Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

ABONYI KRÓNIKA A LAKOSSÁG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Műszakok az óvodáért MILLIÓK - TÁRSADALMI MUNKÁBÓL A napokban az abonyi ÁFÉSZ dolgozói közül negy­venen a konzervüzemben paprikát tisztítottak. A munkáért járó bért az óvodaépítésre ajánlották fel. Abonyban az utóbbi eszten­dőkben nagy mértékben szapo­rodott a munkahelyek száma, és a lehetőséggel élve mind több olyan nő vállal munkát, aki eddig a háztartásban dolgo­zott. Ennek a kedvező változás­nak természetes velejárója, hogy megnövekedett az igény az óvodai és bölcsődei elhelye­zés iránt. Jelenleg 800 gyerek vár óvodai elhelyezésre, és kö­zülük csak 350-et tudnak elhe­lyezni. Ahhoz, hogy minden igényt kielégíthessenek, kétszer annyi helyre lenne szükség. A település V. ötéves tervé­ben egy új, százszemélyes óvo­da és 40 személyes bölcsőde fel­építése szerepel, ami előrelátha­tólag a tervidőszak végén ké­szül el. Ennek az intézmény­nek a megnyitása valamit eny­híteni fog a gondokon. A terv­be vett új óvoda és bölcsőde felépítése 20 millió forintba ke­rül, viszont a tanács ennek csak felét tudja előteremteni a költségek másik részét a helyi üzemek és a lakosság segítségével lehet össze­gyűjteni. — Ahhoz, hogy elképzelésün­két valóra tudjuk váltani, még azon túl is, hpgy a három ter­melőszövetkezet 6 millióval hozzájárul az építkezéshez, társadalmi összefogásra van szükség — hangsúlyozta Szűcs László tanácselnök. Abonyban a társadalmi ösz- szefogásnak, az önzetlen támo­gatásnak hagyományai vannak. A IV. ötéves terv idején a tár­sadalmi munka értéke 17,6 millió forint volt és az új terv­időszakra 15 milliót irányoztak elő. A tervezett 15 millióból az eddig eltelt másfél év alatt mar 12 milliót teljesítettek az abo- nyiak. A gyermekintézmények fejlesztése tekintetében figye­lemre méltó törekvés, amit a Mechanikai Művek gyáregysé­ge tett: 330 ezer forintért meg­vásároltak egy épületet, amit közel 1 millió forintos költség­gel óvodának alakítottak át. A felsorolt példákból is kitű­nik, hogy az a várakozás, ami­ről a tanácselnök említést tett, nem alaptalan. Miben segít­hetnek a nagyközség lakói ? Az üzemekben szervezzenek kom­munista műszakokat és az ezek után járó munkabért ajánlják fel. Ezt nemcsak a helyi, ha­nem a vidéki üzemekben dol­gozók is megtehetik. A párt és a tanács a ter­melőszövetkezetekben be­takarítási műszakokat szer­vez, ahová azokat a dolgozókat vár­ják, akik saját munkahelyü­kön kommunista műszakban nem tudnak részt venni. Ezért a mezőgazdasági munkáért ese­dékes bért is az óvodaépítésre lehet fordítani. Ebben az ak­cióban részt vehetnek a nyug­díjasok is. Azok az emberek, akik a két lehetőség egyikét sem vállalhatják, azok pénz­zel (egy műszaknak megfelelő bérrel) segíthetik az építkezést. Ha ezeket az akciókat az el­következő 3—4 évben megis­métlik, a hiányzó milliók bizo­nyára összegyűlnek. A párt és a tanács vezetői a közelmúltban felkeresték azo­kat a nagyobb vidéki munka­adókat — a Szolnoki Vegyi Műveket, a 7. számú Volán Vállalatot —, ahol az abo- nyiak egy része dolgozik és segítségüket kérték. Az előzetes megbeszélések kedvezően zá­rultak, előreláthatólag 1980-ig szóló együttműködési megálla­podást köt a tanács a két vál­lalattal. A gondok mérséklésé­re 1978-ban egy újabb 50 sze­mélyes óvoda nyílik a nagy­községben, amit egy meglevő épületből alakítanak át. Irta és fényképezte Gyuráki Ferenc Kétnapos ünnepi program Alkotmányunk 28. évforduló­ja és az új kenyér ünnepe al­kalmából kétnapos programot készítettek Abonyban. Augusz­tus 20-án reggel fél kilenckor lesz annak a 60 személyes óvo­dának a megnyitása, amit a Mechanikai Művek helyi gyáregységének szocialista bri­gádjai alakítottak át. Ezt 10 órakor munkás—paraszt ta­lálkozó követi, a Mechanikai Művek gyáregységében. Ünne­pi beszédet Ondrejovics Jenő, a vállalat gazdasági igazgató­ja mond. Az ünnepségen jel­képesen átadják ,az új, kenyer rét és. kiosztják a példamutató társadalmi munkáért járó ki­tüntető jelvényeket. Ezután kultúrműsor lesz, majd fél 12- től a termelőszövetkezetekben tesznek látogatást az érdeklő­dők. Déltől sportversenyeket rendeznek, este szabadtéri bál lesz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES C XXI. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM D VÁ P O S R £ SZ fe P. £ 1977. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Régi újságok a gyűjteményben A törteti honismereti kör a település történelmét idéző írá­sos és tárgyi emlékek mellett helyet ad gyűjteményében régi könyvérdekességeknek, iratok­nak, újságoknak is. Legújabb ilyen szerzeményük a Függet­lenség, az Üjság és a Budapesti Hírlap egy-egy száma 1934 má­jusából. Véget ért a vetélkedő Fejlődő, erős brigádmozgalom A jutalom: utazás a Szovjetunióba götti polcon ma már alig is­mert háztartási cikkek, fű­szerek nevei olvashatók, zo­máncozott táblákon. A felira­tok szerint kapható volt füge, kávé, feketecukor, súgó, áloé, sárga- és fehér jegecz, búza­keményítő és lámpabél. A va­lódi kínai feliratos zöld-arany- díszes dobozból teát kínáltak. A következő falrészen korsze­rű ételek sorakoznak, közöt­tük tejpor, szénsavas üdítők és különböző konzervek. A komoly felkészülést, sokrétű ismereteket követelő vetélkedő utolsó fordulójában a brigádok csapatait egy- egy komszomolista erősí­tette. A versenyzők számot adtak földrajzi ismereteikről, Lenin­grad nevezetességeiről, és sor­ra adták a pontos válaszokat a történelmi eseményeket idé­ző kérdésekre. A feladatok közt szerepelt szovjet költők, zeneszerzők műveinek isme­rete és Lenin élete, munkássá­ga. A brigádok gyakorlati feladatokat is kaptak, for­radalmi plakátterveket rajzoltak és a Szovjetunióban jellegze­tes ételeket, italokat készítet­tek el a vetélkedő során. Az első helyezett a ceglédi tanácsháza épületében lévő 22. számú üzlet Béke, szabadság szocialista brigád, a szakma kiváló brigádja lett, második a Gyomron lévő 108. számú üzlet Május 1. szocialista bri­gádja, harmadik a 200. számú ceglédi kisáruház Petőfi Sán­dor szocialista brigádja, ne­gyedik a nagykőrösi 66. szá­mú ABC-áruház Vági István szocialista brigádja, ötödik a vállalati központ Geisler Eta szocialista brigádja lett. A leg- job eredményt elért kollektíva két tagja jutalomként részt vehet ősszel a Szovjetunióba szervezett vállalati kirándulá­son. K. D. Házikó, Lábatlanból A TÜZÉP ceglédi építő­anyag-telepénél sokan kopog­tatnak azért, hogy megkérdez­zék: hogyan lehetne előre gyár­tott elemekhez jutni, abból ga­rázst építeni? Mint jelezték Lábatlanból szállítják Cegléd­re is az ilyen garázselemeket, amelyeket általában 25—30 nap alatt megkapnak a megrende­lők. A ceglédi palackozóba Sörgyár küldi a narancsos frissítőt Felkészülnek az ünnepre Pártmunka az Új Világ Tsz-ben Az abonyi nagyközségi párt- bizottság az irányítása alá tar­tozó alapszervezetek titkárai­nak legutóbbi értekezletét a helybeli Ülj Világ Termelő- szövetkezetben tartotta. Tar­kó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára tájékoz­tatása szerint a tanácskozás­nak ezt a formáját azért vá­lasztották, mert a termelőszö­vetkezet pártszervezetének munkájáról tárgyaltak. Részt vett az értekezleten Fekete Antal, a járási pártbizottság titkára és Drabek Károly, a Pest megyei pártbizottság munkatársa. Feladatok a gazdaságban Rakitovszki László, a tsz párttitkára egyebek között el­mondta, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tagnevelésre, csak azokat veszik fel a párt­tagok sorába, akik a legal­kalmasabbak. A Központi Bi­zottság erre vonatkozó hatá­rozatát a legszigorúbban be­tartják. A kommunisták át­lagos életkora 38 év, a fizi­kai és szellemi dolgozók ará­nya 72 és 28 százalék. A párt­rendezvényeket mindenkor előre elkészített munkaterv szerint tartják, amit a fel­sőbb pártszervek és saját igényeik figyelembevételével állítanak össze. A taggyűlé­seket és egyéb összejövetelei­ket rendszerint munkaidő után rendezik, így emiatt termelés- kiesés nem fordul elő. A na­pirendre tűzött témát vezető­ségi ülésen előzetesen meg­tárgyalják. A taggyűlések és a vezetőségi ülések mellett ha­vonta egy alkalommal a párt­csoportok vezetői részére meg­beszélést tartanak, ahol az időszerű párt- és gazdasági munkáról tanácskoznak. Egy új kezdeményezés alapján ne­gyedévenként beszámoltatják valamelyik pártcsoport veze­tőjét a csoport működéséről, munkájáról. Az alapszervezet vezetősége folyamatosan se­gíti a választott és társadal­mi szervek munkáját, beszá­moltatja az ott dolgozó kom­munistákat. A pártmunkának fontos ré­sze a politikai és ideológiai nevelés, valamint a szakmai képzésről való gondoskodás. Jelenleg az aktív párttagság 37 százalékának van vala­milyen politikai végzettsége. Az általános és szakmai is­meretek bővítése érdekében ebben az évben TIT-előadáso- kat is szerveznek. A politikai munka mellett sokat foglal­koznak a gazdasági feladatok­kal. Biztató gazdálkodás Ahol a párt- és a gazdasá­gi vezetők között jó az együtt­működés, ott nem lehetnek rosszak a gazdasági eredmé­nyek. Jó példa erre az Üj Vi­lág Termelőszövetkezet. A ga­bonaaratást már befejezték és az országos átlagot felül­múlták a terméseredmények. Mivel az aratással időben si­került végezni, két kombájn­juk Tápióbicskén folytatta a munkát. Befejezték a szal­mabálázást és a kazalozást, és most a mű- és szerves trá­gyázás, talaj-előkészítés és a mélyszántás folyik. Szedik az ízletes dinnyét, amit több mint száz hektáron termeltek. Zöld­ségfélékből jó közepes ter­mést, a tervezett mennyisé­get várják. Az előzetes szá­mítások szerint a gazdaság teljesíteni tudja azt a célt, amit az év elején meghatá­roztak. Tagkönyvcsere után A termelőszövetkezet párt­titkára elmondta, hogy éve­ken át sok gondot okozott a gépalkatrészek beszerzése, ezért a pártszervezet határozatban mondta ki, hogy gépeket nem lehet selejtezni, hanem azo­kat a hiányzó alkatrészek pótlására fel kell használni. Amióta az a döntés megszü­letett, nem fordul elő, hogy a gépek valamilyen hiányzó al­katrész miatt tartósan üzem- képtelenné váljanak. Fekete Antal arról tájé­koztatta a titkárokat, hogy a Központi Bizottságnak a tag- könyvcserével kapcsolatos, közelmúltban megjelent hatá­rozatában foglaltakkal az éves, beszámoló taggyűléseken is foglalkozni kell az ' alapszer­vezeteknek. Az értekezlet után a tit­károk látogatást tettek a gaz­daságban. Ütjük először a pa­radicsomfeldolgozóhoz, az úgy­nevezett lévonalhoz vezetett. Ott Mészáros Gyula, a tsz elnöke tájékoztatta a vendé­geket a paradicsomszedésről és a feldolgozás menetéről. A gazdaság ezen a nyáron 325 hektáron termel paradicso­mot, teljesen gépesítve és a betakarítás kétharmadát is géppel végzik. Előzetes becs­lés szerint mintegy 1300 va­gon paradicsomot kell be­gyűjteni és az átlagtermés hektáronként eléri a 400 má­zsát. Gy. F. A keskeny Gudoby utcában naponta sorakoznak a teher- és tankautók, de nem ritka közöt­tük a jókora kamionkocsi sem. Az udvaron üres üvegekkel te­li ládahegyek és alumínium­hordók láthatók. — Az igények egyre nőnek, s a hely már nagyon szűkös — mondja Csanád László, a Kő­bányai Sörgyár helyi kirendelt­ségének helyettes vezetője. — Ellátási területünkhöz tartozik Pest megye tekintélyes része. A mi autóink járnak Tápióság környékére, Nagykőrösre, Abonyba, Albertirsára és az egész ceglédi járást is innen lát­juk el. Januártól még több a felada­tuk az itt dolgozóknak. A Bor­sodi Sörgyártól kapott szénsav­val dúsított literes citrom és narancsízű frissítőt, valamint zöldüvegű ásványvizet szállí­tanak megrendelőiknek. Az utóbbi hónapokban az üdítők­ből átlagosan száz hektolitert forgalmaztak. A friss sört naponta tankau­tó hozza Budapestről, amit helyben palackoznak félauto­mata gépsoron. Több mint ezer láda sört fejtenek le egy mű­szakban. Jugoszláviából Apá­tiából rendszeresen érkezik Ceglédre az üveges sör. Len­gyelországból vasúton küldik a kartondobozokba csomagolt pa­lackokat, Csehszlovákiából szintén vonaton jön a hordós sör. A közeljövőben az osztrák Brauag cég termékeivel is ta­lálkozhatunk a boltokban. A magyar áruk közül a legtöbb Kőbányaiból és Kinizsiből fogy, de kapható időnként Mátyás, Bak és Rocky-Cellar márkájú is. A cukorbetegek részére egy százalék szénhidráttartalmú diabetikus sört forgalmaznak. Külön gondot fordítanak arra, hogy mindig bőségesen legyen az üzletekben a kismamák ré­szére Nektár sör. A kirendeltségen már a hét elején az augusztus 20-i meg­növekedett igények kielégíté­sén fáradoztak. Az új, bővülő profilról sem feledkezve, az egyik nagy raktárhelyiségben a sör mellett ott sorakoznak pi­ros és sárga műanyag ládák­ban az üdítők és a Borsodi víz. K. Jelen és hagyomány Tornácos ház, rengő szoknya Ceglédberceli táncosok, nótázók A falu hosszan elnyúlik a Pest felé vezető út mentén. Tisztaságszerető, dolgos nép lakja, rendezettek a házak, a kertek és az udvarok szépen gondozottak. Mintha két népé lenne az a vidék, két kor emberei, a múlté és a jelené, járnák az utcákat: az idős asszonyok rengő, sokszoknyás öltözékben és modern, kényelmes ruhák­ban a fiatalok. A sváb nép­viseletet ők már csak hébe- hóba öltik magukra. Német szót is egyre ritkáb­ban hallani. A gyerekek szá­mára ez a nyelv választható is­kolai tantárgy. A község könyvtárában a magyar anya­gon kívül sok német nyelvű könyvet tartanak számon, ol­vasója azonban kevés van. Ceglédbcrcelen két, nemze­tiségi hagyományokat ápoló művészeti csoport működik, az egyik a táncot, a másik a dalt kedvelőket gyűjti egybe. Találkozásaik, próbáik és gyak­ran szereplésük színhelye a művelődési ház. Dallal, tánccal — A tánccsoportban együtt van a falu fiatalja, öregje — mondja Gyímesi János, a mű­velődési ház igazgatója. — Jár­nak ide nyolc-tízéves gyere­kek, középkorúak, a legidősebb pár a 75 éves férfi és felesé­ge. Munkájuk eredményét mu­tatja. hogy 1974-ben bemutat­kozhatott a televízió műsorá­ban, sikerrel szerepeltek a kalocsai és a keszthelyi fclk- lórfesztiválon, majd föllép­tek a margitszigeti közönség előtt is. Veresegyházán, a hagyományőrző együttesek versenyén harmadik helyezést értek el. Énekkaruk, a páva­kor is gyakorta szerepel a községben, és minden évben többször vendégségbe utaznak. Színvonalas volt a hangver­senyük Érden, később a buda­pesti Nemzeti Galériában. — Két év óta, tavaszon­ként megrendezzük a sváb­bált. Mindkét alkalommal négyszáz bércéit hallgatta meg a nemzetiségi műsort, és mu­latta végig az éjszakát. Talp- alávalót ilyenkor nemcsak a falubeli zenészek muzsikálnak, hanem vendégül látjuk vala­melyik testvérzenekart is. Tervük: a falumúzeum Könnyen össze lehetne szá­molni a régi tornácos sváb házakat. Kevés van már be­lőlük. Ilyenekben őriz még egy-egy család néhány jelleg­zetes bútordarabot. Az időseb­bek nagy becsben tartják a táji berendezést, a tisztaszo­bába csak ünnepnap szabad belépni, vagy ha vendég ve­tődik a házhoz. A fiatalok la­kásában ritkán fér meg a ré­gi az új szekrénysorral, a modern konyhabútorral. Las- san-lassan elkallódnak a teg­napra emlékeztető tárgyak, használati eszközök. Őrizni kel­lene mindent, mert érték: egy nemzetiség múltját idézné a fiáknak és az unokáknak. — A művelődési házban na­gyon kevés a hely. Meg kelle­ne vásárolni egy jellegzetes épületet és. abban összegyűj- tenénk a régi bútorokat, be­rendezéseket. egy egész lakás felszerelését — mondja Gyí­mesi János. — Sok pénz kel­lene, hogy ne csak terv ma­radjon ... Dobozi Eszter A napokban tartotta a Cég- I léd és környéke Élelmiszer | Kiskereskedelmi Vállalat a januárban elkezdett, többré­szes vetélkedősorozatának dön­tőjét, amelyet a vállalat ala­pításának huszonötödik esz­tendejében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hat­vanadik évfordulója tiszteleté­re hirdetett meg szakszerveze­ti bizottságuk. A rendezvényen megjelent Szabó Gyuláné, a városi párt- bizottság munkatársa, dr. La­katos József, a városi tanács vb-titkára, dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztálya vezetőhelyet­tese, Sticzai Jenő, a Pest- Komárom-Nógrád megyei FÜ- SZÉRT Vállalat igazgatója, Czigony Béla, a Ceglédtej fő­könyvelője és Csipkó Rudolf, a FÜSZÉKT ceglédi kirendelt­ségének igazgatója. Kürti András igazgató meg­nyitójában áttekintést adott a vállalat negyedszázados fejlő­déséről és a várható fejleszté­sekről. Elmondta, hogy ebben a tervciklusban cél­juk az egymilliárd forin­tos forgalom elérése. A lakossági igények egyre szélesebb körű kielégítése ér­dekében minden évben átad­nak egy-egy ÁBC-áruházat, amelyek közül a gyűli elké­szült, hasonló létesítményt kap Üllő, Vecsés és Cegléd is. Be­fejezésül megnyitotta a ver­senyző brigádok gyűjtemé­nyeiből összeállított kiállítást. A bemutatóteremben ott láthatók a régi üzleti berende­zések és a legmodernebb bol­ti eszközöik mellett a vállalat alapításáról szóló dokumentu­mok, a változásokat és kima­gasló eredményeket bemuta­tó tablók, fényképek. A réz- kilincses, vastagfalú, jégtáblá­val működő hűtőszekrény mö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom