Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CE XXI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 17., SZERDA Gyógyít, életet ment Segítőkész önkéntes véradók Brigádok — készenlétben A vért az ember már a leg­régibb időktől kezdve az élet hordozójának tekintette. Erre utalnak a vele kapcsolatban kialakult hiedelmek, vallási szokások. A vadász az elejtett állat véréből ivott, azt remél­ve, hogy ezzel erejének, hatal­mának a birtokába is jut. Va­lószínűnek látszik az is, hogy az első gyógymód lényegében a vérivás lehetett. A vér gyógyító hatásáról alkotott feltételezések azon­ban csak századunk évtizedei­ben nyertek olyan tudományos alapot, hogy a gyakorló orvos napi munkája során sikeresen alkalmazhatja betege egészsé­gének helyreállításában e bo­nyolult összetételű folyadékot, gyakran mint egyedüli élet­mentő gyógyszert. A gyógyszérumok és a vér- transzfúzió fejlődése új távla­tokat nyitott meg a gyógyítás­ban, ennek helyi alakulásáról ás a jelenlegi lehetőségeiről beszélgetünk a ceglédi vér- transzfúziós szolgálat főorvo­sával, dr. Gyetvai Istvánnal. — Az Országos Vértranszfú­ziós Szolgálat ceglédi állomá­sa 16 évvel ezelőtt, 1961-ben kezdte el működését, és né­hány éven belül a Vöröske­reszt segítségével, mely főként egészségügyi felvilágosításból és a véradók szervezéséből ál­lott, már teljesen ki tudta elé­gíteni az akkor még <150 ágyas ceglédi és a nagykőrösi kór­ház vérigényét. Ugrásszerűen megnőttek a feladatok 1970-ben az új kórház megnyitásával, mi­vel több mint kétszerese lett az ellátandó ágylét­szám. Nemcsak a vérigény emelke­dett meg évi több száz liter­rel, de a vérvételi terület is nagyobb lett, mely a város, a járás, Nagykőrös mellett a nagykátai járás öt községével , is kibővült. Hogy a vérellá­tás a hirtelen megnövekedett igények ellenére ebben az idő­ben is zavartalan volt, nagy­ban köszönhető az eredményes meggyőző munkának, mellyel a véradók számát is megfelelő mértékben tudtuk gyarapítani. — Napjainkban már Ceglé­det Dél-Pest megye egész­ségügyi centrumának tekint­hetjük. A vértranszfúziós ál­lomás feladata az, hogy a kórház különböző osztályait vérrel és vérkészítményekkel ellássa. A készítmények jelentős része az általunk levett vér helyi feldolgozásával készül, de bizonyos mennyiséget to­vább is szállítunk a Gödöllői Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetbe, ahol főként speciális káresetek igényelte plazmafrakciókat állítanak elő belőle. Feltétlenül meg kell említeni egy viszonylag új készítményt, az úgynevezett anti-D gammaglobulint. Ez az Rh-negatív anyák magzatukat károsító immunizálódását akadályozza meg, így számos olyan házasságban születhet gyermek, amelyben eddig az anya és az apa kedvezőtlen Rh-vércsoport viszonyai miatt a létre jött terhességekben nem fejlődhettek egészséges utódok. A készítmény előállí­tása jelentős anyagi ráfordí­tással jár, hazánkban azonban a szocialista szemléletű egész­ségügyi ellátás keretében té­rítés mentesen rendelkezésére áll a rászorulóknak. Az Rh- összeférhetetlenség következ­ményeinek kérdését megol­dottnak tekinthetjük. — Korunkban a technika fejlődésével, főként a közleke­dés átalakulásával kapcsolato­san, de egyéb tényezők hatásá­ra is, megnőtt a balesetek szá­ma. Egy kívülálló úgy gon­dolhatja, hogv a legtöbb vér a kórházak baleseti osztályán kerül felÚaszhálásra. — Ez valóban így van, de a kórház más osztályain, így a belgyógyászaton, sebésze­ten, szülészeten is jelentős mennyiségű vért és vérkészít­ményt használnak fel az or­vosok a gyógyítás során. A gyermekosztályról is gyakran kérnek tőlünk vért. Három éve kórházunkban is, szükség ese­tén elvégzik a gyermekorvosok az újszülötteken a gyakran életmentő vércserét. Minden esetben gondos vizsgálatok vezetnek az ehhez szükséges vér megtalálásához, különbö­ző haematológiai problémák miatt. Mindenféleképpen friss vér szükséges hozzá. De más esetekben is felléphetnek rend­kívüli igények, például, ha ritka vércsoportú vérből nagy mennyiség válik szükségessé. Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság augusztus 2-i számában egy cikk beszá­molt arról, hogy Cegléden jó adottságokkal rendelkezik a gyermekélelmezés. Egy köz­ponti konyhán 1800 adagot főznek, ebből 600-at a köz- . ponti napközis étteremben fogyasztanak el, a többit ki­szállítják más iskolák napkö­zis étkezdéjébe. ★ A Szabad Föld július 31-i számában arról olvashattunk, hogy a törteli általános isko­la napközisei hogyan élnek, milyenek a családi körülmé­nyeik. A riporternek Faj ka Jánosné iskolaigazgatónő nyi­latkozott. ★ A Fejér megyei Hírlap jú­lius 28-i száma az új ceglédi tejüzemet mutatta be, amely a tejipar és a tsz-ek közös ösz- szefogásával épült, s ezzel le­hetővé válik, hogy a tejet hely­ben dolgozzák fel. ★ A Cegléd népe című lap hatásáról olvashatunk Tóth István: A Nemzeti Paraszt­ul Ifárt története című köteté- ®r amely említést tesz az -ben és 1946-ban megtar­tott országos Dózsa-ünnepsé- gek ceglédi értékeléséről. ★ A Rádiónapló augusztus 11-i adásában Németh Tamás ceg­lédi hallgató tett fel kérdést a balatoni sportevezősök ügyé­ben. ★ i A Közalkalmazott augusz­tus 8-i számában a ceglédi Kossuth Múzeum és a műve­lődési központ közművelő te­vékenységéről olvasni rész­letes ismertetést. 1 ★ A Villamosgép, az ÉVIG üzemi lapja július végi szá­mában az ÉVIG gyárainak el­ső félévi munkáját értékelve megállapította, hogy vállalá­sát teljesíteni tudta a ceglédi kisgépgyár. ★ A Film, Színház, Muzsika legutóbbi száma Sándor Pál filmrendezővel készített ri­portot, díjnyertes filmjei és tervei kapcsán. A neves film­rendező elmondta, hogy rend­szerint állandó szereplőgár­dával dolgozik, s közéjük tar­tozik a Cegléden élő idős színésznő, Patkós' Irma is. M.T. Ilyenkor a havi 6—8 kiszállás során. levett vérkészletünket célzottan kell kiegészítenünk, erre önként jelentkezett régi véradóink sjron kívüli behí­vásával, vagy a készenléti vér­adó brigádok riadóztatásával. Ez utóbbi kollektívák az elmúlt két évben alakultak meg, főként nagy üze­mekben, így például az EVIG-ben, Május 1. Ru­hagyárban, KÖZGÉP-ben, a Nagykőrösi Konzervgyár­ban. A .zavartalan vérellátás bizto­sításához megszervezésük, se­gítségük ma már elengedhe­tetlen. Aki vért ad, életet ment. Véradás — életmentés — ol­vashatjuk a plakátökon. A kór­házakban az életmentés nem különleges esemény, a minden­napos gyógyítómunka eredmé­nye. Ehhez járulnak hozzá a véradók önzetlenségükkel, vé­rükkel, akik készek ismeretle­nül is a bajba jutott ember­társaik segítésére, megmenté­sére. Ez a segítségnyújtás meg­becsülést érdemel. De köszönet illeti a Vöröskereszt véradó aktivistáit, akiknek szervező, meggyőző, felvilágosító mun­kája nélkülözhetetlen. Az emberek természetesnek veszik, hogy a sokszor mással nem pótolható, életmentő gyógyszer, a vér szükség ese­tén minden időben rendelke­zésükre áll, ugyanilyen ter­mészetes cselekedetnek kelle­ne, hogy számítson a véradásra jelentkezés is. B. J. Kitüntetésük: Érdemes társadalmi munkás Augusztus 18-án, csütörtö­kön délután 15 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Központ ismeretterjesztő előadótermé­ben — a Cegléd városért vég­zett eredményes társadalmi munkáért — a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága által alapított Érdemes társa­dalmi munkás kitüntetések át­adására kerül sor. Tejtermék a vendéglőkben Önkiszolgáló közétkeztetés Bisztrót nyitnak Jászkarajenőn Naponta sokezer vásárló ke­resi fel a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ üzleteit, szakboltjait. A kisárutermelők, kerttülajdo- nosok szívesen viszik felvásár­lóikhoz termékeiket, és több százra tehető azoknak a szá­ma, akik különböző szakcso­portjaiknak tagjai. Sokrétű szolgáltatásaik körébe tartozik a vendéglátás is, erről beszél­gettünk Miklós József osztály- vezetővel. Nagy gondot fordítanak ven­déglátóegységeik korszerűsíté­sére, technikai színvonalának fejlesztésére. Folyamatosan fel­újítják hűtőberendezéseiket, rendszeresen cserélik a szé­keket, asztalokat, edényeket, evőeszközöket. Modern főzőüs­töket szerelnek be a konyhák­ba, s a hagyományos fűtésről a legtöbb helyen már áttértek az olaj- vagy gáztüzelésre. Sor­ra átalakítják italboltjaikat, talponállóikat kulturált biszí- róvá, ahol büféáruk, sütemé­nyek és — igény szerint — húskonzervek kaphatók. A hu­szonnégy egységből hétben me­leg ételeket kínálnak. A leg­nagyobb forgalma az Alföldi Étteremnek van Cegléden. Itt egy esztendőn belül jelentős átalakítás várható. Az előfize­téses rendszerben ebédelők számára a konyha előtti térben önkiszolgálópultot állítanak fel, ezzel várhatóan meggyor­sítják a közétkeztetést. Az EVIG-ben lévő üzemi kony­hájukban készülő hétszáz adag ételből kétszázötvenet óvodák­ba szállítanak. A; kicsinyek­nek tízórairól, uzsonnáról és ebédről gondoskodnak és ott készítik több mint száz építő­táborozó ebédjét. Szívesen szerveznek esküvői vacsorákat, brigádrendezvé­nyeket és nyugdíjastalálkozó- kat. Cegléden és Törteién egy­aránt gyakran tartanak ma­gyarnóta- és népdalesteket. Jászkarajenői éttermükben di­vatbemutató lesz, amit több helyen megismételnek majd. Szolgáltatásaik körének bő­vítése, hogy tavaly az Alföldi Étteremben bevezették a va­sárnapi tejárusítást, amelyből egy-egy hét végén tizenöt-húsz hektolitert adnak el. Kelendő a kenyér és péksütemény is. A hónap elejétől tehéntúrót és tejfölt kínálnak a vásárlóknak. Ezentúl minden vendéglátóegy­ségükben kapható dobozos sajt, tejjel, tejtermékkel készült sü­temény, és egyéb étel. Törteién ősztől iskolatejről gondoskodnak a kisdiákoknak. A tervciklusban alapvető cél­juk a köz-, gyermek- és diák- étkeztetés növelése, ésszerű be­ruházások megvalósítása. Au­gusztus 20-ra Jászkarajenőn elkészül egy modern, százhúsz Újból a gépek mellett négyzetméter alapterületű bisztró, hasonló létesítmény épül Cegléden, a Szövetség ut­ca és a Rákóczi út sarkánál lévő épületben. Csemő központ­ja még ebben az évben új presszóval gyarapodik. Készül­nek a tervei a Jászkarajenőn létesítendő kisvendéglőnek, amelyet várhatóan 1978-ra át­adnak. A szövetkezet vendéglátó-há­lózatának dolgozói is bekapcso­lódtak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomba. Ételforgalmi tervük tíz száza­lékkal, az üdítő italoké húsz százalékkal magasabb az előző esztendeinél. A félévi ered­mény biztató, mindkét válla­lást túlteljesítették. Feladat­ként határozták meg a normán belüli készletgazdálkodást, és az Egy brigád egy újítás moz­galom bevezetését. Részt vesznek a városi és szövetkezeti sport-, kulturális rendezvényeken, társadalmi munkaakciókon. A szocialista brigádoknak a szakszervezeti bizottság vetélkedőt hirdetett, Ki tud többet a- Szovjetunió­ról? címmel. Kőhalmi Dezső Ceglédi kenyerek Pille könnyű, hófehér Jó híre van a ceglédi ke­nyérnek. Ha valaki messzi­vidékről itt jár, s szerét tehe­ti, vásárol a formás, házi jel­legű cipókból. A cipó mellett egy idő óta megjelent a ke­nyérboltban a korszerű tech­nológiával készült, vékony hé­jas. pille könnyű kétkilós ke­nyér is, amelyet szintén szí­vesen vesznek. A sütőipar mindkettőből elegendőt gyárt és szállít a boltokba augusz­tus 20-a kétnapos ünnepe előtt. Péksüteményből, ka­lácsból annyit sütnek, ameny- nyit a kereskedelem a forga­lom ismeretében igényel. Szentendrei viadal Szép sikerrel szerepeltek a ceglédi és a ceglédi járásbeli csapatok a Szentendrén meg­rendezett kispályás labdarú­gó tornán. A viadalon össze­sen huszonhat együttes állt rajthoz, közülük kilencen Ceglédről. Az első és harma­dik hely a ceglédieké lett, a negyedik helyen Abony vég­zett. A torna végeredménye: 1. KÖZGÉP, 2. Dunabogdány, 3. MÁV Villamosfelügyelőség, 4. Abony. A győztes csapatban a következők játszottak: Sza­bó László, Angyal, ősze, Ju­hász, Kazal, Bognár, Juhász, Katona. Bujáki, Szabó Antal, Tankautó hordja a bort Lefejtő, töltőállomás épül Teljesült a terv időarányos része Cegléd szívében, a 40 ezer hektoliter bort befogadó ex­portpincészetben nagy munka folyik. A pinceház előtti vágá­nyon gyakran megjelennek a vasúti szállító kocsik, hozzák a bort az ország minden ré­széről. A pinceüzemben háza- sítás és egységesítés után vi­szik a finom italt a távoli or­szágokba, tetszetős és jó minő­ségű, egyforma hordókban. A HUNGAROVIN Borgaz­daságok Exportvállalatának ceglédi üzeme ez. Vezetőjétől, Simon Ernőtől érdeklődtünk munkájukról és eredményeik­ről. — Pincénk minden évben ötször-hatszor megtelik és ki­ürül — mondotta. — A legna­gyobb vásárlónk a Szovjetunió, oda évente 150 ezer hektoliter 18 fokos, egységesített, kü­lönleges erős bort szállítunk. A szállítás tölgy- és akác­fából készülő, öt hektoliteres hordókban történik, melyekből évente 30 ezer darabot a szov­jet export részére gyárt a ceg­lédi hordógyár. Ezenkívül Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba és a Német Demokra­tikus Köztársaságba szállítunk minőségi borokat. — Hogyan sikerült az első félévi tervteljesítés? — A múlt évi gyenge termés folytán, komoly gondokat okoz a szükséges bormennyiség ösz- szegyűjtése, a szállítások nem­egyszer nehézséget okoznak, de terveink időarányos részét mégis teljesítettük, folyamato­san megy a munka. — Vannak-e problémáik? — Ez év december 31-én megszüntetik az üzemünk előtt elhaladó cegléd—hantházi vasutat. Helyette autóbuszok járnak majd. Űjév után ne­künk is csak néhány hónapi szállítást engedélyeznek, míg működésünkhöz az új lehető­séget megteremtjük. Üzemünk természetesen a helyén marad. A boroknak a ceglédi vasútál­lomásról való be-, és az állo­másra történő kiszállítására két 22 ezer literes tankautót állítunk be. Ezeket darabon­ként 2,7 millió; forintért már meg is vásároltuk. A vasúti pá­lyaudvaron lefejtő és töltőál­lomást építünk ki, tízmillió forint költséggel. — A pincészetben hányán dolgoznak? — 40 tagú a Kossuth szocia­lista brigádunk, melynek Koncz Imre a vezetője. Már kétszer nyerték el o vállalat kiváló brigádja kitüntetést, s jó munkájukkal biztosítják üzemünk zavartalan és ered­ményes működését — mondta Simon Ernő üzemvezető. K. L. Visszatérnek, segítenek Idősek napja Jelvényt kaptak a törzsgárdatagok A Május 1. Ruhagyár ceglédi, Eötvös téri tanműhelyében már véget ért a nyári szünidő. A leendő harmadévesek most a tanműhelyben dolgoznak, a másodévesek a gyárban a szalag munkájával ismerkednek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kocséron, az Új Élet Ter­melőszövetkezetben minden nyáron megrendezik az idő­sek napját. így történt ez a napokban is. A termelőszövet­kezet nyugdíjasai szép szám­mal jelentek meg a szövetke­zet párt- és gazdaságvezető­sége által megrendezett ün­nepélyen, a kárpitosműhely nagytermében. Már tíz órá­tól kezdve gyülekeztek az idős emberek, a kocséri utcá­kon szinte csak őket lehe­tett látni. Az ünnepségen adták át a törzsgárdatagoknak járó jel­vényeket, s a vele járó pénz­jutalmakat. A gazdaságban töltött 25, 20, 15, 10 év után kaptak kitüntetést, így pél­dául id. Balogh István, özv. Csató Jánosné, Herkő János, Űri Sándor, akik 25 éve tag­jai a termelőszövetkezetnek. F. Hegedűs Gergely, Ondó István, Utasi Imre, Urbán János 20 éves tagságért ka­pott elismerést. A nyugdíj as-találkozó mű­sora szavalattal kezdődött. Vinokurov: Az ifjúság című versét szavalta el Kara Ilona. Kiss János, a tsz pártvezető­ségének titkára kedves sza­vakkal köszöntötte az egybe­gyűlt vendégeket, a három nemzedék képviselőit. Ismer­tette az 1975-ben életbe lépett új nyugdíjtörvényt. Ezután a helyi KISZ-alapszervezet adott műsort, így hallhatták Heltai Jenő egyik vidám hang­vételű versét Csontos Mária előadásában, egy tv-riport je­lenetet játszott Holi Jánosné és Szaszkó Sándor. A Gábor Áron Általános Iskola úttö­rői néptáncokat mutattak be és. a citerazenekar dalaival, zenéjével keltett vidámsá­got. Ricsii János, a tsz elnöke a szövetkezet eredményeit is­mertette. A törzsgárdajelvé- nyek. és a pénzjutalmak szor­gos kezekbe kerültek, hiszen a nyugdíjasok is szép szám­mal segítik a tsz munkáját, így a paradicsom-, a szőlő­szüret idején mindig lehet munkájukra számítani. Az ünnepség közös ebéddel és az öregek megajándékozásával zárult. Borzák Tibor X

Next

/
Oldalképek
Tartalom