Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
ISHL.r; Jogom van önnyű kijelentő mondatokkal körbe keríteni köznapjainkat. Jogom van. Kötelességem van. Jogforrásunk legfőbb alapja az alkotmány. Ahogy kötelességünk legfőbb meghatározója úgyszintén az. Az alkotmány: alaptörvényünk. Igenám, de alig akad ország, amelynek ne lenne alkotmánya. A törvényként leírt betűk régóta főszereplői a történelemnek. Mi húz választóvonalat aközé, hogy van törvény, s hogy van és mienk ez a törvény? A kérdésre nem felelhetünk a nagy, átfogó igazsággal, azzal, e választóvonal a társadalmi valóság, mert egyszerű ismereteink megfoghatatlanként minősítik azt, ami általános. Mindennapjaink menetében ugyanis egyszerű ismereteket szerzünk, s ezek körén kívül rekednek az összegező megállapítások. Marad mérceként tehát a köznapi tapasztalat, mégha — furcsa! — röstellkedkedve, s ritkán hivatkozunk is rá. Holott ez, milliók mindennap megújuló tapasztalata a legfontosabb. Annyi mindent illene, kellene tudnia, számontartania napjaink emberének. Helsinki megállapodás. Belgrádi értekezlet. Neutronbomba. Emberi jogok. Merényletek. Nyilatkozatok. Aláírták. Több oldalú megbeszélések. S lóm, a hírtengeren apró sajkákként milyen békésen siklatlak csak egymásnak szánt szerény közlendőink, óvodát avattak, iskolát adtak át, új lakásokba költöztek be, munkás—paraszt találkozót rendeznek ... A világ más és más darabja? Mereven osztályozva igen, végső, legmélyebb összefüggéseit nézve mégsem. A világból ugyanis az a mienk, amit befogadunk, ami kitörölhetetlenül beleívódik tudatunkba, s e tucatban nagy és kis, fontos és mellékes dolgok, ügyek azonos helyet kapnak, mert számunkra ezért vagy azért lényegesek. így csorog át tudatunk szűrőjén jogaink folyama is, s bár meglehet, minden tíz állampolgárból egy akad, aki legfőbb paragrafusaiban idézni képes az alkotmányt, a fontos az, hogy a többi kilenc e paragrafusokat gyakorolhatja. Az elvi lehetőséget persze sok ország — de vigyázzunk, nem minden ország! — alkotmánya magába foglalja. A jog értéke: érvényesíthetősége. Ebben nyitott új világot, kápráztató fényű távlatot a szocialista jogalkotás. Nem az elvontat, hanem a megfoghatót tette alaptörvénnyé, s úgy, hogy tudta, milliók a tanúk ró. Fogalmakkal, szavakkal lehet bűvészkedni, óm a két szó, jogom van, semmiféle bűvész- mutatványnak nem tárgya. Ez személyhez kötött, a világon bárhol mindenki csak maga döntheti el, mire van joga, mire ad jogot á társadalom. A döntés nem szépen vagy szárazán fogalmazott törvényekre alapozódik, hanem — tapasztalatokra. A társadalmi egyenlőségről a személyiség szabadságjogairól annyi mindent beszélnek mostanában világunk bizonyos tájain. Megkísérlik azt, ami lehetetlen: meggyőzni a szemtanúkat, arról, rosz- szul látnak. Lomtárba löktünk ezerféle béklyót, s ahogy, ezektől szabadultunk, úgy nőtt társadalmi méretűvé és társadalmat jellemzővé a biztonságérzet. Mert a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság nagy fenyegetése évszázadokon át e hazában áthúzott mindenféle írott jogot, malaszttá silányí- t.otta még a sokszorosan nyirbált törvényt is. Mi lomtárba löktünk ezerféle béklyót, de melldöngetés-e, megtett utunk túlértékelése-e. avagy történelmi szükségszerűség föltenni a kérdést, melyik társadalmi berendezkedés vert le, s hajított el ennyi.béklyót polgárairól? Jogom van: feszesen hangzó mondat. Oldjuk lágyab- há. Semmi sem szabdalja részekre társadalmi méretű közgondolkozásunkat, közérzetünket. Még mindig túlságosan komoly ez így. Talán az fedi legjobban tapasztalatainkat, hogy mindig, minden helyzetben járandóságunk az emberi méltóság. Igen, járandóság, s hogy az, hű tükörként mutatja jogainkat. Mert nem egyhez, nem néhányhoz, hanem jogok rendszeréhez ötvözhető a humanitás ékköve, az emberi méltóság. Néhány évtizede — az ezeréves jogrend hazug palástjától takartan — semmi alapunk, okunk nem adatott meg arra, jogról, járandóságról, emberi méltóságról faggassuk más nemzetek fiait. Ma bátran állhatunk — állunk is! — bármely nép elé; nem végeztünk dolgainkkal, de ameddig eljutottunk, az tanúságtétel. D olgozunk, mert e jogunk egyben kötelességünk. Nem lépünk látványos tettekkel csak azért mások elé, hogy példára hivatkozhassunk. Ahogyan nemzetközi és nemzeti méretekben cselekszünk, amit teszünk, az a példa! Csendes tánúságtétel? Messzehang- zó. Mert nem hirdetik hanem élik a jogot hazánkban, s milliók. Természetes tulajdonukként értelmezik a kenyeret, a pihenést, a tanulást ugyanúgy, mint a vallásgyakorlás szabadságát, a beleszólást a köz ügyeibe. Jogom van. Könnyű kijelentő mondatokkal körbe keríteni köznapjainkat. Amíg a kijelentő mondatig eljutottunk, amilyen köznapjainkat kerítjük körül, ahogyan jogunk formálódik — mind-mind közös ügyünk, közös múltunk, jelenünk, holnapunk. E közösség egyre mélyülő tudata a jogom van legszilárdabb fedezete. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Ára 1 forint 1977. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Tisztavatás: vízi és légi parádé, tűzijáték Alkotmányunkat köszöntjük Tegnap: nagygyűlés Debrecenben Ma: megyei ünnepség Szentendrén Az alkotmány napjának tiszteletére rendezett ünnepségek országszerte megkezdődtek. Pénteken délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A Gellérthegyen ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták fel a m:agyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Kétnapos látogatáson Haj- dú-Bihar megyében tartózkodott Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megtekintette a megye több ipari üzemét, megismerkedett a nádudvari Vörös Csillag Termel őszövetkezet eredményeivel, s ellátogatott Berettyóújfaluba is. Tegnap részt vett és beszédet mondott Debrecenben, az alkotmány napja alkalmából tartott nagygyűlésen. (Borbély Sándor ünnepi beszédét a továbbiakban közöljük.) Pénteken a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, Szentendrén — a mai tisztavatás előestéjén — megtartották a kinevezési ünnepségeket. Ma, a Kossuth Lajos téren felvont állami zászlónál avatják a magyar néphadsereg új tisztjeit, délelőtt 10 órakor. A Parlament előtti Duna-szaka- szon délelőtt 11 órakor tartják a budapesti honvédelmi nap fő műsorát, a vízi és légi parádét. A tűzijáték este 9 órakor kezdődik a Citadellán. Ma délután 3 órakor a 15. országos nemzetiségi fesztivál együtteseinek felvonulásával kezdődik meg Pest megye központi alkotmánynapi nagygyűlése. Ünnepi beszédet mond S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tátikára, a szentendrei választókerület ország- gyűlési képviselője. Tegnap Pest megyében is több városban, járásban, községben rendeztek ünnepségeket augusztus 20. tiszteletére, s számos új óvodát, bölcsődét, iskolát avattak. Borbély Sándor: Ma biztonságban, törvényes rend közepette boldogulhat mindenki Borbély Sándor bevezetőjében áz MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, majd alkotmányunk lényegéről szólva hangsúlyozta: — Alkotmányunk, amely népünk történelmi harcainak eredménye és vívmánya, forrása jogrendszerünknek, fejlődő demokráciánknak, szocialista törvényességünknek. A benne foglalt jogok és kötelességek gyakorlásában nincs és nem is lehet hatalma senkinek meggátolni bárkit; valamennyi rendelkezését megtartjuk és megtartatjuk mindenkivel. — Természetesnek tartjuk — mint ahogy egé$z életünk formálásában mindig és mindenütt —, hogy a szocialista jogrend érvényesítésében és betartásában is elsősorban nekünk, a párt tagjainak kötelességünk példát mutatni. Ez a feladat azonban korántsem olyan egyszerű, mint némelyek gondolják, hiszen még a csendes hétköznapokon is bátor, kommunistákhoz méltó kiállást követel a párt tagjaitól. Mégis azt mondhatjuk, a kómmuhisták ma emelt fővel állhatnak társaik elé az üzemekben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Biztonságos, emberi életet ígérünk, olyan körülményeket, amelyek közepette a teremtő jó szándék mindig széles útra talál, és álljuk a szavunkat. Küzdelmeink nyomán az országban mindenütt gyökeresen megváltoztak az életfeltételek. Ma biztonságban, törvényes rend közepette, háborítatlanul boldogulhat mindenki. A Központi Bizottság titkára ezután, belpolitikai életünkről szólva, a következőket hangsúlyozta: — Fejlődésünk eredményeként ezrek és százezrek keresik a lehető legkedvezőbb módját annak, hogy kell értelmesen, szocialista módon élni és dolgozni. És kiktől várnák az útkeresők a meggyőző feleletet, ha nem azoktól, akik az eddigi győzelmeikben vezették őket? Jogos tehát az igényük, hogy korunkhoz méltó életforma megismerésében, a környezetünkben élő és dolgozó párttagok mutassanak példát és személyes helytállásukkal is bizonyítsák: valóban ez az egyetlen helyes életút, amely az ember igazi boldogulásához vezet. E szüntelen példa- mutatás követelménye megint- csak gyakran a kemény megpróbáltatások sorozatát igényli. Mégis, hogy _ a párt tagjaihoz méltón álljuk a próbát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint például a szocialista brigádmozgalom tömegmozgatómmá válása. Éppen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyben érünk el minden korábbinál gazdagabb és értékesebb eredményeket. • Elismerően szólt Hajdú-Bi- har megye gazdasági fejlődéséről, a kimagasló ipari és mezőgazdasági eredményekről. A megye fejlődésének beszédes számai után hangsúlyozta : Valójában a dolgozó nép hatalmát megalapozó, megbonthatott an munkás-paraszt szövetségről, szocialista társadalmunk szövetségi politikájának kézzelfogható eredményeiről szóltam. Pártunk a nép hű szolgálataként értelmezi történelmi küldetését; politikánk szocialista társadalmunk érdekeit testesíti meg, és minden igyekezetünk az emberi felemelkedésért történik. Párttagságunk és egész társadalmunk egybehangzó akaratának megfelelően folytatjuk ezt a politikánkat, együtt kovácsoljuk a jövőben is közös győzelmeinket. — Jogos tehát az ünnep öröme, dolgos, boldog népünk ünnepli honfoglalását; küzdelmes. de sikeres életét — mondotta befejezésül Borbély Sándor. Megemlékezések Pest megyében DABASI JÁRÁS A dabasi járás ünnepségét 300 dolgozó részvételével tartották meg tegnap délután 3 órakor Gyálon, a Szabadság Termelőszövetkezet majorjában. / A búzakoszorűkkal, szegfűkkel ékesített teremben a Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepély, melyen megjelent Tóth István, a DHV igazgatója, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, valamint Ihász József, a dabasi járási pártbizottság első titkára. Csipái Ferenc, a Szabadság Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára megnyitója után Krecsmarik Tibqr, a szövetkezet dolgozója, József Attila Aratás előtt című versét szavalta, maid Kálmán Ferenc, a Dabasi Járási Hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Rövid történeti visszatekintésben szólt alkotmányunkról, mely — mint mondotta — 1000 év álmát fogalmazta meg: a földreformot, az államosítást, a kulturális forradalmat, a szebb, emberibb élet lehetőségét Majd beszélt a demokratizmus szélesedéséről, s hangsúlyozta a járás gazdasági feladatait a zöldség- termesztésben és az állattenyésztésben. A Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. Kovács Mihály, az aratásról adott számot: 769 hektáron takarították be a gabonát 23 aratási nap alatt, majd az aratásban élenjáró hat tsz-tagnak adta át a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. (Folytatás a 2. oldalon.)
