Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

Szocialista brigádok Iskolákat patronálnak Szélesednek a járás oktatási intézményeinek társadalmi kapcsolatai. Az óvodák és az általános iskolák negyvennégy ipari és mezőgazdasági szerve­zettel kötöttek együttműködési szerződést. A patronálás az anyagi segítségen kívül er­kölcsi támogatást is jelent, a szocialista brigádok közremű­ködésével a pedagógusok mun­kája is eredményesebb lett. Pályaválasztás Javult a pályaválasztási munka hatékonysága a járás általános iskoláiban. A peda­gógusok közvetlen kapcsolatot tartanak a helyi üzemekkel, szövetkezetekkel, a középisko­lákkal és a szakmunkásképző intézetekkel. Sok segítséget ad a Pest megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó is. A nagyobb figyelemnek, a jobb szerve­zésnek köszönhető, hogy 1975- ben 1023 nyolcadik osztályos­ból százketten nem tanultak tovább, az elmúlt tanévben 1140 végzős közül csak ötve- nen nem iratkoztak be közép­fokú iskolába. Keresett bútorok Keresettek a piacon a BL BIV csömöri üzemében ke szült bútorok. Országszerte ismerik a Tutaj garnitúrát, a Linda és a Liliom nevű fotel­ágyakat. Képeink a jól felsze­relt tágas üzemcsarnokban ké­szültek. Pálinkás Györgyné a vasaló­deszka lapját szegélyezi. Bagi Józsefné bútorhuzatot varr. Dudás Dénes felvételei — A VÁROSI TANÁCS mű­szaki osztályán hallottuk, hogy szeptember 1-én, 0.0 órától a Lumniczer Sándor utca, a vá­rosközpont felől, a Bethlen Gábor utca irányában egy­irányúvá válik. A forgalmi rend megváltoztatására tekin­tettel, az egyirányúsított sza­kaszon mindenki fokozott fi* gyelemmel közlekedjék. Péceli mozaik Pécelen az alkotmány ünne­pe alkalmából többen kaptak kitüntetést, kiváló társadalmi munkájukért. Alexovics Győ­ző a hosszú évek óta folyta­tott tervezésért, Juhász József az út- és vízrendezési munkák­hoz nyújtott szakmai segítsé­CALCAHEVIZ MÁRTÍRJA VOLT Darnyik János emlékezete Szeptember elsején lesz negyvenhét éve, hogy a fővá­rosban lezajlott az emlékeze­tes százezres 'tömegtüntetés. A megmozdulás egyetlen már­tírja, Darnyik János galga- hévízi munkás volt. Rá emlé­kezünk írásunkkal. ★ A gazdasági világválság hul­lámai 1929 végén elérték Ma­gyarországot is. Az egyre in­kább fasizálódó magyar bur­zsoázia a munkásosztály és sze­gényparasztság életszínvona­lának leszorításával, a mun­kabérek állandó csökkentésé­vel, a bolettarendszerrel igye­kezett úrrá lenni a nehézsé­geken, s az utolsó falat ke­nyeret is kiütni sok százezer munkás és szegényparaszt szájából. A szociáldemokrata párt és a szakszervezet vezetői 1930. augusztus 28-án összeültek, hogy szeptember elsején til- takozzannak a tarthatatlan gazdasági helyzet ellen. A vasöntők, a nyomdászok, a famunkások, a bádogosok főbizalmijai az illegális kom­munista párttal fegyverba­rátságban, széles körű tünte­tést indítványoztak. Peyer Károly, az SZDP opportunis­ta vezetője hozzászólásában a tüntetés elleti foglalt állást; szükségtelennek tartotta, hogy a vörös zászlókat az utcára vi­gyék, s ellenezte a kommunis­ták bekapcsolódását is. Sőt, hangsúlyozta, hogy el kell há­rítani minden olyan megmoz­dulást, amely a kommunisták­nak lehetőséget nyújt az aktív fellépésre. Peyer felszólalá­sa után úgy döntöttek, hogy a főváros és környéke mun­kásságának, a rendezőgárda ve­zetésével csendes sétát szer­veznek az akkori Andrássy­úton. A csendes sétából azon­ban a főváros egyik legna­gyobb tüntetése lett. A KMP irányításával mint­egy 100 ezer munkás vonult ki a pesti utcákra. Munka­nélküli segélyt! Éljen a Szov­jetunió! Le a szociálfasiszták- kal! Éljenek a kommunisták! Ezektől a jelszavaktól volt hangos a város. A Városliget­ben az Iparcsarnok előtt fel­csendült az Internacionálé. A csendőröket és rendőrö­ket kőzápor fogadta, s eldör­dült az első sortűz. Rendőr­golyótól találva, holtan ma­radt a kövezeten Darnyik Já­nos galgahévízi munkás. Darnyik János 1902. március 19-én született Galgahévízen. Szülei agrárproletárok vol­tak, napszámból éltek. Alig­hogy elvégezte az elemi isko­lát, Pestre szegődött az építő­iparba, segédmunkásnak. Ti­zennyolc éves korában áll­ványozó lett, húszévesen nő­sült. Hetente csak egyszer járt haza, hogy ezzel is megtaka­rítsa az útiköltséget a család­jának három gyermekének. Gyakran előfordult, hogy már vasárnap este útnak indult — gyalog —, hogy idejében a munkahelyén legyen. A tün­tetésen, 1930. szeptemberében, 28 éves volt. A Népszava 1930. szeptem­ber 5-én így írt: Darnyik Já­nost csendesen eltemették. A falu részvéttel kísérte utolsó útjára. Innen indult munká­ba, ide hozták vissza csend­őri felügyelet mellett a holt­testét. A temetés napján szü­netelt Galgahévízen, a me­zőn a munka. A házi szer­tartás után a menet elindult a sírkert felé, ahol a mártírt eltemették Kardos Győző gért, Kerekes Géza Pécel köz­ség készülő monográfiájának előmunkálataiért részesült' el­ismerésben. Kitüntető jel­vényt, illetve oklevelet kapott Kiss István, Szalai Károly, Dóczi István és Fekete Sándor, az Aradi utcában végzett, több mint félmillió forint értékű munka szervezéséért. A jó példa követőkre talált. A Petőfi utcában is bővítik a játszóteret, sok utcában viríta­nak virágok a járdák mentén, legutóbb pedig a Baross utcá­ban nemrégen átadott tanácsi lakások bérlői fogtak hozzá a környék parkosításához. ★ Döntöttek a nagyközségi ta­nácson az óvodai felvételekről. Sajnos — a legutóbbi óvoda- bővítés ellenére — még nem jut minden gyermeknek hely. Több gondot fordítanak a fé­rőhelyek gyarapítására, a vas­úton túli óvoda egyik helyisé­gének átalakítását például szeptember 15-ig elvégzik. A. I.- . -V.!-: -fri-- ­A PEST MEGYEI HU ÍLA 'V­iP K 0 ÜLŐIM kí ADÁSÁ íj ■ ' v. - -- l V- g ­IV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 31., SZERDA Szolidaritási hét Nagygyűlés az egyetem aulájában 1977. szeptember 4-től szep­tember 11-ig szolidaritási he­tet rendezünk, melynek kere­tében az antiimperialista szo­lidaritás, béke és barátság jel­szava mögé felsorakozva fe­jezzük ki egységünket a nem­zeti elnyomás, a kizsákmá­nyolás, az újgyarmatosítási törekvések, az újjáéledő fa­sizmus ellen harcoló népek­kel, s e népek ifjúságával! Szolidaritást vállalunk az indokínai népek hősi harcá­val a dél-afrikai felszabadító mozgalmakkal, a palesztin nép önálló államhoz való jogával. Segítjük a dél-amerikai és az afrikai népek nemzeti és tár­sadalmi felemelkedéséért ví­vott, az újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés minden megnyilatkozási formája el­len folyó harcot. Egy emberként vagyunk szo­lidárisak azzal a változatos, sok energiát és kitartást igény­lő harccal, amelyet a népek kizsákmányolása ellen, az el­nyomás, a rendőri megtorlá­sok, a fasiszta rendszerek el­len vívnak a mélyreható tár­sadalmi és gazdasági átalaku­lásért, a szabadságért, a bé­kéért és a demokráciáért szer­te a világon. Így szólt a KISZ Pest megyei bizottsága és me­gyei úttörőelnökség felhívá­sa a megye, s így a mi járá­sunk és városunk fiatalságá­hoz is. szep­tart, A szolidaritási hét tember 4-től 11-ig s szimbolizálja azt a három évet, ami 1970. szeptember 4- től, a chilei egységkormány győzelme és 1973. szeptem­ber 11-e, a dicstelen Pi- nochet-rezsim uralomra ju­tása között eltelt, s tiltakozik az immár négy éve tartó tér­Bronzkori lelet Teljesen ép, bronzkori edény került elő évezredes nyugvó­helyéről Versegen. A közeljö­vőben ásatásokat kezdenek, hogy a többi lelet is múzeum­ba kerülhessen. Könnyebb a letelepedés Itt pihent évezredek óta Szolgálati lakás, területi pótlék A helyi tanácsok szolgálati lakásokat építenek, kedvez­ményes áron adnak telkeket a járás községeiben működő pedagógusoknak, hogy ezzel is segítsék letelepedésüket. A kedvezményes OTP-kölcsönt tavaszig kilencvennégyen kap­ták meg. A kölcsönigényeket minden évben maradéktalanul kielégíti a megyei tanács. A kisebb községekben — Dány, Valkó, Vácszentlászló, Verseg, Zsámbok — dolgozó pedagógusokat területi pótlék és letelepedési segély is meg­illeti. A szolgálati lakások száma 1974-hez viszonyítva héttel nőtt, jelenleg százhetven- kilenc. Az ötéves tervben még nyolc új szolgálati lakás épül. Teljes épségben, nemes egyszerűségben. Bene Mihály felvételei ror ellen. Az idén először a szolidaritási héten — a felhí­vás értelmében — valameny- nyi, nemzeti függetlenségért, az elnyomás bármilyen for­mája ellen küzdő népért kiált­ják a szolidaritás jelszavát a KISZ-esek. Ez a gazdag programban is tükröződik. A szolidaritási hét napjain az etiópiai, az Angolai Népi Köztársaság, Dél-Afri- ka, Indokína, Latin-Amerika, Palesztina, és Chile népéhez szól a távoli üzenet, az ő har­cukról lesz szó a Dunakeszin, Vácott, és Szödligeten tartan­dó megyei nagygyűléseken, a Felszabadító mozgalmak Afri­kában című ceglédi ankéton, fiatal művészek és amatőr művészeti csoportok irodalmi és zenei estjén Szentendrén, a polbeategyüttesek találkozó­ján, Nagykőrösön. A szolidaritási hét városi és járási eseményeiről kérdez­tem Kovács Jánost, a KISZ városi és Flóris Tibort, a já­rási bizottság titkárait. El­mondták, hogy a rendezvény- sorozat nyitányaként szep­tember 4-én, vasárnap dél­után 3 órakor, az Agrártudományi Egye­tem aulájában lesz nagy­gyűlés, amelyet — akárcsak a na­gyobb megmozdulásokat — a város és járás községeiben élő KISZ-esek együtt szerveznek. Az ünnepi műsorban Elba Vargava, a chilei Antifasisz­ta Bizottság főtitkára és Ugo Robles, a bizottság titkára mondanak beszédet, s fellép a Magyarországon tanuló szudá- ni diákok, az ikladi Ipari Műszergyár polbeat- és a viet­nami diákok ének- és tánc- együttese, valamint Múzsái András polbeaténekes. A Magyarországon tanuló szudáni diákok a Agrártudo­mányi Egyetemen rendeznek kiállítást, s ugyancsak az egyetem ad otthont 7-én, a külpolitikai fórum előadóinak és a közönségnek. Külpoliti­kai újságírók, gazdaságpolitikusok vár­ják a kérdéseket, az afrikai és a dél-amerikai felszabadító mozgalmakról. A város és a járás fiataljai a megyei rendezvényeken is ott lesznek, öt-hat fős kül­döttségek vesznek részt a kü­lönböző programokon, Vácra harmincán készülnek. A Gödöllőn tartandó meg­emlékezéseken kívül a járás községeiben is szolidaritási akciókat rendeznek. A péceli Ráday Pál i Gimnáziumban szeptember 9-én tartják a ha­gyományos barátsági napot, az iskola diákjai és tanárai chi­leiekkel találkoznak. Aszódon, a nagyközségi KlSZ-bizott­ság szervez találkozót a hely­beli és a chilei, szudáni fia­talokkal. Az ikladi Ipari Mű­szergyárban irodalmi össze­állítással emlékeznek. Anyakönyvi hírek Született: Varga József László és Csernus Piroska: Krisztián, Gerhát Ferenc és Oroszi Mária: Krisztián, Nagy György és Kótai Margit Er­zsébet: György, Kbvács István és Csonka Katalin: Katalin, Szuszter László és Molnár Ilona: Hajnalka, Karlovics Ti­bor és Polonyi Julianna Má­ria: Andrea, Brezina Miklós József és Magony Margit: Zoltán, Kanalas Sándor és Farkas Erzsébet: Sándor, Da­rányi Zoltán és Ruzsvon Éva: Hajnalka, Kiss János és Nyári Julianna: Szilvia, Lacza Péter és Sárdi Gabriella: Gabriella Judit, Puskás István József és Csáki Irén: Anita, Dobróczi István és Réti Margit: István, Szabó István és Agócs Erzsé­bet: Péter, László Mihály és Dudás Mária: Mihály, Papp Mihály és Major Erzsébet: Bálint, Rácz István és Géczi Erzsébet: Rita Karolina, Var­ga László és Torda Anna: Mihály, Jámbor Lajos és San- gula Terézia: Terézia Zsu­zsanna, Hambalek Gyula és Bányai Erzsébet: Gyula, Bá­lint József és Gódor Anna: Ildikó, Molnár Károly és Ko­vács Ilona Margit: Attila, Nagy Lajos és Merkel Erika: Viktor, Ulicska József és Szatmári Mária Erzsébet: Andrea, Tóth László György és Rékási Andrea: Beatrix, Dúsa Péter és Perge Valéria: Krisztián, Haffer Gábor és Dobrosi Mária Éva: Gábor, Teliér József és Paulovics Ilona: Orsolya Ágnes nevű gyermeke. Névadót tartott: Meizner Sándor és Kovács Erzsébet: Ildikó, Hányik Pál és Blavár Gabriella: Gabriella Judit, Orgoványi János és Baranyi Mária: Ágota, Pádár László és Kopasz Margit: László, Sol- tész-Nagy Pál és Gáspár Ani­kó: Anetta, Suhajda Ferenc és Hornyik Zsuzsanna: Róbert Zoltán, Tóth-Fekete Sándor és Boriusz Zsuzsanna: Sándor István, Vankó Albert és Le­szák Mária: Attila, Lugosí Gyula és Dukál Mári,a Terézia: Mária, Lévai Zsigmond és Kiss Margit: Attila, Hrágyel Pál és Strausz Zsuzsanna: Zsuzsanna, Kovács Mihály és Palotás Mária: Péter, Bajnó- czi János és Kovács Ágnes: Ágnes, Csajbók Imre Jenő és Bodzsár Mária Erzsébet: Im­re, Dudás Lajos és Csabai Ju­lianna: Judit, Ádám József és Magyaróvári Zsuzsanna: Pé­ter, Ádám Ödön és Magyaró­vári Ágnes: Attila, Mezővári Ottó és Vikor Johanna: Péter nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szabó József István és Kánai Erzsé­bet, Tóth Mihály és Dobrotka Edit Éva, Varga József és Szarka Magdolna, Marosvöl­gyi Borisz és Szőlősi Zsuzsan­na, Szombat László Csaba és Födi Ildikó, Boros Zoltán és Németh Erzsébet. Elhunyt: Kuttner Antónia, Gödöllő kastély, Lichnoffszky Károlyné Huszák Anna, Gö­döllő kastély, Túri Jánosné Németh Erzsébet, Gödöllő, Fácán sor 21., Pósa Jenő, Gö­döllő, János utca 9., Spi Pál, Hévízgyörk, Alsókért utca 11., Kovács Lajosné Márton Lídia, Gödöllő, Röges utca 58. Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet felvételre keres O fényképészt © rádió- és tv-szerelőt © betanított vagy szakképzett varrónőt Jelentkezni lehet: Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Gödöllő, János u. 5. Személyzeti vezetőnél. Telefon: 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom