Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
1 Javuló eredmények a Pest megyei KÉV-nél Új és felújított utak Sági Andornak, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat tőmérnökének irodájában az íróasztalon tucatnyi tervdokumentáció hever, amelyek a következő hónapok fontosabb feladatait tartalmazzák. — Kedvezőtlen előjelekkel kezdtük az évet — mondja —, ugyanis a szeszélyes időjárás következtében az éjszakai fagyok alaposan megrongálták tavasszal a megye úthálózatát. Ezért új utak építése helyett elsősorban a fagykárokat kellett helyreállítanunk. Felújítottuk többek közt a váci átkelési szakaszt, a hét kilométer hosszúságú szödi és az öt kilométer hosszúságú pilisszántói bekötő utakat, a Csepel—Szigethalom, valamint Budapest—Tököl közti 100 kilométeres útszakaszt. A tavalyi 55 ezer tonna aszfalttal szemben az idén az első félévben a megye úthálózatának rekonstrukciójánál 94 ezer tonnát használtunk fel. Termelési értékünk meghaladta a 125 millió forintot, mely mintegy 12 százalékkal volt több az elmúlt év hasonló időszakának teljesítésénél. — Az elért eredmények négy termelési egységünk, a dunavarsányi, a pilisvörösvápest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Csendben S ehol sem rendeztek látványos ünnepségeket, holott ritkán hagynak ki ilyen lehetőséget a gazdálkodó egységek, az intézmények. Csendben telt el az évforduló, igaz, mindössze tíz esztendőre szólhatott volna a visszatekintés: 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt. Nem puszta érdekesség, hanem tények, teendők sűrítője: a főváros után Pest megyében a legmagasabb a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők száma. Ma már fölösleges annak bizonyítása, a társadalomnak kötelezettségei vannak a gyermeket, gyermekeket nevelő családokkal szemben, azaz a társadalomnak részt kell vállalnia a gyermeknevelés terheiből. Ne feledjük, volt ezen vita, főként a tehermegosztás arányán, a résztvállaiás mikéntjén. A munkahelyek többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy rendben van a segítség, de az az allam, s nem a vállalat, az intézmény dolga. Évek teltek el győzködéssel, s ma sem mondhatjuk azt, rendben van minden. Igaz, a korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, a munkahelyek nagyobb részén — főként az iparban — természetessé vált a gyermeket nevelők támogatása. Az ipar hangsúlyossá tétele azért elengedhetetlen, mert hiszen a gyermekgondozási szabadságon levők közül minden második nő ipari foglalkoztatott, amíg tehát másutt részekre bomlanak gondok és eredmények, itt koncentráltan találhatók. Amiből /bátran levonhatjuk az -a . következtetést, valójában az ipar gyakorlata bizonyította és bizonyítja a vállalati szociálpolitika e különleges területének növekvő fontosságát, s azt, hogy a munkahelyek mind a gyermekgondozási szabadságon levőknek, mind a több gyermeket nevelőknek hathatós segítséget nyújthatnak. H osszú lista kerekednék például annak felsorolásából, mi mindent ad a Dunai Kőolajipari Vállalat nagycsaládos dolgozóinak. A párt- bizottság kezdeményezésére a szakszervezeti szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a nagycsaládosok szociális helyzetét. Ebbe azután a tanévkedés előtti segély éppúgy beletartozik, mint az üdülőjegyek elosztásánál élvezett előny, a három vagy több gyermeket nevelők ingyenes üdültetése, a lakásépítési kölcsönök odaítélésénél, a vállalati lakások bérlőinek kijelölésénél nyújtott elsőbbség. Ennél a vállalatnál kaptak már — úgynevezett egyszeri — segélyt a gyermekgondozási szabadságon levő kismamák, nyereségrészesedést, szülöttjük — a névadó ün- neoség után — takarékbetétkönyvet. S az természetes. hogy a kismamák, bár otthon vannak, igénybe vehetik a kedvezményes étkeztetést, s az szintén, hogy aki egyedül nevel gyermeket, gyermekeket, az mentesül a műszakos, azaz váltakozó munkarendű beosztás alól. Korántsem teljes a tények felsorolása — mert említhetnék azt a több millió forintot, melyet gyermekintézményekre, bölcsödére, óvodára költ a vállalat —, de nem is magukat a tényeket tartjuk kiemelendőnek, hanem valami mást. Ez a más a gondolkodásmód, a megváltozott szemlélet. Kezdetben ugyanis sok volt az értetlenkedés, az olyasfajta aggodalom, hogy elviszik ezek a pénzünket a nyereségből. Vitatkozni, érvelni kellett, s tették ezt elsőként a kommunisták, mert jól értelmezték a Központi Bizottság népesedéspolitikai határozatát. Tudták, nem bólogatni kell ahhoz, hanem helyben érvényt szerezni a benne foglaltaknak, s nem a közösség ellenére, hanem a kollektívával együtt. K önnyebb persze egy munkahélyen elérni, nogy megértés és őszinte segíteniakarás övezze az utódokat nevelő családokat, mint egy köz- . ségben. A munkahely zárt közösség, /az összetartozás jegyei sem rejtettek. A községben hiányoznak ezek a jellemzők. Mégis, az igazságosság itt sem szó-' rulhat háttérbe, s azért érdemel figyelmet Tápió- györgye tanácsának döntése. Idén négy pedagógus válik meg a tantestülettől, megérdemelt pihenőre térnek. Helyettesítésük mindenképpen gond, de azért különösen, mert a nyugdíjba vonulók saját házukban laknak, azaz aki érkezik a községbe, annak fedelet kell kínálni. Ennek ismeretéljen is úgy döntött a tanács — helyesen! —, hogy félmillióért pedagóguslakást építenek, de ott nagycsaládos pedagógus házaspárt helyeznek el. Gesztus? Óvakodjunk t mindenfajta minősítésitől, még az sem egészen helyénvaló, hogy cikkünkben támogatásnak, segítségnek neveztük a társadalom —- a munkahely — nyújtotta hozzájárulást. Valójában ugyanis ez a segítség, támogatás nem más, mint a legfontosabb „beruházás” a holnap érdekében, olyan elkerülhetetlen társadalmi kiadás, amely később kamatos kamattal fizet. Egy községi tanács, egy vállalat példáját említettük, s tehettük ezt úgy, hogy nem szabályt erősítő kivételeket, hanem az egyre általánosabb apró mozzanatait mutattuk fel az olvasónak. Azokat a mind mélyebbre hatoló gyökereket, melyek új talajon, a közgondolkodás frissen megművelt terepén szárba szökkentették a növényzetet, s ma már e szárakon virág is, gyümölcs is található. Jó, hogy a gyermekgondozási segély tíz esztendejét ilyen csendben, tettekkel ünneneltük, mert ez a csend azt igazolja, nem kíván hűhót az, ami természetes, ami egybenőtt a hétköznapokkal, ami úgy van, hogy már-már észrevétlen. \ Mészáros Ottó ri, a váci és a budapesti főépítésvezetőségünk jó munkáját dicsérik, noha azok, komoly létszámgondokkal küzdöttek. Jelenleg 550 fizikai dolgozónk van, de mintegy 80 —100 fővel többre lenne szükség. A zavartalan közúti forgalom érdekében ezért több szombat-vasárnap is dolgoztak a munkások. Mindez az eddigieknél nagyobb fokú gépesítésre kényszeríti a vállalatot. A főmérnök szólt arról is, hogy az idén lényegesen javult a vállalat keverőtelepeinek anyagellátása. Az építkezéseknél, zömmel helyi anyagokat — mészkövet, zúzott ka. vicsot és bányakavicsot — használtak fel. Nagy segítséget jelentett a Pest megyei Ütés Hídépítő Vállalattal kötött szocialista együttműködési szerződés, amely szerint a két vállalat egymást kölcsönösen kisegíti szállítóeszközökkel, illetve gépekkel. Javult a dolgozók szociális ellátása is. Pilisvörösvárott 40 személyes, két-három ágyas szobákból álló munkásszállót építettek. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Volán Tröszt jóvoltából a munkások munkahelyre történő szállítását is sikerült megoldani. A 22-es számú Volán Vállalattól 13 mik- robuszt kaptak bérbe és vásároltak egy autóbuszt is. A főmérnök ezután ismertette a mostani időszak feladatait. Szeptember 15-ig elkészül Vác térségében, Penc- nél a mintegy 7 millió forint értékű útszakasz, a Dunakanyarban megkezdik a hét és fél kilométer hosszúságú törökmezői turistaút építését, valamint az erdőgazdasággal közösen a nyolc kilométer hosz- szúságú pilisi utat. Ebből az idén csaknem két kilométeres szakaszt átadnak a forgalomnak. Így ezen keresztül az autósok az eddigieknél gyorsabban juthatnak el a visegrádi kilátóhoz. Ugyancsak az autósok örömére rövidesen felvonulnak az építők a Szob— Hont közti útszakaszhoz, ahol az elmúlt években az Ipoly áradása következtében gyakran volt forgalomkorlátozás. Ezenkívül hozzálátnak a pi- lisborosjenői átkelőszakasz korszerűsítéséhez is. A Pest megyei KÉV célja, hogy a vállalat második féléves termelési értéke elérje a 150 millió forintot. S.R. IAZ MSZMP PEST MEGYE 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM Ára 1 forint 1977. AUGUSZTUS 28., VASÄRNAP A környezet meghálálja az ember aondoskodását A megyei kiállítás hű képet ad a vadászeb szorgos munkájáról A Gödöllői Agrártudományi Egyetem megfelelő otthont adott a tegnap délelőtt megnyílt (és szeptember 10-ig nyitva tartó) Pest megyei Vadászati és Környezetvédelmi Kiállításnak. A kiállítás megnyitására több százan jöttek el. A megjelentek között ott volt Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Biró Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, dr. Honti János, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság főkapitánya. Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Kovács An~ talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Koller Mihály, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára, dr. Tóth Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium halászati és vadászati főosztályvezetője. Az ünnepségen részt vettek a városok és járások párt-, tanácsi és gazda-' sáai vezetői. Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megvei Tanácsának vezető titkára, a M A- VOSZ Pest megvei Intéző Bizottságának elnöke mondott ünpepi beszédet. Méltatta a Pest megyében működő vadásztársaságok hasznos tevékenységét. Mint a többi között mondotta, a vadászok ré- ai vágya, Hornt bemutathassák a nan'll milvánosságvak is, miként oviiéi* meg azokat a vadgazdálkodási. vadászati, természetvédelmi feladatokat. -mMveket, határosatok. rendel ke zés air, gza bál V7,a tok számukra előírnak. A jr’nwm- lasan megrendezett kiállííásÉrilemes megtekinteni a gazdag kiállítást hoz a Vadászati Világkiállítás tapasztalatait is felhasználták. Jámbor Miklós méltatta a vadászok hozzáértő, szorgalmas munkáját a tenyésztők kiváló eredményeit, a rendszeres vadvédelmet és az ész~ szerű takarmányozás hatását —, amelyek együttesen eredményezik azt, hogy évről évre nő a hasznos vadállomány száma és minősége. Mint mondotta, 1977-ben több mint 1100 szarvast, 1300 vaddisznót, ötezer őzet, megközelítőleg százezer fácánt, 25—30 ezer nyulat hoznak terítékre. Mintegy tizenötezer élő nyúl befogását is tervezik. Az eredmények azonban nemcsak 1977-et jellemzik — a megye vadásztársaságainak többsége évek óta teljesíti gazdálkodáCeglédfej Naponta 17 ezer liter Szeptembertől: iskoláknak — Hiányzik a hűtőház Cegléd és környékének lakói türelmetlenül várták, hogy felépüljön a Ceglédi Tejipari Vállalat. A lakosság jobb ellátását és újabb munkalehetőséget várt az üzemtől. Azóta már 75 munkás fogadja a 13 környékbeli tejcsarnokból és a háztáji gazdaságokból a napi 77 ezer liter tejet. A laboratóriumi vizsgálatok és a pasztőrözés után a két NDK-zacskózógép 50 ezer tasa- kot tölt meg. Az üzemben ezenkívül 2 ezer liter tejet töltenek kannába. Erre a közületeknek és a helyi kórháznak van szüksége. A hatalmas és gépekkel teli csarnokban fehér köpenyes asszonyok és férfiak foglalatoskodnak. Vigyázzák az óriás üstben habosodó tejszínt, csomagolják a gomolyát, minden, az adagolóról lecsúszó zacskót ellenőriznek, nem fo- lyik-e? A 2300 literes tartályban például 4 órán át főzik a sovány tejet a kakaó- és cukormassza hozzáadásával. A főzés után a kakaó hűtőberendezésen keresztül jut a táEgy óra alatt 5 ezer liter tej folyik át a pasztörizálóberendezésen Bozsán Péter felvétele rolóedénybe, majd az adagológépekhez, amelyek 3 ezer litert töltenek félliteres tasa- kokba. A gyárat — ugyancsak kedvelt termékeként — naponta 15—18 ezer poharas tejföl és 16 mázsa félkövér túró hagyja el. Szeptember elejétől — Serfel János főművezető tájékoztatása szerint — iskolatejet is küldenek Ve- cséstől Szentmártonkátáig. A ceglédi tejgyárnak a nyári időszakban naponta körülbelül 20 ezer liter tej-,.feleslege” van. Hová kerül, és mit készítenek ebből a mennyiségből, kérdezem Pintye Attila igazgatót. — Egy részét a budapesti közületeknek adjuk át, a többiből tejport és gomolyaalap- anyagot készítünk. Nem is volna gond a beérkező tejtöbblet hasznosítása, ha lenne hűtőházunk. Helyben ugyanis csak 40 mázsa gomolya-alap- anyagot tudunk tárolni, a többit általában a kecskeméti hűtőházba visszük. Most már ott sincs szabad hely a hűtőkamrákban. Jelenleg éppen hűtőterem után kilincselek. — Különféle elképzeléseken kell tehát törni a fejünket — folytatja^ az igazgató —. hogy egy csepp tej se menjen veszendőbe. Elsősorban: több túrót készíthetnénk — és besegíthetnénk a tejporgyáraknak. U. Gy. sí, lelő vési és értékesítési tervét. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindenkit szeretnének meggyőzni arról: a korszerű vadgazdálkodás, a vadászat, az ember és a természet kapcsolatának egyik legtermészetesebb megnyilvánulása. Pest megyében korszerű szocialista nagyüzemek biztosítják a mezőgazdasági termelést. Óhatatlan, hogy a talajművelő gépek, a vegyszerek, a kémiai anyagok — még a legnagyobb vigyázat mellett is —, ne ritkítsák a vadállományt, mindenekelőtt az apróvadat, s mindenképpen befolyásolják a vadak élet- feltételeit. Jó az, hogy a vadásztársaságok nem panaszkodással töltötték idejüket, hanem fontos intézkedéseket tettek a környezet javítására. A mezőgazdasági üzemekkel együttműködve szervezték meg a vadak védelmét, etetését, tenyésztését. Példaként' említette az előadó azt a százezer fácánt, amelyet évente mesterséges keltetéssel, neveléssel biztosítanak. Gondoskodnak a nagyvadállomány vérfelfrissítéséről, a tervszerű selejtezésről. A Börzsöny- hegységben meghonosították a muflont, ugyanakkor a káros vadállományt tervszerűen ritkították. A természet védelme szervezettséget, hozzáértést, önzetlenséget igényel — sok-sok munkát azoktól, akik erre vállalkoznak. Pest megye hivatásos és sportvadászai ebben a szellemben működnek, többségük sokat tesz a környezet védelméért. Jellemző, hogy a vadászokat nem anyagi érdekek csalogatják az erdőbe, hanem természetszeretetük, sportolási kedvük. Egv egy Vadászat légköre semm;- vel sem pótolható, a vad megfigyelése, olykor elejtése egészséges, szép sport. S m;- közben sportolnak, saját egészségüket védik, egvben segít’-1' a közösség vagyonának gva- ranítását. a népgazdasági tervek teljesítését. / (Folytatás a 3. oldalon.) Oláh István altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkar főnöke, miniszterhelyettes, A.J. Khamil Shanshal vezérezredesnek, az iraki fegyveres erők vezérkari főnökének meghívására katonai küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra szombaton Irakba utazott.
