Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-26 / 200. szám

1977. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Közművelődési társulás Tápiószentmártonban Az ország községei közül az elsők egyike volt Tápió- szentmárton, ahol a művelő­dési ház közös fenntartására már 1970. december 10-én megállapodás született, a nagy­község tömeg- és gazdasági szervezetei között. Vajon ked­vezően befolyásolta-e ez a megállapodás az eltejt évek során a közművelődés ügyét, erről beszélgettünk most Far­kas Vilmos nagyközségi ta­nácselnökkel. — Annak idején Közműve­lődési Társulás jött létre, az alapító levelet a községi párt- csúcsszervezet, a Hazafias Népfront, a KISZ községi csúcsbizottsága és az azóta Aranyszarvas néven egyesült Kossuth, meg Rákóczi tsz-ek, valamint az akkor még önál­ló helybeli ÁFÉSZ és a ta­karékszövetkezet írta alá. S természetesen a nagyközségi tanács is. A tanács évi 100 ezer, a Kossuth Tsz 40, a Rá­kóczi Tsz 30 ezer forint hoz­zájárulást vállalt és az egye­sülés után az Aranyszarvas Tsz jogelődjeinek ebbeli kö­telezettségeit is átvállalta, ugyanúgy, ahogy a Tápiósze- le és vidéke ÁFÉSZ az az­előtt a községünkben önállóan működő ÁFÉSZ 10 ezer fo­rintos hozzájárulását. A taka­rékszövetkezet évi 5 ezer fo­rinttal vesz részt a társulás­ban. Ezekhez az összegekhez hoTzáiárul még a nagyközségi művelődési közoont saját, tel­jes évi bevétele. A rendel­kezésre álló pénz. ha nem is bőségesen, de évekig elegen­dő volt a közművelődés foko­zatos fejlődéséhez. — A,társulás élére az ala­pító szervek tudomásunk sze­rint igazgatóságot választot­tak. — Igen. és ez az igazgató­ság eleinte valóban lendüle­tesen működött. Később azon­ban kissé megcsanoant a lelkesedés. Nagyrészt ezért alakult a társulásnál szemé­lyi cserékkel úijá az igaz­gatóság. Első ülésén az új igaz­gatóság megtárgyalta, el is fo­gadta a művelődési közoont idei munkatervét, és költség- vetését. F.gvben utasította a közoont igazgatóiét, hogy a fenntartó szervekkel szoro­sabb kapcsolatot énítsen ki. — Ez pedig miben állna? — Segítsen a művelődési központ a fenntartók közmű­velődési tervei kialakításában, de megvalósításában is. Hasz­nos javaslatokkal támogassa a fenntartók rendezvényeit, vegyen részt a brigádvetélke­dők megszervezésében. Szer­vezzen továbbá az üzemek dolgozói részére kirándulá­sokat. A tanácselnök szükségesnek tartja rámutatni arra, hogy a közművelődési társulás kö­vetkeztében nincs olyan mér­tékben rászorulva a művelő­dési központ a kifejezetten könnyű szórakozást nyújtó rendezvények bevételére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy táncmulatságot, beathangver- §enyt ne rendeznének. Azt is igényli a fiatalság, ezt az igé­nyét is ki kell elégíteni, de semmi esetre sem a komoly műsorok, színházelőadás, iro­dalmi estek író—olvasó talál­kozók rovására. — Eszerint állította össze jóváhagyott idei munkatervét a művelődési központ — álla­pítja meg a tanácselnök. — Tápiószentmártonból na­ponta mintegy 1200 ember ingázik... ► — Igen és a bejáró dolgo­zók közművelődésére idén elő­ször kíván nagyobb súlyt he­lyezni a művelődési központ. Egyelőre azonban csupán kí­sérleti elgondolások szület­tek arról, hogyan valósuljon meg az eljárók közművelődés­be való szoros bekapcsolása. — Híres a központ kerá­miaszakköre. — Ebben, de a többi szak­körben is többen vehetnének részt. Alakulhatnának a meg­lévők mellett újabbak is. El­sősorban a már meglévőkben külön ifjúsági szakkörök jö­hetnének létre, amilyenek egyik-másikban már van­nak is. Jó lenne, ha az álta­lános iskolát végzők amolyan tananyag-kiegészítőnek te­kintenék a művelődési ház foglalkozásait. Erre is gondol a munkaterv; a ballagókat eiérttúl ünnepélyesén fogadja a művelődési központ és fel­hívja figyelmüket a szakkö rökre. a művészeti csooortok- ra. Másik terv: nyugdíjasklub létesítése. Sz.E. Bemulató 56 alkalommal Magyarok — vásárokon A Hungexpo idei program­ja 56 hivatalos magyar kiál­lítás külföldi megszervezését irányozta elő, s ezek közül 28- af szeptemberben és október­ben bonyolítanak le. Hagyományos kiállítóként vesznek részt a magyar vál­lalatok ebben a két hónap­ban a lipcsei, a plovdivi, a zágrábi, a teheráni, az algíri, a grázi, a bagdadi, s újabban az ecuadori nemzetközi vá­sáron. A szakosított nemzetkö­zi seregszemlék sorában kü­lönösen körültekintően készí­tették elő a magyar bemu­tatkozást a szeptember 1-én nyíló moszkvai vegyipari nem­zetközi szakkiállításon, ahol a szocialista országok közötti BELVÁROSI VÁLLALAT felvételre keres: mérnök-szabadalmi ügyvivő mellé német és angol nyelvismerettel rendelkező, gépírni tudó, nemzetközi vonatkozású munkát önállóan is szívesen végző munkatársnőt. Jelentkezés: a 172-941-es telefonon. szakosítás és kooperáció alap­ján kínálnak sok új termé­ket a magyar vállalatok. Brigádok Nagykáfán és Budaörsön v Kollektív kezdeményezések Akció Pomázon A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat a megyében az idén is több száz helyen épí­ti, bővíti a villamos hálózatot. Ahhoz, hogy a megrendelt épí­tésszerelés imunkákat zökke­nőmentesen, és az igényeknek megfelelően el tudják látni, több gyáregység munkáját kell összehangolni. A válla­latnál 17 brigád dolgozik, kö­zülük 16 már elnyerte a szo­cialista címet, és valamennyi ennek a célnak figyelembe­vételével készítette el ez évi munkaverseny-felajánlását. Korszerűbb gyártmányok A budaörsi előszerelő üzem­ben dolgozók legfontosabb fel­adatukként jelölték meg, hogy a termelési szint tar­tásával jobb és korszerűbb berendezéseket készítenek, s termékösszetétel-gazdaságos­ságát javítják. A nagykátai la­katosüzem dolgozói állítják elő a vasszorkezeteket es a kapcsolótáblákat előirányza­tuk szerint az idén először olyan mennyiségben, hogy nemcsak a vállalat, hanem külső megrendelők igényeit is ki tudják elégíteni. Azanyag- és áruforgalmi telep dolgozói pedig, akik több ezer féle anyaggal gazdálkodnak, arra törekszenek, hogy készletük minél alacsonyabb szinten tar­tása mellett az anyagmozga­tást szervezettebbé tegyék. Ezekhez a részlegekre kidol­gozott felajánlásokhoz a bri­gádoknak olyan általános szempontokat is figyelembe vesznek: mint a munkafegye­lem erősítése, a hatékonyság növelése, az anyag- és ener­giatakarékosság javítása, a termelés további koncentrálása, Ezek alapján lehet azt is szám­ba venni, hogy az első félév során hogyan járultak hqzzá a kis közösségek a terv telje­sítéséhez. A munkafegyelem javulására utal, hogy 1977- ben összesen 42 nap, igazo­latlan mulasztás volt, s ez 8 százalékos csökkenés a múlt évhez viszonyítva. Abban az esetben, ha egy brigádban akár csak egy nao Igazolatlan hi­ányzás is előfordul, az év so­rán a brigád elesik attól, hogy egy fokozattal magasabb cí­met érjen el. Teljesítményben — eredményesebben A vállalat dolgozói általá­ban a termelékenység 5 szá­zalékos növelésére vállalkoz­tak. Az előszerelő üzem ez­zel szemben 14,8 százaléksa., a lakatosüzem 28 százalékkal a biztonságtechnikái részleg pedig lz,ó százalékkal növel­te termelékenységét. Ebben a jelentős mértékű javulásban a vállalat vezetői nagy sze­repet tulajdonítanak a telje­sítménybérezési rendszer be­vezetésének. A legrosszabb munkakörülmények között dol­gozóknál — az épitésszerelóik- nél — azonban a termelékeny­ség nem emelkedett a várt mértékben. Ennek oka első­sorban a nagyarányú mun­kaerő-vándorlás volt. Az épí­tésszerelők közül ki kell emel­ni az évek óta „éllovas” Blá- thy Ottó aranykoszorús bri­gádot, amelynek tagjai ígé­retükhöz híven, 10 százalék­kal teljesítették túl időará­nyosan tervüket, a munkagé­pek kihasználtságát 5 száza­lékkal növelték és az anyag­felhasználást 15 százalékkal sikerült csökkenteni. Említésre méltó a Petőfi Sándor aranykoszorús brigád felajánlása. Ök az előirányza­tok minél jobb teljesítése ér­dekében azt vállalták, hogy a megrendelők változó, előre meg nem tervezhető igénye­it a munka rugalmas átszer­vezésével, a hatékonyság nö­velésével zökkenőmentesen ki­elégítik. A Zrínyi Miklós szo­cialista brigád arra - vállal­kozott. hogy a tipizált beren­dezések körét legalább 30 új termék dokumentációjának el­készítésével növeli. A tipi­zált berendezések nagy elő­nye az, hogy gyártásuk ter­melékenyebb, mint az egyedi daraboké és beszerelésük is egyszerűbb. ÖnkÓDzés és társadalmi munka Hogy mindezek a célok el érhetők legyenek, a dolgozók továbbképzésére és önképzé­sére is nagy gondot fordíta­nak a vállalatnál. Jelentős eredmény, hogy a 330 dolgo­zó közül- mindössze ketten nem végezték el az általános iskolát, ám rövidesen ők is megszerzik ezt az alapvető képesítést. Közép- és felső­szintű oktatásban 21-en vesz­nek részt, politikai képzés­ben csaknem százan. Az ön képzés szerves részei a közös programok, kirándulások. A Természetbarátok Körének megalakulása sokat lendített az országjáró mozgalmon. A dolgozók társadalmi mun­kában is sokat tesznek mun­ka- és életkörülményeik ja­vításáért. A nagykátai laka­tosüzemben társadalmi mun­kában alapozták az új műhely­csarnokot. Budaörsön az ud­var betonozása, kert kialakí­tása is társadalmi munkával történt. A kommunista szom­baton megkeresett 42 ezer fo­rintot pedig a vállalat bala- tonboglári telkének közmű­vesítésére fordították, ahol a kerítés, s a lassanként épít­kezésre alkalmas rendezett terep is a brigádok keze munkáját dicséri. H. Sz. A képen: munkában az ács. A Pomázi Nagyközségi Ta­nács szervezésében — a Po- máz környéki vállalatok pat- ronálásával — 1976 decembe­re óta nagyarányú lakásépí­tés folyik a községben. 1978 végére mintegy 356 lakást ad­nak át. A leendő lakástulaj­donosoknak évente 2 ezer óra társadalmi munkát kell vé­gezniük, amely jelentősen csök­kenti a lakások vételárát. — Aquapur’77 címmel víz- és környezetvédelmi kiállí­tás nyílik Szentendrén, a vízügyi kiállítás területén, augusztus 31-én. A bemuta­tón hazai és külföldi szakem­berek tartanak előadásokat. Kárpótlásul: négy gyermek Számoljunk kicsit. Nyáron I keket akart. Az ingázók tábo­naponta körülbelül 20 leg­alapvetőbb ruhanemű gyűlik össze a fürdőszoba szennyes­tartójában. Hetente tehát leg­alább 140 darab kisruha, zok­ni, alsónemű, nadrág, ing meg még jó néhány peÄnka vár mosásra. Télen ennél jóval több. És a napi mosáshoz ter­mészetesen hozzájön még a szülők ruházata is. A kis összesítést Pilisvörös- váron Horváth Józseféknél készítettem. A 31 éves Julika asszony hat éve vált meg — átmeneti időre — a Magyar Selyemipar Vállalattól, ahol öt évig volt a selyemkikészí- tő gyárban három műszakos betanított munkás. Gyerme­Az utolsó kaszálás — Ugyan, édesapám, mi­nek? Még a háztájiban is azért van a gép, hogy köny- nyítsen. — De nekem ne könnyít­sen. Kívánom öreg csont­jaimmal a munkát. Hozd le a kaszát meg a jenkövet a pad­lásról. A marha az udvaron tén- fergett, a jármostinó neki dön­tötte farát az eperfának, dör- gölőzött-vakarózott. Bent, az istállóban keshedt nyerítéssel felüvöltött a csont-bőr igás- ló. Az akácokat lágyan simo­gatta a szél. A tanya mögött zizegett az érett vetés. Másnap hajnalban már a búzatábla felé lépdelt, vál­lán fityegett a kasza. Hetven év nem nagy idő — mondogat­ta. — A tanya túlsó végénél megállapodott. A nap még alig dugta fel vörös tányér­ját, de így is látszik, hogy ezen a helyen már érettebb. Leemelte válláról a kaszát, s mint a hímes tojást, belemár­totta a pengét a búzatábla sarkába. Csak kicsit mar­kolt. aztán meghajlította de­rekát, nekisuhintott. Egy nya­láb sárga búza feküdt előtte. S így ment előre, a tábla túl­só végéig. Ott visszafordult, ki akart egyenesedni, de a dere­ka nem engedte. No. majd be­letörődsz te derék. Ahogy ha­ladt visszafelé, érezte, hogy elerőtlenedik. Pedig még csak egy sort ment végig. Nem hagyta magát. Előre nézett, mintha attól felerősödne. Az öreg kasza már nyikorgóit a rahoz azóta eggyel keveseb­ben tartoznak a vörösváriak közül. A gyermekgondozási se­gély a most ötéves Juli szü­letésével kezdődött meg, az­tán folytatódott Józsi, Kati és Pista világrajöttével. — Semmi különös nincs a mi életünkben — szabadko­zik a fiatalasszony, amikor beszélgetésre kérem, aztán gondol egyet és szívesen ele­gyedik szóba. Sosem üres a szárítókötél — Nekünk nem szokatlan, hogy négy gyermek zsivaja tölti be az otthonunkat. Mi kilencen voltunk testvérek, férj érnék pedig hárman. Édes­anyám házánál, ahogy emlék­szem, sohasem fogyott le a szárítókötélről a gyerekruha, folyton éhes volt valamelyi­künk és olyan sokszor láttam kezében a cipót szeletelő kést. Amíg a szőke, kontyos, kék szemű asszony beszél, a göm­bölyű, gyönyörű kisgyerekek háborítatlanul játszanak kö­rülötte. A modem, kétszo­bás. jól felszerelt lakást ural­ják. Néha a nagyobbak oda­figyelnek ránk, mondanak va­lami bölcset. Az anyjuk a sze­mével is fegyelmez. Ök öten értik egymást. Az apa az Országos Erc- és Ásványbányák Vállalat üzemében, Pilisvörösváron vil­lanyszerelő. Sokat tartózko­dik vidéken, vállalja a ne­héz munkákat is, kell a pénz a családnak. Az otthonterem­tés a feleség dolga, az anya­giak előteremtése az övé. — Sajnos, a gyermekneve­lésre nem sok időm van — mondja az apa. Általában ké­ső délután lehetek csak a csa­ládom körében. Amikor belépett a szobába, valamennyi gverek belécsi’m- naszkodott. A nyolchónapos Pisti került a térdére, a töb­bi a nyakába, há+ára. Az es­ti mese előtt ezek a család legszebb pillanatai. A Hor- váth-overekek a tévémacival ogyidőben térnek nyugovóra Egy-esv nuszi. slmogatás. né- hánv kedves szó után a naev- szobáha már hamarosan csak az. poiseségés v'ermekszuszo- gás hallattszott át. Ami rosszul esik — Most. már könnyebben vagyunk — mesél a férj — képzelje el azt az állapotot. amikor három gyerekkel a? anyósomók egy kis szobájá­ban laktunk. Ezt a szolgálati lakást, 1975. őszén kaptuk a vállalattól. Attól kezdve Ju­likénak a gyermeknevelésen kívül még az a nagy feladata, hogyan ossza be a családi pótlékkal együtt 4000 forint fizetésemet és a gyermekgon­dozási segélyt. Nem panasz- kodhatom. ügyes asszony. — Lassan kicsi lesz ez a la­kás is — jegyzem meg. — Talán a velünk szemben épülő két és fél szobásokból jut egy. Adtam be kérvényt a vállalatomhoz. Tapasztala­taim szerint nem kérek hiába, ha lehet, segítenek. Nem lehet ugyanezt a törő­dést elmondani az asszony munkahelyéről. Hat év alatt egyszer sem látogatták meg az üzemiek a kismarnál. A szü­lők joggal furcsállják, hogy le­het egy brigádtagot szinte tel­jesen elfelejteni azért, mer- anyai hivatását gyakorolja V! Lehet tanulni Is Ahogy a házaspártól meg­tudtam, az elmaradt szóra­kozásokért, színházlátogatáso­kért, üdülésekért kárpótlásuk a négy egészséges kisgyerek Az anyának, mivel az idős, be­teg nagymamák segítségére nem számíthat, szórakozás­nak ott a tévében egy-egy film. Napközben vásárolni, ta­karítani, mosni, főzni kell... Szakad a zokni, a lcisnadrág, mesélés közben lehet stop­polni. Az apa az alvásidőt ró- 'idíti meg a szakkönyvek ol­vasásával. Főnökei alapos, ló szakembernek tartják. Nem­rég szaktanfolyamra küldték, jelesre vizsgázott. Mostani terve a mesterszakmunkás- minősítés megszerzése. Ehhez féléves, beniiakásos tovább­képző tarsfolysmot kell végez­nie Esziergomban. A tanulá­si kedv megvan, és a vállalat hozzájárulásából sincs hiány — Mit szól a férje tervéhez? Távolléte miatt még több fel­adat hárul majd egvmagára — Jónak tartom, ha leg­alább egyikünk képezi ma­gát. A fériemet egyébként minden érdekli, ami a politi­kai és gazdasági életben tör­ténik. Tudom. Józsi, amikor csak lehet, úgyis hnzn'á‘o<T3t Esztergomból. eav-ké+ nap­nál tóvá Kn nem bírja ki a csa­ládja nélkül Udvardi Gyöngyi s kezében. Az a régi, fiatalkori s kaszálás... ha ő most... hogy f az a. Csak nagyot, széleset i, fogni, hadd lássák, mire fel- j. ébrednek, hogy ö még most is erős ember. A rend közepén s megbotlott. A mindenségit! \ Valahogy összeszedte magát. { Minden jól menne, de mi lesz T ezután? Érezte, hogy az erő j kifut a karjából, lábából, el- j folyik valahová. Táncsak nem ; a föld szívja el? Az nem le- j hét, hiszen füstölt húst is evett - früstökre. Nem megy már, mint ^ régen. Újra meglendítette ka­száját, újra feljajdult. S mint- { ha hirtelen elhomályosulna ; előtte a világ, hosszában el- . vágódott. Kaszájának nyele ( a mellére zuhant, karjai két- t felé vágódtak. c Forrón tűzött már a nap, \ amikor a fia, menye, felesége < nekifogott a padláson, az is­tállóban, a tanya minden zeg- | zugában keresni. Aztán meg- , érkezett Potornai Miska, a . traktoros. Egyenesen a sárga I búzatengerhez, vezette gépét. A tanya sarkától nem messze felkiáltott: J — Jöjjenek, gyorsan jöjje- ^ nek! Itt van! ^ Az öreg, mellén a korhadt 1 nyelű kaszával, ott feküdt l hanyatt, szétdobott karokkal, < fölötte búzakalászok hajla- < doztak. szemével belemeredt a i kék égbe. Felesége is odaért, \ kezét tördelve megállt fölöt- < te. . — Hát kellett ez neked, Mi- < hály? — Az asszony felzoko­‘gott. Az öreg úgy feküdt ott a sárga búzatenger között, mint valami aranyos ravata­lon. Dénes Géza 1 « z öregember elnyújtó­/% zott a zöld gyepen, há- /-S tát nekitámasztotta az ■*" omladozó tanya oldalá­nak. A könyörüld és nem a szükség hagyta meg ezt a ta­nyát a határban. Néha betér­nek ide a gazdaságból a bri­gádtagok, letesznek pár hor­dó fáradt olajat, aztán két- három hét múlva elviszik. Vén, középen megrepedt tanya. Régen volt, amikor itt gye- rekeskedett, járta mezítláb a tarlót, meg szedte a magas jegenyék tetejéről a szarka­fészkeket. Hát még amikor aratott... akkor is így hul­lámzott a sárga búzatenger, csak keskenyebb parcellák­ban, nem ilyen beláthatatlan táblán. Végignézett a hori­zontig hajló búzán. Lágyan ringott, mint a bölcső, suso­gott a sok érett kalász. A fia vizet merni ment a nyikorgó gémeskúthoz. Szaporán for­gott kezében a vödör, a víz­ről játékos fénycsík tükrö­ződött a tanya oldalára. Az öreg a fénycsíkot nézte, de az agyában súlyos gondolatok kavarogtak: — v Péter! Hallod, fiam? — Hallom! — feszült a kút kávájának a legény. — Hainan kezdhetjük! — Jó. Ebéd után szólok Potornai Miskának, hogy jö­het a aévpel. — Gépnél? — nevetett az öreg. — Tán arra a. két hold hnztAnra? Nem kell a gén. Valósággal kívánom a kaszá­lást. fíoy aratunk, fiam, mint valamikor, gyerekkoromban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom