Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

Év végéig: 45 millió tonna áru r Ősztől naponta 500—900 kocsival igényel többet a Budapesti Igazgatóság Az elmúlt évek tapasztala­tai szerint a vasúton egy-két hónap kivételével egész évben tart a csúcsforgalom, s ősszel a napi fuvarozási feladato­kon kívül, elsősorban a megnőveke- dett mezőgazdasági szállí­tásokkal tetézik. Ezért van szükség arra, hogy a torlódó őszi szállítási fel­adatok végrehajtását megfe­lelően előkészítsék, mind a vasút vezetésében, mind a vég­rehajtó szolgálatban alaposan megszervezzék. Ezt a célt szol­gálta a MÁV-vezérigazgató- ságon szerdán tartott aktíva­Ä ruházat épít a megye legfiatalabb városa, Dunakeszi, Lakossá­ga gyorsan gyarapodik, fél­száz boltja egyre nehezeb­ben állja az ostromot, hi­szen ezeknek az üzletek­nek a jelentős része nem a mai kereskedelmi forga­lomra alkalmas épületek­ben található, hanem ma­gánházakban, ahol bővítés­re, korszerűsítése semmi lehetőség. Summa summa­rum: égető a szükség egy általános jellegű — azaz mindent áusító — és nagy méretű kereskedelmi köz­pontra, ahol mind az új la­kótelepen élők, mind az úgynevezett Óvárost bené- pesítők megvásárolhatják a legfontosabb árukat. Ad némi képet a város keres­kedelmi hálózatának hely­zetéről és terheiről, ha le­írjuk, itt mindössze hu- 1 szonöt százalékkal nagyobb a boltok alapterülete, mint a szomszédos településen Foton, ám a forgalom ép­pen hétszere az ottaninak! Túlzás lenne azt állítani, hogy a felépítendő, 2400 négyzetméter alapterületű általános áruház minden igényt kielégít majd, de kétségtelen, sokat javít az ellátáson. Ennek a javu­lásnak az ára 48,6 millió forint, ennyibe kerül a be­ruházás, a mai számítások szerint. Egy összegben eny- nyi pénzt sem a tanács, sem Vállalat nem tud elő­teremteni. A megoldás az ún. koordinációs beruházás — ez a hivatalos titulusa az újmódi formának —•, a lépni kívánók szándékai­nak egyeztetése. Az anyagi források ilyen, ma már nem szokatlan, de nem is általános összefogása nél­kül — tényről van szó, nem kell finomkodni a fo­galmazással — Dunakeszi­nek egyhamar aligha len­ne áruháza. Nyersebben kifejezve, nincs választási lehetőség, vagy a koordi­náció vagy semmi. ényszerhelyzetben gyor­san világossá lesz az, amit máskülönben hó­napokig, esetleg évekig fontolgatnának. Az áruház építésében érdekelt három""- cég, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Pest megyei Iparcikk , Kiskereskedelmi Vállalat s a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nemcsak fejlesz­tési alapját vámolja meg alaposan, hanem beruhá­zási hitelt is igénybe vesz. Ez már két forrás, sorako­zik azután melléjük a vá­ros tanácsának hozzájáru­lása a célcsoportos lakás­építés ilyen feladatokat szolgáló forintjaiból, azután a vállalatok benyújtották a pályázatot a Belkereske­delmi Minisztérium támo- gatásának elnyerésére, s 1 ugyancsak /támogatás for- * májában segít a megyei ta- t nács is. Ezek szerint ötféle helyről gyűlik össze a pénz, s persze, az 1980-ra felépü­lő áruháznak ez még csak f a mezítelen teste, a felöl- ) töztetést, azaz a berende­zést ezen felül kell állnia a három kereskedelmi cégnek. A majdani vásárlót ter­mészetesen nem érdekli, hányféle módon került fo­rint a város új kereskedel­mi központjára, s mi taga- . dás, igaza van. Mégis, úgy véljük — s ezért részletez­tük az egyeztetés mibenlé­tét —, olykor nem árt, ha megvilágosodik a háttér K egy-egy döntésnél, válasz adatik a hogyanra, a miértre. A sokat emlegetett lakosságot ugyanis napról napra hatások — döntést követő hatások — sorozata éri, kedvezőek és kedvezőt­lenek vegyesen. Ezeket kü­lönbözőképpen érzékeli a lakosság — mivel jogállá­sa, életkörülményei stb, nem azonosak —, de sűrűn azért értékeli hamisan, mert nem ismeri a háttér­ben levő tényezőket. Az új áruház Dunakeszin kétség­telenül kedvező esemény lesz, s nemcsak a városban, hanem a vonzáskörzetben élőknek is könnyít a min­dennapjain. Van azonban olyan egyeztetés, ami — átmenetileg — megértést kíván a lakosságtól, mert terheket rak rá. F riss példával élve: szeptember végéig ki kell üríteni a Pest megyei Tanács Semmel­weis Kórházának egyik szárnyát, mert megkezdő­dik a födémcsere, s az ál­talános felújítás. A megye lakosságának kórházi ágyakkal történő ellátása — annak az országos át­lagtól jóval elmaradó mér­téke — régi és súlyos gond. Így érthető, hogy a kórházi szárnyépület ki­ürítése miatt nem használ­ható 150—160 ágy, műtők stb. pótlása rendkívül kö­rültekintő munkát kíván. Némi, nagyon szerény se­gítséget adnak a fővárosi egyészségügyi intézmények, a fő teher azonban a me­gyei egészségügyi hálózat­ra vár, egyebek között a váci és a ceglédi kórházra, melyek körzete most to­vább bővül. A fekvőbeteg-ellátásban tehát kedvezőtlen hatások­kal kell számolni átmeneti­leg — a két említett kór­ház nagyobb igénybevétele, a Semmelweis Kórházban létesítendő szükségműtők, egy belgyógyászati osztály kiépítése stb. miatt —, s ha az érintettek mindent megtesznek, akkor is a la­kosság megértését, türel­mét kell kérni. A holnapi jobb ellátás fejében, a kor­szerűbb gyógyító környezet megteremtése ellenében. A födémcsere és a felújítás már halaszthatatlan volt a Semmelweis Kórházban — eddig is rendkívül mostoha feltételek között dolgoztak itt —, a kistarcsai 580 ágyas kórház még nem épült fel... az egyeztetés lakosok tízezreit fogja át az adott lehetőségek kö­zötti legjobb megoldást ke­resve. Egy plusz, egy mínusz a példatárból, de az ellenke­ző előjel sem másítja meg a végeredményt, azt, hogy a háttérre, a miértekre adandó válaszra nagy fi­gyelmet kell fordítani. Az új áruház, a kórházkorsze­rűsítés ugyanis nem az érintett szervek belügye, hanem — közügy! A la­kosság érdeklődése tehát nem intézhető el azzal, majd megtudják, amikor készen lesz, hanem már az első lépésektől folyamatos felvilágosításra van szük­ség, éppen a tévhitek, a félremagyarázások elkerü­lése érdekében. A pél­dáinkban szereplő, vagy azokhoz hasonló egyezteté­sek soha nem takarnak tit­kokat, éppen ezért a la­kosság illetékessége, hogy mindent tudjon, vitatha­tatlan. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . ,-r: mmm­1?' / £ * 1" ­Egyelőre még kézzel osztályozzák a hagymát. Geleta Pál felvétele XXI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ara «0 fillér 1977. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Csatlakozva a zöldségprogramhoz Sikerült az apaji kísérlet Tudvalevő, hogy a hagyma jó földet kíván, igazán jó mi­nőségű talajjal azonban Apaj- pusztán nemigen rendelkezik a Kiskunsági Állami Gazda­ság. Májusban mégis hagy­mát vetett, mégpedig három táblán, összesen száz hektár­ba. Ezzel is az országos zöld­ségprogramhoz csatlakozott, egyelőre ugyan csak kísér­letképpen vállalkozott fenn­állása óta első ízben hagy- matermesztésre. Most azután megkezdődött az első hagy­maszüret. Vagy egy hónapig eltart még, ám most már biz­tosra vehető a jó eredmény, 180 mázsa termést terveztek egy hektáron, de az eddigi eredmények alapján bizakod­nak benne, eléri a 200 mázsát is a hektáronkénti hozam. Az állami gazdaság a ta­vasszal csatlakozott ahhoz a soroksári hagymatermesztési rendszerhez, amit a Kerté­szeti Egyetem Tangazdasága dolgozott ki, és hogy minden az előírt technológia szerint menjen, a tangazdaság köl­csönadott két angol gyártmá­nyú, Stanhay—B—766-os hagy­mavető gépet. A szedéshez már két betakarítógép-sort vásároltak —, ezek most lát­tak munkához. Az osztályozást azonban — a megfelelő gép hiányában — most még vagy negyven ember, többnyire asszony, meg lány folytatja. Pontosan kell dolgozniok, mert a hagymatermesztésből 70 vagon exportra megy, és arra csak a legalább 35 mm átmérőjű hagyma alkalmas. Miután hagymatermesztés­be az idén az országban sok gazdaság fogott, ebben az esz­tendőben megint jut magyar hagyma külföldre, onnan azonban, úgy látszik, már nem kell behozni, a hazai szük­ségletet hosszú évek után megint kielégíti a belföldi ter­més. Csakhogy ez a rendszer­ben termelt hagyma nem ma­kói. Az apajpusztai száz hek­táron is négy más fajtát szü­retelnek és abból három kül­földi származású, de mind­egyik a makóinál gyengébb minőségű talajon is szépen hoz. Olasz földről került hozzánk a Dorata di Parma és a Rá­mát di Milán. A harmadik magja pedig Hollandiából jött. Ezek közül a Kiskun­sági Állami Gazdaságban minden jel szerint a Dorata di Parma fizet legjobban. Vetekszik azonban vele a ma­gyar Aroma, amit a Kertésze­ti Kutató Intézet nemesített. Az időjárástól függően szep­tember végén vagy október Mongol Népköztársaság, KNDK Púja Frigyes hazaérkezett Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatáson járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, előzőleg pedig a Mongol Nép- köztársaságban, ahová a kor­mány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügy- minisztériumi államtitkár fo­gadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió, B. Dü- gerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete és O Száng Kvon, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Benke Valéria Heves megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke szer­dán Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizott­ság székházában Vaskó Mi­hály első titkár tájékoztatta a megye életéről, majd felkeres­te az egri Agria Bútorgyárat és a kiskörei Tisza II. víz­lépcsőt. Benke Valéria végül Hevesen a Háziipari Szövet­kezet, s a Rákóczi Tsz életé­vel ismerkedett. é elején fejeződik be a hagyma­szüret. Akkor a három táb­lát felszántják és mindjárt búzát vetnek bele az idei, meg a jövő őszön is. Alapszabálya ugyanis a rendszernek az, hogy két évig búza legyen az elővetemény, azután a har­madikban megint jöhet ugyan­abba a földbe a hagyma mag­ja. — Hogy milyen fajtákat vetünk, más, de szintéh ön­tözhető területeken, még nem döntöttük el — halljuk Bor­bély ' Ferenc kertészmérnök­től, az állami gazdaság kísér­leti ágazatának vezetőjétől. — Annyi viszont már bizonyos, hogy tavasszal csak 80 hek­tárba, mert ma, a szedéssel egyidőben húsz hektárba már­is vetjük a hagymát Ez is kísérlet. Az idén ta­vasszal vetett először hagy­mát, most pedig először vet őszi hagymát a gazdaság. Eh­hez osztrák származású ma­got használ. Hektáronként hat kiló vetőmagnál nem kell több belőle, átlaghozama mégis 400 —500 mázsa. Másik előnye az augusztus végi őszi hagyma­vetésnek, hogy termése ko­rán beérik, és már július de­rekán felszedhető. Egyébként a húsz hektáron is az egyetemi tangazdaság vetőgépei helyezik földbe a magot. Tavaszra azonban elő­reláthatólag már lesz saját hagymavető gépe a Kiskunsá­gi Állami Gazdaságnak. Még­pedig a legkorszerűbbet szán­dékozik beszerezni. Sz. E, Tanszerkörkép a megyéből Bőséges választék szeptemberre A vásárlók tapasztalatai és a kereskedelem szakemberei­nek véleménye szerint a ta­valyinál jobb az idén a tan­szerellátás. Része van ebben annak is, hogy végre a PIÉRT fóti raktárából is üte­mesebben szállítják az árut Pest megyébe. — Nemhogy ütemesen, ha­nem szinte órára pontosán, mondta Molnár László, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat árufor­galmi főosztályának vezetője. Az üzletek jó előre fölké­szültek az iskolákba menők kiszolgálására: júniusban 6 millió forint értékű füzet, író­szerszám, rajztábla, vonalzó, festék, ecset s egyebek töltöt­ték meg a raktárak polcait. A július 18-tól augusztus 6-ig tartó kedvezményes tanszer­vásár igen eredményesen zá­rult. Mintegy 5 millió forint értékű tanulmányi segédesz­közt adtak el, és ehhez körül­belül 1 millió forintot hasz­nált föl kockázati alapjából a vállalat,. Hogy megérte-e? Igen. Sikerült csökkenteni az üzletek augusztus végi csúcs- forgalmát, és megnyújtani, előbbre hozni a tanszervásár­lás időszakát. A napokban bárki kényel­mesen vásárolhat például a ceglédi 46-os üzletben. Bakos Istvánná, boltvezető szerint szeptember első két hete lesz még nagyon erős. Akkor kell vigyázniuk legjobban a nyu­galmukra, mert sok vevő tér be a boltba egy-két aprósá­gért, a bevétel viszont — ép­pen ezért — nem lesz na­gyobb a jelenleginél. — Bőséges választékot kí­nálunk néhány hete vá­sárlóinknak — mondja az üz­letvezető —, ám a tanszervá­sár óta körülbelül a felére csökkent a készlet, de még így sem lehet panasz rá. Most is 8—10 válltáskát kínálnak a nagydiákoknak, és 10—15 féle iskolatáskából választhatnak a kicsinyek. A különféle fü­zetekből, rajztáblákból, kézi- munkatasakokból is ki tudjuk elégíteni vásárlóink igényeit. Iskolai körzőnk is bőven van, csupán a körzőkészletek van­nak fogytán, s átmenetileg el­fogyott a spirálfüzet. Hasonló a helyzet megyénk északi városában, Vácott, a Naszály Áruházban. Rozinay Gyula, a vegyes osztály veze­tője elmondta, hogy már föladták a pótrendelést, s rö­videsen újra lesz spirálfüze­tük. Hogy, hogy nem, a PIÉRT kétféle árut teljesen elfelejtett szállítani a váci áruháznak, éspedig radírgu­mit és kézimunkatasakot har­madik osztályosok részére. Az áruház reklamált, s remény van rá, hogy szeptember ele­jére megérkeznek a jelenlegi hiánycikkek. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ugyancsak felkészült a tanév­kezdésre: tornacipőből és is­kolaköpenyből bő választékot kínálnak üzleteikben. A Du­nakanyar Áruházban, Vácott például 15 féle köpenyt és ugyanannyi iskolatáskát kí­nálnak. A köpenyek egyike újdonság: műszálas farmer­utánzat, piros szegéllyel dí­szítve. A vásárlási kedv a kí­nálatnak megfelelően nagy, eddig 3 ezer köpeny és 500 táska talált ifjú gazdára. Cz. V. értekezlet, amelyen Szűcs Zoltán vezérigazgató beszámo­lója alapján a vasút szakmai vezetői — ai autóközle­kedés és a hajózás képvi­selőivel közösen beszélték meg az őszi forgalom sikeres lebonyolításának feltételeit, a hozzá szükséges intézkedése­ket. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. Az őszi forgalom időszaká­ban tovább növekszik a MÁV feladata, elsősorban a mező- gazdasági termékek betakarí­tásából, az export- és a tran­zitszállítások növekedéséből adódó nagyobb igények nyo­mán. A tervek szerint a hátralevő négy hónap­ban 45,2 millió tonna áru elfuvarozása vár a vasút­ra, v amely a jelzések alapján to­vábbi 600 ezer tonna áru ter­ven felüli továbbításával is számol. ★ A MÁV Budapesti Igazga­tósága, amely Pest megye vas­úti forgalmát is lebonyolítja, az első félévben a megrende­lések mintegy 95 százaléká­nak tudott'eleget tenni. Eb­ben szerepet játszott a fuva­roztatók késedelmes rakodá­sa, a 186 millió 647 ezer ko­csikirakásból 3 millió 207 ez­ret késve végeztek el, s ez 180 —200 ezer tonna áru szállítá­sát akadályozta meg. — A Pest megyei vállala­tokra ilyen jellegű pa­naszunk nem lehet — mondta Fülöp Lajos, a budapesti igazgatóság forgal­mi osztályának vezetője. — Különösen jó a kapcsolatunk a Ceglédi Építőipari Vállalat­tal, az üllői Ütépítő Vállalat­tal és az Országos Érc- és Ás­ványbánya Vállalat pilisvö- rösvári üzemével. Az ősszel, amikor a cukor­répa szállításával megkezdő­dik a csúcs, naponta 500—900 teherkocsival többre lesz szük­sége az igazgatóságnak. Az operatív szállítást és rakodást egyrészt a legforgalmasabb helyeken dolgozók kiemelt bé­rezésével — az őszi forgalmi jutalék adásával — oldják meg, másrészt a fuvaroztatók­kal még szorosabb kapcso­latok kiépítésével segítik a rugalmas ügyintézést. Azok a vállalatok, amelyek a kezelési időn belül a rakodásnak legalább 90 százalékát befejezik, a jö­vő év első negyedében úgynevezett rakodási ked­vezményt kapnak a vasúttól. Ez — többek közt — azt jelenti, hogy szükség esetén soron kívül kaphatnak kocsit. Mindezek az intézke­dések azonban keveset eny­hítenek legsúlyosabb gondju­kon, a létszámhiányon. Egye­dül a budapesti igazgatóságon 900 ember hiányzik a forgal­mi szakszolgálatból. Pest megyében a legna­gyobb feladatok a ceglédi, vá­ci és — az év végi exoortszál- lítási csúcs megkezdődésével — a szobi vasútállomásra vár­nak. H. Sz. Egyeztetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom