Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
Százhúsz kilométeres dunai túra Vándorló úttörőtábor Szentendrétől Dömsödig A ráckevei Duna-part víz fölé hajló) fűzfái alatt nyaralók csevegtek, miközben élvezték a déli napsütést. Egyszer- csak valamelyikük elcsodálkozva a híd Irányába mutatott. S valóban szép látvány tárult eléjük: katonás rendben egy motoroshajó mögött csónakok és kenuk közeledtek a part jelé, s bennük kék csíkos egyentrikót és formás matrózsapkát viselő gyerekek eveztek. Az érdeklődők aligha sejtették, hogy a vállalkozó kedvű ifjak több mint száz kilométert hagytak maguk mögött a Dunán... Közeledik az egyik őrsi hajó a ráckevei part felé: az evezővel Ncttl O SZárQZOn ügyesen bánnak a kék csíkos trikót és matrózsapkát viselő vízi úttörők. Eredményes a hazai jégelhárító rendszer Eredményesen működik az első magyar jégelhárító rend- szer Baranya megyében, a mohácsi, a pécsi és a siklósi járás területén, ahol korábban az országos átlagnál gyakoribb jégverés tetemes károkat okozott a mezőgazdasági növényekben. A körülbelül egy éve kiépített rendszer most mintegy 150 ezer hektárnyi területet véd ettől a gyakori természeti csapástól. A jégeső-elhárítás nélkülözhetetlen eszköze a radar, amely már 200—300 kilométerről ész. leli az esőzónák közeledését. Magyarországon jelenleg két radarállomás működik, a ferihegyi és a pécsi, de előkészüNapi 100-120 tekercs Naponta 100—120 tekercset vizsgálnak át mérőműszerekkel a Telefongyár nagykáial gyáregységében. Képűnkön a két leiben van az országos hálózat kiépítése is. szigorú me«s: Kocsis Jánosné és Lengyel Erzsébet. Geleta Pál felvételei r / POMAZI SZABALYSERTOK // Ne mondják meg a férjemnek! n A gyerekek mondták el később a kérdezősködőknek: valamennyien — kilencvenen — az országos vízi úttörő őrsvezetőképző túrán vesznek részt, két hete Szentendréről indultak útnak Lábai László Pest megyei úttörőelnök és Nyéki Károly ráckevei járási úttörőelnök vezetésével, de velük tartott Virág Ferenc, a szentendrei vízitelep vezetője, aki a pénztárosi teendőket látta el. A vízi úttörők, miután pillanatok alatt, gyakorlott mozdulatokkal kikötötték csónakjaikat, ebédelni indultak. A túra céljáról Lábai László így beszélt: — Mindeddig álló, szárazföldi táborban rendezték meg nyaranta a vízi úttörők őrs- vezetőképzőjét. Most először úgy alakult a helyzet, hogy hosszabb túrán tanulhatják meg a vörösnyakkendősök a gyakorlatban is a legfontosabb tudnivalókat. Eddigi tapasztalataim alapján nyugodtan elmondhatom: hasznos két hetet töltöttünk együtt, s most már valamennyien otthonosan mozognak a Dunán. Az úttörők először Kisorosziig eveztek Szentendrétől, majd a Nagy-Dunára .kanyarodva a következő állomásként Sződ- liget következett. Ezt követően Dunakeszin kötöttek ki, aztán a pesterzsébeti Molnár- szigetet elhagyva, Szigetszent- rnártonba értek. Innen jutottak el íláckevére, ahonnan továbbeveztek utolsó állomásuk, Dömsöd felé. Partot érésük után minden helyszínen azon nyomban hozzáláttak első és legfontosabb teendőjükhöz, a sátorveréshez. A szárazföldön előre meghatározott program szerint éltek a gyerekek: már első találkozásuk alkalmával megalakították a tábortanácsot és az őrsi közösségeket. Szentendrén például az úttörők következő évi feladatairól tartott ismertetőt a gyerekeknek Lábai László, de megtanulták a vízi közlekedés legfontosabb szabályait, s gyakorlati foglalkozás keretében azt is, miként kell egy fuldoklót partra segíteni. Szentendrén egyébként a művészetek vándorútján akció keretében megismerkedtek a város híres műemlékeivel is. De jól sikerült a Sződ- ligeten eltöltött két nap is, ahol a Ligeti Károly KISZ-is- kolán ifjúkommunistákkal találkoztak, s itt rendeztek számukra az Edzett ifjúságért mozgalom keretében különböző sportversenyeket. Ráckevén a vízügyi szakaszmérnökségen a Dunakanyar alsó részének fejlesztési terveivel ismerkedtek meg az úttörők. A foglalkozások mindenütt pontos időbeosztás szerint zajlottak: reggel fél 7-kor már talpon voltak a gyerekek, este 9-kor pedig takaródéhoz készülődtek. I A Balaton után — folyó A ráckevei kikötésnél serénykedett Nagy Jolán is, aki a csopaki általános iskolából érkezett a táborba. Ö mondja: — A csopaki és a balatonfüredi általános iskola tanulóiból három évvel ezelőtt alakult meg harminctagú víziút- törő-rajunk. Mi könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a közelünkben van a Balaton, ahol rendszeresen gyakorolhatunk, a Dunával viszont társaimmal együtt most ismerkedtünk. Itt pedig összehasonlíthatatlanul nehezebb az evezős dolga, mint a legnagyobb tavunkon. Rengeteget tanultunk ebben a táborban. A szentendrei Lenin úti általános iskolából jött a vízi úttörők közé Kovács Árpád. Most fejezte be a hatodik osztályt. — Korábban már jártam egy jelentős vízi túrán a Szigetközben, de az sokkal fárasztóbb volt, mert ott naponta negyven kilométert^ eveztünk, ezúttal pedig csak' húszat — *rriéSéli. — S nemcsak a vízen töltöttünk el kellemes órákat, hanem a szárazföldön is. Számomra például örökké felejthetetlen marad a vácrátóti kirándulás: a botanikuskert ritka növényeit én most láttam először! így öröm hajózni Tapasztalt, rutinos vízi túrázó Nyéki Károly, a ráckevei járás úttörőelnöke, aki 1964 óta nyaranta rendszeresen vezeti az evező fiatalokat. Érdemes meghallgatni véleményét: — Az országos vízi úttörők őrsvezetőképző tábor résztvevői végig fegyelmezetten viselkedtek, ilyen legénységgel öröm hajózni. A gyerekek gyorsan elsajátították a legfontosabb ismereteket, ebben viszont nagy segítséget nyújtottak számukra a hajóparancsnokok, akik húsz év körüli fiatalok, de egykor ők is gyakorlott vízi úttörők voltak. S a Dunával ugyebár nem lehet egykönnyen szakítani... S aztán elégedetten újságolta: becsülettel helytálltak a túrán a szigetszentmártoni és a kiskunlacházi vízi úttörők i is. S még egy ráckevei járásbeli vonatkozású hír, amelyet feltétlenül meg kell említenünk. Az Üttörőbarátság nevű motoroshajót — amely a kísérő szerepét töltötte be, ezen hozták az élelmet — a kiskunlacházi Petőfi Termelő- szövetkezet egyik szocialista brigádja gondozza év közben is. A túrán sem feledkeztek el vállalásukról: amikor KisNagy Iván felvétele orosziban elromlott a motoros, Szecsei Imre, a gépműhely vezetője és Németh Imre brigádvezető azon nyomban a gyerekek után utazott, kicserélték a hibás alkatrészt. így késedelem nélkül indulhattak tovább a vörösnyakkendősök. Ráckevén gyorsan megebédeltek a gyerekek, majd felszedték a horgonyt, s továbbeveztek végcéljuk, Dömsöd felé, maguk mögött hagyva a Kerekzátonyt és a szigetbecsei strandot Mire e sorok megjelennek, elaludt már az utolsó tábortűz, megtörtént az ünnepélyes zászlólevonás is. A vízi túrázók elbúcsúztak egymástól, s a Dunától. Persze, a százhúsz kilométeres vízi út még nagyon hosz- szú ideig emlékezetes élmény marad valamennyiük számára. Falus Gábor Idestova fél esztendeje számoltunk be a ráckevei járási hivatal- műszaki osztályának a horgászparadicsomban, a Ráckevei-Duna mindkét partján a horgászállások felépítményeire vonatkozó vizsgálatáról. Sokan ugyanis házhelynek tekintették a vízbe nyúló faalkotmányokat, telkük nincs a parton, de „hétvégi házra” tartanak igényt és azt a horgászállásra építették ugyancsak fából. Némelyek néhány szál deszkából, mások készen vett íaházalkatrészekből, de környezetvédelmi szempontból meg nem engedhetően. A fakunyhók és házak legtöbbje nélkülöz — a konyhán kívül — minden más mellék- helyiséget. Az a néhány stéglakó, aki mégis emel ugyancsak a víz színe fölé valamifajta mellékhelyiséget, magát a Dunát tekinti és használja szennyvízelvezető csatornának. A konyhai hulladékkal szintén a vizet szennyezi még az is, aki ezt a gyorsan rothadó anyagot esetleg nem közvetlenül a folyóba, hanem a horgászállvány feljárata mellett szemétdombnak kinevezett helyre üríti. Amikor magasabb a víz, elmossa a szemetet, addig a levegőt szennyezi állandóan. A járási hivatal a vizsgálat alapján úgy intézkedett, hogy a községi tanácsok sorra rendeljék el a környezetet csúfító és veszélyeztető, száznál jóval több épület lebontását. Annál is inkább, mert ezek feltehetően engedély nélkül épültek. A községi tanácsok azután megkezdték és napokon belül befejezik a lebontást elrendelő határozataik Egyre több a társadalmi tulajdon elleni vétség, lopás, panaszolja Pomázon, dr. Bódi Imre, a nagyközségi tanács csoportvezetője, aki maga se tudja, mivel magyarázhatók ezek — különösen az új jelenségek. Vannak persze szokványos ügyek, olyanok, amelyek azért annyira mégsem szokványosak, hogy a hatóságok vagy a közvélemény haljandó lenne akár megszokni, akár eltűrni őket. kiadását. Az érintett „házak” tulajdonosai általában nem hyügósandk bele a határozat« ba, jóformán valamennyien megfellebbezték a járási hivatalhoz, amely azonban fellebbezésüket egymás után elutasítja. Ezzel viszont nem mindegyik felépítmény sorsa dőlt el véglegesen. Kiderült ugyanis, hogy egykét községben évekkel ezelőtt a tanács helyt adott vízi épület emelésére. Szigetújfalun, ahol tizenkét ilyen építmény áll a víz felett, például csak nyolc épült minden engedély nélkül, négy azonban annak idején a községi tanács engedélyével. Ez a négy ház- tulajdonos a jogerőre emelkedett lebontást elrendelő határozattal szemben most, az engedélyre hivatkozva a bírósághoz fordult. Perük tárgyalására még nem került sor. Máshol viszont az vált ki bonyodalmat, hogy szintén esztendőkkel ezelőtt a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei szakaszmérnöksége helyt adott az ilyen építmények emelésére hozzá beadott kérelemnek. Az ily módon, vagyis hatósági engedéllyel épült víz feletti horgásztanyák tulajdonosaival szemben például Szigetszent- mártonban, ahol tizenketten vannak, egyelőre nem lépett fel a tanács. Megkereste azonban a vízügyi szakaszmérnökséget s kérték a környezetvédelmi törvény meghozatalánál régebben kiadott engedély visszavonását. A szakaszmérnökség még nem válaszolt az egészen újkeletű tanácsi megkeresésre. Sz. E. Az ismerős ügyek közé tartozik a tankötelezettség megszegése. Magyarán: a szülő nem engedi vagy nem küldi el iskolába a gyereket. Ez főleg sok- gyermekes családokban fordul elő, a nagyobbakat azért tartják otthon, hogy vigyázzanak a kisebbekre. A hatóság nem lehet elnéző’ még akkor sem, ha a család nem egykönnyen fizeti ki a bírságot, de büntetni kell, mérlegelve a szabálysértő szociális helyzetét. Például a parlagföldek Ugyancsak ismerős és a gyakori esetek közé tartozik a me- nelokmánnyal elkövetett szabálysértés, vagyis amikor a gépkocsi vezetője nem sza- bályszerGsri kiállított menetlevéllel közlekedik, vagy éppenséggel nincs is menetlevele. Ilyenkor a kocsi majdnem mindig feketén fuvarozott holmit rejt. Az ilyesmit igen szigorúan büntetik. A szabálytalankodáson ért gépkocsivezető rendszerint nem egyedül jelenik meg a tárgyaláson, a hatóság ugyanis meghívja a gépkocsielőadót is. Ennek még nagyobb az elrettentő hatása, mint a pénzbírságnak. Még mindig szokványos eset a gyümölcslopás. Ebben az az új, hogy egyre gyakoribb, szinte már tömegesnék mondható. Zárt területekre, kertekbe törnek be, pár kiló gyümölcsért. Sokszor érik tetten a kertek dézsmálóit és ilyenkor a gyümölcs árának a tízszeresét is meg kell fizetniük. Ha már a mezőgazdaságnál tartunk: mostanában három termelőszövetkezeti vezetőt is megbüntettek azért, mert bár kötelezték őket, erre, nem hasznosították a parlagon lévő földeket. Sok a bolti lopás Elképesztő méreteket kezdenek ölteni Pomázon a bolti lopások, s ennek vannak új elemei is. Nem a községben lopnak, a budapesti boltokat részesítik előnyben, különösen a Gólya és a Corvin Áruházat, valamint a Mártírok útján lévő önkiszolgáló élelmiszerboltot. Most értek tetten egy csoportot, együtt dolgoztak. A megszokott módszertől eltérően nem a saját táskájukba tíug-t dosták a lopott holmit, hanem kidobták a polcon túl falazó társuknak. Aztán mentek tovább, osztályról osztályra, amíg le nem buktak. Nem válogatósak ezek a tolvajok, nincs az az áru, ami ne érdekelné őket. Ha lebuknak, megemle- getik a büntetést, már húsz forintos lopásért is ezer forintos bírságot fizetnek. Pomázon törik a fejüket, mit lehetne tenni, hogy gátat fessenek a lopások terjedésének. Hozzák az ügyeket nyilvánosságra? A rendelet erre csak igen korlátozott mértékben ad lehetőséget, mert ez hosszú időre megbéiyegzi az elkövetőt. , Súlyosabb esetben elrendelhető, hogy a munkahelyen, kisebb közösségben szót ejtsenek az esetről. De a hatóságnak mérlegelni kell, mikor van ennek nevelő, visszatartó hatása. Nem tudják És ha valaki most legyint egyet Pomázon és azt mondja: tudjuk, kik azok, akik lopnak, akkor elárulhatjuk, nincs igazuk, nem tudják. Legyen példa erre néhány eset. Három asz- szonyról van szó, akik olyan családok tagjai, amelyek átlag- jövedelme meghaladja az ötezer forintot és korántsem sokgyerekesek. Az egyik közülük selyemkendőt lopott a Gólya Áruházban. A másik elment bevásárolni a Mártírok útjára és egy kisüveg likőrt tett a táskájába. A harmadik asszony is szeretheti a likőrt, mert fizetés nélkül próbálta hazavinni. Az egyik asszonynak a férje valószínűleg még ma sem tudja, hogy a felesége ennyire megkedvelte a likőrt, mert az asszony a szabálysértési tárgyaláson a szó szoros értelmében térden állva könyörgött: meg ne mondják a férjének, mert agyonüti. Az asszony a községben közmegbecsülésnek örvend, akár a második, vagy a harmadik, akiről azt mondják a pomázi tanácson: mind a tizennégyezer pomázi hanyattesne, ha megtudnák, hogy likőrlopáson érték. H. E. Lebontásra ítélt horgásztanyák Perek a tanácsi határozat miatt NYÁRI VÁSÁR augusztus X-tői 13-ig. DIVATOS FÉRFI, NŐI ÉS GYERMEK NYÁRI KÉSZRUHÁK, SZANDÁLOK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK 30—40 7°-os árengedménnyel kaphatók a szigethalmi ruházati kisáruházában, ráckevei ruházati boltjában, TOVÁBBÁ a megye területén levő kijelölt ruházati boltjaiban. /
