Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

1917. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT n '1 i p ■> Barátjuk a magasság Mit éreznek azok a magas- i Ságokban, akik napjaik egy- f harmadát a földtől eltávolod- i va töltik, lévén ez a munká- i juk? Robusztus gépek ma­gasban függő, irányítófülkéjé- ből vezérelnek acélmonstru- mokat, ott csüngnek-kapasz- ködnak fenn, s közben fürge kezekkel szerelnek, s tízeme­letnyire a földtől olyan biz­tonsággal mozognak a korlá­tok nélküli tetőn, akár bár- melyikőnk lenn az utcán. Mi feszültséget érzünk, amikor munkájukat figyeljük. Ök nem éreznek ilyesmit, nekik ba­rátjuk a magasság. Ha mozog a macska Olyan hangtalanul mozog­nak, nehéz betonelemeket vonszolva, a daruk a Dunake­szi Házgyárban, hogy az em­ber valamiféle belső ösztön­től vezérelve megfordulván, máris egy házfallal találja szemben magáti Pedig bizton állítja: fél perccel előbb még semmi sem volt ott. A daru- kezelő furcsa tekintettel, figye­li, azt gondolja: vajon mifé­le szerzet lehet az ott alant, aki ennyire járatlan az effaj­ta, gyári dolgokban. Még sze­rencse, hogy ő figyel. — Csak tíz percre — mond­ja Kosztolnik János, a masi­na kezelője, miután lekászá­lódik. Harmincéves, négy éve csinálja ezt a munkát, koráb­ban a felsőpetényi agyagbá­nyában dolgozott mozdony­vezetőkén^. ‘ — Mire kell figyelnie ott fenn? — kérdezem. — Elsősorban az emberekre. Hosszában könnyebben eliga­zodik az ember, de amikor ke­resztbe- mozog a macska, job­ban kell összpontosítani. — A macska a haladó mű (ez a hivatalos elnevezése) az a szerkezet, amely segítségé­vel kereszt irányban mdzgat- hatora...dara,,v£&éze .akasz­tott súlyt. Sokan- r. .dolgoznak lenn, csupán az én brigádom- ‘ban húszán. — Magasból tán a munka is jobban áttekinthető? — Feltétlenül, s nekem ez éppen szerencsés, mert én vagyok a brigádvezető. Telje­sítményben dolgozunk, napi 33—34 elemet is elkészítünk. Bonyolult. dolog a házgyári munka összefüggnek, fogas­kerekekként kapcsolódnak egymáshoz a munkafolyama­tok. Részletezzem? __Talán a főbb dolgokat. — Először is egy sablont, ke­retet készítünk, s abba vas­szerkezetet építünk, be a ké­sőbbi betonnak. Ez az öntő- padra kerül, ahol betöltik az alapbetont, lapvibrátorral tö­mörítik, kevernek rá felületi részt. Ezután rátesszük a von­szolósorra, á sablonbontó szét­bontja a formát, felbillent­jük a bülenőpadon, a másik daru pedig kiszakítja. Nem sokkal később takarítják, le­olajozzák, s viszik a tartalék- helyre. A darus, szinte min­den részfolyamatnál ott van, minthogy nebéz terhek mozga­tásáról van szó. — Tudják, mennyire vár­ják ezeket az épületelemeket a vállalatok, a majdan elké­szülő lakásokba költözők? __ Hogyne. Persze, nem mo ndom, hogy mindenki fe­lelősséget is érez. Ez nem vol­na igaz. Évente 4200 lakás ele­meit készítjük el. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re vállaltuk, hogy ezt két­százzal túlteljesítjük. Pedig higgye el. amúgy is feszített a munkatempónk. ■ Vasbika emeli az oszlopot Hej, de bajban volnék, ha ezt a riportot ott akarnám el­készíteni. aho! Szabó Ferenc és Sereg József dolgozik. A feszítőoszlop, melyen a vezeték a következő oszlopig, ország­részről országrészre szállítja az energiát, hatvan méter­nyire magasodik fölém, s a két fiatalember éppen ott a csúcson szerel. Istenuccse, nem áll szándékomban, meg nem is merném megsérteni a bátor ifjú munkásokat, de a társak mondták itt lenn a föl­dön, amikor lejöttek, ők is megerősítették, úgy hívják őket: oszlópmászők. — Hogyan jutnak fel a ma­gasba? — Ahogyan le — nevet a mezőkövesdi Sereg József. Hu­szonnyolc éves, családos., gye­reke van. — Ha vannak ken­gyelek, azokon, ha nincsenek, az oszlop vasszerkezetének rácsozatán. Sokszor nem is ez a neheze. Vándorélet a miénk. Az Országos Villamostávve­zeték Vállalat, ha befejez egy szerelést, más munkára irá­nyítja át csoportunkat. A fél országot bejártuk már. — Nincs veszélyérzetük? — Nem is tudom... Az biz­tos, hogy nem félünk — mond­ja a huszonhat éves Szabó Fe­renc. — Nézze, akadnak idő­sebb munkások, akik úgy szo­rítják a vasat ott fenn, hogy szinte belapul. Mi ketten meg­szoktuk már. Ha az ember el meri engedni a vas vázat, ak­kor nincs semmi baj. — Hogyan lesz valaki osz­ló pmászó ? — Elhatározás kérdése — szólal meg Sereg József. — Tettünk egy vizsgát a válla­latnál, persze, az alkalmasság is fontos. Azt félévenként .új­ra meg újra vizsgálják. — Persze, nem mindig dol­gozunk a magasban — egészí­ti ki még kisvártatva. — A szerelés lenn a földön kezdő­dik. Ezután jön a vasbika — így nevezik a beemelő szer­kezetet —, amelynek segítsé­gével végleges helyére kerül az oszlop. Ezután folytatódik a magasban a munka. — Mindig együtt dolgoz­nak? — Igen, mert elég jól meg­szoktuk egymást. Barátok va­gyunk. Tervek a friss falak kíizt :ÚE.8I t C Könnyűnek, törékenynek tű­nik az épülő ház betonpane­lekből összerakott, csupasz vá­za. Itt, a majdani bejárat­nál még bizonytalankodva lép be az ember, de lám, lépcső­sor vezet fel az emeletre. A gödöllői lakótelep tíz­emeletes házából már négy szint elkészült. A magasból éppen hatalmas betonpanel ereszkedik alá egy óriásdaru segítségével, Tucatnyi ember várja, lesi, segíti, hogy helyé­re kerüljön. Ternai András brigádvezető-helyettes intéz­kedik, hogy minden rendben menjen. — Azt mondják, szép a szak­májuk? — Azt hiszem, ez nem vág a maga témájához. A mi mun­kánk szépségét nem a magas­ság okozza. Kezdetben talán érez áz ember bizonytalan­ságot a negyedik, hatodik vagy éppen a tizedik emeleten, de néhány hónap múltán olyan, mintha a földön dolgozna. Legfeljebb jobban kell figyel­nie, hogy hová lép... Viszont ezekre a lakásokra százak vár­nak. Több gyermekes csalá­dok. idősebb és fiatalabb em­berek. El tudja képzelni, hány­szor látunk az építkezés vé­géhez közeledve férfiakat, nő­ket, kisgyerekeket, akik —bár még meg sem száradt a,vako­lat —, eljönnek, s a még friss falak között megkezdik a ter- vezgetést. — Tehát a felelősség miatt szép a munkájuk? — Talán ez a legpontosabb megfogalmazás. Nap mint nap érezzük, hogy szükség van a munkánkra. Ez hihetetlenül jó dolog. ★ Mit éreznek a magasságban? Többnyire ugyanazt, mint más munkások lenn a földön. Kü­lönleges, szokatlanul bátor em­berek lennének? Aligha. Szá­mukra mindaz megszokott, amit mi innen lentről látunk, amit bátorságnak, szokatlan teljesítménynek vagy szép­ségnek tartunk. V. F. összekötő'múl! Pest megye az Árpád-korban BESZÉLGETÉS GYÖRFFY GYÖRGY TÖRTÉNÉSSZEL Ha a XX. század által alig érintett berkekbe jutunk, és régi századokból megmaradt köveken kapaszkodik a cipőnk, vagy ha éppen réges-régi épületeket látunk; szinte mindig eszünkbe jut: őseink közül kik élhettek ezen a tájon és ho­gyan? Kíváncsiságunk nem csupán a mesére vágyó felnőtt érdeklődése, hanem valóságos szükséglet, mert múltunk isme­rete nélkül nem érthetjük meg napjaink jelenségeinek össze­függéseit, és bizonytalan tekintettel keressük a jövőt is. Leányfalu egyik csöndes nyaralójának teraszán nemcsak a Szentendrei-sziget gazdag emlékei, hanem _egy történész ik inspirálja az emlékezést. Házigazdám, Győrffy György, az Árpád-kori magyarság történetét kutatja. S mint őseinknek, neki is nyári szállást ad ez a gyönyörű vidék, s mint őseink­nek, Győrffy Györgynek sem csupán pihenőhely a nyári szállás, hanem az elmélyült munkához alkalmat adó nyuga­lomsziget is. István király műve 0 őszre várhatjuk legújabb munkájának megjelenését, Ist­ván király és müve címmel. Ez az alkotás időben csak első királyunk uralkodását öleli fel? — Nem. Könyvemben fog­lalkozom , a honfoglalástól kezdve azokkal a körülmé­nyekkel, amelyek között Ist­ván király elődei uralkodtak. Nagyobb hangsúlyt kap Géza fejedelem, hiszen az ő állam- és egyházszervező munkája idején István, mint gyermek, már tapasztalatokat szerzett. István uralkodásának első két évtizedét az ' államszervezés hatalmas alkotása tölti ki. Ezen belül foglalkozom a ko­ronázás utáni központosító harcokkal, Koppány, Ajtony és Gyula legyőzésével, részle­tesen tárgyalom az egyház és a vármegye szervezet kiépíté­sét. A következő részben kité­rek István európai távlatú politikájára, a Jeruzsálembe vezető nyugat—keleti út meg­nyitására, amely a jelentős gazdasági fejlődést is lehető­vé tette. E részben, mély Ist­ván haláláig, 1038-ig terjed, kitérek a pénzforgalomra, az adózásra, ugyanakkor ebben a részben foglalkozom a kor irodalmi és művészeti emlé­keivel is, végül István szentté avatásával. Megpróbálom meg­ragadni, hógy uralkódésávsjl '’ídnitéííó változások következ­tek be Magyarország társadal­mi és gazdasági életében. Né­hány vonatkozásban eljutok a tatárjárásig, mert az okleveles emlékek a XIII. században gyarapodnak, és egy sor ko­rábbi intézményről ezekből szerezhetnek tudomást. • Kérhetem-e, hogy ezen a hatalmas íven belül beszélges­sünk az Árpád-kori Pest me­gyéről? — Jogos kérés, hiszen Pest megye története több sajátos mozzanatot is tartalmaz. Min. denekelőtt azt, hogy ez a te­rület a két fő fejedelem, Ár­pád és Kurszán szálláshelye volt. A keleti uralkodók pél­dáját követve, fejedelmeink egy-egy folyó partján Vándo­roltak, kézben tartva az átke­lőhelyeket, amelyek használa­táért a kereskedőktől tized- vámokat szedtek. Árpád nyári szállása a Csepel-szigeten volt, téli udvarhelyét pedig Pécs közvetlen közelében választot­ta meg. Vezértársának, Kur­szánnak a téli szállása volt budán, Aquincum területén, és nyárra elvonult a Csalló­közre, ahol egy víznév még ma is őrzi ennek emlékét. , Megyer vagy tarján • Általánosan úgy vált is­mertté, hogy itt az ország kö­zepét a megyer-törzs. Árpád törzse foglalta el. Tudom, hogy erről a megállapításról hosszas vita folyt a történészek között. Mi erről a véleménye? — Más véleményen vagyok. Egyrészt semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Árpád a me- gyer-törzsnek a vezére volt. Ugyanakkor van egy figyelem­re méltó körülmény: Pest me­gye térségében számos Megyer helynév található. Márpedig megfigyelték a kutatók, hogy ahol egy törzs neve található, ott nem lakhatott maga a törzs. Ez egyszerű logikai követke­zéssel is bizonyítható: a ma­gyar emberek egy köztük fek­vő magyar falut nem nevez­hettek magyarnak, mert ott mindenki magyar volt. Magyar környezetben cseh, német vagy besenyő telepeket nevez­tünk el népnevükön, a meg­különböztetés érdekében. Pon­tosan ez vonatkozik a tör­zsekre is: megyer törzsbeli környezetben idegen falvakat nevezünk Tarján, Kér, Kürt néven. Éppen Békásmegyer, Káposztásmegyer, Pócsmegyer neve igazolja, hogy Pest me­gyében nem a megyer törzs telepedett le. Megfigyelhető, hogy ebben a térségben a Tarján törzs nevét sem talál­juk meg sehol sem. • Ebből következtethető csu­pán, hogy megyénk területén a Tarján-törzs telepedett meg? — Nagy valószínűséggel va­lóban a tarjánok települése volt megyénk. De nem csak a nevekből következtethetünk. Abból is, hogy a hét törzs közül a tarján, volt a középső: nyék, megyer, kürtgyarmat — tarján —, jenő, kér, keszi. Na­gyon valószínű, hogy Árpád, mint a hadak vezére, a kö­zépső helyet foglalta el. Ezt az elgondolást támogatja az is, hogy a tarján név a tárkán méltóságnévből származik. Ez a méltóságnév a kazár állam- szervezetben — amelyből az etelközi magyarok kiváltak — a fővezérnek a címe volt. A tarjánok felett akár két feje­delem is uralkodhatott: Ár­pád, mint hadvezér, a tényle­ges hatalmat tartotta kézben, aki mellett Kurszán, mint kündü, a szakrális főkirály volt, de csekélyebb hatalom­mal rendelkezett. Kendek a végeken • Kurszán. Amikor ezt. a « raevt* használják,, miniig Kupd * 'Vezérte káli gőndofnuntt. Hon­nan Származik ez a kettősség? — Kond, ez a név téves ol­vasásból ered. Anonymus a krónikájában úgy írja: Cundu, ezt olvasták Kondnak, Kondó- nak. Ma már tudjuk, hogy ez kündünek olvasandó, és ez azonos azzal a kende méltó­sággal, amelyet Etelközben a magyarok szakrális főfejedel­me viselt. • Ezek szerint a honfoglaló magyarok — korszerűtlen ki­fejezéssel — adminisztratív ve­zére Kurszán volt? — Nem. Árpád és Kurszán között mellérendeltségi viszony volt. S nem sokáig. Az ese­mény, amely bekövetkezett, Pest megye történetében is . módosulást hozott. Kurszán 904-ben a Lajta közelében ba­jor követekkel tárgyalt, és egy lakomán megölték. Így Árpád vette kezébe az egész fejede­lemséget, majd Kurszán nem­zetségének az utódai, a Kartal nembeliek csak a megye szél­területein tarthattak meg bir­tokokat, amilyen Kartal, Süly­sáp és Érd környéke. Ugyan­akkor Óbuda, amely eladdig Kurszán fő szálláshelye volt, teljesen Árpád kezébe került, és őt már ott is temették el a Fehéregyházi hegyoldalban. Érdekes az is, hogy Árpád­kori történetünk kutatói felfi­gyeltek arra, hogy az ország szélterületein, a gyepükön, kende nevű népelemek jelen­tek meg. Nyilván, Árpád a kündühöz, vagy kendéhez hű fegyvereseket, az akkori gya­korlatnak megfelelően, ide te­lepítette. Megyeszékhely: Visegrád • Beszélgetés közben sok- szór említettük már Pest me­gyét. Ebben nekem a megye szó használata okoz gondot, hiszen sem Árpád, sem Géza fejedelemsége alatt nem vol­tak megyék. — Léteztek korábbi uralmi keretek, részben nemzetségi területek, és Géza alatt kis­várkerületek. Ezek felhaszná­lásával István király létesítet­te a vármegye szervezetet. • Hogyan alakult a rende­zés után megyénk területe? — A Vteszprémi Püspökség 1009. évi határmegállapító le­veléből kiderül, hogy ekkor Visegrád volt a megyeszékhe­lyünk, a terület akkor is ki­terjeszkedett a Duna mindkét partjára. Fontosabb települé­sek voltak a királyi udvarhe­lyek és kápolnáié, ilyen volt ekkor Pesten, Szentendrén, Taksonyban, Cinkotán és Pi- lisszentkereszt helyén. A ké­sőbbi Pest megyére nagyon jellemző Pest és pilis megye kettőssége a XII. század vé­gétől. Pilis, mint királyi erdő­uradalom, fokozatosan kezdett önállóvá válni, és a XIII. szá­zad végén, a XIV. század ele­jén fokozatosan várispánság- gá, vármegyévé alakult. Érde­kes az is, hogy a Pest megyei várispán tisztét az alnádor töl­tötte be, aki itt, az ország kö­zepén bírói funkciót látott el. Gazdaság és társadalom • Hogyan alakult az Árpád- korban a gazdasági szerkezet? — E tekintetben Pes.t megye nem mutat sajátos jegyeket, ugyanúgy fejlődött, mint az or­szág többi része. Itt feltétle­nül meg kell jegyezni, hogy a honfoglaló magyarság nem valami kóborló vándornépség volt. Eélnomád szervezetben éltek,, tehát az állattenyésztés mellett számottevő földműve­lést is folytattak. Igaz, olyan módon, hogy tavasszal felszán­tották a földet, aztán kihajtot­ták a jószágot legelni, nyáron visszatértek, és learatták a termést, majd újra a legelők­re vonultak. Esetleg, például kölesből, másodvetés is volt. A nőket szinte teljesen lekö­tötte a falun belüli munka. Az udvarhoz tartozó gazdasá­gi szervezetet tudjuk legin­kább rekonstruálni, ebből ki­derül, hogy a királyok az egyes falvakat egy-egy szol­gáltatásra jelölték ki. Voltak szántó-vető falvak, kovács- mesterséget, ács- és egyéb kő­műves munkát végző falvak. A foglalkozásokat máig is őr­zik még nevükben ezek a te­lepülések: Szántód, Nagyko­vácsi, Ács és sorolhatnánk to­vább. A vármegye területén belül háromféle birtok alakult ki: várbirtok, a királyi udvar­házak uradalma és a magán­birtok. Megyénk területén a legnagyobb birtokosok a ko­rabeli időben a Kurszán-Kar- tal nemzetségből származó családok voltak, például a po- mázi Czikó-család, ennek a nevét őrzi még a Nagycsikó- vár hegy is Pomáz mögött, említhetjük a sülyi Etele-csa- ládot, a Tétény. és az Akos- nemzetséget, utóbbiak Alag mellett birtokoltak. • A kézművessé:, az ipar fejlődésére kedvező hatást gyakoroltak a külországokból betelepített hospesek. Ezekből szép számmal a mai Pest me­gye területére kerültek. — Igen. Ilyen vendégeket főként István király hívott be, és valóban nagy hatással vol­tak az új gazdasági-technika meghonosítására, sőt a keres­kedelemre is. Ezeknek a cso­portoknak a településeit ma is jelzik a helységnevek: több Németi a németekét, Tóti, Tótfalu, például Tahitótfalu a Dráván túli szlavónokét jelzi. Számba jönnek még a bolgár telepesek és a besenyők, de a kunokkal együtt jöttek já­szok is. Ha már a nem ma­gyarokról esett szó, feltétlenül említeni kell Pest megye ösz- szetételének vonzatúban a már a honfoglalás. előtt is itt élő népeket. A hegyvidéke­ken és a hegylábaknál a szláv lakosság élt, ők az avarok te­lepítő politikája révén kerül­tek ide. A hét magyar törzs­höz csatlakoztak a kabarok, közéjük kell számítani azokat a káliszokat, akiknek emlékét Budakalász neve őrzi. Létezik-e táji tudat? • Meglehetősen sokfajta összetételt mutat már ez a nem teljes felsorolás is. Kí­sért a kissé történelmietlen hasonlat: a mai Pest megyé­ben is igen magas — az itt élő nemzetiségeket nem szá­mítva — a bevándorlók, a más megyéből érkezettek száma. Es sok évszázados történelmi ug­rással fogalmazódik benne — ki tudja, hányadszor újra — a kérdés: van-e sajátos Peit megyeiség, van-e erős megyei, táji tudat? ’ — Nem tartom valószínűnek, hogy a középkorban kialakul­hatott egy olyan tudat a köz­népben, hogy a nép magát Pest megyeinek mondta vol­na. A kis- és köznemesség az 1230-as évektől létrehozta a nemesi vármegyét, ettől kezd­ve ők tudatosan vallották ma­gukat a vármegyéhez tartozó­nak. Valószínűtlen, hogy ez erősen meghonosödoít volna a jobbágyság tudatában. Nem alakulhatott ki olyan táji tu­dat sem, mint a somogyiak és a bihariak körében. Ennek az az oka, hogy megyénk nem volt egységes territórium (ál­landó és stabil egység földraj­zilag, jogilag és néprajzilag), ráadásul ma is nagyon válto­zatos. S hogy a Pest megyei, táji tudat kevéssé alakult ki, abban óriási szerepet játszik Budapest különböző vonatko­zású szívó hatása. Kevéssé alakult ki megyénk­ben a táji tudat — fogalmazta Győrffy György, s beszélgeté­sünk során egyetlen egyszer sem tévesztett: mindig birto­kos szerkezettel említette Pest megyét. Pedig személyesen „mindössze csak” tizenöt év köti a mi szűkebb hazánkhoz, azóta tölti a nyarakat Leány­falun. És mi is, valószínűleg mások is, tudunk sorolni olyan falucsoportokat Pest megyé­ben, ahol nagyon erősen érez­hető — az emberek lakóhelyi szeretetén, áldozatkészségén és öntevékenységén — a lakó­helyhez tartozás jegyei, a vi­dék népi kultúrájának ápolá­sa. Ez az az alap, amelyre épülhet a földrajzilag szűkebb és tágabb hazaszeretet. Az a magyarságérzés és öntudat, amely nem választ el más né­pektől, hanem éppen hidat te­remt nemzeti öntudat és in­ternacionalizmus között. Kriszt György Erdei fürdő, nyílt a Lcpence-patak völgyé­ben — Visegrád szomszédságá­ban. A tervek szerint a strand fe­dett uszodával is gazdagodik majd. Németh Ferenc felyétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom