Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

1577. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP ‘vállfa» 3 Az építőipar — emberközelből (3.) Tisztában vannak a felelősséggel Egy intézkedési terv margójára Gazdaként, a köz érdekében Naponta látjuk őket mun­kába menet vagy jövet autó­buszok, villamosok, vonatok és távolsági járatok ablakán kitekinteni. Robusztus daruk fülkéiből irányítják betonpa­neleket magasba emelő acél­masinákat, tíz emelet magas­ságba feszített állványokon va­kolják a falat, szerelik az épü­letelemeket, parkettával von­ják be a durva betonpadlót, beépített konyhabútorokat, fürdőszoba-berendezéseket ál­lítanak össze gyakorlott kéz­zel ... Ép Hómunkások, akik keze nyomán hidak, metró­vonalak, lakótelepek készül­tek és készülnek. Mégis ke­vés az az ágazat, amelynek munkásairól olyan kritikus, gyakran elmarasztaló képet alkotna a közvélemény, mint az építőipari dolgozókról. A PÁÉV a legnagyobb épí­tőipari vállalat a megyében. Munkásai hozzáértésétől függ számos megyei nagyüzem korszerűsítése (a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyárában csarnoképületet, tra­fóházat, hűtő-kenő folyadék pincét, a Csepel Autógyárban 3 ezer 400 négyzetméteres sze­relőcsarnokot alakítanak ki), a tervek szerint az idén feje­zik be a kistarcsai kórház ho- telszárny-szerkezetének és gazdasági épületének munká­latait. s 965 lakást adnak át Vácott. Dunakeszin, Gödöl­lőn, Kistarcsán, Szigetszent- miklóson és Érden. Jaj a vándormadaraknak Gyárak termelése, családok (életének harmóniája függ az építőipari dolgozóktól. És ez nem kis felelősség. — A vállalat dolgozói tisz­tában vannak e felelősséggel — mondja dr. Kaponya End­re, a PÁÉV pártbizottságának tagja, aki egyben a gazdaság- politikai bizottság vezetője. Munkaköri beosztása személy­zeti és szociális főosztályve­zető. •— Az idén is elkészítet-, te valamennyi alapszervezet cselekvési programját, amely­ben első helyen foglalkoznak a kommunisták a vállalati ter­vek, a termelési feladatok tel. jesítésével. Ha jó eredményt akarunk elérni, szükségünk van a termelésben dolgozó párttagok, a becsületes mun­kások figyelmére. Amikor ezt mondom, elsősorban a munka- fegyelemre, a gépek kihaszná­lására, a minőségi munkára gondolok. — Értesültünk például ar­ról, hogy központi telepünkön indokolatlanul nagy a nap közben — bevásárlás, tízórai beszerzése ürügyén — kijáró dolgozók száma — folytatja ezután. — Az emberek több­sége pedig nemcsak eszik a vendéglőkben, hanem ezt-azt lehörpint. Mindez káros a munkára, de veszélyes is. Fő feladatunknak a megelőzést tartottuk. Létesítettünk a té­lén területén egy büfét, a kö­zeljövőben hasonlót nyitunk meg a központunkban. Nem tüntetjük fel sötétebb színben a valóságot, ha azt állítjuk: talán az építőiparban a ' legkrónikusabb a munka­erőhiány. Igaz, ez a PÁÉV esetében is. hiszen a személy­zeti főosztályvezető úgy tájé­koztatott, hogy akár ebben a pillanatban 200—400 fizikai dolgozót — segédmunkásokat, szakmunkásokat — vehetné­nek fel. Éppen ezért tűnik az első pillanatban ellentétnek az az újítás, amelyet a pártta­gok javaslatára és egyetérté­sével vezettek be a gyárban. — Látszólag ellentét, a gya­korlatban azonban jó ötlet — szólal meg ismét dr. Kaponya Endre. — Ha egy vezető a vándormadár kifejezést hall­ja, rögvest borsódzani kezd a háta. Mi csak egy esetben veszünk fel olyan embereket, akik állandóan váltogatják a munkahelyeiket: ha valame­lyik szocialista brigád kezes­séget vállal, hogy megtartia őket a gyárnak. Higgye el, a vándormadarak több kárt, mint hasznot hoztak a válla­latnak. A munkaidő jobb kihasz­nálását segíti a vállalati jog­segélyszolgálat. Dr. Kaponya Endre, aki végzettségét te­kintve jogász, saját elmondá­sa szerint 107 olyan ügyben adott javaslatot fogadóóráin, vagy intézkedett később, ami miatt a panaszosok fele bizo­nyosan beutazott volna a köz­pontba a vidéki telephelyek­ről. Százharmincegy fegyelmi Dél felé közeleg az idő, ám ebből mi sem látszik a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat központi telepén. Hatal­mas port kavarva dörrennek ki a kapun a billenős és fix­platós teherautók, a darusko­csik. A portán bemutatják a menetlevelet, aztán irány va­lamelyik megyei építkezés. A telepen kaptak helyet a segéd-, a szak- és a szerelőipari dol­gozók, a szállítási üzembe­liek, de itt van a vállalat köz­ponti raktára is. A barakkokban berende­zett irodaépület szobájában Gyebnár János gépkocsive­zető, a vállalati párt-végre­hajtóbizottság tagja, mind ez idáig alapszervezeti párttitkár, kulcsra zárja az ajtót. No, nem a bizalmatlanság végett. Itt ül közöttünk a számítási osz­tályvezető, Szendrődi Ferenc, s szinte percenként nyitná az ajtót valaki. Szerencsére a ki­lincs bírja. — Azt mondhatom, hogy jó az együttműködés a szállítási üzem kommunistái és a gaz­dasági vezetés között — be­szél most Szendrődi Ferenc. — Úgyszólván nekik köszön­hető a brigádmozgalom meg­szervezése az üzemrészben. Nagy a súlya a személyes pél­damutatásnak. Egy példát említek. Három évvel ezelőtt még 131 fegyelmi ügyben hoztunk döntést egy év alatt. Ezek között sikkasztás, társa­dalmi tulajdon elleni vétség, lopás szerepelt, s némely ügyet nemegyszer bűnvádi el­járás követett. Tavaly már csak 47 ügyünk volt, s azok is jelentéktelenebb vétségek; nem jött be a dolgozó reggel, nem oda merit,' ’ ahová küld­ték; feketefuvar. Az üzemegy­ség száma 160, az emberek többsége a fővárosból és a Bu­dapest környéki falvakból jár be. A vállalat munkásait is mi szállítjuk, 57 gépkocsival. Gyebnár János veszi át tő­le a szót: — Az üzemben 12 pártta­gunk van, de a III-as alap­szervezethez további 34 kom­munista tartozik. Az elmúlt fél évben tartottunk már kom­munista műszakot. Vállalá­saink között szerepel az üzem­anyag-megtakarítás, a hasz­nos teherrel megtett kilomé­terek növelése, az üresjára­tok csökkentése. Ez egyéb­ként mindenkinek érdeke. A billenősöket vezetők 45 szá­zalékos kihasználtságnál kan­nak prémiumot, a fixplatós autókat irányítók 80 százalé­kosnál. A bumeráng visszaüt Aki átélte már azt az örö­möt, amelyet egy új és mo­dern lakásba költöző érez, i tudja: az örömbe olykor ürömi is vegyül. Rossz felé nyílik az ajtó, nem zár az ablak, hibás a szőnyegpadló. E problémák okának egyik emberi vonat­kozásáról beszél Varga György csőszerelő művezető, a 33 ta­gú Il-es pártalapszervezet tit­kára. Rögtön egy példával kezdi: — Az a baj, hogy gyakran a különböző szakmák mun­kásai nem vigyáznak arra, amit a másik csinál. A közel­múltban történt, hogy egy épü­lő házban meghibásodott egy szennyvízelvezető cső. . Meg­vizsgáltuk, s kiderült: vala­melyik munkás a csőbe folyé­kony betont öntött, ami ott megkötött. A becsület is azt diktálta, hogy szóljak a hi­bát okozók vezetőjének, s vá­lasz az volt: mit csinálok olyan nagy ügyet belőle, ami­kor az én hegesztőim is ösz- szeégetnek készülékeikkel mindent... Olyan ez, mint amikor valaki elhajít egy bu­merángot, és az visszaüt. Négy napig tartott, amíg az említett hibát kijavítottuk. — Figyelnünk kell egymás munkájára, s tisztelni ' azt, amit a másik elkészített. A munkafegyelem és a minőség kérdése egyébként állandó té­ma a párttaggyűléseken. Har­minchármunk közül nem mon­dom, hogy mindenki, minden esetben kellő erővel hallat­ja a hangját, de a kommunis­ták, a dolgozók 80 százaléka mindenféleképpen szóvá te­szi a fegyelmezetlenséget. Fürdőkád konténerben A gondok mellett beszélhe­tünk a jó dolgokról, az újítá­sokról, amelyek a termelé­kenységet, a jobb minőségű termékek előállítását segítik. Hamarosan megkezdi mun­káját az új konténerüzem, amely a szállítás korszerűsí­tését teszi lehetővé. Különfé­le lakásberendezéseket, pél­dául konyhai tartozékokat, kádakat, szállítunk majd kon­ténerben. — Négy vágy öt nagy kapa­citású teherautót kell beállí­tanunk — mondja még Gyeb­nár János. — Az üzem szer­vezésében élenjártak a kom­munisták, hiszen a konténeres szállítás fontosságát nem volt könnyű megértetni az embe­rekkel. Az új üzem kialakítá­sával másfél millió forintot takaríthat meg a vállalat. ★ A közvélemény gyakran haj­lamos 'az egyedi példákból gyorsan általánosítani. A la­káshelyzet azonban egyébként is égető kérdés napjainkban. Harminckét éves szocialista fejlődésünk immár történel­mi távlat. Megváltoztak, meg­nőttek az embereknek, a dol­gozóknak az igényei, de oly­kor a munkaerkölcs fejlődé­se elmarad az igényekhez ké­pest. A munkafegyelem, a mi­nőség kérdése nemcsak az épí­tőiparban téma. Bár — pon­tosan az előbb említett igé­nyeink miatt — ez az egyik terület, ahol fokozottabban érezzük. Virág Ferenc Az ikladi Ipari Műszergyárban augusztus végén kezdi meg próbaüzemelését az NSZK-gyártmányú Ludwig—Ofag—Indu- gas kemence, amelyben tisztává és rozsdamentessé teszik a motorok állórcszeit. A 28 méter hosszú berendezés a kiszolgáló egységekkel együtt negyvenmillió forintba került. Nagy Iván felvétele A Minisztertanács az idén április 21-én tárgyalta meg azt a jelentést, amelyet a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága terjesztett elő te­vékenységéről, különös tekin­tettel a mezőgazdaságra és a lakossági szolgáltatások hely­zetére. A kormány — mint annak idején jelentettük — a beszámolót elfogadta, s meg­állapította, hogy a végrehajtó bizottság — a fővárost övező agglomerációból, a megye né­pességszámának gyors növe­kedéséből eredő sajátos hely­zetben — eredményesen tevé­kenykedett a megye fejlődé­se, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, életkörül­ményeinek javítása, a tanácsi munka színvonalának növe­lése érdekében. Egyetértés a feladatokban A Minisztertanács a végre­hajtó bizottság jelentésében szereplő, a megye fejlődését szolgáló legfontosabb felada­tokkal egyetértett, s ezek megvalósítása érdekében 3159/1977. számú határozatá­ban szabta meg a tennivaló­kat. Erre az útmutatásra tá­maszkodva, széles körű kon­zultációk és több előzetes vi­ta után készítette el a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága azt az intézkedési tervet, amelyet — ahogy ar­ról lapunk augusztus 4-i szá­mában röviden hírt adtunk — legutóbbi ülésén jóváha­gyott. Lényeges eleme a terje­delmes dokumentumnak, hogy a megyét olyan területi egy­ségként fogja fel, ahol a he­lyi törekvések találkoznak a központi szándékokkal és ha­tározatokkal, ahol tehát szi­lárd keretei vannak a nép- gazdasági tervvel összhangban levő területfejlesztésnek. Ah­hoz, hogy ez a jövőben még inkább így legyen, azaz ja­vuljon a központi és a me­gyei tanácsi határozatok vég­rehajtásának következetes­sége, elengedhetetlen a ter­vezőmunka tökéletesítése, kü­lönösen az éves költségvetési és fejlesztési alap tervek megalapozottságának fokozá­sa. Fontos mozzanatot ragadott ki ezzel a végrehajtó bizott­ság, mert az elemző munka, a változási tendenciák okai­nak felderítése még nem te­kinthet vissza nagy hagyomá­nyokra a tanácsoknál. Hatá­sos segítséget adhatnak az irányítómunka javításához a megyei tanács bizottságai, a megyei tanácstagok járási, já­rási-városi, városi csoportjai, de az is, ha a bizottságokban nem tevékenykedő tanácsta­gok fokozottan vesznek részt az ellenőrzésben. A korszerűbb igazgatás: követelmény Sok vita folyik arról, — s nem alaptalanul —, miként kell korszerűbbé tenni az igazgatási munkát a taná­csoknál, s ennek egyik ered­ményes eszközét láthatjuk abban a megyei törekvésben, hogy növekszik a testületi döntések előkészítésekor a konzultációk szerepe. Része lehet a korszerűbb igazgatás folyamatának az is, ha a me­gyei tanács, a végrehajtó bi­zottság, a megyei tanács tisztségviselői a korábbinál többször adnak útmutatást a* községek, nagyközségek szá­mára a feladatok egységes ér­telmezéséhez, s az is, ha a megyei szakigazgatási szer­vek vezetői, munkatársai sű­rűbben vesznek részt a helyi tanácsok ülésein. Tagadhatatlan, a korsze­rűbb igazgatás követelmény, de azt szintén nem hallgat­hatjuk el, hogy a tanácsok személyi, tárgyi feltételei ma még nem mindenben igazod­nak ehhez az egyébként jo­gos követelményhez. A ká­dermunka javítása, tervsze­rűbbé tétele mellett elenged­hetetlen az is, kedvezőbbé váljanak a munkahelyi fel­tételek, mérséklődjenek a lét- számmegöszlás aránytalan­ságai. Nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni — mind a ki­választásnál, mind a bérezé­si intézkedéseknél, a tovább­képzésnél, a munkahelyi de­mokrácia elmélyítésénél — a fluktuáció csökkentésére, a szakigazgatási apparátus megszilárdítására. Továbbra is zöld utat kapnak az igaz­gatási munkát ésszerűsítő ja­vaslatok, s hozzájárul a ta­nácsi gazdálkodás számviteli rendszerének korszerűsítésé­hez az is, hogy a tervidőszak végéig megszervezik a teljes körű számítógépes központi adatfeldolgozást. Helyes, hogy az intézkedési terv rész­letekbe menően taglalja a be­ruházási tevékenység tökéle­tesítésének módjait, s leszö­gezi, továbbra is rangsorolni kell társadalompolitikai fon­tosságuk szerint az igénye­ket, megkülönböztetett fi­gyelmet fordítva a lakásépí­tésre, az általános iskolai, va­lamint a gyermekintézményi hálózat gyarapítására, a köz­művek fejlesztésére. Az össztársadalmi érdekek szolgálata A megye mezőgazdasága or­szágosan is jelentős súlyt képvisel, s fontos' feladatok hárulnak rá a főváros ellá­tásában. A megyei tanács végrehajtó bizottságának in­tézkedési terve azokat a cso­mópontokat jelöli ki, ame­lyek legjobban sűrítik az össztársadalmi érdekeket. Így például különleges gonddal kell kezelni a földterületek mezőgazdasági művelés alóli kivonásának elbírálását. Kiemelt feladat a takar­mánynövények termelésének jelentős növelése, s az, hogy intenzív rét- és legelőgazdál­kodás alakuljon ki négyezer hektáron. A zöldségfélék ter­mőterületének 3800 hektáros, termékmennyiségének 107 ezer tonnás bővítését jelöli meg a program elérendő cél­ként. Az ötödik ötéves terv­ben a növényházak alapterü­letét megkétszerezik a mező- gazdasági üzemek,' a fóliás termelés pedig 44 százalékkal bővül. A középtávú tervidő­szakban a megyében 3700 hektár gyümölcsöst és 1800 hektár korszerű, nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőül­tetvényt telepítenek. Gyorsí­tani szükséges az öntözés re­konstrukcióját, s 1980-ra há­romezer hektáron folytathat­nak öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaság termelőegysé­gei. Realitásokkal számoltak az intézkedési terv készítői, ami­kor az egy tehénre jutó tej­hozamot 3400 literben jelöl­ték meg az ötéves terv végé­re, s a tehénállományt 49 ezer darabban. A főváros körüli jAn. tejgyűrű kialakítását 14 új szakosított tehenészeti te­lep létesítésével folytatják, a sertéstenyésztésen belül pe­dig jelentősen fokozzák a vágósertések kibocsátását. He­lyesen értelmezi az össztársa­dalmi érdekeket az az elhatá­rozás, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknél elsősorban az | alaptevékenység növekedjék. A megyei szakigazgatási szer­veknek, a járási hivatalok­nak, a helyi tanácsoknak rendszeres feladatukká kell, hogy váljon a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­nek bővítésére hozott intéz­kedések végrehajtásának elő­segítése és számonkérése. Az adómegállapításnál a taná­csok érvényesítsék a termelé­si kedvet ösztönző adókedvez­ményeket, s a maguk terüle­tén szorgalmazzák a háztáji és kisegítő gazdaságok folya­matos ellátását gépekkel, esz­közökkel. Fejlődés ellentmondásokkal Pest megyében rendkívül alacsony az egy lakosra jutó javító-szolgáltatói tevékeny­ség pénzértéke, s ,ez korábbi fejlődési megrekedések, illet­ve az elmaradt infrastruktúra következménye. Képet alkot­hatunk a helyzetről, ha le­írjuk, 1975-ben országosan 538 forint értékű szolgáltatás jutott egy lakosra, Pest me­gyében csupán 184 forintot tett ki ez az összeg. A me­gye a többi közigazgatási egységhez mérten messze le­szakadva az utolsó e sorolási listán, jogos szükségletek megfogalmazója tehát a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának intézkedési terve, amikor széles körben jelöli ki az ellentmondások fölszámo­lásának teendőit. Következetesen és folyama­tosan ellenőrizni szükséges a szolgáltatásfejlesztési alap terv szerinti, illetve szerződé­seknek megfelelő felhaszná­lását, sőt — korábbi tapaszta­latok alapján — a helyszíni, szúrópróba jellegű ellenőrzés­ről sem lehet lemondani. Ha­tásos erőfeszítések nyomán elérhető, hogy az ipari szö­vetkezetek tevékenységében nagyobb helyet kapjon a la­kossági szolgáltatás, s változ­zon annak minősége. Javít­hat a mai helyzeten az is, ha a fogyasztási szövetkeze­tek a bolti kiskereskedelem korszerűsítése mellett bővítik ún. fogyasztói szolgáltatásai­kat, így a házhozszállítást, a háztartási gépek helyszíni üzembe helyezését, az áruköl- csönök, hitellevelek ügyinté­zését stb. Nagy gondot kell fordíta­niuk a tanácsoknak az építő­ipari javító, illetve lakáskar­bantartó tevékenység fejlesz­tésére, fokozott támogatására. Ugyancsak lényeges teendő a kiemelt szolgáltatások felve­vőhálózatának bővítése, elér­ve, hogy a tervidőszak végére textiltisztításban, az elektro­akusztikai és háztartási esz­közök javításában a megye egész területén kielégítsék a lakosság igényeit. Minden tá­mogatást megadnak a taná­csok a szolgáltató vállalatok szakmunkásképzési terveinek megvalósításához, ugyanakkor a maguk területén szorgal­mazzák, hogy a szolgáltató cégek vezető állású dolgozói nyereségprémiumának felté­telei a gyors fejlesztésre ösz­tönözzenek. Nem mellékes kötelme a tanácsoknak a kö­vetkezetes árhatósági munka a szolgáltatások területén, s az indokolatlan áraránytalan­ságok megszüntetése. Szükség van arra is. hogy a tanácsok reálisan értékeljék a magán­kisipar szerepét, támogassák az iparjogosítványok kiadá­sát, az ipargyakorlás diffe­renciáltabb formáit. Minden területen a szolgáltatások összehangolt fejlesztésére kell törekedniük a tanácsoknak, azon a módon is, hogy szer­vezik a különböző cégek kö­zös beruházásait. Következetes számonkérés Viszonylag terjedelmes cik­künk is csupán érinteni tudta a Minisztertanács határozatá­ra alapozott intézkedési terv főbb részeit, de a leírtakból is kitűnik: szerteágazó, sokrétű feladatokról van szó. A kor­mány ülése az eddigi munka elismerésével nagy erejű er­kölcsi ösztönzést adott mind a megyei tanács végrehajtó bizottságának, mind általá­ban a tanácsoknak, s ez cél- tudatosságban öltött testet a programkészítéskor. Reális, teljesíthető célok kaptak helyet az intézkedési tervben, s éppen a feladatok végrehajthatósága, nem köny- nyű, de elérhető megvalósít­hatósága feltételezi a követ­kezetes számonkérést. Az in­tézkedési terv természetesen megjelöli a határidőket, a fe­lelősöket, de meggyőződé­sünk, nem kell mereven a pa­pírra írtakhoz ragaszkodni. Olyan teendőkről vän szó, amilyeneket valamennyi ta­nácstag, tisztségviselő és tiszt­viselő a magáénak tarthat, amilyeneket a területfejlesz­tés gazdájának mindenütt vállalni kell. értő módon, azaz felelősséggel. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom