Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

Náluk a legtöbb az aktivista Versenyben az asszonybrigád Cérnamegtakaritásból: forintok A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnak, népszerűbb nevén PEVDl-nek számos, jól működő szocia­lista brigádja van. Ezek egyi­ke a ceglédi konfekciógyár­egység Dobó Katica brigádja, amely a vállalat többi szocia­lista brigádjához hasonlóan, csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaversenyhez. Sok kicsi sokra megy Itt nincs mód látványos vállalásokra, a huszonhat lány és asszony szalagrendszerben dolgozik. A vállalat az eddi­ginél termelékenyebb, szer­vezett munkát, a minőség ja­vítását, a költségek csökken­tését várja tőlük, s ezt csak úgy lehet elérni, ha az eddi­ginél nagyobb figyelmet for­dítanak látszólag jelentékte­len apróságokra. Jobban meg kell nézniük, milyen munka került ki a kezük alól, s ha a szalagon előttük dolgozó hi­bázott, azt is szóvá tenni. Nem kell feltétlenül megvárni, hogy a meósok küldjék vissza a már leadott ruhadarabot egy- egy lazán felvarrt gomb, vagy a leszakadt • kabátakasztó miatt. — Az önmeózás határozot­tan javította a kezünk alól ki­kerülő termékek minőségét — mondja Anka Jánosné, a brigád fiatal és nagyon agilis vezetője. — A szalagot foko­zott figyelemmel kísérjük, az észlelt hibákat már menet­közben kijavítjuk. Vállalták azt is, hogy a fel­használt cérnából jelentős mennyiséget megtakarítanak. Hogyan lehet ezt elérni? — Viszonylag könnyen — magyarázza Ankáné. — A ma­radékot is felhasználjuk ké­sőbb, s ha valamilyen műve­lethez tíz centi cérna szük­séges, nem húzunk ki egy métert. Ehhez csak kis figye­lem szükséges, de meglepően nagy megtakarítást lehet ve­le elérni. A brigád 101 százalékos tel­jesítést vállalt, félévi ered- rúényük azonban 103,2 száza­lék. — Ha valaki tudja, hogy itt a száz százalékért is meny­nyire fegyelmezetten kell dol­gozni, megfelelően értékel­heti ezt a teljesítményt — mondja Halmi János üzem­vezető, a brigád egyetlen fér­fitagja. Bizonyos, hogy sok múlik a szalagvezető, Igó Lajosné munkáján. Az ő szeme min­denen rajta van, s szükség is van a figyelemre, mert a brigád felajánlotta, hogy eb­ben az évben a minőségi ki­fogások miatt visszaadott ter­mékek nem tesznek ki tizen­öt százaléknál többet. — Ami azt illeti, ezen a té­ren van még tennivalónk — mondja a szalagvezető sóhajt­va. — Munkaerőhiánnyal küzdünk, s emiatt még nem minden megy úgy, mint sze­retnénk. Csak a közös erőfeszítés hoz sikert Télen szoknyákat varrnak exportra, most pedig férfi- és kamaszbundákat a hazai vá­sárlóknak. Aki a szalag ele­jén ül, megadja az anyagnak a fazont, a következő „zsebe­li”, azután a gallérvarrás, majd az összeállítás követke­zik. Ujjázás, gallérozás, bé­lelés és kézimunka egészíti ki a sort. Ez mind más és más brigádtag feladata. Ha vala­ki lassabban dolgozna, mint a többiek, hiábavalóvá tenné az ő igyekezetüket is, márpe­dig olyan munkahelyen, ahol a közös teljesítmény hatá­rozza meg, mi kerül a borí­tékba, ez egyáltalán nem kö­zömbös. A brigádban dolgo­zó nők jól tudják, hogy egy­formán kell „húzniuk”. Itt legfeljebb a munkaszünet ide­jén lehet beszélgetés zsiva­ját, apró nevetéseket hallani, munka közben teljes a csend. — összetartunk, s így nincs vita — mondja röviden Thuri Belőné, a brigád egyik leg­régibb tagja, de közben fel sem néz a kézimunkáról, se­besen öltögeti a tűt. — A fia­taloknak, az újaknak persze, kezdetben nehezebb, de pat­ronáljuk őket. Ez közös ér­dek. Biztos, hogy nem könnyű szalagrendszerben dolgozni, de úgy tűnik, az ilyen mun­karendnek igen erős közösség- formáló ereje van. A Dobó Katica brigádot olyan közös­séggé forrasztotta az össze­hangolt munka, amelynek tag­jai munkaidő után is gyak­ran együtt vannak. Megszám­lálhatatlanul sok azoknak a rendezvényeknek, múzeum-, vagy színházlátogatásoknak a száma, amelyeket közösen szerveztek. — Pedig nagyon nehéz „ösz- szeszedni” a tagokat — mond­A szolnoki rádió műsora Augusztus 29-től szeptember 4-ig Hétfő: 16.30: Szlovák mű­sor. 17.00: Hírek. 17.05: Fó­rum az új tanév előtt. (A mű­sor telei onszáma: 11—903). 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Sporthírek. Kedvelt melódiák, népszerű előadók. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00: Hírek. John Rowles énekel. A kisállatte­nyésztés jelene, jövője. Kun­sági betyárnóták. Szemle üze­mi lapokból. 17.30: Üttörő- híradó. Lemezalbum. A Műd együttes felvételeiből. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. „Nap- sugaras” slágerek. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Hírek — Georg Jouvin zenekara ját­szik. Zenés beszámoló a kecs­keméti népzenei napokról. 17.30: Farmer és nyakkendő. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. A tegnap slágereiből. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Zenés riportmű­sor. A tartalomból: Becsen- getés. Szeptemberi gondolatok. Amit a Fórumban nem mond­tunk el. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Piaci szemle. Beat- parádé. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek: 17.00: Hírek — AHain Price énekel. Panaszok nyomában. Népdalcsárdások. Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. A műsorból: So- roza‘ az alföldi megyék te­rületfejlesztési terveiből. Bács- Kiskun megye III. rész. Pálya­kezdők. Lesz-e játék? Szak- képzettség, szakbarbárság. Al­földiek az NDK gyáraiban. Könnyű hangszerszólók. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Tánc­zenei minikoktél. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00—18.30: Hét­végi kaleidoszkóp. Vasárnap: 17.00: Szlovák műsor. 17.30: Nyugdíjasok ma­gazinja. A tartalomból: Gyé­mántlakodalom Albertirsán. Veterán portré. Máthé László írása. Mikrofon előtt az orvos, dr. Kocsis Károly. Az örök­séget terhelő illetékek, dr. Csernai István jogi tanácsai. 18.30—19.00: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Szeretik az iskolások Kakaó, pohárban Cegléden sok vevőt megör­vendeztet, hogy több élelmi­szerboltban reggelente — s van, hogy délután is — lehet vásárolni kellemesen hűtött csokoládé italt, köznyelvre for­dítva a szót, poharas kakaót. A gyermekes szülők közül so­kan a hamarosan elkezdődő tanévre gondolva érdeklődtek: ugye, lesz a város iskoláiban iskolatej és kakaó árusítás majd? Ott, ahol volt, közszere­tetnek örvendett. Az érdeklő­dőket tájékoztatták: a szerve­zés az iskola dolga. Remélhe­tően eljut majd a tízperces szünetekre, a gyerekek kezébe is a pohár ital, a péksütemény. ja Ankáné. — Az egyiknek a bölcsődébe, a másiknak az óvodába kell szaladni, ház­tartást vezetni, s mindehhez két műszakban dolgozunk. Nem könnyű egyeztetni az időpontokat. De mi mégis ösz- szehozzuk a közös programo­kat, még a városi szintű bri­gádvetélkedőbe is benevez­tünk, s el is jutottunk az elő­döntőig. Büszkék az eredményekre, de... — Az elődöntőben mégsem vettünk részt — szúrja közbe Ivó Lajosné. — A művelődé­si központból elfelejtettek ér­tesíteni bennünket az elődön­tő időpontjáról. Utóbb elné­zést kértek, hogy tévedés tör­tént, s azt mondták, mi is részt vehetünk a döntő küzdelmei­ben. — Nem mertünk nekivág­ni, mert nagy hátránynak éreztük, hogy az elődöntő­ben nem szerepelhettünk — veszi át a szót Ankáné —, nem ismertük a követelmé­nyeket. Oklevelet ígértek, amely tanúsítja, hogy sike­resen szerepeltünk a vetél­kedőben, ezt a mai napig nem kaptuk meg, pedig állítólag elküldték. Azt mondták, csak tőlünk érkezett panasz. Le­hetséges, de nekünk mégis rosszul esett a dolog. Sok munkát, tanulást igényel a felkészülés, az ilyesmi ked­vét szegi az embereknek __ Az ért az aktivitás mégsem csökkent. Tanulnak, mintegy kilencven százalékuk jár kü­lönféle szemináriumokra, az általános iskolát valamennyien elvégezték. Büszkék arra, hogy az ö brigádjukban a leg­több az aktivista, egyikük a városi pártbizottság tagja, má­sikuk a Vöröskeresztben, a harmadik a Hazafias Népfront elnökségében tevékenykedik. Tetemes mennyiségű társa­dalmi munkát is vállaltak, a kommunista műszakokon kí­vül fejenként négy órát. Ezen­kívül patronálják az egész­ségügyi gyermekotthont, ru­hácskákat, babákat, függö­nyöket varrnak a számára. — Most elhatároztuk, hogy összeszedünk néhányat a gye­rekeink játékai közül, s el­visszük az otthonba —mond­ja Ankáné. Tavalyi munkájuk alapján bronz fokozatot értek el, most az ezüstöt pályázta meg a Do­bó Katica brigád. Honnan a név, már egyikük sem tud­ja. „Örökölték” néhány évvel ezelőtt, amikor kiváltak egy nagyobb brigádból. Azt azon­ban tudják, hogy Dobó Katica az írói képzelet szülötte, s azt is, hogy alakja milyen eré­nyeket testesít meg. Igyekez­nek úgy élni és dolgozni, hogy méltóak legyenek ehhez a névhez. Szöghy Katalin A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPA5 ES CEGLÉD V SZÉPSU XXI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Kisfilmre kerüf a Múló örökség Tanyai közművelődési napok Kiállítások, ankét, koncert Dél-Pest megyében, így a ceglédi járásban is igen sok család él tanyán. A portával együtt szinte öröklődnek a szokások, ki hozzátesz, ki el­vesz belőle. Van, aki arra tö­rekszik, hogy a tanyán kor­szerűsítse, igényeihez alakít­sa. Ott akar élni, ott akarja megtalálni a számítását. Má­sok búcsút mondanak a ta­nyának és inkább a faluban telepednek le. A tanyák fontosságáról, ma- radandóságáról és arról, hogy egyáltalán szükség van-e még rájuk, sok vita, eszmecsere folyt, sok terv készült. A tény, hogy a tanyavilág megvan és egyáltalán nem mindegy, hogy ott hogyan élnek az emberek, milyen igényük, milyen lehe­tőségük van látókörük kiszé­lesítésére, a társadalomhoz tartozásra, a korszerű dolgok elsajátítására. Van tanya, ahol még petróleumlámjoás ad vi­lágot esténként, de’van tás­karádió és tranzisztoros tele­vízió a háznál, gáztűzhelyen fő az ebéd. Másutt villany világít ugyan, de könyv, új­ság, rádió nincs, és nem tud­ják, hogy a legközelebbi fa­luban merre van a művelődési ház. A ceglédi járási hivatal mű­velődésügyi osztálya legutóbb azt a feladatot kapta, hogy a tanyán élők előtt igénykel­téssel csillantsa föl a széles körű művelődés ezeregy le­hetőségét, segítsen még szo­rosabb kapcsolatot kialakíta­ni a falu és a tanyavilág kö­zött. így született meg a ta­nyai közművelődési napok gon­dolata, a gondolat után pe­dig a program összeállítása. A tanyai közművelődési napok első, járásbeli ese­ménye vasárnap délután 15 órai kezdettel a törteti Szabó-tanyán lesz. A megnyitó után közönség elé kerül a Tanyavilág ’77 című fotókiállítás, amelyen egy pá­lyázat anyaga kerül bemuta­tásra. Műsor is lesz, amelyen fellép a törteli művelődési ház pávaköre, és néptánccsoport­ja. Ugyanezen a napon Abony- ban, a Ságvári Endre Terme­lőszövetkezet központjában Banán, tésztából Kelendőek a Pest megyei Tanács III. Sütőipari Vállalata ceglédi péksütemény üzemének termékei, főként a tejes-vajas tésztából készültek. A képen: a 30. számú üzem Felszabadulás szocialista brigádja műszakonként több száz, orosházi banán nevű tésztát készít. Józsa András (elvétele Nyár a mezőgazdaságban cím­mel nyílik kiállítás. Október végéig' tartanak a tanyai közművelődési na­pok a ceglédi járásban. Sor­ra, szinte minden tanyaköz­pontban, iskolában, vagy mű­velődési házban lesz figye­lemkeltő esemény. A fotókiál­lítás anyagát több helyen be­mutatják. Ismeretterjesztő előadások, író—olvasó találko­zók zajlanak, lesz operahang­verseny a tsz-ben dolgozók részére, lesz irodalmi és nó­taest, író-olvasó találkozó, filmbemutató és könyvkiállí­tás, néptánctalálkozó. A ter­vezett, abonyi közművelődé­si tanácskozáson, melyre hi­vatalosak Dél-Pest megye népművelői és mindazok, akik közművelődéssel foglalkoz­nak, az információs szolgál­tatások lehetőségeiről, a könyvtárakról, művelődési há­zakról, a művelődési autóról és a fiókkönyvtárakról tarta­nak eszmecserét. Egy ankétra a közműve­lődési szakemberek mel­lett a termelőszövetkeze­tek vezetői is hivatalosak. Sűrű a program, s várha­tóan sok érdeklődő lesz min­den rendezvényen. A ta­nyai közművelődési napok megrendezésének nem lesz évenként ismétlődő hagyo­mánya. Azt szeretnék inkább, hogy, ha az ötlet ötletet kö­vetné, és minden külön ren­dezés nélkül folytatódna a ta­nyavilág rendszeres bevoná­sa a közművelődésbe. Mint a járási művelődésügyi osztá­lyon jelezték, valószínű, év vé­gére elkészül a Múló örök­ség című kisfilm, amely a ta­nyavilág életét örökíti meg. A film az albertirsai műve­lődési ház amatőr filmesei­nek a munkája lesz. E. K. Ötödikén évnyitó A Ceglédi Török János Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Egészségügyi Szakiskola ép ki­helyezett osztályai az idei tan­évnyitó ünnepséget szeptember 5-én, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartják az intéz­ményben. Az autósbolt nyerte az Alkotmány Kupát Pályaavatás a téglagyárban Kevés birkózó lépett szőnyegre Kispályás labdarúgás: A já­rási-városi sportfelügyelőség ebben az évben is megren­dezte az Alkotmány Kupa kispályás labdarúgó villámtor­nát, amelyen 21 csapat jelent meg a Bem SE sporttelepén, s vívott több órán át tartó iz­galmas küzdelmet. A részt­vevőket négy csoportra osz­tották, körmérkőzés után az első helyezettek jutottak be a négyes döntőbe, ahol a sorso­lás szerint, már kieséses rend­szerben találkoztak. A győz­tesek az első helyért, a vesz­tesek pedig a harmadik helyért játszottak. Űj színfolt­ja volt a rendezvénynek, hogy a labdarúgó-mérkőzésekkel egyidőben páros lábtenisztor­nát is tartottak. A tornát — mivel több büntető rúgást ér­tékesítettek — az Autósbolt nyerte. Már az elődöntőből is ennek segítségével jutottak a döntőbe. A csoportgyőztesek eredmé­nyei: Bede—ÉVIG 1:0, Autós­bolt—öregfiúk 0:0. Az első helyért: Autósbolt—Bede 0:0. Ezen az összecsapáson sem született gól, a büntetők rú­gása itt is az Autósboltnak sikerült jobban. A harmadik helyért: öreg fiúk—ÉVIG 2:0. Az Alkotmány Kupa végered­ménye: 1. Autósbolt, 2. Bede, 3. öregfiúk, 4. ÉVIG. ☆ Újabb ceglédi üzemben, most a téglagyárban készült el a salakos kispálya, melynek ava­tására a téglagyári csapatok részvételével került sor. Az öt meghívott együttes — kispá­lyás labdarúgásban — kör­mérkőzést vívott, mely során a házigazdák szerezték a leg­több pontot. A végeredmény: 1. Ceglédi téglagyár, 2. Tö- rökszentmiklós, 3. Karcag. Birkózás: országos serdülő, szabadfogású verseny volt Abonyban. Az indulók szá­mán és a mérkőzések szín­vonalán egyaránt megmutat­kozott, hogy még csak az idény elején járnak a birkó­zók. Három ceglédi fiúnak si­került helyezést szereznie. 42 kg-ban: 2. Pa pp István, 67 kg-ban: 1. Galambos József, 87 kg-ban: 2. Török Lajos lett; U. L. Szép lenne a győzelem Rangadón a tekézők Pontot lehet szerezni A hét vége sportműsora. SZOMBAT: Teke: A KÖZGÉP Teleki utcai pályáján az őszi első fordulóban rangadót játszik a Ceglédi KÖZGÉP SE NB U-es tekecsapata. A tavaly még NB I-es Szolnoki MÁV együttesét fogadja, délután három órai kezdettel. A ceglédiek tavasz- szal valamennyi hazai talál­kozójukat megnyerték, most szép lenne a sorozat folyta­tása. Ökölvívás: A Vasutas sport- csarnokban délután öt órától a Ceglédi VSE és a Makói Va­sas barátságos ökölvívó mér­kőzést vív. Vegyes korcsoportú csapatok mérik össze erejü­ket, öt felnőtt pár is szorító- ba lép. A tervek szerint hosz­szú szünet után Hörömpö Jó­zsefet is újra láthatják az ér­deklődők. Érdekesnek ígérke­zik Vajda, Abonyi, és Szellő összecsapása. VASÁRNAP: Labdarúgás: A Bem SE ger­jei sporttelepén délután négy órai kezdettel rendezik meg a Bem SE—Kecskeméti SC NB III-as mérkőzést. Két vereség után, a harmadik fordulóban a Bem SE labdarúgói bravú­ros győzelmet értek el Buda­pesten, a Pénzügyőrök ellen. A színvonalas és változatos ta­lálkozón ehhez jó teljesítményt kellett nyújtani. A Budapesten mutatott játék megismétlésé­vel újabb két pontot szerez­hetnek a ceglédiek. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom