Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

AP E S TM EGYEI H í R LAP KÜLÖN K IA DASÄ . , . V- .• ?V;, A VÁCI JARÄS ES VAC VAROS RÉSZ ERE Kőbányászok a Börzsönyben I. Megismerték Szob kincseit Piaci jelentés Fittyet hánynak a környezetvédelmi törvénynek, akik ily módon semmisítik meg a hulladékot a Vác határában hú­zódó szeméttelepen. De súlyosan hibáznak azok is, akik eltű­rik, hogy a hulladékok megsemmisítésének ez a módja, időről időre szennyezze a város levegőjét és borzolja a váciak ide­geit. Iványi Károly felvétele Filmesek a dóm kriptájában FRANCIA RENDEZŐ FORGAT A Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat teher­gépkocsisora a délelőtti órák­ban érkezeit a váci K- nstantin térre. A stáb a gép.pari szak- középiskolában vert tanyái. Csakhamar kíváncsiskodók sokasága figyelte a kívülállók számára mindig érdekes, iz­galmas előkészületeket. — Filmet forgatnak Vácott! — szaladt tovább a hír, amit megerősített az áramfejlesztő készülék egyenletes zúgása és a különféle öltözékekben meg­jelenő színészek, statiszták sora. Egy kis csalódást okozott, hogy annyi sok film szabad­téri felvétele után, ez alka­lommal nem a téren, vágy a környező utcán forgattak. A karvastagságú kábeleket vé­gigvezették a székesegyház ol­dalán, majd folytatták a sze­relést a kriptaajtó irányába. Közben a föld szintjével egy vonalban húzódó ablakokra sötétítő zsákok kerültek, hogy ne zavarja a külső fény az al­templomban készülő felvétele­ket. A környező padokon üldögé­lő, az egykori cári gárda egyenruháját viselő statiszták sejtették, hogy orosz témájú filmről van szó. A MAFILM Nemzetközi Stúdiójának Vác- ra érkezett munkatársai el­mondták, hogy gondozásukkal — bérmunkában — francia tv-filmet forgatnak Magyar- országon, s ennec néhány je­lenetét örökítik meg a dóm kriptájában. A másfélórás televíziós film összeesküvők (A Téli Palota fantomja) címmel kerül majd | a franciaországi s talán a ha- i zai képernyőkre is. A 11. Ka­talin cárnő utódaként 1796-tól 1801-ig uralkodó, zsarnok bel­politikát és ingadozó külpoliti­kát folytató I. Pál cár életé­nek utolsó szakaszáról, az el­lene elkövetett merényletről, meggyilkolásáról szól. Louis Grospierre, a neves francia tv-filmrendező irányí­totta a váci felvételeket. Terv­szerűen haladt a munka s mi­re sötétedni kezdett, gépkocsi­ra ültek a színészek, statiszták, eltűntek a műszaki járművek, A Konstantin tér visszanyer­te megszokott, mai arcát. P. R. Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,60—7 forintért árulták. A zöldbabot 7—10 forintért mérték. A fejes­káposzta 2, a kelkáposzta 12. a karfiol 10—14 forintba ke­rült kilónként. A lecsópapri­káért 4, az étkezésiért 6—8 forintot kértek. A paradicsom ára 3—6 forint között válto­zott. A vöröshagyma kilója 6.60, a fokhagyma darabja 2 forint volt. Tököt 2—3, ubor­kát 4—8 forintért láttunk. A zöldség csomójáért 3—5 fo­rintot kértek. Sóskát kilóra 8, spenótot 14, csomóra 'mind­kettőt 3 forintért adták. A ró­kagomba kilójáért 60 forin­tot kértek. Az őszibarack ára 5—14 fo­rint között változott. Körtét 5—10 forintért lehetett ven­ni. Almát 6—8 forintért kí­náltak. A szőlőért 14—20 fo­rintot kértek. Vörösszilva csak mutatóba volt, kilójáért 8 forintot kértek. Ugyancsak 8 íorintot kértek a magvaváló- szilváért is. A sárgadinnye ki­lóját 4, a görögét 5 forintra tartották. Láttunk törökszed­ret, 10 forintot kértek kiló­jáért. A környező falukból felho­zott tisztított kacsákért — nagyságtól és alkutól függő­en — 180—220 forintot adtak. A termelőszövetkezeti árudá­ban az élő csirke kilóját 32 forintra mondták. Tyúkot 25 forintért mértek a gödöllői egyetem elárusítói helyén. To­jást 1,50-ért lehetett venni. Dinnyevásár Mézédes az idei dinnyetermés. A váci piac standjain ha­lomban álló dinnyék közül nehéz a választás. Ivanyi Károly felvétele Vác a hazai lapokban A Fonómunkás hírt adott ar­ról, hogy Győri Tibor igazgató tájékoztatta a Pamutfonóipari Vállalat Váci Gyárának a dolgozóit a féléves eredmé­nyekről és a második félév feladatairól. A Néphadsereg képben és írásban beszámolt arról, hogy a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola hallgatói a váci DCM- ben találkoztak az üzem fiatal szakmunkásaival, ismerkedtek a gyári KISZ-szervezettel. A Vasas című szakszervezeti lap Képek a múltból címmel bemutatta Petővári Gyulát, a Híradástechnikai Anyagok Gyára könyvtárosát és a ma már Pest megye vasasüzemei­ben vándorló centenáriumi ki­állítást. Az Esti Hírlap Augusztusi vendégjárás címszó alatt rész­letesen ismertette városaink kulturális programját, meg­említve, hogy Vácott a két NDK-beli gitárművész: Mo­nika és Jürgen Host muzsikál. A Magyar Nemzet felmérte az edeig épült műteremlaká­sok helyzetét, megemlítve, hogy Vácott öt ilyen otthont építettek a Művészeti Alap jelentős hozzájárulásával. P. VASÁRNAP ZÄRVA. A vá­ci Vak Bottyán Múzeum ér­tesíti az érdeklődőket, hogy a Március 15. téri kiállítóterem nyári tárlatát vasárnap he­lyett — technikai okokból —, már ma, szombaton bezár­ják. KÉZILABDA: Győzelem Debrecenben Hatodik alkalommal ren­dezték meg Debrecenben a nemzetközi ŰTTRÖSZT Ku­pát, melyen — kupavédőként — részt vett a Forte ifjúsági kézilabdacsapata is. Nem a legjobb előjelek kí­sérték a csapatot, Sulyánszkí külföldre utazott, Aradi és Strasser sérülés miatt maradt itthon. így csak a pásodik, harmadik helyre számíthattak a váci lányok. Az első mérkőzésen — vé­gig vezetve —, biztos győzel­met arattak a Krakkóból ér­kezett lengyel lányok ellen. Ezután a Dunakanyar Torna második helyén végzett Deb­receni KÖZÜT csapata követ­kezett, ők sem tudták megál­lítani a fortés lányok roha­mait. A döntőben a Plastikai Nitra lányai voltak a váciak ellenfelei. A csehszlovák if­júsági bajnokság ezüstérmes csapata sem tudott kibonta­kozni a Forte ellen, s így a váci lányok immár másod­ízben nyerték meg a rangos tornát. A rendezők egyéni díjakat osztottak, a góllövők verse­nyében 11 góljával, Farlms Éva, a kapusok között pedig Baranyai végzett a második helyen, de jó teljesítményt nyújtott Farkas Ildikó, Bre- zovszki, Balogh, Kurdi és Takáts is. A távollevőket fia­tal játékosokkal: Bayerral, Bogival és Zagyival pótolta az edző. Mindhárman 14 éve­sek. Eredmények: Forte—Krakkó 11:8 (6:5) Forte—KÖZÜT 9:8 (5:4) Forte—Nyitra 11:9 (3:3) A torna végeredménye: 1. Forte (6 pont), 2. Nyitra (4 pont), 3. Krakkó (1 pont), 4. Debreceni KÖZŰT (1 pont). A győztes csapat a követke­ző összeállításban lépett pá­lyára: Baranyai, Zagyi — Farkas E. (11), Kurdi (6), Far­kas I. (5), Takáts (3), Joó, Bagi, Balogh (7), Bayer. Oláh. Brezovszki. ★ Az NB II. középcsoportjá­ban jelenleg második helyen álló felnőttcsapat ma (szom­baton) délután 4 órakor őszi első mérkőzésén a Szeghalmi KSE ellen lép pályára. Vár­hatóan az ificsapat néhány játékosát is szerepeltetik a ‘!°1nőttos3patban. A második és az ificsanat vasárnap Galgahévízen ját­szik. Ny. J. A szobi kőbánya vezetett. A kisvasút elkészül­te előtt a követ szekerekkel szállították a Duna-partig, in­nen uszályokkal vitték to­vább. Ebben az időben épült fel a mozdonyszín, az iroda, egy lakóépület, egy kompresszor- telep és a zúzómű is, melyet az amerikai Alliss Chahmens cég szállított és' a pesti Ganz- gyár szerelt fel. A bányászat ezen korsza­kából van néhány "adatunk a termelt kő mennyiségéről is: 1864-ben a Csák-hegyi bányá­ból 300—400 ezer darab fara­gott és faragatlan kockakő és 100 ezer járdakő került ki. 1904- ben 30 ezer köbméter nyerskövet szállítottak el. 1905- ben pedig ugyanezen bánya terméskőből 40—50 köbméter, útburkoló anyag­ból 1,5—2 millió darabot adott. A Szobi Kőbánya Részvénytársaság Lutzenbacher Pál halála után fia, ifj. Lutzenbacher Pál kezelte az óriási családi va­gyont és a bányákban is ő irányította a munkát. Ifj. Lutzenbacher Pálról az üzleti ügyek irányítása fiára, Lut­zúzóüzeme 1930-ban. zenbacher Raulra és vejére, Teleki Józsefre maradt. Az örökösök az első világ­háború alatt sok követ szál­lítottak Pétervárad környé­kére, stratégiai útépítés cél­jából. Később egy rosszul sikerült gabonaüzlet követ­kezményeként nagy károk ér­ték őket, így 1915-ben bá­nyáiktól is kénytelenek vol­tak megválni. Ekkor a Keres­kedelmi .Bank 50 százalék ér­dekeltséggel részvénytársasá­got alapított Szobi Kőbánya Rt. néven. A fennmaradó részvények 25—25 százalékát a Behajózási Rt. és Bálint Móric vették meg. A társaság 1926-ban a Csák-hegyi bányát és a Ma­lomvölgyet összekötő siklót építtetett a Roessemann és Kühnemann Rt. tervei alap­ján. A sikló működtetése közben keletkezett energiát, egy Flottman típusú komp­resszor hajtására használták fel. Ebben, az időben átlagosan 120—160 ezer tonna anyagot termeltek évenként, egy 1927-ben kiadott térképen a 167 ezer 399 kockakő/év és 36 vagon/év adatokat talál­juk. A részvénytársaság az ál­lamosításig állt fenn. Hála József XXI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1977. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Bővítik a választékot Kiegyensúlyozott az ellátás Elegendő élelmiszer és zöldség A váci közellátás helyzeté­ről rendszeresen beszámoltat­ja a városi tanács végrehaj­tó bizottsága a termelés- és ellátásfelügyeleti osztályt. Mint e tanácsi szakigazgatá­si szerv nevében foglaltatik, az itt dolgozó szakemberek­nek az a feladata, hogy fel­ügyeletet gyakoroljanak a vá­ros közellátásában részt ve­vő termelő- és kereskedelmi vállalatok, illetve szövetke­zetek tevékenysége felett, ügyeljenek arra, hogy az élel­miszer- és iparcikküzle'ekben, áruházakban, a vendéglátó- - helyeken zökkenőmentes és folyamatos legyen az ellátás. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén Niedermüller Ferencné dr., osztályvezető, az élelmi­szer-ellátás, a fogyasztói ér­dekvédelem és az ellenőrzések tapasztalatairól számolt be a testület előtt. Az elmúlt másfél évben alapvető élelmiszerekből tartósan nem volt hiány a városban. Egyenletes lett a húsellátás is. sőt, kihasználva a több ter­melőüzemből való beszerzés lehetőségét, mind az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat, mind az ÁFÉSZ növelte a hús- készítmények és a baro'míik választékát. Tőkehúsból ugyan időnként előfordul átmeneti hiány, rendszerint olyankor, amikor valamilyen esemény — iskolai évzárók, ballagás stb. — miatt a környékről so­kan jönnek a városba, s egy­úttal itt intézik a hét végi be­vásárlást is. Ilyenkor rendkívüli szállítással hi­dalja át a hiányt a PENOMAH váci gyára. Néhány hónapi panaszmen- tesség után sajnos, ismét szó­beszéd tárgya Vácott a kenyér minősége. Nem lehet elfogad­ni a sütőipari vállalat veze­tőinek a magyarázatát, misze­rint azért több a szikkadt ke­nyér a hétvégeken, mert tar­tósan használhatatlan a váci kenyérgyár egyik kemencéje. Annál is kevésbé, mert a szik­kadt kenyér szállítását már nemcsak a hétvégekre kor­látozzák, amikor az még ért­hető lenne — ha huzamo­sabb ideig és nagyobb meny- nyiségben nem is elfogadható —, de az utóbbi hetekben már csütörtöktől kénytelenek a kereskedők azt mondani, né­mi szépítéssel, hogy csak elő­re sütött kenyér van a bolt­ban. Ezen a helyzeten feltét­lenül és sürgősen változtat­ni kell — a vb szerint — akár a pékségek munkájá­nak átszervezésével is. Ugyan­csak szorgalmazzák a péksü­temények választékának bő­vítését is. Naponta 12 ezer liter tejet isznak meg a váciak. Az új tejüzem javította a város el­látását, kevesebb lett a pa­nasz is, s az új élelmiszer-forgal­mazási rendelkezések meg­jelenésével megteremtő­dik a termelő- és elárusí­tó vállalatok között aas összhang, egységesen értelmezik a sza­vatosságra vonatkozó rendel­kezéseket, kiküszöbölve az áruk lejárati ideje miatti ko­rábban rendszeres vitákat a vásárlók és kereskedők, ke­reskedők és termelők között. A központi állami intézke­dések hatása erőteljesen érez­hető a zöldség- és gyümölcs- ellátásban. Komolyabb hiány nem volt a váci piacokon. Sza­porodott az elárusítóhelyek száma, két termelőszövetke­zetnek és a Pest megyei ZÖLDÉRT-nek adtak a váci p:acon lehetőséget az árusí­tásra. Ezenkívül, mint leg­utóbb a sződi közös gazda­ság. néhány tsz, fölös termé­nyét. alkalomszerűen standon is árusítja, az itt kínált pap­rika, paradicsom jó minősé­gével és a piacon kialakult­nál alacsonyabb árával erő­teljes niaei árszabályozó sze­repet tölt be. B. II. A Börzsöny hegység dél­nyugati részén, Szob és Má- rianosztra között, a múlt szá­zadig csak helyi igényeket kielégítő kőfejtők működtek. A jó minőségű kőanyagot már a márianosztrai pálos ko­lostor építésekor (1352) és a törökdúlás utáni újjáépítés­kor is (1711) felhasználták. MáriaAosztrai lakosok emlí­tették, hogy a közelmúltban lebontott, több mint kétszáz éves házak falaiban is felis­merték a hegy jellegzetes kövét. A szervezett, nagyarányú bányászat a XIX. század har­mincas éveiben indult meg. Az első nagyobb bánya az esztergomi főkáptalan birto­kában volt, itt kezdte meg a bányászkodást Tischlerfeit ne­vű vállalkozó 1835-ben. A bá- nyabérlők közül még Wallen- feld és Lövi neveit ismerjük 1842-ből és 1864-ből. Budapestre, Bukarestbe 1861-ben Lutzenbacher Pál is bányát nyitott birtokán, a hegy déli oldalában, és a múlt század végére a Lutzenba­cher család lett a legjelentő­sebb Csák-hegyi bányatulaj­donos, bányáikban 1869-ben már 300 ember dolgozott. Pest a múlt század elején rohamos fellendülésnek indult, és egyre több útburkoló kö­vet igényelt. Ezt az igényt a század végéig az ausztriai Mauthausenből vízi úton szál­lított gránit elégítette ki, de közben megindult a kő szál­lítása Dunabogdányról és Szobról is. A fővároson kívül szállítot­tak még kőanyagot hajón és vasúton Aradra, Debrecenbe, Érsekújvárra, Győrbe, Szeged­re, Belgrádba, sőt Oroszor­szág is érdeklődött a szobi kő iránt, melyet Ogyesszába akart szállítani, de az út- nehézségek miatt elmaradt. Komárom több utcáját is szobi kővel burkolták és az anyag eljutott a távoli Buka­restbe és Temesvárra is. Kisvasút A Lutzenbacherek az 1900- as évek elején dr. Zielitzky Szilárd műegyetemi tanár és adjunktusa, Méhes Zoltán ter­vei alapján kisvasutat is épí­tettek, mely a bányáktól a vasúti rakodóig és egy szárnyvonallal a Duna-partig Fittyet hányva a törvényre \

Next

/
Oldalképek
Tartalom