Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
Mf.cvr.t 1977. AUGUSZTUS 17., SZERDA Heti jogi tanácsok • Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet? Több olvasónk fordult hozzánk olyan kéréssel, hogy közöljük az átlagkereset kiszámításának módját, mivel az év végén nyugdíjba szeretnének menni. Ilyenkor már szá- mítgatják, miként járnak jobban, melyik a legjobb három év, mit lehet figyelembe venni a részesedésből és a jutalmakból. Olvasóink kérésének teszünk eleget, mikor az alábbiakról tájékoztatjuk őket. Elöljáróban azt említjük meg, hogy a biztosítottak kereseteként azokat a pénzbeni és nem pénzbeni juttatásokat lehet figyelembe venni, amelyek után nyugdíjjárulékot kellett, illetve kell levonni. Az öregségi nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet úgy számítják ki (a legjobb három évet száz- százalékos pontossággal számítógépen), hogy az átlagszámítási időszakban elért keresetet elosztják az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre az igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet megszorozzák 365-tel és a szorzatot elosztják 12. (tizenkettő-) vei. Az eredmény a havi átlagkereset. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat, a szabadnapokat továbbá az igazolatlan távoliét napjait is figyelembe kell venni. Nem lehet azonban figyelembe venni azokat az időket, amelyben az igénylőnek nem volt keresete, mert keresőképtelen beteg volt, vagy fizetés nélküli szabadságon tartózkodott. Keresetként az átlagszámítási időszakra járó azokat a pénzbeni és természetbeni juttatásokat veszik figyelembe . — amint erről a_ bevezetőben. már írtunk —, aíiieljflek"után' az illetőnek nyugdíjjárulékot kellett fizetnie. A nyugdíjazást követő naptári év végéig kitüntetés alapján kifizetett jutalmat, továbbá a bányászoknál a hűségjutalmat is számításba veszik, mintha ezeket a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki. Az év végi részesedésnek azokat az összegeit veszik figyelembe, amelyeket az átlag- számítási időszak alatt fizettek ki. Nem veszik azonban figyelembe a töredék évben kifizetett részesedést, de a töredék év napjait sem veszik figyelembe az év végi részesedés havi átlagának a kiszámításánál. Éppen ezért annál az igénylőnél, aki év végi részesedést is kapott, és az átlagszámítási időszak három vagy négy év is töredék év, külön számítják ki a három, vagy négy év és a töredék év elért kereset havi átlagát az év végi részesedések nélkül, és külön a három, vagy négy év alatt kifizetett év végi részesedések havi átlagát. A két átlag együttes összege adja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet. Nézzük ezt azzal a példával, aki 1977. október elsejével megy nyugdíjba. Az igénylő az irányadó Időszak alatt mindvégig dolgozott, 1976-ban három hónapig betegállományban volt, ezek szerint a számítógépen kiszámított három legjobb éve az 1974, 1975 és az 1976. Az elért kereset és a kifizetett részesedés az alábbiak szerint alakult: 1974- ben 28 600 Ft + 1400 Ft év végi részesedés, amelyet 1974. áprilisban fizettek ki, 1975- ben 31200 Ft + 800 Ft év végi részesedés, amelyet 1975 márciusában fizettek ki, 1976- ban 30 000 Ft + 1000 Ft év végi részesedés, amelyet 1976 áprilisban fizettek ki, 1977. I. 1.—IX. 30-ig 29 400 Ft (töredék évről részesedés nem vehető figyelembe). összesen: . U9 200 Ft. 4^ év végi részesedés. ‘ • ■’í2*• Osztószám: 1974-ben 365 nap 1975- ben 365 nap 1976- ban 276 nap Együtt 1006 nap 1977- ben (I. 1.—IX. 30-ig) 263 nap összesen: 1269 nap MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 18-TOL AUGUSZTUS 24-IG CEGLÉD, Szabadság 18—21: Chaplin revü 18—21: Esti előadás: Elveszel elhagylak* 22—24: Vigyázat, vadnyugat! CEGLÉD, Kamara 18—21: A cowboy nyara 22—24: Egyetlenem GÖDÖLLŐ 18—21: Száll a kakukk fészkére* x 22—24: Tisztes honpolgárok* SZENTENDRE 18—21: Tisztes honpolgárok* 21: Első előadás: A villámcsináló 22—24: Száll a kakukk fészkére* VÁC, Madách Imre 18—21: a Scotland Yard vendége 22—24: Hotel Pacific 22—24: Délutáni előadás: Talpuk alatt fütyül a szél ABONY 18—21: Szabálytalan szabályos 22—24: A zsoldoskatona BUDAÖRS 18—21: Péntek, a bennszülött 22—24: Felragyog tiszta, szép fényű csillag I—II. DABAS, Kossuth 18—19: Két férfi jelzi érkezését 20—21: Mr. Mckinley szökése I—II. 22—23: Olcsó regény* DUNAHARASZTI 18—19: Hotel Pacific 20—21: Katharina Blüm elvesztett tisztessége* 22—23: Vihar a szárazföldön DUNAKESZI. Vörös Csillag 18: A filatelista halála 19: Lépések az éjszakába 20: Vakmerőség 21: Asszony a banditák ellen 22—24: A Scotland Yard vendége •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 18—IS: Talpuk alatt fütyül a szél 20— 21: Az énekes elveszti hangját . 22— 23: A Scotland Yaéd vendége ÉRD 18: Az oroszlán ugrani készül 21— 22: A filatelista halála 23— 25: Egészséges házasélet FÓT 18—19: Jeremy 20—23: A Scotland Yard vendége GYÁL 18—19: Az inkák kincse 20—21: Egészséges házasélet 22— 23: Vágta a völgyben LEÁNYFALU, Kert 18—19: Férj válaszúton 20—21: Az ígéret földje I—II.* 22—23: Szabálytalan szabályos NAGYKATA 18— 21: A pofon 22—24: A bosszúállók újabb kalandjai PILISVOROSVÁR 19— 21: Egy lány Chicagóban 22—23: Jelenetek egy házasságból I—n.* POMAZ 18—19: Felragyog tiszta, szép fényű csillag I—II. 20— 21: Csendes otthon 22—23: Péntek, a bennszülött RÁCKEVE 18—19: Katharina Blum elvesztett tisztessége* 20—21: Felragyog tiszta, szép fényű csillag I—IL 22—23: Csendes otthon SZIGETSZENTMIKLÓS 18—21: Gyilkosság az Orient Expresszen 22—23: Katharina Blum elvesztett tisztessége* A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A leltári felelősségről nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, mit kell leltárhiánynak tekinteni. Eszerint a kezelésre átadott és átvett, társadalmi tulajdont képező anyagokban (áru, termény, nyersanyag, fél- készáru, göngyöleg stb.), keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kereskedelemben, a vendéglátásban a kockázat mértékét meghaladó az a hiány, amelynek okait megállapítani nem lehet. A leltárhiányért való anyagi felelősség szabályai a kereskedelemben és a vendéglátásban a szabadkasszás üzletekben érvényesülnek. " — Ebben az ügyben — hangzik tovább a határozat — a munkaügyi bíróság a tényállást nem tárta fel, bizonyítási eljárást nem íolytatott le, a felelősségvállaló nyilatkozatot, a munkaszerződést, az üzletvezetői megbízatást nem szerezte be. Azt sem tisztázta, hogy az ön- kiszolgáló bolt szabadkasszás rendszerben vagy szoros elszámolás alapján üzemel-e, a napi bevétel pénztárgéppel ellenőrizhető-e. Az iratokból nem derül ki, hogy az üzlet egy- műszakosnak vagy egyszemélyesnek minősül-e, a vezetőnek volt-e beosztottja, s ha igen, alkalmaztatásához hozzájárult-e. A munkaügyi bíróság a leltáriratokat sem szerezte be, és igazságügyi könyvszakértői vizsgálat elrendelése nélkül állapította meg a hiány összegét. Mindezek miatt megalapozatlanul döntött, s ezért a keresetet elutasító ítélete törvénysértő. Ugyancsak törvénysértő a Pest megyei bíróság jogerős ítélete, mert nem vette észre a tényállás feltáratlanságát, sőt, azt állapította meg, hogy azt a munkaügyi bíróság kellően felderítette. Azt sem vette figyelembe, hogy a raktárvezető azt állította: a leltári jegyzőkönyvben az ÁFÉSZ egyoldalú javításokat eszközölt, téhát nem bizonyított, hogy az üzlet árukészletét számbavevő leltári iratok valós adatokat tartalmaznak vagy sem. Mindezek tisztázására új eljárásra van szükség. U Tíz nap rendeletéiből Az üzemi állatorvosok és állategészségügyi szaksegéderők működéséről adott ki a mező- gazdasági és élelmezési miniszter 27/1977. (VII. 30.) MÉM szám alatt rendeletet. (Tanácsok közlönye 35. szám.) Az állatforgalom egyes állategészségügyi kérdéseinek szabályozásáról szóló 31/1976. (IX. 29.) MÉM számú rendelet módosításáról ugyanitt jelent meg a 28/1977. (VII. 30.) MÉM rendelkezés. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége 3/1977. szám alatt irányelvet ‘ adott ki a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, valamint a MÉSZÖV alapszabályának módosításáról. (Tanácsok Közlönye 35. szám.) Az 1976/77. évi Ifjúsági parlamentek megrendezésének tapasztalatairól az 1030/1977. Mt. h. határozat, az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kérdéseiről az 1031/1977. Mt. h. SZOT, KISZ KB együttes határozata intézkedik. (Magyar Közlöny 61. száma.) Az üdülők alkalmazottai munkabéréről, munkafeltételeiről a 110/1977. MüM utasítás intézkedik. (Munkaügyi Közlöny 9. száma.) Az államigazgatási vezetők és ügyintézők képesítési rendszeréről ugyanitt jelent meg a 25/1977. (VII. 9.) MT. számú rendelkezés. PEREK AZ ÖRÖKSÉGÉRT (4.) A társasági beszélgetés nem iehet végrendelet EGY NYUGDÍJAS férfi elhunyta után a közjegyzőnél jelentkezett egy asszony és igényt támasztott a hagyatékra. Elmondta: két évvel a haláleset előtt az illető társaságban kijelentette, minden vagyonát reá hagyja, mert hosszú időn át vele volt és gondozta. A bíróságnak tehát azt kellett eldöntenie, történt-e érvényes szóbeli végrendelet. A törvény értelmében az tehet szóbeli végrendeletet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézséggel tehetne. E két törvényes feltételnek a végrendelkezés idején együttesen és objektiven fenn kell állania. A végrendelkező személyes elképzelése azonban a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. Életet fenyegető, rendkívüli helyzet az, ha valakinél látszólag minden előzetes betegség nélkül, hirtelen életveszélyes állapot áll be, vagy ha beteg, és egészsége ugrásszerűen any- nyira leromlik, hogy életét közvetlen veszély fenyegeti. Orvosi szakkérdés, hogy a végrendelkező egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetett Volna írásbeli végrendeletet, körültekintően kell elbírálni, figyelembe véve az illető fizikai és lelki állapotát. A SZÓBELI végrendelet akkor érvényes, ha az illető két tanú együttes jelenlétében, az általuk értett nyelven, szándékát kifejti és kijelenti, hogy nyilatkozata a végrendelete. Amennyiben a végrendelkező megszakítás nélküli három hónapon át nehézség nélkül írásbeli végrendeletet tehetett volna, a szóbeli érvénytelen. Még meg kell említeni, hogy a szóbeli végrendelettevőnek nem kell a törvény szavait szó szerint kijelentenie, hanem csak azt, hogy ez az ő végrendelete. — ALAPVETŐ feltétele a végrendeletnek — mondta ki az ügyben a Legfelsőbb Bíróság — az örökhagyó akarata. Ez azt jelenti: tudatában kell lennie annak, hogy végrendeletet tesz, szándéka erre irányuljon, és kijelentései ezt juttassák kifejezésre. Ebben az esetben a végrendelkezésnek ez az alapvető követelménye hiányzik. Az elhunyt ugyanis társaságban volt, s ekkor egyik barátjának említette: örököse az igénnyel fellépő asszony lesz, mert gondozta. A beszélgetésből a társaság egy másik tagja, aki közelükben ült, részleteket hallott. Ilyen tényállás mellett nincs alap annak megállapítására, hogy ez alkalommal az illető végrendelkezni akart és szóbeli végrendeletet tett. Társalgás közben annak megemlítése, hogy vagyona sorsáról mi az elgondolása, nem tekinthető végrendelkezésnek. Ezért a kereset alaptalan. K. S. A három év és a töredék év átlagkeresete az év végi részesedések nélkül: egynapi átlagkereset: 119 200:1260 = 93,93 Ft; egyévi átlagkereset: 93,93x 365 = 34 285 Ft; havi átlagkereset: 34 285:12 = 2857 Ft. A három legjobb naptári évben kifizetett év végi részesedések átlaga: egynapi átlag: 3200:1006 = 3,18 Ft; évi átlag: 3,18x365 = 1160,70 Ft; havi átlag: 1160,70:12 = 96,73 Ft. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset: 2857 + 97 = 2954 forint. • Az ajándék visszaköveteléséről és az eszmei tulajdonon való építkezésről. Egyik olvasónk azt írja, hogy öt évvel ezelőtt ajándékozás címén telket kapott szüleitől. A telket azzal a feltétellel adták a fiataloknak, hogy azon házat építsenek, boldoguljanak. Ez meg is történt. A múlt évben a szülők és a gyermekek között a kapcsolat megromlott, és mivel közvetlen szomszédságban építették a fiatalok a házukat, a nap, mint nap való találkozás mindig nézeteltérést, szóváltást eredményez. Olvasónk azt írja, hogy vissza akarják venni tőlük az ajándékba adott telket. Lehetséges-e ez, megcsorbíthatja-e a telket, kérhet-e esetleg olvasónk kártalanítást? Leveléből megállapíthatóan apjának követelése jogilag nem valósítható meg. Az ajándékba adott telken ház épült, a tulajdonjogot a fiatalok nevére telekkönyvezték, feltételezzük, hogy más telekkönyvi számon, vagyis úgynevezett telekkönyvi jószágtesten épült az új ház, ennél fogva apjának semmi beleszólása abba nincs és olyat sem látunk, hogy durva hálátlanságot követett volna el olvasónk, ami esetleg alapul szolgálhatna az ajándék visz- szakövetelésére. A másik témát többen vetették fel, vagyis idegen tulajdonra lehet-e ráépíteni és azon tulajdonjogot szerezni. Jogunk ismeri az idegen tulajdonra való ráépítést, és ha a földtulajdon az építkezés befejezése előtt hozzájárulását adja, hogy az a földterület, amelyen a felépítmény készült, a másik tulajdonába menjen át, akkor azon a ráépítő tulajdonjogot szerez. A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére azonban az ingatlan nyilvántartás szabályai vonatkoznak. / Dr. M. J. (Az Ingyenes jogi tanácsadás szabadságolás miatt augusztus végéig szünetel.) A leltárhiányok miatt keletkezett perek elbírálására iránymutatóul szolgáló állásfoglalások hangzottak el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy Pest megyei községben levő szövetkezeti szabadkasz- szás üzlet vezetőjének 30 ezer forint leltárhiánya volt, ezért ennek az összegnek a megfizetésére kötelezték. Az illető a munkaügyi döntőbizottságnál tett panaszában a leltárhiány tényét vitatta, a megfizetés alóli mentesítését kérte. Arra hivatkozott, hogy csak eladói képesítése van, boltvezetői nincs és erről alkalmaztatásakor a szövetkezet tudott. Ennek ellenére a bolti adminisztráció megismeréséhez az ígért segítséget nem kapta meg. Előadta: nem megfelelő időben történt szállítások miatt igen sok áru megromlott, de ezt nem írták jóvá. A primőr áruk gyakran félig rothadtan érkeztek a boltba, de ezeknek a számláira ráírta, hogy az eladást megkísérli, a felelősséget azonban nem vállalja. Kifogásolta az alacsony kálómegállapítást is. A munkaügyi döntőbizottság a panaszt elutasította. Ezekután a bolt vezetője a Pest megyei munkaügyi bíróságon indított perében a már előadottakon kívül arra is hivatkozott, hogy egyes bizonylatok hiányoznak. A tabló vezetése miatt soha nem figyelmeztették, viszont a tablókat, valamint a nyitó-zárókészlet adatait késve, sokszor két hónap múlva közölték vele. Sérelmezte még, hogy — többszöri sürgetése ellenére — a döntőbizottság a határozatát több mint egy év elteltével hozta meg. Bizonyítási indítványt is terjesztett elő a bolt forgalmi jelentéseinek, illetve szállítóleveleinek könyvszakértői megvizsgálására. Azt állította: a szállítólevelekre minden esetben rávezette a mérlegelés alapján felmerült súlyhiányt, valamint a már romlottan érkezett áruk mennyiségét, ennek ellenére a szövetkezet a visszaküldött másolatokon a legritkább esetben eszközölt jóváírásokat. A szövetkezet a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a boltvezetőnek a szakmai segítséget megadta, az időszaki ellenőrzés azonban pontatlan és késedelmes tablózásokat állapított meg. A munkaügyi bíróság a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a boltvezetőt 14 ezer forint leltárhiány megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint figyelembe kellett venni, hogy a boltvezető nem ismerte és nem vezette megfelelően az előírt nyilvántartásokat, mégis a szövetkezet a kötelező évi leltár felvételekor ok nélkül késlekedett és ezzel maga is hozzájárult a hiány keletkezéséhez. Ezért 33 százalék erejéig a szövetkezet felelősségét is meg kellett állapítani. Fellebbezésre a Pest megyei bíróság ezt az Ítéletet helyben hagyta. Mindkét bíróság ítélete ellen megalapozatlanság és törvénysértés címén emelt óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a Pest megyei munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — A vonatkozó kormányrendelet szerint — hangzik a döntés indokolása — a megtérítés mértékének meghatározásánál minden körülményt, ami a dolgozó felelősségére kihat, különösen az illető munkakörét, esetleges távollétének időtartamát és az anyagkezelés tárgyi adottságait figyelembe kell venni. A munkaügyi bíróság nem vizsgálta és nem értékelte a boltvezető: felelősségét kizáró nyilatkozatait. A leltárhiány okait nem minden vonatkozásban tárta fel. Figyelmen kívül hagyta az illetőnek azt a bejelentését is, hogy egyes bizonylatok hiányzanak. Ezek sorsát annál is inkább tisztáznia kellett volna, mert esetleg a leltárhiány összegét befolyásolhatják. Azt sem tisztázta a bíróság, hogy a boltvezető az adminisztráció egyes intézkedésére kellő tájékozta: tást kapott-e és felhívták-e a figyelmét a jelentéseiben lévő hiányosságokra. — A per eldöntéséhez szük[ séges tényeket általában, annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A munkaügyi bíróság azonban e jogszabályi rendelkezéseknek nem tett eleget és a hiányos peradatok miatt megalapozatlanul döntött, ezért ítélete törvény- sértő. Ugyanígy törvénysértő a Pest megyei bíróság jogerős ítélete is, mert a tényállás fel- táratlanságát nem vette észre. — Az egyilc' Pest megyei ÁFÉSZ önkiszolgáló boltjának raktárvezetőjét leltárhiány megtérítésére kötelezték. A határozat hatályon kívül helyezéséért a Pest megyei munkaügyi bíróságon indított perében az illető arra hivatkozott, hogy anyagi felelősséget vállaló nyilatkozatot nem írt alá, a hozzá beosztott dolgozót hozzájárulása nélkül alkalmazták, végül vitatta, hogy egyáltalán hiány volna. A bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a raktárvezető a leltárhiány számszaki megállapítására vonatkozó konkrét kifogást nem tudott tenni. Ezt az ítéletet a Pest megyei bíróság jogerőre emelte. Törvé-
