Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
t A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A—C_E_G_L._ÉDI JADAS ES CEGLÉD VÁRQ5 RfcSZÉRS XXI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 31., SZERDA Terv szerint gyarapodik a járás Legyen még hatékonyabb a társadalmi munka A járás községeiben a kommunális beruházásokat az ötödik ötéves tervben a terveknek megfelelően valósítják meg. Az előtérben a bölcsődék, óvodák, iskolák építése és bővítése áll. További teendő a lakásépítés és az ivóvíz- hálózat kiépítése. A járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke adott számot a célkitűzések megvalósításáról. Eredményes volt az új tervciklus első éve: 1976-ban felépült Abonyban egy kilenclá- kásos épület, Albertirsán megalakult a vízműtársulat, és megkezdődött a kivitelezés. Csemöben nyolc hónap alatt, a tervezettnél 1,4 millió forinttal kevesebb pénzért elkészült az óvoda. Dánszentmikló- son a meglevő óvodát bővítették, és két pedagóguslakást emeltek. Ceglédbercelen napközi otthoni konyha létesült. Albertirsán hozzáfogtak a negyven gyereket befogadó bölcsőde kivitelezéséhez. Tavaly a járásban a társadalmi munka értéke 16 millió forint volt, 5 millióval több mint 1975-ben. Jelenleg Abonyban 15 lakás építésének előkészületei folynak. Ceglédbercel egy szolgálati lakásra kapott pénzt a megyei tanácstól, s ez még az idén elkészül. Ugyancsak befejezik Törteién a nyár elején elkezdett két pedagógus szolgálati lakás építését. Al- bertirsa tervében 20 kilométer vízvezeték-hálózat lefektetése és a víztároló felállítása szerepel. Abonyban földbe került 3,2 kilométer hosszúságú vízvezeték. Kőröstetétlenen az idén megalakult a vízműtársulás, s még ebben az évben 6.8 kilométer hálózat kiépül. Mikebuda számára törpe vízmű tervei készülnek. A járda- és úthálózat fejlesztéséhez nagymértékben igénybe veszik a lakosság közreműködését. Az a gyakorlat, hogy a tanácsok megvásárolják a járdalapokat, és ki-ki lerakja a saját háza előtt. 1977-ben járdákra 1,5 millió, utakra 1,2 millió forintot fordítottak. Albertirsán az ősszel átadják a bölcsődét, Kocséron hozzákezdtek egy húszszemélyes hasonló intézmény alapozásához. Az abonyi bölcsőde kiviteli tervei a rajzasztalon vannak. Mint már lapunkban is hírül adtuk, Abonyban a közelmúltban új óvodát adtak át, Csemöben befejezéséhez közeledik az iskola építése. A pénzzel való gondos gazdálkodás és a sok társadalmi munka lehetővé teszi, hogy jusson belőle tornateremre is. A jászkarajenői iskolabővítésről már ugyancsak hírt adtunk. Dánszentmiklóson iskola-napközi otthon létesítése a cél. Ceglédbercelen előkészülnek a 6+1 tantermes iskola kivitelezéséhez, társadalmi munkában tornatermet építenek. Albertirsa nyolctantermes iskolával gazdagodik. Csemöben — a tanácsházát bővítve — társadalmi munkában, a lakosság összefogásával, könyvtárat adnak át még az idén. Erre az esztendőre 10,5 millió forintnyi társádalmi munkát tervezett a járás, ezzel szemben hat hónap alatt 10,1 milliót teljesített. A jövőben még szervezettebbé kell tenni az önkéntes hozzájárulást. Már a tervidőszak kezdetén tisztázni kell a gazdálkodó szervekkel, milyen célra, mikor. mennyit ajánlanak fel. A lakosság körében javítani kell a szervezést. A tapasztalat szerint, most a 10 milliónak csak egyharmada szolgálCegléd a hazai lapokban A Magyarország augusztus 21-i számában a Cegléden élő, idős naiv festő, Benedek Péter munkájáról, a műveinek helyet adó kiállítóteremről, valamint a múzeumok megújításának problémáiról esett szó. ☆ A Népszava augusztus 16-i számának egyik cikke azt indokolta, hogy miért késnek a Ceglédről kiinduló munkásvo- natok. ☆ Az Élet és Irodalom című folyóirat legutóbbi száma a budapesti 25. Színház tanyaszín- házcsoportjának nyári előadásairól ír értékelő cikket, dicsérő hangon. A tanyaszínház- társulat egyik karakterszereplője a ceglédi Hídvégi Mária volt. ☆ Az Esti Hírlap augusztus 16- án a 200 vagonos, Cegléden felépült hűtőház rendeltetéséről írt. ☆ Az Autó-Motor legutóbbi száma az AFIT új, ceglédi karbantartó állomását mutatta be, szolgáltatásait ismertette. ☆ A Sörgyári Dolgozó című üzemi lap a ceglédi kirendeltség egyik, katonai szolgálatát teljesítő dolgozójáról, Kökény István határőrről írt, aki kitüntetést kapott. ☆ A Városi Közlekedés idei 3. számában tanulmány jelent meg, térképvázlat melléklettel a főváros környékének analitikus forgalom-előrebecsléséről. A térkép jelöli a ceglédi városi és a járásban előforduló kordonpontokat. ☆ A Tolna megyei Népújság cikket közölt a ceglédi származású Dévényi Iván művészettörténész magángyűjteményének győri kiállításáról, amely a nyári művészeti élet figyelemkeltő eseménye volt. ☆ A Képes Újság augusztus 16-i számában „Reggelenként mindig” címmel a ceglédi Költői Ádám tanár novellája jelent meg. / M. T. ja a fejlesztés céljait, a többi más jellegű községszépítés, -csinosítás volt. Az is lényeges, hogy mind szélesebb körben, mind többen kapcsolódjanak be a lakóhelyükért vállalt áldozatos közreműködésbe. Az év hátralévő részében a munkahelyeken kommunista szombatokat tartanak, s az így befolyt ösz- szeget a gyermekintézmények céljaira ajánlják fel. A jelentősebb beruházások határidőn belül megvalósulnak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a rendelkezésre álló kivitelezői teherbíróképességet nem forgácsolták szét, és a járási vezető szervek is bekapcsolódtak a gondos előkészítésbe. Továbbra is a tervekben lefektetett beruházásokat szorgalmazzák. Rövidesen beszámoltatják a községi vezetőket: hogyan állnak a tervteljesítéssel. Az a cél, hogy a fejlesztésre szánt pénzt késedelem nélkül, maradéktalanul felhasználják. Terven kívül csak olyan vállalkozásokba lehet belekezdeni, amelyek nem gátolják a már korábban elhatározott fejlesztés menetét. T.T. A közösség mindig többre képes Ami fontos az ember életében Ott voltak a KISZ zászlóbontásánál Nem tudom, lehet-e elfogultság nélkül szólni azokról az emberekről, akiknek sokkal tartozunk és tudjuk, hogy ezt a tartozást soha nem lehet törleszteni. Most kérdeznem kellene őket: beszéljenek magukról. Buta kérdés lenne, hiszen érzem, jól ismerem őket. Lassan tíz éve, hogy ide, a KÖZGÉP gyárába kerültem, tanulónak, ök is azok közé tartoznak, akik annak idején megköszörülték az első késeimet, türelmesen magyarázták a kezdőnek érthetetlen, legegyszerűbb feladatot is. Rávezettek az esztergálás, a munka szépségére. Olykor nevetve, máskor kínlódva, megszerettették velem a szakmát. Mai világnézetemet is a műhelynek, főként e két embernek köszönhetem. Sokat beszélgettünk a politikáról. Köztük lettem felnőtt, munkás. Ismerem őket. Esztergályosok. Határ Gyula negyvenéves. Tizennyolc évvel ezelőtt került a gyárunkba. Közösségi ember. A Il-es pártalapszer- vezet titkára. Tizenhat éve nős, két kislány apja. A nagyobbik gyerek most végezte el az általános iskolát. A Munka Érdemérem bronz fokozatának a birtokosa. A brigád, amelyben dolgozik, tavaly nyerte el A tröszt kiváló brigádja címet. Kelten a gyárból Hunyadi László harminchat éves. Ebben a gyárban volt szakmunkástanuló. A közlekedés kiváló dolgozója kitüntetését 1973-ban kapta. Tizenhat éve munkásőr. Ma elő- képzős parancsnokként az újoncok felkészítése a feladata. Munkájáért tavaly A haza szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát kapta, ö a brigád szakszervezeti bizalmija. Tizennégy éve nős és szintén két kislánya van. A műhely irodahelyiségében jöttünk össze, egy kis beszélgetésre. Kicsit vonakodva, szerényen álltak kötélnek. Megszólaltak a citerák Ünnepség a Szabó-tanyán Gyakrabban jön a bibliobusz A ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztálya hosszútávú intézkedési tervében kiemelt helyet szentelt a tanyai közművelődésnek. Ennek jegyében rendezik meg Dél-Pest megye települései — idén először — a tanyai kulturális napokat. A szervezésből kiemelkedő szerepet vállalt Törtei község, amely egyben az ünnepélyes megnyitó színhelye volt a napokban. A Szabó-tanyán 300 érdeklődő körében Baranyai János, a községi művelődési ház igazgatója köszöntötte a vendégeket, közöttük Lőrinc Andrást, a járási pártbizottság osztályvezetőjét, Jakab Bélát, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetőjét, Fajka Jánost, a községi pártvezetőség titkárát, Fodor Imrét, a község tanácselnökét, Fazekas Sándort, a Dózsa Tsz elnökét. Jakab Béla megnyitó beszédében vázolta a tanyás települések életében a felszabadulás után végbement változásokat. Hangsúlyozta, hogy a fő cél nem az, hogy máról holnapra minden ember faluba, városba költözzék. Azt kell elérni, hogy a gazdasági felemelkedést követően a kulturális életben is egyenrangúnak érezzék magukat. Törteién eddig is sokat tettek a tanyaiakért, de ügyükért még többet kell vállalni népművelőnek, állami, párt- és gazdasági vezetőnek egyaránt. Nagy taps fogadta az előadó bejelentését: a járási hivatal Minivizor televízióval ajándékozza meg a Szabó-tanya környékén élőket. Ezentúl a könyvet hozó bibliobu- szok gyakrabban keresik fel a községi fiókkönyvtárakat. Az osztályvezető a továbbiakban méltatta a Tanyavilág 77 fotópályázatra beérkezett műveket, s átadta a győzteseknek járó jutalmat. 1. díjat kapott Pásztor József (Törtei), és Füzes Szilárd (Albertirsa) fotósorozata, 2. Kelemen Tiborné (Abony) és ugyancsak abonyi pályázók vitték el a harmadik díjat: Török Tibor és Orbán Béla. Az ünnepélyt követően megszólaltak a citerák, s a helyi pávakor szórakoztatta a közönséget. Dal és barátság Jól sikerült a kórustalálkozó Jól sikerült augusztusban Cegléden az a kórustalálkozó, amelyen a Vasutas énekkar a csehszlovákiai, kassai Lyra énekkart látta vendégül. A vendégek szlovák népdalokat mutattak be, majd közös számokat dalolt együtt a két kórus. A műsor keretében a nemrég olaszországi emlékúton járt Turini százas küldöttség múzeumbaráti köre színes diaképekből tartott bemutatót. A kórusok Verdi Nabucco című operájának egy kórusrészletét adták elő befejezésül. Szeptember elején viszontláto- gatásra a ceglédi Vasutas kórus indul útnak Csehszlovákiába. amikor megtudták, hogy róluk szeretnénk írni. Nemcsak a szakmát kell tanulni — Nincs abban semmi különös, hogy íu aolgozurut — monaja rianyadi lmszio. — űűiian kozuiunji addig még nem is láttak esziei gapauo,, logaimuk sem volt a szakmáról, amikor esztergáiyos- tanúlónak jöttek. Kevesen monunatták, nogy azit választották, amire vágytak. Azután a tanuióevek, később a se- gédeveic alatt megismertük es ekkor mar volt miért megszeretnünk ezt a szakmát. Nagyon fontos dolog az ember eietében, hogy azt csinálja, amihez a legjobban kedve van. Szeresse azt, amivel foglalkozik, ne érezze kényszernek. Ezért, amikor egy kis tanulót osztanak be a felügyeletem alá, nem egyedül a szakma fogásaira, titkaira igyekszem megtanítani őt. Fontosnak tartom azt is, hogy a kis srác érzelmileg is megtalálja a kapcsolatot a szakmájával, az itt dolgozó embereken keresztül. — Igen, kevés helyen van olyan jó kollektíva, mint nálunk — veszi át a szót Határ Gyula. — Sok helyen megfordultam már társadalmi kötelezettségeim kapcsán, de ilyen közvetlen, baráti légkört, mint ami talán a munkánkból adódó egymásrautaltságunk miatt van itt, a műhelyen belül, kevés helyen tapasztaltam. Nagyon sok emberrel beszéltem, akik azért dolgoznak itt hosszú évek óta, mert nem akarják feladni, az esetleg magasabb fizetés reményében sem azt. amit közöttünk, az emberekben megtalálnak. Ittmarasztaló erőként hat ez a legifjabb szakmunkásokra. — A műhely száztíz dolgozója közül több mint kilencven brigádtag és mind a hat műhelybeli brigád elérte a szocialista cím valamelyik fokozatát. Ezt természetesen nem adják ingyen. Nagyon meg kell érte dolgozni. Az emberek összetartozása persze nem mérhető le anyagiakban, de egy összeforrt közösség mindig többre képes, mint egy másik, azonos létszámú csoport. Ilyen kollektívának persze, a szava is súlyosabb, jobban beleszólhat a műhely, a gyár vezetésébe. A gyár vezetése is biztosabban számít ránk, bátrabban kérhet. — Nagy problémánk az éjszakai műszak. Délutános műszakban ugyanis nagyon sok gépünk áll. Hiányzik a munkáskéz. Van tíz-tizenkét vidéki bejárónk, akik a közlekedés okozta problémák miatt nem lehetnek délutánosok. így kénytelnek az éjszakás műszakot vállalni, ami szinte teljesen szükségtelen és számukra fárasztó. Ha sikerül elintéznünk ért az utaztatást, úgy megszüntethető lesz a harmadik műszak. Az első két műszakot jól kihasználva az ember is. a gvár is jól iár. Egy másik, műhelyen belüli problémánk a meózás. Ezt nekünk helyben, magunk között kell lerendezni. Jó lenne, ha sikerülne megszervezni a Dolgozz hibátlanul rendszert, az ön- meózást. Így brigádonként lenne egy ember, a brigádvezető, aki anyagilag is vállalná a felelősséget mindannyiunkért. Megtakaríthatnánk egy csomó anyagmozgatást, lerövidülnének az átfutási idők, folyamatosabbá válna a gyártás menete. Jutalomutazás Határ Gyula és Hunyadi László régi mozgalmi emberek. Mind a ketten alapító tagjai a KISZ-nek. Húsz évvel ezelőtt, 1957-ben ott voltak a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásánál, és ma is tagjai, a Kilián György alapszervezethez tartoznak. — Lassan már kiöregszünk, így igaz. Az évek nagyon elszaladtak. Egyik-másik fiatal srác már csókolomot köszön, és bácsinak szólít. Ez a bácsizás, ez fáj nekünk. Mi fiatalnak szeretnénk érezni magunkat, még nagyon sokáig! Most, szeptember 5-től egy hétre mind a ketten a Szovjetunióba utaznak. Moszkvát és Leningrádot keresik majd fel. A vállalat KlSZ-bizottsá- ga húszéves mozgalmi tevékenységüket jutalmazta ezzel az úttal. Sándor Béla Szorgalmas fiatalok Albertirsán Kezdődhet a belső szerelés Jó alap a további barátsághoz Ragyogó napsütés, kellemes idő fogadta azt a 60 albert- irsai fiatalt, akik szabad szombatjukat ajánlották fel arra, hogy társadalmi munkájukkal segítsék a Viny- nyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték albért- irsai alállomásának építését. A munkában résztvevő fiatalokat, a helyi üzemek, tsz- ek dolgozóit és a művelődési ház ifjúsági klubjának tagjait, az építkezés területén Padár Károly munkavezető és Dormány Márton vállalati KISZ-titkár fogadta. A munka megkezdése előtt ismertették, a létesítmény rendeltetését, valamint a munkálatok jelenlegi állását. A már elkészült létesítményeket a helyszínen szemlélhették meg a fiatalok. Ezután vidáman láttak a feladathoz, átadására váró vezérlőépület takarításához. Fiúk-lányok lelkes és lelkiismeretes munkájával egy nagy lépéssel közelebb ke- került a központi vezérlőépület ahhoz, hogy át tudják adni a belső szerelés elkezdéséhez. Az építés vezetősége, nagyra értékelve a KISZ- fiatalok társadalmi munkáját, megköszönte a segítséget. Annak a reményének adott kifejezést, hogy más alkalommal is vendégül láthatják a nagyközség KISZ-fiataljait. Az építkezésen dolgozó KISZ- esekkel kössenek ismeretséget, barátságot, hiszen ez a jövőben a munkában is egyaránt hasznos lesz. A 22. számú Állami Építőipari Vállalat KISZ-fiataljai ismerkedési esten látták vendégül a község fiataljait. F. Sz. KÜLÖNFÉLE MÉTEBÁHUK 40—50%-0S ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A ifrnS s ceglédi méteráru-boltjában: Cegléd, Kossuth F. u. 1. l
