Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
I IV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM V.i-i — ■ ■ m a aaa 1977. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Számuk jövőre megkétszereződik Szívesen tenyésztik nyugdíjasok is A valkói nyulászok életéről Helytállnak a vérségi alapszervezetek A vérségi községi pártszervezet titkára, Kalmár János, az egyik legfontosabb feladatnak tekinti, hogy az alapszervezet tagjai kísérjék figyelemmel a lakosság életkörülményeinek alakulását. Ezért rendszeresen beszámoltatják a helyi állami, gazdasági és politikai szervezetek vezetőit, akik ismertetik eredményeiket, hiányosságaikat. A községi tanács elnökétől, Kelemen Mihálytól arról értesültek a pártszervezet tagjai, hogy a Hatvani utcában az idén elkezdik az út alapkövezését, holott ezt korábban nem is remélhették. Javult az orvosi ellátás is. Szakkörök A művelődési házban működő klubok, szakkörök tevékenysége nem volt zavartalan az elmúlt fél évben. A szakkörvezetők tiszteletdíját hosz- szú ideig nem küldték, mert a tanács arra várt, hogy a járási hivatal művelődési osztálya állapítsa meg az új összegeket. A huzavona különösen a könyvtárost érintette, aki hónapokon át a régi tiszteletdíját sem kapta, munkáját azonban lelkiismeretesen végezte. Végül sikerült a gyámoltalanság okozta problémát megoldani. Üjabb fejtörtést okoz az ifjúsági klub, amely ismét vezető nélkül maradt. A különféle rendezvények, programok népszerűsítése sem éri el a kellő mértéket. Jó volna egy olyan hirdetőtáblát készíteni,, amelyen egy-egy hét kulturális eseményeiről tájékozódhatna a közönség. Furcsa, hogy a beatzenekarok koncertjeit tíz községben is propagálják, más rendezvényekről viszont a faluban sem tud mindenki. A Hazafias Népfront aktivistái sem pihennek. Meggyőző beszélgetések eredményeképpen emelkedett a tanácsülések látogatottsága. A népfrontosok kezdeményezésére a nőbizottság és a szülői munkaközösség együttműködési tervet készített. Sajnos az idén tavasszal elmaradt a fatelepítés, mert az illetékesek nem gondoskodtak facsemetékről. Boltok Az ÁFÉSZ helyi bizottságának elnöke az üzletek gondjait elemezte. A fenyőharasztiak általában elégedettek boltjukkal. Az iparcikkek kínálatát két tényező befolyásolja: egyrészt nincs megfelelő meretű tároló, bár a raktárhelyiségek alapterülete az elmúlt évben növekedett. Másrészt bizonyos vasárut csak vagonos tételben szállítanak, ezért az időszakos hiány. A bisztró ételforgalma fellendült, kétszáz fölé emelkedett a rendszeres fogyasztók száma, az italbolt pedig a tavasszal bővült kerthelyiséggel, amit társadalmi munkában építettek. Ha az' üzletekben elektromos hibák keletkeznek, sokáig kell várakozni, míg kijavítják. Kalmár János szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az ÁFÉSZ a helyi termelőszövetkezettel kötne szerződést, a kis, de bosz- szantó hibák kijavítására, s a távolabb székelő vállalatokkal csak speciális munkákat végeztetne. Az első fél év kiemelkedő eseménye volt a két pártnap. Az elsőn Kiss László, a pártvezetőség 'titkára tartott előadást időszerű külpolitikai kérdésekről, a másodikon pedig Hrkaj Pál, a vérségi Barátság Termelőszövetkezet elnöke adott tájékoztatót a háztáji ^gazdaságok támogatásáról. Megvitatták a tömegsport helyi teendőit is; a sportbizottság ismét megrendezi a kispályás labdarúgó-bajnokságot. Saját Megoldatlan a KISZ községi szervezetének vezetése, mert a volt titkár bevonult. Azóta megbízott titkár irányítja a munkát, de Kalmár János szükségesnek látja, hogy több szabad idővel rendelkező vezetőt válasszanak. Három év telt el azóta, hogy a vérségi pártszervezet községi és termelőszövetkezeti alapszervezetben dolgozik. Az elhatározás helyesnek bizonyult: így a szervezetek saját házuk táján tevékenykedhetnek, mind nagyobb sikerrel. B. M. Közösséget formáló időtöltés A PÉCEUEK NAGY TERVE Péceli nóptáncosok veszik birtokukba öt napra a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagytelki diákszállóját. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ és az isaszegi művelődési ház közösen fenntartott együttesének huszonnégy fiatal tagja és nyolcán az asszonykórusból vesznek részt a nyári gyakorlótábor munkájában. A Csata tánccsoport már eddig is szép eredményeket ért el, gyakran szerepeltek a járásban, a megyében, s "már Lengyelországban is jártak. A tábor szervezői remélik, hogy az intenzív tánctanulás meghozza gyülmölcsét, s a péceli táncosok a híres nagykátai együttes mellett a szövetkezeti művészeti mozgalom méltó képviselői lesznek. A tánctábort ZséZi Mihály és felesége, Laczkó Mária — mindketten az Állami Népi Együttes tagjai — vezetik. A zsúfolt programban különféle foglalkozásokat találunk: lesz reggeli torna, ritmusgyakorlat, népzenei, néprajzi előadás. A tábor lakói rengeteg népzenét hallgatnak és filmeket néznek meg az Állami Népi Együttes életéről. A tánctanuláson, is a komoly előadásokon kívül természetesen nem lesz hiány a vidám, közösséget formáló időtöltésekben sem. Foci- és tollaslabda-mérkőzéseket vívnak, naponta fürödhetnek a közeli strandon, kirándulnak Hatvanba, s a tábortűz mellett jól esik majd a frissen sütött szalonna is. A tábor szervezéséhez sokan nyújtottak segítséget. Az ÁFÉSZ-en és a művelődési házon kívül dicséret illeti a szállásadó egyetemet, s a táncosok munkahelyi kollektíváit is. Az étkezésről az egyetem tangazdasága gondoskodik, az utazásban a dányi M -»vető Termelőszövetkezet s, . .dkezett. A tábor végeztével nem akármilyen eseményre készülődnek az együttes tagjai. Augusztus 6-án köt házasságot Csingér Erzsébet és Harmati László, akik az együttesben ismerkedtek meg, s mindketten remek táncosok. Az esküvőn felelevenítik az Isaszeg környéki népi lakodalmas hagyományokat, a fiatalok népviseletbe öltözve menettáncot ropnak a lányos háztól délután három órakor induló felvonuláson. A szép dalokat az asszonykórus mutatja be, a menyasszony isaszegi népviseleti ruháját Précznik Istvánná, népművész készíti. A Galgavidéke ÁFÉSZ-hez tartozó tizenhat községben különböző termelői szakcsoportokat szervezett a szövetkezet. Gondoskodik működésük zavartalanságáról, s a csoportok tagjait lehetőségeihez mérten kedvezményben részesíti. Val- kón 1970-ben alakították meg a nyúltenyésztő szakcsoportot, ami azóta a házkörüli állattartás egyik jelentős ágává fejlődött. Mintha a szarvas- marhatartás helyébe lépett volna, mert amíg a tehenek száma alaposan megcsappant, a nyulaké lényegesen megnövekedett. A Bényi József által vezetett szakcsoport jelenleg 44 tagú, de háromszor ennyien foglalkoznak nyúltenyésztéssel a községben. — Miért ilyen népszerű a nyúl? — A nyúl kistestű állat — mondja Gurbi András felvásárló — etetése, gondozása lényegesen könnyebb, mint például a szarvasmarháé, ezért nem véletlen, hogy szívesen vállalkoznak tenyésztésére az idősebbek, a nyugdíjasok is. Persze nemcsak az idősek tartanak nyulat Valkón, hanem a fiatalok is, egyrészt hobbiból, szórakozásból, kikapcsolódásból, másrészt a zsebpénzért. — Milyen eredményekkel dicsekedhetnek? — Körülbelül hetven-nyolc- van személy ad le rendszeresen nyulat. Havonta egyszer, öt nappal a szállítás előtt értesítem a tenyésztőket. A rekordot a legutóbbi átvételnél érte el a szakcsoport, amikor harminc mázsányit vettem át. A hét esztendő alatt szintén először fordult elő, hogy egyszerre több olyan személy is akadt, aki százötven kilónyi élőnyulat hozott. A jövedelmezőség bizonyítja, hogy például Pál Sándor és Török János nyúltartásból származó évi bevétele mintegy 15 ezer forint. Olyanok pedig sokan vannak, akik nyolc-tízezer forintot tesznek zsebre évente. Ez serkenti a többieket. — Nagy bosszúság, ha nincs táp. A valkóiak azonban nem panaszkodhatnak, mi a titka a jó ellátásnak? — A mennyiséggel valóban nincs baj, inkább a minőséggel volt probléma egy időben. Egyébként a táp forgalma is árulkodik a nyulászat népszerűségéről: két hét alatt harminc mázsa fogy el. A folyamatos ellátásnak nincs különösebb titka, csupán arról van szó, hogy a túrái felvásárlóval kölcsönösen kisegítjük egymást. Ha nincs már táp a raktárban, és a szállításra még sokat kell várni, tőle kölcsönzők, vagy fordítva. — A Galgavidéke ÁFÉSZ- hez tartozó községek többségében a termelőszövetkezetek is segítik a kistermelőket. Itt milyen támogatást nyújt a tenyésztőknek a Zöldmező? — A téesz minden állattartó takarmányozási gondján igyekszik segíteni. Tenyésztőink ötven négyszögöl lucernaföldet kapnak évente, így a zöldtakarmánnyal nincs különösebb gond. Kedvezményes áron jutnak szakcsoportunk tagjai a táphoz is. Az elmúlt esztendőben a valkói szakcsoport 195 mázsányi élőnyulat adott le a helyi felvásárlóknak, az idén pedig 300 mázsa körül várható a csoport teljesítménye. Az Veresi úttörők Darlowóban Az Árammérőgyár brigádjai Példát mutattak emberségből Sok szó esik manapság a szocialista brigádokról.. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny még jobban reflektor- fénybe állította a munkahelyi közösségeket. Felajánlásaikkal gazdasági célkitűzéseink megvalósítását szolgálják, munkájukat a vállalatok, üzemek, szövetkezetek féléves jó eredményei dicsérik. Érthető tehát, hogy az utóbbi időben kevesebb hír szól a brigádok termelésen kívüli tevékenységéről. A kifejezés — termelésen kívüli — persze pontatlan. Hiszen a kalapácsot emelgetve, a gépkocsik kormánykerekét forgatva az ember nem csupán konkrét munkát végez. Közben gondolkodik, használja szaktudását s alakítja a munkaközösség viszonyait. A szocialista módon élni jelszavába szinte minden belefér. Az önmegvalósítás, a szocialista erkölcs elsajátítása feltételezi az igazi közösségeket, a közösségi tetteket. Ilyen tettről kaptunk hírt a 1 Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérő Gyárából. A minap adták át Pók Józsefnek, a vállalat volt dolgozójának, azt a betegkocsit, amit az Árammérőgyár brigádjai vásároltak, s újítottak fel. Pók József már az Árammérőgyárban dolgozott, amikor elhatalmasodott rajta betegsége; egyre kevésbé bírta a járást. A huszonkilenc éves fiatalember családos, három gyermeke van, felesége, aki szintén a gyárban' dolgozik, gyermekgondozási segélyen van. Szociális helyzetük már akkor sem volt kielégítő, amikor a családfő még rendesen dolgozott. Kellett tehát a pénz,, Ezért határozta el a gyár vezetősége, hogy olyan munkát keresnek Pók Józsefnek, amit betegen is el tud látni. A rendészet vezetője Nyikos József, az öltözők felügyeletével bízta meg s itt dolgozott lelkiismeretesen mindaddig, amíg le nem százalékolták. Az Árammérőgyár brigádjai már korábban is segítették a családot, ruhaneműt küldtek a kicsiknek, bútort adtak. A Szamuely Tibor szocialista brigád — vezetőjük Balogh Ferencné — ötletére gyűjtést indítottak a kocsira, amit az Április 4. brigád vezetője, Szántai József fedezett fel Hévizgyörkön. Sorban jelentkeztek a brigádok, a költségekhez hozzájárult az Arany János, , a Széchenyi, a 20. évforduló, az Ady Endre, a Zrínyi Ilona, a Volán, a Csonka János, a Louis Corvalán és az Aradi Nóra brigád, amelyek már ezelőtt is patronálták a beteg embert. Miután összegyűli a pénz, az Április 4. brigád tagjai a kocsit megvették és felújították. A megmaradt pénzből téli tüzelőt vásároltak a családnak s behordták a Városi tanács által építtetett fáskamrába. A brigádok vállalták, hogy ezután sem feledkeznek el volt munkatársukról és rendszeresen figyelemmel kísérik sorsát. Szeretnék, ha a városi tanács is jobban megvizsgálná helyzetüket, hiszen Máriabesnyőn nagyon rossz körülmények között laknak. G. Indulásra készen a pályaudvaron Gerics József felvétele Egy évvel ezelőtt nagy izgalommal várták a veresegyházi Táncsics Mihály úttörőcsapat tagjai lengyel vendégeiket, akik 21 napot töltöttek az úttörőcsapat II. Rákóczi Ferencről elnevezett táborában. Közös kirándulásokat szerveztek hazánk legszebb tájaira, városaiba. A veresiek szívesen emlékeznek vissza az együtt töltött felejthetetlen estékre, ! az akadályversenyekre, a tá- ! bortüzekre. A barátságot azóta is erősítik, levelek sokasága bizonyítja tartósságát. Az idén a veresegyházi pajtások készülődtek, ők utazhattak fi három hétre lengyel barátaikhoz. Az úttörőcsapat ötvenkét tagja július 26-án érkezett Olesnicába, s innét indultak tovább Darlowóba, a * Balti-tenger pártjára. Diákok a város építkezésein KITETTEK MAGUKÉRT AZ OMSZKIAK Bezárta kapuit a PÁÉV gödöllői építőtábora: Négy héten keresztül dolgoztak az egyetemisták és a főiskolások a vállalat gödöllői építkezésein. Az első két hétben százharminc, a másodikban nyolcvanöt diák fogott ásót, lapátot, csákánytKiástak 2 kilométernyi kábelárkot, az Alsóparkban- 6 ezer négyzetméteren rendezték a terepet és kivették részüket az alsóparki új ABC- áruház alapozásából is. Az első turnusban — három hétig — tizenöten, majd két hétig húszán dolgoztak a táborban a Szovjetunióból, Ömszkból érkezett főiskolások. A tábor vezetőségének egyöntetű véleménye, hogy átlagon felül, jól dolgoztak. Naponta 110—115 százalékos teljesítményt értek el, pedig vizes, mély, kötött talajban kellett forgatniuk a szerszámokat. Példát mutattak a többieknek szervezettségből is, brigádjuk reszortosai hozzáértéssel és lelkesen irányították a munkát. Fegyelmezett, összeszokott csoportjukban lányok is dolgoztak. A nyelvi nehézségeket a kezdeti zavarok után könnyen áthidalták a vállalat munkásaival, s a rendszeres munka mellett vidám, játékos napokat tötöttek Gödöllőn. A jól végzett munka után megérdemlik a pihenőt, még két hetet töltenek hazánkban, megismerkednek országunk legszebb tájaival, nevezetességeivel. Anyakönyvi hírek Született: Burik Tibor és Kovács Mária: Márton, Rafael András és Kanalas Teréz: András, Andrej János és Zséli Edit: Viktor, Szabó József és Gyuricza Margit: Csaba, Éger András és Maján Mariann: Szilvia, Nagyszűcs József és Békési Katalin Zsuzsanna: Péter Kálmán, Csornán János és Urbán Julianna: Gábor, Szádvári Sándor Tivadar és Sas Mária: Tímea, Kertész István és Imre Erika Judit: István, Orgoványi János és Baranyi Mária: Ágota, Kamarás Károly és Bréda Mária: Péter, Polgár László és Barna Anna: Annamária, Besenyői Dezső és Dálnoki Irén: Viktória, Hasznosi József és Pálya Ilona: Péter, Tóth Sándor és Pacs Márta Erzsébet: Vilmos Balázs, Dómján Gyula és Gódor Erzsébet: Szilvia, Molnár Ferenc és Csorba Gizella: Ferenc, Volenszki Gábor és Maródi Magdolna: Edina, Maszlag József és Tóth Ilona: Andrea, Szekeres István és Nagy Mária Magdolna: Erika, Vágó László és Benkó Mária Magdolna: László, Seres István és Léber Mária: István, Komár Lajos és Pócsai Márta: Lajos. Házasságot kötött: Agócs János és Hatfaludi Anna, Dobrovitz János Sándor és Bozó Ágnes, Bik-sza László és Balog Anikó Klára, Koza János Zoltán és Katona Julianna, Szabó András és Zentai Judit, Szeles László Sándor és Kádár-Námeth ValériaElhunyt: Szabó Lajos Gödöllő, Tavaszmező utca 7, Be- se Sámuel Gödöllő, Dózsa György út 100, Pusztai Antal- né Gondos Eszter Gödöllő, Damjanich út 30. Németh Mátyás Gödöllő, Munkácsy M. utca 3/a, Juhász Józsefné Barna Mária Gödöllő, Köztársaság út 28. Dósai Géza Ferenc Gödöllő, Bethlen G. utca 52, Szántó Imre Gödöllő, Szilhát utca 51. A döntés helyesnek bizonyult Javuló ellátás — elégedettség eredményekkel párhuzamosan maga a szakcsoport is erősödik, a tagok számát a jövő évben hetvenre emelik. A terv nem alaptalan, hisz az érdeklődők száma a jelenlegi létszámnál jóval nagyobb. Bizonyították ezt a szakmai előadásokon résztvevők, és még beszédesebben támasztja alá a létszám fejlesztést a tenyésztők számszerű gyarapodása. Ez pedig a tenyésztőknek, az ÁFÉSZ-nek, s persze az egész húsellátásnak is hasznára van. Benc Mihály