egészségügyre, hanem a dolgozók szociális ellátottsá­gának javítására is. Ezek el­választhatatlanok egymástól. Több mint félmillió forintot fordítunk sportra. A tömeg­sportot is beleértve. Egészségvédelem ez? Ter­mészetesen, de annak számít­ható az üdültetés is, amelyre 340 ezer forintot költünk. Dol­gozóink egészségét védjük a munkaruhával is. Csupán az elhasználódott munkaruhák pótlására és javítására évi 4 millió forintot fordítunk. A gép mellett álló embert nemcsak baleset érheti. Arra is gondolnunk kell, hbgy a rossz körülmények, a kedve­zőtlen munkahelyi légkör, a családi gondok is kimeríthe­tik, beteggé tehetik. Az az asszony, aki a gyermekeit nem viheti óvodába s a nyolc­órás műszak után még főz is, rendszerint fáradt, s könnyen megbetegszik. Egészségüket védjük hát azzal, hogy óvodát építettünk, korszerű üzemi konyhánk van, s a gyárkapuval szemben megtalálja a minden igényt kielégítő orvosi rendelőt, ha mégis szüksége van rá. Az egészségét védjük azzal is, hogy egyre kevesebb a za­jos gépünk, s az üzempszi­chológus gondos felmérések alapján választja meg a mun­kahelyek falainak a színét, s hogy egyáltalán megvizsgálja mindazokat a stresszhatáso­kat, melyek a dolgozó embert érik, s ennek eredményeit a vezetők is figyelembe veszik. — Vannak-e a konzervgyár­ban az egészséget károsító munkahelyek? — Természetesen vannak olyan munkahelyeink, melye­ken fennáll az egészségkáro­sodás veszélye, ám ezeket, gondosan ellenőrizzük, s a szükséges védőfelszereléseket mindenkinek megadjuk. En­nek nem lehetnek anyagi aka­dályai. — Mi erről a véleménye az ellenőrzéseket végző KÖJÁL- főorvosnak? — Valóban évek óta nem fordult elő, hogy ezeken a veszélyes munkahelyeken egészségkárosodást tapasztal­tunk volna. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyár­nak ne kellene még többet tenni ezen a téren — mond­ja dr. Molnár Kornélia főor­vos, de amit eddig elértek, már az is példamutató. — Mi rendszeresen ellenőrizzük a dobozüzemet, a nyomdát, a li­tográfiái üzemet, az akkumu­látor-töltőket és természete­sen valamennyi szociális he­lyiséget. Ellenőrzéseink eredmé­nyei kedvezőek. Ebben nagy szerepe vág an­nak, hogy a konzervgyár ve­zetői és dolgozói szorosan együttműködnek az üzemor­vosi szolgálattal s az egész­ségvédelmet épp olyan fontos feladatuknak tartják, mint a termelést. Farkas Péter Tégla ezerszámra A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nagykő­rösi téglagyárában havonta 350 ezer darab kis méretű téglát gyártanak. Képünkön: Katona József csillével a szárító terü­letére fuvarozza a még nyers téglát. Iíj. Fekete József felvétele Vetítés után ankét Ősbemutató a városban Zsúfolásig megtelt szerdán este az Arany János filmszín­ház. A Veri az ördög a felesé­gét című szatirikus magyar filmvígjáték ősbemutatója sok nagykőrösit vonzott a vetítő­terembe. A kései időpont el­lenére számosán részt vettek a bemutatót követő'ankéton is, melynek vitavezetője Bernáth László filmkritikus volt. A vendéglátó helybeliek öröm­mel üdvözölték körükben a film rendezőjét, András Feren­cet és a két főszereplőt Szabó Lajost és Anatol Konstantint. Új szőlőfajták A háborús évek során Nagy­kőrösön és környékén sok sző­lő pusztult ki. A termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok eddigi telepítései csak kis részben pótolták a hiányt. Az utóbbi években azonban ismét többen kaptak kedvet a sző­lő neveléséhez, és éppúgy, mint a történelmi borvidéke­ken, a Nagykőrös környéki ho­mokon is sok száz új tőkét te­lepítettek. A munkát a Pest megyei Pincegazdaság kezdte el Nyársapáton. A zártkertekben is egyre több a szőlő, aminek az a ma­gyarázata, hogy új, hasznos, biztonságos termelési módok alakultak, ki bő termést adó szőlőfajtákat nemesítettek, például a Kertészeti Kutató Intézet Mathiász telepén. De helybéli szakember is akad: Papp László kertészmérnök új csemegeszőlő fajtáit most a szőlészszakemberek vizsgálják. Ezeket a nagy fürtű, zamatos fajtákat Papp László több évi kísérletezéssel, keresztezéssel nevelte ki. Kísérleteit tovább folytatta, és nemrégiben új szőlőfajtát nemesített: a körö­si saszlát. Ez a piros csemege- szőlő bőtermő, nagy, vállas fürtjein már színesednek a szemek. ELSŐK A MEGYEBEN Kiváló szövetkezet A NÍVÓ ruházati szövetke­zet az idén elnyerte a Kiváló szövetkezet megtisztelő címet, s ezzel a ruházati szakmában első lett a megyében. A szö­vetkezetnek Cegléden négy, Nagykőrösön három üzeme működik, a dolgozók egyhar- mada városunkban él. Idei ter­vük időarányos részét túltelje­sítették, hiszen az előirányzott 21 millió forint helyett 23 mil­lió forint értékű munkát végez­tek el. A szövetkezet egyik he­lyi konfekcióüzemében Po- zsár Ferenc művezetőtől ér­deklődtünk az idei esztendő el­ső hat hónapjának munkájá­ról és további feladataikról. — Az első félévben az egyik legnagyobb feladatunk ötezer rövid, műszőrmebunda készí­tése volt. Ez a ruhadarab igen népszerű lett az utóbbi évek­ben a fiatalok körében, s már most igen nagy tételekben ren­delik a nagykereskedelmi vál­lalatok. Megkezdtük 10 ezer begombolható műszőrme téli­kabátbélés gyártását, s hozzá­láttunk az Oszaka nevű, köny- nyű télikabát varrásához is. Ez egyébként japán anyagból készül, műszőrme béléssel. Egyelőre 8 ezret rendeltek be­lőle. — Min dolgoznak az év második felében? — Folytatjuk az említett Oszaka kabátok varrását, s megkezdjük egy korábban ná­lunk már gyártott, s ismét di­vatba jött szintetikus alap­anyagú irhabunda készítését, olasz anyagból. Férfi-, női, bakfis- és kamaszméretekben egyaránt gyártjuk, a kereske­delem nagyon érdeklődik iránta. Miközben az üzemvezető be­szélt, Király József minőségel­lenőr mellettünk gondosan vizsgálta az elkészült kabáto­kat, a hibásakat megjelölte. Ezeket kijavítják, mert ilyenek nem hagyhatják el a műhelye­ket. Az elismerés a jelek sze­rint nem is maradt el, s akik mindezt kiérdemelték, a dol­gozók, azokról sem feledkeztek meg. Mint Varga Sándorné, a szövetkezet nőbizottságának el­nöke elmondotta, igyekeznek javítani a szövetkezet tagjai­nak szociális ellátását. Mátra- füreden például nyaralószobá­kat béreltek nekik, méltókép­pen megünnepelték a kitünte­tés átvételét is, a nyugdíjasok­nak pedig hangulatos találko­zót rendeztek. A nagykőrösi üzemekben két szocialista brigád tevékenyke­dik, melyek kezdeményezése nyomán a szövetkezet helyi dolgozói nem kevés társadal­mi munkát vállaltak és teljesí­tettek. Munkájuk bevételét a városi tanácsnak utalták át a város gyermekintézményeinek fejlesztésére. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Labdarúgás A PEST MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT ceglédi üzemmérnöksége FELVESZ nagykőrösi üzemegységébe, vízszolgáltató munkakörbe lakatos vagy vizvezetékszerelö szakmunkást, esetleg segédmunkást. Jelentkezés: Cegléd. Pesti u. 65. szám alatt. NYÁRI VÁSÁR augusztus 1-től 13-ig, 30—40 %-os árengedménnyel a ÍKl m * nagykőrösi rukázati szaküzleteiben. gyári gépjármű műhely, 21-es Volán, Tormás, Ív Er AG, Posta, Mészáros János Tsz, TRAKIS, TRAKIS — Ifjú­sági Klub csapatai. A teljes körmérkőzéses — kilenc forduló — után az 1—4. és az 5—8. helyen állók külön csoportot alkotva, kör­mérkőzéssel döntik el a vég­ső helyezéseket. Az A-csoport negyedik és a B-csoport első helyezettje újabb mérkőzést játszik majd a végső negyedik helyért. A játékidők: 2x25 percesek, szünet nélkül. ANGYAL SZENTENDRÉN Szentendrén, többnapos ver­senysorozat keretében került sor a sportlövők országos vi­déki bajnokságára. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyár Lö­vészklubot Angyal Márton képviselte, aki standard puska GO fekvő, férfi ifjúsági szám­ban az első sorozatban lőtt és 561 körös eredményt ' ért el. Nagyon sok induló maradt még utána, a helyezése így nem is­mert, de biztos, hogy ezzel a köreredménnyel nem jutott a legjobbak közé. A Pest megyei felnőtt női kézilabda-bajnokság állása az őszi mérkőzések elolt. 1. Nk. Toldi 16 14 — 2 210-118 28 2. Budaörs-S. 13 11 1 1 169- 91 23 3. Cs. Autó 13 10 — 3 182-126 20 4. Gödi TK 12 8 1 3 160-118 17 5. Bk. Textiles 13 8 1 4 180-143 17 6. D. Kőolaj 12 7 1 4 156-108 15 7. Solymári E. 13 1 — 5 170-131 15 8. Ceglédi VSE 14 5 1 8 164-171 11 9. V. Forte II. 14 4 3 7 180-198 11 10. IM Vasas 13 4 1 8 134-195 (I 11. Erdőkertes 14 4 — 10 13G-184 8 12. Galgahévíz 13 3 — 10 146-193 6 13. Gödöllői SC 13 2 — 11 98-181 4 14. Veresegyház 13 1 — 12 108-230 2 KISZ-ES SPORTPROGRAM A KISZ városi, sportbizottsá­ga őszi munkatervében a kö­vetkező sportágak városi ese­ményei szerepelnek: július— augusztus: kispályás labdarú­gás, szeptember—október: röp­labda (most belépő, új sport­ág), október: kocogónap, fel- szabadulási ÖHV, október— november: férfi és női asztali- tenisz csapatbajnokság, novem­ber: felszabadulási kispuskás lövészverseny, december—ja­nuár: jégkorong. Fiatalok, dolgozók! Lehet választani. P. S. s. z. A régi nagykőrösi labdarú­gó sikerek egyik részese, Re- \ a^eli üoos Ai.unis elvállalta a labdarúgó szakosztály munká­jának szakfelügyeletét. Ter­veiről, feladatairól ezt mondot­ta: — Több éve már, hogy nem j vettem részt a szakosztály j mun ayu jában, életéoe.i. így ; először is meg kell ismerked- ; nem a jelenlegi helyzettel, a ; játékosakkal, az edzők módsze- reivel. Eddig két edző — Ba- í konyi István és Hegedűs Lász- j ló — tevékenységét elemeztem, ' és úgy vélem, lelkiismeretesen, ; szakmailag is kifogástalanul 1 dolgoznak. Változatos edzéseket' tartanak, jól készítik fel a já­tékosokat. Csapatmunkáról még korai volna beszélni, mert hiszen sem az első, sem az ifi I. nem alakult még ki. Tervbe vettük — régi jó be­vált módszer —, hogy heti egy alkalommal, gimnasztikus, at- létikus felsészítest tartunk, testnevelő tanár irányításával. Úgy vélem az eddigi szakmun­ka Diziato, ae az ereamanyes­ség a játékosokon múlik. Reszeli , Soós Ambrus mun­kájától, szakértelmét, sport­múltját tekintve sokat várunk. Bízunk benne, hogy jó ered­ményeket fog elérni. Meg kell azonoan említeni, hogy a szak­osztályban nem sokan tevé­kenykednek. Elgondolkoatató, hogy vajon a volt labdarúgók, vagy a labdarúgás hívei miért nem vállalnak feladatokat, melyekkel elősegítenék a szak­osztály eredményes munkáját. A Pest megyei férfi ifjúsá­gi kézilabda-bajnokság állása a tavaszi idény után: 1. Nk. Kinizsi 12 12-------311-121 24 2. Túrái VM 11 10 — 1 210-123 20 3. Solymári E. 12 10 — 2 215-152 20 4. Verőcém. 12 8 — 4 278-187 16 5. Galgahévíz 12 8 - 4 209-173 16 6. Gyál 12 7 — 5 179-162 14 7. Cs. Autó 12 5 — 7 130-172 10 8. Erdőkertes 12 4 — 8 186-220 8 9. Gödöllői SC 11 4 — 7 138-204 8 10. Tököl* 11 4 — 7 166-147 7 11. Nagymaros* 12 3 — 9 122-208 5 12. D. Kőolaj 11 1 — 10 124-200 2 13. Váci Kötött 12 -------- 12 97-336 — * = 1—1 büntetőpont levonva. KISPÁLYÁS TRAKIS KUPA Élénk .a tömegsport-élet a TRAKIS nagykőrösi üzemé­ben, amelynek KISE bizottsá­ga meghívott csapasokkal és bővülő mezőnnyel ezúi.ai har­madszor írta ki a kispályás labdarúgó mérkőzéssorozatot a TRAKIS Kupáért. A cél az, hogy módot és lehetőséget ad­janak e sportágat kedvelőknek a versenyzésre, valamin t az, hogy eleget tehessenek az „Ed­zett ifjúságért” mozgalom kö­vetelményeinek. A mérkőzé­sekre a nyitányt kivéve hétfői napokon, az ifjúsági-sporttele­pen kerül sor, körmérkőzéses rendszerben. A TRAKIS új pályájának elkészülte után azon játszanak majd. Résztve­vők: Városgazdálkodás (a ku­pa jelenlegi védője). Konzerv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom