Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

ist:, augusztus 27., szombat 'iJfíiian 3 Méltón fejezte ki a fesztivál népeink testvéri barátságát A párttagság javaslatai nyomán Reálisan, fokozott felelősséggel Dr. Maróthy László hazaérkezett Leningrádból Pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból a II. szovjet —magyar ifjúsági barátság­fesztiválról dr. Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A magyar delegáció Az Országos Béketanács el­nöksége az idén is kitünteti a fejlett szocialista társadalom építéséért, a béke, a barátság és a szolidaritás ügyéért leg­többet tevő személyeket és kollektívákat; így kapnak ki­tüntetést a társadalmi és tö­megszervezetek, mozgalmak aktivistái is. Ennek jegyében rendeztek ünnepséget péntek délután a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának székházában. Fábián Ferenc, az Országos Béketanács alelnöke átnyúj­totta a magyar békemozgalom emlékplakettjét a pilisvörös- vári VII. számú, német tago­zatos napközi otthonos óvoda kollektívájának. A kitüntetés indokolásából röviden annyit, hogy az óvoda 1973-ban épült, nagyobbrészt társadalmi ösz- szefogással. Az óvoda vezetői­nek példás munkája, hozzá­értő nevelők tevékenysége eredményeképpen e gyermek- intézmény megyei bemutató óvoda lett. Számos külföldi lá­togatót, delegációt fogadnak. A vendégek — külföldiek és hazaiak egyaránt — mindig nagy elismeréssel nyilatkoz­nak az óvodában látottakról. Dr. Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Taná­csának alelnöke, a magyar békemozgalom emléklapját adta át kilenc olyan társadal­mi munkásnak, aktivistának, funkcionáriusnak, aki évek óta tevékenykedik igen ered­ményesen a nőmozgalomban, vezetőjével együtt érkeztek Budapestre a fesztivál dísz­vendégei, közéletünk ismert személyiségei. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB illetőleg különböző társadalmi szervek nőbizottságaiban. Kö­zülük már többen nyugdíja­sok, de szorgalmasan, áldozat­készen részt vesznek lakó­helyük társadalmi, politikai munkájában, elsősorban béke­mozgalmi tevékenységgel. ICifiintefések A magyar és a vietnami nép barátságának, szolipiari- tásának erősítésében végzett munkája elismeréseként az Országos Béketanács elnöksé­ge Dang Tran Ngoannák, a Vietnami Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövetsége első titkárának »a magyar bé­kemozgalom kitüntető jelvé­nyét adományozta. A kitünte­tést Sebestyén Nándorné fő­titkár adta át. Jelen volt Nguyen Phu Soai nagykövet. Az Elnöki Tanács több év­tizedes munkássága elismeré­séül, valamint a magyar pe­dagógiai társaságban végzett tevékenységéért a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetést adományozta dr. Simon Gyulának, a pedagógiai tudo­mányok kandidátusának, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkárának. A kitüntetést pénteken Polinszky Károly oktatási miniszter adta át, je­len volt Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztályá­nak helyettes vezetője. osztályvezetője, Barabás Já­nos, a KISZ KB titkára. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Megérkezését követően dr. Maróthy László a II. szovjet —magyar ifjúsági barátság­fesztivál jelentőségéről, a gaz­dag eseménysorozaton szer­zett tapasztalatokról a követ­kezőket mondotta el a sajtó munkatársainak: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forralalom 60. évfor­dulója jegyében rendezett gaz­dag eseménysorozat méltón fejezte ki népeink és ifjúsá­gunk testvéri barátságát, együttműködését. Egyik leg­főbb eredményének éppen azt tartjuk, hogy újabb alkalmat adott a fiataljaink közötti kapcsolatok bővítésére, sze­mélyes barátságok kialakítá­sára. — összesen 1200 fiatal vált személyes részesévé a feszti­váleseményeknek Leningrád- ban és a Szovjetunió más vi­dékein. A magyar fiatalok képviselőinek alkalmuk nyílt közelebbről megismerkedni a szovjet nép alkotó munkájá­val, életével, a szovjet ifjúság előtt álló tennivalókkal. Le- ningrád lakói nagy szeretet­tel fogadták a 900 tagú ma­gyar küldöttséget. A 900 főnyi magyar delegá­ció többi tagja szombaton és vasárnap barátságvonatokon érkezik haza. a mm illése Szakali József elnökletével pénteken ülést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Dobos István, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­je, a KNEB tagja jelentést ter­jesztett elő a dollárviszonyla- tú termelési kooperációk vizs­gálatáról. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság az ülésen öt vizsgálat programját is jóvá­hagyta. pEST MEGYE pártalapszer- •*- vezetei az elmúlt hónap­ban kapták meg a Központi Bizottság június 22-i határo­zatát a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról. A határozatot a soron követke­ző párttaggyűléseken ismertet­ni kell a párttagsággal. A ha­tározat felolvasása, megismer­tetése és a Központi Bizott­ság elismerését kifejező ' sza­vak, melyek a vezető szervek tagjainak, az alapszervezeti tit­károknak és a végrehajtásban tevékenykedő valamennyi párt­tagnak szólnak — akik nagy felelősséggel, időt és fáradsá­got nem kiméivé dolgoztak a tagkönyvcsere sikeres végre­hajtásán — csak első üteme lehet a határozat érdemi fel­dolgozásának. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a tagkönyv­csere előkészítése során a párt tagjaival folytatott beszélge­tések nyílt, őszinte eszmecse­rék voltak a párt politikájá­ról, a kongresszusi határoza­tok megvalósításáról, a párt­tagok kötelességeiről, a párt­életről, valamint közéletünk valamennyi fontos kérdésé­ről. A párttagság ennek során is reálisan, nagy felelősséggel mondott véleményt. A Köz­ponti Bizottság nagyra érté­keli ezeket a beszélgetéseket, a párttagok megnyilatkozásai­nak politikai jelentőséget tu­lajdonít. A testületnek a fen­tiekben kifejtett értékelése nagy politikai felelősséget ró a megye valamennyi irányí­tó pártszervére és a pártalap- szervezetek vezetőségeire. Az irányító pártbizottságok és a pártalapszervezetek választott testületéinek politikai felada­ta, hogy a tagsági könyvek 9 hónappal ezelőtt befejeződött cseréje kapcsán elhangzott véleményeket gyakorlati mun­kájuk során hasznosítsák és törekedjenek a javaslatok gya­korlati megvalósítására. Nem kevésbé felelősek azért, hogy a tanácsi szervekhez, gazda­sági vezetőkhöz, vagy tömeg­Békemozgaími kitüntetések Emlékplakett a pilisvörösvárí német tagozatos óvodának Szentendre nagy napjai M i, szentendreiek, híre­sek az egész világon! — írta Visszaemléke­zéseiben a másfél évszázada Szentendrén született szerb író, Jakov Ignjatovic. Tehet­te, hiszen az a nyolcszáz szerb család, amely az ezerhatszázas évek végén itt megtelepedett, hosszú időre felvirágoztatta ezt az újra és újra a feledés homályába merülő Duna- parti települést, amelynek ne­ve először egy 1146-ban kelt oklevélben fordult elő, de az ásatások tanúsága szerint már az időszámítás előtt is éltek itt emberek. A szerbek háza­kat építettek, iskolát és hét templomot, az erdőket pedig Bzőlőskertekkel váltották fel. A szentendrei kereskedőket jól ismerték a lipcsei és a krakkói vásárokon és Pest is a szentendrei piacon vásá­rolt árut. Híre, rangja volt a városnak, majd két évszáza­don át. A régi dicsőség — bár egé­szen más formában — ma újra beragyogja a város ne­vét. Értékeit nemcsak a szü- kebb pátriában, de szerte e világon ismerik. Igaz, mai hí­rét nem a -szorgalmas szerb kovácsok, kerékgyártók, var­gák, tímárok, szappanfőzők, es szabók portékája, s ne-.n is a hegyek déli lankáin termő szőlők tüzes bora adja; sok­kal inkább művészi és kultu­rális értékei, múzeumainak páratlan gyűjteményei, a ha­tárokon is messzi túljutó ren­dezvényei. Majd két évtizede annak, hogy 1958 nyarán első ízben rendezték meg a szentendrei napokat, azt a programsoroza­tot, amely később szentend­rei hetekké, majd szentendrei nyárrá terebélyesedett, s ma már ez az elnevezés is szűk­nek bizonyul. Aki az idén — akárcsak egyszer is — Szentendrére lá­togatott, megtudhatta, mit je­lent a bőség zavara. A barokk­kor hangulatát idéző épüle­tek, karszélességű sikátorok és apró terek megcsodálásá­hoz is kévés egyetlen dél­után, de még egy egész nap is. És akkor még csak a város külső szépségeivel ismerke­dett a látogató, igaz, már önmagában ez is maradandó élménnyel gazdagít. Múzeumainak Európa-hirű gyűjteményei — Czóbel Béla, a Fér enczy-család, Kovács Margit életművét bemutató állandó kiállítások —, a Szerb egyháztörténeti Múzeum pá­ratlan kincsei, az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyre gazdagodó anyagát egy nap alatt legfeljebb felfedez­ni lehet, megismerni nem. An­nál is inkább nem, mert aki május óta Szentendrén meg­fordult, azt mindig valami olyan esemény *s várta, ámi mellett érdektelenül elsietni egi’szerűen nem lehetett. A ki május elején jött, új látványosság fogadta: a Népművészetek háza, amelyet a legöregebb szent­endrei házban rendeztek be a megyében fellelt legszebb népművészeti emlékekből. Az­tán — még ugyancsak május­ban — három napra félezer főiskolai hallgató „szállta meg” a várost, s adott ízelí­tőt városszerte tudásából. S még ugyancsak májusban, két­száz író. festő, szobrász, ze­neszerző és muzsikus, szí­nész és rendező jött el Szent­endrére, hogy a békéről cse­réljék ki gondolataikat. Mindez még a szentendrei nyár hivatalos megnyitója előtt történt. A folytatás — nem tévedés — kilencven program volt! Többségében: országos érdeklődésre számot tartó rendezvény. Nehéz len­ne még csak felsorolni is va­lamennyit: a Magyar Rádió háromnapos népzenei feszti­válját, a Teátrum előadásait, amelyet az idei nyáron a Templom téri játékokkal egé­szítették ki, a Népzene-nép­költészet című hangiverseny­sorozatot, amelyet a Kovács Margit Múzeum kertjében rendeztek, a Péter-Pál temp­lom orgonaestjeit, a szerb nemzetiségi hagyományokat felelevenítő dodolajárást és a szerb búcsút vagy éppen a XV. országos nemzetiségi fesztivál színpompás kaval- kád]át. A napokban a népfront vá­rosi szervezete belvárosi kör­zetének egyik munkatársa ar­ról panaszkodott: eddig még soha nem történt meg vele az, ami az idei nyáron, nem kapott jegyet a Teátrum egyetlen előadására sem. És nein ő volt az egyetlen — pesti ismerőseim közül is jó néhányan sérelmezték —, hogy jegyhiány miatt lema­radtak az idei teátrumi játé­kokról. Arról nem is beszel­ve, hogy bejutni a Templom térre, a régi vásári látványos­ságokat idéző játékokra — szinte egyenlő volt a lehetet­lennel. H a sokan bosszankodtak is az elmondottak miatt, mégis csak jó dolog tud­ni azt, hogy ilyen rohamosan nő az érdeklődés nemcsak Szentendre városában, a fő­városban, hanem országszer­te a rangos művészi-kulturá­lis programok iránt. Az idei nyár bebizonyította: igencsak szűkös a Teátrum nézőtere. Bővíteni kellene, ha ugyan le­hetséges az adott miliőben, hiszen a város kicsiny főte­re határt szab mind a szín­pad, m;nd a nézőtér bővítésé­nek. A helyhiányon elsősor­ban az előadások számának növelésével lehetne segíteni. A Teátrumban és a Templom téren is. A Szentendrére látogatót ma mái a látnivalóik sokasá­ga fogadja — nehéz válasz­tania, mit nézzen meg egy- egy alkalommal, s mit hagy­jon a következő látogatás idejére. Ez megteremti a le­hetőségét annak, hogy újra és újra visszatérjenek ide az érdeklődők, s a városnak min­dig új és új arcával ismer­kedjenek. Az újdonság itt ma már természetes. Az egyik nap új szoborról hull le a lepel — a napokban avatták fel Jakov Ignjatovic szobrát, csütörtö­kön Czóbel Béláét —, legkö­zelebb újabb múzeum nyitja meg kapuit — sorrendben most a Barcsay Múzeum kö­vetkezik — vagy éppen va­lamilyen országos művészi rendezvény színhelye a város, mint volt az elmúlt napok­ban, amikor a nemzetközi gi­tárfesztivál résztvevői mutat­koztak be a megyei művelő­dési központ színháztermé­ben. G ondot csak az jelent, hogy a művészi és kulturális újdonságok mellett hi­ányoznak még az új vendég­látóhelyek. S gond az is, hogy a kereskedelem sem képes mindig kielégíteni az állan­dóan növekvő igényekéi. Szentendre neve ma már az egész országban fogalom: ide jönni nemcsak szét) élmény:, de tartalmas időtöltést is je­lent. A vendégvárás minden formájának olyannak kell len­nie. hogy a látogató újra visz- szavággyon. Prukner Pál szervezetekhez címzett javas­latok, észrevételeket orvosol­ják, illetve megvalósítsák. POLITIKAI értékelést ad a párt egészének fejlődésé­ről, a pártélet tartalmi kér­déseinek legfontosabb muta­tóiról, a Központi Bizottság határozata, a tagkönyvcsere legfőbb tapasztalatait össze­gezve. Többek' között megál­lapítja, hogy a párt eszmei, politikai egysége szilárd és to­vább erősödött. A párttagok egyetértéssel nyilatkoztak a párt politikájának fő irány­vonaláról és igénylik annak maradéktalan végrehajtását. Tanulságos a pártegység erő­sítése szempontjából az a ta­pasztalat, hogy többet kell tö- rődltí az elvi politikai kérdé­sek megértetésével és elfo­gadtatásával. Ez azt jelenti, hogy a pártalapszervezetek gyakorlati munkájában na­gyobb figyelmet fordítanak a párttagság és az aktivisták tá­jékoztatására, véleményére, és nagyobb lehetőségeket kell biz­tosítaniuk a pártalapszerveze­tek taggyűlésein és a pártna­pokon, az aktuális kérdések meggyőző megválaszolására és az alkotó vita közben az egy­séges felfogás kialakítására. Fontos, hogy az alapszerve­zeti vezetőségek munkájában hatékonyabbá váljon az irá­nyító pártszervek határoza­tainak alkalmazása, a helyi vi­szonyokra. Ez által a párttag­ság elmélyültebben ismeri meg a párt politikáját, és an­nak határozatait. Rendszere­sebbé kell tenni a taggyűlése­ken és pártcsoport-értekezle- teken a különböző határoza­tok feldolgozását. Bevált gya­korlat a határozatokban meg­fogalmazott feladatok végre­hajtására az alapszervezetek­ben intézkedési terveket ké­szíteni. Ezek a tervek azon­ban ne a felsőbb pártszervek határozatait másolják, ha­nem a helyi sajátosságoknak megfelelően határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. A döntések ilyen értelmű adap­tálásával, egységes értelme­zésével, a pártszervezetek al­kalmasabbá válnak arra, hogy gyakorolják a párt vezető sze­repének érvényesítéséből rá­juk háruló funkciókat. A párttagság cseiekvé­■™si egységét a tagkönyv­csere után megnyilvánult és megerősödött tettrekészségét akkor tudjuk fenntartani, ha a pártalapszervezetek vezetősé­gei gondoskodnak arról, hogy a párttagok minden esetben felkészültségüknek megfelelő megbízatást kapjanak. Megbí­zatásuk elvégzéséhez minden­kor adják meg a szükséges tájékoztatást, rendszeresen kérjék ki véleményüket, és vegyék figyelembe tapaszta­lataikat. Eredményesek a kez­deményezések a Csepel Autó­gyárban, ahol a gazdaságpo­litikai feladatok megvalósí­tása és értékelése során min­denkor figyelembe veszik nemcsak a pártvezetőség, hanem a párttagok vé­leményét is a termelési feladatok megoldásában. Hasz­nosnak mutatkozik az az öt­let a budai járásban, hogy a párt-végrehaj tóbizottság szé­les körű brigádvizsgálat alap­ján tárgyalja meg a mezőgaz­dasági pártszervezetekben dol­gozók pártmegbízatásának helyzetét és a tapasztalatok birtokában határoz a további feladatokról. A párttagság ösz- szetétele, politikai és általános műveltsége, amint a Központi Bizottság határozata megál­lapítja — alapjában megfelel a követelményeknek. Tehát a pártalapszervezetek vezetősé­gein és az irányító pártszer­veken múlik, hogy a tagság tettrekészségét milyen ered­ménnyel használjuk fel a szo­cialista építésben, többi kö­zött az idei évi népgazdasági terv feladatainak teljesítésé­ben. Elsősorban a párttagság­ra vár, hogy példamutatásé-« val tovább erősítse azt az ak­tivitást, amely megmutatko­zik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja méltó megünneplésére, ki­bontakozott munkaverseny­ben, a szocialista brigádmoz­galomban, a pártmegbízatások teljesítésében, a pártoktatás­ban való növekvő részvétel­ben, és abban a széles körű társadalmi összefogásban, melynek eredményei augusz­tus 20-án a megyében átadott létesítmények számában is mérhető volt. 'TOVÁBBRA IS fokozott fi- gyeimet kell fordítani az alapszervezetek munkájára. Tapasztalataink igazolják, hogy a megye több mint 1400 pártalapszervezete ma már mind önállóbban, hozzáértőb­ben ^és növekvő hatékony­sággal látja el feladatát a párt politikájának képviseletében és végrehajtásában. Folyama­tosan javulnak a pártalapszer­vezetek személyi feltételei, bő­vülnek jogai, nő hatáskörük, amellyel egyre eredményeseb­ben élnek. A párttagság kö­rében folytatott aktív munká­juk mellett, fontos feladatuk a jövőt illetően is, hogy az alapszervezetek tovább erősít­sék kapcsolataikat a párton- kívüliekkel és gyakoroljanak az eddigieknél is nagyobb ha­tást környezetük szocialista át­alakítására, a politizáló lég­kör fejlesztésére. A pártalapszervezetek po­litikai szervező és ellenőrző munkájukban fordítsanak na­gyobb gondot a tömegeket fog­lalkoztató kérdések megma­gyarázására, a helyes állás­pontok elfogadtatására. Az alapszervezeti vezetőségek ar­ra törekedjenek, hogy első­sorban a pártcsoportok kere­tében alakuljon ki olyan lég­kör, amelyben természetes a foglalkozás, a párttagok egyé­ni gondjaival, az elvtársi tá­mogatás. A megyében kedve­zők a tapasztalatok ezzel kap­csolatban a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Mechanikai Mü­veknél, a Gödöllői Gépgyár­ban, és a Dunakeszi Jármű­javítóban, illetve a Mechanikai Laboratóriumban. AZ IRÁNYÍTÓ pártbizott­■í*’ Ságoknak továbbra is ki­emelt feladata az alapszerve­zetek munkájának tanulmá­nyozása, helyszíni segítése és ellenőrzése. Tervszerű előrelá­tással kell fejleszteni és meg­tervezni az alapszervezeti tit­károk, vezetőségi tagok kép­zését és tájékoztatását, rend­szeresebbé kell tenni a velük való foglalkozást. Szeptemberben a párttagság a taggyűléseken megismeri a Központi Bizottság levelét, mely több pontban foglalja össze a tagkönyvcsere tapasz­talatait és határozza meg a párt belső élete, a gazdaság- politika, a társadalmi viszo­nyok fejlesztésében a párt­alapszervezetek, az irányító pártszervek és a párttagság feladatait. A pártalapszerve­zetek a levél ismertetését kö­vetően a levélben megfogal­mazott tennivalókat vessék egybe párttagjaik véleményé­vel, javaslataival és a felada­tok megoldása során ezekre koncentráljanak. A feladatok­ra nem kell külön intézkedé­si terveket készíteni, hanem a tennivalókat az alapszer­vezetek munkatervébe cél­szerű beépíteni és arra kell törekedni, hogy a tapasztala­tok hasznosítását, a javaslatok megvalósulását a pártalap- szervezet vezetőségi • ülésein reridszeresen értékeljék, és el­lenőrizzék. A pártalapszerve­zetek vezetőségei már most az­zal az előrelátással készülje­nek az idei beszámoló taggyű­lések előkészítésére, hogy a be­számolóban az alapszervezet vezetőségének cselekvési prog­ram végrehajtását kívül szá­mot kell adni arról is, hogy a tagkönyvcserét megelőző be­szélgetések során elhangzott javaslatokat, észrevételeket hogyan hasznosították az alapszervezetben. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom