Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

Var Mf.r.yrt 1977. AUGUSZTUS 19., PENTEK 5 KATONAI FŐISKOLA, SZENTENDRE A legkorszerűbbek sorában Megkezdődött a konzervipar főszezonja A mezőgazdasági nagyüze­mekben szedik a paradicsomot és a paprikát; augusztus kö­zepétől menetrend szerint ér­keznek a szállítmányok a konzervipari üzemekbe, ame­lyekben megkezdődött a lei­dolgozás főszezonja. A gyá­rak előzetesen megállapodtak a termelőkkel, s az átvétel ütemében egyeztetett tervek alapján fogadják a termést, és így nincs fennakadás. A helyi esőzések a termelői kínálatot időnként módosítják, de ez sem okoz fennakadást, mert a feldolgozó iparnak elegendő alapanyag-tartaléka van a gépsorok zavartalan járatásá­hoz. Az idén 360 ezer tonna pa­radicsom átvételére kötött az ipar szerződést a partnergaz­daságokkal. Arra számítanak, hogy az előirányzottnál még valamivel többet is kapnak a termelőktől. Ha az időjárás nem szól közbe, úgy 2—5 ezer tonnával több paradicsom leve kerül a konzervekbe. A para­dicsomtermés ugyanis ^pilla­natnyilag biztató, jobb a ta­valyinál, főképpen azért, mert a termelőknek nagy hatású nö­vényvédő szerekkel sikerült megvédeniök a növényállo­mányt a különféle kártevők­től, és az elmúlt 3—4 hétben az időjárás is kedvezett a pa­radicsom érésének. Augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén a Parlament előtt avatják néphadseregünk tisztjeit. Az MTI tudósítója az egyik tanintézetükben, a szentendrei Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán érdeklődött, hogy az elmúlt négy évben milyen körülmények között ké­szültek fel a hallgatók a haza védelmére. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola néhány éve újjá­épült bázisán jól átgondolt el­vek alapján valósították meg az eredményes tanulás feltéte­leit. Az új épületeaet ennek a célnak megfelelően alakítot­ták ki. A régebbi megszokott laktanyai hangulatot feloldja az új kollégiumi elhelyezési mód, a szobák otthonosak, az összes helyiséget és a 'folyo­sókat központi fűtéssel látták el. A KlSZ-klub berendezé­seivel is jól illeszkedik az összképbe. Bőr fotelek, mo­dern vonalú asztalok és szé­kek, rézdomborítású faliké­pek, rádiók, televízióik, mag­netofonok és lemezjátszók se­gítik a szabad idő kulturált el­töltését. A sportigények kielé­gítésére fedett tornacsarnok, sportkombinát épült. A tantermekben a már működő tévé-rendszer koráb­ban megoldhatatlan felada­tok elvégzését is lehetővé te­szi. Televízión egy előadást több tanteremben is közvetít­hetnek, s ez a tanárok te­hermentesítését is szolgálja. Az oda-vissza rendszerű tele­víziós berendezések hatékony­ságának növelésére képmagnót és számos kiegészítő eszközt vásároltak. Ezek segítségével nemcsak élő adást közvetíthet­nek, hanem táblázatokat, ösz- szeállításokat is, valamint le­hetőség nyílik arra is, hogy az elhangzó előadásokat rög­zítsék és szükség szerint a képernyőn megismételjék. Egyszerre adhatnak akár több tanteremben is azonos, vagy termenként eltérő műsorokat a központi irányító szobából. A hallgatók beszámoltatása, vizs­gáztatása is korszerű gépi eszközökkel történik. Ez a módszer a szorongás elkerülé­se mellett a felelet értékelésé­nél kizárja az emberi szub­jektivitást. mert a tesztkérdé­sekre adott gombnyomásos vá­laszt géó értékeli. A rendeltetésüknek megfe­lelő épületek, a korszerű be­rendezések, az audiovizuális rendszerek együttes hatásával a katonai főiskola a hazai tan- intézmények élvonalába ke­rült. A modern elhelyezés és oktatás lehetővé teszi, hogy az innen kikerülő tisztek ma­gas szinten képzett, jól felké­szült, sokoldalú emberekké váljanak. Ráckevén Javultak a dolgozó nők élet- és munkakörülményei Kenyér-él et-végtelenség Ä búzakalászokból kiperdülő szemet ré­gi korok szántóvetői életnek nevezték, s egyes tájnyelvi hagyományok így je­lölik ma is. Élet szavunk ugyanakkor egy­szerre jelzi az örökkévalót és a végtelent, a tünékeny pillanatú jelent, s a mindig meg­újuló jövőt, az állandóságot és a változót. Fogalmi rendszerünkben a kenyérhez és az élethez kapcsolódik az anyaság, melyet, mint a kenyeret, ugyancsak évente egyszer ünnep­iünk — a hétköznapok sodrásában pedig olyan természetesnek tartjuk, hogy van, lé­te olyan szervesen épül be életünkbe, hogy magától értetődőnek tekintjük. Mint ahogy, végső soron az is. De mint a természetes és egyszerű dolgok, a kenyér-élet-végtelenség- anyaság gondolati egysége is tiltja, taszítja a patetikus felhangokat; csak a legnagyobbak szólhatnak róla szépen és igazul. „Az vagy nekem, mi testnek a kenyér” — mondja a világirodalom egyik legszebb sze­relmi vallomásában Shakespeare, s hasonla­tával az élet teljességét is kifejezi. Az egye­temes világlírán, a szavak, hangulatok, ver­sek, mondák, mítoszok tükrén át a múltba te­kintve, már az egyes civilizációk kezdeti sza­kaszában kirajzolódik a föld-gabona-termé- kenység-élet fogalomköri egysége. A korai kultúrákban más-más néven felbukkanó Mag­na Mater, a mindenséget uraló földanya a termés betakarításakor fogadta a termékeny­ség, az életöröm neki ajánlott áldozatát, a különböző korok és tájak aratási koszorúit, amelyek nem fonódtak mindig és mindenütt búzakalászból, de kifejezték az aratás, a be­takarítás ünnepi hangulatát. A latinra alapozott európai kultúrák is­tennője, Ceres, akit ma már csak régi érmé­ken, agráregyetemek pecsétjein, vagy múzeu­mi tárlókban fakuló, több száz éves könyvek iniciáléiban láthatunk, az aratás és a gabo­na megtestesítőjeként, dús kalászú búzaké­vékkel szimbolizálta az ember egész évi mun­kájának eredményét, értelmét, örömét. S hogy amíg a földbe vetett mag szárba szök­ken, kalászt érlel, addig kemény és verítékes munkát kíván a vele foglalkozóktól, ezt a sok ezer éves tapasztalatot a kultúrhistória érdekes szimbólumrendszerbe fogva magya­rázza. Vajon ki nem gondolkodott el egyszer életében azon, hogy a gabonatermelő kultú­rák koroktól és térbeni távolságoktól függet­lenül, egyképp formálják a kenyérféléiket; a kifli sarló alakú (mint a Hold), a kalácsfélék fonottak (mint a haj), a kenyér alakjának oválja pedig az emberi testet formázta so­káig, középütt a köldök lenyomatával. Vélet­len egyezés? A kultúrtörténet szerint a távoli régmúlt aratási ünnepség! kapcsolatban vol­tak-a Hold mozgásával, s talán ember — (vagy még inkább asszony) —, áldozatokkal is: innen a hajfonat- és a köldökmotívum. Amikor az ember még szoros természetközei­ben élt, örömeit, vágyait, sőt, ünnepeit is megszemélyesítve, közvetlen kapcsolatot ér­zett a föld, annak terményei és saját maga között. Talán innen az egyetemes, bár ma már kissé távolinak tűnő, szimbólumrendszer. S ha a távoli korok aratási ünnepségeit hátrahagyva, időben és térben közelebb ér­kezünk a tegnapelőtt, sőt, a tegnap hazai, agrártörténeti hagyományaihoz, az élet és búza fogalompárt az irodalomban Móricz- nál, Veres Péternél üdvözölhetjük rájuk örülve, ismerősként Petőfi költészete adta mindannyiunknak a ringatózó búzakalászok alföldi hangulatát még akkor is, ha élőben ma már az ívben suhanó kaszák helyett kom­bájnokat látunk a földeken. S hogy ne es­sünk hamis nosztalgiába, ne sajnáljuk az el­múlt kézi aratás, marokszedés, kepézés ide­jét nem kisebb világirodalmi híresség, mint Illyés Gyula siet segítségünkre, mikor a „Puszták népében” azt írja: a „leggyöngyös- bokrétásabb” feltételezés elképzelni azt, hogy a kaszások, a marokszedők vidám dalától zen­gett ilyentájt a határ. A hajdanvolt kemény munka, az aratás, csak a népieskedő széplel- kek elképzeléseiben volt afféle „nótázós-derűs- kaláka”. Még ma, a több vagonnyit vágó­cséplő aratókombájnokon ülve napi 12—16 órát, még ma sem annyira jó mulatság, mint amennyire férfimunka ez. B etakarítás végeztével azonban, ma is élő és szép hagyomány az aratási ünnepség, tájegységenként változó szokásokkal, de egyképp mindenütt örömmel, vidámsággal, fonott kalászú aratási koszorúval. Augusztus húszadikán pedig az új kenyérrel együtt, al­kotmányunk születését is ünnepli az ország. A kenyér, az élet, az új irányba indulás kö­zös ünnepe ez. Legszebb élő hagyományunk. Bedő Ildikó Ha kell segítenek Család- és gyermekvédelem a dabasi járásban A 60-as évek óta egyre töb­bet foglalkozik pártunk és kormányunk á nők életköruí-' ményeinek változtatásával, ja­vításával. A legkülönbözőbb fórumokon vizsgálják a tár­sadalomban, a munkahelyen, a közéletben és a családban el­foglalt helyüket, szerepüket. Ennek is köszönhető, hogy az aktív, keresőképes nők nem elhanyagolható százaléka kap­csolódik be a hétköznapok vérkeringésébe. Mikor megy a busz? A Hazafias Népfront rác­kevei nagyközségi bizottsága átfogó felmérést készített az ott lakó nők helyzetéről. Az itt élők csupán 5—6 százaléka dolgozik a háztartásban. A munkát vállalók helyben, az Aranykalász Termelőszövet­kezetben, az iparban, vagy a kereskedelemben helyezked­tek el. Sokan a fővárosban dolgoznak. A közelmúltban befejező­dött a HÉV-vonal rekonst­rukciója. ezzel javultak a fő­városban foglalkoztatottak uta­zási feltételei. A kényelmes munkába járást, illetve a ha- zaíjövetelt azonban nehezíti, hogy a Volán-buszjáratok nem igazodnak közvetlenül a HÉV indulási, illetve érkezési me­netrendjéhez. A munkahe­lyükre igyekvők nem tudják kiszámítani, mikor ér a meg­állóba az autóbusz. Ezért gyak­ran önhibájukon kívül. el­késnek. ami idegeskedést, fö­lösleges feszültséget okoz, s kihat egész napi munkájukra. Bölcsőde, óvoda A nagyközségben az utóbbi években jelentősen megvál­toztak a vásárlási feltételek. Akik. korábban a Csepel Au­tógyár melletti áruházakban vásároltak, most ugyanazokat az árucikkeket — esetenként még nagyobb választékban —. megtalálják az otthoni bol­tokban. A bőséges kínálat megkönnyíti a dolgozó nők munka utáni beszerző útját. Nem mellékes, hogy a napi nyolcórai fárasztó elfoglalt­ságból megrakott szatyrokkal, táskákkal érkeznek-e meg a JIÉV-en, vagy a kényelmes utazás után -é-‘ kicsit pihenve — térnek be az otthoni üzle­tekbe. A felmérés kiterjedt a mun­kahelyi légkör, közérzet vizs­gálataira is. Megállapították, hogy a nagyobb üzemben, in­tézményben dolgozók eseté­ben magasabb szinten tudja a munkáltató a szociális és kul­turális igényeket kielégíteni. A kisebb munkahelyeken — például egy-kétszemélyes bol­tokban — foglalkoztatottak egészségügyi szempontból nem mindig a legjobbak a körül­ményeik. A háztartási bolt­ban nincs öltöző és mosdó. A közelmúltban egy elavult hús­boltot kellett bezárni, mely­ben az egészségügyi előírá­sokat nem lehetett betartani. A kis boltok eladói számára az egyetlen könnyebbség az, hogy lakásukhoz közel vál­laltak munkát, így zárás után közvetlenül, otthon meg tud­nak fürödni. Ez azonban hosz- szú távon természetesen, nem megoldás. Sajnos, a termelő- szövetkezet melléküzemágai­ban sem a legmegfelelőbb a szociális helyiségek kialakítá­sa. Ezen minél hamarabb vál­toztatni kellene. A nagyközségi tanács sokat tett a — dolgozó nők érde­kében — a bölcsődei és óvo­dai ellátottság javításáért. Ta­valy minden, bölcsődébe je­lentkező apróságot felvettek. Ma, bár 253 helyre 300 kis­gyermeket helyeznek el az óvodákban — a látszólagos zsúfoltság ellenére is — meg­felelően foglalkoznak a kicsi­nyekkel. Tavaly mindössze 50 jelentkezőt utasítottak vissza. Ezek többségénél az édes­anya GYES-en otthon van, egy másik gyerekkel, ezért szeretné elhelyezni a nagyób- bikat az óvodában, hogy a ház és a kicsi körüli teendőkre több ideje jusson. A felvételt azonban szigorú előírások sza­bályozzák. melyek értelmé­ben az elhelyezésnél az arra ráutaltakat kell előnyben ré­szesíteni. Az iskolák vala­mennyi napközibe jelentkezőt felvesznek. Adódik azonban itt is nehézség. A szülők mun­karendje nem igazodik a nap­köziéhez, így sokszor vigyáz munkaideje lejárta után a pe­dagógus a kisebb tanulókra. Kellő figyelemmel A gyermekgondozási segé­lyen otthon levő kismamák­kal a munkahelyek kellő fi­gyelemmel törődnek. A kol­légák rendszeresen látogatják őket, a szociális és kulturá­lis juttatásokból sem marad­nak ki. Ha a vállalatnál szak­mai továbbképzést szerveznek, igyekeznek az anyukákat is bevonni. A községben élő 157 nagy­család közül 32-ről tudnak, amelyeknek szociális és lakás- körülményein — már a gyer­mekeik érdekében is — vál­toztatni kellene. Tavaly hat nagycsalád kapott tanácsi bérlakást, további négv pedig állami kamatmentes kölcsön­ből vásárol magának új ott­hont. A többiek problémáját 1980-ig tervezik megoldani. Krasznai Éva Az alkotmány ünnepén Tá- piószentmártonban is meg­tartják a szokásos munkás— paraszt találkozót. Más eszten­dőkben azonban főleg csak a Kohászati Gépjavító Vállalat tápiószelei üzemegységének dolgozóiból vettek azon sokan részt. A gyár számos dolgozó­ja, tápiószentmártoni munkás- társai iránti barátságból, esz­tendők óta segít az Arany- szarvas Tsz-ben szüretelni. Szükség is van a sok se­gítő kézre, nagy a szőlő és majdnem mindig bő a ter­més. Az idei ünnep új munkás­vendégei a Kőbányai Gyógy­szergyár Irinyi János szocialis­ta brigádjának tagjai lesznek. Velük csak néhány napja kö­tött a tsz együttműködési meg­állapodást. A gyógyszergyárban a Tá- piószentmártonból eljáró 1200 ingázó közül 102 dol­gozik. Kedvükért vállalta a brigád, Csöppet sem mindegy: mi­lyen családba születünk. Mert vannak egészséges életmódot élő, normális erkölcsű, gyer­mekeiket lelkiismeretesen ne­velő szülők. Ilyen a többség. De milyen a kisebbség? Néhol csonka a család, egyik szülő vagy rokon gon­doskodik a gyermekről — ahogy tud. Gyakorta anyagi gondokkal küszködve. így a kicsi eleve hátránnyal indul. Ö tehát hátrányos helyzetű. Támogatásra szorulnak Másutt jóval súlyosabb a gond: a szülők alkoholisták, züllöttek, esetleg súlyos be­tegek, s akarva-akaratlanul el­hanyagolják a gyermeket. Ve­szélybe kerül, csavarogni kezd, hogy szeptember 10. és októ­ber 20. között szombat-vasár­naponként részt vesz az Arany- szarvas Tsz szüreti munkájá­ban. Ezért hívta meg azután idén a brigád tagjait a tsz vezetősége az alkotmánynapi ünnepségre, amely 20-án reg­geltől késő estig tart a Kos- suth-ligetben. Az ünnepély után kiállítás nyílik meg, amelyen a tsz és a kertbarátok helyi köre bemu­tatja terményeit. A Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ pedig kerté­szeti kisgépeket és szerszámo­kat állít ki. Bizonyára sokan tekintik meg nagy érdeklődés­sel a tsz gépbemutatóját is. Felvonultatja ugyanis leg­újabb gépeit, köztük né­hány valóságos gépóriást, amelyeket még tagjainak nagy része sem ismer. Délután sportműsor, kultu­rális bemutatók lesznek és es­te tánccal fejeződik be az ün­nepség. Sz. E. kimarad az iskolából, ő maga is szülei útjára léphet. Veszé­lyeztetett. Nyilvántartja a gyámhatóság. A dabasi járásban a közel­múltban felmérték a veszé­lyeztetett és hátrányos hely­zetű gyermekekkel kapcsola­tos tevékenységet. Íme a sta­tisztika, mely magáért beszél: A járás 2 ezer 185 óvodásá­ból 50 veszélyeztetett, 150 hátrányos helyzetű. Nem jobb az arány az általános isko­lások körében sem. Az okok közül majdnem egyenlően részesedik a szociá­lis és az erkölcsi, s a harma­dik csoport, az „egyéb", mely­be például a családtagok sú­lyos fertőző betegsége tarto­zik. Az iskolák, óvodák, gyám­hatóságok feladata nem kicsi: összefogásuk, jó munkájuk le­het a gyógyír ezeknek a gyer­mekeknek a balsorsára. Ah­hoz, hogy ne „morzsolódjanak le”, számos az eszköz, s ezek közül csak a legvégső eset­ben szükséges az állami gon­dozásba vétel. Jobb, ha a gyermek a családban nevelke­dik. A színe... Az anyagi segítés nem min­den, de sok. Az értéke is: a járásban több mint 100 ezer forint rendszeres nevelési se­gélyt fizetnek az idén. A legtöbbet Örkényben — 68 gyermek * szüleinek. Főképp azoknak a családoknak jut­tatnak ebből, amelyekben a gyermek gondozása, nevelése nem okoz gondot, csupán az anyagiak. Az összeg nem cse­kély, 480-tól 900 forintig ter­jedhet. Rendkívüli nevelési segélyt is kaphat a család, az óvoda vagy az iskola vezetőinek ja­vaslatára. s a szülők kérel­mére. Ennek teljes összege idén 109 ezer forint. Az átme­neti segítségből 232, a rend­szeresből pedig 121 család ré­szesedik a dabasi járásban. Az egyéb támogatási for­mák sem lényegtelenek. 12 kis­gyermek óvodai ellátásának díját vállalta magára a ta­nács, 389 általános iskolás veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű tanulót helyeztek el napköziben, s 44 gyermek té­rítésmentes étkezéséről gon­doskodtak. Mindez meglátszik az ered­ményeken is: 326-an zárták jó' tanulmányaikat a 369 támo­gatott általános iskolás közül. ...és a fonákja Egy mondat a felmérésből: „A gyakorlatban azt tapasz­taljuk, hogy több család kap támogatást, mint ahány érde­mesül erre.” Vegyük például a rendsze­res nevelési segélyt: ebben a’ esztendőben 78 alkalomma kellett megvonni. Az okok kö­zött az anyagi problémák meg oldódásán kívül érdekeseke találunk: előfordult, hogy a szülők a segély összegét nen rendeltetésének megfelelőét használták fel. Az egyik ellen­őrzéskor kiderült, hogy a szü­lők kisgyermeküknek nem vá­sároltak téli ruhaneműt, he­lyette televíziót vettek. Mác esetben maga a kiskorú fiaté volt az ok: egyre rosszabbr tanult, iskolakerülővé vál Ilyenkor persze nem mindi: a szülő a felelős. Az egyik csa Iádban a három gyerek közű kettő után továbbra is fel­vehetik a segélyt, csupán a legnagyobb vált méltatlanná rá. Mi hát a teendő? Nem is annyira a több százezer fo­rintos összegekről van szó. hanem -inkább a veszélyezte­tett és hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődé­séről. A gyermek- és ifjúság- védelmi szakemberektől, a ta­nácstagoktól. a pedagógusok­tól, a szülőket foglalkoztató üzemek, szövetkezetek veze­tőitől, s az állandó segítséget nyújtó szocialista brigádok tagiaitól is függ: megfelelő ke­zekben legyen a pénz, mellyel a ráutalt gyermekeket támo­gatják. V. G. P. TÁPIÓSZENTMÁRTON Gyógyszergyári vendégek a szüreten

Next

/
Oldalképek
Tartalom