Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
1917. AUGUSZTUS 24., SZERDA Heti jogi tanácsok • A gyermektartásdíj Ideiglenes, állami folyósításának kettős feltétele van. Egyik olvasónk azzal keresett fel berniünket, hogy házasságon kívüli kapcsolatából gyemnek született. A férfi katonai szolgálatát tölti. Mielőtt bevonult, kétéves munkaviszonyából olyan egyezséget kötöttek, hogy havi 300 forintot fizet a gyermektartásra. Ezt fizette is mindaddig, amíg dolgozott. Csaknem fél éve azonban már nem kapja a tartásdíjat. Ezért, mivel hallott arról, hogy az állam ilyen esetben megelőlegezi a tartásdíjat, azzal a kéréssel fordult hozzánk, adjunk tájékoztatást, mi ennek a feltétele. Korábban foglalkoztunk már hasonló üggyel, bár mi is látjuk, hogy ebben a kérdésben sokféle bizonytalanság tapasztalható. Szükségesnek tartjuk, újból összefoglalni a témakört. A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MTsz. rendelet 7. §-ának első bekezdése szerint, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózltodik. vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az összes körülmények alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az ideiglenes állami folyósítását. A gyermektartásdíj állam általi ideiglenes folyósításának tehát kettős feltételét kívánja meg a jogszabály. Egyrészt a kötelezettől a tartásdíj behajtásának átmeneti lehetetlenségét, másrészt a jogosult megfelelő tartásának a hiányát. Az adott esetben kötelezett sorkatonai szolgálata miatt tartási kötelezettségének valóban nem tud eleget tenni. Ez még azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy tartásdíj folyósítható legyen az állam részéről. A jogszabály értelmében szükséges feltétel az is; hogy a gyermeket gondozó szülő is képtelen a gyermek eltartására. Ennek több oka lehet. Így például az anya egészségi állapota, keresete. Jelen esetben azt is figyelembe kell- venni, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozói részére segély jár. amelyet a .honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 6/1976. (III. 31.) MTsz. rendelet 91. §-a ír elő. Ha tehát olvasónk bírósághoz fordul igényének érvényesítése céljából, számoljon azzal, hogy a bíróság ezeket a körülményeket tisztázni köteles. Mindezek figyelembevételével dönti el ezek után, hogy az anya a gyermek tartását biztosítani tudja-e. A 8/1976. (VII. 15.) Eü.M. sz. rendelet 3. §-ának 3. bekezdése szerint, ha a bíróság a sorkatonai szolgálatra tekintettel rendelte el a gyermektartásdíjnak vagyl egy részének az állam általi [ ideiglenes folyósítását, határozatát megküldi a családi segély folyósítására illetékes tanácsi, egészségügyi szakigazgatási szervnek. A szakigazgatási szerv azután a bíróság által megállapított összeget családi segélyként folyósítja a gyermek részére. A segélyt nem kell visszafizetni. # Felmondási idő alatt is hozhat fegyelmi határozatot a vállalat a dolgozóval szemben. Egy furcsa jogi esettel fordult hozzánk olvasónk. Munkaviszonyát felmondta, majd a felmondási idő alatt visz- szavonta. A vállalat azonban nem fogadta el a felmondás visszavonását, sőt, azt közölte a dolgozóval, hogy fegyelmi vétség elkövetése miatt eljárást indított ellene. A vállalat és a dolgozó tájékoztatása alapján kiderült, hogy a dolgozó lába alatt égett a talaj, több okot szolgáltatott már arra, hogy fegyelmi úton eltávolítsák. Jobbnak látta azonban a vállalat a munkaügyi viták elkerülését, ezért elfogadta a dolgozó felmondását. Miután azonban a dolgozó a felmondást visszavonta, fegyelmi eljárást indítottak ellene. A kérdés az, jogosult-e erre a vállalat, vagy pedig nem? A vállalat is és a dolgozói is rövid úton akartak egymástól megszabadulni. A dolgozó úgy gondolkozott, ha nem mondom fel munkaviszonyomat, elbocsátanak, a vállalat pedig akként vélekedett, jobb minél előbb szabadulni alkalmazottjától. Később a dolgozó meggondolta magát, remélte, hogy most már nem indítanak ellene fegyelmi eljárást, visszavonta beadványát, még a felmondási idő lejárta előtt. A vállalat azonban addjg ^ité-vette az ügyet, amíg letelt a dolgozó felmondási ideje, és akkor indította meg a fegyelmi eljárást. Ez már törvénysértő, a dolgozó joggal fordulhat a volt vállalatának munkaügyi döntőbizottságához. Ugyanis a munkaviszony megszűnése után a dolgozót csak az új munkáltatója vonhatja fegyelmi felelősségre, a volt munkáltató kérésére. 9 A díjbeszedőnek munkája közben a közúton történt balesete olyanak minősül, amelyért a munkáltató az Mt. 62. szakasza alapján felek Ügy látszik, örökös vitatéma, hogy valamilyen baleset mikor tekintendő a vállalat szempontjából olyannak, mint amiért anyagi felelősséggel tartozik. Többször foglalkoztunk ezzel a témával, de minden eset más és más. és szinte újabb jogi problémákat vet fel. Ezért nem is lehet egységesen sémát húzni minden esetre, bár kétségtelen, hogy a hivatalos állásfoglalások olyan eligazítást adnak, amelynek alapján a vállalatok jogban járatos dolgozói eligazíthatják vezetőiket. Éppen azért, hogy ne kelljen munkaügyi fórumok elé vinni a dolgot, és ne mérgesítsék el a dolgozó és a vállalat közötti kapcsolatot. Mint már mi is írtuk, először azt kell megállapítani, hogy a kárt előidéző ok és a vállalat tevékenysége között van-e okozati összefüggés. A pénzbeszedő panaszos megcsúszott a sáros úton, elesett és karját törte. Két hónapig volt betegállományban. Most azon vitatkoznak, jár-e részére a fizetés és táppénz közötti különbség. A vállalat azzal érvel, hogy az úttest csúszósságát nem háríthatta el. Ennélfogva a kárt előidéző okot a vállalat működési körén kí- kivül eső olyan elháríthatatlan oknak tekintette, amelyért nem felel. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 72. sz. állásfoglalásával kiegészített 29. sz. állásfoglalásának b) jxintja értelmében annak vizsgálatánál, hogy a balesetet előidéző ok az adott esetben a vállalat működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményére is. Jelen esetben a vállalat működési köre nem korlátozódik a vállalat telephelyére, mivel a felperesnek munkáját állandó jelleggel, illetve rendszeresen a vállalat telephelyén kívül kell végeznie, és a munkavégzés körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívül eső okból ki van téve. Hasonló ügyben azt mondja a Legfelsőbb Bíróság döntése, hogy ilyen munkavégzés mellett a baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell. E munkavégzés során bekövetkezett balese tért vállalt felelősség alól a munkaadó nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén, kívül eső ok idézte elő. A Legfelsőbb Bíróság ezen iránymutatása értelmében olvasónknak is jogos az igénye a fizetés és a táppénz közötti különbözetre. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A szabálytalan munkaszerződésről Egy szövetkezet három éven át, különböző időpontokban, szerződést kötött egy kilenctagú csoporttal. Ezek vállalták, hogy o szövetkezet által lekötött vegyszeres gyomirtási és növényvédelmi munkálatokat szakszerűen elvégzik, a szükséges gépekről, felszerelésekről, vegyszerekről és munkavédelmi eszközökről gondoskodnak. Kötelezték mamegállapította: a csoport vállalkozói szerződés alapján végezte munkáját, tevékenységét nem jelentette be, s a munka egy részét másokkal végeztették. Ezek után a szövetkezet a kiszabott bírságot befizette, majd a csoport tagjai ellen keresetet nyújtott be, amelyben az általa kifizetett adó összegének visszatérítését kögukat, hogy a csoportjukban dolgozó ideiglenes munkavállalókat biztosítják, az utánuk járó SZTK-jaradékot és egyéb terheket űzetik, balesetvédelmi oktatásban részesítik őket és védőruhát, munkaeszközöket bocsátanak rendelkezésükre. A szövetkezettel szemben teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállaltak, sőt, azt is, hogy esetleges reklamáció esetén, a szükséges munkákat saját költségükön elvégzik. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben a vállalt munkát jövedelmi vagy egyéb adó is terheli, úgy azt ők kötelesek fizetni. A szövetkezet viszont köteles volt a munkálatokból befolyt ösz- szegek 87,5 százalékát a csoportnak kifizetni, míg 12,5 százalék „felügyelet és adminisztratív bonyolítás” címén a szövetkezetei illette. Három év alatt a csoportnak több mint 2 millió 200 ezer forintot fizettek ki. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának ellenőrei a szövetkezetnél tartott pénzügyi revízió alkalmával 367 ezer forint jövedelemadót, 36 ezer 700 forint községfejlesztési hozzájárulást szabott ki és 275 ezer forint pénzbírsággal sújtotta őket. E határozatát azzal indokolta, hogy a csoport által Végzett tevékenység után kifizetett összegből elmulasztották a jövedelmi adó levonását és befizetését. Felleb- 'bezésre a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága vetelte. A perben fellépett a főügyészség, s arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy o szóban forgó szerződés semmis és a szövetkezetpolitikai alapelveknek nem felel meg. Amikor a szövetkezet az adminisztrációs tevékenység ellátása ellenében 12,5 százalékot kötött ki, indokolatlanul iktatta magát a megrendelők és a csoport közé, amely viszont a szövetkezet szabály- szerű működésével leplezhette tőkés, vállalkozó jellegű tevékenységét. Ezért a csoport tagjai javára kimutatható gazdagodásnak az állam részére történő elvonását indítványozta. Az első fokú bíróság ítéletében a csoport tagjait kötelezte, hogy az állam javára 389 ezer forintot fizessenek meg. Az illetők a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbeztek. A legfőbb ügyész viszont az első fokú ítélet helyben hagyását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása szerint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának az első fokú bíróság megkeresésére adott válasz alapján megállapítható, hogy a peres felek által kötött szerződés nem felel meg a SZÖVOSZ által kibocsátott körlevélben foglalt feltételeknek. Ez ugyanis a növényvédelmet vállalókkal történő szerződéskötést kifejezetten „szabad Iparként** írja elő, egyben kötelezővé teszi a szövetkezeteknek, hogy „o vállalkozók részére tanácsi működési engedély kiadását javasolják”. A per adatai alapján azonban megállapítható, hogy a csoport működési engedéllyel nem rendelkezett, ennek hiányában pedig a szövetkezet szerződést nem köthetett volna velük. A SZÖVOSZ átiratából az is megállapítható, hogy a szövetkezetnek a 12,5 százalék jutalék kikötésére vonatkozó megállapodása a szövetkezetpolitikai elvekkel nem volt összeegyeztethető. A peres felek által „munkavállalási szerződésnek” nevezett megállapodás a csoportnak olyan munkáltatói jogokat biztosított, amelyekkel annál kevésbé rendelkezhettek, mert nagyrészben maguk is munkavállalók voltak. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a felek szerződésüket jogszabály megkerülésével kötötték és így az semmis. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a szövetkezet a csoport részére teljesített kifizetéseknél a jövedelmi adót nem vonta le, és az adóhatóság számlájára nem utalta át. Tehát elsősorban saját mulasztása eredményezte azt, hogy az adóhatóság nemcsak a határozatában megjelölt adó befizetésére, hanem ezen túlmenően, még bírság fizetésére is kötelezte. A csoport a szövetkezettel szemben — a termelési és a kezelési költségek alakulásától függően — tiszta jövedelme után olyan összeg erejéig tartozik térítési kötelezettséggel, mint amilyen összegű jövedelmi adó lett volna terhűkre kivethető. Ezt azonban az első fokú bíróság nem tisztázta, ezért ítélete megalapozatlan és törvénysértő. Mulasztását az új eljárásban kell pótolnia. A parlagföldek hasznosításáról 1 Olvasóink érdeklődtek, hogy a megyében milyen feltételek mellett, hogyan lehet parlagon heverő állami földet mezőgazdasági művelés céljára bérelni. Mekkora lehet a bérelhető föld, mennyi az évi bérleti díj, milyen rendeletek szabályozzák ezt a bérleti formát? A cél: hogy megműveljék Tíz nap rendeletéiből A nyugdíjazást követően kifizetett jutalom figyelembevételéről adott ki a SZOT Tb. Főigazgatóság elvi állásfoglalást a Társadalombiztosítási Közlöny 7. számában. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról a Magyar Közlöny 61. számában jelent meg a 11/1977. Műm. Pm. számú együttes rendelet. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusainak óradíjáról és munkaidejük szabályozásáról, bérrendezésük végrehajtásáról a Munkaügyi Közlöny 10. száma tartalmazza a kiadott utasításokat. A műszakpótlék fizetésének egyes kérdéseiről a Kohó és Gépipari Közlöny 28. számában jelent meg fontos tájékoztató. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről kiadott 108/1977. KM. számú utasítás a Művelődésügyi Közlöny augusztus 18-i számában jelent meg. Az egészségügyi szakiskolák képesítő és minősítő vizsga- szabályzatáról ugyanitt jelent jelent meg a 24/1977. Eü. M. sz. utasítás. A mezőgazdasági nagyüzemek és vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról és a saját vállalkozásban végzett beruházási teljesítmény értékének megállapításáról a 11/1977. Pm. és a 12/1977. Pm. sz. rendeletek rendelkeznek, amelyek a Pénzügyi Közlöny augusztus 15-i számában jelentek meg. Az elmúlt évben törvény- erejű rendelet született, amelynek értelmében az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földek többé nem adhatók el magánszemélyeknek, egyidejűleg bevezették a tartós föld- használat intézményét. Ezt követően, ez év áprilisában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kidolgozta a nagyüzemileg nem hasznosítható, zártkerti állami és termelőszövetkezeti földek mezőgazdasági termelés céljára, valamint az egyes belterületeken fekvő termelőszövetkezeti földek lakóházépítés céljára való tartós — legalább 50 évi — használatba adásának végrehajtásáról szóló irányelveket. A jogszabály egységes szempontok szerinti végrehajtása érdekében a földek tartós használatba alásánál szükséges figyelembe venni a célt: hogy a nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti földeket maradéktalanul megműveljék. Ez segíti az aktív pihenést, a szabad idő célszerű felhasználását, de nem engedhető meg, hogy mezőgazdasági rendeltetésű földön lakóházat, üdülőt, hétvégi házat, nyaralót építsenek. Ez ugyanis ellentétes lenne a város vagy község tervszerű fejlesztésével és megfelelő közművesítéssel el nem látható lakó- és üdülő- területek kialakulását eredményezné. Milyen földek adhatók tar- fós használatba? Nem lehet -■ártkertté nyilvánítani és tartós használatba adni erdő- művelési ágú külterületi földet, fásításokat, valamint erdőtelepítésre kijelölt és erdő- gazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területet; építési teleknek nem minősülő, de időlegesen mezőgazdaságilag hasznosítható belterületi földet, valamint bizonyos országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek külterületén levő földet. Nem adható bérbe a jellegében vagy rendeltetésében megváltozott és részben állami vagy tsz-tu- lajdonba került, nagyüzemi gazdálkodásra alkalmassá vált zártkerti föld sem. A tanácsi kezelésben levő állami földeket a szabályok szerint rövi- debb időre szóló haszonbér- beadással kell hasznosítani. Kik jogosultak? Kik jogosultak tartós használatba vételre? Elsősorban mezőgazdasági szakcsoportok, kertbarátkörök, üzemi, intézményi közösségek és egyes magánszemélyek. Nem bérelhet földet az, akinek a tulajdonában és használatában levő földje a tartós használatba adásra igénybe vehető területtel együtt meghaladja a 6000 négyzetmétert. A jogosultak elbírálásánál elsősorban azoknak az igényét indokolt kielégíteni, akik állami tulajdonba vehető zártkerti parlagföldet tárnak fel, ezután jönnek a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai és más, földdel nem rendelkezők. A termelőszövetkezet a tulajdonában vagy használatában levő, nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti földekből kizárólag a tagjainak és állandó alkalmazottainak adhat, a háztáji, illetve az illetményföldön felül legfeljebb 6000 négyzetméter nagyságú területet mezőgazdasági termelés céljára, tartós használatba. Irányelvek — Pest megyében A minisztériumi irányelvek alapján a Pest megyei Tanács vb építési, közlekedési és vízügyi. valamint a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya most dolgozta ki a megyében érvényes irányelveket. Eszerint a tartós használatba adásnál a következőképpen kell eljárni: A helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei mérjék fel és vegyék számba a tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti, illetőleg a zártkertté nyilvánítható külterületi földeket. Ennek alapján kezdeményezzék a tartós használatra való kijelölést. Szövetkezeti belterületi földek lakóházépítés céljára történő kijelölésénél a földvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. Előírták, hogy az érintett szakigazgatási szerv tegyen javaslatot a külterültti földek zártkertté nyilvánítására az illetékes földhivatalnak. A használatba adó köteles arról gondoskodni, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket legalább 1500 négyzetméteres részletekre 06z- szák fel. , Mennyi a bérleti díj? A használatba vételi díj megállapításánál figyelembe kell venni a föld 'művelési ágát, minőségét, fekvését, a kertszerű művelés lehetőségét és a föld akkori állapotát, amikor használatra adják. A díjkategóriák a következők: A helyben kialakult forgalmi érték 1—10 százaléka lehet a díj a huzamosabb idő — legalább 3 év — óta meg nem művelt parlagföldek esetében. Tíz-húsz százalék lehet a díj a közepes minőségű, a település közelében fekvő; illetve a jobb minőségű, de a településtől távolabb eső föld esetében. A helyi forgalmi érték 20—35 százalékát kell fizetni bérleti díjként a budapesti agglomerációhoz tartozó települések meg nem művelt területei, továbbá egyéb települések belterületéhez tartozó, jól megközelíthető földek után. A negyedik kategória díja 35—50 százalék lehet, akkor, ha Budapest határához csatlakozó földről, a budapesti agglomerációhoz csatlakozó települések megművelt területeiről, valamint minden egyéb, kertszerű művelésre alkalmas, jó minőségű, jól megközelíthető földről van szó. A rendelet alapján huzamosabb ideje — legalább 3 éve — nem művelt föld használatba adása esetén a használatba vételi díj megfizetésére ötévi haladék adható. A tartós használatba adott földet a szerződés megkötése után. a felek megállapodása szerinti időpontban a használatba adónak kell átadnia a helyszínen a használatba vevő jelenlétében,. tehát a földet meg kell mutatni a bégének. H. E.
