Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

Meer Ei Tudományos emlékülés a Párttörténeti Intézetben Szabó Ervin születésének 100. évfordulójára Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete, a Magyar Tu­dományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete és a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár Szabó Ervin születésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön tudományos em­lékülést rendezett a Párttör­téneti Intézetben. Az emlék­ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság főszerkesztője elnökölt. Az el­nökségben foglalt helyet Ré­vész Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Fővárosi Sfcábó Ervin Könyv­tár igazgatója, Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Ránki György, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének ügyvezető igazgatója. Nemes Dezső elnöki meg­nyitó beszédében méltatta Szabó Ervinnek, a magyar szellemi élet kiemelkedő alak­jának szerepét, jelentőségét a magyarországi szocialista mozgalomban és a közműve­lődés fejlesztésében. Hang­súlyozta: Szabó Ervin a szo­cializmus eszméinek egyik legjelentősebb terjesztője, a szocializmus ügyének rendít­hetetlen képviselője volt. Ezután a rendező intézmé­nyek és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai: Szűcs László, Soós Pál, Mucsi Ferenc, Lit­ván György, Kende János, Jemnitz János és Remete László tartottak előadást Sza­bó Ervin társadalomszemléle­téről, a munkásmozgalomban betöltött szerepéről, történet­írói és művelődéspolitikai munkásságáról. Hangsúlyoz­ták: Szabó Ervin — ellent­mondásossága ellenére is — a századelőn a magyar haladó erők küzdelmének egyik leg­kiemelkedőbb alakja volt. A nemzetközileg is ismert és el­ismert bibliológus, könyvtár­tudós, gyakorlati könyvtárpoli­tikus, a Fővárosi Könyvtár alapítója, szervezője kora él­vonalbeli külföldi könyvtári szakemberekkel kialakított kapcsolatai a dokumentáció egyetemes története szem­pontjából is jelentősek. A tudományos ülés az elnök zárszavával fejeződött be. Elismerés népfront­munkáért Augusztus 20. alkalmából a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a Népfront/nunká- ért kitüntető jelvényt ado­mányozta a mozgalomban ki­emelkedő munkát végző akti­vistáknak. A jelvényeket a fő­városban, a Belgrád rakparti népfrontszékházban csütörtö­kön ünnepségen adták át, amelyen részt vett Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osz­tályvezetője. A kitüntetéseket Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyújtotta át 31 aktivistának. Amint már megírtuk, eb­ben az elismerésben részesült Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tag­ja is, aki a Népfrontmunká­ért kitüntető jelvényt a teg­napi ünnepségen vette át, a Belgrád rakparti székházban. Az alkotmány ünnepe alkal­mából további 119 népfront­aktivista kapta meg a kitünte­tő jelvényt a Hazafias Nép­front budapesti és megyei bi-> zotts ágain. Megszűnt a váltott műszak Dömsödön Felavatták a nyolctantermes iskolát A dömsödi nyolctantermes, új általános iskola Nagy Iván felvétele Tegnap délután új, nyolc­tantermes általános iskola avatására gyűlt össze Dömsöd apraja-nagyja. A Himnusz hangjaival kezdődött ünnep­ségen a lakosságot, valamint a vendégeket — köztük Tor­ma Pált, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sát, Jónás Zoltánt, az MSZMP ráckevei járási Bizottságának első titkárát, Raffay Bélát, a Pest megyei Tanács Ráckevei Járási Hivatalának elnökét —, Ambruska Péter, Dömsöd nagyközség tanácsának elnöke köszöntötte. Bitskey Tibor, kétszeres Jászai-díjas színmű­vész elszavalta Váci Mihály: Szabadság, tégy gazdaggá minket című versét. Dr. Csalótzky György, a Pest me­gyei Tanács vb-titkára avató­beszédében kettős ünnepet méltatott, nevezetesen a Ma­gyar Népköztársaság alaptör­vényének, az alkotmány meg­születésének 28. évfordulóját és az abban foglaltak közül bővebben is szólt a művelő­déshez való jogról, A másik ünnep ehhez csatlakozik — mondotta —, hiszen oktatási intézménnyel gazdagodott a nagyközség. A továbbiakban felidézte a dömsödiek előtt oly ismeretes tényeket, melyek szerint eddig hét épületben, 22 tanterem­ben, összesen 24 tanulócso­port, öt napközis és két ta­nulószobás csoport foglalkozá­sát oldotta meg a 37 pedagó­gus. Az új, 22 millió forint értékű iskolában már nem lesz váltott műszakos oktatás, a gyerekek szaktantermekben tanulhatnak, lesz tornater­mük, 1400 négyzetméteres zsibongójuk, parkjuk, sport­pályájuk. A példásan kivitele­zett intézmény a dömsödi Dózsa Mezőgazdasági Tsz ala­pos munkáját dicséri. Dr. Csalótzky György elmondta még, hogy az iskola a Műve­lődésügyi Minisztérium, a< Pest megyei Tanács, a dömsödi ta­nács, a helyi Dózsa és Duna- táj tsz, valamint a nagyközség lakóinak támogatásával való­sult meg. A lakosok 2,5 mil­lió forint értékű társadalmi munkával járultak az iskola­építéshez. Az avatóünnepségen az ok­tatási intézmény létrehozásá­ban élenjárók a Hazafias Nagykőrösön, tegnap dél­után, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksé­ge kibővített ülést tartott au­gusztus 20-a alkalmából. Az ünnepi gyűlésen részt vett Ká­ló József az MSZMP városi bizottságának titkára, Kocsis Jánosné, a városi tanács elnö­ke és Gulyás Sándor a KISZ városi bizottságának titkára. Ünnepi beszédet mondott Hor­váth Lehel, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke, melyben megemlékezett augusztus 20. jelentőségéről, alkotmányunk, az államalapí­tás, és az új kenyér ünnepéről. Szólt Nagykőrös fejlődéséről, arról a társadalmi segítségről is, mellyel a város lakói egyre inkább segítik az új Nagykőrös megteremtését. Az ünnepi be­| Népfront megyei bizottságá­nak kitüntetéseit vették át. A I csütörtöki nap meglepetést is tartogatott a dömsödi iskolá­sok számára. A Dózsa Tsz, a Dunatáj Tsz és a helyi ÁFÉSZ szocialista brigádjai tévéket, magnetofonokat, vetítőgépe­ket, lemezjátszókat, sportfel­szereléseket és kalocsai hím­zett terítőgamitúrákat aján­dékoztak nekik. Az úttörők — Laczy Pál iskolaigazgatóval együtt — ígérték, hogy megbecsülik, óv­ják második otthonukat. U. Gy. I szédet követően kitüntetések átadására került sor. , Elsőként Hertling Imréné, harmincszoros véradó vette át Káló Józseftől és Kocsis Já- nosnétól a Magyar Vöröske­reszt által adományozott kivá­ló véradó kitüntetést, majd Horváth Lehel és Kocsis Já­nosné adta át a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és Pest megyei elnöksége által alapított kiváló és érdemes társadalmi munkás kitünteté­seket a város fejlesztésében legtöbbet tevékenykedő nagy- kőrösieknek. A kiváló társadalmi munkás kitüntetést tizenöten, az érde­mes társadalmi munkás ki­tüntetést pedig harmincán vették át. Az alkotmány napja alkalmából Társadalmi munkások kitüntetése Nagykőrösön Megbecsüléssel tekintünk a megye közművelődésének munkásaira Barinkai Oszkárné ünnepi beszéde Vácott Tegnap Vácott a népművelők tiszteletére WQ rendezett megyei ünnepségen (melyről la­punk 1. oldalán tudósítunk) Barinkai Oszkár­né, a megyei pártbizottság titkára arra utalt beszéde elején, hogy alkotmányunk ünnepe méltán egyben a közművelődés ünnepe is. A két ünnep összetartozásának ugyanis — mint kifejtette — politikai jelentősége van. Alkotmányunk biztosítja dolgozó népünk számára a művelődéshez való jogot. Olyany- nyira, hogy alkotmányunk mintegy alappil­lérévé vált 32 év közművelődése fejlesztésé­nek. Pest megyében már kilenc esztendeje ün­nepeljük a népművelők napját, s ezalatt mintegy 300 közművelődési dolgozó kapott kitüntetéseket munkája megbecsülésének je­leként. A megyei pártbizottság titkára beszédében szólt arról az értékelésről is, amelyet az Or­szágos Közművelődési Tanács adott a Pest megyében folyó ilyen jellegű munkáról. — Mindannyiunk számára jó érzés és to­vábbi biztatás, hogy reálisan ítélték meg munkásságunkat, kezdeményezéseinket, ered­ményeinket. Az Országos Közművelődési Ta­nács megerősített bennünket, hogy az utóbbi évek alapvető fordulatát mindenekelőtt a szemléletformálásban bekövetkezett pozitív változásokban látjuk. Ez a szemléletváltozás, amely tért hódított a párt-, az állami szer­vekben, gazdasági egységekben, társadalmi és tömegszervezetekben, nemcsak felgyorsította és tudatosabbá tette a mindennapok közmű­velődési munkáját, de főképp az irányításban teremtett fordulatot azzal, hogy társadalompo­litikai feladataink megvalósítását együtt vé­gezzük a szocialista kulturális forradalom ki­bontakoztatásával. Az elmúlt egy esztendő közművelődési ered­ményei között említette az új közművelődési intézmények átadása mellett azt, hogy más­fél milliót fordítottak a klubok, szakkörve­zetők tiszteletdíjának rendezésére, egymilliót pedig a könyvtárak gyarapítására. Az elmúlt év munkáját elemezve három fontos tényezőt ragadott ki: az összefogást, a kezdeményezést, az elkötelezettséget. Mint mondotta: az összefogás, ’az erők koncentrá­lása a megyében már nem új dolog. Magába foglalja az anyagi és szellemi erők egyesíté­sét, a közoktatási és közművelődési intézmé­nyek egymásra épülését, az üzemi és lakóte­lepi közművelődés összhangját. — Egy évtizeddel ezelőtt még meg kellett' küzdeni azért, hogy a gazdasági egységek részt vállaljanak a közművelődés anyagi fe­dezetéből. Akkor még a közös fenntartás el­fogadtatása volt a harci program. Ennek az ésszerű gyakorlatnak a bevezetéséről kellett meggyőzni a gazdasági vezetőket és a nép­művelőket. Ma már viszont több, mint het­ven közös fenntartású intézmény léte és vál­tozatos működése igazolja, hogy gazdasági egységeinknél, intézményeknél, tömegszerve­zeteknél sikerült megértetni a közös felelős­ségre és kölcsönös érdekeltségre épülő kap­csolat szükségszerűséget. Az a nyele és fél millió forint, amennyivel több jut — az együttműködés eredményeként — a közmű­velődés asztalára, jelentős összeg, mi mégsem csak ezzel bizonyítanánk előnyeit, hanem mindenekelőtt azzal, az üzemek és intézmé­nyek sajátos tevékenységére épülő munká­val, amely képes a párhuzamosságok meg­szüntetésére, az értelmetlen rivalizálás csök­kentésére. — Az előbbrelépéshez — mutatott rá a to­vábbiakban — nemcsak a feltételek további javítása szükséges, hanem legalább ennyire fontos a népművelők odaadó, áldozatos mun­kája is. Igaz, hangsúlyozta, sok még a rosz- szul ellátott művelődési ház, nyugtalanítóan nagy különbségek vannak a megye egyes te­lepülései között a művelődés ellátottságában, annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben húsz településen avattak művelődési házat, könyvtárat, klubkönyvtárat, de olyan példa is akad, hogy a jobb feltételek biztosítása nem hozta meg a munka kívánt tartalmi vál­tozását. A közművelődés integrációjáról szólva el­mondotta, hogy az nem azonos a szervezett összevonással, bár nem zárta ki azt. — Mindenütt megvalósíthatónak tartjuk — hangsúlyozta —, hogy a különböző közműve­lődési intézmények összehangolják, egymás­ra építsék munkájukat. Ennek nem feltétele, hogy ezek az intézmények közös épületben helyezkedjenek el. Az a fontos, hogy hozzá­férhetők legyenek a művelődni, kultúráltan szórakozni akaró emberek számára. — Az elkötelezettség, a munka minősítését mutatja: tartalmát, a közművelődésben dol­gozók hozzáállását. Mi megbecsüléssel te­kintünk a hivatásos népművelők tevékenysé­gére, mert tudjuk, hogy munkájukkal ennek az országnak, ennek a megyének szellemi, szocialista eszmeiségű felemelkedését segítik. Nem titkoljuk, a tömegpolitikai munkában a közművelődés munkásaira mindig szövetsé­gesként számítunk. Ezt a szerteágazó, sok­rétű és korántsem könnyű munkát ideológiai, politikai feladatnak tartjuk és értékeljük. Ezért mind több segítséget biztosítunk ah­hoz, hogy népművelőink letelepedjenek, beil­leszkedjenek abba a környezetbe, amelyben dolgoznak. Ezt bizonyítják az egyre sokaso­dó építési kölcsönök, szociális kedvezmények, az elmúlt évben alapított Pest megye köz- művelődéséért díj, s a mai negyvennégy ki­tüntetés is. És ezt bizonyítja, hogy szeptem­ber 1-től nyolcszáznégy népművelő, könyv­táros, múzeumi dolgozó és technikai munka­társ részesül húszszázalékos béremelésben. — Az eddigi tevékenység bizonyíték rá — hangoztatta ünnepi beszéde végén a megyei pártbizottság titkára —, hogy akik szeretik és elhivatottságból végzik a közművelődési munkát, képesek magasfokú és sokoldalú fel­adatoknak is megfelelni. Az önök munkája egyik biztosítéka annak, hogy közművelődé­sünk a jövőben még jobban fogja teljesíteni a Juhász Gyula által megálmodott „embert egekbe emelő” szép hivatását. Pest megyei kitüntetettek Kiváló népművelő Makiári József, a váci Vox Humana karnagya. Népművészet mestere Bodrogi Sándor nagykátai díszítőművész. Pest megye közművelődéséért díjasok Dr. Lőkös Zoltán, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője. Dr. Szemes Gábor, az MTA gödi Duna- kutató- Állomásának nyugdíjas vezetője, a TIT Pest megyei szervezetének tisztelet­beli elnöke. Győré Pálné abonyi könyvtárvezető. A váci Musica Humana kamarazenekar. Szocialista kultúráért Barát Endre, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője — Bérezés Lászlóné, az SZMT munkatársa — Dobrovics István, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat pártbizottságának titkára — Fazekas János, a nagymarosi alkotóház vezetője — Fazekas Sándor, a törteli Dózsa Tsz elnöke — Hacheleva Ludmilla, a ceglédi zeneiskola zongoratanára — A hévízgyörki November 21. Művelődési Ház asszonykórusa — Jakab Béla, a ceglédi járás! hivatal osztályvezetője — Járvás Ferenc, a monori járási hivatal népművelési felügyelője — Kapuszta Katalin, a gödöllői városi tanács népművelési felügyelője — Kissné Pásztor Éva szentmártonkátai könyvtáros — Dr. Lakatos József, a ceglédi városi tanács vb-titkára — Lapu Istvánné, a zsámboki honismereti szakkör vezetője — Lugosi Jánosné ceglédi könyvtáros — Marlvin János, a Csepel Autógyár műszerésze, énekkarvezető — Molnár István, a gödöllői tangazdaság könyvtárosa — Novák Lászlóné, a szadai általános iskola igazgatója — Orosz Mihályné, az őrbottyáni könyvtár vezetője — Papp Károlyné, a dunakeszi zeneiskola igazga­tóhelyettese — Pánczél Ferenc, az albertirsai művelődési ház igazgatója — Pethő Ervin, a DCM forgalmi szolgálattevője —- Puska Tibor, a dunakeszi zeneiskola tanára — Selmeci Imré­né ceglédi könyvtáros — Skultéty Sándor, az abonyi művelődési ház igazgatója — Szabó Béla, a dömsödi művelődési ház igazgatója — Szegedi Pálné nagvkátai könyvtáros — Dr. Székely Lajos, a fóti Fáy—Vörösmartv Társaság ügyve^^tő elnöke — özv. Tabánvi Jánosné. a maglódi szlovák pávakör vezetője — Dr. Üj- városi Miklós, az MTA vácrátóti botanikus kertjének igazgatóhelyettese. Miniszteri dicséret A ceglédi Kossuth Lajos Művelődési Központ és az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Ház a III. országos kiváló mű­velődési otthon pályázaton elért eredmé­nyéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom